MÖRSZKA KRAJINA J V érsz t ve ni. politiesm i X/f 1 IIJ \\ 7 T 'TVFi |7 Gazdasági, politikai és kulturni tjédnik. JTi LIKAVIIJEiJa kulturális hetilap. L<ét. IV. Évf. M ár kis evei, I925. november 22, Broj 46. Szám. sztanüványa mizeriji stilno pot-rébno ? Jeli ka niscse né tak na ■ hitroma kak z-hitrosztjo, nág-losztjov je tö pöti szi iszkajőcsa povoden vsze razdrla, zrtisila i poplávila. Vsze tő tak hitro nameszto popraviti zaglihati i dati je niscse né mogőcsi. Vendar pa jeszte edna pomőcs, ki v nikeiko dönok mogőcsa bode na té te'z-ke rane zdravilni bal'zam dati i tő naj bode: drzávna pomőcs, z sterov pomocsjőv sze naj pri- zadeti né szamo potrőstajo, nego v celőti nazáj na nogé szposz-távijo. Odskodüvanim na poláj naj sze popiiszti dácsa, v M. Soboti pa pőleg dácse obremenilna isztinszka pomőcs i né szamo podpora, ki je né na ha-szek oskodüvanomi i je na kvár szamoj dr'závi. Tő je 'zelja vszega Prek-murszkoga národa i tő je 'zelja té prizadeti oskodíivani lüdi. Csi tő bőde, te prito'zb, ki szo pa navadne, nebode. Franciaország nem iiriti ki Siriát. Po povoudni. Povőden, znamenye potopa szmo sze vcsakali v zádnyi dnévaj. Prisla je povőden v nepri-csaküvanoj nágloscsi, v nájhü-sem vrémeni, naj národ prizadeti tembole dá vrácsati na cslove-vecsansztvo, dobrotivnoszt i bra-talübéznoszt, naj sze sztrszne cslovek vszáki, ki visesnye mő-csi nescse poznati i znati. Ka sztémi hüdimi te pobo'zni tüdi trpeti morejo, tő je szamorazme-to, ár ték vodé zbéro delati nemre. I csi rávno je tő de'zd-zővje, ki je pred povődnov prišlo,^né stirideszét dnévov istiride szét nőcsi trpécse bilő, i csiráv-no je né te nájvisise bregé zakrilo, kak je bilő tő nigda po szpoznávanji historije, vendar zadosztno zatő, ka sze národ sztrszne mócsi visesnye i pripoz-ná grehőtocsinénye szvoje dnesz je ki goszpőd zvisenoszti. Po dugom de'zd'züvanyi ven? dar pa vszeedno nepricsaküvano i náglo. Kelko rodovitue zemlé je poplávila, kelko nedu'zni düs je oskodüvaia i kelkoj živini je szamo v M. Soboti vzelő rzítek, stere vsze szo tam v stalaj v hleváj csakale rešilno rokő szvojega goszpodára, kí vecsina je pa száma tüdi resenyé csakalo, tam vu toj nájvéksoj nevarnoszti, v szredini válajőcse sze povodni. Trőst 'zitka bivoszti, szprá-viscse ednoga leta trüdavnoga dela, zivis decé, lüdi i živine, ki je za pre'zivlénye do drügoga pőva büo szhránjeni: je szkoro-da vnicseni. Voda, kí je vsze tő v leto i léta dnévaj pripomágala do zrásza, je né v ednom meszti i edno dugoványe takerkőcs v ednom dnévi tüdi vnicsila. Rodovitna polá od vodé mócsi zlíza-ne sztojijo tam odzvüna kak be-recsna nerodovitnoszt z stere je vsze tiszti rzér odprála z-ste'roga bi csakati meli bodőcsi lepši pridelek, maszlo 'zitnim cvetjom je odneszla tá, gde je tá maszlőcsa nepotrébna. Gde, gda i kak naj dodámo toj zemié te potrében 'zér, maszlócso, csi zatő vecs prilike nemarno dáne, koncsibár pa né pri jeszénszkoj szétvi? Ali sto more takso živino i tak nahitroma dati tem oskodüvanim kak hitro nyim je tő potrébno? Sto more tak nahitroma dati sztanüvanye tém brez sztréhe bo-dőcsim, ka je pa pri denésnyoj Painlevé miniszterelnök és Briand külügyminiszter a kamara külügyi bizottságnak szombati ülésén tájékoztatta a bizotság tagjait a sziriai helyzetről. A miniszterelnök közölte, hogy Szíriában ebben az évben a francia veszteségek kétszáz fehér és hatszáz bennszülött katonát tettek ki. Utalt arra, hogy közelebbi részleteket Sarrall tábornok visszatérésé előtt nem mondhat s kérte á bizottságot, hogy várjon Ítéletével, mig a tábornokot meghallgatta. Bejelentette Painlevé, hogy Sarrail tábornok, akinek működését szerinte különben igaztalanul Ítélik meg, nem fog többé visszatérni Szíriába. Bertou kommunista képviselő sürgette Sziria kiürítését, mire a miniszterelnök és a külügyminiszter azt válaszolta, hogy Franciaország és Népszövetségtől kapott mandátumot teljesíteni köteles. Ferret és Desjardins képvisiselők Két napi tárgyalás után Litvinov helyettes külügyi népbiztos és Zeki bég moszkvai török követ között létrejött a megálállapodás Törökország és Oroszország együttműködéséről. A megállabodás értelmében az orosz és török kormány kölcsönösen kötelezik magukat, hogy a mosuli-kér-désben és a muzulmán mozgalom tekintetében egy uton fognak haladni és a locarnói egyezménnyel szemben akik nem tagjai a külügyi bizottságnak levelet intéztek Painlevéhez, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a miniszterelnök zárt ajtók mögött tárgyaltatja a sziriai kérdéseket és alkotmányellenesnek mondják, hogy Sarrail tábornok személyesen