Poštnina plačana v gotovini. Márkisevci, 1923. január 28. Lejtnik II. Szhája vszáko nedelo. Naprej placsilo do nouvog-a leta: Domá Din. 47. V zvünsztvo Din. 68. V Ameriko DirM75. Inserati za Q cm. 3 K. Pri vecskrát popüszt. ff ORSZKA Vérsztveni, politicsni i Escse ednouk od nase sztranke, Obszouditi moremo tákso politicsno sztranko, stera szlűzsi interesze szamo ed-noga klasza lüdi ali szamo ednoj národ-noszti, ali ednomi vadliivánji vere scsé )rednjouszl zagvüsati, na skodo ovim ná-rodnosztom (jeziki) i vadIüvánjam. Tou bi zse ráznovlecsenjé bilou. Ráznovlecsenjé )a szlábí, moucs razkalí Tákse venkrajívoszti sze scsé nasa sztranka ognoti, naj ne pripela našega Osztva vu szkvarjejnje. Vszaksega inte- i resze scsé szlűzsiti, brezi toga, kabi glé-dala natou, z kój zsivé, káksi materni jezik tná i kákse vere je. Cslovecsi obcsüt, te )rávi humanizmus ne dopüsztí, ka bi nas cslovecsi tiváris dolipotezseni, za máloga dolipoglédnjeni bio. Doliglédanje, vtajenjé, mogocsnoszti za zsivlejnye mantrno bolez-noszt zroküje, csemére, szvajo i zado- j meszcsávanya zselnoszt pobíidjáva vu na- ! sem cslovecsem tivárisi. Táksa mislejnya szo vodila nász te, ; gda szmo szi za szvoj párt, za szvojo ! sztranko imé zebérali. Za *_Vj.edinj<>nou szmo zézvali szvojo i sztranko záto, ár vszej lüdi interesze naglih, ! edno formo scsé szlűzsiti. Vu szvoje I krilo, v szvoja nárocsa gorizeme nej ; szamo pávra — kmeta i kmétszkoga de- ; avea, nego mestre, trzsce i vnesene lüdi i ' a vjedinjeno doub brezi vszega rázlocska ere i jezika. Za volo doszégnenyá toga iijla scsé vjedinati vszo hiqucs nase kra-jjíne, cejli sereg nasi odebéráveov. Vu tom lasem nakanejnyi, vu toga nakanejnya íli lezsí nasa vjedínoszt! Nevolnoszt zdásnyega zsítka nepre-jmágane tezskoucse zsivlejnya, britko borü-fvanye za bivoszt nájbole obcsüti pri trej granicaj zsivoucse nase prekmurszko liisztvo. Öd znotrejsnyi tálov drzsáve nasz Mőra loucsi, z tála nemarno zseleznic, z tála pa bej zvéze zseleznicske, zatoga volo je v nasem kouti obracsáj liisztva i blága íszplój doli szpadno na tenájménsi minimum, ali za tezske vozsnye volo je pa 'rágocsa tak visziko goriprisla, ka je zse koezki nas zsííek. Nerazcsiscsemi sztan basi fárni soul, zametávanye nasega ma-erszkoga jezika britkoszt poganja vö z jprsz pri nasi národnosztaj. Té tü navelci doliszpíszani okolnoszű risziljávajo nász i morejo prisziljávati jvszakoga prekmőrszkoga odebérávca natou, naj edni, vjedinani bodemo, ár szo nevoule lej poszebne, nego povprecsne, nasa gori-ánja szo velika i záto je szamo vjedinamo, navküpnov inocsjouv lehko oprávimo Da sze pa té poszebne razmere nájbole eti pri nasz v Prektnurji kebzűjejo, záto sze zové nasa sztranka „Prekmőrszka" tüdi. [ Té poszebne razmere szo pouzvale na zsítekto „Vjedinjeno Prekmurszko Sztranko" i té delajo za potrejbno, ka naj vszaksi trejzno szi premisiávajoucsi odebéravni pörgar brezi gorizadrzsánja i brezi odlá-sanja sztoupi pod zásztavo nasega párta. Nas párt je tak z lasztivne zemlé vö-zrászao, tak je domácsi, szam szvoj, steri ne szlísi k ni ednoj sztranki na ovom-kráji More, ne viszé od drűgoga párta, szlobodno rokou má na vsze sztráni. Z podignyenov glávov, z mirnov düsnovesztjov pozávamo gori Mőrszke krajine odebérano liisztvo, naj podpéra naso sztranko, naj sze pridrüzsi k nyej. Ali tá sztranka je nej szamo za blűz-noga odebéranja volo narodni poszlancov zasztávlena, nego nadalne cíle tüdi má. Po odebéranji poszlancov pá pridejo okrozsna, okrajna i escse obcsinszka odebéranja. Csesztníke mo dejvali za várme-győv i za járás, pa rázlocsne komisije odebérali. Tou scsémo, naj tá tüdi nase zemlé rojenícke, zatou vucseni i prí-licsni nasi líidjé pridejo notri, ki poznajo nas sztan i bole bodo znali hraniti nase interesze. Za toga volo szilno moremo organi-zerati szvoj part vszaksoj vészi tüdi, naj nasz tá odebéranya nenájdejo negotove. Povesznicaj nasega párta lüdjé morejo vküpsztoupiti. ednoga predszednika, pod-predszednika. notárosa, blagajnika (pénztáros) i z 5 — 6 lüdi sztojécsi odbor (választmány) szi odebrati. Od odebéranya gorivzéti zapísznik (jegyzőkönyv) sze naj eszi k nam notri-posle, prepisz sze pa tam zadrzsí. Te veski párt tüdi ednoga zaviipnika odeberé, ki de poszredjávao nyegova szkoncsanja i zselejnya z nami i z ednim kotriga bode nasega centrálnoga odbora. Za piszárne potrebesine vszaksi veski párt dobi edno gviisno sumo od centrálnoga párta. Gorioproszimo vsze one goszpon dühovnike, vucsitele, obcsinszke rihtare i nasega párta vsze nadüsene prijátele, ki znami edno obcsütijo i edno razmijo, naj v rouke zemejo posztávlanye veski pártov, naj tem gvüsnej naprej potnoremo Mőrszke krajine interesze, naj szvojo volo lehzsi szpunimo, naj szi vözadovolimo nasa praviesna zselejnya, z ednov recsjouv, naj nasa poszebna dela na obládnoszt pripe-lamo. Voditelsztvo kancelaje „Vjedinjene Prekmőrszke Sztranke." Drovnija. — Jeli znáte boter, ka je nouvoga? Nej. Ka pa je? -- Pri szouszidi je vö vdaro agrárni reform. Kakda, kakda? — Na licitaciji szo njemi oudali negiba-joucso vrejdnoszt. — Stero je nájbole nouvo vadlüvánje vere? — Agrárnoreformátusko. * Med goszpodov sze zdaj razsiirjáva litera-nizmus. Cena 1 Din. numera 4. Reditelszfvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobota. Cejna z<-. edno numero: na 4 sztráni Din. 1"— na 6 sztráni Din. 1'— Rokopíszi sze ne vrnéjo. - Még egyszer a mi pártunkról. Elitélendő az olyan politikai párt, amely osztályérdekeket szolgál vagy csak egy nemzetiségnek vagy hitfelekezetnek akar előnyöket biztosítani, a többi nemzetiség vagy vallásfelekezet rovására, hátrányára. Ez már széthúzás. A széthúzás pedig gyengít, az erőket szétforgácsolja. Ilyen egyoldalúságot akar pártunk elkerülni, nehogy kárhozatba vigye népünket. Mindenkinek érdekeit akarja szolgálni, tekintet nélkül annak foglalkozására, anyanyelvére avagy vallására. Az emberséges érzés, az igazi humanizmus nem engedheti, hogy bármely embertársunk el legyen nyomva, kicsinylésnek vagy lenézésnek kitéve. A mellőzés, a megélhetési mód megtagadása kinos fájdalmat okoz, bosszú-érzetet, megtorlási vágyat kelt embertársunkban. Ezen, alapelvünkké kijegecedett nézetek vezettek bennünket pártunk nevének megválasztásánál. Egységes"-nok neveztük el pártnnkaf azért, mert mindenkinek érdekeit egyformán akarja szolgálni. Kebelébe fogad tehát nemcsak földinivest és föidmivesmunkást, hanem iparost, kereskedőt