Tanterv ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV MINT MÁSODIK NYELV Tanterv ÁLTALÁNOS ISKOLA MAGYAR NYELV MINT MÁSODIK NYELV Kétnyelvű (szlovén-magyar) általános iskola KÖTELEZŐ TANTÁRGY (1316,5 ÓRA) Tartalom 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA .............................................................................................5 2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI, A KULCSKOMPETENCIÁK ÉS A KERESZTTANTERVI TÉMÁK ........................................................................................................................................................................ 6 2.1 A tantárgy általános céljai ............................................................................................................................. 6 2.2 A kulcskompetenciák ...................................................................................................................................... 6 2.3 Kereszttantervi témák ..................................................................................................................................... 9 3 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK .....................................................................................11 3.1 Első szakasz (1–3. osztály) ............................................................................................................................11 3.1.1 Beszédértés, beszéd ............................................................................................................................11 3.1.2 Olvasás (szövegértés), szövegalkotás ...........................................................................................13 3.1.3 Írás (íráshasználat, szövegalkotás) ................................................................................................14 3.1.4 Témakörök ..............................................................................................................................................15 3.1.5 Nyelvi-nyelvtani, helyesírási ismeretek és készségek .............................................................18 3.1.6 Könyvtárhasználati és számítógépes ismeretek .......................................................................20 3.1.7 Javasolt művészi szövegek ...............................................................................................................20 3.2 Második szakasz (4–6. osztály) ...................................................................................................................22 3.2.1 Beszédértés, beszéd ............................................................................................................................22 3.2.2 Olvasás .....................................................................................................................................................23 3.2.3 Írás .............................................................................................................................................................25 3.2.4 Témakörök ..............................................................................................................................................26 3.2.5 Nyelvi-nyelvtani, helyesírási ismeretek és készségek .............................................................26 3.2.6 Könyvtárhasználati és számítógépes ismeretek .......................................................................28 3.2.7 Javasolt művészi szövegek ...............................................................................................................28 3.3 Harmadik szakasz (7�9. osztály) ................................................................................................................30 3.3.1 Beszédértés, beszéd ............................................................................................................................30 3.3.2 Olvasás .....................................................................................................................................................31 3.3.3 Írás .............................................................................................................................................................32 3.3.4 Témakörök ..............................................................................................................................................33 3.3.5 Nyelvi és nyelvtani ismeretek, készségek ....................................................................................34 3.3.6 Könyvtárhasználati és számítógépes ismeretek .......................................................................37 3.3.7 Javasolt művészi szövegek ...............................................................................................................37 4 VÁRT TELJESÍTMÉNY ..............................................................................................................38 4.1 Várt teljesítmény az első szakasz végén .................................................................................................38 4.1.1 Várt teljesítmény az 1. osztály végén ............................................................................................38 4.1.2 Várt teljesítmény a 2. osztály végén ..............................................................................................39 4.1.3 Várt teljesítmény a 3. osztály végén ..............................................................................................40 4.2 Várt teljesítmény a második szakasz végén ..........................................................................................41 3 4.2.1 Várt teljesítmény a 4. osztály végén ..............................................................................................41 4.2.2 Várt teljesítmény az 5. osztály végén ............................................................................................42 4.2.3 Várt teljesítmény a 6. osztály végén ..............................................................................................43 4.3 Várt teljesítmény a harmadik szakasz végén ........................................................................................45 4.3.1 Várt teljesítmény a 7. osztály végén ..............................................................................................46 4.3.2 Várt teljesítmény a 8. osztály végén ..............................................................................................47 4.3.3 Várt teljesítmény a 9. osztály végén ..............................................................................................48 5 TANTÁRGYKÖZI KAPCSOLATOK ............................................................................................50 6 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ...................................................................................................51 6.1 Az első szakaszban történő fejlesztés .....................................................................................................51 6.2 A kommunikációs készségek fejlesztése a második és a harmadik szakaszban ......................53 6.2.1 Beszédértési készség fejlesztése ....................................................................................................54 6.2.2 Olvasásértési készség fejlesztése ...................................................................................................55 6.2.3 Beszédkészség fejlesztése .................................................................................................................56 6.2.4 Az írásbeli készség fejlesztése .........................................................................................................58 6.3 A nyelvi kompetenciák fejlesztése ...........................................................................................................59 6.4 Irodalmi nevelés ..............................................................................................................................................59 7 A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE ..............................................................................................61 4 1 A TANTÁRGY MEGHATÁROZÁSA A magyar nyelvnek a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén különleges státusa van. A magyar anyanyelvű tanulóknak ez az ún. első nyelve, a szlovén, illetve más anyanyelvű tanulóknak pedig az ún. második nyelve. A nem magyar anyanyelvű tanulók nemcsak az iskolá- ban, a tanítás folyamatában ismerkednek vele, hanem mindennapi életük szerves része a magyar kisebbség nyelvével, kultúrájával és médiájával való érintkezés. Magyarország közelsége, egyre vonzóbbá válása kereskedelmi, gazdasági és turisztikai vonatkozásban is indokolja e nyelv tanulását. A két ország egyidejű EU-csatlakozása következtében a továbbtanulás és munkavállalás szempontjából is fontos a régió nyelveinek ismerete. Mivel a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén a szlovén mellett a magyar is hiva-talos nyelv, bizonyos munkahelyek betöltésének feltétele a magyar nyelv ismerete. Mindez in-dokolttá teszi a nyelv alapos ismeretét az itt élő emberek számára, amit elsősorban gyermekkor-ban kezdett tanulással lehet megvalósítani. Az EU-s dokumentumok szintén kiemelt feladatként kezelik a nyelvek, többek közt a szomszédos nyelvek tanulásának népszerűsítését is. A tantárgy keretében nemcsak nyelvet oktatunk, hanem művelt nyelvhasználót nevelünk, aki természetes állapotként éli meg a muravidéki mindennapok nyelvi és kulturális sokszínűségét, és ezáltal tole-ranciát tanul más nyelvekkel, kultúrákkal és népekkel szemben. A tantárgy keretében elsősorban kommunikatív nyelvoktatás folyik, a készségterületek hangsú- lyos fejlesztésével. Emellett a tanulók betekintést nyernek a magyar irodalomba, kultúrába és történelembe. A tantárgy céljainak megvalósítása a kompetenciafejlesztésen alapszik. A tantárgy célja, hogy a 9. osztály végére a tanulók eljussanak a Közös Európai Referenciakeret B1 szintjére. 5 2 A TANTÁRGY ÁLTALÁNOS CÉLJAI, A KULCSKOMPETENCIÁK ÉS A KERESZTTANTERVI TÉMÁK 2.1 A tantárgy általános céljai 1. A tanulók pozitív viszonyt alakítanak ki a magyar nemzetiség nyelve és kultúrája iránt. 2. A tanulók haladó szinten elsajátítják a köznyelvet. 3. A tanulók elsajátítják a társas-társadalmi tevékenységekhez, elsősorban a mindennapi élethez, a magyar nyelven folyó tanuláshoz szükséges nyelvi kommunikációs képességet, a kulturált nyelvi magatartást. 4. A tanulók fejlesztik együttműködési készségüket, nyelvtanulási stratégiájukat. 5. A tanulók magyar irodalmi művekkel ismerkednek, betekintést nyernek a magyar kultúrába. 2.2 Kulcskompetenciák A tantárgy alapja részben az anyanyelvi, részben az idegen nyelvi kommunikáció kulcskompetencia. 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelven folytatott kommunikáció a gondolatok, érzések, tények és vélemények kifeje-zésének és értelmezésének képessége szóban és írásban (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség). Az egyén számára lehetővé teszi, hogy a helyes és vá- lasztékos nyelvhasználat révén bekapcsolódjék a társadalmi és kulturális életbe, az oktatásba és képzésbe, a munkába, a családi életbe és a szabadidős tevékenységekbe. A megfelelő anyanyelvi szókincs, funkcionális nyelvtani ismeretek előfeltétele a második nyelven folytatott kommuniká- ció fejlesztésének. A tanulóknak: • rendelkezniük kell azzal a készséggel, hogy első nyelvükön mind szóban, mind írásban kommunikálni tudjanak különféle kommunikációs helyzetekben, hogy meg tudjanak különböztetni és fel tudjanak használni különféle típusú szövegeket, információt tudjanak keresni, összegyűjteni és feldolgozni, segédeszközöket alkalmazni, • ki kell alakítaniuk az építő jellegű párbeszédre való hajlamot, a másokkal fennálló kapcsolat 6 iránti érdeklődést. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció nagyobbrészt megegyezik az anyanyelven folytatott kommuni- káció elemeivel: a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége szóban és írásban, a társadalmi és kulturális tevékenysé- gek megfelelő keretein belül (oktatás, munka, családi élet, szabadidő), az egyén szükségleteinek megfelelően. A tanulók: • elsajátítják a célnyelv szókincsét, a funkcionális nyelvtani ismereteket, valamint a szóbeli interakciók főbb típusait, • fejlesztik a közvetítés készségét, a magyar és idegen nyelvi szókincsüket és funkcionális nyelvi ismereteiket összevetik anyanyelvükéivel, észlelik a hasonlóságokat és különbségeket, • megértenek szóbeli üzeneteket, beszélgetéseket kezdeményeznek, folytatnak és lezárnak, ké- pesek szöveget megérteni és alkotni, • összehasonlítják a szlovén, valamint a többi célnyelvi társadalmi hagyományokat a magyar társadalmi hagyományokkal, • pozitív viszonyt alakítanak ki más nyelvekkel, tisztelik a kulturális sokféleséget. 3. A matematikai és természettudományi kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának ké- pessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében. A tanulók: • fejlesztik a logikus és térbeli gondolkodást, • természettudományos témájú szövegek olvasásával jobban megértik a természeti világot, a technológia vívmányait és kockázatait, • a funkcionális nyelvtani ismeretek elsajátításakor és a helyesírási készségek fejlesztésekor elmé- lyítik a számokra és mértékekre vonatkozó ismereteiket, • fejlesztik az egészséges kíváncsiság, érdeklődés képességét, az önmagukat, családjukat, közös-ségüket érintő problémákkal, jelenségekkel kapcsolatban. 4. Digitális kompetencia A digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalmi technológiák (IST) használa-tát a munka, a szabadidő és a kommunikáció terén. A tanulók: • a számítógép segítségével információkat (vissza)keresnek, értékelnek, tárolnak, előállítanak, bemutatnak és cserélnek, • használják a főbb számítógépes alkalmazásokat, például a szövegszerkesztést, az adatbáziso-kat, az információtárolást és -kezelést, • fejlesztik az információ hitelességének és megbízhatóságának felismerési képességét, ismerik és tiszteletben tartják a használattal kapcsolatos jogi és etikai elveket, • nyitottá válnak kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és háló- 7 zatokban való részvételre. 