jelenik meg a bizottság előtt, holott a kamarának egyedül a kormány felelős. Painlevé egyébként szombaton mint pénzügyminiszter pénzügyi expozét is tartott, amelyben kiemelte, hogy a pénzügyi helyzet megoldását törlesz tisi pénztár létesítésében keresi, A kormány sem gondol inflációra, hanem uj megállapodást akar a kabinet kötni a jegybankkal, hogy az négy-öt milliárddal emelje az előlegeket, amelyek a törlesztési pénztárába folynának be. Ezeknek visszafizetésére az uj adókat fordítanák, amelyek a jövedelmi adó harminc százalékos emeléséből és a nemzeti válság kivetéséből származnának. Oroszország és Törökország egységes álláspontotjjjfoglalnak el. Oroszország biztosítja az egyezményben Törökországot, hogy a Mossul-kérdésben a szükséges fegyveres támogatást nyújtja neki. Törökorsság ezzel szemben segíti Oroszországot keleti politikája végrehajtásában. A létrejött egyezményt a legközelebb ratifikálni fogják ugy Angorában, mint Moszkvában. Je vsze mogőcse?! Točilna taksa sze po tözadévnom zakoni na trí léta odmerjáva. Ka je tő prevecs krivicsno posztőpanje, od toga niti nemo gűcsali, tő vszáki prizadeti nájbole zná, v znányi té krivice je pa v punoj meri tüdi i ta kontrolna obiászt. Vendar sze pa tá obiászt szamo pri eventuelnom podigávanyi zavzeme za tő dugoványe, za zni'zane je nyé né briga, tőda sze je ne du'zna brigati. Oh 1 i dönok kak bi zahválen büo národ, csi bi vido, ka sze tiszte oblásztí, ki sze z-nyega dácse pénez pre:zivlávajo, tüdi i te delajo za nyega, gda sze nyerni krivica godi. Qda sze vcsákamo toga? . . . * * * Pri toj nevöle punoj povődni, sze je tüdi i etaksi escse i 'zalosztnési dogodek godüo. Edem mlájsi Szobotsánec sze je navolo glédati na rásztsajőcso Ledavo i ze poplávlene ceszté, misz-lécs, da végse vode tak nebőde ze, je ső szpát na szvoj dom i tő blűzi Le-dave. Blfzajőcsa nevarnoszt ga je náj-menye né brigala, csirávno ka je escse (ob seszti vecser) né mogao szpati, ali vlégao sze je. Pa sze je részan né brigao za povőden szploh dotecsasz, gda je vido, ka je nyemi tő v hi'zi prázno sztojécso posztéi, náglo priraszt-sena voda prevrnöla. Qda je tő za-gledno, te sze je presztrasivsi pőbrao z-posztelé i je steo obraniti edno i drűgo pohištvo, ali te je !ze prekeszno bilő . . . * * * Ka je vecs vrédno, zelezniski na-szip, ali pa cslovecsa varnoszt i 'živine vrédnoszt? Jelibár ka tő zádnye je odvecs, pa dönok sto je krivec ka sze je té zelezniski naszip né v právom csa-szi dopűszto preszekati 1 ? Kelko vréd-noszti i kelko 'živine bi sze léko ob-varvalo, csi bi sze té naszip v právom vremeni preszekati dao-brez zaitder-msrijszke assistence! Tő bi bilő témbole potrebnése, ár zeleznica nema v zadosztnoj meri vodni prepüsztov. Rávno je tá krivica na provinci, gde je doszta rodovitne zemlé vnicseno szamo za lé zeleznice volo, ár szo vődni prepüszti szamo tam narejeni, gde trbé 'zelezniski naszip obvarvati, i tő rávnocs na skodo lépoga polá1 * * * Zvedili szmo, ka sze je pri priliki povődni, tőda na drügi dén, vdil-jek po 'zelezniskoj progi mésana ko-missija pelala, oglédat szi skodo kre zeleznice. Pitamo mi na tom meszti, ka je znála viditi tá komissija, ka je narédilo tő skodo i ka je büo i gde té právi vzrok toj skodi. Ali szo részan znali Né. Zakaj szo pa né te zainte-resserane obcsine i poedine vérté pitali sfcff ka je vzrok ? Ár sze je tő né zgő-dilo, té pregléd ne szpoznamo za vero-j dosztojen i nameszten. Jugoszláv-magyar tárgyalások Budapesten Popovics Tihamir budapesti jugoszláv követ indítványt terjesztett a magyar kormány elé a mult hónapban félbeszakadt kereskedelmi és vámtárgyalások folytatására. A tárgyalásokat, amelynek csupán az a célja, hogy a kereskedelmi szerződést a két állam között megkösse, Budapesten, november 30.-án folytatnák. ———■■.——-- Oroszország támogatja Törökországot a moszuli kérdésben. Egy a panasz. Községi autonómiáról lévén a szó. Vajdaságiak is arról panaszkodnak, mint azta»Bácsme-gyei Naplóból" megtudjuk, hogy ott sincsen végrehajtva az alkotmánynak azon szakasza, mely a községek autonómiájáról szól, vagyis mely szerint a községi választásokat már az alkotmány szentesítése után rögtön meg kellene ejteni, mert az alkotmány 90. §-a ezt világosan biztosítja a községeknek. Ezt pedig annál is inkább kellett volna a kormánynak elrendelnie, mert az 1922-ben Slovenia számára alkotott és a községi elöljáróság választását elrendelő törvény 60. §-a ezt a törvényt a Bácska, Bánát és Baranyára is kiterjesztette. Igy érvelnek a vajdasági Da-vidovií-párti képviselők a belügy-ministerhez benyújtott azon