és tanult embert is. Az összes foglalkozási osztályok általános jólétéért küzd, még pedig egységesen vallási és anyanyelvi különbség nélkül. E cél elérésére akarja egyesíteni vidékünk összes erejét, választó közönségünk egész seregét. Törekvésünk itt körvonalozott céljában rejlik tehát az „egységes*-ségtink! Az élet ezidőszerinti sanyaruságát, a megélhetés alig elbírható nehézségeit, a létfentartás keserves küzdelmeit a három országhatár érintkező pontjain élő prek-murjei nép érzi leginkább. Az állam belső-részeitől a Mura által elszakítva, részben vasút hiánya részben pedig vasúti összeköttetés akadályai miatt e határszögletben a személy- és áruforgalom a legkisebb minimumra csökkent, ellenben, részben a közlekedés nehézségei következtében is, a drágaság oly óriási méreteket öltött, hogy a megélhetés már igazán kérdésessé vált. Hitfdekezeti iskoláink tisztázatlan jogi helyzete, anyanyelvünk mellőzése keserűséget vált ki itteni nemzetiségeknél. Az itt nagyjában vázolt körülmények késztetnek bennünket és késztessenek minden prekmurjei választó polgárt arra, hogy eggyé, egységessé legyünk, mert bajaink közössek, feladataink nagyok s ezeket csak egyesülten, együttes erővel oldhatjuk meg. Minthogy pedig ezen különleges viszonyok főleg itt mi nálunk, Prekmurjében tapasztalhatók, azért a pártneve „Muravidéki' is. Ezen különleges viszonyok hivták életre az „Egységes Muravidéki Párt"-ot s ezek teszik szükségessé, hogy minden józanul gondolkodó választópolgár fentar-tás és habozás nélkül sorakozzék, pártunk zászlaja alá. Pártunk tehát saját talajából nőtt ki, tehát önálló, hazai, mely nem tartozik a Murántuli pártok egyikéhez sem és teljesen szabadkezii. Ennek támogatására, ehhez való csatlakozásra hívjuk fel emelt fővel, nyugodt lelkiismerettel „Muravidék" választó közönségét. E párt azonban nemcsak a iegköze lebbi nemzeti képviselőválasztás alkalmára alakult meg, hanam azon túlmenő célzattal is. Tudni illik a képviselőválasztást nyomon követi a törvényhatósági és járási tisztviselők és bizottsági tagok választása. Azt akarjuk, hogy az ottani állásokban, hivatalokba és különféle bizottságokba vidékünk szülöttei, arra alkalmas és megbízható embereink bejussanak, akik isinerik viszonyainkat és megtudják védeni érdekeinket. Ez oknál fogva sürgősen meg kell alakítani pártnak helyi szervezeteit is minden községben, nehogy készületlenül találjanak bennünket a választások. A helyi pártszervezet áll : elnökből, alelnökből, jegyzőhői, pénztárnokból és e tisztviselőkön kivíil 5-6 tagu választmányból. Az alakulásról felveendő jegyzőkönyv eredetiben bekülddndő a központi párthoz, másolatban pedig megőrzendő a helyi szervezetnél. A szervezet kebeléből egy megbízottat választ, aki közvetiti az érintkezést, közli határozatait, kívánságait a központtal s egyúttal tagja lesz a központi választmánynak. A helyi szervezet írószerek beszerző sére bizonyos összeget kap a központi párttól Felkérjük a velünk együttérző ós együtértő lelkész és tanitó urakat, községi bírákat és pártunk v minden lelkes barátját, hogy a helyi szervezetek alakításának fontos ügyét és vezetését vegyék kezükbe, hogy vidékünk, a Muravidék érdekeit hathatósan előmozdíthassuk, akaratunkat érvényesíthessük, jogos követeléseinket kielégítésre, szóval a mi itteni különleges ügyünket győzelemre juttathassuk. Az „Egységes Muravidéki Pórt" irodavezetősége. GLAS ZI. — HÍREK. Trgovski ples. Kakor posnemamo is priprav za to prireditev, ki se vrši dne 3 februarja t. 1. v Murski Soboti obeta biti ista najlepša v letošnji sezoni, ter jo posetijo odlični krogi tudi iz Radgone, Ljutomera in Dolnie Lendave. Pripravljalni odbor, ki se je stavil nalogo vzbuditi pri udeležencih željo po enakih velikih prireditvah je vsestransko agilen in skrbi, da udeležence popolnoma zadovolji. Poleg okusno pripravljenih prostorov hotela Dobrai bo tudi plesni prostor kavprne Kemény na novo urejen in spremenjen v pravo plesno dvorano, kar bo navdušenim plesnim parom v prav posebni užitek, posebno ako še omenimo, da se je posrečilo odboru pridobiti za ta večer vojaško godbo iz Varaždina Prireditev se vrši v korist Obrtne in trgovske šole v i Murski Soboti. Pripravljalni odbor trgovskega plesa ovbešča, da se vrši pred plesom med 20 in 21 uro v prostorih izvajanje koncertnih točk vojaške kapele, enako med odmorom. Povabljanim družinam iz Murske Sobote bodo v slučaju slabega vremena na razpolago brezplačna vozila in se iste uljudno pozivajo, da se v to svrho dne 3. j februarja pred večerom med 18 in 19 uro priglasijo v hotelu Dobrai pri „sprejemnem odboru" z označbo časa, kedaj želijo voz. Délavcom na znánye! Potrebuje sze 1600 (enogyezero sésztszto) delavcov na Državno Imanje »Belje«. Placsa na den 20 Dinárov mos- j kam, 17 Dinárov zsenskam, v meszecaj juniusi, juliusi ino v augusztusi, moskam 25 Dinárov, zsenzskom 21 Dinárov na den, da v napszam delajo. Zviintoga szo délo na akord t. j. oká-panje, košnja tráve, brátva répe ino zsétve té szo pa szledécse: Za okápanje répe od pliiga 800 koron, za brátvo répe od pliiga 2Ó00 koron, za j kosnyo tráve od pliiga 240 koron in od zsétve pa od enoga pliiga 60 klgr. zrnja, csé je polézseno j pa 70 klgr. zrnya, za vézanje z masinom koseno 30 klgr. zrnja od plüga, pri mlatitvi pa 3°/0; to j szilgye bo posztávleno na goszpoczki sztroskaj v 1 Mursko Soboto. Zviintoga dobijo delavci plácsane foringe tá pa nazaj do doma i sztrosek brez-plácsno: 24 klgr. krühne mele, 10 klgr. pseniesne mele, 12 klgr. krumpiesov, 2 klgr. graja, 2 klgr. mesza, 2 klgr. maszti ali speha. 