5. A tanulás elsajátítása A tanulás elsajátítása az a képesség, amellyel az egyén a tanulásra törekszik és azzal foglalkozik, megszervezi saját tanulását, beleértve az idővel és információval való hatékony gazdálkodást is, mind az egyéni, mind a csoportos tanulás során. A tanulók: • megismerik és elsajátítják a tantárgy speciális tanulási stratégiáit, felismerik saját erős és gyenge pontjaikat, • fejlesztik a tanuláshoz szükséges alapvető készségeket: az írást, az olvasást, az IST készségeket, • fejlesztik koncentráló- és tervezőkészségüket, önértékelésüket, erősítik önbizalmukat, • gyakorolják a csoportban való munkát és az együttműködést, • fokozzák tudásvágyukat, a már tanult ismereteket különböző iskolai és életszituációkban alkalmazzák. 6. Szociális és állampolgári kompetencia Ezek magukban foglalják a személyi, személyközti és interkulturális kompetenciákat, és meghatározzák a viselkedés minden olyan formáját, amely arra teszi képessé az egyént, hogy hatékony és építő módon vegyen részt a társadalmi és szakmai életben. Az állampolgári kompetencia felkészíti az egyént a közügyekben való aktív részvételre. A tanulók: • megismerik és többnyire betartják a (nyelvi) viselkedési szabályokat, • gyakorolják az építő jellegű kommunikációt különféle környezetekben, a toleráns magatartást, • gyakorolják a hatékony együttműködést tanulótársaikkal, • fejlesztik a tárgyalókészséget és az együttérzési képességet, • szereplések során megtanulják kezelni a stresszt, és erősítik önbizalmukat, • szövegek kapcsán bővítik ismereteiket aktuális eseményekről, valamint a nemzeti és világtör-ténelem főbb eseményeiről, • fejlesztik felelősségérzetüket. 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia az egyén azon képességére utal, hogy el-képzeléseit meg tudja valósítani. Idetartozik a kreativitás, az innováció és a kockázatvállalás, valamint annak képessége, hogy az egyén célkitűzései érdekében terveket készít és visz véghez. A tanulók: • különböző tanulási technikák alkalmazásával fejlesztik tervezési, szervezési, vezetési, valamint együttműködési képességüket, • fejlesztik kommunikációs, elemző- és értékelő képességüket, • fejlesztik kezdeményezőkészségüket, a kitartó feladatvégzés képességét, 8 • fejlesztik erős és gyenge pontjaik felismerésének képességét. 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség A kompetencia magában foglalja a különböző művészeti ágakban és különböző kifejezési for-mákban megjelenő erkölcsi tartalmak és esztétikai értékek befogadását. A tanulók: • ismerkednek a helyi, a magyar és a szlovén kulturális örökség értékeivel, • megértik a régió kulturális és nyelvi sokféleségét, pozitív viszonyt alakítanak ki iránta, • irodalmi művekkel való ismerkedéssel és különböző előadások megtekintésével kialakítják a kultúra iránti igényt, formálódik ízlésviláguk, • képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően különböző művészeti ágak, ill. kifejezési formák révén élnek az önkifejezés lehetőségével, egyben fejlesztik kreativitásukat, • pozitív viszonyt alakítanak ki a kulturális sokféleség iránt. 2.3 Kereszttantervi témák 1. Hon- és népismeret A magyar nyelv tanulása során a tanulók összevetik a saját közvetlen környezetükben gyűjtött élettapasztalatokat azokkal az információkkal, amelyeket a magyar nyelvű szövegek feldolgozása során ismertek meg. Ez hozzásegít ahhoz, hogy a tanulók jobban megéljék saját szűkebb (kétnyelvű) és tágabb (szlovén) környezetük identitását. Megtanulnak magyarul információt adni hazájukról, Magyarországról, valamint szűkebb hazájukról, a vegyesen lakott Muravidékről, azok földrajzi és történelmi nevezetességeiről, szokásairól. Be tudják mutatni a két nép különböző szokásait, kultúráját stb. Már kisiskoláskorban tudatosítani kell a tanulókban, hogy természetes dolog, hogy egy adott or-szágban az államalkotó nép mellett más nemzetiségek és népcsoportok is élnek, és ez nemcsak szűkebb hazánkra érvényes. Ezzel meg kell alapozni a nyitottságot, a más népek és nemzetiségek kulturális értékeivel való ismerkedést, valamint azok elfogadását és tiszteletét. 2. Európai azonosságtudat A tanulókat a különböző kultúrák, különböző nemzetiségek elfogadására, a másság tiszteletére neveljük. A magyar nyelv tanulása − pl. irodalmi szövegek olvasásával − azon európai országokra is nyit mélyebb rálátást, ahol magyar kisebbség él (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország). Autentikus szövegek segítségével a tanulók megismerkednek a nyelvterület földrajzi, társadalmi és gazdasági jellemzőivel, történelmi és kulturális nevezetességeivel. Itt a tör-ténelem, földrajz és zenei nevelés tantárgyaknál elsajátított ismeretekre is lehet támaszkodni. A tanulókat ösztönözni kell a magyar anyanyelvű európai fiatalokkal való kapcsolatfelvételre és -tartásra. 9 3. Lelki egészség A második nyelvet oktató tanár úgy járulhat hozzá a tanulók lelki egészségéhez, hogy érdekli azok mondanivalója, hogy figyelembe veszi, a tanulók sokszor még nem képesek magyarul kifejezni azt, amit valóban mondani szeretnének. Fontos odafigyelni a helyes hibajavításra. Ha a tanulók azt észlelik, hogy a tanárt csak az érdekli, hibátlan mondatokban beszélnek-e, hamar leszoknak saját gondolataik kifejezéséről. Ilyenkor ugyanis a tanulókban szorongást és gátlásokat okozhatunk, amit később nehezen győznek le. Ezzel valójában az idegen nyelvek tanulását is megnehezítjük. A tanulókat inkább arra szoktatjuk, hogy akkor is közöljék gondolataikat, ha nem tudják hibátlanul megfogalmazni. A lelki egészség alapvető eleme a más emberek, életmódok és szokások iránti nyitottság, a tole-rancia, a tapintat és az empátia is. Ezeket tantárgyunk keretében eredményesen lehet fejleszteni. 10 3 FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS TARTALMAK 3.1 Első szakasz (1–3. osztály) 3.1.1 Beszédértés, beszéd Nem művészi szövegek A tanulók életkoruknak és nyelvi előismereteiknek megfelelően részt vesznek beszélgeté- sekben, rövidebb nem művészi szövegeket hallgatnak meg, s cselekvéssel vagy beszéddel megfelelően reagálnak rájuk. 1. 2. 3. • Fejlesztik a rövid, egyszerű közlések, tanítói utasítások értésének képességét, • megismerik és alkalmazzák a köszönések, megszólítások, bemutatkozások (gyermektársaknak és felnőtteknek) formáit, • gyakorolják a mindennapi témáról szóló beszélgetésbe való bekapcsolódást, • gyakorolják a kérdésmegértést és (rövid) -megválaszolást, • gyakorolják az állítás, tagadás, tiltás, felszólítás, kérés, köszönet megértését és kifejezését (gyermektársnak és felnőttnek), • fejlesztik a tárgyleírás, személy- és ál atbemutatás, az eseménymondás és -megértés készségét, •egyszerű párbeszédeket rögtönöznek, •visszakérdeznek válaszokra, • elsajátítják és automatizálják, majd fokozatosan alkalmazzák az új lexikát, • megértenek és alkotnak egyszerű cselekvéssorokat (leülök a padba, kinyitom a táskám, megkeresem a tollamat, előveszem, a padra teszem stb.), • meghallgatnak, megismételnek, majd fokozatosan maguk alkotnak mondatmodelleket, új szavakat tartalmazó mondatokat, • fejlesztik a szóhangsúlyt és a hanglejtést, • gyakorolják azokat a hangokat, • gyakorolják a kiejtést (ügyelve az a, • gyakorolják a megfelelő kiejtés amelyek nincsenek meg az á, o, ó hangok helyes ejtésére, a cs biztonságos alkalmazását, anyanyelvben, illetve eltérnek és a ty mássalhangzók megkülönböz- attól, tetésére és alkalmazására), 11 • beszélgetnek az emberek közti különbségekről, más kultúrákról, nyelvekről. Művészi szövegek A tanulók életkoruknak és nyelvi előismereteiknek megfelelő rövidebb művészi szövege- ket hallgatnak meg, és beszélgetnek azokról. 1. 2. 3. • Verseket, dalokat, mondókákat, meséket (meserészleteket), történeteket hallgatnak meg, • hal ás után megtanulnak rövidebb verseket, dalokat, mondókákat, • összehasonlítják a magyar és a szlovén nép mesehőseit, dalait, • fejlesztik identifikációs képességüket: azonosulnak valamely szereplővel (személy, állat), tárggyal, • fejlesztik a meghallgatott szöveg globális értésének képességét (szerep- lők, idő, hely megál apítása tanítói segítséggel), • egyszerű leírást készítenek a szövegben szereplő személyekről, állatok- ról, tárgyakról, • időrendbe állítják a szöveg eseményeit, • részt vesznek a szövegről folytatott közös beszélgetésben, • lerövidített, leegyszerűsített • ismert történetet mutatnak be bábozással, dramatikus játékkal, mesét dramatizálnak, • szereposztás szerint megtanulnak és elmondanak rövid szövegrészeket, • alkalmazzák a mesékben előforduló új lexikát, • bábokat készítenek, mozgatnak. • az előzmények ismeretében folytatnak megkezdett rövid történetet, következtetnek a befejezésre, • gyakorolják a mesélő stílust. 12 3.1.2 Olvasás (szövegértés), szövegalkotás Az olvasástechnika fejlesztése A tanulók elsajátítják az olvasás jelrendszerét, hangos, halk és néma olvasással fejlesztik olvasási technikájuk. 1. 2. 3. • Hangosan »olvasnak« képekről, • Hangosan »olvasnak« képekről, • Nyomtatott és írott betűs szavakat, illusztrációkról, illusztrációkról, mondatokat, rövidebb szövegeket • megfigyelnek és csoportosí- • nyomtatott betűs szavakat, rö- olvasnak hangosan és némán, tanak tárgyakat, személyeket vid mondatokat, egyszerűbb ké- • olvasás közben jelölik az ismeretlen hasonlóságuk, illetve különbö- réseket, tiltásokat, utasításokat szavakat, zőségük alapján. olvasnak hangosan és némán, • a pedagógus segítségével megkere- sik, illetve elkészítik az ismeretlen szavak magyarázatát, • gyakorolják a kiejtést, külön hangsúl yal az anyanyelvüktől eltérő hangokra, • megfigyelik és érzékeltetik a hosszú és rövid hangokat, • az olvasásértést cselekvéssel vagy válaszadással bizonyítják. Művészi szövegek olvasása, az olvasásértés fejlesztése A tanulók életkoruknak és nyelvismeretüknek megfelelő rövidebb művészi szövegeket (verseket, meséket, mondókákat stb.) olvasnak, és azokról beszélgetnek. 1. 2. 3. • Képek segítségével • Mondatonként hangosan ismert rövid szövegeket olvasnak egyénileg vagy kórusban, ismert szöveget • megkülönböztetik a verset és a mesét, felismerik a címet, »olvasnak«. • fejlesztik identifikációs képességüket: azonosulnak valamely szereplővel (személy, állat), tárggyal, • képek segítségével megál apítják az események sorrendjét, • fejlesztik az olvasott szövegek globális értését (szereplők, idő, hely megállapítása tanítói segítséggel), • megfigyelik és érzékelik a vers dallamát, ritmusát, azt tapssal és kopogással érzékeltetik, • szóban válaszolnak a szövegre • félhangosan és némán verseket és mesé- vonatkozó kérdésekre, ket olvasnak, 13 • felismerik a vers formai sajátosságait: a versszakokat és a verssorokat, megfigyelik a vers hangulatát, • tudnak mesének címet adni, • hangosan olvasnak szereposztással, • ellentétes jelentésű szavakat keresnek, • pozitív és negatív értékeket keresnek, • megfogalmazzák a történethez kapcsolódó saját élményeiket, • megfogalmazzák egyszerű véleményüket az olvasottakról, • összehasonlítják a magyar és a szlovén nép mesehőseit, • megtanulnak és elmondanak rövidebb verseket és szövegrészleteket, • szereposztással eljátsszák az olvasott szövegeket. 3.1.3 Írás (íráshasználat, szövegalkotás) Az írástechnika fejlesztése A tanulók elsajátítják a magyar írás jelrendszerét, az írástechnikával együtt fejlesztik helyesírási készségüket, ügyelve a tetszetős és gondos írásra is. 1. 2. 3. • Megoldanak rajzos • Összekapcsolják a betűket a meg- • Megismerik és írják azokat az írott nagy- feladatokat, felelő hanggal, és kisbetűket, amelyek nincsenek meg az • nagy nyomtatott • megismerik és írják azokat a anyanyelvben, illetve eltérnek attól, betűkkel leírják saját nyomtatott nagy- és kisbetűket, • szavakat, mondatokat, rövid szövegeket nevüket. amelyek nincsenek meg az anya- másolnak, nyelvben, illetve eltérnek azoktól, • gyakorolják az ismert, gyakran használt • egyszerű szavakat másolnak és tulajdonnevek helyesírását, írnak, • tollbamondást írnak látási és hallási meg- • rajzos feladatokat oldanak meg figyelés után (szavak, rövid mondatok), (képek összekötése betűkkel, • szóbeli kérdésre rövid választ adnak írásban, szavakkal). • gyakorolják a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjelek (pont, kérdőjel, felkiáltójel) használatát, • fokozatosan növelik az írástempót, 14 • fejlesztik az önellenőrzést. Írásbeli szövegalkotás A tanulók szövegalkotási gyakorlatokat végeznek, ügyelve a tetszetős és gondos írásra is. 1. 2. 3. • 2-3 összefüggő mondatot írnak • 2-3 összefüggő mondatot írnak nyomtatott betűkkel megadott megadott témaban (kulcsszavak témaban (képek és kulcsszavak segítségével), segítségével). • mondatokat bővítenek írásban, • képregényt készítenek. 3.1.4 Témakörök 1. 2. 3. 1. Bemutatkozás (köszönési formák, illemszabályok) • Ismerkedés a köszönési •A köszönési formák gyakorlása. • Köszönés felnőtteknek, gyerekek- formákkal. •Válaszolás köszönésre. nek. • Bemutatkozás, ismert sze- • Bemutatkozás felnőtteknek, egyko- •Válaszolás köszönésre. mélyek bemutatása. rúaknak. • Bemutatkozás felnőtteknek, kortár- • Párbeszéd kezdeményezése • Párbeszéd kezdeményezése (önálló saknak. (kérdezés és válaszolás kérdezés és válaszolás gyakorlása). • Osztálytárs bemutatása felnőttek- gyakorlása). nek, gyerekeknek. • Párbeszéd kezdeményezése (önálló kérdezés és válaszolás gyakorlása). 2. Család • Képek, kérdések segítségé- • Képek, kérdések segítségével a • Képek, kérdések segítségével a csa- vel önmaguk és családtag- család tagjainak bemutatása, mai lád tagjainak bemutatása, maguk és jaik bemutatása, feladataik, és régebbi munkájuk ismertetése, mások kötelességeinek, tevékeny- munkájuk ismertetése. felsorolása. ségeinek felsorolása, elmesélése, beszélgetés arról, hogyan segíthet- nek egymásnak. 3. Vásárlás • Eljátszása és elmesélése an- • Felsorolása és elmesélése annak, • Felsorolása és elmesélése annak, nak, mit és hol vásárolnak. mit vásároltak ők maguk, mit a mit vásárolhatunk a boltban, piacon, szüleik a boltban. áruházban... 15 4. Iskola, tanulás A taneszközök neveinek megismerése, elsajátítása, gyakorlása. Ismerkedés a színekkel, a színek megnevezése. Az iskola helyiségeinek megnevezése. A mennyiséget jelölő szerkezetek megismerése és gyakorlása. A számlálás gyakorlása. 5. Ünnepek, szokások Beszélgetés a Télapóról, a karácsonyról, az ajándékozás örömeiről, a születésnapról, a farsangról, az ünnepek tartozékairól, az öltözködésről általában. 