Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal 2020-as éves jelentése EGYÉNI ESETEK Miha Lobnik, esélyegyenloségi biztos Az esélyegyenloségi biztos eloszava A 2020-as évre vonatkozó éves jelentés két tartalmilag elkülönülo és lezárt részbol áll. A je­lentés elso része „Rendszerszintu áttekintés” áttekintést nyújt az állami szerv tavalyi mukö­désérol, mind az egyéni esetekben, mind társadalmi szinten. Statisztikai adatokat tartalmaz az elmúlt évben elvégzett munkáról, és a Hivatal által az egyenloség, az esélyegyenloség és az egyenlo bánásmód területén végzett feladatok széles körét mutatja be. Az éves jelentés második része, melynek címe „Egyéni esetek”, a Hivatal a munkája által elért eredményeinek áttekintésére összpontosít, specifikusan a testület tevékenységeire a személyes jellegzetességek szempontjából, amelyek a diszkrimináció kiváltó okai lehetnek (személyes körülmények), például a nem, életkor, fogyatékosság stb. A Hivatal munkájának bemutatása az egyenloségi testület legfobb funkciói szerint van felépítve – tanácsadás, tájé­koztatás és támogatás; diszkrimináció-megállapítás; a szabályozások diszkriminatív jellegé­nek értékelése; a Hivatal ajánlásai; kutatási tevékenységek (kiemelt adatok a Hivatal 2020-as közvélemény-kutatásából a diszkriminációról); együttmuködés a civil társadalommal; oktatá­si és tudatosságnövelési tevékenységek. A diszkrimináció elleni védelemért felelos független állami szerv már negyedik éve jegyzi fel a megkülönböztetés eseteirol beérkezett feljelentések növekvo számát, valamint az ajánlások formájában beérkezett rendszerszintu megoldásokra irányuló javaslatok növekvo számát is. A jelentés azt mutatja, hogy a nehéz helyzet ellenére sikeresek voltunk az egyének problémá­inak megoldásában, valamint az állammal és a civil társadalommal való együttmuködésben is. A Hivatal tavalyi munkáját a járvány is jelentosen befolyásolta. Sok problémát és gondot okozott az embereknek. Szlovénia lakosságának nehéz helyzete miatt több tanácsadást foly­tattunk a Hivatalnál, több diszkriminációs feljelentést kaptunk és kezeltünk, valamint több ajánlást készítettünk, hogy javítsuk azoknak az embercsoportoknak a helyzetét, akik a jár­ványhelyzetben még kiszolgáltatottabbak. A 2020-as éves jelentés átfogóan bemutatja a Hivatal hozzájárulását az egyenlo esélyekkel rendelkezo társadalmához. Ezúton szeretném megköszönni az alkalmazottak professzionális és szorgalmas munkáját. Valamint szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik tovább­ra is támogatják az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal muködését, tevékenységeit és fejlodését. Miha Lobnik ESÉLYEGYENLOSÉGI BIZTOS Ljubljana, 2021. április A 2020-AS ÉVES JELENTÉS TARTALMA Az rendszerszintu áttekintés tartalma 1 AZ ÁLLAMI SZERV MUKÖDÉSE 2 AZ ÁLLAMI SZERV TEVÉKENYSÉGEI 3 A HIVATAL EGYÉNI ESETEKKEL TÖRTÉNO MUNKÁJA 4 TANÁCSADÁS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS TÁMOGATÁS 5 KÉPVISELET ÉS KÍSÉRET A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN 6 DISZKRIMINÁCIÓ-MEGÁLLAPÍTÁS 7 STATISZTIKAI ADATOK A TANÁCSADÁSOKRÓL ÉS A DISZKRIMINÁCIÓ­ MEGÁLLAPÍTÁSOKRÓL 8 A SZABÁLYOK DISZKRIMINATÍV JELLEGÉNEK ÉRTÉKELÉSE 9 DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI VÉDELEM TÁRSADALMI SZINTEN 10 ADATOK A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI VÉDELEMROL - MÁS ÁLLAMI SZERVEK 11 A HIVATAL AJÁNLÁSAI 12 INTÉZKEDÉSEK A DISZKRIMINÁCIÓ MEGSZÜNTETÉSÉHEZ ÉS AZ EGYENLO BÁNÁSMÓD ELOMOZDÍTÁSÁHOZ 13 A HIVATAL KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE 14 A HIVATAL EGYÜTTMUKÖDÉSE ORSZÁGOS SZINTEN 15 A HIVATAL EGYÜTTMUKÖDÉSE A CIVIL TÁRSADALOMMAL 16 OKTATÁS, TUDATOSSÁGNÖVELÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS 17 A HIVATAL NEMZETKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉSE 18 DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI VÉDELEM A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA TERÜLETÉN A egyéni esetek tartalma 1 A DISZKRIMINÁCIÓ SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNYEI 1.1 NEM 1.2 NEMZETISÉG 1.3 FAJ VAGY ETNIKAI SZÁRMAZÁS 1.4 NYELV 1.5 HIT VAGY MEGGYOZODÉS 1.6 FOGYATÉKOSSÁG 1.7 ÉLETKOR 1.8 SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ, SZEXUÁLIS IDENTITÁS ÉS NEMI ÖNKIFEJEZÉS 1.9 TÁRSADALMI HELYZET 1.10 VAGYONI HELYZET 1.11 VÉGZETTSÉG 1.12 EGYÉB SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNYEK VIII 1 A DISZKRIMINÁCIÓ SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNYEI 14 1.1 NEM 16 1.1.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nem személyes körülménnyel kapcsolatban 16 1.1.2 Diszkrimináció-megállapítás a nem személyes körülmény miatt 18 1.1.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nem személyes körülmény vonatkozásában 20 1.1.4 A Hivatal a nem személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 20 1.1.5 A nem személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 21 1.1.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nem személyes körülmény viszonylatában 22 1.1.7 Oktatás és tudatosságnövelés a nem személyes körülménnyel kapcsolatban 22 1.2 NEMZETISÉG 23 1.2.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nemzetiség személyes körülménnyel kapcsolatban 23 1.2.2 Diszkrimináció-megállapítás a nemzetiség személyes körülmény miatt 24 1.2.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nemzetiség személyes körülmény vonatkozásában 25 1.2.4 A Hivatal a nemzetiség személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 25 1.2.5 A nemzetiség személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 27 1.2.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nemzetiség személyes körülmény viszonylatában 27 1.2.7 Oktatás és tudatosságnövelés a nemzetiség személyes körülménnyel kapcsolatban 28 1.3 FAJ VAGY ETNIKAI SZÁRMAZÁS 30 1.3.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a faj vagy etnikai származás személyes körülménnyel kapcsolatban 30 1.3.2 Diszkrimináció-megállapítás a faj vagy etnikai származás személyes körülmény miatt 31 1.3.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a faj vagy etnikai származás személyes körülmény vonatkozásában 34 1.3.4 A Hivatal a faj vagy etnikai származás személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 34 1.3.5 A faj vagy etnikai származás személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 35 1.3.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a faj vagy etnikai származás személyes körülmény viszonylatában 35 1.3.7 Oktatás és tudatosságnövelés a faj vagy etnikai származás személyes körülménnyel kapcsolatban 36 1.4 NYELV 38 1.4.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nyelv személyes körülménnyel kapcsolatban 38 1.4.2 Diszkrimináció-megállapítás a nyelv személyes körülmény miatt 39 1.4.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nyelv személyes körülmény vonatkozásában 39 1.4.4 A Hivatal a nyelv személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 39 1.4.5 A nyelv személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 40 1.4.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nyelv személyes körülmény viszonylatában 40 1.4.7 Oktatás és tudatosságnövelés a nyelv személyes körülménnyel kapcsolatban 40 1.5 VALLÁS VAGY MEGGYOZODÉS 41 1.5.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatban 41 1.5.2 Diszkrimináció-megállapítás a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény miatt 42 1.5.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény vonatkozásában 44 1.5.4 A Hivatal ajánlásai 44 1.5.5 A vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 45 1.5.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény viszonylatában 46 1.5.7 Oktatás és tudatosságnövelés a vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatban 46 1.6 FOGYATÉKOSSÁG 47 1.6.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a fogyatékosság személyes körülménnyel kapcsolatban 47 1.6.2 Diszkrimináció-megállapítás a fogyatékosság személyes körülmény miatt 51 1.6.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a fogyatékosság személyes körülmény vonatkozásában 52 1.6.4 A Hivatal a fogyatékosság személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 54 1.6.5 A fogyatékosság személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 60 1.6.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a fogyatékosság személyes körülmény viszonylatában 60 1.6.7 Oktatás és tudatosságnövelés a fogyatékosság személyes körülménnyel kapcsolatban 61 1.7 ÉLETKOR 65 1.7.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás az életkor személyes körülménnyel kapcsolatban 65 1.7.2 Diszkrimináció-megállapítás az életkor személyes körülmény miatt 66 1.7.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése az életkor személyes körülmény vonatkozásában 67 1.7.4 A Hivatal az életkor személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 68 1.7.5 Az életkor személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 72 1.7.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal az életkor személyes körülmény viszonylatában 72 1.7.7 Oktatás és tudatosságnövelés az életkor személyes körülménnyel kapcsolatban 73 1.8 SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ, SZEXUÁLIS IDENTITÁS ÉS NEMI ÖNKIFEJEZÉS 74 1.8.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülménnyel kapcsolatban 74 1.8.2 Diszkrimináció-megállapítás a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülmény miatt 75 1.8.3 A szabályozások diszkriminatív jellegének értékelése a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülmény viszonylatában 75 1.8.4 A Hivatal a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 76 1.8.5 A szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020­ as közvélemény-kutatásból 76 1.8.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a szexuális orientáció, a szexuális identitás és a nemi önkifejezés terén 77 1.8.7 Oktatás és tudatosságnövelés a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülménnyel kapcsolatban 77 1.9 TÁRSADALMI HELYZET 78 1.9.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a társadalmi helyzet személyes körülménnyel kapcsolatban 78 1.9.2 Diszkrimináció-megállapítás a társadalmi helyzet személyes körülmény miatt 78 1.9.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a társadalmi helyzet személyes körülmény vonatkozásában 78 1.9.4 A Hivatal a társadalmi helyzet személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 79 1.9.5 A társadalmi helyzet személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 81 1.9.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a társadalmi helyzet személyes körülmény viszonylatában 82 1.9.7 Oktatás és tudatosságnövelés a társadalmi helyzet személyes körülménnyel kapcsolatban 82 1.10 VAGYONI HELYZET 83 1.10.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vagyoni helyzet személyes körülménnyel kapcsolatban 83 1.10.2 Diszkrimináció-megállapítás a vagyoni helyzet személyes körülmény miatt 84 1.10.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a vagyoni helyzet személyes körülmény vonatkozásában 85 1.10.4 A Hivatal a vagyoni helyzet személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 86 1.10.5 A vagyoni helyzet személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 91 1.10.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a vagyoni helyzet személyes körülmény viszonylatában 91 1.10.7 Oktatás és tudatosságnövelés a vagyoni helyzet személyes körülménnyel kapcsolatban 92 1.11 VÉGZETTSÉG 93 1.11.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a végzettség személyes körülménnyel kapcsolatban 93 1.11.2 Diszkrimináció-megállapítás a végzettség személyes körülmény miatt 94 1.11.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a végzettség személyes körülmény vonatkozásában 94 1.11.4 A Hivatal a végzettség személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 94 1.11.5 A végzettség személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 95 1.11.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a végzettség személyes körülmény viszonylatában 95 1.11.7 Oktatás és tudatosságnövelés a végzettség személyes körülménnyel kapcsolatban 95 1.12 EGYÉB SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNYEK 96 1.12.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás – anonimizált esetek 97 1.12.2 Diszkrimináció-megállapítás – anonimizált esetek 103 1.12.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése 107 1.12.4 A Hivatal ajánlásai 112 1.12.5 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal 119 1.12.6 Oktatás és tudatosságnövelés 119 2 MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 122 14 Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a Hivatal munkájáról és az elért eredményekrol a diszkrimi­náció személyes körülményei szerint, mint ahogy azok a Diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvényben (ZVarD) fel vannak sorolva. A személyes körülmények a ZVarD szerint a következok: nem, nemzetiség, faji vagy etnikai szár­mazás, nyelv, vallás vagy meggyozodés, fogyatékosság, életkor, szexuális irányultság, szexuális identitás és nemi önkifejezés, társadalmi helyzet, pénzügyi helyzet, végzettség vagy bármilyen más személyes körülmény. A fejezet bemutatja a Hivatal munkájának lényeges eredményeit a következo szempontokból: • Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás • diszkrimináció-megállapítás • a szabályok diszkriminatív jellegének értékelése, • a Hivatal ajánlásai, • kiemelt adatok a 2020-as közvélemény-kutatásból a diszkriminációról, • a Hivatal együttmuködése a civil társadalommal, • oktatás és tudatosságnövelés. Az ügyszámok megjelölésére használt színskála a társadalmi élet azon területét jelzi, amelyen az egyéni eset történt. A területek a következo színekkel vannak jelölve: Munka és foglalkoztatás • A foglalkoztatáshoz, az önfoglalkoztatáshoz és a foglalkozáshoz való hozzáférés feltételei (beleértve a kiválasztási kritériumokat és a foglalkoztatás feltételeit, függetlenül a tevé­kenység típusától és a szakmai hierarchia minden szintjén, ideértve az eloléptetést is); • hozzáférés a pályaorientáció és tanácsadás, a szakmai és muszaki oktatás, képzés, tovább­képzés és átképzés minden formájához és szintjéhez, beleértve a szakmai gyakorlatokat is; • foglalkoztatási körülmények és munkakörülmények, ideértve a munkaszerzodés felmondá­sát és a fizetéseket is. Szakszervezeti tagság • Tagság és részvétel munkavállalók vagy munkaadók szervezetében vagy bármely olyan szer­vezetben, amelynek tagjai egy adott szakmát folytatnak, ideértve az ilyen szervezetek által nyújtott elonyöket is. Szociális jogok • Szociális védelem, ideértve a szociális biztonságot is; • szociális ellátások. • Egészségügyi ellátás. • Nevelés és oktatás. Egészségügyi ellátás Oktatás Áruk és szolgáltatások piaca • A nyilvánosság számára elérheto árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, beleértve a lakásokat és a lakásellátást. Egyéb 1.1 Nem 1.1.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nem személyes körülménnyel kapcsolatban Alacsonyabb fizetés a nem miatt A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki a vállalat átszervezésekor egy másodlagos ve­zetoi pozíciót vállalt. A beosztottak értékelésénél észrevette, hogy a férfi munkatársainak fizetése lényegesen magasabb volt, mint az övé. Úgy vélte, hogy nem alapján történo diszk­riminációról van szó, ezért tanácsot kért a Hivataltól. A Hivatal tanácsot adott az ügyfél­nek, és elmagyarázta neki, hogy miként kezdeményezheti a diszkrimináció-megállapítási eljárást, hogyan folyik le a bizonyítás, mik az eljárási szabályok és mik lesznek a következ­mények, ha diszkrimináció lesz megállapítva. Az ügyfél nem döntött a feljelentés mellett. (0702-32/2020) A kutatási projekt meghosszabbítása addig, amíg a szüloi szabadság tart A Hivatalt egy kutatási projektben alkalmazott kutató kereste meg, aki szüloi szabadságot tervezett. Információt kért a kutatási projekt meghosszabbításának lehetoségérol a szüloi szabadság idejére. Egy másik, már befejezett ügyben a Hivatal errol a kérdésrol határozatot adott ki, amellyel az Oktatási, Tudományos és Sport Minisztérium bánásmódjában nemen és anyaságon/apaságon alapuló diszkriminációt állapított meg. A minisztérium nem enge­délyezte, hogy a szüloi szabadságot igénybe vevo kutatók meghosszabbítsák projektjeiket (ügyszám: 0700-37/2019, 2020. február 19-i határozat). A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet korábbi döntésérol és azokról az érvekrol, amelyek felhasználhatók a projekt meghosszabbí­tásának érvényesítésére. (0702-61/2020) Különbözo kritériumok a teljesítménybónusz meghatározásakor Az teljesítménybónusz és a karácsonyi bónusz munkahelyi jelenlét alapján történo kiszá­mításának megállapított diszkriminatív jellegérol szóló határozat kiadása után (ügyszám: 0700-30/2019, 2019. szeptember 4-i határozat) több olyan egyén kért segítséget, akiknek a munkáltatói ugyanazt a módszert alkalmazzák a karácsonyi bónuszok mértékének kiszámí­tása során. Az érdekelte oket, hogy a határozat, amellyel a Hivatal nem, anyaság/apaság és egészségi állapot alapján történo közvetett diszkriminációt állapított meg, csak egy konkrét esetben volt-e hatással, vagy más, ugyanolyan gyakorlattal rendelkezo cégekre is vonatko­zott-e. A Hivatal kifejtette, hogy a határozat csak annak a vállalkozásnak az ügyében hatá­lyos, amely ellen benyújtották a feljelentést. Mivel a Hivatal döntését a Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bírósága helybenhagyta (IU 29/2020-21 számú, 2020. november 11-i ítélet) várható, hogy a Hivatal minden más esetben is, amelyben a ténybeli és jogi szituáció lénye­gében megegyezik a már lezárt üggyel, ugyanúgy fog dönteni. Felkérte az ügyfeleket, hogy nyújtsanak be feljelentést, amely anonim is lehet. (0702-8/2020) A nem, mint feltétel az álláshirdetésben A Hivatal értesítést kapott egy diszkriminatív hirdetésrol, amelyben a munkáltató egy bizo­nyos életkor feletti, gyerekekkel rendelkezo noi jelöltet keresett. A Hivatal magyarázatot kül­dött a munkáltatónak az ilyen foglalkoztatási feltételek diszkriminatív jellegérol, és ajánlást küldött neki, hogy biztosítsa az álláshirdetések jogszeruségét. A munkáltató azt válaszolta, hogy be fogja tartani az ajánlásban foglaltakat. (0702-24/2020) A nem, mint feltétel az álláshirdetésben A Hivatalt a kérelmezo tájékoztatta az egyik foglalkoztatási ügynökség által közzétett diszk­riminatív álláshirdetésrol, amelyben „gépészmérnöki végzettséggel rendelkezo fiúkat (f/n)” jelentkezését várta. A Hivatal elmagyarázta az ügynökségnek, hogy a „fiúk” kijelentés meg­engedhetetlen feltétel, amelyet az „f/n” (férfi/no) kiegészítés nem korrigál. Mivel a hirdetés­bol nem derül ki, hogy az állásra jelentkezo neme „alapveto és meghatározó követelmény” lenne a hirdetett munkahelyen végzett munka szempontjából, ez az eset sem kivétel a ZVarD 13. cikke szerinti diszkrimináció tilalomnak. Az ügynökségnek azt javasolta, hogy vonja vissza a hirdetést. (0705-40/2019) Plakát a rendorségen A Hivatalt az ügyfél egy eroszak-ellenességre felhívó plakát miatt kereste meg, amelyet a rendorség helyiségeiben helyeztek el. A plakát állítólag azt állítja, hogy eroszakot csak férfiak követnek el, és az eroszak áldozatai többnyire nok. Az ügyfél úgy vélte, hogy az ilyen plakáto­kat el kell távolítani a rendorség helyiségeibol, és helyükre nemileg semleges plakátokat kell helyezni. A Hivatal kifejtette, hogy az egyfajta eroszakra összpontosítva és egy statisztikai­lag bizonyított súlyos társadalmi problémára utalva a plakát nem avatkozik mások jogaiba és érdekeibe, tehát ebben az esetben nincs szó diszkriminációról. (0702-81/2020) 1.1.2 Diszkrimináció-megállapítás a nem személyes körülmény miatt Közvetetten diszkriminatív kritériumok a teljesítménybónusz meghatározásakor A Hivatal a feljelentés alapján teljesítménybónusz kifizetésekor fennálló állítólagos diszkrimi­nációt vizsgált meg. A cég a teljesítménybónusz összegét a munkahelyi jelenléthez kötötte. Azok, akik az év során nem voltak jelen vagy nem lesznek jelen egészségügyi okokból, ala­csonyabb karácsonyi bónuszt kapnának. A Hivatal megállapította, hogy a kritérium közve­tetten diszkriminatív volt – látszólag semleges minden alkalmazott számára, de valójában hátrányos helyzetbe kerülnek miatta a terhes munkavállalók, az apasági szabadságon lévo munkavállalók, a krónikus és egyéb betegségekben és sérülésekben szenvedok, a beteg vagy sebesült családtagokat gondozók, a fogyatékkal élo munkavállalók és az idosek. A Hivatal be­nyújtotta a határozatot az illetékes felügyeloséghez, hogy eljárást indítsanak a munkáltató ellen. Ez a Hivatal második határozata ebben a témában. Az elso határozatot a Szlovén Köz­társaság Közigazgatási Bírósága helybenhagyta az IU 29/2020-21 számú, 2020. november 11-i ítélettel. (0700-12/2020/14 számú határozat, 2020. október 5.) Az állam diszkriminálja az Igi börtönben lévo rabokat Az Igi börtönben lévo elítéltek tájékoztatták a Hivatalt arról, hogy állítólag kedvezotlenebb bánásmódban részesülnek a Dobi börtönben lévo férfi elítéltekhez képest. A noi elítéltek nem szerinti ténybeli és jogi egyenlotlen bánásmódot állítottak. Több olyan dolgot emeltek ki, amelyek miatt állítólag rosszabb bánásmódban részesültek: szabadban mozgás (kapcsolat a természettel) (1), edzoterem, könyvtár, bolt és mosoda látogatása olyan idoben, amikor az elítéltnek lehetosége van a szabadban mozogni (2); látogatások fogadása (3); privát kapcso­lattartás (4) és a telefonhívások lehetosége, valamint az elektronikus kommunikáció haszná­lata (5). A természettel való érintkezés jogáról a Hivatal nem ítélkezett, mivel a Büntetojogi szankciók végrehajtásáról szóló törvény nem a természetben tartózkodás jogát, hanem a szabadban tartózkodás jogát írja elo, amely a börtönben biztosítva van. Az edzoterem, könyv­tár, bolt és mosoda látogatása már nem esik egybe azzal az idovel, amikor az elítélteknek lehetoségük van a szabadban mozogni. Ezt az Igi börtönben elrendezték a Hivatal eljárása közben. A büntetojogi szankciók végrehajtásával foglalkozó igazgatóság a bizonyítási teheré­nek megfeleloen nem tudta bizonyítani, hogy az elítéltekkel szembeni egyenlotlen bánásmód elfogadható lenne, és megfelelne a Diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvénynek. Ezért a 3., 4. és 5. pontban a Hivatal nemen alapuló közvetlen diszkrimináció fennállását állapította meg. A Hivatal határozatának kiadását követoen a börtön vezetosége kialakított egy szobát, amely lehetové teszi az elítéltek számára a kapcsolattartást családjukkal és partnereikkel. A Szlovén Köztársaság közigazgatási vitát indított a Hivatal határozata ellen a SZK Közigazga­tási Bírósága elott. (0700-67/2019/23 számú határozat, 2020. szeptember 2.) A minisztérium közvetett diszkriminációban részesítette a fiatal kutatót terhesség és anyaság miatt A Hivatalhoz javaslat érkezett az egyik egyetemi karról, hogy foglalkozzon a Tudományos, Ok­tatási és Sport Minisztérium által kivitelezett „Kutatók a karrier kezdetén 2.0” program so­rán felmerülo diszkrimináció kérdésével. A projekt során szüloi szabadságra ment kutatónak és projektmenedzsernek a Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium nem engedélyezte, hogy meghosszabbítsa a projektet az igazolt távollét idotartamára. A Hivatal úgy értékelte, hogy a pályázat meghatározott feltételei noi kutatókkal szembeni egyenlotlen bánásmódra utalnak a terhesség és az anyaság, valamint a nem alapján. Ugyanis csak a nok terhesek, és a nyilvánosan elérheto adatok szerint többségben továbbra is a nok döntenek a szüloi sza­badság mellett. A projekt határidejének emiatti meghosszabbítása a szüloi szabadság hiánya miatt negatív következményekkel jár a noi kutatók számára. A kutató távolléte miatt képte­len részt venni a tudomány fejlesztésében, amelyet a projekt lehetové tesz, a kutatónak ala­csonyabb lesz a tudományos teljesítménye, alacsonyabb A’ és A” pontjai lesznek és kevésbé lesz versenyképes a kollégáihoz képest, akik nem hiányoznak huzamosabb ideig a projektbol szüloi szabadság miatt. Mindez azt eredményezi, hogy kisebb sikerrel fog megszerezni továb­bi projekteket. Ez a Hivatal második határozata ugyanerre a témára vonatkozóan. A minisz­térium a két határozat kiadását követoen megfogadta, hogy lehetoséget biztosít a projektek meghosszabbítására szüloi szabadság miatt a jövobeli pályázati finanszírozási rendszerben. Az ügyben nem sikerült azonosítani olyan illetékes felügyeloséget, amely szabálysértési el­járást hajthatna végre. Ennek érdekében a Hivatal a Közigazgatási Minisztériumnál (MJU) lévo Felügyeloségi Tanácshoz fordult, amely továbbította az ügyet az MDDSZ-hez, amely a Szlovén Köztársaság Munkaügyi Felügyeloségéhez továbbította. A Munkaügyi Felügyeloség (IRSD) illetéktelennek nyilvánította magát, és tájékoztatta errol az MDDSZ-t, amely arról tájékoztatta az MJU-t, hogy az ügyben nem lehet beazonosítani az illetékes felügyeloséget. (0700-37/2019/11 számú határozat, 2020. február 19.) A síközpont bánásmódja, amely szállást és síbérletet kínált a nok számára a Nemzetközi Nonap alkalmából, nem volt diszkriminatív Egy magánszemély panaszkodott az úgynevezett „Ladies Week” szálláscsomag és síbérlet miatt, amelyet a síközpont a nonap során kínált. Az ajánlat nokre vonatkozott. A kérelmezo nemen alapuló diszkriminációra hivatkozott, amely állítólag hátrányos helyzetbe hozta a férfiakat. A Hivatal megállapította, hogy egyidejuleg létezett egy másik ajánlat is egy más név alatt, amely ugyanolyan szolgáltatási kört tartalmazott ugyanazon az áron. Ezért ebben az esetben nem állapított meg diszkriminációt. (0700-10/2019/6 számú határozat, 2020. szeptember 1.) A nemen alapuló, indokolatlanul alacsonyabb belépési díj diszkriminációt jelent A Hivatal az egyik teniszklub honlapján rátalált egy belépési díj árlistára, amely eloírja, hogy a nok belépési díja 30 euróval alacsonyabb, mint a férfiak belépési díja. A belépési díjak közötti nyilvánvaló különbség miatt a Hivatal diszkrimináció-megállapítási eljárást indított hivatali kötelessége alapján. További pontosításokat és magyarázatokat kért a klubtól is, de nem kapott választ. Mivel a teniszklub nem egy legitim célt követett azzal, hogy különbözo ér­téku belépési díjat határozott meg a férfiak és nok számára, a Hivatal közvetlen nemi alapú diszkriminációt állapított meg. A Hivatal továbbította a határozatot az illetékes felügyelo­séghez (TIRS) az elkövetovel szembeni eljárásba. (0700-45/2020/4 számú határozat, 2020. október 26.) 1.1.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nem személyes körülmény vonatkozásábanr A Hivatal szerint a gyermekeikért tartásdíjat fizeto apákra vonatkozó szabályozás nem diszkriminatív, amikor a szlovén bankok felmérik hitelképességüket Szlovéniában az elválás vagy elkülönülés után a gyermekek 75%-át anyjuk gondozására és nevelésére bízzák. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben az apák kötelesek gyerektartást fi­zetni. Ennek eredményeként ezeket az apákat állítólag kevésbé hitelképesnek értékelik, míg az ilyen helyzetben lévo anyákat a bankok nem értékelték ilyen szigorúan hitelképességük felmérése során. A Hivatal az eljárás során megállapította, hogy a fogyasztók hitelképessé­gének felmérésekor mindkét szülonél figyelembe veszik a tartásdíjat. A Szlovéniai Bank által elfogadott, a lakossági hitelezés korlátozásáról szóló döntés hatálybalépése óta létezik egy olyan mechanizmus, amely megakadályozza az apák közvetett hátrányos megkülönbözteté­sét a hitelképességük felmérése során. (050-10/2019) 1.1.4 A Hivatal a nem személyes körülményre vonatkozó ajánlásai A Helyi választási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tervezetére vonatkozó ajánlások A Hivatal javasolta, hogy fogadjanak el intézkedéseket a nok ösztönzésére a választásokon való részvételhez, valamint megválasztásuk tényleges valószínuségéhez. (0070-5/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és el­adásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet módosítására vonatkozó ajánlás – javaslat a terhes nok vásárlási idejének meghosszabbítására A Hivatal azt javasolta az MGRT-nek, hogy a rendelet módosításával hosszabbítsák meg az élelmiszerboltokban történo vásárlás idointervallumát (kizárólag) bizonyos kiszolgáltatott csoportok számára. A Hivatalt arról tájékoztatták, hogy a várandós noknek sok problémá­juk adódik az elfogadott kormányrendelet miatt, amely a bizonyos kiszolgáltatott csoportok számára csak reggel 8 és reggel 10 között tette lehetové a vásárlást – ugyanis nem mindenki kerül sorra idoben. A Hivatal ezért azt javasolta, hogy az MGRT a rendelet módosításával hosszabbítsa meg a vásárlás idotartamát az élelmiszerboltokban (kizárólag) bizonyos kiszol­gáltatott csoportok számára. (0701-2/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. 1.1.5 A nem személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 2017-hez képest 16 százalékponttal (tíz százalékról 26 százalékra) nott azok száma, akik a diszkriminációt nemi alapon történo egyenlotlen bánásmódként értelmezik. Egyébként a nemet 2020-ban a válaszadók 12 százaléka értelmezi a diszkrimináció leggyakoribb okaként Szlovéniában, ami három százalékponttal több, mint 2017-ben. 11 százalékponttal nott azon vélemény aránya is, amely a noket tartja a diszkrimináció leggyakoribb célpontjának vagy áldozatának (mégpedig a 2017. évi nyolc százalékról a 2020. évi 19 százalékra). A különféle nézetek közül a szlovének a legnagyobb toleranciát a nemek közötti egyenloség iránt fejezték ki; a válaszadók 90 százaléka ért egyet a férfiak és a nok egyenlo társadalmi szerepével, míg két százalék nem ért egyet ezzel. 2017-hez képest 16 százalékponttal nott az egyetértés a nemek közötti egyenloséggel. Az a 22 százalék közül, akik úgy gondolják, hogy 2020-ban hátrányos megkülönböztetés érte oket, 12 százalékuk tapasztalt diszkriminációt a nem személyes körülmény alapján. Ez azt je­lenti, hogy 2020-ban Szlovénia lakosságának csak két százaléka tapasztalt nemi alapú diszk­riminációt. Ez egyszer több, mint 2017-ben. 1.1.