1 klgr. zseife, 1 klgr. szoli, 1 liter jeszika, in 1 in pol litra mleka na tjeden. Delavci májo za szigurano na pár lüdi 10 metrov szilja ino pride za csasz celoga dela moskom do 15 000 in zsenszkam da do 10-000 koron gotovih penez kak zaszliizsek. Zglásziti sze je pri Háckl Jánosi v Bodoncih, Bacsics Józsefi v Poznanovcih, Veren Miháli v Proszecskojvészi, Keréc Miháli v Vidoncih, Háckl Vilmosi v Lemerji in Zsibrik . ,. ni v Brezovcih, tej szo voditelje ino májo vszi kunirakuse, stere szi lejko vszák delavec preglédne. Vecs sze lejko pozve tiidi pri Državnoj Borzi Dela v Murski Soboti. Darovi Jugoslovenski Matici! Osobjf kr. državne policije v Mursko Soboti zbirko i; meseca decembra v znesku Din. 52 50; g. Andre Bole, M. Sobota Din. 10'— gdč. Cecilija Stalovskj iz Fokovc poslala Din. 200- kot zbirko ki s( je nabrala v veselj družbi med Rusi ob prilik proslave pravoslavnega Božiča v Tgostilni pr Skaliču v Hodošu. Vsem plemenitim darovalcem se podružnica prav toplo zahvaljuje. Posnemajte! Osobje kr. policijskega od delka v Murski Soboti je izročilo tekom leta 1922 podružnici Jugoslovenske Matice v Murski Sobot znatno zbirko v znesku Din. 1622 78 in 3 dolarje. Podružnica čuti za svojo dolžnost, da izreči imenovanemu osobju za njihovo nesebično in požrtvovalno delo v korist našega neodrešenega naroda javno svojo najtoplejšo zahvalo. Posnemajte ! Dobro uro imeti je želja vsakega človeka, ker vsaki ve, kako je neugodno, ako se neve nig-dar pravega časa. Znana tvrdka ur H. SUTTNERl LJUBLJANA št. 866. Slovenija, zahvaljuje svoj dober glas resničnosti, da vsaka njena ura ima natančni in trajni stroj. Kdor kupi pri Suttnerju uro je siguren da poseduje najboljši stroj, ter si prihrani s tem jezo in popravilo. Krasni cenik tvrdke Suttner vsebuje še veliko izbiro tudi razrn druge zlatnine in srebrnine ter drugih slicnil potrebščin. Junkuncove famílie odhájanye. Murske Sobote i ceile Prekmurszke krajine sztanesare je velki zgiibicsek doszégno v tom, ka sze je Jun-kunc Sándor bivši kral. okrajni zsivínevrács, zemelszkiládnik i Prejkmurszke evangelicsanszke Sinyorie Inspektor z szvojov familiov od etec v Ameriko v Chikágó odszelo. Od vszej postüvani, correkt, isztinszko prijéten mouzs je bio, ki je z szvojim odhájanyem nedopunyeno meszto, nepo-zábleni szpoumenek nihao zai szebom. Nvegovi priátelov i csesztitelov velika vnozsina je premi] noucso szoboto vecsér, vu Dobrai gosztini pri z 70 presztvejtov sztojécse tüvárisne vecsérji v zéla szloboud od vszej liiblene i postiivane famílie. Dr. Skrilec Mihály je szrdce gíbajoucsemi i szkuzé biidécsimi recsmí vzéo szloboud od toga loblénoga priátela i famílie. Fvang. Sinvoríe i ev. Zsensz^ koga Drüstva poszlansztvo je v nedelo vzelou od nyega szloboud. V pondelek pred pold. ob 10-toj vöri je bilou odhájanya vrejmen. 1\ steroj zsaloszt-i noj priliki sze je pá priátelov, csesztitelov i znanj cov vnozsina szprávila vkiiper i gda sze je Auto-i mobil geno i vöpelao z korene Berketove kúrie, i kousz nad zrasztovimi blanyami popodivana vráta — vszáko okou sze je z bolezni szkuzami napu-i nilo. Junkunc Sándora szpounnenek dugó u„Je zsívo vu szrdcáj nvegovi priátelov i pri vszej ki szo ga poznali. TÁRCA. Triumvirátus. (Folytatás.) I. A vadászat napján felölti az ünneplő ruháját (otthon nem kérdezték, hová megy, bizonyára a bolondja jött ismét rája mint a legtöbbször) és ugy ment el a céhmestnéhez, mintha Sülincröl jött volna. Messziről köszönt: »Jónapot Katos« ! A Plébánus ur itthon van ? Bizony nincs itthon Bo-recsán van vadászaton, hiszen a • Ferkó (céhmester) is vele ment. Jaj, jaj mi lesz most? A Siilinci koma aszonyom kis gyermeket szült az éjjel és aligha marad meg, azért hozlük ilyen gyorsan, hogy ne haljon meg keresztelés nélkül. Asszonyok hozzák a gvereket én meg előre siettem, hogy a Plebánus urnák megmondjam, hogy egyidőben érkezzenek a templomig (akkor a fáraház még lejebb volt a völgyben, mint most ) . „Ja akkor haza kell harangoznom", egy óra múlva már itthon lesz, felel Kata! No csak harangozzon, én majd az asszonyok elé megyek és a Pindzsában meg várjuk, egy korsó must inelett könyebb lesz várni, onnan úgyis látni fogjuk és vele együtt jövünk majd. No jól van prdas jó, csak aztán le ne igya magát és - vigyázzanak ! Én meg addig felhozom a ruhát, kelyhet és-vizet, i hogy ne kelljen az Öregnek fáradni le a völgybe és ismét fel a dombra. No eddig elég szépen ( megy minden (gondolja magában prdas) most i meg elmegyek a Pindzsába és egy korsó must ! melletti vigyázni, fogom a Papot jön-e vagy sem? j Borecsán szépen folyik a vadászat, a puskák ropognak, a vadak potyognak,már egy őzbak is esett, ha már többet nem is lőnek, meglesznek elégedve. Hopp! harangoznak valahol? „Forgos Máter" Berke téged hivnak, tréfálkozzik Krenosz. „Ez nem az én harangom hangja", mondja Berke, az jde nem is hallatszik, ez a ti harangtok hangja a Üodinával. Godina készakarva volt távol, a társaitól mert hátha elfogná a nevetés és akkor vége a vicnek! Mikor a harangszót hallja, csak ugy fojtogatja a nevetés. »Forgos Máter« ez az én harangom hangja, mondja Krenosz. A többiek is bizonyítják, hogy ugy van. Már két hónapja semmi templomi dolgom nem volt és éppen most, amikor legélvezetesebb a vadászat adja elő magát. No de hiába mennem kell, Kata nem harangozna, ha nem volna sürgős. IJgy j van, ugy Urambátyám, de aztán visszajöjjön ám ! mondják a többiek. Persze, hogy jövök, még bakot is akarok lőni; amig a nagy völgybe értek, már én is ott leszek. Nesze itt van Ferkó, a puska és a tarisznya, vigyázz rájok ! Némelyek sajnáikozlak az öregen, de hát a hivatal, hivatal. Berke mégis | vicéit vele »Pap legyen pap és nem vadász«. ! Prdas megelégedetten várta a plébánost. Fgy óra múlva meg is jött és bizony süriin törölgette a verejtékét, mert sietett s nagyon melege volt. Prdas amint látta a plébánost eímeni a Pindzsa mellett, kifizette a korsó mustját és elillant. »For« gos Máter« Kata mi baj van, hogy hazaharan-j goztál ? Kérem szépen sürgős keresztelés, gyorsan eldarálta az "Sgészet, hogyan volt, stb. Hoi vannak hát a gyerekkel ? Azt is megmondta, hogy mindjárt jönnek, csak pihenje kii magát egy kissé, én már mindent felhoztam, hogy Plébános urnáit ne kelljen lefáradni a lakásra úgyis tudom, hogj vissza fog menni a vadászokhoz és elég lesz a járásból. Plébános felkészül és várja a komákat 1 gyerekkel. Kimúlik egy negyed, el egy fél óra és] bizony még mindig nem jönnek. »Pörgős Mátertf Kata menj csak a Pinzsába, ezek még elisszák azt! a gyereket, vagy tán nem vettek észre engem,I persze bor mellett nem sürgős a keresztelés. Kata a szőllőhegyen keresztül szalad, mire oda ér a! Pindzsa bizony le van zárva, sehol egy lélek sin-i csen, sem a házban, sem az udvaron. Már maga a gazda is alig várta, hogy a Doras kiigya mustját és elmenjen. Kata visszajön és elmondja a Plébánosnak — hogy sehol egy lélek sincsen, 1 meglehet a gyerek meghalt és anélkül, hogy meg-i lett volna kei esztelve, elvittek haza. Gyorsan ke-j resztet vett magára s halkan sóhajt »a keresztség szent áldása legyen rája«. (Folyt, köv.) < (Š mtjk«KI SOBOTI ÍV Szobocski mestri do etoga leta februára 10-ga, v szoboto, vecsér ob 7 vöri v hoteli Dobrai veszelico bodo meli z plesom i z frettpostov. Plačnina