interpellációjukban, melyben elsírják azokat a lehetetlen állapotakat, melyeket a vajdaság népének el kell szenvednie, ugy anyagilag, mint erkölcsileg, az elöljáróság folytonos és ugy gondolva politikai nézetek szerinti cserélésével, melyeknek legnagyobb része sokszor tudatlanságával is alkalmatlanok a községi ügyeiek vezetésére. Vajdaság egy önálló kerület, azaz hogy szerb közigazgatásba kapcsolt és magyar törvények szerint kezelt tartomány. Ha ottan is ily lehetetlen állapotok vannak, akkor nekünk nem lehet jobban panaszkodnunk, mint amazoknak? Azaz hogy a panasz egy, csak nálunk nagyobb a sérelem. Tudniillik, ha alkotmányos országnak egyforma polgárai vagyunk, akkor az alkotmány, illetve annak a nép érdekét szolgáló, illetve biztositó rendelkezéseit éppúgy végre kellene hajtani, mint ahogy végre vannak hajtva a polgárok kötelességeiről szóló rendelkezések. Miután pedig ezt érezzük a legkevésbbé, fel kell tételeznünk azt a lehetőséget, hogy alkotmányilag biztosított jogaink mellett ís mostohagyermekei vagyunk annak az államnak, melynek pedig minden kötelességünket hiven teljesítjük. Hogy ezt a törvényt s az alkotmány rendelkezéseit csak politikai szempontok szemelött tartásával nem hajtják végre, annak fényes bizonyítéka az, hogy éppen csak azokon a területen nem tartják meg a községi választásokat, melyek a trianoni békeszerződés alapján csatoltattak Jugos-láviához. Ezt annál is inkább lehet következtetni, mert az idézett 1922. évi erre vonatkozó rendelkezés csak és csakis Sloveniára hozatott, melybe belevonták a Vajdaságot is, s mégis habár Prekmurje szorosan van Slovenia közigazgatásába belekapcsolva, a községi választások már egész Slovéniában megejtettek, de Prekmurje még ma is gerentek diktatúrája alatt áll. Prekmurje Slo-veniának is, nemcsak'jugoszláviá-nak mostoha gyereke, Prekmur-murje az ezen törvény adta kedvezmények tekintetében nem tartozik Sloveniához, — csak a titáni adók lerovásánál. Tehát egy a panasz, csak nálunk hatványozva sértő, mert mi Sloveniába vagyunk kapcsolva és mégsem érezzünk jogokat, — csak kötelességeket. S ami a fő, Vajdaságnak vannak mégis képviselői. kik a bajokat nyilvánosságra hozzák, nekünk pedig ilyen embereink sincsenek, minket csak akkor keresnek fel, ha mi kellünk nekik, ellenesetbén nem is látjuk őket . . . Szabályozták a nemzetiségi nyelv használatát az elemi iskolákban. A közoktatásügyi minisztérium a kisebbségi elemi iskolák működését ujabb rendelettel szabályozta. A rendeletet már meg is küldték az illetékes tanügy hatóságoknak végrehajtás végeit. A közoktatásügyi minisztérium további intézkedésig elrendeli, hogy valamennyi nyilvános iskolában az oktatás államnyelven történjék. Ha azonban az iskola 1—IV. osztálya közül valamelyik osztályban több mint harminc nemzetiségi tanuló van, ezesetben párhuzamos osztályt kell felállítani, amelyekben a nemzetiségi tanulók, a nemzeti tantárgyak kivételével, anyanyelvükön tanulhatnak. Az esetben, ha az iskola egyik osztályában sincs har mínc nemzetiségi tanuló, de az iskola egész tanulóifjúsága közöttMöbb mint harminc tanuló kisebbségi anyanyelvű, két vagy^több párhuzamos osztály is összevonható, de.'egy osztálynak nem lehet több növendéke ötvennél. A rendeletet még Vukicsevics Velja volt közoktatásügyi miniszter irta alá. POLITIKA. Parlament munkája rövid megszakításokkal lanyhán folyik. Az egyes parlement" bizottságok fel. nem dolgozott anyaga miatt a parlamenti munka sem folyik abban a mederben, a milyenben folynia kellene, s az anyaghiány miatt a parlamentet uj ülésszak megnyitása óta kétszer is elkellett napolni. — Radič ministerré való kine- vezése még mindig nem jutott düllőre. Radiček szerint még nem látják elérkezettnek az időt vezérüknek, Radičnak a kormányban valórészvételre. Mások szerint viszont radiCék a négy ministeri tárcán kivül még egy tárcát kívánnak, viszont a harmadik verzió szerint Radič fontos ministeri tárcát követel a maga részére, pénzügyi vagy belügyi tárcát, melybe a radikálisok semmiesetre sem akarnak belemenni. Pašič maga ismételten hosszabb kihallgatáson volt a királynál, de még eddig semmi nem történt ebben az ügyben. — Korošec öthetes dalmáciai körútjáról már visszaérkezett s klubjának a tapasztaltakról beszámolót tartott. — Radikális-párt Horvátországban erőseb agitácit fejt ki, s a legutóbb megtartott népgyűlésen felszólitotta a népet, hogy csatlakozzanak a radikális pártboz, mely az ország legerősebb pártja s mindig a kormányon marad. — Pribičevič demokrata vezért a parlament három üléséből kizárták, mert azjelnöknek nem, engedelmeskedett. Párthívei