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nem személyes körülmény viszonylatában A Nemek Közötti Egyenloséget Tanulmányozó Intézet (Inštituta za proucevanje enakosti spolov) kezdeményezésére, 2020. január 20-án a Hivatal munkatársai találkoztak képvise­loikkel. A találkozó célja az volt, hogy bemutassák az szlovén noi szakemberek hálózatának felépítési programját, amelyet a belga The Brussels Binder szervezettel együttmuködve ké­szítenek. Platformként a multidiszciplináris szakértoi hálózatnak hozzá kell járulnia a nok szerepének erosítéséhez, és lehetové kell tennie számukra, hogy kapcsolatba léphessenek minden olyan érdekelt féllel, akiknek szükségük van a tudásukra. 2020. szeptember 29-én a Hivatal képviseloje részt vett egy mélyinterjúban annak a fel­mérésnek a részeként, amelyet a Nemek Közötti Egyenloség Európai Intézetével (EIGE) együttmuködve hajtott végre a nonprofit magánkutató RAND Europe intézet. A kutatás a koronavírus-járvány nokre és gyermekekre gyakorolt következményeire összpontosít – a csa­ládon belüli eroszak áldozataira. A kutatás célja a különféle intézkedések és ösztönzések megértésének javítása, amelyek a koronavírus-járvány okozta családon belüli eroszak áldo­zatainak támogatása céljából lettek megvalósítva. A Hivatal képviseloje bemutatta észrevé­teleit, amelyeket ezen terület általános helyzetének megfigyelésével (erosödo problémák, mentális egészség és szorongás stb.) szerezte meg, és kihangsúlyozta a bevált gyakorlatokra vonatkozó észrevételeket is - például a nem kormányzati szervezetek célzott tájékoztatása, különösen a SOS forródrót és a rendorség tájékoztatása, valamint az áttörések a különösen veszélyeztetett csoportok tájékoztatásában (pl. könnyu olvasás az RTV Sloveniján, minden kormányzati sajtótájékoztató tolmácsolása szlovén jelnyelvre). 1.1.7 Oktatás és tudatosságnövelés a nem személyes körülménnyel kapcsolatban 2020-ban a Hivatal a nem személyes körülménnyel kapcsolatos oktatási és tudatosságnövelo tevékenységei közé A terhes nok és szülok munkahelyi diszkriminációja címu röpirat szétosz­tása, valamint a médiában és a közösségi oldalakon történo közzétételek tartoznak. 1.2 Nemzetiség A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 61. cikke (a nemzeti hovatartozás kifejezése) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon kifejezze hovatartozását saját nemzetéhez vagy nemzeti kisebb­ségéhez, muvelje és kifejezze saját kultúráját, és használja a nyelvét és az írását. 1.2.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nemzetiség személyes körülménnyel kapcsolatban Földvásárlás lehetetlenné tétele A Hivatalhoz egy olyan ügyfél fordult segítségért, aki azt állította, hogy az önkormányzati ingatlaniroda diszkriminatív, arra hivatkozva, hogy az ügyfél nemzetisége miatt nem vásá­rolhatott földet. A Hivatal tanácsot adott az ügyfélnek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet eljárást indítani a Hivatal elott. (0702-64/2019) A kártérítés összege a bírósági eljárásban A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki eljárást folytat a munkaügyi bíróság elott a munkaadójával szemben. Az eljárás egy részben az ügyfél személyes körülményei (nemzeti­ség és vallás vagy meggyozodés) miatti zaklatás vádjára vonatkozik, amely miatt az ügyfél kártérítést is követelt. Ezt részben elismerték neki az eljárásban. Az ügyfél úgy vélte, hogy a kártérítés túl alacsony. A Hivatal tanácsot adott az ügyfélnek arra vonatkozóan, hogy hogyan erosítheti a másodfokú bírósági eljárásban a zaklatással, mint a diszkrimináció egyik formá­jával kapcsolatos érveket, és hogyan követelhet nagyobb kártérítést. (0702-7/2020) Bankszámla megszüntetése A Hivatalt az ügyfél egy olyan ügy miatt kereste meg, amely azzal kapcsolatos, hogy hogyan kell eljárni külföldi állampolgár bankszámlájának megszüntetése esetén. A számla megszün­tetésének oka állítólag az ügyfél nemzetiségében és állampolgárságában rejlik. A Hivatal ta­nácsot adott az ügyfélnek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet diszkrimináció-megállapítási eljárást indítani a Hivatalnál. (0702-30/2020) Külföldi munkavállalók lakcímének bejelentése Az ügyfél azért fordult a Hivatalhoz, mert az ingatlan ügyintézojeként a közigazgatási egység az úgynevezett „blokád” miatt nem engedélyezte, hogy a Szlovén Köztársaságban foglalkoztatott külföldi munkavállalók bejelentsék lakcímüket az ingatlan címén. Az ügyfél állampolgárságon és nemzetiségen alapuló diszkriminációt állított. A Hivatal megkeresést intézett az illetékes közigazgatási egységhez, és választ kapott, amely elmagyarázta a lakó­hely bejegyzésének megtagadásának okait, és a választ magyarázattal együtt továbbították az ügyfélnek. Az ügyben kiderült, hogy a téma nem kapcsolódik a nemzetiség és állampolgár­ság alapján történo diszkrimináció kérdéséhez, amint azt az ügyfél állította. (0702-77/2020) Elutasított jelentkezés a nyilvános pályázatra A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, akinek elutasították jelentkezését a projektek meg­valósításához szükséges forrásokra vonatkozó nyilvános pályázatra. Az ügyfél antiszemitiz­muson alapuló diszkriminációt állított. Az ügy megvizsgálása után a Hivatal tanácsot adott az ügyfélnek az eljárás Hivatal elotti megindításának lehetoségérol, és kifejtette, hogy be kell bizonyítani, hogy a bánásmód alapja az antiszemitizmus, és hogy az ügyfél állításai és feltételezései nem lesznek elegendoek a bizonyítási eljárásban. (0702-87/2020) 1.2.2 Diszkrimináció-megállapítás a nemzetiség személyes körülmény miatt A határozat olasz nyelven történo kiadásának elutasítása a kétnyelvu területen diszkrimi­nációnak minosül A Hivatal megvizsgálta a Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkezo olasz állam­polgár feljelentését, akinek a kétnyelvu területen muködo közigazgatási szerv nem akarta kiadni a határozatot olasz nyelven. Miután áttanulmányozta az EU Bíróságának szabályzatát és ítélkezési gyakorlatát, a Hivatal megállapította, hogy a közigazgatási szerv azáltal, hogy elutasította az ügyfél kérését, hogy használja az olasz nyelvet a személyi jövedelemadó-meg­állapítási eljárás során, illetve hogy olaszul adják ki neki a határozatot, utalva arra, hogy az adófizeto nem tagja az olasz nemzeti kisebbségnek, beavatkozott a személy azon jogába, hogy a nemzeti kisebbség nyelvét használja a kétnyelvu területen az állami szerv elotti eljá­rásokban, ami egyébként a közigazgatási szerv ezen a területen folytatott tevékenységének hivatalos nyelveként van elismerve. A leírt bánásmóddal a közigazgatási szerv megsértette a ZVarD szerinti diszkriminációmentesség elvét. Ugyanis az egyén állampolgárság személyes körülményére (olasz állampolgárság) hivatkozva, és az ezzel összefüggo, az olasz nemzeti ki­sebbséghez nem tartozás személyes körülményére hivatkozva a kétnyelvu területen muködo adóhatóság megakadályozta az ügyfélt abban, hogy a nemzeti kisebbség nyelvét használja (olasz), ami a Hivatal véleménye szerint megfelel a közvetlen diszkrimináció minden tör­vényes jellemzojének, amint az a ZVarD 6. cikkének (1) bekezdésében meg van határozva. (0700-39/2019/15 számú határozat, 2020. október 12.) A Romic Radio finanszírozása nem sérti a diszkrimináció tilalmát Az egyik roma egyesület képviseloi indítványt nyújtottak be a Hivatalnál, hogy foglalkozzon a Szlovén Köztársaság Roma Közösség Tanácsa (Svet romske skupnosti RS) tulajdonában lévo Romic rádióállomás finanszírozásával kapcsolatos diszkriminációval. Az egyesületben a Kulturális Minisztérium pályázatai révén kell támogatást igényelniük az internetes rádiójuk finanszírozásához, a Romic rádiót pedig a Nemzetiségi Hivatal (Urad za narodnosti) finanszí­rozza a SZK Roma Közösség Tanácsa éves finanszírozásának részeként. Az elvégzett eljárás után a Hivatal megállapította, hogy a kérelmezo online rádiója nem volt hasonló helyzetben a Romic Rádióval. Ez utóbbi 2003 óta létezik és fejlodik, és az állam felismerte jelentoségét, mint központi roma médiatermelo. Ezért a Hivatal szerint a Romic rádió speciális finanszíro­zása nem minosül diszkriminációnak. (0700-27/2019/20 számú határozat, 2020. május 19.) 1.2.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nemzetiség személyes körülmény vonatkozásában 2020-ban a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a nemzeti­ség személyes körülmény vonatkozásában 1.2.4 A Hivatal a nemzetiség személyes körülményre vonatkozó ajánlásai A taxizás, mint Ljubljana városának nyilvánosan elérheto szolgáltatása területén lévo diszkrimináció elleni hatékony védelemre vonatkozó ajánlás A Hivatal diszkrimináció-megállapítási eljárást folytatott, mivel a taxi soforök nem voltak hajlandók elvinni egy bizonyos csoportot. A Hivatal a határozatban megállapította, hogy a taxi soforök megsértették a faji vagy etnikai származáson alapuló közvetlen diszkrimináció tilalmát. A ljubljanai taxiszolgáltatások javítása érdekében a Hivatal Ljubljana községnek azt javasolta, hogy a fuvarozási engedélyt kapott taxitársaságoknak kötelezzék az egyenlo bá­násmód elveinek betartását. (0700-78/2019/22) Az ajánlás állapota: Még nem vették figyelembe. A migránsok taxiszállításhoz való hozzáférésére vonatkozó ajánlások A Hivatal diszkrimináció-megállapítási eljárást folytatott, mivel a taxi soforök nem voltak hajlandók elvinni egy bizonyos csoportot. A Hivatal a határozatban megállapította, hogy a taxi soforök megsértették a faji vagy etnikai származáson alapuló közvetlen diszkrimináció tilalmát. A taxi szolgálatnak javasolta, hogy fogadjon el egy belso aktust az ügyfelekkel szem­beni egyenlo bánásmódról, tekintet nélkül személyes körülményeikre, és hogy a soforök szol­gálatuk kezdetekor adjanak át egy nyilatkozatot az egyenlo bánásmód elveinek tiszteletben tartásáról. Továbbá évente legalább egyszer szervezzen egy diszkriminációellenes képzést, és rendszeresen kísérje figyelemmel azokat a rendori eljárásokat, amelyekben a soforök részt vennének ügyfeleik személyes körülményei miatt. (0700-78/2019/20) Az ajánlás állapota: Még nem vették figyelembe. Az iskolák bezárása esetén történo inkluzív oktatás biztosítására vonatkozó ajánlások A Hivatal azt javasolta, hogy a Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium inkluzív oktatást biztosítson minden gyermek számára az iskolák újbóli bezárása esetén, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésre. Rámutatott, hogy az egyes diákcsoportokkal, különösen az úgynevezett kiszolgáltatott csoportokkal (pl. migráns hátteru, gazdaságilag gyengébb háttérrel rendelkezo, roma, sajátos nevelési igényu gyer­mekek) kapcsolatos illetékes szolgálatok elkötelezettsége ellenére is különbségek voltak az ismeretek elsajátításánál, ami negatívan befolyásolta a diákok tanulási sikerét és követke­zésképpen az oktatáshoz való joguk gyakorlását. A Hivatal úgy értékelte, hogy amikor a járvány elso hullámában bevezették a távoktatást a számítógépes technológia segítségével, nem minden diáknak voltak azonos lehetoségei. Megismételte azt az ajánlást is, hogy az ebéd-támogatásra jogosult tanulóknak és hallga­tóknak biztosítsák a jóváhagyott élelmiszer-támogatás összegének kifizetését az oktatási intézmények általános bezárása idején. (0709-60/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A Tudományos, Oktatási és Sport Minisztéri­um figyelembe vette az ajánlás némely részeit, pl. a távoktatás pszichológiai és pszichoszo­ciális következményeit, és 2020 decemberének végén kiadták a sajátos nevelési igényu gyer­mekek és serdülok nevelésére létesített intézmények újranyitásáról szóló döntést is. A sajtókódexek rendelkezéseinek betartására vonatkozó ajánlások Az újságírói cikkek megjelenésekor, amelyek a bunözéssel és a delikvenciával kapcsolatos kérdések kapcsán sztereotipizálták a roma közösség tagjait, a Hivatal javasolta a Društvo novinarjev Slovenije és a Združenje novinarjev Slovenije szövetségeknek, valamint a Slovens­ke novice újságnak, hogy az újságírók kövessék a sajtókódex rendelkezéseit a sztereotípiák elkerülésére vonatkozóan. (0709-59/2020) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A Hivatal nem kapott választ az ajánlásra a médiától és a két újságírói szövetségtol. Ajánlások és megjegyzések a Médiatörvény módosításáról szóló törvényjavaslat új törvény­tervezetével kapcsolatban A Hivatal egy nyilvános vita keretében ajánlást küldött a Kulturális Minisztériumnak (MK), mint a Médiatörvény (ZMed) új törvényjavaslatának fogalmazójának, amelynek középpont­jában az egyenlotlenség és intolerancia, a média és musorok tartalmának fogyatékkal élok számára történo hozzáférhetosége, valamint a különleges jelentoségu média státusz meg­szerzésének feltételei szerepeltek. A Hivatal azt javasolta, hogy vegyék figyelembe a Hivatal az új ZMed-törvénymódosítás elso tervezetével kapcsolatban tett ajánlásait, ideértve azt a javaslatot is, hogy határozzák meg szabálysértésként a médiatulajdonosok azon kötelezett­ségének megszegését, hogy platformjaikról eltávolítsák az online kommenteket, amelyek in­toleranciára ösztönöznek (notice and take down). (0701-1/2019/7) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. 1.2.5 A nemzetiség személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból Az emberek 13 százaléka értelmezi a diszkriminációt nemzetiségen alapuló egyenlotlen bá­násmódként. A legtöbb válaszadó ugyanakkor úgy véli, hogy Szlovéniában a nemzetiség, a faj vagy az etnikai származás a diszkrimináció leggyakoribb oka (45 százalék). A faj vagy nemzeti hovatartozás tekintetében a válaszadók magas szintu egyenloséget vagy pozitív egyetértést fejeznek ki - több mint fele (55 százalék) adna ki bérbe ingatlant más fajú vagy nemzetiségu embereknek, amit a lakosság 24 százaléka nem tenne meg. A válaszadók közül 68 százalék nem bánná, ha Szlovéniát más borszínu politikus képviselné, amit a la­kosság 18 százaléka nehezen tud elképzelni. A válaszadók mintegy 80 százaléka támogatná gyermeke házasságát más nemzetiségu (83 százalék) vagy borszínu vagy fajú (79 százalék) személlyel; ami kapcsán nagyobb tolerancia mutatkozik 2017-hez képest, mivel mindkét rész hét százalékponttal nott. Ugyanakkor 2020-ban a válaszadók 22 százaléka közül, akik úgy gondolják, hogy hátrányos megkülönböztetés érte oket - nyolc százalékuk (vagy az összes válaszadó körülbelül két szá­zaléka) volt diszkriminálva állampolgárságuk, fajuk vagy etnikai hovatartozásuk miatt. 1.2.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nemzetiség személyes körülmény viszonylatában A COVID-19 koronavírus járvány bejelentése miatt a Hivatal foként írásban muködött együtt a civil társadalmi szervezetekkel. Így információkat szerzett a diszkriminációról, amelyet az egyes szervezetek a munkájuk területén észleltek. 1.2.7 Oktatás és tudatosságnövelés a nemzetiség személyes körülménnyel kapcsolatban A Hivatal a Szlovén Szociális Kamara képviseloivel tartott munkaértekezleten A Szlovén Szociális Kamaránál muködo „Sekcija organizacij na podrocju integracije migran­tov” (a bevándorlók integrációja területén muködo szervezetek szekciója) meghívására 2020. február 5-én a Hivatal képviseloi bemutatták az Hivatal hatáskörét és tevékenységeit, vala­mint a diszkrimináció-megállapítási eljárás folyamatát. Az értekezlet célja a szekció tagjainak a Hivatallal történo együttmuködésének ösztönzése volt. A szekció összefogja a különbözo szervezetek képviseloit a szociális védelem területén, akik aktívan részt vesznek a migránsok integrációjában. Az eloadás után a Hivatal képviseloi kulcsfontosságú információkat küldtek a Szlovén Szociális Kamarának arról, hogy hova fordulhatnak segítségért azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy diszkrimináció érte oket. A Hivatal a Menekültek Világnapján tartott szakértoi konferencián 2020. június 18-án a Hivatal képviseloje részt vett a Menekültek Világnapja alkalmából ren­dezett konferencián, amelyet a Društvo Odnos szervezett. Ez különbözo nemzeti és helyi résztvevokkel folytatott megbeszélés volt a bevált gyakorlatokról és a kihívásokról a mene­kültek és a migráns tapasztalattal rendelkezo emberek szlovéniai társadalmi befogadása és integrációja terén. A Hivatal képviseloje a menekülési tapasztalattal rendelkezo külföldiek és a migránsok diszkriminációja gyanújának eseteit mutatta be. Bemutatta a társadalmi szintu diszkrimináció elleni küzdelem egyéb módszereit és a Hivatal néhány konkrét proaktív kezde­ményezését, például olyan információkat, amelyek felhívják a figyelmet a külföldiek alapveto bankszámla-nyitási jogának gyakorlására. A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 64. cikke (az olasz és magyar nemzeti kisebbségek különleges jogai Szlovéniában) Az oslakos olasz és magyar nemzeti közösségeknek és tagjaiknak biztosítva van a jog, hogy a nemzeti szimbó­lumaikat szabadon használhassák, szervezeteket alapítsanak, gazdasági, kulturális, tudományos-kutatásos tevékenységeket, valamint nyilvános tájékoztatási és kiadói tevékenységeket folytassanak. A törvénnyel ösz­szhangban ennek a két nemzeti közösségeknek és tagjaiknak joguk van a saját nyelvükön folytatott oktatás­hoz, valamint az ilyen oktatás kialakításához és fejlesztéséhez. A törvény meghatározza azokat a területeket, ahol kötelezo a kétnyelvu oktatás. A nemzeti kisebbségeknek és tagjaiknak biztosítva van a jog, hogy ápolják kapcsolataikat a saját anyaországukkal és nemzetükkel. Az állam anyagilag és erkölcsileg támogatja ezen jogok gyakorlását. Azokon a területeken, ahol ezek a kisebbségek élnek, tagjaik saját önkormányzati közösségeket hoznak létre jogaik megvalósításához. Javaslatukra az állam felhatalmazhatja az önkormányzati nemzeti közösségeket az állami hatáskörbe tartozó bizonyos feladatok ellátására, és eroforrásokat biztosíthat azok végrehajtásához. A nemzeti közösségek közvetlenül képviseltetik magukat a helyi önkormányzat képviselo-testületeiben és a Nemzetgyulésben. A törvény szabályozza az olasz és a magyar nemzeti közösségek jogainak gyakorlásának helyzetét és módját azokon a területeken, ahol élnek, az önkormányzati helyi közösségek e jogok biztosítására vonatkozó köte­lezettségeit, valamint azokat a jogokat, amelyeket e nemzeti közösségek tagjai gyakorolhatnak ezeken a területeken kívül. Mind a nemzeti közösségek, mind tagjaik jogai biztosítva vannak, függetlenül a közösségek tagjainak számától. Azokat a törvényeket és egyéb szabályozásokat, amelyek befolyásolják ezen nemzeti kisebbségek alkotmány­ban meghatározott jogait és helyzetét, csak a nemzeti közösségek képviseloinek beleegyezésével lehet elfo­gadni. 1.3 Faj vagy etnikai származás A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 65. cikke (a roma közösség helyzete és különleges jogai Szlovéniában) A Szlovéniában élo roma közösség helyzetét és különleges jogait szabályozza a törvény. 1.3.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a faj vagy etnikai származás személyes körülménnyel kapcso latban Zaklatás az iskola elott a délutáni órákban A Hivatalhoz egy olyan ügyfél fordult segítségért, aki rasszista zaklatásról számolt be, amely gyermekét érintette az iskola elott a délutáni órákban. Bár errol tájékoztatta az iskolát, az iskola nem válaszolt. A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet, hogy az eljárás lefolytatása esetén mely esetekben lehetne beszélni diszkriminációról. Felvetodött a felelosség kérdése, mivel az állítólagos elkövetok 15 évnél fiatalabb kiskorúak voltak, valamint az iskola felelosségének kérdése, mivel ez egy tanításon kívül zajló esemény volt. Tájékoztatta az ügyfelet a feljelen­to formanyomtatvány benyújtásának lehetoségérol és az eljárás lefolytatásának módjáról. (0705-30/2020) Zaklatás a munkahelyen A Hivatalhoz egy olyan személy fordult, akinek a felesége ázsiai származású külföldi állam­polgár. Kijelentette, hogy emiatt rasszista megjegyzéseket kell elturnie a munkahelyén. Tá­jékoztatta a vezetoséget az eseményekrol, amely megígérte, hogy felhívja az alkalmazottak figyelmét a rasszizmus megengedhetetlenségére. Ehelyett a munkáltatója azt üzente neki, hogy ez az o személyes ügye, és hogy nem fogja figyelmeztetni a munkatársait. Az ügyfél azzal a kérdéssel fordult a Hivatalhoz, hogy mit tehet. A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet a lehetoségekrol, és javasolta a feljelentés benyújtását. Az ügyfél nem döntött a feljelentés benyújtása mellett. (0702-51/2020) A vezetéknév mint a közmunkában való részvétel elutasításának oka Az Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki munkanélküliként évek óta várja, hogy felve­gyék közmunkára. Úgy véli, hogy ez a kora és az etnikai hovatartozása miatt nem lehetséges, nevezetesen az -ic végzodésu vezetéknév miatt. A Hivatal tanácsot adott az ügyfélnek és elmagyarázta neki, hogy a diszkrimináció konkrét eseteiben léphet közbe, ahol megállapítha­tó, hogy az ügyfél személyes körülménye az oka az egyenlotlen bánásmódnak. Elmagyarázta neki hogy tud feljelentést benyújtani, amely alapján a Hivatal intézkedhet. (0702-29/2020) Segítség az önkormányzati támogatás megszerzésében A Hivatalt egy roma település lakója kereste meg, aki segítséget szeretett volna kapni önkor­mányzati támogatás megszerzéséhez egy fürdoszoba kiépítéséhez és az elektromos háló­zathoz való csatlakozáshoz. A tanácsadás érdekében a Hivatal felkereste az illetékes önkor­mányzatot, ami alapján megállapította a helyzetet, és azzal összhangban adott tanácsot az ügyfélnek az életkörülmények javításának további lépéseirol. (0702-53/2019) Egy köztisztviselo nem megfelelo megjegyzése a közösségi oldalon A Hivatalhoz az ügyfél a Belügyminisztérium egyik alkalmazottjának az online közösségi há­lózaton lévo nem megfelelo megjegyzése miatt fordult. A megjegyzés a menekültekre vo­natkozott. A megjegyzés miatt az ügyfél feljelentést akart tenni. A Hivatal elmagyarázta a ZVarD 8. cikke szerinti hatáskörét a zaklatás eseteivel kapcsolatban, valamint a ZVarD 10. cikke szerinti hatáskörét a diszkriminációra való buzdítás vagy a kirekesztés nyilvános igazo­lásának vonatkozásában. Kifejtette, hogy a megjegyzés ebben az esetben, bár nem megfele­lo, nem tartalmazott diszkriminációs elemeket. (7002-52/2020) 1.3.2 Diszkrimináció-megállapítás a faj vagy etnikai származás személyes körülmény miatt A házasságkötés megakadályozása állampolgárság (harmadik ország) miatt diszkrimináci­ónak minosül A Hivatal a Belügyminisztérium, az egyik közigazgatási egység és a rendorség bánásmódja miatt kapott feljelentést, amelynek a 211-90/2008/2 (1321-03) sz. belso utasítás volt az alap­ja, melyben a Belügyminisztérium a közigazgatási egységeket arra utasította, hogy legyenek elovigyázatosak, amikor a szlovén noi állampolgárok bejelentik, hogy bizonyos afrikai orszá­gok állampolgáraival fognak megházasodni. Az utasítások miatt a kérelmezo a Szlovén Köz­társaságban nem tudott házasságot kötni a külföldi állampolgárral, mivel a közigazgatási egység a bejelentett házasságkötés alapján elkobozta iratait. A Hivatal megállapította, hogy a belso utasítás diszkriminatív volt faj vagy etnikai hovatartozás alapján. A Hivatal eljárása végett a minisztérium visszavonta a belso utasítást. (0700-82/2019/22 számú határozat, 2020. november 4.) A Shooters klubban a Hivatal nem állapított meg faji diszkriminációt A Hivatal a ljubljanai Shooters klub fekete francia vendégével szembeni állítólagos diszkri­minatív bánásmódjával foglalkozott, akinek a klub vezetoje utasítására el kellett hagynia a klubot. A Hivatal az eljárás során kihallgatta a vezetot, két alkalmazottat és a biztonsági ort. Az esemény többi tanúja a Hivatal ismételt felhívása ellenére sem akart részt venni a diszk­riminációs eljárásban, és a francia hallgató sem adott további magyarázatot a bánásmódról amiben részesült. A tanúvallomások alapján a Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a klub vezetojének magatartása nem felelt meg a diszkrimináció-megállapításához szükséges elemeknek. Ugyanis a tanúk egyöntetuen vallották, hogy a klubvezeto bánásmódját nem a francia diák borszíne határozta meg. (0700-19/2019/55 számú határozat, 2020. október 12.) A kiszolgálás elutasítását nem a vendégek nemzetisége okozta, ezért ez nem minosült diszkriminációnak A Hivatal a médiából értesült az állítólagos etnikai származásból eredo diszkriminációról, amikor a velenjei étterem alkalmazottai nem szolgálták ki az albán etnikai csoportot. A Hiva­tal hivatali kötelessége alapján megindította a diszkrimináció-megállapítási eljárást. A vizs­gálat után megállapította, hogy az étterem tulajdonosa arra utasította az alkalmazottakat, hogy ne szolgáljanak ki bizonyos ügyfeleket. Ennek oka a nem megfelelo viselkedésük volt, és nem ezen egyének etnikai származása. Az étterem dolgozóinak rossz tapasztalataik voltak velük. Gyakran zaklatták a személyzet noi részét, problémákat okoztak az étterem elotti par­kolással, a férfiak pedig állítólag a figyelmeztetések ellenére is a noi WC-t használták és albán nyelvu felszolgálást követeltek. A Hivatal azzal a megállapítással zárta le az eljárást, hogy az étterem tulajdonosa nem sértette meg az etnikai származás alapján történo diszkrimináció tilalmát. (0700-30/2020/37számú határozat, 2020. augusztus 31.) A taxiszolgáltatás elutasítása az ügyfél faja és nemzetisége miatt diszkriminációnak mi­nosül A Hivatal harmadik fél feljelentése alapján foglalkozott a személyszállítási szolgáltatások nyújtása során lévo állítólagos diszkriminációval. A temetés résztvevoinek egy csoportjának fuvarra volt szüksége Ljubljana Žale városrészébe. Felhívtak egy taxiszolgálatot, és megál­lapodtak abban, hogy két jármu jön majd értük. A taxik külön-külön érkeztek a megbeszélt helyre. Eloször az elso, majd a második taxisofor utasította el a személyszállítást. A Hivatal az eljárás során megállapította, hogy a taxisoforök az ügyfeleket kizárólag fajuk vagy nem­zetiségük miatt nem voltak hajlandók elvinni. A Hivatal ezért közvetlen diszkrimináció fenn­állását állapította meg. A Hivatal továbbította a határozatot az illetékes felügyeloséghez az elkövetovel szembeni eljárásba. (0700-78/2019/16 és 0700-78/2019/16 számú határozatok, 2020. október 5.) A bank nem az ügyfél születési helye miatt utasította el a banki szolgáltatásokat, a Hivatal nem állapított meg diszkriminációt A kérelmezo panaszt nyújtott be a bank ellen, amely állítólag megtagadta a banki szolgál­tatások nyújtását neki és élettársának születési helyük miatt. Ez az új koronavírus-járvány idoszaka volt, amely alatt néhány ország (beleértve az egyik születési országát is) különö­sen veszélyeztetett volt. A bizonyítási eljárás során a Hivatal megállapította, hogy a bank diszkriminatív bánásmódjával kapcsolatos állítások nem bizonyultak valóságosnak. A bank teljesítette a szolgáltatások nagy részét az ügyfeleknek, kivéve egy bankszámla nyitását, mivel nem tudott megállapodni az ügyfelekkel a megfelelo csomagról. Néhány nappal késobb azonban ezt a számlát is megnyitották. Ezért a Hivatal ebben az esetben nem állapított meg diszkriminációt. (0700-21/2020/13 számú határozat, 2020. szeptember 23.) A bank nem sértette meg a diszkrimináció tilalmát, amikor a menedékkéro alapszintu fize­tési számlát szeretett volna nyitni A menedékkéro alapszintu fizetési számlát akart nyitni a banknál. Munkavállaló volt, és a munkáltatója nem tudta számla hiányában elutalni neki a fizetését. A bank állítólag nem volt hajlandó számlát nyitni azzal az indokkal, hogy a szlovéniai menedékkérok csak ideigle­nesen tartózkodnak az országban, ezeken a számlákon általában nincsenek beáramlások, és a banknak a számlák vezetése csak költségekkel jár. A kérelmezo panaszt nyújtott be a bank bánásmódja miatt. Fajon, állampolgárságon, nemzetiségen és menedékkéroi státuson alapu­ló diszkrimináció fennállását állította. Az összegyujtött bizonyítékok alapján a Hivatal az eljá­rás során megállapította, hogy félreértés történt a számla nyitásakor. Ugyanis a bank nyitott számára egy számlát még a kérelmezo által leírt esemény elott. Bankkártyát azonban nem küldött neki, mivel a kérelmezo aláírta, hogy a bankfiókban veszi majd át. Erre nem került sor, hanem másik bankfiókban kérte egy új számla megnyitását, ami során a leírt magyarázatot kapta. Ezután az elsodleges bankfiókba utalták, ahol átvette a bankkártyát. Tekintet nélkül a félreértésre a Hivatal úgy értékelte, hogy a bank nem avatkozott bele a kérelmezo alap­számlához való jogába, így nem állapított meg diszkriminációt. (0700-52/2019/12 számú határozat, 2020. március 9.) Nem lett nemzetiség alapú diszkrimináció megállapítva a munkahelyen A Hivatalt egy olyan személy kereste meg, aki azt állította, hogy kollégái és felettesei etnikai származása miatt diszkriminálták és zaklatták. A Hivatal elbeszélgetett a kérelmezo mun­katársaival. Nyilatkozataik nem erosítették meg a kérelmezo által a kérelemben felhozott állításokat. Nem támasztotta alá és bizonyította be az állításait olyan mértékben, hogy azok megerosítenék a diszkrimináció fennállását. A Hivatal megállapította, hogy a kérelmezo nem mutatott rá ok-okozati összefüggésre a személyes körülmények és a munkavállalót érintett állítólagos bánásmód között, és az összes megszerzett tény alapján elutasította a diszkri­mináció kezelésére irányuló javaslatot. (0700-4/2020/7 számú határozat, 2020. július 27.) 1.3.