je 5 D., za familijo 10 I). Sjedirijene krečane d. d Zagreb, Bogo vičeva ulica 3. proizvadja u svojim modernim krečanama (vapnenicarne) prima bijeli kreč (vapnö.) Miesečn.i produkcija 150 vagona. Touvaji v deli. V nogo ie tozsbé, ka vesz zdaj pá doszta kokousi krádnejo. Zselejmo, naj sze tou nejlicenčno delo presztávi. I\í pa tákse kokousi preküpüjejo, tiszte z touvaji vréd pod lakat trbej djáti. Zse od vnogo kvára znamo. „Uzorni v rti ar". Primili smo 1. broj „Uzornog Vrllara" sa slijedečim sadržajem : Važnost vrtlarstva i program rada. Klijalište (sa si.) — Borba za štetnicima. O narudžbama sjemena. • Rani krumpir. Amaryllis (sa si.) Novozelandski špinat. • Vrtlarski kalendar za siječanj itd. List uredjuje Jaroslav Katkič a naro-čuje se kod Vladimira Horvata, Zagreb, Stross-maverova ulica 6. Kako je to jedan od prvih domačih listova te struke, to ga kao dobru i po-trebnu stvar preporučamo. Našega pária obesinszke organizácije. „Vjedinjene Prekmőrszke Sztranke" organizácije sze zse po vesznicaj gori posztávlajo. Do etimao szo v centralo zse noiri poszlali szvoj piávi za-pisznik (jegyzőkönyv). Hodos, Krplívnik, Sálovci i Márkisevci. Na Hodosi szo predszednik: goszpon Heiner Qéza evang. duhovnik, podpredszednik: Ábrahám Vilmos, pejneznik : Dancs Lajos, notáros: Eőry Jenő. Odbornicke szo : Scheck Lajos, Tóth Lajos, Laczó Péter, Ábrahám János, Ábrahám Sándor, Kalamár József, Könye Gyula, Román Dániel, Kercsmár Mihály, Bakos József, Ábrahám Ferenc, Ábrahám Elek i Könye Lajos. V Krplir-niki: predszednik: Dávid Sándor, podpredszednik: Guttman Károly, pejneznik: Luthár Stevan, notáros: Büky Sándor. Odborniki szo: Kováts Sándor, Jenese Sándor, Balaitz Sándor, Skerlak Sándor, Qergály Károly, Császár János i Háry Ferenc. V Sédü.vci: predszednik: Primm Zsigmond, podpredszednik : Tolvaj János, peneznik : Tolvaj József, notáros: Zsupanek Vilmos. Odbornicke szo: Berke József, Perneszi József,' Berke Sándor, Janko Mihály, Ábrahám József, Barbarics Mihály, Herczeg Sándor, Berke János, Berke Gábor, Szla-vicsek János, Breszkocs Tamás, Jankó József, Szlavicsek Károly, Parték Ferenc, Varga Sándor, Tolvaj János' mládi, Ábrahám Miklós, Ábrahám Lajos, Matus Miklós, Leposa Mihály, Herczeg György, Bedenek György, Herceg Vince, Szvétec Ferenc, Ábrahám Ádá m i Stefanéc Ferenc. V .1/ár-kisevci: predszednik: Kühár Stevan, podpredszednik: Veren Stevan, notáros': Kumin József, pejneznik: Mőrec Sándor. Odborniki szo: Jónás Sándor, Kellner Lipót, Frankó Mátyás, Rituper Miklós, Franko Miklós (Vlaj), Franko Stevan 39, Balazsics József, Temlin Viktor, Gráber Ferenc, Franko Stevan 33, Vratarics Kálmán i Kocsár Stevan. Pozor Lendavčani! Odbor za prireditev trgovskega plesa Vas obvešča, da bo v slučaju zadostnih prijav dne 3. februarja poleg običajnega autobusa vozil še poseben autobus in sicer z odhodom ob 6 uri zvečer od hotela pri »Kroni< iz Lendave v Soboto. Doe 4. februarja vraeal se bo ta posebni autobus ob 6 uri zjutraj iz Sobote v Lendavo. Oni cenjeni udeleženci iz Lendave, ki se žele te prilike poslužiti, naj se blagovolijo prijaviti do 2. februarja v trgovini gospoda Josip Toplak, Dolnja Lendava. Vszem krcsrnárom! OJ ministerstva za trgovino i industrijo pod št. 7975. potrdjeni, 1922. nov. 8. od krcsmárov pripoznam statutov temelji na t. m. 20. vküper pozvánom za nastavitev krcs-márszkoga društva gyiilejsi je nej zadoszta krcsmárov vzelou tál, záto sze ponovim pozovéjo vszi krcsmarje, da zagvüsno prido t. m. 31. v obrtno zadrugo na vküper pozváni gyülejs pod szledécsim dnévim rédom : 1. Porocsilo zasztoup-niko okraj. glav. 2 Odebéranye drüstvenoga vo-ditelsztvo (l. i. nacselnika i namesztnika, 6 kotrig i 3 namesztnike.) 3. Razlicsnoszti. (Okr. glav, 836/L Zseleznicsne posztaje (állomás) v Pü-I conci, v Macskovci, v Gornji Petrouvci, v Sálovci pa na Hodosi od 12. januára mao privátne telegrame tiidi gorizemejo i odposlejo. ,,Sneguljčica" v Šulincih. Šolska mladina pod vodstvom gospe učiteljice Amalije Kaučičeve bo uprizorilo dne 2. februarja 1923 igro »Sneguljčico«. Imenovanje. Maver Lea, stalna učiteljica je imenovana za stalno učiteljico v Murski Soboti, Bergant Pavla za učiteljico v Dolgi vasi, Mayer Gizella za učiteljico v Domanjševcih, Stalovsky Cecilija za pom. učiteljico v Fokovcih. Premistitev. Jenko Vincenc, učitelj vodja v Moščancih je premeščen na slovensko vzporednico v Centibo. Nesrecse. Tivadar Ferenc z Törniscs ie 16. toga meszeca vino pelao. Na pouti ga je konj tak neszrecsno brszno, ka nyerni je obráz i cse-lüszt preSzekao. Mátyasec Ferenci v Lipi je bik med váganjom levo negou vkiip zmoüzsdzso. Skalics Lujzi z Gederovec je januára 22-ga z drugimi delavci pri Benkovoj fabriki v Szoboti rust zdigávao, eden velki hlod nvemi je na hrbet szpadno i ga tezsko szkváro. Vszi trije szo gori vzeti v szobocski spitao. Med bitjom ranjen. Etoga meseca 18-ga dnéva szo sze hlapci v Szapárijovi stalai szvadili pa zbili. Sarotar Viktor i Pavel brata szia Tratnik Matyas kocsisa na glávi z nozsom zoszmicala. Trátnik je v szobocskom spitáli, obá Sarotara ta pa mogla pred birovijov odgovárjati za szvoje delo. Tolvajíja. V preminoucsem leti od 24. do •27. decembra szo tolvajgye notri vdrli Proszécskoj vészi v Schadl Lujzijovo kovacsnico, pa szo odneszli do 8000 K vrednoszti kovacske skéri i zselezja. - V nocsi decembra 2. na 3. premi-noucsega leta szo pa v klejt notri vdrli pri Ficko Mihályi v Gotnyoj Lendavi, odkec szo odneszli 4180 K vrejdnoszti zsivlejnya. - Tiidi tiszto noucs i tiidi v Gornyoj Lendavi pri Bacsics Franci szo vkradnoli ] 1 kokousi do 820 K vrejdnoszti. Dnéva decembra 28-ga 1922. szo v Dolicsi pri Magyar Mariji z kiejti vö z skrinje odneszli 15 litrov zsganice do 1800 K vrejdnoszti. Tolvaj je vendar prelajeni bio, pa szi je steo tej kuhati. BACZ MARISKA 5IFTÁR SÁNDOR jegyesek 5urühaz, 1925. január hó 17. 