6. Szabadidő Járművek és gyalogosok közlekedésének, a villanyrendőr működésének a megfigyelése. A felkelés utáni, az étkezés előtti, alatti és utáni teendők felsorolása, leírása. Képek, kérdések segítségével kü- Kérdések segítségével annak Képek, kérdések segítségével kü- lönböző szabadidős tevékenységek elmesélése, ki mit csinál(t) otthon, lönböző szabadidős tevékenységek felsorolása. a szünetben, szabadidőben, kint a elmondása (pl. gyűjtés, kerékpáro- A reggeli ébredéssel kapcsolatos szabadban. zás, kertészkedés, kirándulás). szavak, kifejezések gyakorlása, Cselekvéssorok kialakítása jelen és Az előző napi tevékenység leírása cselekvéssorok kialakítása (pl.: fel- múlt időben, egyes szám 1. és 3. Mit csináltam tegnap? címmel. kelek, az ajtóhoz megyek, kinyitom személyben. Egyes tevékenységek imitálása. az ajtót, kimegyek, szaladok...). Cselekvéssorok kialakítása jelen és múlt időben. 7. Évszakok, időjárás, idő Ismerkedés az év, a hónapok, az évszakok nevével, illetve az évszakokhoz kapcsolódó játékokkal. Gyümölcsök, őszi termések megfigyelése és megnevezése. Leírása annak, milyen az ősz (a tél, a nyár, a tavasz), mi történik a természetben, a mezőn, a kertben ősszel (télen, tavasszal, nyáron). Az évszakok és az öltözködés kapcsolatának megbeszélése. A tegnap, ma, reggel, délben, délután, este, télen, nyáron, tavasszal, ősszel, tegnapelőtt, holnapután szavak gyakorlása. A napok neve toldalék nélkül és toldalékkal (a mikor? kérdésre). Ismerkedés a napok, napszakok, A Hány óra van? kérdésre felelő Az időperiódusok ismétlése, gyakor- évszakok nevével és a hozzájuk mondatszerkezetek megismerése lása az évtől kezdve a hónapokon kapcsolódó tevékenységekkel. és gyakorlása. keresztül az óráig. A tegnap, ma, reggel, délben, dél- A téli, nyári, őszi, tavaszi hangulat után, este, otthon szavak gyakorlá- leírása képek, kérdések segítsé- 16 sa mondatokban. gével. 8. Lakóhely, otthon Ismerkedés az ál atok, a zöldségek Ismerkedés a falusi életmóddal: Az állam, város, falu, út, utca és a gyümölcsök neveivel. ál atok, növények, eszközök, gépek, fogalma. munkálatok megnevezése. A lakóhely bemutatása. A virágok neveinek megismerése, A pedagógus kérdései segítségével gyakorlása. állatok tulajdonságainak, gondozá- sának leírása. Állatnevek gyűjtése. 9. Sport, egészséges életmód Az egészséges életmód fontossága. A tisztálkodás eszközeinek megnevezése. A mozgás a személyi tisztaság fontossága. Képek, bábok segítségével ismerkedés a ruhadarabok, lábbelik nevével. A sport, a pihenés és az alvás fon- tossága a gyermekek életében. A testrészek megnevezése. Beszélgetés a rendről és a tiszta- ságról. 10. Hobbi, játékok Énekek, játékok, társasjátékok bemutatása, gyakorlása. A játékszabályok elsajátítása és fontossága. A közös játék öröme. A szabadidő változatos eltöltése: játék, szórakozás, sport, olvasás. Az én hobbim. Szakköri munka. Újabb játékok és játékszabályok elsajátítása, a szabályok fontossága. 11. Irodalom (dalok, versek, mondókák, mesék) 17 3.1.5 Nyelvi-nyelvtani, helyesírási ismeretek és készségek 1. 2. 3. • A tanulók szókincsgyarapító gyakorlatokat végeznek, • szóképzéssel egyszerű szavakat alkotnak, • megnevezik környezetük sze- • megnevezik környezetük sze- • megneveznek tágabb környezetükből mélyeit, tárgyait, jelenségeit mélyeit, tárgyait, jelenségeit tárgyakat, jelenségeket, élőlényeket egyes számban, egyes és többes számban, egyes és többes számban, • megnevezik környezetük személyeinek, tárgyainak tulajdonságait, • fokozzák a leggyakoribb egyszerű mellékneveket, • megismerik és használják a személyes, a visszaható, a kölcsönös, • használják a személyes névmás tárgy- a kérdő (ki?, mi?, milyen?, mit?), valamint a mutató névmásokat eseteit (engem, téged, őt, minket, (ez, az, ezt, azt, ebben, abban), titeket, őket), • megismerik és használják a birtokos névmásokat (enyém, tied,..), valamint a vmi vkié szerkezeteket, • megismerik és használják a • megismerik és használják a tőszámneveket 20-tól 100-ig, tőszámneveket 20-ig, a kevés • megismerik a sorszámnevek képzésének módját, használják a sorszámneve- és sok határozatlan szám- ket 100-ig, nevet, • használnak néhány határozatlan számnevet, • megismerik a törtszámnevek képzésé- nek módját, használják a törtszámne- veket 10-ig, • kifejezik a jelen és a múlt idejű cselekvést, • létezést, • mondatokat alkotnak a megismert mondatmodellek alapján: − az alany cselekvést végez, − ki/mi hol van; kik/mik − vki/vmi milyen, vkik/vmik milyenek; a cselekvés vmire irányul; hol vannak; vki vkinek ad ki mi volt, vkinek van vmije; vki, vmi vmit; vki tesz, csinál vmit; van valahol, illetve vhonnan vki megy vhova; vki jön vhova kerül, vhonnan, 18 • elsajátítják és alkalmazzák az egyeztetés egyszerűbb eseteit, • a mondatalkotásban gyakorolják a fogalomhordozó és viszonyjelölő szavak, szerkezetek használatát: • az a, az névelők, • az egy névelő, • az és, is kötőszók, • a leggyakoribb kötőszók az egyszerű • az igen, nem módosítószó, mondatban, • a most időhatározószó, az itt, ott helyhatározószó, a mellett, fölött • helyhatározószók, helyet jelölő névutók névutó, és névmások (itt, ott, elöl, hátul, mö- gött, alatt, fölött, előtt, jobbra, balra, • az itt, ott, elöl, hátul, jobbra, erre, arra) és helyes használatuk, balra, erre, arra határozószók, • a leggyakoribb időhatározó-szók, il etve a mikor? kérdésre felelő szavak -n, -on, • -en, -ön és-kor ragos alakjai, • a hol?, min?, mikorra? kérdésre felelő szerkezetek gyakorlása, • a honnan?, hol?, hová?, min? kérdésre felelő szerkezetek, • tárgyas szerkezetek (mit visz, ad, lát?...), • a -nál, -nél ragos szerkezetek, • a nekem van, neked van szerkezetek, • a hogyan? kérdésre felelő • a hogyan? kérdésre felelő szerkeze- szerkezetek (pl. szótlanul, tek gyakorlása, (pl. szótlanul, halkan, halkan, erősen, hangosan, erősen, szépen, óvatosan, boldogan, szomorúan), ügyesen, hangosan, szomorúan), • csoportosítják a szavakat jelentésük szerint kérdőszók alapján (ki?, mi?, mit csinál?, milyen?, mennyi?), • gyakorolják a kijelentő és a kér- • gyakorolják a kijelentő, kérdő, felszólító és felkiáltó mondatok helyes dő mondat helyes intonációját. intonációját. •Fejlesztik helyesírási készségüket: • gyakran használt nevek nagy • mondatkezdés, mondatzárás, kezdőbetűje, • tulajdonnevek helyesírása (gyakori • mondatkezdés, mondatzárás személy- és ál atnevek, a közvetlen az egyszerű mondatban, környezetükben előforduló földrajzi • a magyar ábécé ismerete, nevek), • a magán- és mássalhangzók • a magán- és mássalhangzók idő- megkülönböztetése. tartamának jelölése a begyakorolt szavakban, • a j hang kétféle jelölése a begyakorolt szavakban. 19 3.1.6 Könyvtárhasználati és számítógépes ismeretek 1. 2. 3. • A tanulók ellátogatnak a könyvtárba, a könyvtáros segítségével könyveket, folyóiratokat keresnek, • ismerkednek a számítógép és az internet használatával (meséket, verseket, dalokat hallgatnak meg; játékos feladatokat oldanak meg; mondatokat, szövegeket írnak), • megismernek néhány alapvető gyermeklexikont, megtanulják azok használatát, • ismerkednek a szlovén–magyar szótárral, • ismerkednek a magyar–szlovén szótárral. 3.1.7 Javasolt művészi szövegek 1. 2. 3. Vers Tolsztoj: A répa Károlyi Amy: Koránkelő Karcsi Kormos István: Szaladós vers Újévi jókívánságok Nemes Nagy Ágnes: A csiga Zelk Zoltán: A kis kertész Napsoroló Kiss Dénes: Labdajáték Varga József: A kis iskolás Móricz Zsigmond: A török és a Weöres Sándor: Bodri, Weöres Sándor: Száncsengő, tehenek Birkaiskola, Suttog a fenyves Fut, robog a kicsi kocsi, Ágai Ágnes: Maradj, fogd a kezem Móricz Zsigmond: Iciri-piciri A fecske, De jó a dió Zelk Zoltán: Tavaszi dal Nemes Nagy Ágnes: Nyári vers Gyurkovics Tibor: Iskolahívogató (részlet) Petőfi Sándor: Anyám tyúkja Szabó Lőrinc: Esik a hó Népdalok Lipem-lopom, Gyerekek, gyerekek, szeretik…, Megy a kocsi, Megy a gőzös, Hátamon a zsákom, Szegény legény, Egyszer volt egy kemence, Süt a mama, Lementem a pincébe, Bújj, bújj, zöld ág, Jár a baba, Csiga-biga, gyere ki, Nyuszi ül a fűben, Ég a gyertya, Nyuszi, nyuszi, nyulacskám, Egy, kettő, három, négy…, Csip-csip csóka Hol jártál báránykám Tekeredik a kígyó, 20 Erre csörög Epika Grimm: Jancsi és Juliska, Grimm testvérek: Hamupipőke, Grimm testvérek: A békakirály, Piroska és a farkas, Csipkerózsika Hófehérke és a hét törpe A farkas és a hét kecskegida V. Szutyejev: A kisegér meg a H. C. Andersen: A császár új ruhája, V. Szutyejev: A három kiscica ceruza Hüvelyk Matyi Varga Katalin: A kesztyű, Fehér Klára: Kulcs, Bence Utrosa Gabriella: Kivel alusznak A három pillangó A csodálatos radírgumi a macik?, Bence Utrosa Gabriella: Ha nagy Mészöly Miklós: A kiskutya meg a Csavargó betűk leszek..., szamár Puskin: A kis fa Hangyácska, bangyácska eltéved Magyar népmesék: Marék Veronika: Cicaiskola, Ela Peroci: Papucsok A tücsök és a hangya, Mi volt a táskában? Magyar népmesék: Bodri meg a szamár, Rónay György: A pórul járt kutya A kismalac és a farkasok, Az állatok vitája, Fehér Klára: A foghúzás Ki a veszélyesebb?, A róka és a gólya Magyar népmesék: A gomba alatt A kismalac és a farkasok, Osztozkodik a róka, Az égig érő mesefa, Afrikai népmese: A nyúl meg az árnyéka 21 3.2 Második szakasz (4–6. osztály) 3.2.1 Beszédértés, beszéd Nem művészi szövegek A tanulók életkoruknak és nyelvi előismereteiknek megfelelően részt vesznek beszélge- tésekben, rövidebb nem művészi szövegeket hallgatnak meg, s cselekvéssel vagy beszéd- del megfelelően reagálnak rájuk. 4. 5. 6. • Megértik a tanórai tevékenységekhez kapcsolódó szóbeli közléseket, azokra megfelelően reagálnak beszéddel és cselekvéssel, • használják a megfelelő udvariassági formákat (köszönés, bemutatkozás, elköszönés, megköszönés, bocsánatké- rés, telefonálás, útbaigazítás, születésnapi gratuláció, jókívánság kifejezése, egyszerűbb dolgok vásárlása), • mindennapi témájú és a tanult témakörökhöz kapcsolódó, ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó rövidebb szövegeket hallgatnak meg, kikeresik a fontos adatokat, • bemutatnak személyeket, állatokat és tárgyakat, • elmesélik élményeiket, • részt vesznek a tanult témakörökhöz kapcsolódó beszélgetésekben, képekről mondatokat, egyszerű szöveget alkotnak, • különböző beszédhelyzetekben egyszerű információkat kérnek és adnak, megoldanak egyszerű szóbeli feladatokat, • beszélgetnek az emberek közti különbségekről, más kultúrákról, nyelvekről, • kulcsszavak segítségével beszédgyakorlatokat készítenek az adott téma- körökhöz kapcsolódva, kifejtik véleményüket, • beszélnek terveikről, kívánsá- gaikról, • fejlesztik fonetikai készségüket (helyes hanglejtés, hangsúly, helyes ritmus). 22 Művészi szövegek A tanulók életkoruknak és nyelvi előismereteiknek megfelelő rövidebb művészi szövege- ket hallgatnak meg, és beszélgetnek azokról. 4. 5. 6. • Mondókákat, dalokat, verseket, meséket, mondákat, rövidebb elbeszéléseket hal gatnak meg, • magyar és szinkronizált gyermekfilmeket és rajzfilmeket tekintenek meg, • felfogják a szöveg globális jelentését, az ismeretlen dolgokra rákérdeznek, • tanítói segítséggel megál apítják a témát, a szereplőket, a helyet, az időt, • válaszolnak a szöveg tartalmára vonatkozó kérdésekre, maguk is tesznek fel kérdéseket, • a szöveg eseményeit időrendbe állítják, • saját szavaikkal leírják a szövegben szereplő személyeket, állatokat, helyeket, • elképzelik a szöveg másféle befejezését, folytatását, • megkülönböztetik a verset és mesét, • elmondják a szöveg tartalmát, • kifejtik véleményüket a hallott szövegről, • dramatikus játékkal ismert történetet mutatnak be, • rövid szövegrészleteket, dalokat, mondókákat, verseket mondanak el memoriterként, • beszédükben alkalmazzák az újonnan megismert szavakat. 3.2.2 Olvasás Nem művészi szövegek A tanulók életkoruknak és nyelvismeretüknek megfelelő rövidebb nem művészi szövege- ket olvasnak, és azokról beszélgetnek. 4. 5. 6. • Mindennapi témájú és a tanult témakörökhöz kapcsolódó, ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó ismeretterjesztő és köznapi szövegeket (különböző leírások, meghívó, e-mail, SMS-üzenet, rövidebb levél, igazolás, étlap, belépő- jegy, menetrend, használati utasítás, recept, plakát, tájékoztató, műsorújság…) olvasnak némán és hangosan, • többszöri olvasás után megértik a szöveg tartalmát, • megkeresik a legfőbb információkat, • megjelölik az ismeretlen szavakat, a kétnyelvű szótár segítségével megkeresik azok jelentését, • megoldják a szöveggel kapcsolatos feladatokat, • érdeklődésüknek megfelelően önál- lóan rövidebb szövegeket olvasnak. 23 Művészi szövegek olvasása, az olvasásértés fejlesztése A tanulók életkoruknak és nyelvismeretüknek megfelelő rövidebb művészi szövegeket (verseket, meséket, mondókákat, mondákat, rövidebb elbeszéléseket stb.) olvasnak, és azokról beszélgetnek. 4. 5. 6. A tanulók: • mondókákat, dalokat, verseket, meséket, mondákat és elbeszéléseket olvasnak hangosan és némán, • felfogják a szöveg globális jelentését, az ismeretlen szavakra rákérdeznek, vagy megkeresik őket a szótárban, • kérdések segítségével megállapítják a szereplőket, a helyet és az időt, • megállapítják az események sorrendjét (képek vagy kérdések segít- • önállóan megállapítják az esemé- ségével), nyek sorrendjét a szövegben, • többszöri olvasás után elmondják a szöveg rövid tartalmát (képek • többszöri olvasás után önállóan vagy kérdések segítségével), elmondják a szöveg rövid tartalmát, • megfogalmazzák az olvasottakhoz kapcsolódó élményeiket, • rokon és ellentétes jelentésű szava- • felismerik a meseelemeket (mesekezdés, befejezés, meseszereplők, kat keresnek, csodás elemek, számok), • megkülönböztetik a mesét, a mon- dát és az elbeszélést, • házi olvasmányként önállóan elol- vasnak/feldolgoznak néhány mesét vagy elbeszélést, • megállapítják a vers szerkezetét (versszakok, verssorok), • megkeresik a rímet, maguk is alkotnak rímelő szavakat, • szereposztás szerint párbeszédes szövegeket olvasnak, • különbséget tesznek a pozitív és negatív értékek közt. 24 3.2.3 Írás A helyesírási készség fejlesztése A tanulók fejlesztik helyesírási készségüket, ügyelve a tetszetős írásra is: • rövidebb szövegeket, szövegrészeket másolnak, • tollbamondás után ismert szövegeket írnak, • emlékezetből írnak egyszerűbb mondatokat, ügyelve a helyesírásra. Írásbeli szövegalkotás A tanulók nem művészi szövegeket egészítenek ki és alkotnak. 4. 5. 