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a faj vagy etnikai származás személyes körülmény vonatkozásában 2020-ban a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a faj vagy etnikai származás személyes körülmény vonatkozásában 1.3.4 A Hivatal a faj vagy etnikai származás személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Az iskolák bezárása esetén történo inkluzív oktatás biztosítására vonatkozó ajánlások A Hivatal azt javasolta, hogy a Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium inkluzív oktatást biztosítson minden gyermek számára az iskolák újbóli bezárása esetén, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésre. Rámutatott, hogy az egyes diákcsoportokkal, különösen az úgynevezett kiszolgáltatott csoportokkal (pl. migráns hátteru, gazdaságilag gyengébb háttérrel rendelkezo, roma, sajátos nevelési igényu gyer­mekek) kapcsolatos illetékes szolgálatok elkötelezettsége ellenére is különbségek voltak az ismeretek elsajátításánál, ami negatívan befolyásolta a diákok tanulási sikerét és követke­zésképpen az oktatáshoz való joguk gyakorlását. A Hivatal úgy értékelte, hogy amikor a jár­vány elso hullámában bevezették a távoktatást a számítógépes technológia segítségével, nem minden diáknak voltak azonos lehetoségei. Megismételte azt az ajánlást is, hogy az ebéd-támogatásra jogosult tanulóknak és hallgatóknak biztosítsák a jóváhagyott élelmi­szer-támogatás összegének kifizetését az oktatási intézmények általános bezárása idején. (0709-60/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A Tudományos, Oktatási és Sport Minisztéri­um figyelembe vette az ajánlás némely részeit, pl. a távoktatás pszichológiai és pszichoszo­ciális következményeit, és 2020 decemberének végén kiadták a sajátos nevelési igényu gyer­mekek és serdülok nevelésére létesített intézmények újranyitásáról szóló döntést is. A sajtókódexek rendelkezéseinek betartására vonatkozó ajánlások Az újságírói cikkek megjelenésekor, amelyek a bunözéssel és a delikvenciával kapcsolatos kérdések kapcsán sztereotipizálták a roma közösség tagjait, a Hivatal javasolta a Društvo novinarjev Slovenije és a Združenje novinarjev Slovenije szövetségnek, valamint a Slovenske novice újságnak, hogy az újságírók kövessék a sajtókódex rendelkezéseit a sztereotípiák elke­rülésére vonatkozóan. (0709-59/2020) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A Hivatal nem kapott választ az ajánlásra a médiától és a két újságírói szövetségtol. Ajánlások és megjegyzések a Médiatörvény módosításáról szóló törvényjavaslat új törvény­tervezetével kapcsolatban A Hivatal egy nyilvános vita keretében ajánlást küldött a Kulturális Minisztériumnak (MK), mint a Médiatörvény (ZMed) új törvényjavaslatának fogalmazójának, amelynek középpont­jában az egyenlotlenség és intolerancia, a média és musorok tartalmának fogyatékkal élok számára történo hozzáférhetosége, valamint a különleges jelentoségu média státusz meg­szerzésének feltételei szerepeltek. A Hivatal azt javasolta, hogy vegyék figyelembe a Hivatal az új ZMed-törvénymódosítás elso tervezetével kapcsolatban tett ajánlásait, ideértve azt a javaslatot is, hogy határozzák meg szabálysértésként a médiatulajdonosok azon kötelezett­ségének megszegését, hogy platformjaikról eltávolítsák az online kommenteket, amelyek in­toleranciára ösztönöznek (notice and take down). (0701-1/2019/7) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. 1.3.5 A faj vagy etnikai származás személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény­kutatásból Szlovénia lakossága úgy véli, hogy Szlovéniában a nemzetiség, a faj vagy az etnikai szárma­zás a diszkrimináció leggyakoribb oka (45 százalék). A diszkrimináció leggyakoribb célpontja­ként Szlovéniában a válaszadók elsosorban a romákat érzékelik (24 százalék). A válaszadók megoszlanak az említett csoporthoz való viszonyulásban, amint azt a következo adatok mu­tatják; az emberek 70 százaléka nem bánná, ha roma barátjuk lenne (ami az emberek 16 százalékát zavarná). Ha saját cégük lenne, akkor az emberek 57 százaléka foglalkoztatna romákat gond nélkül (16 százalékuk nem akarná oket alkalmazni). Másrészt az emberek 42 százaléka gondolja úgy, hogy a romák többsége nem akar dolgozni, és csak negyede a válasz­adóknak (25 százalék) nem ért egyet ezzel; a válaszadók 44 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a szolgáltatási tevékenységben foglalkoztatott romák minden bizonnyal sok ügyfelet elriasztanák, amivel az emberek 23 százaléka ért egyet. A romákkal szemben a legelfogadóbb hozzáállást Pomurska, Podravska, Primorsko-Notranjs­ka és Obalno-Kraška régió lakói mutatják; a legalacsonyabb tolerancia pedig a Spodnjeposav­ska régióban és Dél-Kelet Szlovéniában mutatkozik meg. 1.3.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a faj vagy etnikai származás személyes körülmény viszonylatában A COVID-19 koronavírus járvány bejelentése miatt a Hivatal foként írásban muködött együtt a civil társadalmi szervezetekkel. Így információkat szerzett a diszkriminációról, amelyet az egyes szervezetek a munkájuk területén észleltek. 1.3.7 Oktatás és tudatosságnövelés a faj vagy etnikai származás személyes körülménnyel kapcsolatban A Hivatal a Szlovén Szociális Kamara képviseloivel tartott munkaértekezleten A Szlovén Szociális Kamaránál muködo „Sekcija organizacij na podrocju integracije migran­tov” (a bevándorlók integrációja területén muködo szervezetek szekciója) meghívására 2020. február 5-én a Hivatal képviseloi bemutatták az Hivatal hatáskörét és tevékenységeit, vala­mint a diszkrimináció-megállapítási eljárás folyamatát. Az értekezlet célja a szekció tagjainak a Hivatallal történo együttmuködésének ösztönzése volt. A szekció összefogja a különbözo szervezetek képviseloit a szociális védelem területén, akik aktívan részt vesznek a migránsok integrációjában. Az eloadás után a Hivatal képviseloi kulcsfontosságú információkat küldtek a Szlovén Szociális Kamarának arról, hogy hova fordulhatnak segítségért azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy diszkrimináció érte oket. A Hivatal a Menekültek Világnapján tartott szakértoi konferencián 2020. június 18-án a Hivatal képviseloje részt vett a Menekültek Világnapja alkalmából ren­dezett konferencián, amelyet a Društvo Odnos szervezett. Ez különbözo nemzeti és helyi résztvevokkel folytatott megbeszélés volt a bevált gyakorlatokról és a kihívásokról a mene­kültek és a migráns tapasztalattal rendelkezo emberek szlovéniai társadalmi befogadása és integrációja terén. A Hivatal képviseloje a menekülési tapasztalattal rendelkezo külföldiek és a migránsok diszkriminációja gyanújának eseteit mutatta be. Bemutatta a társadalmi szintu diszkrimináció elleni küzdelem egyéb módszereit és a Hivatal néhány konkrét proaktív kezde­ményezését, például olyan információkat, amelyek felhívják a figyelmet a külföldiek alapveto bankszámla-nyitási jogának gyakorlására. Muhelyek a diszkrimináció elleni védelemrol a Drom Többcélú Roma Központban, a Krško melletti Kerinov Grm településen 2020. július 30-án a Drom Többcélú Roma Központ meghívására a Hivatal képviseloi muhelyt tartottak a Krško melletti Kerinov Grm településen a diszkrimináció elleni védelemrol. Bemu­tatták a résztvevoknek, hogy mit jelent a diszkrimináció és mikor fordulhatnak a Hivatalhoz azok, akik a diszkrimináció áldozatai vagy tanúi, vagy kérdésük van ezzel kapcsolatban. A muhelyen lányok és fiatal nok vettek részt, akik a muhelymunka során elmondták, hogy már csak azért is megtagadták tolük vagy ismeroseiktol a boltba való belépést, mert romák. Né­hányan rámutattak, hogy az osztálytársaik zaklatták oket etnikai hátterük miatt. Az esélyegyenloségi biztos bemutatta a különbözo diszkriminatív bánásmódok esetén rendelkezésre álló lehetosé­geket Kerinov Grm roma településen. 1.4 Nyelv 1.4.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nyelv személyes körülménnyel kapcsolatban Elutasítás az állásinterjún Az állásjelöltet elutasították az állásinterjún, mert önéletrajzát szlovén helyett angol nyel­ven adta be. Nyelven alapuló diszkriminációt állított. A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek, hogy az ügyben fennállhat a nyelv alapján történo közvetlen diszkrimináció lehetosége. Az ügy azonban kivétel is lehet a ZVarD 13. cikkében foglalt diszkrimináció tilalma alól is, amely többek között lehetové teszi a munkaadók számára, hogy olyan feltételeket szabjanak meg, amelyek a munka elvégzésének alapveto és dönto szakmai követelményeit jelentik, és a nyelv is közéjük tartozhat. Egy ilyen feltételnek meg kell felelnie az arányossági tesztnek is. A Hivatal azt javasolta az ügyfélnek, hogy tegyen javaslatot diszkrimináció-megállapításra. (0702-39/2020) Kommunikáció a közigazgatási egységnél A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki Szlovéniában rendezi a tartózkodási engedé­lyét külföldiként az illetékes közigazgatási egységnél. Kijelentette, hogy az alkalmazottak nem hajlandók angolul kommunikálni az ügyfelekkel, ami megnehezíti az ügyfelek számára a közigazgatási egységgel való kommunikációt, emellett állítólag tiszteletlenek is. Az ügyfél tanácsadást kért. A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek a nyelvi szabályozást, nevezetesen azt, hogy a Szlovén Köztársaság állami (közigazgatási) szerveinek hivatalos üzleti nyelve a szlovén (kivéve a kétnyelvu területeket, ahol az olasz és a magyar is hivatalos nyelvnek szá­mítanak). A közigazgatási egység alkalmazottai tiszteletlen kommunikációja tekintetében pedig tájékoztatta ot a panasztételi lehetoségekrol. (0702-88/2020) 1.4.2 Diszkrimináció-megállapítás a nyelv személyes körülmény miatt A határozat olasz nyelven történo kiadásának elutasítása a kétnyelvu területen diszkrimi­nációnak minosül A Hivatal megvizsgálta a Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkezo olasz állam­polgár feljelentését, akinek a kétnyelvu területen muködo közigazgatási szerv nem akarta kiadni a határozatot olasz nyelven. Miután áttanulmányozta az EU Bíróságának szabályzatát és ítélkezési gyakorlatát, a Hivatal megállapította, hogy a közigazgatási szerv azáltal, hogy elutasította az ügyfél kérését, hogy használja az olasz nyelvet a személyi jövedelemadó-meg­állapítási eljárás során, illetve hogy olaszul adják ki neki a határozatot, utalva arra, hogy az adófizeto nem tagja az olasz nemzeti kisebbségnek, beavatkozott a személy azon jogába, hogy a nemzeti kisebbség nyelvét használja a kétnyelvu területen az állami szerv elotti eljá­rásokban, ami egyébként a közigazgatási szerv ezen a területen folytatott tevékenységének hivatalos nyelveként van elismerve. A leírt bánásmóddal a közigazgatási szerv megsértette a ZVarD szerinti diszkriminációmentesség elvét. Ugyanis az egyén állampolgárság személyes körülményére (olasz állampolgárság) hivatkozva, és az ezzel összefüggo, az olasz nemzeti ki­sebbséghez nem tartozás személyes körülményére hivatkozva a kétnyelvu területen muködo adóhatóság megakadályozta az ügyfélt abban, hogy a nemzeti kisebbség nyelvét használja (olasz), ami a Hivatal véleménye szerint megfelel a közvetlen diszkrimináció minden tör­vényes jellemzojének, amint az a ZVarD 6. cikkének (1) bekezdésében meg van határozva. (0700-39/2019/15 számú határozat, 2020. október 12.) 1.4.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nyelv személyes körülmény vonatkozásában 2020-ban a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a nyelv sze­mélyes körülmény vonatkozásában. 1.4.4 A Hivatal a nyelv személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlás az Ügyészségi törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A Hivatal a törvény szakmai összehangolásának összefüggésében azt javasolta az Igazság­ügyi Minisztériumnak, hogy következetesen szabályozzák a kisebbségi nyelvek hivatalos nyelvként való használatát az összes hatóság elotti eljárásban. Rámutatott arra is, hogy a tervezet két része, amelyek lehetové teszik az állami ügyészek foglalkoztatási státuszába való beavatkozást, megkérdojelezhetoek a fogyatékosság és az életkor személyes körülmé­nyen alapuló diszkrimináció tilalma szempontjából. (0701-11/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. 1.4.5 A nyelv személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból 2020-ban (tíz százalék) 2017-hez (15 százalékhoz) képest öt százalékponttal kevesebb em­ber érzékelte a nyelvet és a nyelvtudást a diszkrimináció leggyakoribb okaként Szlovéniában. A lakosság hozzáállása a nyelvtudáshoz a nem meghatározott és az pozitív egyetértés kö­zött van; a lakosság 92 százalékának nem okozna gondot, ha külföldi munkatársa lenne, feltéve hogy jól beszél szlovénul (ezzel csak a résztvevok három százalékának lenne prob­lémája); viszont az emberek 44 százalékát zavarja az a tény, hogy a különbözo szervezetek olyan embereket alkalmaznak, akik nem ismerik jól a szlovén nyelvet (ami a válaszadók 31 százalékát nem zavarja). 1.4.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nyelv személyes körülmény viszonylatában A Hivatal 2020-ban találkozott Felice Žižával és Horváth Ferenccel, az olasz és a magyar nemzeti kisebbségek képviseloivel. Kezdeményezésükre a Hivatal kétnyelvu szlovén/olasz és szlovén/magyar formanyomtatványokat készített, amelyekkel fel lehet jelenteni a diszkri­minációs eseteket, valamint lefordította a 2019-es éves jelentés összefoglalóját mindkét ki­sebbségi nyelvre. A kétnyelvu dokumentumokat a Hivatal továbbította a kétnyelvu területeken muködo önkor­mányzati közösségeknek, kisebbségi szervezeteknek, önkormányzatoknak és állami szervek­nek, valamint Olaszország és Magyarország szlovéniai nagyköveteinek. Továbbá tájékoztatta errol mindkét kisebbség tagjait is a médián keresztül. 1.4.7 Oktatás és tudatosságnövelés a nyelv személyes körülménnyel kapcsolatban A Hivatal 2020-ban is biztosította a Hivatalra vonatkozó alapinformációk egy részét olasz és magyar nyelven, amelyek a nemzeti kisebbségek lakóterületeinek hivatalos nyelvei. Az éves jelentés 70 kétnyelvu szlovén/magyar összefoglalóját, és 79 kétnyelvu szlovén/olasz ösz­szefoglalóját küldte el a címzetteknek. Összességében 625 kétnyelvu szlovén/olasz és 560 kétnyelvu szlovén/magyar formanyomtatványt küldött el. A Hivatal emellett 1000 szlovén-angol formanyomtatványt is szétosztott a különbözo cél­csoportok között. 1.5 Vallás vagy meggyozodés A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 41. cikke (vallásszabadság) Mindenkinek joga van a vallását és egyéb meggyozodéseit szabadon kinyilvánítani, akár magánkörben akár nyilvánosan. Senki sem köteles meghatározni vallási vagy más meggyozodését. A szüloknek joguk van gyermekeiknek meggyozodésüknek megfelelo vallási és erkölcsi oktatást nyújtani. A gyermekek vallási és erkölcsi nevelésével kapcsolatos útmutatásnak összhangban kell lennie a gyermek életkorával és érettségével, valamint a lelkiismereti, vallási és meggyozodési szabadságával. 1.5.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcso latban A kártérítés összege a bírósági eljárásban A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki eljárást folytat a munkaügyi bíróság elott a munkaadójával szemben. Az eljárás egy részben az ügyfél személyes körülményei (nemzeti­ség és vallás vagy meggyozodés) miatti zaklatás vádjára vonatkozik, amely miatt az ügyfél kártérítést is követelt. Ezt részben elismerték neki az eljárásban. Az ügyfél úgy vélte, hogy a kártérítés túl alacsony. A Hivatal tanácsot adott az ügyfélnek arra vonatkozóan, hogy hogyan erosítheti a másodfokú bírósági eljárásban a zaklatással, mint a diszkrimináció egyik formá­jával kapcsolatos érveket, és hogyan követelhet nagyobb kártérítést. (0702-7/2020) A tisztviselo bejegyzése a közösségi oldalon A Hivatalhoz az ügyfél egy tisztviselo közösségi hálón való bejegyzése miatt fordult, amelben az ügyfél szerint nem megfelelo üzenetet írt a karácsonyi ünnepekre. A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet azokról az elemekrol, amelyeket a feljelentésnek tartalmaznia kell a ZVarD alap­ján (a személyes körülmények megjelölése, azok a jogok, amelyekbe a bejegyzés vélhetoen beavatkozik, valamint a diszkrimináció típusa, amely feltehetoen bekövetkezik a bejegyzés­sel). Az ügyfél nem döntött a feljelentés mellett. (0702-3/2020) 1.5.2 Diszkrimináció-megállapítás a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény miatt A szülok megállapodást kötöttek az óvodával a gyermekek étrendjének valláson alapuló észszeru kiigazításáról A Hivatal diszkrimináció kezelésére beérkezett feljelentést kapott az óvodába járó gyermek édesanyjától. Ott a gyerekeknek állítólag gyakran kínáltak olyan ételeket, amelyek sertéshúst tartalmaznak. A vallásuk (egy keresztény felekezet) miatt azonban az egész család és így a gyermek sem eszik sertéshúst. Az óvoda kifejtette, hogy az étrendet csak orvosi igazo­lás alapján változtathatják meg, amint azt az orvosok ajánlásai meghatározzák. Azonban a sertéshús fogyasztásának tilalma nem a gyermek egészségi állapotán, hanem a gyermek és családja vallási meggyozodésén alapult. Az eljárás során az ügyfél kijelentette, hogy az óvoda figyelembe vette a helyzet megoldására tett kijelentéseit és a Hivatal magyarázatát. Végül az anya és az óvoda megállapodást kötöttek a gyermek étrendjének megfelelo kiiga­zításáról, megakadályozva ezzel a család vallásán alapuló közvetett diszkriminációt. Mivel az ügyben a ügyfél számára kedvezo egyezség született, az ügyfél visszavonta a kezelés­re vonatkozó feljelentést, a Hivatal pedig határozatot hozott az eljárást megszüntetésérol. (0700-32/2019/28 számú határozat, 2020. 1. 24.) A vallási közösség kérelmének elutasítása az általános iskola megáldására nem jelent diszk­riminációt Egy kisebb vallási közösség meg szerette volna áldani az általános iskolát. Ennek érdekében levelet intézett az iskolához. Nem érkezett válasz. Panaszt nyújtott be a Hivatalhoz, hogy foglalkozzon a valláson alapuló diszkriminációval. A Hivatal nem állapított meg diszkriminá­ciót. A vallásszabadság alkotmányosan védett joga nem tartalmazza a középületek megál­dásának jogát. Az pedig, hogy a kérelem címzettje nem válaszolt, nem sérti a vallás kinyilvá­nításának szabadságát. (0700-76/2019/3 számú határozat, 2020. január 20.) A vallási közösség kérelmének elutasítása a közintézmény megáldására nem jelent diszk­riminációt Egy kisebb vallási közösség meg akarta áldani az új sportcsarnokot annak megnyitásakor. En­nek érdekében levelet intézett a tulajdonoshoz, egy közintézményhez. Nem érkezett válasz. Panaszt nyújtott be a Hivatalhoz, hogy foglalkozzon a valláson alapuló diszkriminációval. A Hivatal nem állapított meg diszkriminációt. A vallásszabadság alkotmányosan védett joga nem tartalmazza a középületek megáldásának jogát. Az pedig, hogy a kérelem címzettje nem válaszolt, nem sérti a vallás kinyilvánításának szabadságát. (0700-75/2019/5 számú határozat, 2020. január 20.) Az ülohelyek különbözo beosztása a vallási közösségeknek a nemzeti ünnepségeken nem jelent diszkriminációt Egy kisebb vallási közösség valláson alapuló diszkriminációval kapcsolatos panaszt nyújtott be, amely állítólag abból adódott, hogy az állami ünnepségeken nem kaptak ülohelyet ugyan­abban a sorban, mint a legnagyobb vallási közösségek. A Hivatal nem állapított meg diszkri­minációt. Az a mód, ahogyan a protokoll meghatározza az állami ünnepségekre meghívottak ülohelyeit, beleértve a vallási közösségeket, nem sérti alkotmányosan vagy törvényileg vé­dett jogaikat, beleértve a vallásszabadsághoz való jogot sem. (0700-73/2019/5 számú hatá­rozat, 2020. május 19.) A kérelmezo nem bizonyította, hogy a twitter fiók letiltásának oka a vallása vagy a megy­gyozodése volt A parlamenti párt tagjai letiltották az egyik kisebb vallási közösség twitter fiókját. A vallási közösség panaszkodott a bánásmód miatt, amelyet vallási alapon történo diszkriminációként jellemzett, mivel a letiltás állítólag megakadályozta vallásának terjesztését a letiltott Twit­ter fiók követoi között. A Hivatal nem állapított meg diszkriminációt annak bizonyításának hiánya végett, hogy a letiltást a vallás okozta volna. Ugyanakkor a letiltással nem sértették meg a vallásszabadságot vagy a vallási közösség vallási meggyozodésének kinyilvánításának jogát. (0700-69/2019/7 számú határozat, 2020. május 19.) A petíciók elbírálásának módja az Országos Petíciós Közgyulés bizottsága elott nem diszk­rimináció A panaszos diszkrimináció fennállását állította abban az ügyben, ahogyan a Petíciós Bizott­ság kezelte petícióját a Nemzetgyulésben. Petícióját nem kezelték megfeleloen, és problé­másnak minosítette azt is, hogy petícióját nem nyilvános ülésen kezelték, mint bizonyos más petíciókat. Politikai meggyozodésen alapuló diszkrimináció fennállását állította. A Hivatal az eljárás során megállapította, hogy azok az állítások, amelyek szerint a Petíciós Bizottság nem kezelte megfeleloen a petíciót, nem kerültek megerosítésre. Megállapította azt is, hogy számos petíciót nem kezeltek nyilvános üléseken, ezért nem tudta megerosíteni a politikai meggyozodésen alapuló diszkriminációt. Megállapította azonban, hogy a petícióhoz való jog nincs megfeleloen szabályozva, és hogy a petíciók vizsgálatának eljárása nincs megfeleloen meghatározva. (0700-79/2019/13 számú határozat, 2020. július 27.) Az utasítás, hogy távolítsák el a buszról a hirdetést, valláson vagy meggyozodésen alapuló diszkriminációnak minosül A Hivatalhoz feljelentés érkezett a kezdeményezotol, aki szerzodést kötött a reklámügynök­séggel. A szerzodésben az aláírók megállapodtak abban, hogy reklámüzenetet készítenek, amelyet két hónapos határozott idotartamra felhelyeznek a tömegközlekedési szolgáltató jármuvére. A reklámüzenetet felhelyezték a jármure, de ido elott, kilenc nap után eltávolítot­ták róla. A Hivatal azt vizsgálta meg, hogy a reklámüzenet ido elotti eltávolítása a tömegköz­lekedési szolgáltató jármuvérol vallás vagy meggyozodés személyes körülmény miatti diszk­riminációt jelent-e. Mivel az egyezség miatt leállt az eljárás az egyik potenciális szabálysérto ellen, a Hivatal az eljárás folytatásában a tömegközlekedési szolgáltató bánásmódjára össz­pontosított. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az említett reklámüzenetet valóban ido elott eltávolították a tömegközlekedési szolgáltató jármuvérol. Ez a tömegközlekedési szolgáltató kérésére történt, amely elküldte azt a reklámügynökségnek, amely el is távo­lította a reklámüzenetet. A reklámmal a kezdeményezo terhesség esetén igénybe veheto tanácsadó és támogató szolgáltatásait hirdette. A hirdetés negatív reakciókat váltott ki a nyilvánosság körében, mivel a kérelmezo egyébként ellenzi az abortuszt. A negatív reak­ciókat a tömegközlekedési szolgáltató intolerancia felkeltésének tekintette, ami lehetové tette számára, hogy hirdetési követelményei alapján visszavonja a hirdetést. A szolgáltató következésképpen azzal érvelt, hogy a hirdetés eltávolításának oka a közönség állítólagos intoleranciájának felbujtása volt, nem pedig a reklám tartalma, illetve a kezdeményezo hite vagy meggyozodése. A Hivatalt nem gyozte meg az érv. Megállapította, hogy a reklámüzenet eltávolítása megbántotta a kezdeményezot, aki egyébként vallás vagy meggyozodés sze­mélyes körülményekkel kapcsolatos nézeteket képviselt. Megállapította, hogy a tömegköz­lekedési szolgáltatónak a reklámügynökséghez intézett kérelme diszkriminációs utasításnak minosül, amely nincs összhangban a ZVarD 9. cikkével. A szabálysérto fellebbezést nyújtott be a Közigazgatási Bírósághoz, ahol az eljárás még folyamatban van. (0700-2/2019/33 számú határozat, 2019. 7. 4.) 1.5.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény vonatkozásában 2020-ban a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény vonatkozásában. 1.5.4 A Hivatal ajánlásai 2020-ban a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény vonatkozásában. 1.5.5 A vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény­kutatásból Vallás: Szlovénia lakosságának jelentos része értelmezi a diszkriminációt vallás miatti egyen­lotlen bánásmódként (21 százalék) - ez hat százalékponttal több, mint 2017-ben. Viszont a válaszadók 21 százaléka (ami hét százalékponttal kevesebb, mint 2017-ben) véli úgy, hogy Szlovéniában a vallás a diszkrimináció leggyakoribb oka. Ugyanakkor a felmérésben résztve­vok öt százaléka érzékeli a muzulmánokat a diszkrimináció leggyakoribb áldozataként Szlo­véniában, egy százaléka pedig a keresztényeket. A lakosság hozzáállása a valláshoz a nem meghatározott és a pozitív egyetértés között van: a lakosság nyolc százaléka érezné magát kellemetlenül, ha nem keresztény polgármester képviselné oket, ami az emberek 80 százalékát nem zavarná. Másrészt az emberek 32 szá­zaléka nem bízna egy iszlám hitu vezetovel rendelkezo szervezetben, amelyben viszont a válaszadók 39 százaléka bízna meg. Ugyanakkor az emberek 43 százaléka nem ért egyet az­zal, hogy az óvodákban és iskolákban a vallásukhoz igazítsák a gyermekek étrendjét, amit az emberek 35 százaléka támogat. A lakosság 67 százaléka érti meg azokat az embereket, akik más vallású emberhez mennek feleségül, vagy ezért megváltoztatják vallásukat, és a válasz­adók 13 százaléka nem ért egyet ezzel. Gyermekük más vallású emberrel való házasságával kapcsolatban azonban nagyobb tolerancia mutatkozik, mivel ezt a válaszadók 75 százaléka támogatná, és a válaszadók kilenc százaléka nem támogatna. Meggyozodés: A válaszadók negyede (25 százaléka) említi a politikai meggyozodést a diszk­rimináció leggyakoribb okaként Szlovéniában, ami nagy növekedés a 2017-es 13 százalékhoz képest. Ugyanakkor a résztvevok hat százaléka véli úgy, hogy Szlovéniában a politikusok vagy a politikai meggyozodéseket kifejezo emberek a diszkrimináció leggyakoribb célpontjai, ami három százalékponttal több, mint 2017-ben. Az adatok azt mutatják, hogy megerosödött az intolerancia a különleges politikai meggyozo­dések iránt; az emberek 59 százaléka (nyolc százalékkal több, mint 2017-ben) gondolja úgy, hogy vannak olyan emberek, akiknek politikai nézeteik miatt meg kellene tiltani a médiában való megjelenést, amivel a válaszadók 21 százaléka nem ért egyet. 2020-ban kétszer annyi válaszadó állította azt, hogy politikai meggyozodésük miatt diszk­riminálták oket (a 22 százalék közül, akik azt állították, hogy diszkriminálva voltak), még­pedig 14 százalék (Szlovénia lakosságának 3,5 százaléka), szemben a 2017-es 7 százalékkal (Szlovénia lakosságának 1,5 százaléka). A 14 százalék közül, akik azt állítják, hogy zaklatva voltak, 14 százalékot zaklattak politikai meggyozodésük miatt, ami Szlovénia lakosságának csaknem két százaléka. 1.5.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény viszonylatában A COVID-19 koronavírus járvány bejelentése miatt a Hivatal foként írásban muködött együtt a civil társadalmi szervezetekkel. Így információkat szerzett a diszkriminációról, amelyet az egyes szervezetek észleltek munkájuk során. 1.5.7 Oktatás és tudatosságnövelés a vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatban 2020-ban a Hivatal nem végzett oktatási és tudatosságnövelo tevékenységeket a vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatban. A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 7. cikke Az állam és a vallási közösségek elkülönülnek. A vallási közösségek egyenjogúak; szabadon gyakorolhatják vallásukat. 1.6 Fogyatékosság A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 52. cikke (a fogyatékkal élok jogai) A fogyatékkal éloknek a törvénnyel összhangban biztosítva van a védelem és a munkára való felkészítés. A testi vagy szellemi fogyatékkal élo gyermekeknek és más súlyos fogyatékkal élo személyeknek joguk van az oktatáshoz és az aktív társadalmi életre való felkészítéshez. Az elozo bekezdésben említett oktatást és képzést közpénzekbol kell finanszírozni. 1.6.