29- -iiji Junkuncz Sándorék távozása. Murska Sobota és az egész Muravidék társadalmát nagy-veszteség érte az által, hogy Junkuncz Sándor volt m. kir. járási állatorvos, földbirtokos és a muravidéki ág. ev. esperességi kerület felügyelője családjával együtt innen Chikagoba költözött. Talpig becsületes, correkt, egész ember volt, aki távozásával nagy iirt hagyott maga után. Nagyszámú barátai -és tisztelői a mult szombaton esíe, a Dobrai szállóban rendezett hetven teritéka társas vacsora keretében búcsúztak el a közkedvelt családtól. Dr. Skrilecz Mihály megható szavakat intézett a távozó jöbaráthoz. Az evang. esperes-ség és az ev. nőegylet küldöttsége vasárnap búcsúzott. Hétfőn d. e. 10 órakor külön autón volt az indulás. A szomorú aktushoz a barátok és tisztelők nagy sokasága sereglett össze, s amikor a nehéz jármit kigördült az ősi Berke kúria tölgyfa padlós kapubejárata alól, szem nem maradt szárazon. Junkuncz Sándorék emléke soká fog élni barátaiknak lelkében. Tolvajok dolgoznak. Általános a panasz, hogy ujabban a tyúk lopások napirenden vati nak Óhajtandó volna ezt az engedélyhez nem kötött iparágat — a csirkefogási — megszüntetni. Az orrgazdákat pedig kinyomozni s a tolvajokkal együtt lakat alá lenni. Már eddig is sok kárról tudunk. Kereskedelmi bál. Február hó 3-án lesz megtartva a murska-sobotai kereskedők kereske-del mi bálja. Az előielekböl itélve a mulatság párját ritkitó sikeresnek Ígérkezik. Főként nagyszámban jelentetlék be már eddig is megjelenésüket a környékbeliek Ljutomer, Gornja Radgona, Dolnja Lendava, Strükovce és Bodoncról stb. tlb. A ren- dező bizottság, amely feladatául azt tiizte ki, hogy a résztvevők egy keiiemes és rénves mulatság iránti kívánságát kiélt- ez irányban minden lehetőt megtett. A Dobray szálló barátságos termei mellett a Kemény kávéház helyiség táncteremnek teljesen megfelelően újólag át lesz alakítva, ami a táncoló pároknak különös élvezetet fog nyújtani. Már elf/ő számunkban beszámoltunk arról, hogy az c.-télyre sikerült a rendező bizottságnak a kiváló hírnévnek örvendő varasdi katonai zenekari leszerződtetni, amely zenekar a lánczenén kiuil konceri darabok előadásával is gyönyörködtetni fogja a megjelent közönséget. Az első emelet 7. sz. szobában toilette áll a nők rendelkezésére f'rizernővel. A kereskedelmi bál intéző-bizottsága közli, hogy fi tánc megkezdése előtt - a 20. és 21. órában a katona zenekar konzert számokat fog előadni, ugyanígy a pihenők alatt is. A murska-sobotai meghívott családoknak rossz idő esetén kocsik díjmentesen állanak rendelkezésre, ha azl február 3-án 18. és 19. ora- között a Kemény kávéházban a fogadó-bizottságnak« az idő megjelölésével bejelentik. A murska-sobotai iparosok ez évi febr. hó 10-én, szombaton este 7 órakor a Dobrai szállóban tánccal és viiágpóstával egybekötött mulatságot rendeznek. Belépti-díj 5 D , családjegy 10 D. . Utazó sertések. A napokban iáttunk öt társzekér sertés szállítmányt, némelyik szekéren kisborjuk is voltak a serlések közé" keverve. Ez az expedíció valahonnan Prekmurje közepéből indul! és Cankovára tartott. Persze útközben is szedett fel árut tehát képzelhető azaz éktelen visitás, sivalkodás, amit ezek az állatok a többszöri zavartatás közben végbe vittek. A kis borjuk ott remegtek, reszkettek a se rtések közölt, amint azok ide-oda présették őket. Ez igy tartóit fél Prek-murjén keresztül. Valaki tréfából megjegyezte, hogy az ilyen összekinzoll ált.-itok husa sokkal jobb, mint az azonnal leöiteké. Ennek ellenében áhjon ez i't! A 1). Lendavai járásbíróság most nem régen csukatoi! le egv m eV /.ároslegényt, mert egy le.ágando aíiatoi n -.őzönség szemeláttára vert. A piacon pedig, sz éren kiállított eladandó^ sertéseket nem engedik lerakni a/ állatorvosok, nem szabad őket hurcolni, hajszolni, pedig ezek .-.'ég másnap nem k. .u!n.r. erilékre: Bizony, az. állatoknak ilyen nye.g-.. hurco isa, csúnya, Ízléstelen dolog. Miért jiem s abad ezektt áz állatokat az egyes gyűjti- h ek- ;öini, ahol'vannak hatóságilag engedei\ e/eit és ellenőrizhetik szúró helyék ?.Hiszen ... : ".i iuva:oz:>-<;ó az ár^ tetemesen drágul! \\..;y talán igy könnyebb a megadó s a.-ís? Deli ' . minden hordó borhoz jut • gv közeg, aki -.Jól is. al ju akkor he-tenkint egyszer ezt is lehetne ellenőrizni Tiszteieltel kér J v ü , m lé. i vaa ez igv ? Kinek az érdeke, hog\ ez igy legyei) ' Kérünk erre fel világosi ló választ? A kiviteli állat- és sertésölés külföldre. A tartományi kormányzóság gazdasági különb ménye Ljubljanában I92_?. "évi december 15-én 3766. sz. i. kelt intézkedésével felhívta a járási főnökséget Muraszombatban, értesítse a kereskedelmi egyesületet Muraszombatban és az itteni hLalalos állatorvosokat, hogy a fötdmivelés- és vízügyi niinisztei ur 1922. dec 5-én 9820 száin alatt az ez ügyben beadott panaszra a prek-murjei kereskedelmi egye mietnek Muraszombatban a következő felvilágosítást adta: .A külföldi kivitelre szánt állatok ölése minden mészárszékben iilelve vágóhídon szabadon végezhető, ha azok az illetékes hatóságtól iparigazolványt kaptak és rendelkeznek a szüksége.-, helyiségekkel és tiszta kidolgozást teljesítenek. Mindén, külföldi kivitelre ízánt állatot a, állami állatorvosnak -megirelt szemlélnie és pe g ölés előtt élő állapotában, öles után pedig , nnuk hu át is. A szemle költséget, a fuvart, napidijat és vizsgálati dijat az állami állatorvos 'v;', a kiszátlitó kereskedő kötetes megfizetni a fennálló törvényes előírások értelmében. Tvkiiite:- erre az áliatkiviteli kereske- Jő k kivitelre szári! állatokat is Prekmuriéban kötelese! ölni sajái iiuswigóhidjaikon oly feltétel mellett, hogy állami állatorvos vizsgálja meg az állatokat es húsúkat, akinek egyúttal kr-fejlkeda-iá " szükséges egészségügyi bizonyítványokat a szállításhoz, a fennálló előírások szerint,' mindezt pedig a kiszállító költségére. Murska Sobota, 192;L január 12. A prekmurjei kereskedelmi egyesület. A napszámos munkások tudomására! A beljei állami uradalomba szükségeltetik 1600 (egyezerhatszáz) munkás. Napibér iérfiaknak 20 dinár, nőknek 17 dinár. Junius, julius és augusztus hónapokban férfiaknak 25 dinár, nőknek 21 dinár naponkint, amikor napszámban dolgoznak. Ezenkívül van akordmunka, ilyen a kapálás, fii-kaszálás, répaszedés és aratás, melyekért a következő fizetés jár: Répakapálásért holdankint 800 korona, répaszedésért holdankint 2000 korona, fükaszálásért holdankint 240 korona és aratásért holdankint 60 kilogram gabonaszem, megdőlt gabona után 70 kg. szemesgabona, géppel kaszált gabonakötésért holdankint 30 kg. szem, cséplésnél 3%; a részgabona az uradalom költségén lesz szállítva Muraszombatba. A munkások ezenkívül megkapják az útiköltséget (fuvart) ide-oda hazáig és díjtalan élelmezésre: 24 kg. kenyérlisztet, 10 kg. búzalisztet, 12 kg. krumplit, 2 kg. babot, 2 kg. hust, 2 kg. zsírt vagy szalonát, 1 kg. szappant, 1 kg. sót, 1 liter ecetet és 1 V2 liter tejet ; hetenkint. A munkásoknak biztosítva van páron-kint 