6. A tanulók: • mondatokat bővítenek írásban, • táblázatokat töltenek ki, • pótolják a szövegek hiányzó részeit, • 3–4 összefüggő mondatot írnak • leírják önmagukat, kedvenc • leírják családtagjaikat, barát- megadott témaban, állatukat, lakóhelyüket (minta jukat, ismert tárgyat (minta alapján), alapján), • képeslapot, meghívót, igazolást • kulcsszavak segítségével egysze- írnak, rű, rövid eseménysort írnak, • köznapi párbeszédes szövegeket írnak, • megadott szempontok és adatok alapján rövid, egyszerű szöve- geket írnak (képeslap, rövidebb levél, e-mail, sms-üzenet, útbaigazítás, plakát), • rövidebb 4–5 mondatos egyszerű szöveget magyar nyelvre fordíta- nak szótár segítségével, • alkalmazzák a tanult helyesírási tudnivalókat, • felszólításra kijavítják helyesírási és nyelvhelyességi hibáikat. 25 3.2.4 Témakörök 1. Én és a külvilág (az interakció gyakorlása különböző beszédhelyzetekben, pl. a postán, az orvosnál, a könyvtárban, közlekedési eszközön, színházban) 2. Család, rokonság (a családtagok megnevezése, foglalkozásaik, családi ünnepek) 3. Az én világom (barátok, barátság, példaképek, kedvenc háziállatok) 4. Ünnepek, szokások (Mikulás, karácsony, újév, farsang, húsvét, anyák napja, népi hagyományok, állami ünnepek, nemzeti ünnep) 5. Lakóhely, haza (utca, város, falu, lakosság, tevékenységek, nevezetességek; nyelv, földrajzi, történelmi, nép-rajzi és kulturális jellemzők) 6. Napi tevékenységek (iskola, tanulás, munka, kötelesség, házimunka, étkezés) 7. Vásárlás (mindennapi bevásárlás, üzletfajták, különböző árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek) 8. Az egészséges életmód (táplálkozás, sport, mozgás, kikapcsolódás) 9. Szabadidő, sport (hobbi, játék, rossz szokások, hasznos időtöltés; rekreáció, sportágak) 10. Évszakok (állatok, növények, tevékenységek, öltözködés, időjárás) 11. Tudomány, technika (szerkezetek, berendezések, vívmányok, tudósok) 12. Irodalom (versek, mondókák, mesék, mondák, elbeszélések) 3.2.5 Nyelvi-nyelvtani, helyesírási ismeretek és készségek A tanulók bővítik nyelvi-nyelvtani ismereteiket, fejlesztik nyelvhasználati és helyesírási készségü- ket. A felsorolt elveket és szabályokat mindig valamilyen szövegkörnyezetben, kommunikációs helyzetben ismerik meg, gyakorolják és alkalmazzák. 4. 5. 6. • Szókincsgyarapító gyakorlatokat végeznek, szóképzéssel szavakat alkotnak, • szóösszetétellel új szavakat alkotnak, • megneveznek tárgyakat, jelenségeket, élőlényeket, gondolati dolgokat egyes és többes számban, • megfelelően használják a tárgyragot, 26 • ellátják határozóragokkal a főneveket (hely-, idő-, eszköz-, társ-, mód-, ok-, cél- és részeshatározó), • használják a birtokjeles főneveket a birtokviszony kifejezésére, • megkülönböztetik a köznevet és a tulajdon- nevet, • megismerik a tulajdonnév fajtáit (személynév, ál atnév, földrajzi név, intézménynév, címek, márkanevek), • megnevezik a környezetük személyeinek, tárgyainak tulajdonságait, ki tudják fejezni a különbségeket a mellék-név fokozásával, • ellentétes jelentésű mellékneveket keresnek, • főnévből melléknevet képeznek (főnév + -s, főnév + -i, főnév + -tlan, -tlen), • használják a személyes névmásokat és azok ragos alakjait, • használják a birtokos névmásokat (enyém, tied...), • használják a kérdő névmásokat és a mutató névmások tárgyragos és határozóragos alakjait, • használják a kötőszóként használatos leggyakoribb vonatkozó névmásokat, • számmal és betűkkel írt számnévvel kifejezik dolgok mennyiségét, sorban elfoglalt helyét, részét, • tudnak keltezést írni, • megfelelően toldalékolják a számneveket, • ragozzák az igéket jelen, múlt és jövő időben, kijelentő módban, alanyi ragozásban, • továbbá felszólító módban, tárgyas ragozásban, • fokozatosan egyre több igekötőt kapcsolnak az igékhez, • megismerik a főnévi igenevet, használják a célhatározó kifejezésére, • megismerik a folyamatos melléknévi igenevet és annak képzését, • megismerik a határozói igenevet, használják az állapothatározó kifejezésére, • mondatokat alkotnak a megismert mondatmodellek alapján, illetve gyakorolják a korábban tanultakat, • alkalmazzák az egyeztetés egyszerűbb eseteit, • a mondatalkotásban gyakorolják a fogalomhordozó és viszonyjelölő szavak, szerkezetek használatát: − használják a névutókat és azok személyragos alakjait, − fokozatosan megismerik és használják a tagmondatokat összekötő kötőszavakat (és, de, hogy, aki, ami, ami-kor, ahol…), − fokozatosan újabb módosítószókat ismernek meg és használnak, − gyakorolják a vonzatos szerkezetek használatát, − gyakorolják a kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító és felkiáltó mondatok helyes intonációját. 27 Fejlesztik helyesírási készségüket: • megtanulnak betűrendbe állítani, • szótagolnak, • elsajátítják és gyakorolják az elválasztás szabályait, • gyakorolják a tulajdonnevek helyesírását, • gyakorolják a magán- és mássalhangzók időtartamának jelölését a begyakorolt szavakban, • gyakorolják a j hang kétféle jelölését a begyakorolt szavakban, • gyakorolják az egybe- és különírás egyszerűbb eseteit. 3.2.6 Könyvtárhasználati és számítógépes ismeretek 4. 5. 6. • A tanulók a könyvtárban önál óan keresnek magyar könyveket, folyóiratokat, • fejlesztik a számítógép és az internet használatának képességét nyelvtudásuk elmélyítése céljával (meséket, verseket, dalokat hallgatnak meg; feladatokat oldanak meg; mondatokat, szövegeket írnak), • fokozatosan önállóan használják a szlovén–magyar és a magyar–szlovén szótárt, • tanári segítséggel használják a diák helyesírási szótárt, • tanári segítséggel használják a szinonimaszótárt. 3.2.7 Javasolt művészi szövegek 4. 5. 6. Vers Nemes Nagy Ágnes: Kormos István: Vackor a Balatonon Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van Nyári rajz, Titkos út Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője, újra, István öcsémhez (részlet) Pittler Vilma: Saláta Sára (részlet) Konyhai bál Gazdag Erzsi: Ákom-bákom hadsereg Weöres Sándor: Száncsengő, Takáts Gyula: Szüreti vers Kányádi Sándor: Eljött a szüret Kutyatár, Vásár, Bodri Weöres Sándor: Hárs László: A térkép Gazdag Erzsi: Hóember Jön a tavasz, Tamkó Sirató Károly: Eszkimóka, Zelk Zoltán: Tavaszi dal Pletykázó asszonyok, Apróhirdetés, Országjárás Varga József: Egérbolt Buba éneke, Kassák Lajos: A századik évforduló Ha a világ rigó lenne, Börcsök Mária: Mindenki mást csinál 28 Égi csikón léptet a nyár, Nemes Nagy Ágnes: A titkos út A birka-iskola Rigó Béla: Tündérellenőrző Csanádi Imre: Őszköszöntő Zalán Tibor: Gomurka bácsi tilalmai Zelk Zoltán: Este jó, este jó Kis Benedek: A tenger csöppjének Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál dala Weöres Sándornak Szabó Lőrinc: Nyitnikék, Szúnyogh Sándor: Bodri és a fogkefe Vakáció előtt Varga József: A spenót Népdalok Érik a szőlő Badacsonyi szőlőhegyen Madárka, madárka, Teríti a lány a vásznat Erdő mellett nem jó lakni Hej, halászok, halászok Karádi falu végén Árkot ugrott a szúnyog... Kis kece lányom Gólya, gólya, hazaszállj! Gólya, gólya, gilice, Ki lányát vetted el? Epika Népmesék: Népmese: Népmesék: Az égig érő mesefa, A holló és a róka Az olvasó medve, A két kiskecske, Népmondák: Ilók és Milók, Ki a veszélyesebb? A balatoni kecskeköröm, A vörös tehén, A csodafazék, Mátyás király és a szőlőmunkások, Betyár volt-e Cigány Jóska?, Három kívánság, Mátyás király és az okos lány Az öreg halász és a nagyravágyó A négy vándor, Móra Ferenc: Nagyapó, A szánkó felesége A tölgyfa születésnapja (Zelk Zoltán Bence Utrosa Gabriella: Egy kis Népmonda: Mátyás bolondja nyomán) makk története, Szép Ernő: Okos Katica Mátyás, az igazságos Varga József: Az elvarázsolt tündér Benedek Elek: A só, A kis gömböc Egyszer volt Budán kutyavásár Andersen: A rút kiskacsa Móra Ferenc: A Mitvisz és a fiai Grimm: A kis gyufaáruslány Gárdonyi Géza: Marci vacsorája Bence Utrosa Gabriella: Ki lakik a sötétben? Bálint Ágnes: A szeleburdi család (részlet) 29 3.3 Harmadik szakasz (7–9. osztály) 3.3.1 Beszédértés, beszéd Nem művészi szövegek A tanulók életkoruknak és nyelvi előismereteiknek megfelelően részt vesznek beszélge- tésekben, beszédgyakorlatokat készítenek, rövidebb nem művészi szövegeket hallgatnak meg, s cselekvéssel vagy beszéddel megfelelően reagálnak rájuk. 7. 8. 9. A tanulók: • megértik a magyar nyelvű óravezetést és a tananyagra vonatkozó kérdéseket, az ismeretlen szavak jelentését kikövetkeztetik, értelemszerűen részt vesznek a tanórai interakcióban, • biztonsággal használják a mindennapi konkrét szituációkban (találkozás, elbúcsúzás, telefonálás, vásárlás, gratuláció stb.) az udvarias formákat, megfelelő nyelvi fordulatokat, • részt vesznek a mindennapi élethelyzetekhez és a tanult témakörökhöz kapcsolódó párbeszédekben, szerepjáté- kokban; alkalmazkodnak a beszédszituációhoz és a beszélgetőpartnerhez, • megtekintenek/meghallgatnak televíziós/rádiós interjút, időjárás-jelentést, reklámot, hírműsort, rendőrségi közleményt és ismeretterjesztő műsort, • megértik a hallott szövegek lényegét, megkeresik bennük a számukra fontos adatokat, • megoldják a hallott/látott szövegre vonatkozó szövegértési feladatokat, • beszédgyakorlatokat készítenek a tanult és szabadon választott témakörökben (pl. kiselőadás), a bemutatást különböző módon és eszközökkel teszik szemléletesebbé, pl. PowerPoint, kamerafelvétel, hangfelvétel, plakát; válaszolnak az esetleges kérdésekre, véleményüket megindokolják, • törekednek a köznyelvi kiejtés, szókincs, helyes hanglejtés és hangsúly használatára. 30 Művészi szövegek A tanulók életkoruknak és nyelvi előismereteiknek megfelelően megértik a hallott, illetve látott művészi szövegek lényegét (vers, regény- és elbeszélésrészlet, színházi előadás, film). 7. 8. 9. A tanulók: • felkészülnek a hallott szöveg befogadására (személyes élmények, előismeretek, stb.), • figyelmesen meghallgatják a szöveget, illetve megtekintik az előadást vagy filmet, • megállapítják a témát, a helyszínt, az időt és a szereplőket, felfogják a cselekményt, elmondják a szöveg tartalmát, • megoldják a szöveggel kapcsolatos szóbeli és írásbeli feladatokat, • felfogják a vers témáját és hangulatát, • kifejezik véleményüket a hallott, ill. látott műről, előadásról, • memoritereket mondanak el (vers, szövegrészlet), részt vesznek dramatizálásban, • beszédükben alkalmazzák az újonnan megismert szavakat. 3.3.2 Olvasás Nem művészi szövegek A tanulók fejlesztik olvasási és olvasásértési készségüket, valamint az érthető és értelmes felolvasás készségét. 7. 8. 9. A tanulók: • mindennapi témájú és a tanult témakörhöz kapcsolódó, ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó ismeretterjesztő, publicisztikai és köznapi szövegeket (interjú, riport, időjárás-jelentés, reklám, rendőrségi közlemény, hirdetés, e-mail, sms-üzenet, magánlevél, étlap, belépőjegy, tájékoztató, használati utasítás, önéletrajz, plakát) olvasnak, • az adott szövegben tájékozódnak, megértik és kikeresik a szöveg lényeges információit, • megoldják az olvasott szöveggel kapcsolatos írásbeli és szóbeli feladatokat, • szótár segítségével megkeresik az ismeretlen szavakat jelentését, • megállapítják a szöveg műfaját, • kiselőadás vagy beszámoló készítéséhez különböző nyomtatott és elektronikus (internet) szövegekben keresve megtalálják a szükséges információkat, és azokat megfelelően használják, • gyakorolják a hangos olvasást, ügyelve a helyes ejtésre, hangsúlyra és hanglejtésre. 31 Művészi szövegek A tanulók életkoruknak megfelelő művészi szövegeket olvasnak, az olvasottakról beszélgetnek. 7. 8. 9. A tanulók: • felkészülnek az olvasott szöveg befogadására (személyes élmények, előismeretek stb.), • megértik az olvasott szöveg (vers, elbeszélő költemény, regényrészlet, elbeszélés, napló stb.) lényegét, üzenetét, • megállapítják a témát, a helyszínt, az időt és a szereplőket, felfogják a cselekményt, elmondják a szöveg tartalmát, • jellemzik a szereplőket, • különbséget tesznek a pozitív és negatív értékek közt, • rokon és ellentétes jelentésű szavakat keresnek, • megoldják a szöveggel kapcsolatos szóbeli és írásbeli feladatokat, • felfogják a vers témáját és hangulatát, felismerik a versszakokat és a rímet, • kifejezik véleményüket az olvasott szövegről, és azt megindokolják (8–9. osztály), • megtanulnak verseket és prózai szövegrészleteket, részt vesznek az olvasott mű dramatizálásában, • házi olvasmányként rövid ifjúsági regényeket, ifjúsági regényrészleteket, elbeszéléseket olvasnak, • gyakorolják a kifejező olvasást, • beszédükben alkalmazzák az újonnan megismert szavakat. 3.3.3 Írás Nem művészi szövegek A tanulók fejlesztik helyesírási készségüket, ügyelve a tetszetős írásképre: tipik •¶ us hibákat tartalmazó szövegeket másolnak, hibás sz •¶ öveget javítanak, t •¶ ollbamondás után szövegeket írnak. A tanulók nem művészi szövegeket alkotnak. 7. 8. 9. A tanulók: • megismert műfajú szövegeket (interjú, riport, időjárás-jelentés, filmismertető, könyvismertető, reklám, rend- őrségi közlemény, hirdetés, magánlevél, e-mail, étlap, recept, önéletrajz, idegenforgalmi tájékoztató) alkotnak, ügyelve a műfaji és egyéb követelményekre, • köznapi párbeszédes szövegeket írnak, személy-, állat-, tárgy- és tájleírást készítenek, • összegyűjtik a szükséges adatokat, megfelelően tagolják a szöveget, • táblázatokat töltenek ki, szövegeket egészítenek ki, • különböző nyomtatványokat (pl. megrendelőlap, postai utalvány, jelentkezési lap) töltenek ki, 32 • használják az egynyelvű és kétnyelvű szótárakat, • ismert témájú rövid szövegeket fordítanak szlovénről magyar nyelvre, és fordítva. Művészi szövegek A tanulók fejlesztik írásbeli fogalmazási készségeiket és kreativitásukat. Megfogalmazzák véleményüket és érzelmeiket. 7. 8. 9. A tanulók: • leírják az olvasott vagy látott művek tartalmát, • az olvasott vagy látott mű kapcsán elbeszélő fogalmazást, leírást és jellemzést írnak, illetve kreatív jellegű szö- vegeket (pl. más befejezés) alkotnak, • megfelelően tagolják a szöveget, • megadott szempontok szerint beszámolnak házi olvasmányaikról. 