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a fogyatékosság személyes körülménnyel kapcsolatban Hozzáférés a tömegközlekedéshez A Hivatalt egy kerekesszéket használó ügyfél kereste meg a tömegközlekedés hozzáférhe­toségével kapcsolatban. Rámutatott arra az eseményre, amikor a buszsofor nem akarta elo­készíteni a rámpát a jármube való belépéshez, és rámutatott az úgynevezett „elektromos robogókkal” közlekedo emberek tömegközlekedési jármuvekhez való hozzáférésének kérdé­sére, valamint arra, hogy egyes soforök kíséretet követelnek meg a kerekesszékes emberek­nél. A Hivatal felkereste a személyszállítási közvállalatot a beérkezett információk alapján. A vállalat azt válaszolta, hogy a rámpa elokészítése a jármube történo belépéshez a sofor kötelessége, amelyet a soforre vonatkozó belso akták is meghatároznak. A kíséret követel­ményével kapcsolatban a fuvarozó gondoskodott arról, hogy az utóbbit ne követelje. Viszont figyelmeztette arra, hogy az autóbusz felszerelése a kerekesszékekhez igazodik, nem pedig az elektromos robogókhoz, ami miatt balesetveszély áll fenn, ezért a kíséro megkövetelése észszeru a biztonsági okok tekintetében. A Hivatal továbbította a magyarázatokat az ügy­félnek. (0702-89/2020) Az iskola hozzáférhetosége a mozgássérült diákok számára A Hivatalt egy mozgássérült kilencedikes diák édesanyja kereste meg, akinek a fia be akart iratkozni az egyik gimnáziumba, de mégsem döntött mellette, mert építészeti szempontból megközelíthetetlen a mozgáskorlátozottak számára. Tanácsot kért a Hivataltól az eljárás elindításának lehetoségeirol. A Hivatal bemutatta az ügyfélnek a feljelentés benyújtásának lehetoségét a gimnázium ellen, valamint a fogyatékosság miatti diszkrimináció megállapí­tásának eljárását. Az ügyfél végül nem döntött a feljelentés mellett, de megmutatkozott a téma rendszerszintu kezelésének szükségessége, mivel a közoktatási hálózat azon gimnázi­umainak egyikérol van szó, amelyek nem hozzáférhetoek a mozgáskorlátozottak számára. (0702-68/2019) A fogyatékkal élo személy munkaviszonyának megszüntetése A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, akinek a foglalkozás-egészségügyön az orvosi vizsga után III. fokozatú fogyatékosságot ismertek el. Ennek eredményeként munkáltatója azzal az indokkal szüntette meg munkaviszonyát, hogy nincs más megfelelo munkája az ügyfél számára. Az ügyfél nem értett egyet és úgy vélte, hogy a munkáltató ugyanúgy hozzá tudta volna igazítani a munkafolyamatot, mint ahogy hozzáigazította egy olyan munkatársához, aki nem rendelkezik ezzel a fogyatékossággal. Az ügyfél úgy vélte, hogy hátrányosan meg­különböztették kollégájához képest. Véleményt és tanácsot kért. A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy lehetosége van bírósági védelemre, és arról is tájékoztatta, hogy miként indíthatja meg a Hivatalnál a diszkrimináció-megállapítási eljárást. Az ügyfél nem döntött a feljelentés mellett. (0700-16/2020) A paralízises személy kíséroje részvételének biztosítása a rehabilitációban A Hivatalt egy paralízises személy kereste meg, mert nem engedték meg a kíséro jelenlétét a fizetett rehabilitáció során. A kérdés arra vonatkozott, hogy a megfelelo alkalmazkodás kötelességének megvalósulását (amelyet a kíséro jelenlétével biztosítanának) hogyan lehet elérni az egészségügyi rehabilitációs szolgáltatáshoz való hozzáférésben, amelyet a fogyatékosságügyi egyesületek végeznek. A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek, hogyan folytathatná le a diszkrimináció-megállapítási eljárást ebben az esetben, és hogyan tud feljelentést tenni. Az ügyfél nem döntött a feljelentés mellett. A Hivatal már hozott határozatot megállapított diszkriminációról egy hasonló ügyben, viszont ezen a területen nincs illetékes felügyeloség, amely szabálysértési eljárást folytathatna az egyesület ellen. (0702-59/2019) Hozzáférés a bolthoz a járvány idején A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki 50 éves fogyatékkal élo személyként az új koro­navírus miatt kikiáltott járvány idején élni kívánt a boltokban történo vásárlás lehetoségével, a kizárólag kiszolgáltatott csoportok számára fenntartott idoben. Mikor az üzlethez érkezett az említett idoben a biztonsági or nem engedte be, mivel azt az utasítást kapta, hogy csak 65 éven felülieket engedjen be az üzletbe. Tanácsot kért a Hivataltól. A Hivatal magyarázatot adott az ügyfélnek arra vonatkozóan, hogy a biztonsági or helytelen utasításokat kapott, és azt tanácsolta neki, hogy tájékoztassa az üzletet arról, hogy a fogyatékkal élo személyek a kiszolgáltatott csoportok közé tartoznak, valamint javasolta neki a feljelentés benyújtását. (0702-66/2020) A demenciás rokonok meglátogatásának lehetosége az idosek otthonaiban A Hivatalhoz egy olyan ügyfél fordult segítségért, aki egy idosek otthonában lakó demenci­ás és mozgásképtelen hölgy rokona. Az intézmény már nem engedélyezte a látogatásokat, ennek következtében pedig nagymértékben romlott a pszichofizikai állapota. A Hivatal fel­kereste az intézményt a látogatás teljes tilalmának jogalapjával kapcsolatban, amely nem engedélyezi a kivételeket a fogyatékkal élo lakosok számára, és amely megfelelne a kiigazítá­si kötelezettségnek. Az intézmény elmagyarázta az új koronavírus-fertozések korlátozására irányuló erofeszítések és az intézkedések jogalapját, ideértve a fertozo betegségekrol szóló törvényben és a fertozo betegségek miatt veszélyeztetett területek kijelölésérol szóló CO­VID-19 rendeletben meghatározott intézkedések alkalmazásáról szóló kormányhatározatot. A Hivatal továbbította az intézmény magyarázatait az ügyfélnek, annak magyarázatával együtt, hogy miként kezdeményezheti a diszkrimináció-megállapítási eljárást a Hivatalnál. Az ügyfél megköszönte a válaszadást. (0702-116/2020) Elégedetlenség a fogyatékosság elismert fokozatával Az ügyfél azért fordult a Hivatalhoz, mert a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosító Intézet (ZPIZ) nem ismeri el a fogyatékosság I. kategóriáját, csak a III. kategóriát. Az ügyfél bírósági eljárást indított a ZPIZ határozata ellen. Továbbította a Hivatalnak a szakértoi véleményt a bírósági eljárásból, amellyel az ügyfél nem értett egyet. A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek, hogy nem avatkozhat bele a konkrét bírósági eljárásba, és hogy a fogyatékosság fokozatának ér­tékelése egy olyan szakmai kérdés, amelyben a Hivatal nem illetékes. A Hivatal kifejezte megértését az ügyfél helyzetével kapcsolatban, és tanácsot adott a további lehetoségeirol a bírósági eljárásban. (0702-26/2020) Mentesség a bírósági illetékek alól A Hivatalt az ügyfél törvényes képviseloje kereste meg, aki bírósági eljárást folytat a szava­zati jog újbóli megszerzése miatt, amelyet a Nemzetgyulési választási törvény 7. cikkének harmadik bekezdése alapján vettek el tole. Az ügyfélnek a bírósági illetékek megfizetése alóli mentesség iránti kérelme nem járt sikerrel, amelynek a jogalapot a Bírósági illetékekrol szóló törvény 10. cikkének harmadik bekezdése határozza meg diszkrimináció elleni védelem esetén. A Hivatal tanácsot adott a ügyfélnek azzal, hogy érveket készített elo, amelyeket felhasználhat a bírósági eljárásban. Az ügyfél bovebben is tájékoztatta a Hivatalt a szavazati jog visszaadására irányuló erofeszítésekrol, ami egy olyan strukturális kérdés, amellyel a Hi­vatal rendszerszinten is foglalkozik. (0702-40/2019) Nehézségek az állami hatóságokkal való együttmuködés során az autizmussal élo gyermek iskoláztatásával kapcsolatban A Hivatalhoz egy olyan ügyfél fordult, aki egy sajátos nevelési igényu gyermek édesanyja, és aki már régóta vár egy határozatot, ugyanakkor nehézségekkel szembesül az állami ható­ságokkal való együttmuködés során a gyermeke helyzetének megoldása terén. A Hivatal az üggyel az állami hatóságok azon kötelezettségének fényében foglalkozott, hogy a fogyaté­kosságon alapuló diszkrimináció megakadályozása érdekében megfelelo kiigazításokat kell hogy biztosítsanak a fogyatékkal élo gyermekek számára. A Hivatal tanácsokkal látta el az ügyfelet a megfelelo kiigazításokkal kapcsolatban, és tájékoztatta ot a különbözo kérdések­ben illetékes hatóságokról, amelyeket a Hivatalnak címzett. (0702-49/2019) A fogyatékkal élo személy munkaviszonyának megszüntetése A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, akinek a foglalkozás-egészségügyön az orvosi vizsga után III. fokozatú fogyatékosságot ismertek el. Ennek eredményeként munkáltatója azzal az indokkal szüntette meg munkaviszonyát, hogy nincs más megfelelo munkája az ügyfél számára. Az ügyfél nem értett egyet és úgy vélte, hogy a munkáltató ugyanúgy hozzá tudta volna igazítani a munkafolyamatot, mint ahogy hozzáigazította egy olyan munkatársához, aki nem rendelkezik ezzel a fogyatékossággal. Az ügyfél úgy vélte, hogy hátrányosan meg­különböztették kollégájához képest. Véleményt és tanácsot kért. A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy lehetosége van bírósági védelemre, és arról is tájékoztatta, hogy miként indíthatja meg a Hivatalnál a diszkrimináció-megállapítási eljárást. Az ügyfél nem döntött a feljelentés mellett. (0702-40/2020) 1.6.2 Diszkrimináció-megállapítás a fogyatékosság személyes körülmény miatt Ha a hitelképesség kiszámításánál a jövedelemnél nem veszik figyelembe a segélyért járó juttatást, az nem számít diszkriminációnak A fogyatékkal élo személy, aki segélyért járó juttatást kap, banki hitelt szeretett volna fel­venni a lakása felújításához. A bank a személy hitelképességének kiszámításakor nem vette figyelembe a juttatást, ezért az illeto panaszt tett a Hivatalnak és diszkrimináció fennál­lását állította. Az eljárás során a Hivatal megállapította, hogy a segélyért járó juttatás a fogyatékkal élok számára szigorúan meghatározott juttatás, amelyet csak a fogyatékkal élo személy mindennapi feladatai ellátásának konkrét céljára, nem pedig kölcsön finanszírozásá­ra lehet felhasználni. Ezért a Hivatal ebben az esetben nem állapított meg diszkriminációt. (0700-20/2020/3 számú határozat, 2020. július 1.) A város gyalogos rendszerének megváltoztatása és az óvárosba való bejutás korlátozása nem számít fogyatékosságon alapuló diszkriminációnak Az egyik városi önkormányzat lezárta belvárosában a forgalmat, és korlátozta belépést, ezért csak az ingatlantulajdonosok és -bérlok léphettek be. Az ügyfél panaszt tett, mivel fogyaték­kal élo személyként nehezebben tudott bejutni az óvárosba, ahol annak az egyesületnek a helyisége van amelynek tagja. A Hivatal megállapította, hogy a városi önkormányzat ezzel egyidejuleg szállítást biztosított ingyenes elektromos jármuvel, amely minden nap reggel 7 és este 19.30 között állt rendelkezésre. Az egyesület nyitvatartási ideje legkésobb 18.00-ig tart és az egyesület munkaidejének meghosszabbítása esetén az illeto az egyesület enge­délyét is felhasználhatja a belépéshez. A Hivatal szerint az új szabályozás legitim célt követ – a belváros forgalmának csökkentését, és a szabályozás megfelelo és szükséges ennek a célnak az eléréséhez, ugyanakkor gondoskodtak a csökkent mozgásképességu emberekrol is. (0700-56/2019/8 számú határozat, 2020. február 19.) A fogyatékkal élo személyek üzletbe történo belépésének elutasítása a Covid-19 járvány idején diszkriminációnak minosül A Hivatal egy olyan kerekesszékes személytol kapott feljelentést, aki a bejelentett járvány során 10 óra után, azaz a kiszolgáltatott csoportok számára fenntartott idon kívül nem vásárolhatott1. A biztonsági or úgy értékelte, hogy az ügyfél a veszélyeztetett csoporthoz tartozik, ezért megtiltotta neki a belépést. A Hivatal diszkrimináció-megállapítási eljárást folytatott a ZVarD törvénnyel összhangban. Megállapította, hogy az üzlet vezetosége azt a téves információt adta a biztonsági oröknek, hogy reggel 10 után tilos a vásárlás minden kiszolgáltatott csoport számára, és nem csak az idosek számára, amint az a vonatkozó kor­mányrendeletben szerepel. A Hivatal megállapította a diszkrimináció tilalmának megsérté­sét, ezért azt javasolta az illetékes felügyeloségnek, hogy indítson szabálysértési eljárást. (0700-24/2020/10 számú határozat, 2020. július 27.) Az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet A SZK Hivatalos Közlönye, 25/20, 29/20, 32/20, 37/20, 42/20, 47/20, 53/20, 58/20, 59/20 és 67/20. 1.6.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a fogyatékosság személyes körülmény vonatkozásában A Hivatal szerint a Nyugdíjakkal és a sport területén elért kiemelkedo teljesítményekkel járó kiegészítésekrol szóló törvény diszkriminatív a fogyatékkal élo sportolókkal szemben Az állítólagos diszkriminációról szóló feljelentés alapján a Hivatal értékelte a Nyugdíjakkal és a sport területén elért kiemelkedo teljesítményekkel járó kiegészítésekrol szóló törvény (ZDPIDŠ) diszkriminatív jellegét. A rendelet részletesen szabályozza azokat a feltételeket, amelyek mellett az élsportolók különleges nyugdíjkiegészítést kaphatnak. Így azok a sporto­lók, akik érmét szereztek valamely olimpiai sportág világbajnokságán, nyugdíjkiegészítésre jogosultak. Viszont a hasonló teljesítményu fogyatékkal élo sportolók nem. A Hivatal szerint a fogyatékkal élo és nem fogyatékkal élo élsportolók összehasonlítható helyzetben vannak, ezért jogaiknak is egyenloknek kellene lenniük. A Hivatal megállapította, hogy a ZDPIDŠ-ben szereplo szabályozás fogyatékosságon alapuló diszkriminációnak minosül a fogyatékkal élo sportolókkal szemben. (050-3/2020) A Hivatal szerint a fizikai fogyatékossággal járó ellátások értékének és a fogyasztói árak növekedésének nem összehangolása jogi hiányosság és diszkriminációt okoz A Hivatal az áldozat kezdeményezése alapján értékelte a fizikai fogyatékossággal kapcsola­tos fogyatékossági ellátások összehangolásának jogi szabályozásának diszkriminatív jellegét. Megállapította, hogy 2012 óta, amikor elfogadták a Nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szó­ló törvény módosítását, olyan jogszabályok elfogadását tervezik, amelyek az összehangolás módját is szabályoznák. Azóta jogi hiányosságok tapasztalhatók ezen a területen – nincs jogalapja annak, ami szerint a fogyatékossági ellátások bekerülnének a transzferekbe, ame­lyeket az Egyéneknek és háztartásoknak történo transzferekrol szóló törvény alapján han­golnak össze. Ennek a jogi hiányosságnak a következménye az a diszkriminatív bánásmód, amely a fizikai fogyatékosságuk miatt rokkantsági ellátásra jogosult személyeket érinti. (050-12/2020) A Hivatal szerint nem diszkriminatív a fogyatékkal élo nyugdíjasok és a fogyatékkal élo személyek esetében alkalmazott eltéro rendelkezés A kezdeményezo azt állította, hogy a fogyatékkal élo nyugdíjasok rosszabb azaz kevésbé kedvezo helyzetben vannak, mint azok a fogyatékkal élok, akik fogyatékossági nyugdíjban nem részesülnek vagy nem részesülhetnek, de rokkantsági ellátásban részesülnek. A két ka­tegóriát különbözo rendeletek szabályozzák. A Nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény (ZPIZ-2) és a Fogyatékossággal élok társadalmi befogadásáról szóló törvény (ZSVI) ténylegesen különbözo helyzetben lévo fogyatékossággal élo személyekre vonatkoznak. A ZPIZ-2 alapján kezelt személyek esetében figyelembe kell venni a nyugdíjra és a fogyaté­kossági biztosításra való jogosultságukat (a munkatevékenységeik tényéhez kapcsolódóan). A ZSVI alapján kezelt személyek nem jogosultak vagy nem lehetnek jogosultak ezekre a jo­gokra, mivel soha nem dolgoztak, vagy túl kevés idot dolgoztak. Mivel a két csoport nincs hasonló helyzetben, indokoltak a különbözo törvények eltéro elrendezései, amelyek eltéro jogokat biztosítanak. Ennek eredményeként a Hivatal úgy értékelte, hogy a jogi szabályozás nem diszkriminatív a fogyatékkal élo nyugdíjasokkal szemben. (050-3/2019) A Hivatal szerint a Személyi segítségnyújtásról szóló törvény nem diszkriminatív a siket-vak személyekkel szemben a siket személyekhez képest A két siket-vak személy vak személyként segítség- és ápolási támogatást kap. A Személyi segítségnyújtásról szóló törvény (ZOA) hatálybalépése óta jogosultak havi 30 órás személyi segítségnyújtásra és ennek következtében meg kellett kezdeniük a támogatásért és gon­dozásért járó támogatás felének kifizetését a kiválasztott asszisztensnek. Úgy vélik, hogy a ZOA diszkriminatív a siket-vakokkal szemben a siketekhez képest. A Hivatal úgy értékel­te, hogy a szabályozás nem diszkriminatív. Ugyanis a siketek nem is jogosultak a segélyre, ezért annak felét nem kell fizetniük az asszisztensnek, ha jogosultak személyes segítségre. A fentieket figyelembe véve a Hivatal úgy értékelte, hogy a rendelet nem diszkriminatív. (050-1/2019 és 050-2/2019) A Hivatal szerint a Turisztikai utalványok felhasználásáról szóló rendelet nem jelent diszk­riminációt az idosekkel, betegekkel és fogyatékkal élokkel szemben Az ügyfél panaszt nyújtott be a Hivatalnak azzal kapcsolatban, hogy a fogyatékkal élok, a be­tegek és az idosek nem tudják kihasználni a turisztikai utalványokat. Életkor, fogyatékosság és egészségi állapot szerinti diszkriminációt állított, és azt kérdezte, hogy ezek a személyek miért nem használhatják az utalványokat más szolgáltatásokhoz. Az elonyöket A COVID-19 járvány következményeinek enyhítését és kiküszöbölését célzó intervenciós intézkedésekrol szóló törvény vezette be.2 A Hivatal megállapította, hogy az utalványok kiosztásának célja a világjárvány miatt jöve­delem nélkül maradt szlovén turizmus megmentése, valamint a belföldi vendégek szlovéniai turisztikai létesítmények kihasználásra való irányítása. A Hivatal szerint az utalványok ki­osztásának célja legitim volt, az utalványok turisztikai célú felhasználásának feltételei pedig megfeleloek és szükségesek voltak. Így a rendeletben nem áll fen diszkrimináció gyanúja. A Hivatal ezért nem végzett részletesebb értékelést a diszkriminációról. (050-17/2020) A SZK Hivatalos Közlönye, 80/20. 1.6.4 A Hivatal a fogyatékosság személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlás a Lakástörvény módosításáról szóló törvény tervezetével kapcsolatban A Hivatal javasolta a Környezetvédelmi és Térrendezési Minisztériumnak a törvény kiegészí­tését azzal a céllal, hogy javuljon a fogyatékkal élok fizikai akadálymentessége a többlakásos épületekben. Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. (0709-62/2020/1) Ajánlások az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló törvény törvénytervezetével kap­csolatban A Hivatal a Kulturális Minisztériumnak tett ajánlásában az Audiovizuális médiaszolgáltatá­sokról szóló törvénnyel (ZAvMS) kapcsolatban az összes szolgáltatás szélesebb köru hozzáfér­hetoségét szorgalmazta az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében (ideértve a weboldalakat, a webalkalmazásokat és az elektronikus musorújságo­kat, információk biztosítását az elérhetoségrol hozzáférheto formátumokban), valamint az akadálymentesítési követelmények szigorúbb ellenorzésének törvényesítését javasolta. A Hivatal többek között olyan szabályozás meghatározását javasolta, amely az érintettek számára kötelezo jellegu idokeretet, mérheto tartalmi célokat és mutatókat határoz meg a szolgáltatásaik hozzáférhetoségének elérése érdekében. A Hivatal ezért azt javasolta, hogy a módosítás tervezet 10. cikke utaljon a rendszerszintu jogi összefüggésre a Fogyatékkal élo személyek esélyegyenloségérol szóló törvény 8. és 14. cikkével, és a leheto leghamarabb fo­gadják el a hozzáférhetoség legalacsonyabb közös szabványát. (0709-48/2020) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlások és megjegyzések a Médiatörvény módosításáról szóló törvényjavaslat új törvény­tervezetével kapcsolatban A Hivatal egy nyilvános vita keretében ajánlást küldött a Kulturális Minisztériumnak (MK), mint a Médiatörvény (ZMed) új törvényjavaslatának fogalmazójának, amelynek középpont­jában az egyenlotlenség és intolerancia, a média és musorok tartalmának fogyatékkal élok számára történo hozzáférhetosége, valamint a különleges jelentoségu média státusz meg­szerzésének feltételei szerepeltek. A Hivatal azt javasolta, hogy vegyék figyelembe a Hivatal az új ZMed-törvénymódosítás elso tervezetével kapcsolatban tett ajánlásait, ideértve azt a javaslatot is, hogy határozzák meg szabálysértésként a médiatulajdonosok azon kötelezett­ségének megszegését, hogy platformajikról eltávolítsák az online kommenteket, amelyek in­toleranciára ösztönöznek (notice and take down). (0701-1/2019/7) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a Szlovéniai rádióról és tévérol szóló törvény törvénymódosításának tervezetével kapcsolatban A Hivatal azt javasolta a Kulturális Minisztériumnak, mint a Szlovéniai rádióról és tévérol szóló törvény módosításának fogalmazójának, hogy a szociálisan veszélyeztetett és bizonyos fogyatékkal élo embercsoportok mellé vegyék fel a mentális fogyatékkal éloket is azok a sze­mélyek közé, akik mentesülnek az RTV-díj megfizetése alól. A Hivatal azt is javasolta, hogy a minisztérium tanulmányozza át egy hasonló szabályozás lehetoségét a pszichoszociális fogyatékosságokkal élo személyek esetében. (0701-10/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlások a COVID-19 járvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gya­korolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról (PKP2) A Hivatal a Nemzetgyulésnek olyan különleges intézkedések elfogadását javasolta a kiszol­gáltatott társadalmi csoportok számára a COVID-19 fertozo betegség járványa alatt, ame­lyeket a PKP1 figyelmen kívül hagyott, vagy amelyek helyzetét nem szabályozták megfele­loen. Ennek során a kormánynak szóló április 10-i ajánlásra (0701-5/2020/1) támaszkodott, amelyben összefoglalta azt, hogy mely ajánlásokat nem vették figyelembe, illetve melyeket csak részben. A Hivatal javasolta, hogy a járvány idején hatályos intervenciós intézkedések keretében biztosítsák a következoket is: pénzügyi segítség a személyes segítséget igénybe vevoknek és szolgáltatóknak; pénzügyi segítség az idosek otthonai számára; pénzügyi segít­ség a sajátos nevelési igényu gyermekek családjainak. (0701-5/2020/6) Az ajánlás állapota: Az ajánlásokat figyelembe vették a sajátos nevelési igényu gyermekek családjai esetében, részben figyelembe vették az idosek otthonai esetében, de a személyes segítséget igénybe vevok és a személyes segítséget nyújtók esetében nem vették figyelembe a pénzügyi támogatásra vonatkozó ajánlásokat. Ajánlás az Ügyészségi törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A Hivatal a törvény szakmai összehangolásának összefüggésében azt javasolta az Igazság­ügyi Minisztériumnak, hogy következetesen szabályozzák a kisebbségi nyelvek hivatalos nyelvként való használatát az összes hatóság elotti eljárásban. Rámutatott arra is, hogy a tervezet két része, amelyek lehetové teszik az állami ügyészek foglalkoztatási státuszába való beavatkozást, megkérdojelezhetoek a fogyatékosság és az életkor személyes körülmé­nyen alapuló diszkrimináció tilalma szempontjából. (0701-11/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a Hosszan tartó ápolásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a törvénytervezet világosan határozza meg a hosszan tartó ellátáshoz való hozzáférést úgy, hogy az mindenki számá­ra egyenlo legyen, függetlenül a kedvezményezettek személyes körülményeitol, valamint a kedvezményezettek önálló és autonóm életéhez való jogtól. Javasolta, hogy a törvény egyér­telmuen határozza meg a hosszan tartó ápoláshoz való jogot, részletezze az összes lényeges elemet, a megvalósítás kritériumait és módszereit, valamint védelmének eszközeit. Azt is javasolta, hogy biztosítsanak hasonló jogokat azoknak a gyermekeknek, akik nem rendelkez­nek tartós ápolásban részesülo státusszal. (0701-14/2020/2) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. A COVID-19 járvány következményeinek enyhítését és kiküszöbölését célzó intervenciós in­tézkedésekrol szóló törvény (PKP5) javaslataira vonatkozó ajánlás A Hivatal azt javasolta a Nemzetgyulésnek, hogy az intézkedésekkel a karantén vagy a gyer­mekvédelem (ún. vis maior) miatt munkát nem végzo munkavállalók számára is biztosítsák a kártérítést, amely nem alacsonyabb a minimálbérnél (ami a járvány elso hulláma idején már érvényben volt). Ezek közé a munkavállalók közé, akik úgynevezett vis maior miatt nem képe­sek munkát végezni, kell érteni az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élo felnottek gondviseloit is, valamint a gyámokat és a gyermekek neveloszüleit is. A Hivatal javasolta, hogy a törvény tartalmazzon további indoklásokat az egyes kedvezmé­nyezettek megkülönböztetésére, valamint a támogatás vagy a kártérítés összegének meg­határozására szolgáló módszereket. Azt is javasolta, hogy fontolják meg további különleges intézkedések bevezetését az esélyegyenloség biztosítása érdekében azok számára, akiket leginkább fognak érinteni a kormány által elfogadott, a fertozések terjedésének visszaszorí­tására irányuló tervben már eloirányzott szigorúbb intézkedések. (0701-15/2020/1) Az ajánlás állapota: Az ajánlás azon részét vették figyelembe, ahol a Hivatal a legalább mi­nimálbér összegu kárpótlást javasolta (a PKP7-ben), és hogy a gyámok és neveloszülok is, beleértve a felnottek gondozóit is, részesüljenek a kártérítésben (a módosításokkal). A támo­gatás kedvezményezettjeinek indokolatlan megkülönböztetésére vonatkozó ajánlást figyel­men kívül hagyták. Ajánlás az Érzelmi és viselkedési problémákkal és zavarokkal küzdo gyermekekkel és serdü­lokkel szembeni bánásmódról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A nyilvános vita során a Hivatal ajánlást tett az Érzelmi és viselkedési problémákkal és za­varokkal küzdo gyermekekkel és serdülokkel szembeni bánásmódról szóló törvényjavaslattal (ZOOMTVI) kapcsolatban, és többek között a gyermekeket segíto központok (szlovénul: stro­kovni centri) muködési elveinek kiegészítését javasolta a diszkriminációmentesség elvével, a gyermekek emberi jogainak az életkorral és az érettséggel összhangban történo gyakor­lásának elvével, a tájékoztatáshoz való joggal, a nyilatkozattételhez való joggal, valamint a gyermekek és serdülok véleménykinyilvánítási és beleszólási jogával minden döntéshozatali folyamatban (az úgynevezett meghallgatáshoz való jog). Ezek az elvek és jogok a Gyermek­jogi Egyezménybol származnak. Javasolta továbbá az adatgyujtés módosítását az egyenlo bánásmód megvalósításának biztosítása és megfigyelése, valamint a konkrét intézkedések megtervezése céljából. (001-6/2020/5) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A jogalkotó az ajánlásnak csak egy kisebb ré­szét vette figyelembe, mégpedig az elvek közé integrálta a javasolt elvet is: „esélyegyenloség, miközben figyelembe vannak véve a gyermekek és serdülok eltéro igényei.” Az új Mentális egészségrol szóló törvényjavaslatra vonatkozó ajánlás Az Egészségügyi Minisztériumnak tett ajánlásában a Hivatal rámutatott az emberi jogok védelmének betartásával kapcsolatos tartalmak hiányára. Az Egészségügyi Minisztériumnak többek között azt javasolta, hogy a törvény tiltsa meg a mentális zavaron alapuló diszkri­minációt, megbélyegzést vagy egyéb kirekesztést, hogy vizsgálja meg a tervezett megol­dások megfeleloségét a Fogyatékossággal élo személyek jogairól szóló egyezménnyel, vala­mint hogy tájékoztatást, tanácsadást és informálást nyújtson a hozzáférhetoségi elveknek alapján a megfelelo nyelveken, formákban és technológiákban, ideértve a könnyen olvasható formában lévo információkat. (0070-4/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. A Gépjármuadóról szóló törvényjavaslatra vonatkozó ajánlások A Nemzetgyulésnek szóló ajánlásában a Hivatal rámutatott, hogy a diszkrimináció tilalma a nagycsaládosok és a fogyatékkal élo személyekre is vonatkozik a gépjármuadó alóli mentes­ség meghatározásánál. A mentességek bizonyos kritériumai (állandó lakóhely, a mentesség lehetosége csak egy jármure, csak bizonyos fogyatékossággal rendelkezo kedvezményezet­tek) az egyenlo bánásmód szempontjából megkérdojelezhetok (külföldiek, uniós polgárok, idosek és bizonyos fogyatékossággal élok), ezért a Hivatal ezen terület módosított szabályo­zását javasolta. (0070-3/2020/1) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe. A Helyi választási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tervezetére vonatkozó aján­lások A Hivatal azt javasolta az MJU-nak, hogy mindenki szavazati jogát tartsák tiszteletben, be­leértve az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élo embereket is. Ennek érdekében a választójogtól való megfosztás lehetoségének eltörlését javasolta, mivel ezt a jogot közvetle­nül védi az elsodleges uniós jog. Azt is javasolta, hogy tájékoztassák és hatalmazzák fel a vá­lasztókat úgy, hogy meghatározzák a választási eljárásokhoz és anyagokhoz való hozzáférés egységes normáját, valamint biztosítják a támogatott döntéshozatalt. A Hivatal javasolta, hogy fogadjanak el intézkedéseket a nok ösztönzésére a választásokon való részvételhez, valamint megválasztásuk tényleges valószínuségéhez. (0070-5/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. A Népszavazásról és népi iniciatívákról szóló törvény módosításáról szóló törvénytervezet­re vonatkozó ajánlások A Hivatal azt javasolta az MPA-nak, hogy a törvénymódosítás tegye lehetové a törvényhozá­sos és alkotmányozásos népszavazáshoz való jog, valamint a népi törvényhozáshoz és alkot­mányos kezdeményezéshez való jog gyakorlását azon személyek számára, akik a munkaké­pes státuszuk megvonása vagy a meghosszabbított szüloi felügyeleti jog során elvesztették szavazati jogukat. Javasolta, hogy korszerusítsék a választási eljárásokat és tartalmakat oly módon, hogy jogilag is biztosítsák a választási eljárásokhoz való teljes köru hozzáférést és az összes választópolgár felhatalmazását, beleértve az értelmi és pszichoszociális fogyatékos­sággal élo embereket is. Ugyanakkor biztosítani kell az úgynevezett támogatott döntéshoza­tal rendszerét. (0070-7/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és el­adásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet módosítására vonatkozó ajánlás - javaslat a nyugdíjasok, a fogyatékkal élok és a terhes nok vásárlási idejének meghosszabbítására A Hivatal azt javasolta az MGRT-nek, hogy a rendelet módosításával hosszabbítsák meg az élelmiszerboltokban történo vásárlás idointervallumát (kizárólag) bizonyos kiszolgáltatott csoportok számára. A Hivatalt arról tájékoztatták, hogy az idoseknek (nyugdíjasoknak) sok problémájuk adódik az elfogadott kormányrendelet miatt, amely a bizonyos kiszolgáltatott csoportok számára csak reggel 8 és reggel 10 között tette lehetové a vásárlást – ugyanis nem mindenki kerül sorra idoben. A Hivatal ezért azt javasolta, hogy az MGRT a rendelet módosításával hosszabbítsa meg a vásárlás idotartamát az élelmiszerboltokban (kizárólag) bizonyos kiszolgáltatott csoportok számára. (0701-2/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A sport terén végzett munkáért és elért kiemelkedo eredményekért járó nyugdíjkiegészíté­sérol szóló törvényre vonatkozó ajánlás. Az állítólagos diszkriminációról szóló feljelentés alapján a Hivatal értékelte a Nyugdíjakkal és a sport területén elért kiemelkedo teljesítményekkel járó kiegészítésekrol szóló törvény (ZD­PIDŠ) diszkriminatív jellegét, és megállapította, hogy a rendelet közvetlenül diszkriminálja a fogyatékkal élo sportolókat fogyatékosságuk alapján, hisz a szabályozás a fogyatékkal élo és nem fogyatékkal élo sportolóknál egyenlotlenül értékeli az elért kiemelkedo eredményeket. A paralimpiai sportágazatokban szerzett világbajnoksági éremmel rendelkezo fogyatékkal élo sportolókat így megfosztják a nyugdíj-kiegészítés lehetoségétol. A Hivatal tájékoztatta a Tudományos, Oktatási és Sport Minisztériumot az értékelésrol, és javasolta a jogszabályok módosítását. (050-3/2020/24) Az ajánlás állapota: Még nem vették figyelembe. Az iskolák bezárása esetén történo inkluzív oktatás biztosítására vonatkozó ajánlások A Hivatal azt javasolta, hogy a Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium inkluzív oktatást biztosítson minden gyermek számára az iskolák újbóli bezárása esetén, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésre. Rámutatott, hogy az egyes diákcsoportokkal, különösen az úgynevezett kiszolgáltatott cso­portokkal (pl. migráns hátteru, gazdaságilag gyengébb háttérrel rendelkezo, roma, sajátos nevelési igényu gyermekek) kapcsolatos illetékes szolgálatok elkötelezettsége ellenére is kü­lönbségek voltak az ismeretek elsajátításánál, ami negatívan befolyásolta a diákok tanulási sikerét és következésképpen az oktatáshoz való joguk gyakorlását. A Hivatal úgy értékelte, hogy amikor a járvány elso hullámában bevezették a távoktatást a számítógépes technológia segítségével, nem minden diáknak voltak azonos lehetoségei. Megismételte azt az ajánlást is, hogy az ebéd-támogatásra jogosult tanulóknak és hallgatóknak biztosítsák a jóváhagyott élelmiszer-támogatás összegének kifizetését az oktatási intézmények általános bezárása idején. (0709-60/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A Tudományos, Oktatási és Sport Minisztéri­um figyelembe vette az ajánlás némely részeit, pl. a távoktatás pszichológiai és pszichoszo­ciális következményeit, és 2020 decemberének végén kiadták a sajátos nevelési igényu gyer­mekek és serdülok nevelésére létesített intézmények újranyitásáról szóló döntést is. 1.6.5 A fogyatékosság személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból A felmérésben résztvevok közül a válaszadók 14 százaléka gondolta úgy, hogy Szlovéniában a különbözo fogyatékossággal (vagy betegséggel) élo emberek a diszkrimináció leggyakoribb célpontjai (ez kilenc százalékponttal több, mint 2017-ben), és a lakosság 21 százaléka érzékeli a fogyatékosságot a diszkrimináció leggyakoribb okaként Szlovéniában (ami három százalék­ponttal több, mint 2017-ben). A fogyatékosság tekintetében a lakosság magas szintu támogatást fejez ki az egyenloség érdekében, mivel Szlovénia lakosságának háromnegyede számára nem jelentene gondot, ha súlyos fogyatékossággal élo munkatársa lenne, míg a válaszadók csupán kilenc százaléka látja ezt problémának. 1.6.