10 métermázsa gabona és az egész munkaidényre férfiaknak 15-000 és nőknek 10 000 korona készpénz-kereset. Munkások jelentkezhetnek Háckl Jánosnál Bodoneon, Bačič Józsefnél Poz-nanócon, Veren Mihálynál Proszécskavész, Keréc Mihálynál Vidoncon, Háckl Vilmosnál Lehoméren és Zsibrik Ivánnál Brezócon, ezek a vezetők és nekik szerződéseik, melyeket minden munkás megtekinthet. A részletek megtudhatók az állami munkabörzén Muraszombatban. Figyelem Dolnja Lendvaiak! A kereskedelmi bál rendezősége közli, hogy megfelelő számú jelenkező esetén f. évi február hó 3-án, a rendes automobil-járaton kivül, külön autó- . mobil is fog indulni Dolnja Lendaváról. Indulás Murska-Sobotába délután 6 órakor a „Korona" szállodától. Ez automobil másnap, február 4-én reggel 6 órakor fog visszaindulni Dolnja Lenda-vára. A tisztelt résztvevők, kik ezt az alkalmat fel akarják használni, szíveskedjenek e szándékukat február 2-ig a Toplak József-féle vaskereskedésben, Dolnja Lendava, bejelenteni. Vendéglősök! Az ipar- és kereskedelmi minister által 7975. sz. alatt jóváhagyott 1922. nov. 8. vendéglősöktől elfogadott vendéglős ; egyesületi alapszabályok értelmében f. hó 20-ára egybehívott rendes alakuló gyűlésen az érdekeltek nem jelentek rneg elegendő számban, miért "Cs — az ipartestület- helyiségébe — uj gyűlés - Yiivatik össze jan. 31-ére (szerda) a következő tárgysorozattal: 1. Hatósági megbízott jelentése. 2. Egyesületi tisztikar választása (t. i. elnök, alelnök, 6 tanácstag és 3 póttag). 3. Különféle előterjesztések. Mindenki pontosan megjelenjen. (Okrajno glav. 836/1.) Magán táviratok is felvétetnek és továbbitatnak 1923. január hó 12-től kezdve a következő vasúti állomásokon: Pucinci, .Macskovci, Gornji Petrovci, Sálovci és Hodoson. Mi az igaz? Az egész Muraszombatban és környékén ismert ujságárusító Krautsak Tóni január hó 18-án sirva állított be a murskasobotai kórházba és nagy megbotránkozással kezdte elbeszélni, hogy Vogrincsics János pincér aBenkó-féle vendéglőben előtte való nap ugy ellökte őt, hogy hanyatt esett és a hátán ütődést szenvedett. Azt mondja, hogy egész éjjel nem tudott aludni. Az ügy bejelentetett a bíróságnál, amely hivatva lesz megállapítani, mennyiben van igaza neki. Mivel pedig az nap Szent Antal napja volt, és ő a nevenapját iiunepelte, lehet hogy mértéken tul öntött a garatra, mint már többször is s igy hihető, hogy magától esett el, anélkül, hogy valaki fellökte volna. Biztosra vesszük, hogy Tóni rövid időn belől ismét újság árusító hivatásának és a poharak tisztázásának szenteli magát. Halálozás. Krizsanics, ismert renkovei 42 éves szabó elmenvén a szomszéd faluba ruhamértéket venni, s a korcsmában beszélgetés közben hirtelen ledőlt a székről. Csak szivszél-ütés általi halált konstatálták. Béke hamvaira. Baleset. Skalics Alajos gederovei-i illetőségű ácssegéd hátára tetőfaemelés közben a Benkó-íéle gyárnál Muraszombatban egy nagyobb szálfa esett és súlyosan megsértette. Felvették a murskasobotai kórházba. Verekedés közben megsebesült. Szá-páry istállójában a cselédek közt veszekedés, majd pedig verekedés támadt f. évi január hó 18-án. Sarotar Viktor és Pál testvérek Trátnik Mátyás kocsist fején késsel megszurkálták, ugy, hogy kórházba került. Sarotar testvérek pedig a bíróságnál fognak felelni tettükért. Lopások. Schadl Alajos proszécskavészi-i lakos kovácstnühelyéből múlt évi december hó 24-től 27-íg betörök 8000 K értékű kovácsszerszámot és vasat loptak el. Ugyanazon évi december 2-ról 3-ra viradó éjjel Ferkó Mihály felsőlendvai lakos kamrájából 4180 K értékű különféle élelmiszert vittek el. Szinte azon éjjel Bacsics Ferenc ugyancsak felsőlendvai lakosnak 11 tyúkját lopták el 880 K értékben. December 28-ára pedig Magyar Mária dolicsi lakosnak kamarájából 15 liter pálinkát loptak el. Értéke 1800 K. A tolvaj valószínűleg meghűlésben szenvedett és teát akart főzni magának. Trgovski ples. Kdor še ni prejel vabil se vabi, da se obrne tozadevno na Odbor z prireditev. Pošta upravništva. G. Külics Mihály in Fájsz József se prosita, da nam naznanita svoj natenčni atres, ker nyi-hove novine pošta nemre dostaviti, pa jih nazaj pošlje. Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. P>23. jan. 26. Blágo Áru 100 kg. Pšenica—Buza . ■ K 1900- » » Zsito- Rozs . . 1 500- " » Ovesz Zab . . . 140(1- » Kukorca -Tengeri » 1300- » » Proszou^Köles . > 1300- » » Hajdij na -Hajdina 1300 » » Graoka—Biikkönv » 1500- » » Otroubi (psen.)—Korpa (buza)» ()00- s Szenou Széna . . , » 700- » » Graj— Bab . . . » 1700- » » Krumpise Burgonva . » 4011- ■ 1 kg. Lenovo sz.- Lenmag » —•— » » Detelcsno sz.—Lóhermag . » - • - » » Bíkovje S Bika u 'ÍJ . » 40-50 — ■» » Telíce í -Üsző > iC » ^ * ' 40-50-- » » Krave Q- —Tehén i? • * 20-40 - » » Teoci jj —Borjú Š • » 40-45- » » Szvinyé % - -Sertés =0 80-95-- » » Mászt I- a—Zsír l-ő. . . , » 150-— » » Zmoucsaj -Vaj , . » 130- » » Spej—Szalona . . 130- 1 Belice - tojás . . ■ , . » 8- Pejnezi Pénz 1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . Kj 404 17-00 » —-56 Cipésze Olcsó áron eiadó egy jó Howe gép Lendavska-cesta 23. iVL Sobota. PODLISZTEK. Triumvirátus. (Pripovejszt.) Nadaljávanye. I. Plébánusi nika napamet pride i právi: vej je pa lehka tá zsenszka v-nedelo pri mesi bila i nej szem jo glédao zatákso, ka bi v bremeni bila? Isztína, isztina, hja znájo vszáko zsenszko cslovek vcsaszi -nepozna, nájmre csi té zgtizane gyanke na szébe szklqdé i z-flakov (bejli lenov prt, stero szo .inda zsenszke meszto velki roubeov noszile) sze pokrije. Znájo ka goszp. plébános edna vöra eszi aii tá, jasz rno sla v-Sülince i vsze pozvém jeli de krszt, ali pa szprévod ? Pou vöre tá, pou | vöre nazáj pridem, naj tecsasz v-hízso idejo i doj j szi szédejo. —- Kata bezsí prejk po bouricaj, nej J nyej je trbelo do Sülinec ídti, prí petrouszkoj mejej szo rávno szpiclinye grablali, oumlakinya i escse tri zsenszke preci je prevídla, ka je tou niksi fret, poklonisze, tej jo pitajo kama, kamo Kata? Nikso zobsztojnszko pout main, stero je rávno néj~"vréjcfno pravi. Zdaj je fájno grablati. Hi? k-coj moremo yléda'ti, ár csi je li lejpi cajt, jesznészko vrejmen je csalárno. Kata je nej víipala ovaditi zakoj hodi, escse je na eden falat síp, i da szo jo /se one nejvidle, klűcsko je vrgla, nazaj sze je pasesila i plébánusi je vsze povejdala Ocsiveszno je bilou ka je cejlo delo komédia bila Plébánus je prevido, ka je sáli szpadno na porob, prerazmo