3.3.4 Témakörök 1. Az én világom (barátság, szerelem, a nemek közti különbségek, serdülőkori problémák, önismeret, értékrend, a másság elfogadása) 2. Család, rokonság (egymásközti viszonyok, rokoni kapcsolatok, családfa) 3. Ünnepek, szokások (Mikulás, karácsony, újév, farsang, húsvét, anyák napja, népi hagyományok, állami ünnepek, nemzeti ünnep, világnapok) 4. Lakóhelyünk (családi ház, lakótelepi ház, felhőkarcolók, a lakások berendezése, bútorok) 5. Környezetünk (környezetszennyezés, környezetvédelem, az egyén felelőssége) 6. Időjárás (időjárás-előrejelzés, időjárás-jelentés, időjós természet) 7. Az egészséges életmód (táplálkozás, mozgás, káros szenvedélyek) 8. Vásárlás (vásárlási szokások, árucikkek, bevásárlóközpontok, fizetési módok) 9. Az öltözködés és a divat (ruhaneműk, kiegészítők, alkalmi és utcai viselet) 10. Szabadidő, szórakozás (koncertek, táborozás, nyaralás, film, mozi, rádió, tévé, színház, kiállítások, múzeum, sajtó) 11. Sport és játék (sportversenyek, olimpiai játékok, magyar sportolók az olimpián, paraolimpia; számítógépes és más játékok) 12. Az állatvilág (kisállatok a családban, az állatok tulajdonságai, szokásai, érdekességek az állatvilágból) 33 13. Ismerjük meg Magyarországot! (Budapest és nagyobb városok, a Balaton, növény- és ál atvilág, szokások, jelentős történelmi események) 14. Tudomány, technika (szerkezetek, berendezések, vívmányok, magyar tudósok, Nobel-díjasok) 15. Kultúra, művészet (filmművészet, zeneművészet, táncművészet, festészet, szobrászat, magyar művészek, zeneszerzők, ókori civilizációk) 16. Az ember és a nyelv (a magyar nyelv eredete, szerepe, anyanyelv, idegen nyelv, környezetnyelv) 17. Tervek a jövőről (szakma, hivatás, foglalkozás) 18. Irodalom (versek, elbeszélések, regényrészletek) 3.3.5 Nyelvi és nyelvtani ismeretek, készségek A tanulók bővítik nyelvi-nyelvtani ismereteiket, fejlesztik nyelvhasználati és helyesírási készségü- ket. Annak ellenére, hogy az alábbiakban a leíró nyelvtan kategóriái szerint csoportosítottuk az ismereteket és készségeket, azokat nem így rendszerben kell elsajátítani. A felsorolt elveket és szabályokat mindig valamilyen szövegkörnyezetben, kommunikációs helyzetben ismerik meg, gyakorolják és alkalmazzák a tanulók, és definíciójukat nem kell tudniuk. Hangtan A tanulók: megk •¶ ülönböztetik a hosszú és rövid magánhangzókat és mássalhangzókat, alk •¶ almazzák a magán- és mássalhangzótörvényeket (hangrend, illeszkedés, hasonulás, össze-olvadás), meg •¶ felelően hangsúlyozzák a szavakat és szószerkezeteket, megfelelő hanglejtéssel beszélnek. Alaktan A tanulók: cselek •¶ vést, történést, állapotot, létezést fejeznek ki mindhárom időben és mindhárom módban, ismerik és alk •¶ almazzák az iktelen és ikes igék ragozását, meg •¶ felelően ragozzák az igéket, beleértve a rendhagyó igéket (az -s, -sz, -z, -t végű igék) is, kijelentő és felszólító módban, megk •¶ ülönböztetik az alanyi és a tárgyas ragozást, beleértve a -lak/-lek személyrag használatát, meg •¶ felelően használják a cselekvő, műveltető és ható igéket, ilyeneket képeznek, f •¶ őnévből és melléknévből igét képeznek, 34 tudják •¶ , hogy az igekötő megváltoztatja az ige jelentését, képesek k •¶ iválasztani a jelentésnek megfelelő gyakoribb igekötőket, alk •¶ almazzák az igekötős igékre vonatkozó helyesírási tudnivalókat, meg •¶ neveznek élőlényeket, élettelen tárgyakat, gondolati dolgokat egyes és többes számban, a f •¶ őneveket ellátják birtokos személyjelekkel, a legalapvetőbb ragokkal és névutókkal, f •¶ őnévből, melléknévből, igéből főneveket képeznek, ismer •¶ ik és alkalmazzák a köznevek és tulajdonnevek írására vonatkozó helyesírási szabályokat, meg •¶ nevezik személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságát, valahova tartozását egyes és többes számban, fokozzák a mellékneveket, f •¶ őnévből, igéből melléknevet képeznek, •¶alkalmazzák a melléknévre vonatkozó helyesírási tudnivalókat (-ú, -ű, -bb; az -i képzős melléknevek), •¶ megjelölik főnévvel megnevezett személyek, dolgok, fogalmak számát, mennyiségét (tőszám-név, törtszámnév) vagy sorban elfoglalt helyét (sorszámnév), •¶ megkülönböztetik a határozott és a határozatlan számneveket, használják a leggyakoribb ha-tározatlan számneveket, •¶ megfelelően ellátják a számneveket toldalékokkal (-s,-an/-en, -án/én, -szor/-szer/-ször, -kor, -ban/-ben,-tól/-től, -ig), alk •¶ almazzák a számnevekre vonatkozó helyesírási tudnivalókat (a tőszámnevek írása 10 000-ig, dátum), ismer •¶ ik és megfelelően használják a névmások fajtáit (személyes, visszaható, kölcsönös, birtokos, mutató, kérdő), meg •¶ felelően használják a személyes névmások különböző határozós alakjait, f •¶ őnévi, melléknévi és határozói igeneveket képeznek, megfelelően alkalmazzák azokat a mondatban, ismer •¶ ik és használják a gyakori határozószókat (hely, idő, mód), megk •¶ ülönböztetik a határozott és a határozatlan névelő funkcióját, meg •¶ felelően használják a határozott és a határozatlan névelőt, ismer •¶ ik és alkalmazzák a gyakori névutókat, ismer •¶ ik és használják a névutók irányhármasságát, ismer •¶ ik és használják a gyakoribb alá- és mellérendelő kötőszavakat. Jelentéstan A tanulók: sz •¶ ócsaládokat képeznek, szóképzéssel és szóösszetétellel új szavakat alkotnak, megker •¶ esik és használják szavak rokon és ellentétes jelentésű megfelelőjét, megk •¶ ülönböztetik a többjelentésű szavak jelentéseit. 35 Mondattan A tanulók: tudnak a monda •¶ trészekre kérdezni, tudnak tőmondatot bővíteni, tudnak sz •¶ ószerkezeteket alkotni, alk •¶ almazzák a magyar szórend szabályait, meg •¶ felelően használják a mondatvégi írásjeleket a kijelentő, kérdő, óhajtó, felkiáltó és felszólító mondatokban, meg •¶ felelő hanglejtéssel ejtik a kijelentő, kérdő, óhajtó, felkiáltó és felszólító mondatokat, mellér •¶ endelt (kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó) és alárendelt (alanyi, tárgyi, hely- és időhatározói, mód- és állapothatározói, minőség- és mennyiségjelzői, birtokos jelzői mellékmondatok) összetett mondatokat alkotnak, kiegészítenek, meg •¶ felelő utalószavakat és kötőszavakat alkalmaznak a mondatalkotásban. Szövegtan A tanulók: meg •¶ ismerik a szövegszerkesztés követelményeit, megfelelően tagolják a szövegeket, gy •¶ akorolják a megfelelő címadást, illetve a címnek megfelelő szövegalkotást, tudnak a sz •¶ övegben megfelelően vissza- és előreutalni, gy •¶ akorolják a szövegkohézió megteremtését. Szövegtípusok: elbesz •¶ élő fogalmazás, jellemzés, leírás; magánlev •¶ él, napló; meghív •¶ ó, igazolás, értesítés; •¶önéletrajz; •¶hír, interjú, reklám, apróhirdetés, rendőrségi közlemény; •¶ismertető, idegenforgalmi tájékoztató; •¶időjárás-jelentés; •¶útbaigazítás. Helyesírás és nyelvhelyesség A tanulók: alk •¶ almazzák a kis és a nagy kezdőbetűkre vonatkozó szabályokat (kis kezdőbetűk: ünnepek, né- pek; nagy kezdőbetűk: személynevek, földrajzi nevek, intézménynevek, márkanevek, címek), ismer •¶ ik az elválasztás egyszerűbb eseteit, hely •¶ esen alkalmazzák az írásjeleket az egyszerű és az összetett mondatok végén, 36 hely •¶ esen írják a keltezést. 3.3.6 Könyvtárhasználati és számítógépes ismeretek A tanulók: kön •¶ yvekből, internetről és más információhordozókról adatokat gyűjtenek, a gyűjtött adatokat elrendezik, megnevezik a forrást, a számít •¶ ógép segítségével információkat tárolnak, bemutatnak és cserélnek, használják a f •¶ őbb számítógépes alkalmazásokat, például a szövegszerkesztést, önállóan •¶ használják a szlovén–magyar és a magyar–szlovén szótárt, a diák helyesírási szó- tárt, a szinonimaszótárt, az ér •¶ telmező kéziszótárt. 3.3.7 Javasolt művészi szövegek Versek: Petőfi Sándor: Az alföld, Egy estém otthon; Rónay György: Mondd, szereted az állatokat!; Radnóti Miklós: Nem tudhatom. .; Romhányi József: Focimeccs; Varró Dániel: Miért üres a postaláda mostanában? Elbeszélések és elbeszélő költemények: Fazekas Mihály: Ludas Matyi; Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni; Janikovszky Éva: Akár hiszed, akár nem; Boldizsár Ildikó: A vakond meséje Regény(részletek): Fekete István: Tüskevár; Sohonyai Edit: Macskaköröm; Sue Townsend: A 13 és ¾ éves Adrian Mole titkos naplója; Nagy Katalin: Intőkönyvem története; Andrew Clements: Sherry Clutch, a siker kovácsa; Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül; Halasi Mária: Az utolsó padban; Fehér Klára: Mi szemüvegesek; Nógrádi Gábor: PetePite; K. B. Rottring: Heri Kókler és az epeköve; Szalay Lenke: Mogyoró és a Fiú 37 4 VÁRT TELJESÍTMÉNY Az egyes osztályok, illetve szakaszok végi követelményekbe beleértendők az alsóbb osztályok, illetve szakaszok végére megfogalmazott követelmények is. 4.1 Várt teljesítmény az első szakasz végén A tanuló: ér •¶ tse meg az alapvető tanári utasításokat, tudjon kösz •¶ önni, bemutatkozni, megszólítani, kérni, kérdezni, válaszolni, megköszönni, tudjon meg •¶ nevezni személyeket, állatokat, tárgyakat, azok színét, nagyságát, mennyiségét, tudjon bek •¶ apcsolódni egyszerű szavakkal ismert témakörű párbeszédbe, beszélgetésbe, ér •¶ tse meg a hallott szöveg globális közlését, s egyszerű válaszadással bizonyítsa azt, tudja k •¶ ikeresni a hallott szöveg alapvető adatait (Ki?, Mi?, Hol?, Mikor?), tanulja meg és használja a t •¶ émakörök leggyakoribb szavait, tudjon r •¶ övid mondókákat, dalokat elmondani, ismerje a magy •¶ ar ábécé nyomtatott és írott betűit, tudjon n •¶ yomtatott és írott betűkkel szavakat, rövid mondatokat írni, másolni, tudjon némán monda •¶ tokat olvasni, válaszoljon a rájuk vonatkozó egyszerű kérdésekre, tudjon •¶ előzetes felkészülés után hangosan olvasni mondatokat, rövid szöveget, jelölje megfe- lelően a mondatkezdést, tudjon kép v •¶ agy képsor alapján néhány mondatot alkotni. 4.1.1 Várt teljesítmény az 1. osztály végén Beszédértés, beszéd A tanuló: ér •¶ tse meg az alapvető tanári utasításokat, tudjon kösz •¶ önni, megköszönni, kérni, tudja meg •¶ ismételni a tanító szavait, tudjon meg •¶ nevezni személyeket, állatokat, tárgyakat, tudjon bek •¶ apcsolódni egyszerű szavakkal ismert témakörű párbeszédbe, beszélgetésbe, tudjon r •¶ övid mondókákat, dalokat elmondani, 38 ismerje a számok •¶ at 10-ig. Írás A tanuló: nagy n •¶ yomtatott betűkkel tudja leírni saját nevét. 4.1.2 Várt teljesítmény a 2. osztály végén Beszédértés, beszéd A tanuló: ér •¶ tse meg a tanári utasításokat, felszólításokat, tudjon bemuta •¶ tkozni, megszólítani, kérdezni, válaszolni, tudjon bek •¶ apcsolódni egy-két szóval ismert témakörű párbeszédbe, beszélgetésbe, tudjon n •¶ yelvileg »tájékozódni« a helyiségben, ér •¶ tse meg a hallott szöveg globális közlését, s megfelelő reagálással (egyszerű válasszal, illetve állítással, tagadással, rajzzal) bizonyítsa azt, tanulja meg és használja a t •¶ émakörök leggyakoribb szavait, tudja elmondani konk •¶ rét személyek, állatok, dolgok nevét, színét, nagyságát, mennyiségét, tudjon r •¶ övid mondókákat, verseket, dalokat elmondani, ismerje a számok •¶ at 20-ig. Olvasás A tanuló: tudjon •¶ olvasni szavakat, szókapcsolatokat, rövid mondatokat, ügyelve azoknak a hangoknak a megkülönböztetésére is, amelyek a két nyelvben eltérnek egymástól. Írás A tanuló: ismerje a magy •¶ ar ábécé nyomtatott betűit, n •¶ yomtatott betűvel tudjon szavakat, rövid mondatokat másolni, tudja •¶ nyomtatott betűvel helyesen leírni a begyakorolt szavakat, rövid mondatokat, tudjon lá •¶ tási megfigyelés után tollbamondást írni (szavakat, rövid mondatokat), tudjon kép v •¶ agy képsor alapján mondatokat alkotni a tanult szavakkal. 39 4.1.3 Várt teljesítmény a 3. osztály végén Beszédértés, beszéd A tanuló: ér •¶ tse meg a tanári utasításokat, felszólításokat, tudjon kösz •¶ önni, megköszönni, kérni, bemutatkozni, megszólítani, t •¶ udjon bekapcsolódni rövid mondatokkal ismert témakörű párbeszédbe, beszélgetésbe, •¶értse meg a hallott szöveg globális közlését, és válaszadással bizonyítsa azt, •¶tudja kikeresni a hallott szöveg alapvető adatait (Ki?, Mi?, Hol?, Mikor?), •¶ tudja elmondani konkrét személyek, állatok, dolgok nevét, színét, nagyságát, mennyiségét, tudja kifejezni hasonlóságukat, illetve különbségüket, •¶tudjon rövidebb verseket elmondani, •¶ismerje a számokat 100-ig. Olvasás A tanuló: tudjon •¶ némán mondatokat olvasni, értse meg azokat, és válaszoljon a rájuk vonatkozó egysze- rű kérdésekre, tudjon elő •¶ zetes felkészülés után hangosan olvasni mondatokat, rövid szöveget. Írás A tanuló: tudja ír •¶ ni a magyar ábécé nyomtatott és írott betűit, n •¶ yomtatottról írottra tudjon szavakat, rövid mondatokat másolni, tudjon •¶ látási megfigyelés után tollbamondást írni (szavakra tagolás, mondatkezdő nagybetű, pont), legy •¶ en képes néhány összefüggő mondatot alkotni, legy •¶ en képes kérdésekre röviden válaszolni. 40 4.2 Várt teljesítmény a második szakasz végén A tanuló: ér •¶ tse meg a tanári közléseket és a tananyagra vonatkozó kérdéseket, s ezt megfelelő reagálással bizonyítsa, ér •¶ tse meg a tanult témákról szóló monologikus és párbeszédes szövegeket, keresse meg a fontosabb adatokat, tudjon bek •¶ apcsolódni egyszerű beszélgetésbe, tudjon telefonbeszélgetést folytatni, tudjon bocsána •¶ tot kérni, egyszerű gratulációt kifejezni, szóban bemutatni személyt és állatot, tudja elmesélni élmén •¶ yeit, k •¶ ulcsszavak segítségével tudjon rövid beszédgyakorlatot készíteni a tanult témakörökről, tudjon megkö •¶ zelítőleg folyamatosan rövidebb szöveget felolvasni, t •¶ öbbszöri olvasás után értsen meg rövid művészi és nem művészi szövegeket, oldja meg a szö- vegekre vonatkozó egyszerű feladatokat, tudja néhán •¶ y mondatban megfogalmazni olvasott irodalmi mű tartalmát, tudjon v •¶ erseket vagy rövidebb prózai szövegeket memoriterként elmondani, tudjon képeslapot •¶ , meghívót és rövid magánlevelet írni, leírást készíteni családtagjairól, barátjáról, tudjon r •¶ övid eseménysort írni, • használja a mondatkezdő nagybetűt, valamint a pontot és a kérdőjelet a mondatok végén, tudja betűr •¶ endbe állítani az ismert szavakat, tudjon ismer •¶ t szavakat szótagolni, használja a jelen és múlt idejű igealakok •¶ at kijelentő és felszólító módban, ismerje és használja a tár •¶ gyragot, a többes szám jelét, a birtokos személyragokat, tudja k •¶ ifejezni a cselekvés, történés helyét és idejét, tudjon egy •¶ szerűbb mellékneveket fokozni, írja •¶ helyesen a személyneveket, az állatneveket, valamint a szűkebb környezetében előforduló földrajzi és intézményneveket. 4.2.1 Várt teljesítmény a 4. osztály végén Beszédértés, beszéd A tanuló: ér •¶ tse meg a tanári közléseket és a tananyagra vonatkozó kérdéseket, s ezt megfelelő egyszerűbb reagálással bizonyítsa, f •¶ ogja fel a tanult témákról szóló rövid monologikus és párbeszédes szövegek alapvető információit, tudjon bocsána •¶ tot kérni, egyszerű gratulációt kifejezni, tudjon egy •¶ szerű információkat kérni és adni, tudjon képek •¶ ről néhány mondatot alkotni, tudjon r •¶ övid párbeszédeket eljátszani, verseket, dalokat memoriterként elmondani, 41 besz •¶ édében tudja alkalmazni az újonnan megismert szavakat. Olvasás A tanuló: tudjon megkö •¶ zelítőleg folyamatosan rövidebb szöveget felolvasni, t •¶ öbbszöri olvasás után értsen meg nagyon rövid nem művészi szöveget, oldja meg a szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat, képek v •¶ agy kérdések segítségével mondja el irodalmi szöveg tartalmát, tudjon sz •¶ ereposztás szerint párbeszédes szövegeket olvasni. Írás A tanuló: tudjon sz •¶ öveget másolni írott betűkkel, tudjon •¶ tollbamondás után ismert szövegeket írni, használja a mondatkezdő nagybetűt, vala- mint a pontot a mondatok végén, tudjon egy •¶ szerűbb szövegeket kiegészíteni, v •¶ álaszoljon egy-egy szóval kérdésekre. Nyelvi-nyelvtani ismeretek, helyesírás A tanuló: tudja betűr •¶ endbe állítani az ismert szavakat, tudjon ismer •¶ t szavakat szótagolni. 