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a fogyatékosság személyes körülmény viszonylatában A siketek két képviseloje felkérte a Hivatalt, hogy beszéljenek az audizmusról (a siketek diszk­riminációjáról). A Hivatal képviseloinek 2020. január 31-én bemutatták tapasztalataikat az élet különbözo területein, többek között a munkaeropiacon, a munkakörülményekben és az oktatásban. A Hivatal képviseloit különösen érdekelték az oktatás minden szintjén szerzett tapasztalataik, különös tekintettel a siketek oktatásáról szóló különleges jelentés tervezett elkészítésével kapcsolatban. 2020. február 21-én a Hivatal képviseloje részt vett „A siket-vak emberek nyelve” címu konferencián, amelyet a szlovén siket-vakok szövetsége, a DLAN szer­vezett az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából. A konzultáció célja a siket-vakok anya­nyelvükhöz való jogának és az anyanyelvük felismerésének jelentosége volt. Szlovéniában 23 különbözo taktilis azaz tapintásos kommunikációs mód létezik a siket-vakok számára, és a siket-vakok nyelvének bevezetése segítené az ilyen típusú fogyatékossággal élo embereket abban, hogy egyenlobbnek és elfogadottabbnak érezzék magukat. A résztvevok a tolmács és a felhasználó közötti bizalmat emelték ki, mint a siket-vak kom­munikáció alapveto és kulcsfontosságú elemét. Kihangsúlyozták annak szükségességét, hogy rendszerszintu feltételeket biztosítsanak ahhoz, hogy a siket-vak nyelvet a gyakorlatban a leheto legtöbbet használják, és hogy „nyelvként”, és ne csak „kommunikációs módként” be­széljenek róla. Ehhez szintén hozzájárulna a siket-vakok nyelvének felvétele az új nemzeti nyelvpolitikai programba. 2020. szeptember 8-án a Hivatal képviseloi találkoztak Ilinka Todorovskival, a RTV Szlovénia nézoinek és hallgatóinak jogainak ombudsmanjával. Az ülésen információkat és megállapí­tásokat cseréltek a Hivatal és az ombudsman 2019-es éves jelentéseibol, és néhány közös kérdésre összpontosítottak, mint pl. az RTV musorok tartalmának hozzáférhetosége a fogya­tékkal élo személyek számára és a gyulöletbeszéd megakadályozása az online hírek alatt tett megjegyzésekben, 2020. október 1-jén a Hivatal képviseloi az RTV Szlovénia nézoinek és hall­gatóinak jogainak ombudsmanjának kezdeményezésére meglátogatták az RTV Szlovéniát. A látogatás célja az volt, hogy részletesebben megismerkedjenek az RTV Szlovénia munkájával a médiatartalmak fogyatékkal élok számára történo hozzáférhetoségének biztosítása terén, és a kommentek moderálása terén az MMC portálon. A médiatartalmak hozzáférhetoségé­nek biztosítása a fogyatékkal élok számára a televíziós program keretében a legfejlettebb. A nagyothallók hozzáférhetosége a leheto legnagyobb mértékben és a rendelkezésre álló ero­forrásokkal összhangban van biztosítva a tartalmak feliratozásával, a vakok és gyengénlátók számára pedig hangleírással és hangfeliratozással, amely a beszédszintézis technológiáját alkalmazza. A Hivatal képviseloi a gyengénlátók képviseloinek kezdeményezésére 2020. október 16-án egy munkamegbeszélés keretében cseréltek véleményt a fogyatékkal élok jogainak szabályo­zása terén felmerülo rendszerszintu kihívásokról. A beszélgetés középpontjában a technikai eszközök rendelkezésre állása, a segítségnyújtás és az ellátási támogatás, a hosszú távú gon­dozásról szóló törvénytervezet, a személyes segítségnyújtásról szóló törvény megvalósulása, valamint az észszeru kiigazítások (nem) biztosítása álltak. 1.6.7 Oktatás és tudatosságnövelés a fogyatékosság személyes körülménnyel kapcsolatban A Hivatal a Sožitje (Együttélés) Szövetség központi éves ülésén A mentális fejlodési fogyatékossággal élo személyeket segíto egyesületek szövetségének - Sožitje (Együttélés) meghívására a Hivatal képviseloje részt vett az éves ülésén, Zreceben, 2020. január 11-én. A Hivatal képviseloje eloadásában kihangsúlyozta, hogy mindannyiunk­nak törekednie kell egy olyan befogadó társadalom kialakítására, amely senkit sem rekeszt ki. Bemutatta a Hivatal muködésének módjait és lehetoségeit a különbözo szinteken. A nem kormányzati szervezetekkel való jó együttmuködés példájaként megemlítette a Sožitje Szö­vetség és a Hivatal közötti együttmuködést a Hivatal szolgáltatásairól szóló könnyen ol­vasható írásos információk elokészítése során. Egyes becslések szerint Szlovéniában félmil­lió embernek van szüksége könnyen olvasható információkra. Ezek legfoképp a fejlodési és egészségi mentális zavarokkal, a demenciában szenvedok, az idosek, a külföldiek és mások. A Hivatal támogatta a különbözo fogyatékossággal élo emberek multimodális mobilitásá­nak lehetové tételét célzó projektet Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje 2020. január 14-én részt vett a Szlovéniai Geodéziai Inté­zet (Geodetski inštitut Slovenije) „A különféle akadályokkal küzdo személyek multimodális mobilitásának lehetové tétele” címu, az Infrastrukturális Minisztérium által finanszírozott projekt nyilvános eloadásán. A projekt célja a kiszolgáltatott csoportok fizikai és digitális hoz­záférhetoségének lehetové tétele Szlovénia teljes területén, amely biztosítaná a mobilitást, a nagyobb társadalmi befogadást és az egyenloséget. Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje sok sikert kívánt a projektnek, és a helyes irányba tett lépésként jellemezte – mindenki nagyobb integrációjának biztosítása irányába. „A különféle akadályokkal küzdo emberek multimodális mobilitásának lehetové tétele egy olyan projekt, amellyel társadalmi szinten változunk azért, hogy megelozzük az egyes kirekesztési eseteket. Ez egy olyan irány, amely haladást hoz,” mondta Miha Lobnik esélyegyenloségi biztos a projekt bemutatóján. Miha Lobnik esélyegyenloségi biztos támogatta a különbözo fogyatékkal élo személyek multimodális mobilitásának lehetové tételét az eloadáson való részvétellel. A Hivatal „A siket-vakok nyelve” kerekasztalnál 2020. február 21-én, az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából a Hivatal képviseloje részt vett a szlovén siket-vakok szövetsége – a Dlan kerekasztalán, melynek címe „A siket-vakok nyelve”. A kerekasztalnál a résztvevok megvitatták a siket-vakok jogainak felismerésének és elismerésének fontosságát. A Hivatal képviseloje többek között kihangsúlyozta, hogy a fogyatékkal élok jogainak védelme során szigorúan be kell tartani a nemzetközi jog, valamint a nemzeti jogszabályok rendelkezéseit. Kihangsúlyozta azt is, hogy a kiigazítások elengedhe­tetlenek ahhoz, hogy a fogyatékkal élo személyek teljes mértékben és egyenlo módon élvez­hessenek minden emberi jogot és alapveto szabadságot. A Hivatal a Sožitje Szövetség konferenciáján: A járvány kihívásai az értelmi fogyatékos emberek és családjaik számára 2020. szeptember 28-án a Hivatal képviseloje részt vett a mentális fejlodési fogyatékosság­gal élo személyeket segíto egyesületek szövetségének (Sožitje Szövetség) „A járvány kihívá­sai az értelmi fogyatékos emberek és családjaik számára” konferenciáján. A résztvevok az ido nagy részét a COVID-19 fertozo betegség járványa miatti különféle korlátozó és védekezo intézkedéseknek az értelmi fogyatékossággal élo személyekre és hozzátartozóikra gyakorolt hatások megvitatásának szentelték. A beszélgetés középpontjában a társadalmi kirekesz­tés állt, mint az intézményi gondozás, a munka és a rehabilitáció intézményeinek, valamint az iskolák bezárásának következménye, valamint az értelmi fogyatékos emberek és hozzá­tartozóik szakmai és pszichoszociális támogatásának hiánya. A résztvevok elmondták, hogy hiányoznak a szorongás enyhítésére szolgáló egyes intervenciós intézkedések, beleértve a pénzügyi intézkedéseket is. A Hivatal képviseloje „A siket-vakok érzései” címu kiállítás megnyitóján 2020. július 1-jén a Hivatal képviseloje részt vett a DLAN, a siket-vakok szlovén szövetségének tagjai által rendezett „A siketkvakok érzései” címu muvészeti kiállítás megnyitó ünnepsé­gén. A DLAN szövetség hagyományosan szervezi meg a siket-vakok muvészeti kiállításait Helen Keller siket-vak író és aktivista emlékére. Üdvözlo beszédében a Hivatal képviseloje kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy az összes típusú fogyatékkal élo személyt bevonják a társadalmi életbe. A Hivatal a fogyatékkal élok szexuális életérol szóló könyv kiadása alkalmából tartott ke­rekasztalnál 2020. október 9-én a Hivatal képviseloje részt vett az OPRO – a Zavod za aplikativne študije (Alkalmazható Tanulmányok Intézete) által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a „Pomoc pri seksualnem življenju ljudi s hendikepom” (Segítség a fogyatékkal élok szexu­ális életében) címu könyv kiadása alkalmából rendeztek meg. A fogyatékkal élok szexuális szükségleteik kifejezésének és kielégítésének jogairól még az egészségügyi szakemberek és a fogyatékkal élok gondozásának területén dolgozók is nagyon ritkán beszélnek. A téma ezen emberek szülei és gondviseloi számára is nehéz, különösen, ha pszichoszociális és értelmi fogyatékossággal élo emberekrol van szó. A Hivatal képviseloje sok sikert kívánt a könyvnek, amely jelentos mértékben hozzájárul e kérdések elmagyarázásának és megértésének növelé­séhez, és ez fontos, mert ezek a kérdések nem maradhatnak tabuk. A Hivatal vezetoje a ZaVse/4ALL projekt zárókonferenciáján Miha Lobnik a Hivatal vezetoje 020. október 23-án részt vett a ZaVse/4ALL projekt záró web­konferenciáján, amelyet a Szlovén Köztársaság Szakmai Rehabilitációs Szolgáltatóinak Szö­vetsége, a Szlovén Filantrópia és a VOZIM, az Innovatív Oktatási Intézet valósítottak meg. Miha Lobnik megdícsérte a projekt sikeres befejezését és eredményeit, és kihangsúlyozta a tevékenységek folytatásának fontosságát a projekt befejezése után is. A projekt céljai az esé­lyegyenloség és az egyenlo bánásmód elomozdítása, valamint a kiszolgáltatott társadalmi csoportokkal szembeni diszkrimináció megelozése voltak. A projekt foglalkozott a fogyaték­kal élok foglalkoztatás, a foglalkoztatás során felmerülo diszkrimináció, valamint az informá­ciókhoz való hozzáférés kérdéseivel is. A projekt eredményei között szerepelnek a fogyaték­kal élok hozzáférhetoségérol és foglalkoztatásáról szóló brosúrák és kézikönyvek, valamint a személyi segítségnyújtásról szóló törvény és a fogyatékkal élok társadalmi befogadásáról szóló törvény alapján elkészített, könnyen olvasható útmutató. A Hivatal a 14 11, a Szlovén Siketek Szövetségének audizmussal (siketek diszkriminációjá­val) kapcsolatos rendezvényén 2020. november 13-án a Hivatal képviseloje részt vett a 14 11, a Szlovén Siketek Szövetségé­nek online rendezvényén, amelyen az audizmusról – a siketek diszkriminációjáról volt szó. A 14 11 többek között arra törekszik, hogy felhívja a lakosság figyelmét a szlovén jelnyelv fon­tosságára, a siketek anyanyelveként. Az online esemény középpontjában a COVID-19 járvány alatt tapasztaltak álltak. A Hivatal képviseloje meghívta az esemény résztvevoit, hogy osszák meg a Hivatallal azokat a tapasztalatokat, amelyekben fennáll a diszkrimináció lehetosége – akár diszkrimináció feljelentésével, akár ingyenes tanácsadás igénylésével. A védomaszkok használata miatt fennálló kommunikációs korlátozások lehetetlenné tették a szájról olva­sást, ezért a Hivatal képviseloje felhívta a figyelmet a speciális, siketbarát arcmaszkokra, amelyek átlátszó ablakkal vannak ellátva, és lehetové teszik az ajkak mozdulatainak és az arcmimika követését, ami elengedhetetlen a jelnyelv használatához. A Hivatal a Risa Intézet könnyu olvasásról szóló szakértoi konferenciáján szólította meg a résztvevoket 2020. november 25-én Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje díszvendégként beszédet mondott a könnyu olvasásról szóló kétnapos online szakértoi konferencia résztvevoinek. A konferenciát a Risa Intézet - az általános, funkcionális és kulturális muveltség központja szervezte meg. Miha Lobnik beszédében többek között kihangsúlyozta, hogy a könnyu olvasás az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élo emberek joga, ugyanakkor kihívás mindazok számára, akik könnyu olvasatban szeretnék átadni az információkat, beleértve a Hivatalt is. A tájékoz­tatáshoz való jog az egyik alapveto emberi jog. Kulcsfontosságú a megalapozott döntések meghozatala és a társadalmi befogadás szempontjából. Az egyik módja annak, hogy a tartal­makat a leheto legszélesebb körhöz eljuttassuk a könnyu olvasás. A Hivatal köszönetet mondott a Risa Intézetnek és partnereinek annak érdekében tett erofe­szítéseikért, hogy megvalósuljon az információkhoz való hozzáférés joga mindazok számára, akik nehézségekbe ütköznek a tartalmak megértése során, ha azok a szokásos módon van­nak megadva. 1.7 Életkor 1.7.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás az életkor személyes körülménnyel kapcsolatban A 65 évnél idosebbek üzletekbe lépésének korlátozása a járvány idején A koronavírus-járvány idején a Hivatalhoz több kérdés is érkezett az életkoron alapuló diszk­riminációval kapcsolatban, mivel a 65 évnél idosebb embereknek megtiltották az üzletekbe való belépést, kivéve a számukra fenntartott idoben (reggel 8 és 10 óra között, valamint a bolt utolsó üzemelési órájában). A Hivatal a beérkezett kérdések alapján elindította az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet diszkriminatív jellegét értékelo eljárást.3 Az összegyujtött adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az idoskorúak üzletekbe való belépésének tilalma reggel 10 óra után nem volt arányos intézkedés, és Szlovénia volt az egyetlen ország, egy másik európai országon kívül, amely megtiltotta az idoseknek a vásárlást egy bizonyos óra után. Tekintettel a fentiekre a Hivatal úgy ítélte meg, hogy a kiszolgáltatott csopor­tok vásárlási idejének fenntartása arányos intézkedés volt, viszont a Szlovén Köztársaság kormányának rendelete, amely megtiltotta a délelott 10 óra utáni belépést, diszkriminatív volt az idosekkel szemben. Az ügyfeleket tájékoztatta az álláspontjáról. (0702-57/2020, 0702-63/2020 és 0702-67/2020) Önkéntes nyugdíjbiztosítási alapok kifizetése A Hivatal kérdést kapott egy olyan ügyféltol, aki önkéntes nyugdíjbiztosításért fizetett já­rulékot. Nyugdíjba vonulás után aktiválni szerette volna az összegyujtött forrásokat. Mi­vel kevesebb mint tíz éve fizetett járulékot, a Biztosítási forgalmi adóról szóló törvénnyel (ZDPZP)4 összhangban az összegyujtött pénzeszközök 8,5 százalékára számoltak adót. Az ügyfél úgy gondolta, hogy diszkriminálják életkora miatt, mivel a fiatalabb munkavállalók, akik már nyugdíjba vonulásuk elott több mint tíz éve fizetik a járulékot, nem kötelesek az említett adót fizetni. A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek, hogy az adó kiszámítása nem az egyén életkorától, hanem a járulékfizetési évek számától függ. A ZDPZP lehetové teszi a megtakarítások megorzését is a megtakarítás kezdetétol számított tízéves idoszak végéig, ami megfelelo kiigazítást jelent azon idos emberek számára, akik ezen idoszak vége elott nyugdíjba mennének. (0702-31/2020) 3 A SZK Hivatalos Közlönye, 25/20, 29/20, 32/20, 37/20, 42/20, 47/20, 53/20, 58/20, 59/20 és 67/20. 4 A SZK Hivatalos Közlönye, 96/05 – hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg és 90/14. A vezetéknév mint a közmunkában való részvétel elutasításának oka Az Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki munkanélküliként évek óta várja, hogy felve­gyék közmunkára. Úgy véli, hogy ez a kora és az etnikai hovatartozása miatt nem lehetséges, nevezetesen az -ic végzodésu vezetéknév miatt. A Hivatal tanácsolt az ügyfélnek és elma­gyarázta neki, hogy a diszkrimináció konkrét eseteiben léphet közbe, ahol megállapítható, hogy az ügyfél személyes körülménye az oka az egyenlotlen bánásmódnak. Elmagyarázta neki hogy tud feljelentést benyújtani, amely alapján a Hivatal intézkedhet. (0702-29/2020) A bírói funkció gyakorlásának életkor alapján történo korlátozása A Hivatalhoz tanácsért fordult egy ügyfél a nemzetközi sportszövetségnél végzett bírói funk­ciójára vonatkozó korhatárral kapcsolatban. Az ügyfelet tájékoztatták a Hivatal döntésérol, amely egy másik sportág hasonló esetére vonatkozott. Az érdekelte, hogy a Hivatal által a másik esetben felhozott érvek nemzetközi szinten is relevánsak-e, és hogy tudna-e intéz­kedni az o sportszövetségének rendelkezései miatt is. A Hivatal elmagyarázta az ügyfél­nek, hogy az argumentum releváns lehet. Az életkoron alapuló diszkrimináció szempontjából a törvény (2000/78/EK direktíva, ZVarD) kimondja, hogy az életkoron alapuló egyenlotlen bánásmód nem minosül diszkriminációnak, ha az életkorból adódó emberi jellemzok dönto szakmai követelménynek számítanak egy adott szakmai tevékenység folytatásához, viszont azzal a feltétellel, hogy a cél legitim, a követelmény pedig megfelelo, szükséges és arányos. Ezért lehetne azt állítani, hogy egy bizonyos életkor nem feltétele a bírói munkának. Tájé­koztatta az ügyfelet arról is, hogy egy nemzetközi szervezet muködési szabályait annak az országnak a törvényei szerint kell megtámadni, amelyben a szervezet székhelye található. (0702-120/2020) 1.7.2 Diszkrimináció-megállapítás az életkor személyes körülmény miatt A munkához való hozzáférés esetében a Hivatal nem állapított meg diszkriminációt Az ügyfél a munkához való hozzáférés során fennálló állítólagos életkoron alapuló diszkrimi­náció miatt tett panaszt. Jelentkezett részvételre egy nyilvánosan meghirdetett projektben, de a szervezet nem hívta meg. Mivel megfelelo tapasztalattal rendelkezett, azt gyanítot­ta, hogy az indok az életkorában lehet. Mivel az eljárás során semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni, a megérzését semmilyen körülménnyel nem támasztotta alá, amely a szervezettel folytatott kommunikációból fakadt volna, ezért a Hivatal nem állapította meg diszkrimináció fennállását. (0700-19/2020/8 számú határozat, 2020. július 24.) Nem volt szó diszkriminációról az év községi sportolója cím elnyerése esetében A Hivatal az egyik község év sportolója címére pályázó személytol kapott feljelentést állító­lagos életkoron alapuló diszkrimináció miatt. A címet egy fiatalabb professzionális sportoló kapta meg, míg a kezdeményezo a korosztályában veterán sportolóként versenyez. A Hivatal az eljárás során megállapította, hogy az odaítélo szervezet számos kritériumot figyelembe vett, amelyek között nem szerepelt az életkor. Továbbá a Hivatal megállapította, hogy a ké­relmezo még csak nem is volt összehasonlítható helyzetben a díj nyertesével (mivel teljesen különbözo kategóriákban versenyeznek), ezért nem erosítette meg a hátrányos megkülön­böztetés fennállását. 0700-23/2020/15 számú határozat, 2020. december 21.) 1.7.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése az életkor személyes körülmény vonatkozásában A Hivatal szerint diszkriminatív (volt) az a tilalom, hogy a járvány idején 10 óra után a 65 év feletti emberek nem léphetnek be a boltokba A koronavírus-járvány idején a Hivatalhoz több feljelentés is érkezett az életkoron alapuló diszkriminációval kapcsolatban, mivel a 65 évnél idosebb embereknek megtiltották az üzle­tekbe való belépést, kivéve a számukra fenntartott idoben (reggel 8 és 10 óra között, vala­mint a bolt utolsó üzemelési órájában).5 A Hivatal a beérkezett feljelentések alapján elindí­totta az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet diszkriminatív jellegét értékelo eljárást.6 Az eljárás során a Hivatal kikérte az Országos Közegészségügyi Intézet (NIJZ) és a fertozési kli­nika véleményét. Információkat szerzett arról is, hogy az idosek boltokba való belépése más európai országokban is meg volt-e tiltva bizonyos órákban. Az összegyujtött adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az idoskorúak üzletekbe való belépésének tilalma reggel 10 óra után nem volt arányos intézkedés, és Szlovénia volt az egyetlen ország, egy másik európai országon kívül, amely megtiltotta az idoseknek a vásárlást egy bizonyos óra után. Tekintettel a fentiekre a Hivatal úgy ítélte meg, hogy a kiszolgáltatott csoportok vásárlási idejének fenntartása arányos intézkedés volt, viszont a Szlovén Köztársaság kormányának rendelete, amely megtiltotta a délelott 10 óra utáni belépést, diszkriminatív volt az idosekkel szemben. A Hivatal javasolta a Szlovén Köztársaság kormányának, hogy a járvány megismét­lodése esetén ne vezessen be ilyen korlátozásokat. (050-8/2020) 5 Az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet (A SZK Hivatalos Közlönye, 25/20, 29/20, 32/20, 37/20, 42/20, 44/20, 47/20, 53/20, 58/20, 59/20 és 67/20). 6 A SZK Hivatalos Közlönye, 25/20, 29/20, 32/20, 37/20, 42/20, 47/20, 53/20, 58/20, 59/20 és 67/20. Az Állampolgársági törvény azon rendelkezései, amelyek meghatározzák a rendkívüli hono­sítás feltételeit, a Hivatal véleménye szerint nem diszkriminatívak a kíséro nélküli kiskorú­akkal szemben A kezdeményezo azzal a kezdeményezéssel kereste fel a Hivatalt, hogy értékelje a Szlovén Köztársaság állampolgárságáról szóló törvény (ZDRS) diszkriminatív jellegét, amely nem engedélyezi, hogy a Szlovén Köztársaság számára fontos eredményeket felmutató, kíséro nélküli kiskorúak szlovén állampolgárságot kapjanak rendkívüli honosítással, ellentétben a felnottekkel, akik erre jogosultak. Az eljárás során a Hivatal megállapította, hogy a rendkívüli honosítás az állami érdekeket követi, amelyet a jogalkotó megítélése szerint teljes cselekvo­képességu felnottek teljesíthetnek. A Hivatal úgy értékelte, hogy a nagykorúság megfelelo és alkalmas feltétel a kituzött célra való tekintettel. Megállapította azt is, hogy a ZDRS már magában foglalja az állampolgárság megszerzésének lehetoségét a kíséro nélküli kiskorúak számára, miután öt évig tartózkodnak a Szlovén Köztársaságban, nemzetközi védelem státu­szaként, anélkül hogy bizonyítaniuk kellene, hogy hasznosak az állam számára tudományos, gazdasági, kulturális, nemzeti vagy hasonló okok miatt (a ZDRS 13. cikke értelmében). Ennek eredményeként a Hivatal nem állapított meg diszkriminációt a rendeletben. (050-5/2019) 1.7.4 A Hivatal az életkor személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlás az Érzelmi és viselkedési problémákkal és zavarokkal küzdo gyermekekkel és serdü­lokkel szembeni bánásmódról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A nyilvános vita során a Hivatal ajánlást tett az Érzelmi és viselkedési problémákkal és za­varokkal küzdo gyermekekkel és serdülokkel szembeni bánásmódról szóló törvényjavaslattal (ZOOMTVI) kapcsolatban, és többek között a gyermekeket segíto központok (szlovénul: stro­kovni centri) muködési elveinek kiegészítését javasolta a diszkriminációmentesség elvével, a gyermekek emberi jogainak az életkorral és az érettséggel összhangban történo gyakor­lásának elvével, a tájékoztatáshoz való joggal, a nyilatkozattételhez való joggal, valamint a gyermekek és serdülok véleménykinyilvánítási és beleszólási jogával minden döntéshozatali folyamatban (az úgynevezett meghallgatáshoz való jog). Ezek az elvek és jogok a Gyermek­jogi Egyezménybol származnak. Javasolta továbbá az adatgyujtés módosítását az egyenlo bánásmód megvalósításának biztosítása és megfigyelése, valamint a konkrét intézkedések megtervezése céljából. (001-6/2020/5) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A jogalkotó az ajánlásnak egy részét vette figyelembe, mégpedig az elvek közé integrálta a javasolt elvet is: „esélyegyenloség, miközben figyelembe vannak véve a gyermekek és serdülok eltéro igényei.” Ajánlások a COVID-19 járvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gya­korolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról (PKP2) A Hivatal a Nemzetgyulésnek olyan különleges intézkedések elfogadását javasolta a kiszol­gáltatott társadalmi csoportok számára a COVID-19 fertozo betegség járványa alatt, ame­lyeket a PKP1 figyelmen kívül hagyott, vagy amelyek helyzetét nem szabályozták megfele­loen. Ennek során a kormánynak szóló április 10-i ajánlásra támaszkodott (0701-5/2020/1), amelyben összefoglalta azt, hogy mely ajánlásokat nem vették figyelembe, illetve melyeket csak részben. A Hivatal javasolta, hogy a járvány idején hatályos intervenciós intézkedések keretében biz­tosítsanak pénzügyi támogatást az idosek otthonainak. (0701-5/2020/6) Az ajánlás állapota: Az ajánlásokat figyelembe vették. Ajánlás az Ügyészségi törvény módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A Hivatal a törvény szakértoi harmonizációjának részeként figyelmeztette az Igazságügyi Minisztériumot, hogy a tervezet két része, amelyek lehetové teszik az állami ügyészek foglal­koztatási státuszába való beavatkozást, megkérdojelezhetoek a fogyatékosság és az életkor személyes körülményen alapuló diszkrimináció tilalma szempontjából. (0701-11/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a Hosszan tartó ápolásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a törvénytervezet világosan határozza meg a Hosszan tartó ellátáshoz való hozzáférést úgy, hogy az mindenki számára egyenlo legyen, függetlenül a kedvezményezettek személyes körülményeitol, valamint a ked­vezményezettek önálló és autonóm életéhez való jogától. Javasolta, hogy a törvény egyértel­muen határozza meg a Hosszan tartó ápoláshoz való jogot, részletezze az összes lényeges elemet, a megvalósítás kritériumait és módszereit, valamint védelmének eszközeit. Azt is javasolta, hogy biztosítsanak hasonló jogokat azoknak a gyermekeknek, akik nem rendelkez­nek tartós ápolásban részesülo státusszal. (0701-14/2020/2) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és el­adásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet módosítására vonatkozó ajánlás - javaslat a nyugdíjasok, a fogyatékkal élok és a terhes nok vásárlási idejének meghosszabbítására A Hivatal azt javasolta az MGRT-nek, hogy a rendelet módosításával hosszabbítsák meg az élelmiszerboltokban történo vásárlás idointervallumát (kizárólag) bizonyos kiszolgáltatott csoportok számára. A Hivatalt arról tájékoztatták, hogy az idoseknek (nyugdíjasoknak) sok problémájuk adódik az elfogadott kormányrendelet miatt, amely a bizonyos kiszolgáltatott csoportok számára csak reggel 8 és reggel 10 között tette lehetové a vásárlást – ugyanis nem mindenki kerül sorra idoben. A Hivatal ezért azt javasolta, hogy az MGRT a rendelet módosításával hosszabbítsa meg a vásárlás idotartamát az élelmiszerboltokban (kizárólag) bizonyos kiszolgáltatott csoportok számára. (0701-2/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. Az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és el­adásának ideiglenes tilalmáról szóló rendeletre vonatkozó ajánlás A COVID 19 járvány idején a Hivatalhoz több feljelentés is érkezett az életkoron alapuló diszk­riminációval kapcsolatban, mivel a 65 évnél idosebb embereknek megtiltották az üzletekbe való belépést, kivéve a számukra fenntartott idoben (reggel 8 és 10 óra között, valamint a bolt utolsó üzemelési órájában). A Hivatal diszkrimináció-értékelési eljárást indított a beér­kezett feljelentések alapján. Az eljárás során kikérte az Országos Közegészségügyi Intézet (NIJZ) véleményét. Információkat szerzett arról is, hogy az idosek boltokba való belépése más európai országokban is meg volt-e tiltva bizonyos órákban. Az összegyujtött adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az idoskorúak üzletekbe való belépésének tilalma reggel 10 óra után nem volt arányos intézkedés, és Szlovénia volt az egyetlen ország Európában Szerbián kívül, aki megtiltotta az idoseknek a vásárlást egy bizonyos óra után. Tekintettel a fentiekre a Hivatal úgy ítélte meg, hogy a csak a kiszolgáltatott csoportok (ideértve az idoseket is) számára fenntartott vásárlási ido arányos intézkedés volt, viszont a Szlovén Köztársaság kormányának rendelete, amely megtiltotta a délelott 10 óra utáni belépést, diszkriminatív volt az idosekkel szemben. (050-8/2020/39) Az ajánlás állapota: Figyelembe vették, mivel a korlátozás a járvány második hullámában már nem érvényesül. A távoktatás feltételeinek minden iskoláskorú gyermek számára történo biztosítására vo­natkozó ajánlások A MIZŠ-nek tett ajánlásában a Hivatal rámutatott, hogy a járvány idején Szlovéniában né­hány iskoláskorú gyermekkel rendelkezo családnak (még) nem volt megfelelo hozzáférése a távoktatáshoz. Javasolta, hogy a minisztérium segítse az iskolákat azáltal, hogy közvetlenül megvásárolja nekik az információs és kommunikációs felszereléseket, hogy hozzáférhesse­nek a világhálóhoz. (0701-4/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A minisztérium kifejtette, hogy egy olyan projekt megvalósításán dolgozik, amellyel IKT-eszközöket biztosít az iskoláskorú gyerme­kek számára, valamint az adományozók is segítik oket. A sajtóértesülések alapján a Hivatal úgy értékelte, hogy egyes gyermekek a hatóságok erofeszítései ellenére sem rendelkeztek IKT-eszközökkel és minoségi csatlakozással a világhálóhoz. A COVID-19 járvány lakhatásra gyakorolt hatásait enyhíto további intézkedésekre vonatko­zó ajánlások A Hivatal további intézkedéseket javasolt a MOP-nak a COVID-19 járvány lakhatásra gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében. Mivel a bérlok jogaival és lehetoségeivel kapcsolatos infor­mációk nagyon szétszórtan találhatók meg, a Hivatal azt javasolta, hogy a minisztérium egy helyen gyujtse össze a hozzáférheto és értheto információkat a bérlok jogairól és segítség­kérési lehetoségeirol, és hogy figyelmesen kövesse nyomon a lakáspiac helyzetét, valamint hogy reagáljon szükség esetén a rendelkezésre álló intézkedésekkel (pl. kiegészíto támogatá­sok, bérleti díjak befagyasztása), ami során különös figyelmet kell fordítania a kiszolgáltatott csoportokra. (0701-5/2020/4) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe. Az iskolák bezárása esetén történo inkluzív oktatás biztosítására vonatkozó ajánlások A Hivatal azt javasolta, hogy a Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium inkluzív oktatást biztosítson minden gyermek számára az iskolák újbóli bezárása esetén, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésre. Rámutatott, hogy az egyes diákcsoportokkal, különösen az úgynevezett kiszolgáltatott csoportokkal (pl. migráns hátteru, gazdaságilag gyengébb háttérrel rendelkezo, roma, sajátos nevelési igényu gyer­mekek) kapcsolatos illetékes szolgálatok elkötelezettsége ellenére is különbségek voltak az ismeretek elsajátításánál, ami negatívan befolyásolta a diákok tanulási sikerét és követke­zésképpen az oktatáshoz való joguk gyakorlását. A Hivatal úgy értékelte, hogy amikor a jár­vány elso hullámában bevezették a távoktatást a számítógépes technológia segítségével, nem minden diáknak voltak azonos lehetoségei. Megismételte azt az ajánlást is, hogy az ebéd-támogatásra jogosult tanulóknak és hallgatóknak biztosítsák a jóváhagyott élelmi­szer-támogatás összegének kifizetését az oktatási intézmények általános bezárása idején. (0709-60/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A Tudományos, Oktatási és Sport Minisztéri­um figyelembe vette az ajánlás némely részeit, pl. a távoktatás pszichológiai és pszichoszo­ciális következményeit, és 2020 decemberének végén kiadták a sajátos nevelési igényu gyer­mekek és serdülok nevelésére létesített intézmények újranyitásáról szóló döntést is. 1.7.5 Az életkor személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból Az életkort az emberek kilenc százaléka tartja a diszkrimináció leggyakoribb okának Szlové­niában, ami egy százalékponttal kevesebb, mint 2017-ben. Azok a válaszadók, akik úgy gondolják, hogy diszkrimináció áldozatai voltak, azt életkoruk mi­att (22 százalék) tapasztalták leggyakrabban, ami három százalékponttal több, mint 2017­ben, amikor szintén ezt emlegették, mint a diszkriminációt kiváltó leggyakoribb indokot. Idosek: Az emberek 87 százaléka véli úgy, hogy az idosebb emberek jelentos mértékben hoz­zájárulhatnak a társadalom fejlodéséhez (amellyel az embereknek csak öt százaléka nem ért egyet); az emberek 53 százaléka úgy gondolja, hogy az idosebb generációk ugyanolyan cselekvésképesek, mint a fiatalabbak. Továbbá a válaszadók 11 százaléka gondolja úgy, hogy az idosek a diszkrimináció leggyako­ribb célpontja, ami hét százalékponttal több, mint 2017-ben. Fiatalok: Az emberek 50 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, miszerint a fiatalabb generációk semmilyen erkölcsi értékkel nem rendelkeznek, amivel az emberek 19 százaléka ért egyet. A fiatalokat a válaszadók négy százaléka érzékeli a diszkrimináció leggyakoribb célpontja­ként Szlovéniában, ami három százalékponttal több, mint 2017-ben. A fiatalok (15–24) és az idosek (65 és 75 évesek) azok az emberek, akik átlagosan magasabb toleranciát mutatnak mások felé, a középkorúak viszont valamivel kevésbé, legkevésbé pedig a 25–34 évesek. 