közt ezért nagy a felháborodás. — Az ellenzék harci kedve teljesen lelohadt'a parlamentben. Belátják, hogy a kormány pozícióját nem lehet egykönnyen megingatni. Minden törekvésük most már csak odairányul: résztvenni a kormányzásban I — Az ellenzék sürgeti — most már mégis — a kézségi és tartományi választásokat. Ez természetes egy lökés akar lenni a kormány oldalába, különösen a demokraták részéről, kik a saját jól felszerelt biráikkal többségre számítanak ezen " választásoknál,: holott a kormánynak is lesz annyi gondja, hogy az ily elkényesztetett bírákat elmozgassa helyeikről. Azí'igy megszerzendő tartományi többséggel akarná az ellenzék ellensúlyozni a^kormány erös pozícióját. — Vukičevič Velja közoktatásügyi minister benyújtotta lemondását, amit a király el is fogadott.* Közoktatásügyi tárca teendőinek vezetésévei f> Trifunovič Misa 'vallásügyi ministert : bizott meg a király. — Triesztben nagy szlávellenes fascista tüntetések voltak, mely alkalommal lerombolták az egyedüli szlovén lap az „Edinost" cimü lap nyomdáját is. Egész Jugos-láviában emiatt nagy olaszellenes tüntetések voltak. — Magyar - Jugos-lóv vámtárgyalások folytatását készíti élő Jovanovič budapesti Jugosláv követ, melynek már a közeli napokban meg kellene kezdődniök. — Briand szoros együttműködését sürgeti a német kormánnyal. — Amerika Olaszország Tekintetes Konyáry István ur. Irta: V. A. Hanem a Tamás ur lágy szivét könnyen meg lehetett inditni, főkép ha pénzre volt szüksége a Náci meg tudott keritni mindig Kikaparja ő a föld alól is, ha a tekintetes ur parancsolja. És addig kaparta, mig végre a földet is elkaparta a Konyáry Tamás ur lábai alól. A hitelezők összeröffentek. A Náci szaladozott, alkudozott könyörgött, jobbra, balra. A tekintetes ur pedíg biztatta, hogy: „Majd meghálálcrtn Náci fiam." Nagynehezen megkötötték az egyezséget. Náci állt jót e tekintetes úrért. Esküdözött, hogy kész feláldozni utolsó krajcárját is az ő kegyes jóltevőjeért. De nemsokára más húrokat pengetni. Diktálni akart volna a szemtelen. Ö megteszi a kötelességét, hanem a tekintetes ur is tegye meg a magáét. Annak a pazarlásnak, örökös dinom-dánomnak vége legyen, ö nem akarja keservesen szerzett filléreit a mások könnyelműsége miatt elveszteni. — A nyomorult! — fakad ki Konyáry István ur; — mintha nem nálunk szerezte volna mindenét! Keserűség tölti be szivét, a mint vissza emlékszik apjára, e joságos, nagylelkű uri emberre s a mint eszébe jut, hogy kérte csaknem összetett kezekkel a nemes ősz férfi a nyomorultat, hogy segitse ki még egyszer a bajból s a hitvány azt felelte reá : hogy ő már megégette egyszer a körmeit, nincs kedve reá másodszor; ki hogy vetette meg az ágyát, ugy aludjék benne. Az isten se tudná megmondani, hányszor változtatott színt a hü ember De mindig csak az ura javát hordta a szájában. Igaz, hogy a licitación potom áron megvette a legszebb részt a Ko-nyáry-birtokból; de arra is azt mondta, hogy csak a tekintetes ur javáért cse-leksi. Ha jobban folyik majd a tekintetes urnák a sorsa, hát visszaválthatja tőle akármikor. A tekintetes urnák azonban sohasem folyt jobban a sora, csak roszab-bul. Eladásra került a szép jószágból lassanként több is, mindig több s a Konyáryék kastélyában most a Náci maradéka az uraság: a nagyságos Köri Vilmos ur. Seperné el pereputyos-tól a forgó szél 1 Morogván fordítja el felyét Konyáry István ur. Látni sem akarja ősei kastélyát. Hanem azért mégis látja. Büszkén, magasan emelkednek ki a sárga falak, a nagy ablakon lángpiro-tündökölnek a lemenő nap sugarai, vidám gyermekhangok hallatszanak ki s egy mosolygo, sugár fiatal leány jelenik meg az oszlopos terásszon, A családi boldogság képe tárul a szem elé. Fény, öröm, jólét. — Mig én nyomorgok, — szorítja össze fogait Konyáry István. Pompás négyes fogat áll a kastély előtt, bizonyosan sétakocsízásra készülnek ő nagyságiak, mig neki hetedhét határt kell bekuncsorogni, hogy egy hátas lovat kerítse fiának a holnaputáni nagy agarászatra. Meg aztán Jakab zsidóhoz is be kell még fordulnia útközben, mert holnap hires vendége érkezik : Sajó Bandi s holnapután nála fog ebédelni az egész agarász társaság. Uriasan el kel látni őket, meg egy kis ferbli is járja majd este, arra is kéne egy kis pénz. Jakab már egy hét óta biztatja a tekintetes urat, de napról-napra kevesebb kilátással. A hét elején még azt mondotta: „Meglesz, ne tessék félni"; tegnap már csak annyit mondott, hogy : »meglátja, mit lehet«. — No Jakab, a pénzért jöttem ám már, — nyitja be az ajtót lármá-j san Konyáry István, hangos nevetés alá rejtve félelmét. A zsidó éles szemei azonban keresztül látnak a megszorult ember aggódó lelkén. — Hja! nagy baj van, tekintetes uram, — vonogatja válait Jakab; — nincs pénz. — Ugyan ne bolondozzék, Jakab. Hisz tudja, hogy kell. háborús addságaiból 80 °/o-ot engedett el, viszont ennek fejében explotációba vette olaszország összes vizierejét, mely igy amerikai tökétől fogja függővé tenni az olasz ipart. Glászi—H i p e h. — Agrarna revizija. 