4.2.2 Várt teljesítmény az 5. osztály végén Beszédértés, beszéd A tanuló: ér •¶ tse meg a tanári közléseket és a tananyagra vonatkozó kérdéseket, s ezt megfelelő reagálással bizonyítsa, f •¶ ogja fel a tanult témákról szóló monologikus és párbeszédes szövegek lényegét, keresse meg a fontosabb adatokat, tudjon bocsána •¶ tot kérni, egyszerű gratulációt és jókívánságot kifejezni, tudjon t •¶ elefonbeszélgetést folytatni, tartsa be az alapvető illemszabályokat, tudjon bemuta •¶ tni ismerős személyt, állatot, k •¶ ulcsszavak segítségével tudjon rövid beszédgyakorlatot készíteni a tanult témakörökről, tudjon r •¶ övid párbeszédeket eljátszani, verseket, dalokat memoriterként elmondani, besz •¶ édében tudja alkalmazni az újonnan megismert szavakat. 42 Olvasás A tanuló: tudjon f •¶ olyamatosan rövidebb szöveget felolvasni, t •¶ öbbszöri olvasás után értsen meg rövid nem művészi szöveget, oldja meg a szövegre vonatkozó szövegértési feladatokat, ker •¶ esse meg szótárban az ismeretlen szavak jelentését, képek •¶ vagy kérdések segítségével mondja el irodalmi szöveg tartalmát, állapítsa meg az ese- mények sorrendjét, tudjon sz •¶ ereposztás szerint párbeszédes szövegeket olvasni. Írás A tanuló: tudjon t •¶ ollbamondás után ismert szövegeket írni, tudjon •¶ írásban válaszolni az olvasott művel kapcsolatos kérdésekre, használja a mondatkezdő nagybetűt, valamint a pontot és a kérdőjelet a mondatok végén, tudjon egy •¶ szerűbb szövegeket kiegészíteni, tudjon r •¶ övid összefüggő szöveget alkotni (képeslap, meghívó). 4.2.3 Várt teljesítmény a 6. osztály végén Beszédértés, beszéd A tanuló: ér •¶ tse meg a tanári közléseket és a tananyagra vonatkozó kérdéseket, s ezt megfelelő reagálással bizonyítsa, ér •¶ tse meg a tanult témákról szóló monologikus és párbeszédes szövegeket, keresse meg a fontosabb adatokat, ér •¶ tsen meg egyszerűbb hallott szövegeket, szűrje ki belőlük a fontos információkat a megadott megfigyelési szempontok szerint, tudjon bek •¶ apcsolódni egyszerű beszélgetésbe, tudjon tájékoztatást kérni és adni, tudjon bemuta •¶ tni személyt, állatot és játékot, mesélje el élmén •¶ yeit, k •¶ ulcsszavak segítségével tudjon rövid beszédgyakorlatot készíteni a tanult témakörökről, tudjon •¶ rövid párbeszédeket eljátszani, verseket vagy rövidebb prózai szövegeket memoriter- ként elmondani, tudja elmondani olv •¶ asott szöveg tartalmát, besz •¶ édében tudja alkalmazni az újonnan megismert szavakat. 43 Olvasás A tanuló: tudjon f •¶ olyamatosan szöveget felolvasni, t •¶ öbbszöri olvasás után értsen meg rövid nem művészi szöveget, oldja meg a szövegre vonatkozó szövegértési feladatokat, ker •¶ esse meg szótárban az ismeretlen szavak jelentését, mondja el ir •¶ odalmi szöveg tartalmát, állapítsa meg az események sorrendjét, tudjon sz •¶ ereposztás szerint párbeszédes szövegeket olvasni, házi olv •¶ asmányként önállóan olvasson el és mutasson be egy-két mesét. Írás A tanuló: tudjon •¶ tollbamondás után ismert szöveget írni, használja a mondatkezdő nagybetűt, valamint a pontot és a kérdőjelet a mondatok végén, tudja megoldani az olv •¶ asott szöveghez tartozó írásbeli feladatokat, tudjon egy •¶ szerű szöveget hiányzó szavakkal, mondatokkal kiegészíteni, tudjon r •¶ övid szöveget alkotni (magánlevél), tudjon leír •¶ ást készíteni családtagjairól, barátjáról, tudjon r •¶ övid eseménysort írni, tudja néhán •¶ y mondatban megfogalmazni olvasott irodalmi mű tartalmát. Nyelvi-nyelvtani ismeretek, helyesírás A tanuló tudja helyesen alkalmazni a tanult nyelvtani ismereteket: a jelen és múlt idejű igealakok •¶ at kijelentő és felszólító módban, a tár •¶ gyragot, a hely •¶ - és az időhatározó ragjait, a t •¶ öbbes szám jelét, a bir •¶ tokos személyragokat, tudjon f •¶ okozni, írja •¶ helyesen a személyneveket, az állatneveket, a szűkebb környezetében előforduló földrajzi és intézményneveket. 44 4.3 Várt teljesítmény a harmadik szakasz végén A tanuló: ér •¶ tse meg a tanult témákról szóló monologikus és párbeszédes szövegeket, keresse meg a fontosabb adatokat, ér •¶ tsen meg beszélt médiaszövegeket (hír, reklám, interjú) és rövidebb ismeretterjesztő szövegeket, tudjon r •¶ észt venni szerepjátékokban, használja az udvariassági formákat, tudjon sz •¶ óban bemutatni személyt, állatot, tárgyat, lakóhelyet, foglalkozást, mesélje el élmén •¶ yeit, terveit, tudjon besz •¶ édgyakorlatot készíteni a tanult témakörökről, tudja •¶ elmondani olvasott művészi szöveg, illetve látott film tartalmát, tudja jellemezni a szereplőket, tudjon memor •¶ itereket elmondani, besz •¶ éljen meglehetősen folyékonyan, ne keresse feltűnően a szavakat, kiejtése, hangsúlya és hanglejtése legyen megközelítőleg helyes, szókincse meglehetősen gazdag; kerülje az ismétlé- seket, tudjon szinonimákat használni, tudjon •¶ meglehetősen folyékonyan, megközelítőleg megfelelő kiejtéssel, hangsúllyal és hang- lejtéssel hangosan olvasni, ér •¶ tse meg a mindennapi témájú és a tanult témakörhöz kapcsolódó, ismeretlen nyelvi elemeket nem tartalmazó olvasott ismeretterjesztő, publicisztikai (hír, reklám, interjú) és köznapi szö- vegeket (magánlevél, használati utasítás), oldja meg a szövegértési feladatokat, tudja n •¶ yomtatott és elektronikus szövegből kikeresni a számára fontos információkat, legy •¶ en képes rokon és ellentétes jelentésű szavakat keresni olvasott szövegben, tudjon k •¶ ülönböző szótárakat használni, tudjon ír •¶ ásban köznapi és közéleti szövegtípusokat alkotni (meghívó, levél, önéletrajz), tudjon ír •¶ ásban személy-, állat- és tájleírást készíteni, tudjon elbesz •¶ élő fogalmazást írni, tudja megfogalmazni terveit a jövőben, tudjon beszámolni házi olv •¶ asmányairól megadott szempontok szerint, tudjon r •¶ övidebb, ismert témájú szöveget magyar nyelvre fordítani, tudjon betűr •¶ endbe sorolni, elválasztani, keltezni, r •¶ agozza helyesen a legtöbb gyakran használt igét, különböztesse meg az alanyi és a tárgyi ragozást a gyakorlatban, t •¶ öbbnyire írja helyesen a főneveket (közneveket, tulajdonneveket), mellékneveket, számneveket és névmásokat, tudja őket toldalékolni, meg •¶ felelően használja a névelőket, ismerjen és használjon névut •¶ ókat, határozószókat, kötőszókat, tudjon r •¶ okon és ellentétes jelentésű szavakat keresni, ismerjen és használjon néhán •¶ y összetett mondatfajtát, alk •¶ almazza a vesszőt felsoroláskor és az egyszerű mondat végi írásjeleket. 45 4.3.1 Várt teljesítmény a 7. osztály végén Beszédértés, beszéd A tanuló: ér •¶ tse meg a tanult témákról szóló monologikus és párbeszédes szövegeket, keresse meg a fontosabb adatokat, illetve vegyen részt ilyenekben, ér •¶ tsen meg rövidebb médiaszövegeket (hír, reklám), tudjon •¶ részt venni szerepjátékokban (pl.: vásárlás különböző üzletekben), használja az udvari- assági formákat, tudjon bemuta •¶ tni személyt, állatot, lakóhelyet, mesélje el élmén •¶ yeit, tudjon besz •¶ édgyakorlatot készíteni a tanult témakörökről, tudja elmondani olv •¶ asott szöveg, illetve látott film tartalmát, tudjon össz •¶ efüggően beszélni házi olvasmányairól a megadott szempontok szerint, besz •¶ édében tudja alkalmazni az újonnan megismert és elsajátított szavakat, tudjon memor •¶ itereket elmondani. Olvasás A tanuló: tudjon •¶ meglehetősen folyékonyan, megközelítőleg megfelelő kiejtéssel, hangsúllyal és hang- lejtéssel hangosan olvasni, ér •¶ tse meg a mindennapi témájú és a tanult témakörökhöz kapcsolódó, ismeretlen nyelvi elemeket nem tartalmazó ismeretterjesztő, publicisztikai (hír, reklám) és köznapi (használati utasí- tás) szövegeket, oldja meg a szövegértési feladatokat, tudja elmondani egy •¶ szerűbb irodalmi szövegek tartalmát, legy •¶ en képes rokon és ellentétes jelentésű szavakat keresni a szövegben, tudjon kétn •¶ yelvű szótárt használni, tudjon •¶ meglehetősen folyékonyan, megközelítőleg megfelelő kiejtéssel, hangsúllyal és hang- lejtéssel verseket és prózai részleteket elmondani, házi olv •¶ asmányként olvasson el egy elbeszélést vagy ifjúsági regényrészletet. Írás A tanuló: tudjon sz •¶ öveget alkotni megadott témában, műfajban (levél, születésnapi gratuláció), tudjon leír •¶ ást készíteni személyről, állatról, tudjon r •¶ övid elbeszélő fogalmazást írni, tudjon megoldani ír •¶ ásbeli feladatokat, tudjon r •¶ övidebb, ismert szöveget magyar nyelvre fordítani, 46 tudjon beszámolni házi olv •¶ asmányairól megadott szempontok szerint, tudjon néhán •¶ y mondatot szlovén nyelvről magyar nyelvre fordítani, tudja használni a kétn •¶ yelvű szótárakat. 4.3.2 Várt teljesítmény a 8. osztály végén Beszédértés, beszéd A tanuló: ér •¶ tse meg a tanult témákról szóló monologikus és párbeszédes szövegeket, keresse meg a fontosabb adatokat, illetve vegyen részt ilyenekben, ér •¶ tsen meg rövidebb médiaszövegeket (időjárás-jelentés) és rövidebb ismeretterjesztő szövegeket, tudjon r •¶ észt venni szerepjátékokban (pl. vendéglátás), használja az udvariassági formákat, tudjon bemuta •¶ tni személyt, állatot, tárgyat, tudja elmesélni élmén •¶ yeit, tudjon besz •¶ édgyakorlatot készíteni a tanult témakörökről, tudja elmondani olv •¶ asott szöveg, illetve látott film tartalmát, tudjon össz •¶ efüggően beszélni házi olvasmányairól a megadott szempontok szerint, besz •¶ édében tudja alkalmazni az újonnan megismert és elsajátított szavakat, tudjon memor •¶ itereket mondani. Olvasás A tanuló: tudjon •¶ meglehetősen folyékonyan, megközelítőleg megfelelő kiejtéssel, hangsúllyal és hang- lejtéssel hangosan olvasni, ér •¶ tse meg a mindennapi témájú és a tanult témakörhöz kapcsolódó, ismeretlen nyelvi elemeket nem tartalmazó ismeretterjesztő, publicisztikai (időjárás-jelentés) és köznapi szövegeket (magánlevél), oldja meg a szövegértési feladatokat, tudja n •¶ yomtatott és elektronikus szövegből kikeresni a számára fontos információkat, tudja elmondani ir •¶ odalmi szövegek tartalmát, legy •¶ en képes rokon és ellentétes jelentésű szavakat keresni a szövegben, tudjon •¶ meglehetősen folyékonyan, megközelítőleg megfelelő kiejtéssel, hangsúllyal és hang- lejtéssel verseket és prózai részleteket elmondani, házi olv •¶ asmányként olvasson el egy elbeszélést vagy ifjúsági regényrészletet. Írás A tanuló: tudjon sz •¶ öveget alkotni megadott témában, műfajban (meghívó, apróhirdetés), tudjon sz •¶ emély-, állat- és tárgyleírást készíteni, tudjon elbesz •¶ élő fogalmazást írni, tudjon megoldani ír •¶ ásbeli feladatokat, tudjon r •¶ övidebb, ismert témájú szöveget magyar nyelvre fordítani, tudjon néhán •¶ y mondatot szlovén nyelvről magyar nyelvre fordítani, tudja használni a kétn •¶ yelvű szótárakat, 47 tudjon beszámolni házi olv •¶ asmányairól megadott szempontok szerint. 4.3.3 Várt teljesítmény a 9. osztály végén Beszédértés, beszéd A tanuló: ér •¶ tse meg a tanult témákról szóló monologikus és párbeszédes szövegeket, keresse meg a fontosabb adatokat, illetve vegyen részt ilyenekben, ér •¶ tsen meg médiaszövegeket (riport, interjú) és ismeretterjesztő szövegeket, tudjon r •¶ észt venni szerepjátékokban (pl. idegenvezetés), tudjon bemuta •¶ tni személyt, állatot, tárgyat, foglalkozást, mesélje el élmén •¶ yeit, terveit, tudja elmondani olv •¶ asott szöveg, illetve látott film tartalmát, tudjon össz •¶ efüggően beszélni házi olvasmányairól a megadott szempontok szerint, besz •¶ édében tudja alkalmazni az újonnan megismert és elsajátított szavakat, tudjon memor •¶ itereket elmondani, besz •¶ éljen meglehetősen folyékonyan, ne keresse feltűnően a szavakat, kiejtése, hangsúlya és hanglejtése legyen megközelítőleg helyes, szókincse meglehetősen gazdag; kerülje az ismétlé- seket, tudjon szinonimákat használni. Olvasás A tanuló: tudjon •¶ meglehetősen folyékonyan, megközelítőleg megfelelő kiejtéssel, hangsúllyal és hang- lejtéssel hangosan olvasni, ér •¶ tse meg a mindennapi témájú és a tanult témakörhöz kapcsolódó, ismeretlen nyelvi elemeket nem tartalmazó ismeretterjesztő, publicisztikai (pl. időjárás-jelentés) és köznapi szövegeket (magánlevél), oldja meg a szövegértési feladatokat, tudja n •¶ yomtatott és elektronikus szövegből kikeresni a számára fontos információkat, tudja elmondani ir •¶ odalmi szövegek tartalmát, röviden jellemezni a szereplőket, legy •¶ en képes rokon és ellentétes jelentésű szavakat keresni a szövegben, tudjon k •¶ ülönböző szótárakat használni, tudjon •¶ meglehetősen folyékonyan, megközelítőleg megfelelő kiejtéssel, hangsúllyal és hang- lejtéssel verseket és prózai részleteket elmondani, házi olv •¶ asmányként olvasson el egy elbeszélést vagy ifjúsági regényrészletet. 48 Írás A tanuló: tudjon kö •¶ znapi, közéleti és publicisztikai szövegtípusokat (interjú, önéletrajz) alkotni, tudjon sz •¶ emély- és tájleírást készíteni, tudjon elbesz •¶ élő fogalmazást írni, tudja megfogalmazni terveit a jövőben, tudjon beszámolni házi olv •¶ asmányairól megadott szempontok szerint, tudjon r •¶ övidebb, ismert témájú szöveget magyar nyelvre fordítani, tudja használni az egyn •¶ yelvű és a kétnyelvű szótárakat, írjon, f •¶ élreértést okozó nyelvhelyességi vagy egyéb hibák nélkül. Nyelvi-nyelvtani ismeretek és készségek, helyesírás A tanuló: ismerje a magy •¶ ar nyelv szókincsét, hangtanát, mondattanát, helyesírását, tudjon betűr •¶ endbe sorolni, elválasztani, keltezni, r •¶ agozza helyesen a legtöbb gyakran használt igét, különböztesse meg az alanyi és a tárgyi ragozást a gyakorlatban, t •¶ öbbnyire írja helyesen a főneveket (közneveket, tulajdonneveket), mellékneveket, számneveket és névmásokat, tudja őket toldalékolni, meg •¶ felelően használja a névelőket, ismerjen és használjon névut •¶ ókat, határozószókat, kötőszókat, tudjon sza •¶ vakat képezni, tudjon r •¶ okon és ellentétes jelentésű szavakat keresni, tudjon sz •¶ ószerkezeteket alkotni, ismerjen és használjon néhán •¶ y összetett mondatfajtát, alk •¶ almazza a vesszőt felsoroláskor és az egyszerű mondat végi írásjeleket. 