je, ka sze ga je dnesz Godina szam rad ogibao. Szveklo je bilou prednyim, ali záto sze je nej csemerío i právi vu szebi : „Záto sze je té zsúti farar (Berke) podbajuszi szmehao, da szem domou sou" (pa je isztina nej znao od toga nika) (Porgos Máter) spájsz je dobro vöszpelani. Nazájpridoucsi sze je vidlo naobrázi, ka je zburkani, ali da szo nika nej znali, szo szí miszlili, ka je tou od trüda. „Gde je pa té liitaranszki pop Gojdina i Berke" ? Pítao je. Téva naprej pridela, Godina sze zacsrvou drzsí i lak sze szmejé. Krenusz pa eresé csákaj tí pesz liitaranszki: „Zájem ti z interesom nazáj pjácsam". I vszi sze dobro szmejáli, nájbole pa Krenosz. Tou je vecs vrejdno bilou, kak cejla lovina. Poudné je zse odzvounilo, z-tu je naprej prisao obed; meszou, pogacse, vino, stero szo técsno potrosili. »Urambátyám« szo tak meli domá ebed sze sálijo Berke. Persze moj tao bi tüdi rad pojo, ti lacsen liitaranszki popouvszki. nezavouni 7sakel. Pá je velki szmejh pouszttao No goszpod." nika nevalá, escse te nájbougSi tao lovíne odza mámo : -»Velki dotil« Pazte na szrné i leszice, tü tou vsze nájdemo. Krenosza je. v-to nájbougse meszto posztavo, tam gvüsno szrna pride na sztrejl i sztári sze bole pomiri po pred poldnésnyoj komedii. Jdgri gori szposztánejo, poganyácske gonijo i kriesijo: szloka, szloka, jereb, závec, pükse poukajo turbe sze napunvávajo rejdka sztvár je vujsla. Zdaj sze naednouk velka lárma csüje : »szrna, szrna ! Vszáki jáger csáka csi prednyim szkocsi vö naj nevujde. Eden lejpi sztári bak prászka ednáko prouti Krejnoszi, z> rogli lámajoucsi veje, stero nyerni je na pouti ' bilou. Krenosz ga zse ozdalecs vídi, pűkso k-lici zdigne »Forgos Máter« tí szí tü dnesz obszlejd-nyim bio pri mesi vcio ga vzeme zráven v-prszi, kamcsí neoplantá! Tá dűne! Ali bak rávno v-tisztom megnenyi szkocsi i siis pod nyega ide. Ob driigim louscsi za nyim i mocsno trdi, ka ga je zagvLisno podsztrejlao, ali bak je vujsao. Glé-dajo, sacajo sztreláje, nindri ednoga koszmina nega, te drügi sztrel je pa cejloga edem bour vzé gori. Einye, einye »Uram bátyám«, dnesz szo krszt i baka vuidti dali. Krszt oemárem, ali za baka mi je pacs zsao. Tou szi mi vsze tí kriv I Proti vécsari szo vszi k-Ficki sli, ki nyim | je velko vecsérjo dao. Do készne vöre szo ve-i széli gori bili. Domou idoucsi pred szloboudom právi Krenosz Gojdini: aii tí lutaran nepozábi ka szam ti doszta duzsen«. Ali vsze je nazájplácsac povrejmeni po duploma. Znáte ka Urambátyám, prisesztni tjedem 1110 sli v-Salamonce gyajat i moj most szpunvávat, tá nemo csiili, kaksté do nász | domou zvonili. Lehko noucs - ali odkrszta i , baka sze vam naj neszenya l ! ! F. (Nadaljávanye pride.) Vérsztvena. Zakaj szo lejta vszigdár bozsnejša ^ pripouvi ? Odgovor je na lott lehki. Bozsne letine szo zhaj vöpocecale z zemlé. Zemla je kak taksa Ipravici granár tiszti vrejdnoscsin, stere vu nyej Ztejo i stere szo potrejbna za zsivlejnye zrászi vega dozorjenyi. Nalehci, zemla vszebidje tiszte íjdnoszti, stere ndrasz kak hrano potrebuje. I vsze tá vrejdnoszt, stero mi za hránjenyá jdnoszt imenujemo jeli sze vu vszákom griinti de? Nej! Gledocs na nyega vkiipdjátek, je vszáki griint vszebüvao zadosztni zsér; ebüvao je zadoszta hránemoucsi, záto je pri-zao tüdi dober pouv. Vu indasnyem vrejmeni je grüntni vért escse szrecsen bio, ka je zemlou szamo obdeiao, zejao ali poszádo i na jészen obilen pouv zseo. sze, dugó csasza je tou nej moglo tak idti, ár emla od leta do leta zgiiblávala zsér — nemoucs, naszlednye pa pouv prineszti one-rla. Ti náraszi szo szvojimi korenikami szploj ocecali zsnyé hránemoucs, zséravrejdnoszt. ;t je tak prisziljeni bio nadomesztiti té vrejd-zti z gnojom. ónojüo je pa z govenjszkim i Írávnim gnojoin ; pred bojnov, poszebno z na-vnoga gnoja je v nasoj krajini vecs sztou onov bilou ponücanoga. Prišla je tá neszrecsna bojna. Vért i vszi zti, ki szo pozváni bili gorobdrzsati zemlé, tinta hránevrejdnoszt, szo mogli v bojno odídti, imá je szamo szlabejsi szpól osztao — enszke. Tak je te nernogoucse bilou takso zemlou k obdelati ; kak prvlé. Na tou je prisla escse ikvirácija zsivine Vérszívó je poetom escse livinszko delavno moucs zgübilo i zsnyim tiidi szte csinitele stere szo kmeti gnoj pripravile, z-srim je nazáj dao zemlej odvzéto moucs. Szir-laska zsenszka dűsa bi küpila naprávni gnoj (mű- trágya), da bi tak dála zemlej kak edno namesztilo, ali tou sze je tiidi nej doubilo küpiti. Bojnszka indusztrija je tüdi té za szébe rekvirírala. Tak sze je od zemlé z-vszákov vkraj jemála hranilna moucs v takso formo, kak csi vecs lacsni lüdi széde k sztoli i gedrno gyejo, zse itak szkoron z-prázne szklejce. Zemla je püszta grátala, vöszcécana i'obo-uzsna. Nema vecs tiszte moucsi ta z roupana zemla. Náraszi steri vu nyej raszté, tüdi száma za szilo szi zsmetno preszkrbí malo kaj hráne ; nyéno prehraniejnye je priszpodobno taksemi csloveki, ki je prevecs lacsen i nema drügö kaj jeszti, kak pa ka szi szposztrüzse osztanke z prázne szklejce. Ka naj pouvno pozdignemo nase zemlé rodovitoszt, obilnoszt, moremo szi znovics notri vpelati nápravni gnoj. Znábidti je tou dnesz-dén malo predrágo. kak vsze drugo, ali izdak sze szplácsa. Dnesz sze zsé té naprávni gnoj gdestécs dobi kakti: Thomasalak, superfoszfát, csontni super-fosfat. szirouvi csont mela. kálivá szou, hainit vápna práj; amoniákova szou i csilszki szoliter sze zsmetno dobi, zatogavolo je pa escse prinasz nej tak poznáni i niicani. Tá nápravna gnojila zdaj zse na szkladisci má vszáki véksi trgouvec ali „Kmetijszka drűzsba za Szlovenijo v Ljubljani.