18-ga t. m. sze je zacsnola v M. Soboti revizija na veleimányi grofa Szapáry, ki je namenjena za pregléd raztálane zemlé. Vszáke obcsine gerent, stere obcsine szo zainteressérane, je na dolocsen dén pozváni v piszárno opravnistva veleimánya v M. Soboto. Vszáki in-teressent szvojo prito'zbo naj dá szvo-jemi gerenti (riftari) i té ga bőde tam zasztőpao. Csi poedinci tüdi léko idejo z pritožbami pred komissijo, nam je né znáno. — Oszvetek i veszelica ev. zensz-koga drüstva, ki je namenjena bila na dén 15-ga t. m., je zavolo "zalosztne povodni z-osztála. Vecs kak zagvüsno sze té oszvetek v zvézi z poszvetse-nyom „Diaskoga Doma" bőde ob-dr'zao. — Szrezko poglavársztvo v M. Soboti je edno okrožnico dalő na vsze obcsine, z sterim naprása óbcsine naj nabirnjo szamovolne dáre za od popláve prizadete szirmáke. Pozáv-lamo vsze obcsine, da toj okro'znici v resznici vugodijó, ár kak sze je ze vszáki oszvedocso, szo nisterni részan doszta škode trpeli, i jesztejo taksi, ki nemejo falálsicsek krüha szvojega, pred povődnov szo pa részan meli. Na tiszti zaloszten dogodek, kak sze tő od doszti páverszki lüdi escse i zdaj naglása: „gda szo sztrelali na male kmete, ki szo na gyűlés prišli v. M. Soboto, té nyim ne prisao na pamet kmetski kruh, zdaj bi nyim ga trbelo ?" ne dajmo ze dnesz, pozábimo ga, i ár ji med-nyimi doszta pošteni oskodováni, hodimo nyim na pomőcs, pozábimo sztáré grehe. Na edno pa moremo ópozoriti si. szrezko poglavársztvo. Nase prebiválsztvo, ki je itak pomőcsi potrébno, nemre dohájati, ka bi na poziv poglavársztva dávalo dáre i zvün toga, ka bi oskodüvani poszebi tüdi proszili i pritom naglásali ka »szirmácke nedobijo od obiászti dárov i pomőcsi 1 ?< Jeszto pa ki szo szi vsze zivis vneszli, ali szo szploh szí ga né priszkrbeli, pa dnesz na obcsinszkoj kühnyi dobivajo jeszti. To trbé za gototoviti i takse vözap-réti z-obcsinszke kűhnye. — Konecsna ogotovitev skode od poplave v M. Soboti, ki je bila dnéva 12-ga i 13-ga sze szledécse glászi, voda je vszégala v nisterni hi'zaj na edem do dvá metra viszikőszti, v nájvecs mesztáj je povoden v hi'zaj z rüsila, nisterne pa podglőbala tak, ka szo v vecs mesztáj do pétdeszét centimetrov prepadnoli, pécsi je né v ed-nom meszti podrla voda, na posződi i na pohištvi je pa nisterne sztőjeze-ro dinárov skode; hi'z sze je porüsi-lo doszémao v celöti devét i tő v Mála Kaní'za vilid Krájncova, Bratkovicso-va, Kozicova i Kri!zankova, vfCvetnoj (Bokor) vilici Vörösova, Potocsnye-kova, Dervaricsova i Jakisova, v Slovenska (pri krcsmi Fiiszár) vilici Hajnal Nácijova; podmocsani i záto szlab sztan prineseni je hi'z okőli stirideszét; med irgővcami szo nájvecs skode trpeli firma Čeh in Gáspár, klavnica Benko, firma Ascher, Kohn Samu, Fürst in Sin, Heklics, Kardos, apotekár dr. Bölcs, A. Hirschl i Csernjavics krcsmár, zivíne je vtoplene 4 kráv, 3 telice i okőli 35 falátov szviny. Po doszedásnyoj cenitvi je szküpne skode v M. Soboti okroglo 12 millijonov dinárov. Natő je prišlo od vláde 10.000 dinárov za-szilne podpore, ki je tem potrebné-sim raztálana. Vendar verjetno léko, ka je tő szamo za prvo pomőcs dá-no i ta isztinszka podpora sze nebő-de dugó műdíla. — Köt, D. Lakos i D. Lcndavszka okőlíca je tüdi vsze v vodi bila, v Lendavo je szamo z ládjami léko prisao. V célom Prékmurji pa skodo vözracsúnati, tő dug-so vrémen nüca. Bláj'zena pomőcs ali prideš gda ? i — M. Sobota polgármestere, Dr. Sömen Lajos ügyvéd beadta lemondását Lemondásának okáról mi épugy, minta „Jutro" cimü lap, nem akarunk polémiába elegyedni, de azt hisztik a Jutrónak az okról jobban kell tudnia, mint nekünk, legalább jobban van érdekelve . . . — Radič István vallás- és közoktatásügyi ministerré neveztetett ki, s az erre vonatkozó esküt már le is tette a király kezébe. — Személyi hir. Siftár Géza orszgy. képviselő szabadságra Barkóéra hazaérkezett. — Revízió alá veszik a középiskolai tankönyveket. A közoktatási tanács hétfőn ülést tartott, amelyen revizió alá vették az 1921. óta kiadott és jóváhagyott középiskolai tankönyveket. A közoktatási tanács a jövőben szigorúbban fogja ellenőrizni a tankönyvek kiadását és