49 5 TANTÁRGYKÖZI KAPCSOLATOK A magyar nyelv a kétnyelvű általános iskolában nemcsak tantárgy, hanem tanítási nyelv is. Ebből kifolyólag a tantárgy más tantárgyakkal való kapcsolatának minden tanítási órán meg kellene valósulnia. Ezáltal a tanulók más tantárgyaknál is fejlesztik magyar nyelvi tudásukat szóban és írásban. Nagyobb hangsúlyt kap ez az ún. nemzetiségi programot is megvalósító tantárgyak esetében, hiszen azoknál nemcsak ismeretszerzés és képességfejlesztés céljával használják ezt a nyelvet, hanem ezen a nyelven magyar vonatkozású tananyagokat dolgoznak fel. Az első szakaszban a tantárgy keretében fontos szerepe van a készségtárgyakkal (zenei nevelés, képzőművészeti nevelés, testnevelés) való korrelációnak, illetve integrációnak, hiszen a tanulók zenével, mozgással, rajzban is kifejezhetik gondolataikat, érzéseiket, amelyeket magyar nyelven még nehezen tudnának megfogalmazni. A három tantárgy közül legnagyobb jelentőséggel a zenei nevelés bír, mert a tanulók a daltanulással bővítik szókincsüket, gyakorolják a kiejtést, a helyes hangsúlyt és hanglejtést. A második, de még inkább a harmadik szakaszban ismeretterjesztő szövegek olvasásával is megvalósul a tantárgyközi kapcsolat, pl. történelemmel, földrajzzal, biológiával, képzőművészeti neveléssel, zenei neveléssel. A magyar nyelv tanítása az anyanyelvi (szlovén nyelvi) kompetenciára alapoz leginkább. A tanulók ugyanis szlovénórán sajátítják el az írás és olvasás alapjait, magyarórán erre építve tanulják az anyanyelvüktől eltérő betűk írását, olvasását. A nyelvi ismeretek elsajátításának is jó alapja lehet a biztos anyanyelvi tudás. A két nyelv közötti hasonlóságokat és különbségeket tudatosítva nagyobb sikerre számíthatunk mindkét tantárgynál, ezért szükséges ezeket kiemelni. Tudatosítani kell a magyar és a szlovén nyelv típusbeli különbségét, azt hogy a magyar nyelvben toldalékoló voltából kifolyólag elsősorban toldalékok segítségével fejezzük ki a jelentés módosulásait és a mondatbeli viszonyokat, a szlovénben mint hajlító nyelvben pedig a tő magánhangzójának a változásával fejezik ki ugyanezt. Az idegen nyelvek tanulása azok indoeurópai jel egéből kifolyólag kisebb mértékben támogatja a magyar nyelv tanulását, de az ott elsajátított tanulási technikák és stratégiák itt is alkalmazhatók. 50 6 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 6.1 Az első szakaszban történő fejlesztés A magyar nyelv mint második nyelv tanításának elsődleges célja, hogy a tanulók megtanuljanak magyarul beszélni, társalogni, írni és olvasni. Fontos az is, hogy erre olyan tevékenységekkel ké- szüljenek, amelyek lehetővé teszik, hogy aktívak, motiváltak és nyitottak legyenek. Már az első osztálytól törekedni kell arra, hogy az óravezetés, illetve a tanórai interakciók magyar nyelven folyjanak, és csak ritkán éljünk a szlovén nyelvvel mint közvetítővel. Ehhez azonban a tanulóknak olyan óravezetési és társalgási kifejezéskészletet kell fokozatosan elsajátítaniuk, amely lehetővé teszi a tanár és a tanuló közti többnyire zökkenőmentes kommunikációt. Ezt a készletet a tanárnak tudatosan kell összeválogatnia és bővítenie. Ezekhez nemcsak a leggyakrabban használt utasításszövegek ( Hallgassuk meg!, Mesélj! stb.) tartoznak, hanem olyan szavak, illetve kifejezések is, amelyekkel a tanulók ki tudják fejezni kommunikációs szándékaikat, pl. csodálkozást (ó! Nohát!), örömet (de jó!) stb. A beszédkészség fejlesztésében jelentős helyet foglal el a jól megválasztott és megszerkesztett kérdés. Az első szakaszban szinte kizárólag a szóbeliségen van a hangsúly. Ennek a legjobb formája a többnyire párbeszéden alapuló beszédgyakorlat. A beszédgyakorlatokkal a tanulók szókincsét, kiejtését, mondatalkotási, majd fokozatosan szövegalkotási képességeit fejlesztjük. Az első osztály elején a beszédgyakorlatok legelterjedtebb formája a kérdés–felelet. Fokozatosan azonban arra szoktatjuk a tanulókat, hogy a tanult témakörben már néhány összefüggő mondatot is tudjanak alkotni. A tanterv és a tankönyv témaköreiben végezendő beszédgyakorlatokat egyen-ként, párban, csoportokban vagy kórusban való feleltetéssel végzik a tanulók. A második nyelv elsajátításában a kezdetben két érzékszervnek jut nagy szerep: a fülnek és a szemnek (auditív, vizuális és audiovizuális érzékelés és szemléltetés). Az első osztályban nagyon fontos a természetes szemléltetés, a tanteremben ugyanis minden és mindenki szemléltetési anyagul szolgálhat. A természetes szemléltetést végezhetjük más helyszínen is, pl. az udvaron, a kertben, a boltban. Ezt a kínálatot bővíthetjük motorikus és tárgyi szemléltetéssel (pl. bevitt tárgyak). Képek és egyéb szemléltető eszközök segítségével ugyanis mesterséges szituációt teremtünk az osztályban. A motorikus szemléltetésnek a cselekvések érzékelésében, bemutatásában van nagy szerepe. A nyelvtanításhoz a tanárnak gazdag eszköztárházzal kell rendelkeznie, a hagyományos szemléltető eszközöktől a legmodernebbekig. Az első osztályban a vizuális szemléltető eszközök közül a tárgyi és a képi szemléltetés a legelterjedtebb. A képi szemléltetés erősíti a szó és a fogalom asszociációját, kiindulópontot jelenthet a beszédbeli produkció megindításához, és általa gya-rapodik a szókincs. 51 A szóbeliség szakaszában döntő szerepe van a beszédtechnika fejlesztésének. Mivel a tanárnak feladata és célja, hogy a tanulók fülét ráhangolja a magyar nyelvre, nagyon oda kell figyelnie saját hibátlan és példa értékű kiejtésére. Ügyeljen arra is, hogy beszédtempója és hangerőssége mindig természetes legyen. A kiejtés tanításakor a hangok, a hangkapcsolatok, a szavak helyes arti-kulációja mellett a szókapcsolatok, a szószerkezetek, az állandósult szókapcsolatok helyes ejtését is gyakoroljuk. Tudni kell, hogy a nem anyanyelvi közlést a tanulók nem úgy hallják, ahogyan az elhangzik. Ezt a hamis hallást a tanult nyelv és az anyanyelv interferenciája okozza. A szlovén és a magyar nyelv hangrendszere ugyanis sokban eltér egymástól. Ezért a magyar nyelv tanítása kezdetén minden órán gyakoroljuk a magyar hangok ejtését. A kiejtés tanítását analitikus-szinte-tikus (elemző-összetevő) módszerrel végezzük. A szavakból kiemeljük az egyes hangokat, majd megismerésük után újra szavakba helyezzük őket, és úgy gyakoroljuk kiejtésüket. A szókincsgyarapítás során elsajátított új szavakat fokozatosan mondatokba helyezzük, azokat pedig valamilyen beszédhelyzetbe. A környezetből megismert személyeknek, tárgyaknak és jelenségeknek a megnevezését olyan mondatokban gyakorolják, amelyeknek a szerkezete már eléggé automatizálódott bennük. Az általános iskola első osztályában azokat az értelemhordozó szavakat tanítjuk, amelyek beszédünkben a leggyakoribbak, amelyekre tanulóinknak a legnagyobb szükségük lesz a mindennapi kommunikáció során. Ezekhez társulnak még azok a szavak, amelyek nélkül nem tudnánk mondatokat szerkeszteni. Ilyenek a névelők, kötőszók, névmások stb. Az első osztályban elsősorban tárgyi szemléltetéssel tanítunk szavakat, majd a tárgy megnevezéséhez kössük helyének, számának, színének, alakjának, anyagának megnevezését is. Ha cselekvéssorokat alakítunk ki, akkor ezt a statikus fogalomkört, vagyis a névszókat igékkel (cselekvéssel) rögtön mozgásba hozzuk. Az első osztályban néhány alapvető mondatmodellre épít-jük a magyar nyelv tanítását. Ezek analógiájára a tanulók szinte korlátlan számban alkothatnak újabb mondatokat. Az első szakaszban a gyakorlatok folyamán a modellnek csak egy-egy elemét változtatjuk, azt, amelyiket automatizálni szeretnénk. Az első szakaszban a tanulók életkori sajátosságaiból kiindulva döntő jelentőségű a játék, a dal, a mese. A tanulók játék közben megerőltetés nélkül megtanulják a játék közben használatos szavakat, kifejezéseket. A gyermekek természetes szükséglete a mozgásigény, amit feltétlenül ki kell használnunk a nyelvtanításban. Szívesen vesznek részt különféle dramatizálásokban is. Ügyelni kell viszont arra, hogy a dramatizálás során használatos szókészlet ne haladja meg nyelvtudásukat. A mondókákat rövidségük, jó hangzásuk és érdekességük miatt általában akkor is kedvelik a gyerekek, ha nem egészen értik őket. Szeretik őket, mert pl. velük számoljuk ki, hogy ki a hunyó, csalogatjuk ki a felhők mögül a napot, a csigát a házból, hívjuk az esőt… A mondókák és a dalocs-kák segítségével a tanulók könnyebben begyakorolják a magyar beszéd hangjait, azok ejtését és a hangok egybefűzését, hangoztatását. Mindvégig, de főképp az első osztályban nagy jelentősége van az alapos éves, szakaszos és óratervezésnek. Az óra bevezető szakaszában végezzünk érdeklődést keltő játékokat és artiku-lációs gyakorlatokat. Ezekkel a tanulókat felkészítjük az új nyelvi anyag aktív befogadására és rep-52 rodukálására. A korábban tanult mondatmodellek, szavak ismétlésével előkészítjük az új nyelvi anyagot. Az óra központi részében az új nyelvi anyag feldolgozása és gyakorlása folyik (pl. olyan gyakorlatokkal, amelyek során a megismert szavak és mondatmodellek segítségével mondatalkotást és szókincsbővítést végzünk). Az óra záró részében rögzítjük az új nyelvi anyagot. A második nyelv tanulása során kiválóan lehet fejleszteni a tanulók tanulási képességét, ha hozzásegítjük őket ahhoz, hogy megismerjenek különböző tanulási technikákat, felismerjék, milyenek a tanulási módszereik, hogyan tudnak azokon javítani. Nagyon fontos, hogy ezekkel a tanár is tisztában legyen, és így differenciáltan fejlessze tanulóit. Változatos óravezetéssel lehetővé kell tenni, hogy a tanulók óra közben mozoghassanak. A második nyelv tanulásában fontos szerepe van a tanulók motiváltságának. A differenciálás, az egyénre szabott munka, a változatos munkaformák alkalmazása és az őszinte, nyílt osztályter-mi légkör nagyban hozzájárulhat ehhez. A projektmunkával, a kooperatív tanulással, a korszerű technikák alkalmazásával a tanár jobb eredményekre és nagyobb érdeklődésre számíthat. 6.2 A kommunikációs készségek fejlesztése a második és a harmadik szakaszban A tantárgy keretében a négy készségterület (beszédértés, beszéd, írás, olvasás) fejlesztése törté- nik elsősorban. Az ismeretszerzést és -bővítést is mindig a készségfejlesztés szolgálatában végezzük, vagyis a befogadást és az alkotást segítjük vele. A tanárnak tudatában kell lennie annak, hogy tevékenységei a nyelvtanulás és nyelvtanítás környezetének nagyon fontos részét képezik. Olyan szerepmodelleket közvetít, amelyeket a tanulók követhetnek nyelvhasználatuk során. Ebből kifolyólag nagy jelentőséggel bírnak a következő tanári tényezők: tanítási készségek •¶ , ór •¶ avezetési készségek, tanítási stílus •¶ , a t •¶ evékenységek kutatására és a gyakorlat átgondolására irányuló képességek, az ellenőr •¶ zés és értékelés ismerete és alkalmazása, a sz •¶ ociokulturális háttérismeret tudása, in •¶ terkulturális attitűdök és készségek, az ir •¶ odalom esztétikai értékeire vonatkozó ismeretek stb. A tanárnak gondosan meg kell terveznie munkáját, az eredményes megvalósításhoz pedig nagyon sok gyűjtőmunkára (megfelelő szövegek gyűjtése, adott esetben alkotása) lesz szüksége. 53 A tanárnak olyan légkört kell teremtenie az órán, hogy a tanulóknak legyen kedvük megnyilat-kozni, akkor is, ha hibásan vagy szegényes szókinccsel beszélnek. Az órákon a leggyakoribb tevé- kenység a beszélgetés (közös, párban vagy csoportban) legyen. Az alábbiakban a négy készségterület fejlesztéséhez adunk útmutatót. 6.2.1 Beszédértési készség fejlesztése A nyelvi kommunikációban a beszédértésnek is legalább olyan nagy szerepe van, mint magának a beszédnek. A tanulókat már a nyelvtanulás kezdetétől arra kell szoktatni (akár a szintjüknél nehezebb eredeti vagy nyelvtanulási célra készült szövegek alkalmazásával is), hogy a szövegkörnyezet és egyes kulcsszavak értése elegendő támpontot nyújt a szöveg lényegének megérté- séhez. A beszédértési készség fejlesztésénél a tanulók a szövegegész globális megértésére töre-kedjenek, erre kell őket ösztönözni. A beszédértési készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok kivitelezése: A beszédértési gyakorlatok előkészítése A tanár még a magnó/videó bekapcsolása előtt magyar nyelven (a tanulók nyelvi szintjének megfelelően) felkészíti a tanulókat a szöveg befogadására, éspedig: •¶ ismerteti a szöveg műfaját, a szöveg tartalmára vonatkozó általánosabb megállapításokat, •¶ képanyagot mutat be, •¶ ismerteti az ismeretlen szavakat, •¶ irányítja a témával kapcsolatos beszélgetést (pl. a cím alapján vagy a szövegből kiragadott né- hány szó, képanyag alapján), •¶ a szöveg kulcsmondatait (kulcsinformációit) nem megfelelő sorrendben tünteti fel, a tanulók próbálják helyes sorrendbe állítani, •¶ hasonló témáról olvas. A beszédértési gyakorlat közben A tanulók többször hallgassák meg a szöveget. Lehetséges feladattípusok: •¶ a szöveg legfontosabb (műfaj, téma, idő, hely, szereplők) információira vonatkozó kérdések, •¶ a tanár állításokat mond, amelyekről a tanulóknak el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak, •¶ feleletválasztós kérdések (teszt), •¶ tények lejegyzése (táblázatok hiányzó elemeinek pótlása, eseményvázlat), •¶ szerepjáték a tanár kikapcsolja a magnót, a tanuló folytatja (monológ, párbeszéd) a történetet, újrahallgatva összehasonlítja sajátját a felvétellel. A beszédértés gyakorlása után 54 A gyakorlatok elvégzése után a tanulók egyre inkább elszakadhatnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra nyílik mód. Ilyen gyakorlatok lehetnek pl.: a cím •¶ választás, a t •¶ örténet továbbszövése, más szemszögből való elmesélése, elbesz •¶ élő történet párbeszéddé alakítása és fordítva, v •¶ ázlatpontok készítése a szövegről, vita, besz •¶ élgetés, kommentárok a szövegről. 