1.7.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal az életkor személyes körülmény viszonylatában A Hivatal részt vett az EIGE mélyinterjújában 2020. szeptember 29-én a Hivatal képviseloje részt vett egy mélyinterjúban annak a fel­mérésnek a részeként, amelyet a Nemek Közötti Egyenloség Európai Intézetével (EIGE) együttmuködve hajtott végre a nonprofit magánkutató RAND Europe intézet. A kuta­tás a koronavírus-járvány nokre és gyermekekre gyakorolt következményeire összpon­tosít – a családon belüli eroszak áldozataira. A kutatás célja a különféle intézkedések és ösztönzések megértésének javítása, amelyek a koronavírus-járvány válsághelyzete által kiváltott családon belüli eroszak áldozatainak támogatása céljából lettek megvalósítva. A Hivatal képviseloje bemutatta észrevételeit, amelyeket ezen terület általános helyzetének megfigyelésével (erosödo problémák, mentális egészség és szorongás stb.) szerezte meg, és kihangsúlyozta a bevált gyakorlatokra vonatkozó észrevételeket is - például a nem kormány­zati szervezetek célzott tájékoztatása, különösen a SOS forródrót és a rendorség tájékoz­tatása, valamint az áttörések a különösen veszélyeztetett csoportok tájékoztatásában (pl. könnyu olvasás az RTV Szlovénián, minden kormányzati sajtótájékoztató tolmácsolása szlo­vén jelnyelvre). 1.7.7 Oktatás és tudatosságnövelés az életkor személyes körülménnyel kapcsolatban A Hivatal „Az emberi jogok és az idosek” kerekasztalnál 2020. október 22-én Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje részt vett „Az emberi jogok és az idosek” címu online kerekasztalon, amelyet a Novum Intézet és az Európai Liberális Fórum szerve­zett. A beszélgetés résztvevoi a társadalom idosek iránti attitudjébol indultak ki, amint az a COVID-19 fertozo betegség járványában megmutatkozott, és az idosek elleni diszkrimináció jelei mutatkoztak benne, a fokozott védelem egyes túllépéseitol és ezáltal a jogaik túlzott korlátozásától a hosszú távú gondozás, a palliatív ellátás és a fekvoágyas kórházak kapacitá­sának régóta húzódó elhanyagolásának strukturális és rendszerszintu problémájáig. A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 56. cikke (gyermekjogok) A gyermekek különleges védelemre és gondoskodásra jogosultak. Az emberi jogokat és az alapveto szabadsá­gokat a gyermekek életkoruknak és érettségüknek megfeleloen élvezik. A gyermekeket különleges védelemben kell részesíteni a gazdasági, társadalmi, fizikai, szellemi vagy egyéb kizsákmányolás és bántalmazás ellen. Az ilyen védelmet a törvény szabályozza. Azok a gyermekek és kiskorúak, akiket szüleik nem gondoznak, akiknek nincsenek szüleik, vagy akik nem rendelkeznek megfelelo családi gondozással, különleges állami védelemre jogosultak. Helyzetüket a törvény szabályozza. 1.8 Szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés 1.8.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülménnyel kapcsolatban A családtagok meghatározása a határ átlépésekor A Hivatalt az ügyfél a családtagok meghatározásával kapcsolatos kérdéssel kereste meg az új koronavírus-fertozés elterjedése elleni intézkedések és az Olasz Köztársaság államhatárának átlépésével kapcsolatban, és ezt a meghatározást a SZK kormányának határozata definiálja7 A hír, amelyet a Szlovén Köztársaság kormányának hivatalos honlapján tettek közzé, nem so­rolta fel a Partnerségi törvényben (ZPZ) meghatározott párkapcsolatban lévo partnereket és a nem megkötött házasságban lévo partnereket, mint a szuk családi kör tagjait.8 Az ügyfélt az érdekelte, hogy a fent említettek azok a családtagok közé tartoznak-e, akik kivételként meglátogathatják egymást. A Hivatal kifejtette, hogy a rendelet nem tartalmazza annak meghatározását, hogy ki tartozik a közeli családtagok közé, ezért a közeli családtagok jogi meghatározásához a családi és párkapcsolati viszonyokat szabályozó hatályos szabályozá­sokra kell támaszkodni. A partnerkapcsolatban és a még nem megkötött házasságban lévo partnerek jogi helyzetét a ZPZ szabályozza. A ZPZ szerint a párkapcsolatban vagy nem meg­kötött házasságban lévo partnerek a rendeletben említett szukebb családi körbe tartoznak. Ellenkezo esetben, ha a rendeletet másként értelmezték volna, felmerült volna a szexuális orientáción alapuló lehetséges diszkrimináció kérdése. (0702-72/2020) A szervezet tagjának intoleráns magatartása A Hivatalt egy tagszervezet kereste meg, amely támogató levelet nyújtott be egy projekthez, amelynek célja az LMBT-közösség tagjaival szembeni diszkriminációmentesség tudatosítása. A támogató levél miatt a szervezet egyik tagja tiltakozott, aki nyilvánosan elhatárolódott a támogatástól, és intoleráns véleményét nyilvánította ki a megjegyzéseiben. A Hivatal kifej­tette, hogy ez nem megfelelo megnyilvánulás, ugyanakkor rámutatott a véleménynyilvánítás szabadságára, amely csak akkor korlátozható, ha a vélemény buncselekményhez vezet (pl. a gyulöletre, eroszakra vagy intoleranciára való nyilvános buzdítás, a Bünteto Törvénykönyv 297. cikkébol), vagy ha a diszkrimináció valamely tiltott formájának minosül. Az ilyen tiltott forma a ZVarD 10. cikkében foglalt diszkriminációra való ösztönzés, viszont a tag kinyilvání­tott véleménye nem tartalmazza a diszkriminációra való ösztönzés elemeit. (0702-117/2020) 7 A COVID-19 fertozo betegség terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések elrendelésérol és végrehajtásáról a Szlovén Köztársaság külso határainál és a Szlovén Köztársaság belso határainál lévo ellenorzo pontokon szóló rendelet módosításáról és kiegészítésérol szóló rendelet, a SZK Hivatalos Közlönye, 64/20. 8 A SZK Hivatalos Közlönye, 33/16. 1.8.2 Diszkrimináció-megállapítás a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülmény miatt 2020-ban a Hivatal nem adott ki határozatokat a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülmény miatti diszkrimináció-megállapításokról. 1.8.3 A szabályozások diszkriminatív jellegének értékelése a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülmény viszonylatában A Hivatal szerint a házasságkötés és a párkapcsolat feltételei diszkriminatívak A Hivatal két egyén kezdeményezésére elvégezte a Családi törvénykönyv (DZ) és a Partner­ségi törvény (ZPZ) cikkei diszkriminatív jellegének értékelését, amelyek meghatározzák a házasságkötés és a párkapcsolat feltételeit, valamint a közös örökbefogadás feltételeit. Ér­tékelése során megállapította, hogy a párkapcsolatok jogi szabályozásának két különféle for­mája létezik, és ez indokolatlanul megkülönbözteti és különválasztja az embereket szexuális irányultságuk szerint. Az azonos nemu és a heteroszexuális párkapcsolatoknál identikus jel­legu életközösségekrol van szó, és nincs indok ezen kapcsolatok törvényes megkülönbözteté­sére, amely jelenleg kizárólag a partnerek nemén és/vagy szexuális irányultságán alapul, ami diszkriminációnak minosül. A Hivatal megállapításai szerint a közös örökbefogadás feltételei a partnerek neméhez, illetve szexuális irányultságához is kapcsolódnak, és ennek indoka se­hol sincs alátámasztva. A Hivatal szerint a közös örökbefogadásra jelentkezés lehetoségének megtiltása a ZPZ-ben megfelel a közvetlen diszkrimináció fogalmának, míg a DZ-ben a közös örökbefogadás lehetoségének házastársakra vagy házasságon kívüli partnerekre vonatkozó korlátozása megfelel a szexuális irányultság miatti közvetlen diszkrimináció definíciójának. Az ügyben a Hivatal kérelmet nyújtott be alkotmányosság felülvizsgálatára a Szlovén Köztár­saság Alkotmánybíróságnak. (050-1/2018) 1.8.4 A Hivatal a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlás az Új fertozo betegségekrol szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a lakosság tájékoztatását, tanácsadását és oktatását a hozzáférhetoség elveivel összhangban, a megfelelo nyelveken, formákban és technológiákkal biztosítsák. Az Hivatal figyelmeztetett az oltásra is, mint a közép- és felsooktatási egészségügyi intézmények programjaihoz való hozzáférés feltételére. Javasolta, hogy az állam biztosítsa a rosszabb anyagi helyzetben lévo személyek számára a védofelszerelést, és hogy az Egészségügyi Minisztérium egészítse ki a törvényt úgy, hogy a párkapcsolatban élok is kétségtelenül és egyértelmuen jogosultak legyenek a kártérítésre. (0070-1/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. 1.8.5 A szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból A diszkrimináció fogalmát az emberek 12 százaléka értelmezi a szexuális orientáció, a nemi identitás vagy a szexuális kifejezés miatti egyenlotlen bánásmódként (ami hét százalék­ponttal több, mint 2017-ben). A válaszadók 2020-ban és 2017-ben is a szexuális orientációt választották a diszkrimináció egyik leggyakoribb okaként Szlovéniában (39 százalék), egyéb­ként pedig Szlovéniában a homoszexualitást a diszkrimináció leggyakoribb célpontjának tart­ják (24 százalék), ami tíz százalékponttal több mint 2017-ben. A válaszadók egyetértenek abban (az emberek 72 százaléka), hogy az azonos nemu pároknak meg kell adni a lehetoséget a házasságkötésre, amivel az emberek 16 százaléka nem ért egyet. A válaszadók 58 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a törvény nem biztosít ugyan­olyan jogokat az azonos nemu párok számára, mint más pároknak, amivel az emberek 22 százaléka ért egyet. A gyermekneveléssel kapcsolatban a válaszadók 49 százaléka gondolja úgy, hogy két pár­kapcsolatban lévo no egyformán fel tudja nevelni a gyermeket, mint egy férfi és egy no. Az emberek 32 százaléka nem ért egyet ezzel, míg 19 százaléka pártatlan maradt a kérdésben. A válaszadók 43 százaléka gondolja úgy, hogy két párkapcsolatban lévo férfi egyformán fel tudja nevelni a gyermeket, mint egy férfi és egy no. A válaszadók 40 százaléka nem ért egyet ezzel, és 17 százalékuk pártatlan maradt a kérdésben. Összességében a válaszadók 53 százaléka ért egyet azzal, hogy az azonos nemu pároknak meg kell adni a lehetoséget az örökbefogadásra. A válaszadók 28 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a homoszexuálisoknak meg kell adni a lehetoséget az örökbefogadásra, 18 száza­lékuk pedig pártatlan maradt ebben a kérdésben. A válaszadók 80 százaléka nem bánná, ha szomszédja vagy munkatársa homoszexuális len­ne, az emberek 9 százaléka kellemetlenül érezné magát, az emberek 23 százaléka pedig pár­tatlan ez ügyben. Az emberek 76 százaléka nem bánná, ha tanáruk vagy gyermekeik tanára homoszexuális lenne, 25 százalékuk kellemetlenül érezné magát, negyede pedig pártatlan maradt. A válaszadók 49 százaléka alkalmazna olyan személyt, aki az ellenkezo nem stílusában öl­tözik, 24 százalékuk nem ért ezzel egyet, 27 százaléka pedig semleges ebben a tekintetben. Az emberek 37 százaléka támogatná gyermekét, ha nemet akarna változtatni, amit az em­berek 35 százaléka nem támogatna. 1.8.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a szexuális orientáció, a szexuális identitás és a nemi önkifejezés terén A COVID-19 koronavírus járvány bejelentése miatt a Hivatal foként írásban muködött együtt a civil társadalmi szervezetekkel. Így információkat szerzett a diszkriminációról, amelyet az egyes szervezetek észleltek munkájuk során. 1.8.7 Oktatás és tudatosságnövelés a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülménnyel kapcsolatban A Hivatal az Európai Bizottság elso LMBTIQ+ stratégiájáról folytatott megbeszélésén Az Európai Bizottság elfogadta az elso stratégiát a melegek, leszbikusok, biszexuálisok, transznemuek, interszexuális és queer személyek (LMBTIQ+ személyek) egyenloségéhez. En­nek alkalmából a Hivatal részt vett egy beszélgetésen, amelyet az Európai Bizottság szlo­véniai képviselete és a Pritlicje (Földszint) szervezett 2020. november 26-án. „A stratégia a tágabb európai térségben tett erofeszítések eredménye, és ez lesz az alapja az Európai Bizottság konkrét intézkedéseinek. A stratégia azt tükrözi, hogy Európában erosödnek a ki­sebbségi jogok tiszteletben tartásának értékei. Egyes országok pozitív bánásmódja példát fog mutatni a bevált gyakorlatokról és ösztönözni fogja az EU többi tagállamát. Szlovénia egyike azoknak az országoknak, amelyek még nem foglalkoztak rendszer szinten az isko­lákban történo fiatalok elleni eroszakkal, valamint az emberek a munkahelyen és a közélet egyéb területein történo zaklatásával szexuális irányultságuk vagy önkifejezésük miatt. A stratégia lehetoséget ad az országnak arra, hogy koordinációs pontot hozzon létre az egyik részlegen az akcióterv elkészítéséhez és az intézkedések végrehajtásához ezen a területen,” mondta Miha Lobnik. 1.9 Társadalmi helyzet 1.9.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a társadalmi helyzet személyes körülménnyel kapcsolatban Hajléktalan emberrel szembeni bánásmód A Hivatalt egy hajléktalan személy kereste meg. Leírta azt a bánásmódot, amelyben külön­bözo szereplok (járókelok, biztonsági orök, üzletek, állami szervek) részesítették. A Hivatal tanácsadást nyújtott az illetonek a szociális védelem különbözo területeivel kapcsolatban. A hajléktalanság a társadalmi helyzet védett személyes körülményét jelentheti, amelyet a ZVarD személyes körülményként határoz meg. (0702-38/2019) 1.9.2 Diszkrimináció-megállapítás a társadalmi helyzet személyes körülmény miatt 2020-ban a Hivatal nem adott ki határozatokat a társadalmi helyzet személyes körülmény miatti diszkrimináció-megállapításokról. 1.9.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a társadalmi helyzet személyes körülmény vonatkozásában 2020-ban a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a társadalmi helyzet személyes körülmény vonatkozásában. 1.9.4 A Hivatal a társadalmi helyzet személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlások a COVID-19 járvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gya­korolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról (PKP2) A Hivatal a Nemzetgyulésnek olyan különleges intézkedések elfogadását javasolta a kiszol­gáltatott társadalmi csoportok számára a COVID-19 fertozo betegség járványa alatt, ame­lyeket a PKP1 figyelmen kívül hagyott, vagy amelyek helyzetét nem szabályozták megfele­loen. Ennek során a kormánynak szóló április 10-i ajánlásra támaszkodott (0701-5/2020/1), amelyben összefoglalta azt, hogy mely ajánlásokat nem vettek figyelembe, illetve melyeket csak részben. A Hivatal javasolta, hogy a járvány idején hatályos intervenciós intézkedések keretében biz­tosítsák a következoket is: pénzügyi segítség a személyes segítséget igénybe vevoknek és szolgáltatóknak; pénzügyi segítség az idosek otthonai számára; sürgos egészségügyi ellátás és az alapellátáshoz való jog pénzügyi szociális segély formájában a Szlovén Köztársaságban jogszeruen tartózkodó külföldiek számára; kiegészíto segítség az egyszülos családok szá­mára; a sajátos nevelési igényu gyermekek családjai számára, a részmunkaidoben dolgozó önfoglalkoztatott szülok számára; a szociálisan hátrányos helyzetu bérlok és hitelfelvevok számára; a munkanélküliek számára; a hajléktalanok számára; a diákok számára; az idosek számára az idosek otthonaiban. (0701-5/2020/6) Az ajánlás állapota: Az ajánlásokat foleg a késobbi PKP-kben vették figyelembe, vagy részben vették figyelembe, esetleg többször is, mint pl. a hallgatóknak nyújtott segítség a PKP2-ben (részmunkaidos hallgatók további bevonása), a PKP7-ben (a támogatás ismétlése a járvány második hullámában) és a PKP8-ban (a kedvezményezettek kiegészítése). Végül négy aján­lást vettek figyelembe (sajátos nevelési igényu gyermekek családjai, önfoglalkoztatott szü­lok, sajátos nevelési igényu gyermekek vagy felnottek szülei vagy gondviseloi, differenciálás a kifizetett lejárt esedékes adókötelezettségek feltételeiben), hetet csak részben (tanulók és diákok, bérlok és lakáshitel-kedvezményezettek, munkanélküliek, hajléktalanok, hallgatók, idosek otthonai), hármat pedig (egyszülos családok, személyes segítségnyújtás, külföldiek) nem vettek figyelembe. A COVID-19 járvány második hulláma következményeinek enyhítését segíto intervenciós intézkedésekrol szóló törvényjavaslatról (PKP7) szóló ajánlások Az Esélyegyenloségi Biztos Hivatal ajánlást küldött a Nemzetgyulés képviseloinek arról, ho­gyan lehetne bizonyos javasolt megoldásokat kiegészíteni az egyenloség, az egyenlo bánás­mód és az esélyegyenloség elvének való megfelelés érdekében. A Hivatal ajánlása az aláb­biakra vonatkozik: a nyugdíjazás feltételeivel rendelkezo alkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása; válságpótlék a járvány idején azon munkavállalók számára, akiknek utolsó kifi­zetett havi bére nem haladta meg a minimálbér kétszeresét; válságpótlék a szülési, anyasági vagy apasági szabadságot igénybe vevoknek; szolidaritási támogatás ebédre és anyagi segít­ség az egyszülos családok számára; szolidaritási támogatás az 1. és 6. jövedelmi osztályba tartozó családok számára (nem csak az ötödikig); különleges kiegészíto segítség az egyszülos családok számára; különleges rendszeres havi juttatás azoknak a hallgatóknak, akiknek a megélhetése elsosorban a diákmunkából származik, ha a járvány miatt képtelenek végezni azt; sürgosségi segítség gyermek születésekor; megfelelo és tisztességes fizetés és juttatás a kockázatos körülményekben lévo tanulók, hallgatók, nyugdíjasok, önkéntesek és mások szá­mára, akik a járvány idején az egészségügyi ellátásban, az idosek otthonaiban és a speciális szociális jóléti intézményekben dolgoznak; további pénzügyi támogatás az idosek otthonai számára, annak érdekében is, hogy lehetové tegyék az otthonok lakóinak a kapcsolattartást rokonaikkal és szeretteikkel. (0070-8/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették a rendkívüli szülési segítségnyújtást (az ido­szak meghosszabbítása) és a gyermekek szolidaritási támogatását (a kedvezményezettek listájának bovítése). A PKP7-ben figyelembe vették a Hivatal PKP5-re vonatkozó ajánlását, miszerint azoknak a munkavállalóknak a bérkompenzációja, akik otthoni karantén vagy gyer­mekgondozás miatt nem képesek munkát végezni, nem lehet alacsonyabb a Szlovén Köztár­saságban lévo minimálbérnél. Az ajánlást a PKP8-ban is részben figyelembe vették, neveze­tesen a felnottkorú diákok szolidaritási támogatására vonatkozóan. Ajánlás az önkiszolgáló mosodák megnyitására vonatkozóan az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet keretein belül A Hivatal feljelentés alapján foglalkozott az önkiszolgáló mosodák bezárásának esetével a járvány elso hullámában. Az eljárás során úgy értékelte, hogy az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet interpretációja, amely nem tekinti kivételnek az önkiszolgáló mosodákat (mint „egyéb szükséges szolgáltatásokat a közbiztonság és egészség biztosításához”), aránytala­nul beavatkozik az alacsonyabb társadalmi helyzetben és gyengébb vagyoni helyzetben lévo személyek helyzetébe, és megakadályozza számukra az alapveto higiénia biztosítását. Az MGRT-nek azt javasolta, hogy a mosodákat tekintsék kivételnek a rendelet interpretációja során, ezáltal lehetové téve azok megnyitását. (0700-22/2020/4) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe. Az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és el­adásának ideiglenes tilalmáról szóló rendeletre vonatkozó ajánlás – önkiszolgáló mosodák megnyitása A Hivatalhoz a járvány második hullámában ismét érkezett egy kérdés a mosodák megnyi­tásával kapcsolatban. Mint ahogy azt a 2020. 4. 9-i ajánlásban tette, ismét úgy értékelte, hogy az önkiszolgáló mosodák bezárása aránytalanul befolyásolja azoknak a személyeknek a helyzetét, akik társadalmi helyzetük és pénzügyi helyzetük miatt akadályoztatva vannak az alapveto higiéniai normák biztosításában. Ezért az MGRT-nek többek között azt javasolta, hogy az önkiszolgáló mosodákat az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasz­tóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet interpretációja során felvegyék az „egyéb szükséges szolgáltatások a biztonság és az egészség biztosítása érdekében” kivételek közé, ezáltal lehetové téve azok megnyitását. (0702-136/2020/4) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe. Ajánlás a COVID-19 járvány idején a hajléktalanok védelmére irányuló további intézkedések elfogadásáról A járvány elso hullámában a Hivatal azt javasolta az összes szlovén önkormányzatnak, hogy fogadjanak el olyan különleges intézkedéseket, amelyekkel biztosítják a hajléktalanok szá­mára a biztonságos egész napos szállást, a védoeszközök használatát, a WC-k hozzáférhe­toségét, a meleg étkezéshez való hozzáférést, a szennyesruhák mosásának lehetoségét, a szubsztitúciós terápiákhoz való hozzáférést stb. A mozgás és a nyilvános gyülekezés tilalma a hajléktalanokat aránytalanul hátrányosan érintette. Az önkormányzatok bezárták a nyilvános WC-ket, ami rontott a hajléktalanok lehetosége­in a személyes higiénia gondozására és növelte az egészségük romlásának valószínuségét. (0709-38/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. Az egyesületek tájékoztatták az önkormány­zatokat az ajánlásról, a Hivatal ajánlására egy önkormányzat reagált. A Hivatal nem ismeri az egyes önkormányzatok intézkedéseinek állapotát. 1.9.5 A társadalmi helyzet személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból Szlovéniában a szegényeket sokan tekintik a diszkrimináció leggyakoribb áldozatainak (a válaszadók 21 százaléka, ami tíz százalékponttal több, mint 2017-ben), az alacsonyabb tár­sadalmi helyzetben lévoket pedig a válaszadók négy százaléka tartja a diszkrimináció legy­gyakoribb célpontjának. 1.9.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a társadalmi helyzet személyes körülmény viszonylatában A COVID-19 koronavírus járvány bejelentése miatt a Hivatal foként írásban muködött együtt a civil társadalmi szervezetekkel. Így információkat szerzett a diszkriminációról, amelyet az egyes szervezetek észleltek munkájuk során. 1.9.7 Oktatás és tudatosságnövelés a társadalmi helyzet személyes körülménnyel kapcsolatban 2020-ban a Hivatal a média és a közösségi hálózatokon megjeleno bejegyzések segítségével külön kiemelte az egyes kiszolgáltatott csoportok helyzetét a COVID-19 fertozo betegség járványa idején. Különbözo módokon, többek között a kerekasztal-beszélgetéseken való rész­vétel során indokolta a koronaellenes intézkedések hozzáigazításának szükségességét ahhoz az elvhez, miszerint társadalomként nem szabad megfeledkeznünk senkirol. 1.10 Vagyoni helyzet 1.10.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vagyoni helyzet személyes körülménnyel kapcsolatban A bérlo munkavállalása mint a lakásbérlés feltétele A Szlovén Köztársaság Piacfelügyelosége (TIRS) kikérte a Hivatal véleményét az ingatlancég bánásmódjával kapcsolatban, amely a bérlo munkavállalását szabta meg mint a lakásbérlés feltételét. A Hivatal kifejtette, hogy ilyen esetekben arányossági tesztet kell végezni, és el­lenorizni kell, hogy a feltétel kituzésével melyik legitim célt követik, és hogy a cél elérésének eszközei megfeleloek-e és szükségesek-e. Elmagyarázta, hogy a munkavállalás feltétele lehet túlzott, mivel megakadályozza a lakásbérléshez való hozzáférést és ezáltal elveszi a munka­nélküliek egyik alapveto emberi jogát, másrészt viszont biztosítja a bérleti díjak rendszeres kifizetését a lakás tulajdonosának. Létezhetnek más, enyhébb módok is a bérleti díj rendsze­res kifizetésének elérésére, és nem csupán a rendszeres munkavállalás feltétele. Ha azonban léteznek enyhébb módszerek, akkor a rendszeres munkavállalás feltétele nem feltétlenül szükséges, és az arányossági teszt ez esetben nem teljesül. Ilyen esetben tehát ez nem lenne kivétel a közvetlen diszkrimináció tilalma alól, és a leírt bánásmód nem lenne megengedheto, hanem diszkriminatív lenne. (0702-143/2020) A negatív-egyenleg banki limitre vonatkozó kérelem elutasítása A Hivatalhoz egy olyan ügyfél fordult, akinek bankja a korábbi személyi fizetésképtelensége miatt negatív-egyenleg limitre vonatkozó kérelmét elutasították. Megkérdezte, hogy szociá­lisan hátrányos helyzetu személyként és szociális segélyben részesüloként miért nem jogo­sult erre a banki szolgáltatásra, és hogy a bánásmód vagyoni helyzeten alapuló diszkrimináci­ónak minosül-e? A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek, hogy a limit jóváhagyásának feltételei alapulhatnának a vagyoni helyzet személyes körülményen. Az ilyen feltételek azonban nem feltétlenül jogellenesek, mivel a banknak jogos okai lehetnek arra, hogy ne adjon limitet a fizetésképtelen személyeknek. Hogy melyek azok a konkrét okok, amelyek miatt a bank nem ad limitet a fizetésképtelen személyek számára, és hogy a bank feltételei megfeleloek, szük­ségesek és arányosak-e, azt a Hivatal csak a végrehajtott megállapítási eljárás után tudja megállapítani, ezért felkérte az ügyfelet, hogy nyújtson be feljelentést. (0702-111/2020) Általános bankszámla megnyitásának megtagadása A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, akinek elutasították kérelmét bankszámla megnyi­tására több bank korábbi végrehajtása miatt. Az elutasítások miatt az ügyfél nehéz helyzet­be került, mivel munkát vállalt, és munkáltatója a Munkaviszonyról szóló törvény 135. cikke9 értelmében köteles bankszámlára utalnia a fizetését. A Hivatal azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy kérjen írásos magyarázatot a banktól a számlanyitás elutasításának okairól. Az ügyfél ezt megtette, és a bank válaszát elküldte a Hivatalnak, amelybol az indokok nem voltak nyil­vánvalóak. A Hivatal megállapította, hogy a bankszámla nyitásának a felvetett okból történo elutasítását a Pénzforgalmi szolgáltatásokról, elektronikus pénzkibocsátási szolgáltatások­ról és fizetési rendszerekrol szóló törvény (ZPlaSSIED) 181. cikke (7) bekezdésének harmadik francia bekezdése engedélyezi.10 A Hivatal azzal a megkereséssel fordult a Szlovén Bankhoz, hogy megengedheto-e az olyan szituáció, amelyben az egyén bankszámla nélkül maradhat, és ugyanakkor a munkáltatója törvény szerint köteles a fizetését bankszámlára utalni. A Szlovén Bank kifejtette, hogy o maga is észrevette annak lehetoségét, hogy az említett ren­delkezés alapján egyes fogyasztók bankszámla nélkül maradhatnak, felhívta az illetékes mi­nisztérium figyelmét a problémára, és megoldást kért tole. A Hivatal megtudta, hogy az ügy­fél külföldi bankszámla nyitásával tudta megoldani a problémát, ezért a Hivatal úgy döntött, hogy fontolóra veszi a probléma rendszerszintu kezelését. (0702-85/2020) Nehézségek a pénzbeli szociális segélyhez való jog gyakorlása során A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki ismertette a nehézségeit, amelyekbe a pénzbeli szociális segélyhez való jog gyakorlása során ütközött. A Hivatal tanácsot adott az ügyfélnek arról, hogyan igényelhet pénzbeli szociális segélyt. (0702-47/2020) 1.10.2 Diszkrimináció-megállapítás a vagyoni helyzet személyes körülmény miatt 2020-ban a Hivatal nem adott ki határozatokat a vagyoni helyzet személyes körülmény mi­atti diszkrimináció-megállapításokról. Munkaviszonyokról szóló törvény (a SZK Hivatalos Közlönye, 21/13, 78/13 – módosítva, 47/15 – ZZSDT, 33/16 – PZ-F, 52/16, 15/17 US, 22/19 – ZPosS, 81/19 és 203/20 – ZIUPOPDVE). 10 A SZK Hivatalos Közlönye, 7/18, 9/18 - módosítva és 102/20. 1.10.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a vagyoni helyzet személyes körülmény vonatkozásában A Hivatal szerint a Szlovén Bank döntése a lakosságnak való hitelnyújtás makroprudenciális korlátozásairól nem diszkriminatív 2019. november 1-jétol a Szlovén Bank egy határozattal11 megszigorította azokat a feltéte­leket, amelyek mellett a bankok és takarékpénztárak fogyasztói- és lakáshiteleket adhatnak a fogyasztóknak. A Hivatal értékelte a döntés diszkriminatív jellegét, és úgy értékelte, hogy tekintettel a hitelfelvevok társadalmi helyzetére, pénzügyi helyzetére és családi állapotára, a döntés nem jelent diszkriminációt, mivel a korlátozások megfelelo, szükséges és arányos intézkedések a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. (050-8/2019) A Hivatal szerint nem diszkriminatív az a kormányrendelet, amely értelmében a horvátor­szági ingatlantulajdonosok kivételesen átléphetik a határt A Hivatal foglalkozott annak az ügyfélnek a kezdeményezésével, aki arra a rendeletre pa­naszkodott, amely korlátozta a határátlépést a szomszédos országokba.12 Ez a rendelet 2020 9. 