több, eddig már engedé lyezett tankönyvtől meg fogják vonni az opprobációt. — Olaszországban tilos a sztrájk és a munkáskizárás. A kormány legközelebb törvényjavaslatot terjeszt a kamara elé a tőke és a munka viszonyáról. Á javaslat szerint tilos a sztrájk és a munkások kizárása. A sztrájkért egytől két évig terjedő börtön, munkások kizárásáért egytől három hónapig terjedhető börtön jár. Sztrájkoló köztisztviselők büntése egytől hat hónapig terjedő börtön. A munkaadók és munkások közti nézeteltérés elbírálása a munkaügyi törvényszék elé tartozik. — Elhárult a francia balodali kartel válsága. A szociáliszta és radikálsi kamarai frakció szerdán megbeszélést tartott a kamarában követendő magatartásról. A radikálisok arra kérték a szocialistákat, hogy ne terjeszszék a kamara elé ellenjavaslataikat, mert ebben az esetben a radikálisok a baloldali kartelt felbomlottnak tekintenék. A szocialisták 36 szóval 12 ellenében kimondották, hogy elállanak az ellon-javaslatok előterjesztésétől. Ezzel a baloldali kartel krízise elhárult. — Sakkvilágbajnokból drámaíró. A napokban érdekes könyv került a könyv piacra. A könyv címe: »Az emberek története«. Öt felvonásos dráma, szerzője dr. Lasker Emánuel, a világhírű sakkmester. Laskerről még a legbizalmasabb barátai sem sejtették, hogy a sakkelmezésen kivül drámaírással is foglalkozik és ép ezért érthető feltűnést keltett a könyv. A darab nagy történetfilozófiai mü, amelyben a szerző az ösi időktől kezdve a jelenkorig mutatja be az emberiség történetét. Hir szerint Lasker hét éven keresztül dolgozott darabján. Az egyik berlini színház már tárgyalásokat kezdett a darab megvásárlása iránt. — A rajnai megszálló csapatok számát harmincezerrel csökkentik. Hindenburg elnökletével hétfőn minisztertanács volt, amelyen a nagyköveti tanács jegyzékével foglalkoztak. A lócarnói szerződés aláírása után a szövetségesek a rajnai megszálló csapatok számát körülbelül harmincezer fővel fog ják csökkenteni és ezzel csupán hatvanötezer idegen katona fog csak tartózkodni német területen. A megszálló antantcsapatok létszámának csökkentése folytán a megszállás költségei is kisebbednek. A minisztertanács hir szerint elhatározta, hogy a locarnói szerződést december 1-én aláírja. — Ötven család a görögkeleti vallásra tert át az egyházi adók kíméletlen behajtása miatt. Vis szigetén a lakosság körében mozgalom indult meg a görögkeleti vallásra való áttérésre. A sziget katholikus lakossága azért indította meg a mozgalmat, mert a katholikus papság egyházi adók fejében többek termését lefoglaltatta Eddig ötven család lépett ki a katholikus egyházból és vette föl a görögkeleti vallást. — Mennyi adó folyt be októberben ? A pénzügyminisztérium hivatalos kimutatása szerint október hónapban a állampénztárnak a következő adóbevételei voltak: Egyenes adókból 71.118.454 dinár rendkívüli pótadókból 50.149.968 dinár, forgalmi adóból 12.247.775 dinár, rokkantadóból 11.947.793 dinár. Az októberi adóbevétel 31.686.837 dinárral több, mint amennyit a költségvetési tizenkettedről szóló törvény októberre előirányzott. — Az ömlesztett gabona tizedes mérlegen is mérhető. Dr. Krajacs Iván keréskedelmi miniszter csütörtökön értesítette a noviszádi kereskedelmi és ipar kamarát, hogy kérelme értelmében közbenjárt a közlekedésügyi miniszternél, aki megígérte, hogy az ömlesztett gabona mérésére vonatkozó legutóbb kiadott rendeletét az érdekeltek kívánságai értelmében megfogja változtatni. Addig is az ömlesztett gabona olyan álomásokon, amelyeken nincs hídmérleg, továbbra is tizedes mérlegen mérhető. — IV. Károly titkára kerekedő lett. Boroviczényi Aladár volt követségi tanácsos, aki egyik szervezője volt IV. Károly király két magyarországi puccs-kísérletének, kereskedőnek csappott fel. Boroviczényi egy ujsütető kereskedelmi vállalat ügyvezető igazgatója lett. Boroviczényi Aladár, a király-titkárból lett kereskedő, nem ismeretlen a Vajdaságban. Apja a szuboticai honvédhuszárezrednek volt alezredese, s IV. Károly volt titkára 23 év előtt a szuboticai gimnáziumban tett érettségit. — Malomtiiz. Schwarc Arnold Dolgavasi malomtulajdonos gőzmalma mely téglagyárral volt összekötve 18.-19,-ére virradó éjjel a tüz martalékává vált. K'NQ v Murski Soboti. V NEDELJO 22. novembra popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri Dvije sirote u straš-noj buri života. Najepohalnije djelo kinematografije u 2 dijela. Dio I. u 6 činova. U glavnini ulogama: LIUAN I DOROTHI GISH. Zwei Arme in schreckli-chen Sturme des Lebens VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru LJUBLJANA: nov. 20. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 260- » > 'Zito—Rozs » 205— > » Ovesz—Zab » 170-— > » Kukorica 130— » > Prosző—Köles > 180— > > Hajdina > 225— » * Szenö—Széna » 50-80 » > Qraj—Bab csres.» 300- > i zmésan—vegyes bab 200— > > Krumpli > 80— t » Len. sz.—Lenmag » 500— > » Det. sz.—Lóherm. » 2000 BENKO: nov. 20. 1 kg. 111. II. i. pnma Bikőv.j Bika ) ^ 8-- 8-50 9" • 9-50 Telice I f Üsző 7 50 8 — 8-50 9 — Krave i "g Tehén [s 3- 6'- •— Teocí Borjú I-4* 0-_ jj._ Szvinyé—Sertés 15-— 16- — Mászt I-a— Zsirl-a. . . 28-—35 — Zmócsaj—Vaj , . . . 30 — Spé—Szalona .... — • 27'_ Belice—Tojás 1 drb. . . 1.50 Pénezi — Pénz. 1 Dollár . . . . . £= D. 66-76 100 Kor. Budapest . = » 0.08 1 Schil. Becs .' — » 8-02 1 Kor. Praga . . — » 166 1 lira .....= , 2-22 Zürichben 100 Din = 9.20 sfrk Z-hája vszáko nedelo Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med iextom i izjave i poszlsno 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-7u Din. i dávdk. Pri vecskrát popöszt. ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal Rőkopíszi, kis ze ne szhránijo posílajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék »zámla száma 12980. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön l"> Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 D'ri. Hirdetési ár J cm.-ként: szővegközt és nyilttér 150, rendes 1*—, apróh 'detés 0-70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. Műtrágyákról. (Folytatás.) Hogy mily mennyiségben és mikor kell foszforsavas műtrágyákkal trágyázni, az a talaj m:nőségétől függ. Rendesen negyed hektáronként 7 és féltől 15 kg. foszforsavat alkalmaznak. S ezt jól értsük meg, nem foszfortrágyát, hanem a foszfor mennyiséget, melyet tulajdonképpen a kereskedésekben megfizetjük százalék szerint. Minden foszforsav-trágyát a vetés előtt hozzuk a talajba és kb. 10 cmre alászántani vagy legalább ia beboronálni. Nvárí teimések számára a superfosfá-tot tavasszal lehet a talajra hozni, minden más nehezebben oldható fosz-forsav-tartalma már a télen megkezdődjék. Mint a nitrogén érést késleltető, a foszforsav az érést sietteti, amennyiben a növények dús trágyázás mellett korán igyekeznek virágzani és termést képezni, tehát a növési szakot befejezni. A korai terméssel pedig a cukor, keményítő, zsir, fehérnye stb. anyagok gyors lerakodását s igy fejletteb és tápdusabb magvakat értünk el. Csak foszforsavas műtrágyákkal trágyázni azonban csak akkor tanácsos, ha talajunk elegendő nitregénnal rendelkezik, mely olyan előveteményből jutott a talajba. Legtanácsosabb azonban megállápitani, hogy talajunk ki-ván-e nitrogén trágyát is, s akkor trágyázzunk a kettőnek alkalmazásával. Sőt a harmadiknak, kálinak a hozzáadásával, mert ez a három alkatrész jön talajunk termőerejének növesztésénél és pótlásánál elsősorban tekintetbe. Tény azonban az, hogy legnagyobb szükségét ami talajunk rendesen foszforban szenved, mert ebből igényelnek növényeink is a legtöbbet. Káli-trágya legbiztosabb hatása az erősen hutnusos talajnemekben, különösen a lápos talajokban mutatkozik. Homokos talajon, ha az ugyan szegény, is alkalmazhatjuk a kálit, de ne nagy mennyiségben, hogy emiatt aztán a szükséges tápláló anyagokban takarékoskodjunk. Mésztrágya alkalmazása ott szükséges, hol a talaj oly annyira kötötté vált, hogy -kötötségénél fogva nem tudja feloldani azokat a tápanyagokat, melyekre pedig a növényéknek égető szükségük van. A mész mintegy felbomlasztja a termőtalajt s igy az jobban kitudja használni a táplálékul adott trágyákat, benne a növény hajszálgyökerei is jobban terjeszkedhetnek s táplálékot felhasználhatják. Különösen jó a mésztrágya a savanyu réteknek, hol azonban a mésztrágya elszórása előtt adjuk meg a talajnak a kivánt légkeringést-boronálással vagy exlirpátorolással (kes-alaku borona). KÖZGAZDASÁG. Italmérési illeték (Točilna taksa). Tavaly, azaz 1924 őszen történt az italmérési illetéknek az 1925. évre való megállapítása, mely megállapításnak alapján fizeti egyik-másik italmérö ez év folyamán az italmérési illetéket. Az illetékről szóló törvény értelmében ez a megállapítás azonban nemcsak az 1925. év tartalmára szól, hanem ezen törvény rendelkezése szerint az egyszeri megállapítás három évre kiterjedőleg bir hatállyal, azaz minden italmérö az 1926. és 1927. évben ugyanazt az illetéket fizeti, amilyent az 1925. évben fizetett s amely az 1923. illetve 1924. évi forgalma szerint állapíttatott meg. Már pedig az elmúlt rossz gazdasági év s a rákövetkező idei pénz krizis miatt minden egyes italmérő kevesebb italt mért el az idei