« Bolečine ? V obrazu ? V udih ? Poskusite pravi Pellerjev Elzafluid ! Vi se bodete čudili ! Dobrodejem pri drgnenji celega telesa in kot kos-metikum za kožo, zobe in negovanje ust! Veliko močnejši in boljši kakor francosko žganje ter čes 25 let priljubljen ! S pakovanjem in poštnino 3 dvojnate ali 1 špecijalna steklenica 24 dinarjev ; 36 dvojnatih ali 12 špecijalnih steklenic 208 din. s 5°/o doplatka razpošilje : lekarnar EUGEN V. FELLER, STUBICA DONJÁ, Centrala št. Elzatrg št. 305 Hrvatsko. Vöobszlüzsávanye rédno! Dobro blágo je nej drágo! Velka, nouva, Szabolíja i gvanta trstvo sze je oudprlo pod LAJNSCSEK JÓZSEF, NÉlVlET FERENC & AČHIN IVAN firmov v Murskoj Soboti v Gvetnoj vilici pod 92. numerov zoucsi Dácsnoga Uráda v Lajnscsek Józsefa hrámi. Zgotávla sze na prosnyou vszákeféle moška oblejka, od te náj prosztejse, do te nájfínejse posztáve, kakti: vszagdenésnyi, szvétesnyi, szliizsbeni, officerszki, salon, smoking, chaguete, — z-recsjouv vszáke féle vrszté gvant. Naprebéranye jesztejo vu velikoj meri vszákeféle stofi, szüknye, cájgi. tkálcsine, podmetálje pouleg zselejnya i potrejbcsine, po primernoj dnévnoj cejni. Na prosnyo zravnana oblejka sze zanísterni dén preci zgotovi, Blágo i delo sze garantira ! Dobi sze escse vszákeféle gotov gvant ! Dobrovolno podpéranye proszi odzgora piszana firma. Jó áru az olcsó áru! Nagy és uj félrfiszabó-műhely és ruhakereskedés nyilt meg LAJNSCSEK JÓZSEF, NÉMET FERENC és AHČIN IVAN társas-cégnal Muraszombatban Cvetna utca 92. sz. a. Dácsni Urad átellenében Lajnscsek József házában. Készíttetik rendelésre mindenféle férfi ruha a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig, nevezetesen: mindennapi, iinnepi, szolgálati, katonatiszti, salon, smoking, chaguete,, — szóval minden szükségletre és alkalomra való öltönyök és ruhák. Nagy választékban készleten van mindenféle kelme: posztó szövet és béllésnek való, mérsékelt napi áron. Megrendelésre a ruha egy pár nap alatt elkészül. Ugy a kelme, mint a munka jóságáért kezességet vállal a cég! Kapható mindennemű kész ruha is nagy választékban! A nagyárdemü közönség becses támogatását kéri a fent irott cég. 28—1 A kiszolgálás a legnagyobb előzékenységgel történik Kino Murski Soboti. V nedeljo 28. januarja popoldne ob 3. uri in zvečer ob 8. uri: OBRAČUN Drama u 5 činova. U glavnoj uloži: O LAF FÖNSS. ABRECHNUNG 11—4 Drama in 5 Aktén von KARL OANTRN. VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, I. prostor 20 K, H. prostor 8 K- Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Á-, ' § I ' fr, - J i i 1 ASBESTNE SKRILEVKE vápno, cement, deszke in steinkol má vszigdár v zalogi Kohn Sámuel v M. Soboti. 12—3 Uprava državnega vinograda Vukanovec u Čakovcu. i Broj: 2 agr. 1923. 26_! I U državnom vinogradu u Vukanovcu » imade na prodaja 260 hektolitra vina beibe 1922., 15 hektolitra jabučnoga vina, 84 litre rakije droždjenke i 256 litara rakije tropice. Pismene ponude, naslovljene na upravu, predati najkasnije do 7. februara 1923., gdje se daju pobliže obavjesti, Máü glászi. Brivec Konrád Donko pouleg Turkove ostrije v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni Vörar 2 4 Pavel Fiiszár pouleg Turkove ostarije v M. Soboti. Poprávla vöre po nájménsoj cejni, pa tiidi odávle batrije za lektricsne lampase. 24-2 Hi S a z vérsztvenov hrambov v Murska Soboti je taki na odajo po fái cejni. Vecs povej Kühar Stevan v Márkisavci. Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek. URA je stvar zanesljivosti, ker pri kupovanju nigdar nemorete vedeti za koliko se bode zvišala cena od skoraj potrebnih popravil. Od ponovnih izdatkov se pazite szamo, ako imate garancijo za popolno dobro vrsto strojev. Tvrtka SUTT-NER kot jugosloven-sko skladišče lastne švicarske tvornice ur nudi Vam vedno veliko zbirko samo prvovrstnih ur v vseh cenah! Pred vsem marka „IKO"! Švicarska tvornica jamči vam za dobroto stroja! Zahtevajte bogato ilustrovani cenik, v katerem najdete ure za gospode in gospe, iz zlata in srebra, nikla i. t. d. v vsaki ceni, ravno tako zapestne ure, budilke dalje verižice, obeske in različni nakit. Pošljite za ta cenik samo 2 dinarja: Odpošiljalni tvrdki ur H. SUTTNER, Ljubljana št. 866. 19 i Slovenija. Právi amerikanszki SINGER mastni za sivanye sze dobijo za Prekmurje szamo v trgovini BRATA BRUMEN, MURSKA SOBOTA, pouleg birovije, v Dolnji Lendavi pa pri Bedič in Kac. Dobijo sze tiidi Singer igle, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.) Odávle sze na ráte (24 mesecov). Singer šivalni masini Bourne & Co New-York. ■I 4 Kraljevski ' ' Holandski Lloyd Redni poštni brzo-parniki od Amsterdama i Cherbourga za Južno AMERIKO Rio de Janairo, Santos, Monte-videó i Buenos Aires. * Vse potrebna pojasnila daje : KRALJEVSKI HOLANDSKI LIOYD Glavni zastopnik za Jugoslavijo: Jugoslavenska banka d. d. ZAGREB, B-Cesta 33 Brzojavni naslov: Realloyd, Zagreb. Telefon: 24—65. s P a r o m 1 i n Genterovci i A Göntérházi h gőzmalom eladó. se proda. Dr. Ármin Strasser odvetnik v Dolnji Lendavi. 27-1 Dobro blágo! Fái blágo! Jó áru! Olcsó áru Naznányam postíivanomi obcsinsztvi, ka szem oudpro baoto v Pticonci (gde je prvlé posta bila) i na velko prebéranye gyeszte: vszefelé moški i zsenszki stoíi, vunat, cájgi, právo lenovo plátno za blazine, szrakice, parhet, drukano, belo i vszefelé drügo plátno. Dobi sze tüdi: gotovi zimszki stofani i ledrni kapúti, gytinye, roubci, „Anker" konci, mrtve-cse potrebcsine itd. po nájménsoj cejni. Skrabán Iván, Tisztelettel értesítem a n. érdemű közönséget, hogy Battyán-don (a posta helyén) üzletet nyitottam s nagy választékban raktáron tartok mindenféle női és férfi szövetet, ceigot, delint, valódi lenvásznat párnáknak, ingeket, flanel, barhet és kékített vásznat. Szintúgy kaphatók: kész téli szövet és bőrkabátok, finom pokrócok, kendők „Anker" cérna, halotti cikkek stb. a : : : : legolcsóbb árban. : : : : Puconci (Battyánd) (gde je prvle posta bíla — hol a. posta volt.) Rédna dvorba! T Pontos kiszolgálás Cstite „Mőrszko Krajino" Na velko Na málo I Meszou, spej, mászt i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota. Pridt' z-probajte, zadovolnite! Po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teoce i máro. Napi árért veszek sertést, borjut és marhát. Nagyban 1 Kicsinyben I Hust, szalonát, zsírt és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán) BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota. Jöjjön próbálja meg, meg lesz elégedve I 8-4 CUNARD LINE Najhitreji parobrodi sveta. ízravni potniški tovarni in ekspres promet od Hamburga in Cherbourga za Ameriko in, Kanado 4 dimniki, 5x/2 dni. Lastne kabine za potnike lit. razreda. Potnike sprejmajo izkušeni uradniki do luke- vkrcanja, tukaj in med potjo nudijo v vsakem pogledu dragovoljno vsako pomoč. Pojasnila daje: Cunard Line. Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: Jugoslovenska banka d. d. Zagreb Glavno zastopstvo za Slovenijo: LJUBLJANA, Kolodvorska ulica 26. Brzojavni naslov: ,.Cunard" LJUBLJANA. Mali glaszi. 25—2 Singer šivalni masin malo niicani, 1913 kiipleni szkori nouvi sze po cejni odá. Vecs povej rihtar i Márkisavcj. Stampano v „Prekmurski Tiskarni" v Murski Soboti. Podgovornik, lásztnik i vödáynik Kühar Stevan Márkisevci.