28-ig meghatározott bizonyos kivételeket a határátlépéssel járó karanténkötelezettség alól. Kivételt képeztek a kempingekben található ingatlanok, csónakok vagy telkek tulajdo­nosai vagy bérloi is. A fél vagyoni helyzet alapján történo diszkriminációt állított, mert a határátlépés során állítólag hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik a szomszédos országban nem rendelkeznek tulajdonjoggal vagy szerzodéses jogokkal. A Hivatal úgy értékelte, hogy a kötelezo karantén alóli kivételek számos egyéb élethelyzetet is magukban foglalnak, amelyek figyelembe veszik a személyek sajátos helyzetét és a határátlépés szükségességét. A Hivatal azt is megállapította, hogy egy másik országban fennálló tulajdonjog vagy szerzodéses jog nem mond semmit a személy pénzügyi helyzetérol. Ezért személyes körülmény nem lett megállapítva. A Hivatal úgy értékelte, hogy a rendelet nem volt diszkriminatív. (050-19/2020) 11 Határozat a lakossági hitelezés makroprudenciális korlátozásairól, a SZK Hivatalos Közlönye 64/19 és 75/20. Szlovénia, A SZK Hivatalos Közlönye, 64/20. 12 A COVID-19 fertozo betegség terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések elrendelésérol és végrehajtásáról szóló rendelet (a SZK Hivatalos Közlönye, sz. 112/20, 115/20, 120/20, 121/20 – módosítva és 130/20). 1.10.4 A Hivatal a vagyoni helyzet személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Az Átfogó nemzeti energiaügyi és éghajlati terv tervezetére vonatkozó ajánlás A közmeghallgatás részeként a Hivatal ajánlást küldött az energiaszegénység problémájáról az Átfogó nemzeti energiaügyi és éghajlati terv (NEPN) kiegészített tervezetéhez. Rámuta­tott, hogy az energiapolitikai változások összefüggésében az energiaszegénység nemcsak a „tisztességes és méltányos átmenet” szempontjából, hanem a diszkrimináció szempontjából is problematikus, ezért az Infrastrukturális Minisztériumnak (MzI) azt javasolta, hogy a NEP tervezete egyértelmuen határozza meg a Szlovéniában lévo energiaszegénység állapotát, tuzzön ki konkrét célokat és alakítson ki intézkedéseket (beleértve a szociálpolitikát is), ha a kituzött célok elérése nem a tervezett dinamika szerint haladna. (0701-1/2020/1) Állapot: Nem vették figyelembe. Ajánlás a Lakástörvény módosításáról szóló törvény tervezetével kapcsolatban A Hivatal a törvény kiegészítését javasolta a Környezetvédelmi és Térrendezési Miniszté­riumnak azzal a céllal, hogy javuljon a fogyatékkal élok fizikai akadálymentessége a több­lakásos épületekben, a nonprofit bérleti díjakhoz nyújtott magasabb támogatásokhoz való hozzáférés és az állandó lakcímmel rendelkezo külföldiek (rezidensek) nonprofit lakásokhoz való hozzáférésének jogai. (0709-62/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás az Új fertozo betegségekrol szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a lakosság tájékoztatását, tanácsadását és oktatását a hozzáférhetoség elveivel összhangban, a megfelelo nyelveken, formákban és technológiákkal biztosítsák. Az Hivatal figyelmeztetett az oltásra is, mint a közép- és felsooktatási egészségügyi intézmények programjaihoz való hozzáférés feltételére. Javasolta, hogy az állam biztosítsa a rosszabb anyagi helyzetben lévo személyek számára a védofelszerelést, és hogy az Egészségügyi Minisztérium egészítse ki a törvényt úgy, hogy a párkapcsolatban élok is kétségtelenül és egyértelmuen jogosultak legyenek a kártérítésre. (0070-1/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a Hosszan tartó ápolásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a törvénytervezet világosan határozza meg a Hosszan tartó ellátáshoz való hozzáférést úgy, hogy az mindenki számára egyenlo legyen, függetlenül a kedvezményezettek személyes körülményeitol, valamint a ked­vezményezettek önálló és autonóm életéhez való jogtól. Javasolta, hogy a törvény egyértel­muen határozza meg a Hosszan tartó ápoláshoz való jogot, részletezze az összes lényeges elemet, a megvalósítás kritériumait és módszereit, valamint védelmének eszközeit. Azt is javasolta, hogy biztosítsanak hasonló jogokat azoknak a gyermekeknek, akik nem rendelkez­nek tartós ápolásban részesülo státusszal. (0701-14/2020/2) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlások a COVID-19 járvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gya­korolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról (PKP2) A Hivatal a Nemzetgyulésnek olyan különleges intézkedések elfogadását javasolta a kiszol­gáltatott társadalmi csoportok számára a COVID-19 fertozo betegség járványa alatt, ame­lyeket a PKP1 figyelmen kívül hagyott, vagy amelyek helyzetét nem szabályozták megfele­loen. Ennek során a kormánynak szóló április 10-i ajánlásra (0701-5/2020/1) támaszkodott, amelyben összefoglalta azt, hogy mely ajánlásokat nem vették figyelembe, illetve melyeket csak részben. A Hivatal javasolta, hogy a járvány idején hatályos intervenciós intézkedések keretében biz­tosítsák a következoket is: pénzügyi segítség a személyes segítséget igénybe vevoknek és szolgáltatóknak; pénzügyi segítség az idosek otthonai számára; sürgos egészségügyi ellátás és az alapellátáshoz való jog pénzügyi szociális segély formájában a Szlovén Köztársaságban jogszeruen tartózkodó külföldiek számára; kiegészíto segítség az egyszülos családok szá­mára; a sajátos nevelési igényu gyermekek családjai számára, a részmunkaidoben dolgozó önfoglalkoztatott szülok számára; a szociálisan hátrányos helyzetu bérlok és hitelfelvevok számára; a munkanélküliek számára; a hajléktalanok számára; a diákok számára; az idosek számára az idosek otthonaiban. (0701-5/2020/6) Az ajánlás állapota: Az ajánlásokat foleg a késobbi PKP-kben vették figyelembe, vagy részben vették figyelembe, esetleg többször is, mint pl. a hallgatóknak nyújtott segítség a PKP2-ben (részmunkaidos hallgatók további bevonása), a PKP7-ben (a támogatás ismétlése a járvány második hullámában) és a PKP8-ban (a kedvezményezettek kiegészítése). Végül négy ajánlást vettek figyelembe (sajátos nevelési igényu gyermekek családjai, önfoglal­koztatott szülok, sajátos nevelési igényu gyermekek vagy felnottek szülei vagy gondviseloi, differenciálás a kifizetett lejárt esedékes adókötelezettségek feltételeiben), hetet csak rész­ben (tanulók és diákok, bérlok és lakáshitel-kedvezményezettek, munkanélküliek, hajléktala­nok, hallgatók, idosek otthonai), hármat pedig (egyszülos családok, személyes segítségnyúj­tás, külföldiek) nem vettek figyelembe. A COVID-19 járvány következményeinek enyhítését és kiküszöbölését célzó intervenciós in­tézkedésekrol szóló törvény (PKP5) javaslataira vonatkozó ajánlás A Hivatal azt javasolta a Nemzetgyulésnek, hogy az intézkedésekkel a karantén vagy a gyer­mekvédelem (ún. vis maior) miatt munkát nem végzo munkavállalók számára is biztosítsák a kártérítést, amely nem alacsonyabb a minimálbérnél (ami a járvány elso hulláma idején már érvényben volt). Ezek a munkavállalók közé, akik úgynevezett vis maior miatt nem képesek munkát végezni, ide kell érteni az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élo felnottek gondviseloit is, valamint a gyámokat és a gyermekek neveloszüleit is. A Hivatal javasolta, hogy a törvény tartalmazzon további indoklásokat az egyes kedvezményezettek megkülön­böztetésére, valamint a támogatás vagy a kártérítés összegének meghatározására szolgáló módszereket. Azt is javasolta, hogy fontolják meg további különleges intézkedések bevezeté­sét az esélyegyenloség biztosítása érdekében azok számára, akiket leginkább fognak érinteni a kormány által elfogadott, a fertozések terjedésének visszaszorítására irányuló tervben már eloirányzott szigorúbb intézkedések. (0701-15/2020/1) Az ajánlás állapota: Az ajánlás azon részét vették figyelembe, ahol a Hivatal a legalább mi­nimálbér összegu kárpótlást javasolta (a PKP7-ben), és hogy a gyámok és neveloszülok is, beleértve a felnottek gondozóit is, részesüljenek a kártérítésben (a módosításokkal). A támo­gatás kedvezményezettjeinek indokolatlan megkülönböztetésére vonatkozó ajánlást figyel­men kívül hagyták. A COVID-19 járvány második hulláma következményeinek enyhítését segíto intervenciós intézkedésekrol szóló törvényjavaslatról (PKP7) szóló ajánlások Az Esélyegyenloségi Biztos Hivatal ajánlást küldött a Nemzetgyulés képviseloinek arról, ho­gyan lehetne bizonyos javasolt megoldásokat kiegészíteni az egyenloség, az egyenlo bánás­mód és az esélyegyenloség elvének való megfelelés érdekében. A Hivatal ajánlása az aláb­biakra vonatkozik: a nyugdíjazás feltételeivel rendelkezo alkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása; válságpótlék a járvány idején azon munkavállalók számára, akiknek utolsó kifi­zetett havi bére nem haladta meg a minimálbér kétszeresét; válságpótlék a szülési, anyasági vagy apasági szabadságot igénybe vevoknek; szolidaritási támogatás ebédre és anyagi segít­ség az egyszülos családok számára; szolidaritási támogatás az 1. és 6. jövedelmi osztályba tartozó családok számára (nem csak az ötödikig); különleges kiegészíto segítség az egyszülos családok számára; különleges rendszeres havi juttatás azoknak a hallgatóknak, akiknek a megélhetése elsosorban a diákmunkából származik, ha a járvány miatt képtelenek végezni azt; sürgosségi segítség gyermek születésekor; megfelelo és tisztességes fizetés és juttatás a kockázatos körülményekben lévo tanulók, hallgatók, nyugdíjasok, önkéntesek és mások szá­mára, akik a járvány idején az egészségügyi ellátásban, az idosek otthonaiban és a speciális szociális jóléti intézményekben dolgoznak; további pénzügyi támogatás az idosek otthonai számára, annak érdekében is, hogy lehetové tegyék az otthonok lakóinak a kapcsolattartást rokonaikkal és szeretteikkel. (0070-8/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették a rendkívüli szülési segítségnyújtást (az ido­szak meghosszabbítása) és a gyermekek szolidaritási támogatását (a kedvezményezettek listájának bovítése). A PKP7-ben figyelembe vették a Hivatal PKP5-re vonatkozó ajánlását, miszerint azoknak a munkavállalóknak a bérkompenzációja, akik otthoni karantén vagy gyer­mekgondozás miatt nem képesek munkát végezni, nem lehet alacsonyabb a Szlovén Köztár­saságban lévo minimálbérnél. Az ajánlást a PKP8-ban is részben figyelembe vették, neveze­tesen a felnottkorú diákok szolidaritási támogatására vonatkozóan. Ajánlás az önkiszolgáló mosodák megnyitására vonatkozóan az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet keretein belül A Hivatal feljelentés alapján foglalkozott az önkiszolgáló mosodák bezárásának esetével a járvány elso hullámában. Az eljárás során úgy értékelte, hogy az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet interpretációja, amely nem tekinti kivételnek az önkiszolgáló mosodákat (mint „egyéb szükséges szolgáltatásokat a közbiztonság és egészség biztosításához”), aránytala­nul beavatkozik az alacsonyabb társadalmi helyzetben és gyengébb vagyoni helyzetben lévo személyek helyzetébe, és megakadályozza számukra az alapveto higiénia biztosítását. Az MGRT-nek azt javasolta, hogy a mosodákat tekintsék kivételnek a rendelet interpretációja során, ezáltal lehetové téve azok megnyitását. (0700-22/2020/4) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe. Az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és el­adásának ideiglenes tilalmáról szóló rendeletre vonatkozó ajánlás – önkiszolgáló mosodák megnyitása A Hivatalhoz a járvány második hullámában ismét érkezett egy kérdés a mosodák megnyi­tásával kapcsolatban. Mint ahogy azt a 2020. 4. 9-i ajánlásban tette, ismét úgy értékelte, hogy az önkiszolgáló mosodák bezárása aránytalanul befolyásolja azoknak a személyeknek a helyzetét, akik társadalmi helyzetük és pénzügyi helyzetük miatt akadályoztatva vannak az alapveto higiéniai normák biztosításában. Ezért az MGRT-nek többek között azt javasolta, hogy az önkiszolgáló mosodákat az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasz­tóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet interpretációja során felvegyék az „egyéb szükséges szolgáltatások a biztonság és az egészség biztosítása érdekében” kivételek közé, ezáltal lehetové téve azok megnyitását. (0702-136/2020/4) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe. Ajánlás a COVID-19 járvány idején a hajléktalanok védelmére irányuló további intézkedések elfogadásáról A járvány elso hullámában a Hivatal azt javasolta az összes szlovén önkormányzatnak, hogy fogadjanak el olyan különleges intézkedéseket, amelyekkel biztosítják a hajléktalanok szá­mára a biztonságos egész napos szállást, a védoeszközök használatát, a WC-k hozzáférhe­toségét, a meleg étkezéshez való hozzáférést, a szennyesruhák mosásának lehetoségét, a szubsztitúciós terápiákhoz való hozzáférést stb. A mozgás és a nyilvános gyülekezet tilalma a hajléktalanokat aránytalanul hátrányosan érintette. Az önkormányzatok bezárták a nyil­vános WC-ket, ami rontott a hajléktalanok lehetoségein a személyes higiénia gondozására és növelte az egészségük romlásának valószínuségét. (0709-38/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. Az egyesületek tájékoztatták az önkormány­zatokat az ajánlásról, a Hivatal ajánlására egy önkormányzat reagált. A Hivatal nem ismeri az egyes önkormányzatok intézkedéseinek állapotát. A távoktatás feltételeinek minden iskoláskorú gyermek számára történo biztosítására vo­natkozó ajánlások A MIZŠ-nek tett ajánlásában a Hivatal rámutatott, hogy a járvány idején Szlovéniában né­hány iskoláskorú gyermekkel rendelkezo családnak (még) nem volt megfelelo hozzáférése a távoktatáshoz. Javasolta, hogy a minisztérium segítse az iskolákat azáltal, hogy közvetlenül megvásárolja nekik az információs és kommunikációs felszereléseket, hogy hozzáférhesse­nek a világhálóhoz. (0701-4/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A minisztérium kifejtette, hogy egy olyan projekt megvalósításán dolgozik, amellyel IKT-eszközöket biztosít az iskoláskorú gyerme­kek számára, valamint az adományozók is segítik oket. A sajtóértesülések alapján a Hivatal úgy értékelte, hogy egyes gyermekek a hatóságok erofeszítései ellenére sem rendelkeztek IKT-eszközökkel és minoségi csatlakozással a világhálóhoz. A COVID-19 járvány következményeinek enyhítésére irányuló további intézkedésekre vonat­kozó ajánlások, a diszkrimináció megelozése és megszüntetése céljából A Hivatal rámutatott a járvány már egyébként is kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt egyen­lotlen hatásaira, és javasolta, hogy a Szlovén Köztársaság kormánya fogadjon el (további) kü­lönleges intézkedéseket ezen csoportok helyzetének javítása érdekében, mivel kulcsfontos­ságú, hogy a járvány során kövessék a „senkirol nem feledkezünk meg” elvet. Többek között a következo csoportok különösen nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet: egyszülos családok; sajátos nevelési igényu gyermekek családjai; részmunkaidoben dolgozó önfoglalkoztatott szülok; tanulók és diákok (táplálkozás szempontjából); szociálisan hátrányos helyzetu bérlok és hitelfelvevok; munkanélküliek; hajléktalanok; hallgatók; idosek az idosek otthonaiban; kül­földiek. (0701-5/2020/1) Az ajánlás állapota: Az ajánlásokat foleg a késobbi PKP-kben vették figyelembe, vagy részben vették figyelembe, esetleg többször is, mint pl. a hallgatóknak nyújtott segítség a PKP2-ben (részmunkaidos hallgatók további bevonása), a PKP7-ben (a támogatás ismétlése a járvány második hullámában) és a PKP8-ban (a kedvezményezettek kiegészítése). Végül négy aján­lást vettek figyelembe (sajátos nevelési igényu gyermekek családjai, önfoglalkoztatott szü­lok, sajátos nevelési igényu gyermekek vagy felnottek szülei vagy gondviseloi, differenciálás a kifizetett lejárt esedékes adókötelezettségek feltételeiben), hetet csak részben (tanulók és diákok, bérlok és lakáshitel-kedvezményezettek, munkanélküliek, hajléktalanok, hallgatók, idosek otthonai), hármat pedig (egyszülos családok, személyes segítségnyújtás, külföldiek) nem vettek figyelembe. A COVID-19 járvány lakhatásra gyakorolt hatásait enyhíto további intézkedésekre vonatko­zó ajánlások A Hivatal további intézkedéseket javasolt a MOP-nak a COVID-19 járvány lakhatásra gyakorolt hatásainak enyhítése érdekében. Mivel a bérlok jogaival és lehetoségeivel kapcsolatos infor­mációk nagyon szétszórtan találhatók meg, a Hivatal azt javasolta, hogy a minisztérium egy helyen gyujtse össze a hozzáférheto és értheto információkat a bérlok jogairól és segítség­kérési lehetoségeirol, és hogy figyelmesen kövesse nyomon a lakáspiac helyzetét, valamint hogy reagáljon szükség esetén a rendelkezésre álló intézkedésekkel (pl. kiegészíto támogatá­sok, bérleti díjak befagyasztása), ami során különös figyelmet kell fordítania a kiszolgáltatott csoportokra. (0701-5/2020/4) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe. Az iskolák bezárása esetén történo inkluzív oktatás biztosítására vonatkozó ajánlások A Hivatal azt javasolta, hogy a Tudományos, Oktatási és Sport Minisztérium inkluzív oktatást biztosítson minden gyermek számára az iskolák újbóli bezárása esetén, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésre. Rámutatott, hogy az egyes diákcsoportokkal, különösen az úgynevezett kiszolgáltatott csoportokkal (pl. gazdasá­gilag gyengébb háttérrel rendelkezo, roma, sajátos nevelési igényu gyermekek) kapcsolatos illetékes szolgálatok elkötelezettsége ellenére is különbségek voltak az ismeretek elsajátítá­sánál, ami negatívan befolyásolta a diákok tanulási sikerét és következésképpen az oktatás­hoz való joguk gyakorlását. A Hivatal úgy értékelte, hogy amikor a járvány elso hullámában bevezették a távoktatást a számítógépes technológia segítségével, nem minden diáknak vol­tak azonos lehetoségei. Megismételte azt az ajánlást is, hogy az ebéd-támogatásra jogosult tanulóknak és hallgatóknak biztosítsák a jóváhagyott élelmiszer-támogatás összegének kifi­zetését az oktatási intézmények általános bezárása idején. (0709-60/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A Tudományos, Oktatási és Sport Minisztéri­um figyelembe vette az ajánlás némely részeit, pl. a távoktatás pszichológiai és pszichoszo­ciális következményeit, és 2020 decemberének végén kiadták a sajátos nevelési igényu gyer­mekek és serdülok nevelésére létesített intézmények újranyitásáról szóló döntést is. 1.10.5 A vagyoni helyzet személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból A felmérésben részt vevok hét százaléka értelmezi a diszkriminációt vagyoni helyzet miatt történo egyenlotlen bánásmódként. A vagyoni helyzetet a válaszadók 17 százaléka válasz­totta a diszkrimináció leggyakoribb okának Szlovéniában, ami ugyanannyi mint 2017-ben. Vagyoni helyzetük miatt a felmérésben résztvevok (a 22 százalék közül, akik azt állítják, hogy 2020-ban diszkriminálva voltak) 14 százalékát (Szlovénia lakosságának körülbelül 1,5 százaléka) diszkriminálták. 1.10.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a vagyoni helyzet személyes körülmény viszonylatában A COVID-19 koronavírus járvány bejelentése miatt a Hivatal foként írásban muködött együtt a civil társadalmi szervezetekkel. Így információkat szerzett a diszkriminációról, amelyet az egyes szervezetek észleltek munkájuk során. 1.10.7 Oktatás és tudatosságnövelés a vagyoni helyzet személyes körülménnyel kapcsolatban 2020-ban a Hivatal a média és a közösségi hálózatokon megjeleno bejegyzések segítségével külön kiemelte az egyes kiszolgáltatott csoportok helyzetét a COVID-19 fertozo betegség járványa idején. Különbözo módokon, többek között a kerekasztal-beszélgetéseken való rész­vétel során indokolta a koronaellenes intézkedések hozzáigazításának szükségességét ahhoz az elvhez, miszerint társadalomként nem szabad megfeledkeznünk senkirol. 1.11 Végzettség A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 57. cikke (oktatás és végzettség) Mindenki hozzáférhet az oktatáshoz. Az alapfokú oktatás kötelezo és állami forrásokból kell finanszírozni. Az állam lehetoséget teremt az állampolgárok számára a megfelelo oktatás megszerzésére. 1.11.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a végzettség személyes körülménnyel kapcsolatban A dékán kinevezésének feltételei Az Hivatalt az egyik egyetem kereste meg az általa elkészített statútum megváltoztatásával kapcsolatban. A tervezett változtatások új feltételeket tartalmaztak az egyik kar dékánjának kinevezéséhez. Az egyetemet az érdekelte, hogy a feltételek diszkriminatívak-e. A Hivatal el­magyarázta hatáskörét és azt a tényt, hogy csak eljárás lefolytatása után tud állást foglalni. Tájékoztatta az ügyfelet az eljárás megindításának módjáról és arról, hogyan döntene az eljárás lefolytatása után. A Hivatal leginkább azt vizsgálná meg, hogy a feltétel összefügg-e a személyes körülményekkel, például a végzettséggel, majd felmérné, hogy a feltétel milyen legitim célt követ, hogy egy ilyen feltétel összhangban áll-e az arányossági teszttel, valamint hogy megfelelo, arányos és szükséges-e. (0702-33/2020) A kompetenciák elismerésének eljárása az egyik egyetemi karon A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki az egyik karon kompetenciákat elismero eljárást folytatott. Mivel a kar nem ismert el neki bizonyos kompetenciákat, az ügyfélnek nem volt lehetosége beiratkozni a kívánt fokozatú oktatásba és szakirányba. A Hivataltól tanácsot kért a kompetenciák elismerését illetoen. A Hivatal kifejtette, hogy a kompetenciák elisme­rése nem az ügyfél személyes körülményei miatti diszkrimináció kérdésére vonatkozik, ha­nem egy szakmai kérdés a felsooktatás területén, amelybe a Hivatal nem avatkozhat be. (0702-118/2020) 1.11.2 Diszkrimináció-megállapítás a végzettség személyes körülmény miatt A második bolognai évfolyamra történo beiratkozás elutasítása nem jelent diszkriminációt A kérelmezo, aki már elvégezte a második bolognai évfolyamot, ugyanazon a karon szere­tett volna beiratkozni egy másik szakterület második bolognai évfolyamába. Az egyetem nem teljesítette kérését. Végzettségen alapuló diszkrimináció végett tett panaszt. A régi egyetemi szakirány végzoseihez hasonlította magát, akik a második évfolyamba közvetlenül beiratkozhattak. Az ügyben a Hivatal megállapította, hogy a kérelmezo nem volt összeha­sonlítható helyzetben a régi egyetemi szakirány végzoseivel, mivel tanulmányaik befejezése után nem szereztek mesterfokozatot, a kérelmezo pedig igen. A második bolognai évfolyam második évfolyamába történo beiratkozás még csak lehetové teszi számukra a mesterfoko­zat megszerzését, amelyet a panaszos már megszerzett. Ezért a Hivatal ebben az esetben nem állapított meg végzettség miatti diszkriminációt. (0700-2/2020/21 számú határozat, 2020. augusztus 31.) 1.11.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a végzettség személyes körülmény vonatkozásában 2020-ban a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a végzettség személyes körülmény vonatkozásában 1.11.4 A Hivatal a végzettség személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlás az Új fertozo betegségekrol szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a lakosság tájékoztatását, tanácsadását és oktatását a hozzáférhetoség elveivel összhangban, a megfelelo nyelveken, formákban és technológiákkal biztosítsák. Az Hivatal figyelmeztetett az oltásra is, mint a közép- és felsooktatási egészségügyi intézmények programjaihoz való hozzáférés feltételére. (0070-1/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. 1.11.5 A végzettség személyes körülménnyel kapcsolatos kiemelt adatok a diszkriminációról szóló 2020-as közvélemény-kutatásból A különbözo képességu vagy végzettségu embereket a válaszadók öt százaléka észlelte a diszkrimináció leggyakoribb célpontjaként Szlovéniában (ami két százalékponttal több, mint 2017-ben), a végzettséget mint a diszkrimináció leggyakoribb okát a lakosság tíz százaléka választotta (ami három százalékponttal több, mint 2017-ben). 2020-ban a lakosság nagy fokú toleranciát (a második legnagyobbat) fejezett ki a különféle végzettségu csoportok iránt; a válaszadók 87 százaléka kijelentette, hogy nem kerüli el azo­kat, akik alacsonyabb iskolázottságúak mint ok, míg a lakosság hét százaléka kerüli az ilyen kapcsolatokat - ami változatlan 2017-hez képest. Az iskolai végzettség alapján történo diszkrimináció gyakoriságát tükrözi az a tény is, hogy (a válaszadók 22 százaléka között, akik azt állították, hogy 2020-ban diszkriminálva voltak) 20 százalékát diszkriminálták végzettségük miatt. 1.11.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a végzettség személyes körülmény viszonylatában A COVID-19 koronavírus járvány bejelentése miatt a Hivatal foként írásban muködött együtt a civil társadalmi szervezetekkel. Így információkat szerzett a diszkriminációról, amelyet az egyes szervezetek észleltek munkájuk során. 1.11.7 Oktatás és tudatosságnövelés a végzettség személyes körülménnyel kapcsolatban 2020-ban a Hivatal nem végzett oktatási és tudatosságnövelo tevékenységeket a végzettség személyes körülménnyel kapcsolatban. 1.12 Egyéb személyes körülmények Az alábbiakban bemutatott példák a Hivatal olyan ügyeken történo munkáját tartalmazzák, amelyeket más személyes körülmények jellemeznek. Ezek azok a személyes körülmények, amelyeket a ZVarD nem sorol fel kifejezetten, de jelle­gük miatt az úgynevezett egyéb személyes körülmények közé sorolhatók. Ennek feltétele, hogy egy ilyen személyes körülmény olyan jellemzoje legyen az egyénnek, amelyet nem tud befolyásolni, vagy amelyrol nem tud könnyen lemondani. Az egyéb személyes körülmények, amelyekkel a Hivatal 2020-ban foglalkozott, a következok: • egészségi állapot, testsúly és testmagasság, • anyaság/apaság és családi állapot, • állampolgárság, • lakóhely, • szakszervezeti tagság. • munkavállalási státusz, önfoglalkoztatottság és koncesszionárius státusz, • vadászcsaládi tagság. És az egyéb felsorolt személyes körülmények, amelyeknél a Hivatal nem ismerte el az egyéb személyes körülmény státuszát: 1.12.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás – anonimizált esetek Egészségi állapot A tartós betegszabadságon lévo munkavállaló értékelése A Hivatalhoz tanácsért fordult egy állami szektorban foglalkoztatott ügyfél, mert a munkál­tatója nem akarta értékelni ot a sokáig tartó betegszabadsága miatt. Az értékelés elutasítása negatív következményekkel jár az ügyfél, mint köztisztviselo számára, ezért információkat kért az intézkedési lehetoségekrol. A Hivatal tanácsolt az ügyfélnek arra vonatkozóan, hogy milyen jogorvoslati lehetoségekkel élhet az Állami szektor bérrendszerérol szóló törvény,13 a Köztisztviselokrol szóló törvény14 és a Munkaviszonyokról szóló törvény15 szerinti jogainak vé­delme érdekében, és hogyan hivatkozhat az egészségügyi állapoton alapuló diszkriminációra ezekben a jogorvoslatokban. (0702-4/2020) Különbözo kritériumok a teljesítménybónusz meghatározásakor Az teljesítménybónusz és a karácsonyi bónusz munkahelyi jelenlét alapján történo kiszá­mításának megállapított diszkriminatív jellegérol szóló határozat kiadása után (ügyszám: 0700-30/2019, 2019. szeptember 4-i határozat) több olyan egyén kért segítséget, akiknek a munkáltatói ugyanazt a módszert alkalmazzák a karácsonyi bónuszok mértékének kiszámí­tása során. Az érdekelte oket, hogy a határozat, amellyel a Hivatal nem, anyaság/apaság és egészségi állapot alapján történo közvetett diszkriminációt állapított meg, csak egy konkrét esetben volt-e hatással, vagy más, ugyanolyan gyakorlattal rendelkezo cégekre is vonatko­zott-e. A Hivatal kifejtette, hogy a határozat csak annak a vállalkozásnak az ügyében hatá­lyos, amely ellen benyújtották a feljelentést. Mivel a Hivatal döntését a Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bírósága helybenhagyta (IU 29/2020-21 számú, 2020. november 11-i ítélet) várható, hogy a Hivatal minden más esetben is, amelyben a ténybeli és jogi szituáció lénye­gében megegyezik a már lezárt üggyel, ugyanúgy fog dönteni. Felkérte az ügyfeleket, hogy nyújtsanak be feljelentést, amely anonim is lehet. (0702-8/2020) 13 A SZK Hivatalos Közlönye, 108/09 – hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 13/10, 59/10, 85/10, 107/10, 35/11 – ORZSPJS49a, 27/12. US, 40/12 – ZUJF, 46/13, 25/14 – ZFU, 50/14, 95/14 – ZUPPJS15, 82/15, 23/17 – ZDOdv, 67/17 és 84/18. 14 A SZK Hivatalos Közlönye, 63/07 – hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 65/08, 69/08 – ZTFI-A, 69/08 – ZZavar-E, 40/12 – ZUJF, 158/20 – ZIntPK-C és 203/20 – ZIUPOPDVE. 