évben, mint tavaly, tehát az ugyanoly magas illeték fizetése helytelen, még igazságtalanabb annak három évre való kiterjesztése. Miután az ugyanezen törvény rendelkezése alapján ezen megállapított illetéket leszállítani csak az illeték fizetésére alávetett közegnek a kérelmére lehetséges, figyelmeztettetnek az érdekelt vendéglősök (és italmérők általában), hogy az illeték leszállítása iránti kérvényeiket e hó végéig feltétlenül nyújtsák be a maribori kerületi pénzügyigazgatósághoz, mert későbbi beadványoknak nem lesz foganatja s a jövő évre az idei taksájuk marad érvényben. Vendéglősök részére kérvényeket a vendéglős egyesület ingyen készíti el, mégpedig minden szerdán d. e. 10 órától d. u. 3 óráig azok részére, kik eziránt érdeklődnek. RAZGLAS. Veleposestvo grof Szapary ima- v Mačkovcih, v Šalamoncih, v Vučji Gomili ter na skladišču v M. Soboti lepa drva naprodaj. Trda drva stanejo v šumi na mestu 80 din, na dom postavljene 130 din. Uprava zamenja drva za žito. V Šalamoncih se dobi lep stavbeni les (ploji). RAVNATELJSTVO. Poziv! Moj kljient g. Matjaš Horvat iz Tišine je kupil mlin g. Antona Pečiča v Svetahovcih. Pozavljam s tem potom vse upnike g. Pečiča, da svoje terjatve pri meni v 8. dneh prijavijo. M. Sobota, dne 18. XI. 1925. Dr. Ludovik Šomen Nyilvános árverés! Murska Sobotában KEMÉNY MARKÓNÁL, (a Knéz ház udvarán) a saját tulajdonomat képező november hó 25-én egész napon át a következő tárgyak lesznek szabad kézből elárverézve: lovak, tehenek, ló és tehén szekerek és kumetok, hámok, vetőgép egy-és kétfogatú hintók és különféle gazdasági szerszámok, úgyszintén bútordarabok. Az árverésen vett tárgyak részletfizetésre is kaphatók. A rosz időjárás miatt november 12-ére kitűzött árverés nem lett megtartva. Műhely áthelyezés. . Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy szijjártó műhelyemet Marljanciról ismét M, Sobotába helyeztem át, a Mála Kaniža utca 154 számú házba. Kérem t. üzletfeleim további szives pártfogását. Szijjártó-mester GUMILÁR LUDOVIK szatlerszki májszter naznánya p. obcsinszivi, ka je szvojo szatlerszko delavnico z-Martjánec znő vics v M. Soboto preszelo, v Mala Ka-ni'za vilice 154. hi'zno numero, pri steroj priliki proszi szvoje postüvane delodajalce za nagalnye podpérnnye, Stevan h-Stevani! Stevan: János zima sze pri-bli'záva, kak kaj sztojite z oblékov ? János: Eh Stevan ka szi escse od zime premislávate, vem je tő escse dalecs, mámo szi csasz za obléko priszkrbeti. Stevan: Ali nevéte Vi János, ka je zdaj tiszti cajt, gda szi vsze nakupiti moremo ka nam na zimo trbé, ár je zda falése? János: Na, na tak je, ali gde szi pa te naj kupimo? Stevan: Ejnye pa te escse tő tüdi pitali ? Vem pa moreta znati ka Stevan k-Stevani, nasi pa k našim morejo idti küpüvat. Jesz szam zadovolen z našim Májerom, pa bodem zdaj pá tá ső, tö te szolidna firma pa je dönok nas cslovek. János : Ja Stevan csi je za vász dober, te je za nász tüdi misz-lim, szamo kak je nyegov adress? Stevan: Tő je szabolija i trzovina z gotovo obléko, »to-fami i cájgom: MÁJER STEVAN v M. Soboti Radgonszka cesita. Tti dobite po fái céni dobro i trplívo blágo. Jánós: Hvála Stevan za tanács. Zbogom ! HIRDESSEN A „Mőrszka Krajiná"-ban Eladó birtok. Huszonhat magyar hold kiterjedésű nagyon szép birtok melyből négy hold a ház körüli szántó, rét, szőllő és szilvás, 12 hold a közeli szomszédos községben egy tagból álló szántó és rét, kitűnő termő, a vidék legszebb helyén, utmantén, 10 hold erdő egy tagban, szép fekvés, két oldalt úttal, 20-25 méteres épület fákkal, más vállalkozás miatt élő és holt felszereléssel, épületekkel, (ház kocsiút mentén szilárd épitésü, 2 szoba konyha, előszoba, pince, kamara, istállók, pajták, faszin mind téglával fedve) és vetései együtt szabadkézből jutányos áron rögtön eladó. Bővebbet CSÁSZÁR JÓZSEF birtokosnál IVANOVCI p. Fokovci. flmerihanci pozor! Krasno posestjo, fundus ves novo zidani z 12 plugi zemlje se zavolo preselitve po fái ceni óddá. Vse natančeo se tve pri RUDOLFU HORVATIČ v KRIŽEVCIH pri LJUTOMERU. Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA. Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA. VELIKA fyuni:p NAGY-KAVARNA ÜIBUIIG KÁVÉHÁZ LEGÚJABB Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 ora alatt elkészülnek. Mindenemü kalap alakitááok elválaitatnak. Fiiz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemü kötőt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a Iegolcsobb napi áron. A. Király trg. * klobuki, perilom i krátkim blágom M SOBOTA (Berger-féle ház). Szolid Pontos ki-árak! szolgáltai III!