6.2.2 Olvasásértési készség fejlesztése Az olvasásértési készséget fejlesztő gyakorlatok a tanulókat felkészítik különböző műfajú autentikus szövegek olvasására és megértésére. A tevékenységek során a tanulók egynyelvű, ill. kétnyelvű szótárakat, különböző képanyagot vagy más segédeszközt használnak. A tanár feladata, hogy különböző olvasási stratégiákat sajátíttasson el a tanulókkal. A tanulók először inkább némán olvassák el a teljes szöveget, hiszen a szöveg megértése a cél. A hangos felolvasás a megértés rovására mehet, míg a mondatonkénti tagolás szétdarabolja a szöveg egységét, és nem teszi lehetővé az ismeretlen kifejezések jelentésének kikövetkeztetését a szövegkörnyezetből. A helyes ejtés gyakorlása érdekében azonban hangosan is olvassanak a tanulók. A tanuló a kitűzött célnak megfelelően választja meg az olvasási stratégiát, amely lehet: a sz •¶ öveg egészének gyors, globális áttekintése, biz •¶ onyos részletek, kulcsinformációk megtalálása, a sz •¶ öveg értelmezése, értékelése. Az olvasásértési készség fejlesztésének három fázisa: Olvasás előtti tevékenységek A szöveg feldolgozását előzze meg a szövegre való ráhangolás fázisa. A szöveg címe, a hozzá- tartozó képek, a szövegből kiemelt néhány szó alapján a tanulók találgathatják, hogy miről fog szólni a szöveg. A tanulók figyelmének irányítására és a megértés későbbi ellenőrzésére a szöveg elolvasása előtt adjunk feladatokat vagy megfigyelési szempontokat, és ne csak utólag tegyünk fel kérdéseket. A tanár például az alábbi lehetőségek közül választhat: A sz •¶ öveget már egy ismert szöveg elemeinek felidézésével mutatja be. Ismer •¶ teti a szöveg kulcsszavait. •¶A szöveg témájára vonatkozó képanyagot mutat be; a tanulók kifejezik benyomásaikat, érzelmeiket, véleményüket. •¶A szöveg lényeges elemeit nem megfelelő sorrendben ismerteti; a tanulók helyes sorrendbe állítják őket. 55 Ha az idő és a körülmények lehetővé teszik, a szövegeket a szokásostól eltérő formában is »tálal-hatja« a tanár, pl.: a legépelt sz •¶ öveget szétvágja mondatokra, bekezdésekre, biz •¶ onyos szavakat szinonimákkal helyettesítve sokszorosítja a szöveget, a sz •¶ öveget szavak kihagyásával gépeli le, mindenfajta kö •¶ zpontozás nélkül leírt szöveget ad a tanulók kezébe, •¶a szöveg kulcsmondatát minden jelzés nélkül kihagyja, annak helyét és tartalmát a tanulóknak kell az elolvasás után kitalálniuk. Olvasás közbeni tevékenységek A tanár olyan stratégiákat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók gyorsabban meg- értsék a magyar nyelvű szöveget, annak ellenére, hogy az több ismeretlen kifejezést tartalmaz. Leggyakoribb feladattípusok: néhán •¶ y előre megadott kérdés a szöveg legfontosabb információira vonatkozóan, állítások •¶ , melyekről a tanulóknak el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak, f •¶ eleletválasztós teszt, a tanár hibás állításainak ja •¶ vítása, tábláza •¶ tok hiányzó elemeinek pótlása, az inf •¶ ormációk helyes sorrendbe állítása, sz •¶ ókihagyásos mondatok/szöveg üres helyeinek kitöltése, a sz •¶ öveg témájának, rendeltetésének felismerése. Olvasás utáni tevékenységek A szöveg elolvasásával és a gyakorlatok megoldásával nem ér véget a szöveg feldolgozása. A szö- vegfeldolgozást záró gyakorlatok során a tanulók egyre inkább elszakadnak az eredeti szövegtől, és több személyes megnyilatkozásra (benyomás, vélemény, érzelem) nyílik módjuk. Ilyen gyakorlatok lehetnek a következők: a t •¶ örténet továbbszövése és/vagy előzményeinek kitalálása, a t •¶ örténet más szemszögből való elmesélése, elbesz •¶ élő történet párbeszéddé való átalakítása és fordítva, a sz •¶ öveg dramatizálása, vita, besz •¶ élgetés, kommentárok a szövegről. 6.2.3 Beszédkészség fejlesztése A magyar nyelv mint második nyelv tanításának/tanulásának egyik legfontosabb célja, hogy a megtanult nyelvi formákat a tanulók szándékaik, gondolataik és érzelmeik kifejezésére valódi élethelyzetekben alkalmazni tudják. 56 Mivel a másik nyelven való önkifejezés nehézséget okoz/hat a tanulóknak, a tanárnak báto-rítania kell őket a magyar nyelven folyó beszélgetésre. A szóbeliség a nyelvtanulás folyamán kulcsszerepet játszik (kommunikativ nyelvoktatás). A tanárnak arra kell törekednie, hogy a tan- órákon a beszélgetések ne legyenek kényszeredett (kérdés–felelet, tanulók közti vita kiprovo-kálása), ill. túlságosan szabad, a keretet áthágó beszélgetések. A beszédkészség fejlesztését szolgáló feladatok közt legyenek játékos feladatok is. A hagyományos társalgási témák mellett választhatnak szokatlan, esetleg abszurd szituációkat is, amelyek megmozgatják a tanulók fan-táziáját, s önkifejezésre késztetik őket. Így a tanulók bekapcsolódnak és részt vesznek a be-szélgetésben, kialakul egy egészséges versenyszellem, megtanulnak győztesként, esetenként vesztesként kikerülni egy-egy szituációból. A beszélgetés lehet kötetlen vagy irányított beszélgetés. A kötetlen beszélgetést is meg kell tervezni, pl. a tanár a beszéd során feladatokat oszt ki, a gyakorlatra szánt időt meghatározza, versenyhelyzetet teremt. Az irányított beszélgetés során a tanár meghatározott nyelvi formák használatát várja el a tanulóktól. Igen fontos a kérdésfeltevés gyakorlása is, hiszen ez a kommunikációban éppen olyan fontos, mint a válaszadás. A játékosság legtöbbször a verbális kommunikációra épül, de a nem verbális kommunikáció elemeit is alkalmazhatjuk (gesztus, arcjáték, mozgás, pantomim stb.). Párbeszéd A párbeszéd a mindennapi szóbeli kommunikáció egyik legfontosabb eleme, ezért nagy hang- súlyt fektetünk gyakorlására. A tanár a tanulókkal mindig ismertesse a kommunikációs folyamat tényezőit, s a tanuló ebből kifolyólag alkalmazkodjon a beszédhelyzethez. Szerepjáték A játék különböző formái a tanulók életkorának és érdeklődésének megfelelően végigkísérik őket az oktatási folyamatban. A szerepjátékban a tanuló vagy saját magát vagy egy képzelt személyt alakít egy kitalált helyzetben. Megtervezése legyen átgondolt és alapos, a tanári utasítások egyértelműek és pontosak. A szerepjátékok menete: 1. a körülmények bemutatása/magyarázata, szereposztás, feladatok meghatározása 2. kivitelezés (pármunka, csoportmunka), 3. a kivitelezés elemzése: a tanulók önér •¶ tékelése, a já •¶ tékban részt vevők kommentárja, 4. az elvégzett munka értékelése. A szerepjátékok fajtái: inf •¶ ormációcsere: személyek, érdekek bemutatása, mindennapi életre vonatkozó ismeretek, •¶szerepjáték előre megírt forgatókönyv alapján; a tanár elkészíti a forgatókönyvet, a tanulók szerepet választanak, k •¶ apcsolatfelvétel és kapcsolattartás: − ismeretlen személlyel (buszon, üzletben…), − meghatározott céllal (a hiányzás igazolása, jókívánság kifejezése...), 57 − szituációs játékok. Monologikus megnyilatkozás A kommunikativ központú nyelvtanulás során gyakran nyílik lehetőség arra, hogy a tanulók ön-magukról, elvárásaikról, örömeikről és gondjaikról nyilatkozzanak, egyúttal megismerjék társai-kat, és elmélyítsék embertársukkal való együttérzési készségüket. Projektmunka A projektmunka keretében minden tanulónak lehetősége van saját képességeinek megfelelően közreműködnie. A tanárnak koordináló szerepe van. A projektmunka elkészítésének mozzanatai: 1. bevezetés: a tanár bemutatja a témát, a vizuális és egyéb eszközöket, 2. felkészülés a projektmunkára: a tanulók ötleteket gyűjtenek, érdeklődésüknek megfelelően csoportokat alkotnak, 3. pármunka: tervezés, a munka felosztása, a projektmunka bemutatásának módja; az első szakaszban a tanár vezeti és irányítja a munkát, majd a tanulók önállóan dolgoznak, 4. a projektmunka plenáris bemutatása, 5. az elvégzett tevékenység értékelése (a tanulók végzik, a tanár összefoglalja). 6.2.4 Az írásbeli készség fejlesztése Az írásbeli készséget fejlesztő gyakorlatok általában a szöveg előzőleg már elhangzott szóbeli tárgyalására alapoznak. A tanulók először a fokozatosság elvének megfelelően szókapcsolatokat, rövidebb szövegeket alkotnak. Mivel csak gyakorlással fejleszthetjük a tanulók írásbeli kész-ségét, sok különböző feladatot kell számukra készíteni. Az irányított tevékenységként bevezetett gyakorlásnak idővel szabad, alkotó tevékenységgé kell kinőnie magát. Írásbeli készséget fejlesztő tevékenység irányítása: •¶szövegminta tárgyalása → a szövegmintához kapcsolódó gyakorlat → új szöveg alkotása → értékelés → javítás, •¶az alkotott szöveg összehasonlítása hasonló szöveggel, ill. szövegmintával→értékelés → javí- tás → újabb szövegalkotás. Az írásbeli készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok néhány példája: •¶mondatalkotás: a tanulókat rászoktatjuk a megfelelő szavak kiválasztására, a helyes nyelvhasználatra, a helyesírási szabályok betartására, •¶hiányos szöveg kiegészítése: a tanár hiányos szöveget közöl, a tanulók kiegészítik a hiányzó adatokkal, •¶rövidebb leírások és tartalmak: általában szóbeli tevékenység (beszéd/meghallgatás/sűrített tartalom) előzi meg, sz •¶ övegalkotás megadott adatok/kifejezések felhasználásával, 58 •¶szövegminta bemutatása, amely segítségével a tanulók megismerkednek a szöveg (pl. életrajz) szerkezetével és tartalmával. Az irányított és kreatív írás néhány példája: sz •¶ övegalkotás adott utasítások szerint (kulcsszavak segítségével), megha •¶ tározott szándékkal, ismert címzettnek szóló szöveg alkotása (magánlevelezés), ismer •¶ t személy jellemének megváltoztatása (tanár, iskolatárs, történelmi személy), r •¶ eklámklipp szövegének alkotása (meggyőzés, lelkesítés). 6.3 A nyelvi kompetenciák fejlesztése Szókincsfejlesztés Az autentikus szóbeli és írott szövegekben használt szavak és kifejezések bemutatása mellett a szókincset az alábbi módokon fejlesztjük: előhív •¶ ási technikák vagy szótárhasználat segítségével, kon •¶ textusba helyezéssel (szövegekben, feladatokban), vizuális segédeszkö •¶ zökkel történő szemléltetéssel, sz •¶ ószedetek megtanulásával, sz •¶ emantikai mezők felhasználásával és »fogalmi térképek« kialakításával. egyn •¶ yelvű szótárak használatával, •¶a lexikai struktúra ismertetésével és használatának gyakorlásával (pl. szóképzés, összetett szavak alkotása). A grammatikai kompetencia fejlesztése A tanulók grammatikai kompetenciájukat az alábbi módokon fejleszthetik: induktív •¶ módon, új nyelvtani anyag megismerésével, ahogyan azok autentikus szövegekben előfordulnak, induktív •¶ módon, új grammatikai elemeket, kategóriákat, szabályokat stb. tartalmazó szövegek- ben, amelyek kifejezetten azért készültek, hogy bemutassák ezek alakját, funkcióját és jelenté- sét, ezeket magyarázatokkal és gyakorlatokkal folytatva, előhív •¶ ási technikákkal stb. 6.4 Irodalmi nevelés Az irodalmi szövegek megismerése során a tanulók fejlesztik befogadó- és alkotókészségüket, bővítik ismereteiket, elsősorban a magyar irodalom alkotásairól és alkotóiról, alakítják értékrend-jüket, fejlesztik értékelő képességüket. A tanulók az első szakaszban elsősorban a kiejtés, a hangsúly és hanglejtés gyakorlása végett ismernek és tanulnak meg mondókákat, verseket és más rövidebb szövegeket. Ilyen megfonto-lásból rendkívül fontos a hibátlan tanári felolvasás vagy a könyvnélküli »elmondás«. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, inkább felvételről mutassuk be a szöveget. 59 Az irodalmi szövegekkel való találkozás már az első osztálytól a tanulók érzelmi világát is hivatott gazdagítani, ezért nagyon fontos, hogy olyan szövegekkel ismerkedjenek meg a tanulók, amelyeket nyelvileg képesek felfogni. Az első szakaszban a tanulók kizárólag meghallgatnak, illetve megtekintenek irodalmi szövegeket, a második szakaszban fokozatosan olvasnak is, míg a harmadik szakaszban szinte csak olvasnak ilyeneket. A könnyebb befogadás érdekében az első és részben a második szakaszban a lehető leggyakrabban kell az irodalmi szövegek megközelítését más művészeti ágak alkalmazásával segíteni: dramatizálás, képzőművészet, zene, film. Az első és második szakaszban az irodalmi szövegekkel való ismerkedéskor élményszerűségen a hangsúly, az irodalommal való találkozás legyen élmény a tanulók számára. Éppen ezért olyan szövegeket válogatunk, amelyek számíthatnak a tanulók érdeklődésére. Fontos szempont a szö- vegek témájának időszerűsége is, ezért nemcsak a klasszikus irodalomból, hanem a lektűrből is válogathatunk. A szövegek feldolgozásában különböző, elsősorban játékos módszerek, feladatok által segítsük a befogadást. A harmadik szakaszban az irodalmi szövegek tárgyalása már valamivel jobban hasonlít az anyanyelvi órákon történő irodalomtanításhoz. Változatos módszereket és technikákat alkalmazva felkészítjük a tanulókat a legalapvetőbb szövegelemzési eljárások végzésére (téma-meghatá- rozás, cselekmény, jellemzés, üzenet, véleményalkotás) szóban és írásban. Tudatosítjuk bennük, hogy a jelentés a mű és az olvasó kapcsolatából születik, vagyis hogy minden olvasói értelmezés legitim, hogy nincs jó és rossz válasz, illetve olvasat. Ebből kifolyólag bátorítsuk őket benyomá- saik, gondolataik és véleményük megfogalmazására, egymás véleményének meghallgatására és tiszteletben tartására. Az irodalmi szövegek tárgyalása jó lehetőség a tanulók kreativitásának fejlesztésére is. Ez főképp a jobb nyelvi képességű tanulók esetében lehetséges, da a nyelvet kevés-bé jól beszélőknél is szükséges. Ezeknél a tanulóknál tekintsük el a nyelvi hibáktól, szorítsuk őket háttérbe, ellenkező esetben a tanulók nem mernek kreatívak lenni. 60 7 A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzés és értékelés kötelező formája a szóbeli és az írásbeli ellenőrzés. Az ellenőrzést és értékelést szabályozó dokumentumok megfogalmazzák az ellenőrzés és érté- kelés elveit is, amelyek közül a fontosabbak: az ismeretek és képességek különböző taxonómiai szintű mérése, a változatos mérési és értékelési formák, visszajelzés a tanulóknak és szüleiknek. Az ellenőrzést és az értékelést célszerű az éves tervben gondosan megtervezni. Fontos, hogy a kettő közt különbséget tegyünk, s ne használjuk fel az ellenőrzést arra, hogy osztályzathoz jus-sunk. Ha az ellenőrzés eleget tesz rendeltetésének, az írásbeli dolgozatok és felmérőlapok érté- kelésénél nincs szükség ismétlésre. Az ellenőrzéskor a tanár a tanulók tudásának és képességeinek szintjét állapítja meg. Attól füg-gően, hogy mikor történik, az ellenőrzésnek három funkciója van: megállapítja az elő •¶ zetes tudást (egy-egy anyag vagy témakör tárgyalása előtt), megállapítja •¶ az új ismeretek, képességek elsajátításának mértékét (folyamatosan az új anyag tárgyalása közben), megállapítja az á •¶ tfogó tudást (egy témakör vagy más kerek egység végén). Ügyeljünk arra, hogy az ellenőrzés rendszeres és sokoldalú legyen, terjedjen ki a négy alapkész-ségre (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség), a szókincs, valamint a funkcionális nyelvhasználat vizsgálatára. Az írásbeli és a szóbeli ellenőrzést a tanítási gyakorlatnak megfelelően alkalmazzuk, a szóbeliség és az írásbeliség arányának megfelelően. Az osztályozás mellett rendkívül fontos az, hogy milyen megjegyzéseket fűzünk a dolgozathoz vagy a szóbeli felelethez. A szöveges értékelés lehetővé teszi az osztályzat mögött rejlő tudás és hiányosságok pontosabb megvilágítását. Igyekszünk minél átfogóbb és valósabb képet adni az egyes tanulók haladásáról, bátoríthatjuk őket a további munkára, a hiányosságok értelmében megfelelő tanulási tanácsokat adhatunk nekik. 61 04/07/"j0-" 9 789612 348052