15 A SZK Hivatalos Közlönye, 21/13, 78/13 – módosítva, 47/15 – ZZSDT, 33/16 – PZ-F, 52/16, 15/17. US, 22/19 – ZPosS, 81/19 és 203/20 – ZIUPOPDVE. Boltokban történo vásárlás kivitelezése a kizárólag a kiszolgáltatott csoportok számára fenntartott idoben A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki krónikus betegként az új koronavírus miatt kikiáltott járvány idején élni kívánt a boltokban történo vásárlás lehetoségével, a kizárólag kiszolgáltatott csoportok számára fenntartott idoben.16 Ez utóbbiakat a Szlovén Köztársa­ság kormányának vonatkozó rendelete csak példaként említette, és a 65 év feletti szemé­lyeket emelték ki. O maga fiatalabb volt, kiszolgáltatottsága pedig kívülrol nem volt látható, ezért tanácsot kért. A Hivatal elkészített egy magyarázatot jogi véleményezéssel, és azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy szerezzen be orvosi igazolást, amellyel beléphet az üzletekbe. (0702-50/2020) Humor a kiszolgáltatottak megbélyegzése nélkül Az ügyfél felhívta a Hivatal figyelmét a rádió online közösségi oldalain közzétett rádiójáté­kára, amely nem megfelelo módon stigmatizálta a mentális problémákkal élo személyeket. A Hivatal ajánlást küldött a rádiónak, hogy távolítsák el a vitatott közleményt, és hogy jövoben a tartalmak megosztása során mérlegeljék a tartalmak megfeleloségét a diszkrimináció elle­ni védelem szempontjából. (0702-42/2020) Az éves szabadság egyoldalú kiszabása A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki a koronavírus járvány kikiáltása után azonnal visszatért Szlovéniába a külföldi nyaralásról. Munkáltatója szabadságra küldte és nem en­gedte, hogy otthonról dolgozzon, ellentétben kollégáival, akiknek ez a lehetoség meg volt adva, ami miatt diszkriminálva érezte magát. Tanácsot kért a Hivataltól. A Hivatal kifej­tette, hogy a munkáltató még a jelenlegi szlovéniai járványügyi helyzetben sem rendelhet el egyoldalúan éves szabadságot az alkalmazott számára. A Munkaviszonyról szóló törvény 163. cikke eloírja, hogy az éves szabadságot oly módon kell kihasználni, hogy figyelembe ve­gyék a munkafolyamat igényeit, a munkavállaló pihenési és kikapcsolódási lehetoségeit és a munkavállaló családi kötelezettségeit, de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató egyoldalúan elrendelheti az éves szabadság igénybevételét. Az éves szabadsághoz való jog a munkavállaló joga, amelyrol saját maga dönthet. A Hivatal azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy tájékoztassa errol a munkáltatót, ha pedig nem hajlandó együttmuködni, akkor munkajogi kérdésekben a munkaügyi felügyeloséghez is fordulhat. (0702-43/2020) Tanácsadás az autizmussal élo gyermek iskoláztatásával kapcsolatban A Hivatalt egy autizmussal élo gyermek anyja kereste meg. Tanácsot kért a gyermek iskoláz­tatásával kapcsolatban, és közben várta az útmutatásra vonatkozó döntést. A Hivatal azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy nyújtson be kérelmet az Oktatási és Sportfelügyeloséghez, mivel kérdése olyan szakmai témákat érint, amelyek nem tartoznak a Hivatal hatáskörébe. (0702-13/2020) 16 Az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet, A SZK Hivatalos Közlönye, 25/20, 29/20, 32/20, 37/20, 42/20, 47/20, 53/20, 58/20, 59/20 és 67/20. Testsúly Szolgáltatás elutasítása az állítólagos túlsúly miatt és a vételár visszatérítése A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki igénybe kívánta venni a „zipline” szolgáltatást, de állítólagos túlsúlya miatt a szolgáltató elutasította, és a szolgáltatás teljesítéséért fize­tett összeg egy részét felszámolták. Amikor az ügyfél visszakövetelte az összeget, a szol­gáltató elutasította az általános szerzodési feltételekre hivatkozva. Az ügyfél a Hivatalhoz fordult segítségért, és közben anonim szeretett volna maradni. A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek, hogy egy konkrét esetben csak feljelentés alapján végezhet diszkrimináció-meg­állapítást. Ha diszkrimináció-megállapítást végezne, akkor elsosorban azt ítélné meg, hogy a maximális súlyhatárok törvényes célt követnek-e (pl. biztonság, kockázatbiztosítás), és a maximális súly meghatározásának módja megfelelo és szükséges eszköz-e a cél eléréséhez. (0702-108/2020) Testmagasság Munkaviszony megszüntetése a testmagasság miatt A Hivatallal egy olyan ügyfél lépett kapcsolatba, akit elbocsátottak a testmagassága miatt. Tanácsot kért. A Hivatal felkérte az ügyfélt, hogy nyújtson be javaslatot a diszkrimináció kezelésére. Kifejtette, hogy a feljelentés benyújtása után meg fogja vizsgálni, hogy létezik-e az adott munkahelyre vonatkozó minimális testmagassági követelmény, és ha igen, milyen célt követ. Ezután megvizsgálná, hogy ez a cél elérheto-e más, enyhébb eszközökkel. Egy ilyen esetben azt is megvizsgálná, hogy a diszkrimináció tiltott formájáról van-e szó, vagy a diszkrimináció tilalma alóli egyik kivételrol. Az ügyfél nem döntött a feljelentés benyújtása mellett. (0702-123/2020) Anyaság/apaság Munkaviszony megszunése a szüloi szabadság alatt A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, akinek panaszát elutasították a munkaügyi bíró­ság elott, ami miatt anyaságon alapuló diszkrimináció fennállását állította. Ugyanis a szüloi szabadság miatti távolléte során a munkáltató átszervezést hajtott végre és megszüntette a pozícióját, majd egy hónappal a munkába való visszatérés után megkapta a munkaszerzo­désének felmondását. Véleményt kért a Hivataltól arról, hogy észszeru lenne-e fellebbezni az ügyben a Szlovén Köztársaság Legfelsobb Bírósága elott. A Hivatal elmagyarázta az ügy­félnek, hogy a felülvizsgálat melyik részben (nem) lenne célszeru. Az ügyfél arról tájékoz­tatta a Hivatalt, hogy benyújtotta a fellebbezést és sikerrel járt vele. A Legfelsobb Bíróság a Munkaviszonyról szóló törvény 115. cikke (2) bekezdésének alkalmazásáról határozott, és úgy döntött, hogy a szüloi szabadság idején történo munkavégzés megszüntetését „a mun­kaszerzodés felmondásához és egy másik alkalmazott alkalmazásához szükséges bánásmód­ként” kell kezelni, ami miatt munkaszerzodésének megszüntetése jogellenes volt. Az ügyfél további kérdéseire válaszolva a Hivatal tájékoztatást adott arról is, hogy a ZVarD 39. cikkével összhangban a diszkrimináció miatt kártérítési igényt is be lehet nyújtani az általános illeté­kességu bíróságon. (0702-2/2019) Rosszabb értékelés a szüloi szabadság miatt A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki közölte, hogy állami szektorbeli munkáltató­ja gyengébben értékelte, mint a korábbi években, mindössze azért, mert szüloi szabadság miatt hiányzott. Kijelentette, hogy ez a munkáltató rendszeres praxisa. A Hivatal tanácsot adott neki a diszkrimináció-megállapítási eljárás lefolytatásának módjáról. Az ügyfél felül­vizsgálatra irányuló indítványt nyújtott be, és eljárást indított a Hivatal elott. Az eljárás 2020-ban még nem zárult le. (0702-41/2020) Állampolgárság Külföldi állampolgárok tulajdonában lévo jogi személy bankszámlájának megszüntetése A Piacfelügyeloség véleményt kért a Hivataltól a jogi személy bank általi állítólagos diszkri­minációjáról, ugyanis a bank bejelentette a bankszámla bezárását, állítólag azzal az indokkal, hogy a jogi személy tulajdonosai ukrán állampolgárok. A Hivatal kifejtette, hogy a bankok kü­lönbözo módon kezelik a szokatlan tranzakciókat, ügyfeleket és üzleti körülményeket, ame­lyek a stratégiai hiányosságokkal küzdo, magas kockázattal járó harmadik országok listáján szereplo országokkal kapcsolatosak, amelyek nem rendelkeznek megfelelo intézkedésekkel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelozésére és felderítésére. A bank azon­ban nem szüntetheti meg üzleti együttmuködését pusztán azért, mert az üzleti szervezet képviseloi, alapítói vagy partnerei a veszélyeztetett ország állampolgárai. (0702-114/2020) Nemzetközi védelem megszerzésének eljárása A Hivatalhoz az ügyfél tanácsadásért fordult a nemzetközi védelem megszerzésének eljárá­sával kapcsolatban. Ezt elutasították neki, ennek eredményeként az ügyfelet egy külföldiek számára kialakított központban szállásolták el, ahol várta a visszatérési eljárást. Az ügyfél segítséget kért. A Hivatal megértését fejezte ki az ügyfél helyzetével kapcsolatban. Kifej­tette, hogy nem illetékes az ügyben, mivel az idegen státusszal kapcsolatos eljárások nem tartoznak a diszkrimináció elleni védelem körébe. Kifejtette, hogy nincs kompetenciája má­sodfokú testületként eljárni olyan esetekben, amelyek már folyamatban vannak más állami szervek elott. Azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy használja az ezen eljárásban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetoségeket. (0702-72/2019) Külföldi munkavállalók karanténba küldése Szlovéniába érkezésük után A Hivatalhoz az ügyfél azon nehéz helyzet miatt fordult, amelybe a külföldi munkavállalók kerültek az új koronavírus járványa alatt, miután Szlovéniába érkeztek és karanténba kerül­tek. Állítólag az alapveto megélhetési eszközök nélkül maradtak, és felmerült a kérdés, hogy ki felelos a túlélésükért egy olyan idoszakban, amikor karantén miatt nem tudnak dolgozni. A polgári védelem (civilna zašcita) illetéktelennek nyilvánította magát, a dolgozókat néhány humanitárius szervezet segítette. Az ügyfél megkérdezte, hogyan lehetne rendszerszin­ten megoldani a megélhetés szélén álló emberek karanténba rendelését, és tanácsot kért a Hivataltól a további lépésekhez. A Hivatal úgy értékelte, hogy az ügy nem kapcsolódik a diszkriminációhoz, mivel munkáltatóik felelosek azért, hogy az összes alkalmazott számára betartsák a munkaszerzodésekbol eredo kötelezettségeiket, függetlenül állampolgárságuk­tól. Tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a munkaügyi felügyeloség hatáskörébe tartoz­nak a munkaszerzodések megsértésének esetei (pl. jövedelem nem kifizetése a karantén alatt), a karantén-határozatok megsértése pedig az egészségügyi felügyelet hatáskörébe. (0702-105/2020) Lakóhely Ingyenes részvétel kulturális rendezvényeken a község lakói számára A Piacfelügyeloség véleményt kért a Hivataltól arra vonatkozóan, hogy a kulturális esemé­nyeken való ingyenes részvétel lehetové tétele azon település lakói számára, amelyben a kul­turális intézmény található, diszkriminációnak minosül-e más települések lakóival szemben. A Hivatal kifejtette, hogy a ZVarD rendelkezései szerint az ilyen elony hátrányos megkülön­böztetésnek minosülhet más települések lakóival szemben, kivéve, ha az elony összhangban áll az arányosság tesztjével. Az ilyen bánásmódnak legitim célja kell hogy legyen, és meg­felelo, szükséges és arányos eszköznek kell lennie. Ha a kulturális intézmény muködéséhez szükséges pénzeszközök egy része önkormányzati adományokból származik, akkor ez az in­tézkedés jogos célt (fokozott intézménylátogatás és kulturális tudatosság) is követhet, de meg kell magyarázni és alátámasztani konkrét adatokkal és számításokkal, hogy a községbe­liek az adók befizetése révén milyen módon járultak már hozzá az intézmény muködéséhez. (0705-35/2020) Szakszervezeti tagság Kedvezotlenebb bánásmód a szakszervezeti tagság miatt A Hivatalhoz egy olyan személy fordult, aki azt állította, hogy a munkáltatója megsértette a munkajog rendelkezéseit, ami miatt a szakszervezet tagjaként a szakszervezethez fordult segítségért. Ez utóbbi írásbeli felszólítást küldött a vezetoséghez, amely alapján megszün­tettek egyes jogsértéseket. A szakszervezet fellépését követoen a vezetoség rendkívüli fize­tett szabadságot rendelt el az ügyfélnek a meghatározott ideju munkaszerzodés lejártáig. Az ügyfél úgy ítélte meg, hogy a bánásmód a szakszervezeti tagsága miatt és a szabálytalansá­gok elleni fellépés miatt következett be. Tanácsot kért a Hivataltól. A Hivatal arról tájékoz­tatta az ügyfelet, hogy kifejezetten tilosak a szakszervezeti tagság miatti kedvezotlenebb bánásmód, valamint a jogsértések ellen fellépo egyénekkel szembeni megtorló intézkedések. A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet az intézkedési lehetoségekrol és felkérte, hogy nyújtson be feljelentést. Az ügyfél nem döntött a feljelentés benyújtása mellett. (0702-103/2020) Munkavállalási státusz Karácsonyi bónusz kifizetése kizárólag a 12. hónap 1-jén alkalmazott munkavállalók szá­mára A Hivatalt egy olyan személy kereste meg, aki 2019 novemberében ment nyugdíjba, és a munkáltató a tárgyévi karácsonyi bónuszokat mindenkinek kifizette, akik 2019. 12. 1-jén al­kalmazva volt. Pontosítást kért arról, hogy ot, aki nem részesült a karácsonyi bónuszban, hátrányos megkülönböztetés érte-e. A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek, hogy a kérdés nem tartozik a diszkrimináció területére, mivel a munkavállalók munkaviszonya különféle okokból, és nem személyes körülményeik miatt szunik meg. Tájékoztatta az ügyfelet, hogy a munkajog szerint és az ítélkezési gyakorlatnak megfeleloen az ilyen helyzetben lévo mun­kavállalónak arányos karácsonyi bónusz vagy teljesítmény jár (a VDSS Felso Munkaügyi és Szociális Bíróság ítélete és Pdp 1331/2008 határozata). (0702-21/2020) Koncesszionárius státusz Mentorálás kivitelezése fogorvos gyakornokok számára A Hivatalt egy olyan személy kereste meg, aki elmagyarázta, hogy fogorvos egy önköltséges rendeloben. Kérvényt nyújtott be az Egészségügyi Minisztériumhoz a gyakornokok mento­rálására, de a kérelmet elutasították, mivel csak a nyilvános hálózatban alkalmazott fogor­vosok végezhetnek mentorálást. A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy az ügy nem tartozik az illetékességi körébe, mivel a megkülönböztetés arra vonatkozik, hogy állami vagy privát egészségügyi ellátásról van-e szó, a koncessziós alapon történo muködés pedig az or­vosok egyéni választása, és nem a személyes körülményük. (0702-74/2019) Egyéb A Szlovén Köztársaság konzulátusának muködése egy másik országban a bejelentett jár­vány idején Az ügyfél a Hivatalhoz a Szlovén Köztársaság konzulátusának az egyik idegen országban tör­téno, az új koronavírus bejelentett járványa alatti muködésével kapcsolatban fordult. Az ügy­fél kijelentette, hogy a közélet leállítása idején a szlovén állampolgárok a konzulátuson sze­mélyesen is elláthatják a legsürgetobb teendoiket, például lejárt útlevél esetén, míg a külföldi állampolgárok semmilyen körülmények között nem léphetnek be a Szlovén Köztársaságba, ami miatt le lett állítva minden ujjlenyomat-bejegyzési eljárás azoknak a külföldi állampol­gároknak, akik a tartózkodási engedély megszerzésének folyamatában vannak Szlovéniában. A Hivatal megkeresést intézett a Külügyminisztériumhoz az ügyfélnek nyújtott tanácsadás érdekében. A minisztérium kifejtette, hogy a külügyekrol szóló törvénynek megfeleloen az országban a rossz járványügyi helyzet idejében az állampolgárok csak sürgos teendoket vé­gezhetnek, amelyek magukban foglalják a Szlovén Köztársaság és állampolgárai érdekeinek megvalósítását. A csökkentett muködés egy hónapig tartott, ezt követoen a nagykövetség fokozatosan nagyobb mennyiségu konzulátusi muveleteket tett lehetové. A Hivatal továbbí­totta a minisztérium magyarázatait az ügyfélnek. (0702-104/2020) 1.12.2 Discrimination investigation – anonymised cases A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 51. cikke (az egészségügyi ellátáshoz való jog) Mindenkinek joga van az egészségügyi ellátáshoz a törvényben meghatározott feltételek mellett. A törvény meghatározza a közpénzbol történo egészségügyi ellátáshoz való jogokat. Senkit nem lehet kényszeríteni kezelésre, kivéve a törvény által eloírt esetekben. Egészségi állapot A HIV-fertozöttek biztosításának elutasítása diszkriminációnak minosül A Hivatalhoz egy HIV-fertozött személy fordult segítségért, mert a biztosítótársaság az egészségi állapota miatt nem akart vele balesetbiztosítást kötni. Az eljárás során a Hivatal kikérte egy orvos szakérto véleményét, aki szintén hosszú évek óta dolgozik a HIV-fertozések területén. Szakértoi véleménye szerint a HIV-vel élo és rendszeresen terápiás kezelésben ré­szesülo biztosított nem jelent nagyobb kockázatot a biztosítótársaság számára, mint azok, akik nem élnek HIV-vel. Mivel a biztosító társaságnak az eljárás során nem sikerült felmutat­nia kivételt a közvetlen diszkrimináció tilalma alól, a Hivatal úgy ítélte meg, hogy a biztosító társaság bánásmódja a biztosítás megtagadásával megfelelt a közvetlen diszkrimináció jele­inek. Az Hivatal határozatának kiadását követoen a biztosítótársaság felajánlotta az ügyfél­nek a biztosítás megkötését. (0700-18/2019/13 számú számú határozat, 2020. január 14.) A biztonsági ort nem diszkriminálták egészségi állapota miatt A panaszos azért panaszkodott, mert úgy érezte diszkriminálva volt a foglalkoztatás során, és munkáltatója fel is mondta a munkaszerzodését. Egészségi állapot miatti egyenlotlen bánásmódot fennállását állította. A Hivatal megállapította, hogy a munkaviszony megszün­tetése a panaszos munkáltatójával és más alkalmazottakkal történo nem megfelelo kommu­nikációjának volt köszönheto. Nem volt bizonyíték arra, hogy a munkáltató bánásmódjának indoka a kérelmezo egészségi állapotában rejlene. Az ügyet a bíróság is elbírálta, amely nem találta jogellenesnek az elbocsátást. Következésképpen a Hivatal sem állapított meg diszkri­minációt ebben az esetben. (0700-5/2020/9 sz. határozat, 2020. szeptember 21.) A munkavállalót nem diszkriminálták egészségi állapota miatt A Hivatal egy olyan feljelentést kapott, amelyben az ügyfél munkahelyen történo egészségi állapot miatti diszkrimináció fennállását állította. Azt állította, hogy a vállalat, amelyben alkalmazva volt, nem vette figyelembe az egészségügyi problémáját. A diszkriminációs eljá­rás során a Hivatal információkat szerzett a vállalattól és az ügyfél által felsorolt tanúktól. A Hivatal nem állapított meg diszkriminációt, mivel az eljárásban részt vevo ügyfél állításait nem erosítették meg. (0700-29/2020/9 számú határozat, 2020. 10. 12.) Anyaság/apaság Az ország nem diszkriminálta a köztisztviselot családi állapota miatt A köztisztviselot külföldre küldték dolgozni, ahol gyermekét is beíratta az iskolába. Munka­adója nem volt hajlandó kifizetni a tandíjat. Panaszt nyújtott be családi állapoton alapuló hátrányos megkülönböztetés miatt – mivel olyan gyermek anyja volt, akit be kellett írat­nia az iskolába amikor áthelyezték, és emellett egymaga nevelte a gyermeket, és nagyobb anyagi gondjai jelentkeztek a tandíj miatt, mintha nem lenne gyermeke, vagy egy másik szülovel együtt gondoskodna róla. Az ügyfélnek sikerült békésen elrendezni a konfliktust a munkáltatójával még a diszkrimináció-megállapítási eljárás lezárása elott. A Hivatal követ­kezésképpen nem állapított meg diszkriminációt. (0700-18/2020/9 számú határozat, 2020. augusztus 31.) Állampolgárság A személyes bankszámla szerzodés felmondása nem minosül diszkriminációnak Egy külföldi állampolgár panaszt tett a Hivatal elott, mert a bank felmondta személyes bank­számlájának szerzodését. A Hivatal az eljárásban nem tudta megerosíteni, hogy a személyes bankszámlára vonatkozó szerzodés felmondásának oka az ügyfél személyes körülménye volt (más ország állampolgársága). Személyes bankszámlák megszunése esetén a banknak lehe­tosége van eldönteni, hogy kivel fog együttmuködni és kivel nem (viszont nem diszkriminál­hatnak személyes körülmények miatt), a bankszámla-vezetési szerzodést pedig különleges indokok nélkül is felmondhatják, ha biztosítják a két hónapos felmondási idoszakot. Továbbá a bank és az ügyfél közötti szerzodéses viszony bizalmas, és a Hivatalt a törvény nem sorolja azon szervek közé, amelyeknek a bankoknak továbbítaniuk kellene a szerzodés felmondásá­nak okait. Továbbá a bank kijelentette, hogy a nemzetiség vagy az állampolgárság nem lehet­tek a szerzodés felmondásának indokai, mivel a bank ügyfelei között sok ugyanazon ország külföldi állampolgár és sok ugyanazon országban született ügyfél van, akik ma Szlovénia állampolgárai. Ezért a Hivatal ebben az esetben nem állapított meg diszkriminációt. Ugyan­akkor fontos különbséget állapított meg a személyes és az alap fizetési bankszámlák között. A személyes számlákkal ellentétben a banknak kisebb a szabadsága van az alapszámla-szer­zodés felmondásánál, mivel azt csak meghatározott jogi okokból tudja felmondani. Azok az ügyfelek, akiknek alapszámlájuk van, jogilag sokkal jobban vannak biztosítva a felmondás ellen, mint ha személyes fizetési számlát nyitnának. (0700-38/2019/20 számú határozat, 2020. május 19.) A külföldi állampolgár személyes bankszámlája szerzodésének felmondásával a bank nem járt el diszkriminatívan Egy külföldi állampolgár panaszt tett a Hivatal elott, mert a bank ideiglenesen felmondta személyes bankszámlájának szerzodését. Az eljárás során a Hivatal megállapította, hogy a személyes bankszámla felfüggesztésének oka nem az ügyfél személyes körülménye (egy má­sik ország állampolgársága), hanem a bank eljárási hibája volt, amely egy hónap elteltével újraaktiválta az ügyfél számláját. Az eljárásban jelentos különbség mutatkozott a személyes számla és az alapszámla között. Személyes bankszámlák megszunése esetén a banknak le­hetosége van eldönteni, hogy kivel fog együttmuködni és kivel nem (viszont nem diszkrimi­nálhatnak személyes körülmények miatt). Ez azonban korlátozottabb az alapszámla megkö­tésekor. Az európai szabályozás szerint az alapszámla csak a törvény által eloírt konkrét okok miatt szüntetheto meg. Jelen esetben az ügyfélnek személyes bankszámlája volt a banknál. Ebben az esetben a banknak lehetosége volt egyoldalúan felmondani a szerzodést, de az eljárás során kiderült, hogy hiba történt a banknál, ezért a számlát újraaktiválták. A Hivatal nem állapított meg diszkriminációt. (0700-36/2019/9 számú határozat, 2020. május 19.) Lakóhely Mezogazdasági földterületek terjedésének korlátozása A Hivatalt az egyik környezetvédelmi civil iniciatíva kereste meg, amely a mezogazdasági területek terjedésének korlátozását kívánja elérni az egyik községben. Azt állította, hogy a község lakosságát hátrányos megkülönböztetés érte az egészséges lakókörnyezethez való hozzáférés terén, amely az intenzív gazdálkodás miatt következett be, amely állítólag káros hatással van a környezetre és ezáltal az egészségükre. A Hivatal egyetértett abban, hogy ez egy rendkívül fontos ökológiai kérdés, de az eljárás során megállapította, hogy az ügy nem kapcsolódik a diszkrimináció kérdéséhez. Ennek oka az, hogy nem lehet meghatározni, hogy a község lakói mely népcsoporttal összehasonlítva vannak hátrányos helyzetben, mivel a legtöbb régió káros környezeti hatásoknak van kitéve, akár az ipar, akár a közlekedés, akár a mezogazdaság miatt. (0700-40/2019/21 számú határozat, 2020. december 15.) Vadászcsaládi tagság A más vadászcsaládokból való kilépés mint a vadászcsaládi tagság feltétele A panaszos a vadászcsaládi tagság feltétele miatt panaszkodott, amely eloírta, hogy a po­tenciális tagoknak eloször ki kell lépniük a többi vadászcsaládból. A Hivatal megállapította, hogy nem a ZVarD által meghatározott személyes körülmény miatt történik a kizárás. A va­dászcsaládban való tagság választás kérdése, és nem kapcsolódik az egyén személyes tulaj­donságaihoz, amelyek veleszületettek vagy elidegeníthetetlenek lennének. Következéskép­pen a Hivatal elutasította a felülvizsgálatra vonatkozó indítványt. (0700-81/2019/8 számú határozat, 2020. március 19.) Egyéb Az ellenorök fizetési rendszerében nem lett megállapítva diszkrimináció Az ellenor feljelentést nyújtott be, amelyben azzal érvelt, hogy az ellenorök fizetési rendszere kedvezobb egy másik felügyeloségnél. Munkahely alapján történo diszkrimináció fennállá­sát állította. A Hivatal az eljárás során megállapította, hogy a fizetési rendszerek közötti különbségek nem az egyének személyes körülményei miatt következnek be. A munkahely nem tartozik a védett személyes körülmények közé, mivel ez nem az egyén veleszületett vagy megszerzett jellemzoje, amely az identitásához kapcsolódik. A Hivatal nem állapított meg diszkriminációt. Meghagyta annak lehetoségét, hogy ez rendellenesség is lehetne, ami viszont nem kapcsolódik a diszkrimináció kérdéséhez. (0700-59/2019/4 számú határozat, 2020. július 27.) 1.12.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése Egészségi állapot A munkahelyi megbetegedés és a nem munkahelyi megbetegedés kiegyenlítése A kezdeményezo azt állította, hogy az Egészségi védelemrol és az egészségbiztosításról szóló törvény 34. cikkének második és harmadik bekezdésében17 és a Kötelezo egészségbiztosí­tás szabályainak 137. cikkének harmadik bekezdésében szereplo rendelkezések diszkrimina­tívak.18 Ezek a rendelkezések eloírják, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya akkor jár le, amikor nem jár be dolgozni az ideiglenes munkaképtelenség miatt bekövetkezett betegség vagy sérülés miatt, akkor a munkaviszony megszunését követo 30 napig bérkompenzációra jogosult. Ha azonban az ideiglenes munkaképtelenség oka munkahelyi megbetegedés vagy sérülés, akkor a bérkompenzáció a munkaképtelenség teljes idotartamáig jár, vagy addig, amíg újra munkaképes nem lesz. Úgy vélte, hogy a nem munkahelyi megbetegedést egyenlo­nek kell tekinteni a munkahelyi megbetegedéssel vagy sérüléssel, és hogy biztosítani kell az ebben a jogi helyzetben lévo összes személy számára a pótlékot a teljes munkaképtelenség idotartamára. A Hivatal úgy értékelte, hogy nem összehasonlítható helyzetrol van szó azok a személyek között, akiknek az ideiglenes munkaképtelenség oka munkahelyi megbetege­dés vagy sérülés, és azok között, akiknek az átmeneti munkaképtelenség oka olyan beteg­ség vagy sérülés, amely nem kapcsolódik az elvégzett munkához. A munkahelyi megbete­gedésben szenvedo vagy a munkahelyi sérülés következményei miatt kezelt személyekkel szembeni különleges bánásmód éppen a bizonyos munkához fuzodo munkajogokkal fennálló lényeges összefüggés miatt észszeru. Következésképpen úgy döntött, hogy nem végzi el a részletesebb diszkrimináció-értékelést. (050-23/2020) 17 A SZK Hivatalos Közlönye, 72/06 – hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 114/06 – ZUTPG, 91/07, 76/08, 62/10 – ZUPJS, 87/11, 40/12 – ZUJF, 21/13 – ZUTD-A, 91/13, 99/13 – ZUPJS-C, 99/13 – ZSVarPre-C, 111/13 – ZMEPIZ-1, 95/14 – ZUJF-C, 47/15 – ZZSDT, 61/17 – ZUPŠ, 64/17 – ZZDej-K, 36/19 és 189/20 – ZFRO. 18 A SZK Hivatalos Közlönye, 79/94, 73/95, 39/96, 70/96, 47/97, 3/98, 3/98, 51/98. US, 73/98. US, 90/98, 6/99 – módosítva, 109/99. US, 61/00, 64/00 - módosítva, 91/00 - módosítva, 59/02, 18/03, 30/03, 35/03 - módosítva, 78/03, 84/04, 44/05, 86/06, 90/06 - módosítva, 64/07, 33/08, 7/09, 88/09, 30/11, 49/12, 106/12, 99/13 - ZSVarPre-C, 25/14. US, 25/14, 85/14, 10/17 - ZCmIS, 64/18 és 4/20. Anyaság/apaság A Hivatal szerint a kormány észszeruen szabályozta a részmunkaidoben dolgozó önfoglal­koztatottak támogatását a ZIUZEOP-ban lévo A törvénymódosítással. Az elso, a járvány idején a gazdaságot és a lakosságot segíto intervenciós törvény kizárta a jövedelem csökkenése miatt támogatásra jogosult önfoglalkoztatottak körébol azokat, akik részmunkaidoben voltak önfoglalkoztatottak, a teljes munkaidore pedig más jogalapon vol­tak biztosítva, például a Nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény (ZPIZ-2) alapján. A Hivatalt több kezdeményezo is felkereste ez ügyben, akik anyaságon/apaságon vagy fo­gyatékosságon alapuló diszkrimináció fennállását állították. A támogatás megszerzésének egyik kritériuma az önfoglalkoztatottak 2019-tol számított jövedelme volt. Azok a szülok, akik ebben az idoszakban szüloi szabadságot vettek igénybe, nem feleltek meg ezeknek a kritériumoknak, mivel abban az idoszakban nem volt jövedelmük a tevékenységbol. A Hiva­tal megállapította, hogy a kormány további válságellenes intézkedésekkel orvosolta ezt a helyzetet, ezért leállította a rendelet diszkriminatív jellegének értékelését. (050-6/2020 és 050-7/2020) Családi állapot A Hivatal szerint az a mód, ahogyan a kormány a rendeleteivel szabályozta a nagycsaládo­sok válságpótlékát nem diszkriminatív A Hivatal egy újságírói kérdés alapján kivitelezett egy értékelést az intervenciós intézkedés diszkriminatív jellegérol, amely a nagycsaládosok megemelt juttatásaival kapcsolatos.19 A három vagy annál több gyermekes családok jogosultak voltak a támogatásra, vagyoni hely­zettol függetlenül. Az egy- vagy kétgyermekes családok esetében az anyagi helyzetet figye­lembe vették a gyermekpótlék növelése során. Családi állapot és vagyoni helyzet alapján történo diszkrimináció volt állítva. A Hivatal az eljárás során megállapította, hogy a nagy­családos támogatás és a gyermek után járó támogatás nem hasonlíthatók össze. A nagycsa­ládos pótlék a Szüloi gondozásról és családi ellátásokról szóló törvény szerint20 univerzális. Három vagy több gyermeket nevelo családok kapják meg, amelyeknél az állam viseli a gyer­mekgondozás költségeinek egy részét, függetlenül a társadalmi helyzettol. A vagyoni helyzet alapján megszerezheto gyermekpótlék nem univerzális. Támogatást szociálisan hátrányos helyzetu gyermekek kapnak, ideértve a három vagy annál több gyermekes családokat is. Az intervenciós törvény ezt a szabályozást követte, kivéve azt a részt, amikor csak azoknál a családoknál ismerte el a megemelt gyermekpótlékra való jogosultságot, amelyek nem ré­szesültek a nagycsaládosok támogatásában is. A Hivatal úgy értékelte, hogy a rendelet nem diszkriminatív, mivel figyelembe veszi a nagycsaládosok más családokhoz viszonyított eltéro helyzetét. (050-22/2020) 19 A COVID-19 járvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvény (ZIUZEOP), a SZK Hivatalos Közlönye, sz. 49/20 és a COVID-19 járvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvény (ZIUZEOP-A), a SZK Hivatalos Közlönye, sz. 61/2020. 20 A SZK Hivatalos Közlönye, 26/14, 90/15, 75/17 - ZUPJS-G, 14/18, 81/19 és 158/20. Állampolgárság A Hivatal úgy értékelte, hogy az állandó lakcímmel rendelkezo szlovén és külföldi állam­polgárokat egyenlotlenül kezelik, amikor a járvány idején el szeretnék halasztani a hitel fizetését A Hivatal panaszt kapott A Hitelfelvevok fizetési kötelezettségeinek elhalasztásának inter­venciós intézkedésérol szóló törvény (ZIUOPOK) miatt , amely 2020. 3. 28-án lépett hatályba. A törvény a COVID-19 járvány következményeinek enyhítésére szolgáló intézkedések egyike­ként a hitelfelvevok bankkal vagy takarékpénztárral kötött hitelmegállapodásokból szárma­zó fizetési kötelezettség elhalasztását is tartalmazza. Az intézkedést többek között azoknak a szlovén állampolgároknak szánták, akik állandó lakóhellyel rendelkeznek Szlovéniában. A kezdeményezo azt állította, hogy a Szlovén Köztársaságban élo és dolgozó összes hitel­felvevo külföldi állampolgárt hátrányosan megkülönböztették az említett törvényben. Azon külföldiek mellett, akik a Külföldiekrol szóló törvény alapján kiadott ideiglenes tartózkodási engedély alapján dolgoznak, és akiknek általában nincsenek nagyobb hiteleik vagy kölcsö­neik, a Szlovén Köztársaságban vannak olyan személyek is, akik hosszabb ideig (legalább két, de akár tíz évig is) élnek és dolgoznak Szlovéniában, és állandó lakóhellyel rendelkeznek. A Hivatal diszkrimináció-értékelési eljárást hajtott végre, amelynek során megállapította, hogy más EU-tagállamok állampolgárait és a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek állandó lakóhelyük van Szlovéniában, indokolatlanul kizárták az intervenciós intézkedés alól. Úgy értékelte, hogy a rendelet megsérti az állampolgárság alapján történo diszkrimináció tilalom elvét, és hogy a törvény nem felel meg a 2004/38/EK és a 2003/109/EK irányelveknek. Javasolta a Szlovén Köztársaság kormányának, hogy a diszkriminatív rendelkezést 30 napon belül töröljék el. (050-5/2020) A Hivatal véleménye szerint az Állandó lakóhely bejelentésérol szóló törvény nem diszkrimi­natív a külföldi munkavállalókkal szemben, akik Szlovéniában alkalmazottak és nemzetközi soforök A kezdeményezo azt állította, hogy az Állandó lakóhely bejelentésérol szóló törvény diszk­riminatív, mert nem szabályozza azoknak a külföldieknek a különleges helyzetét, akik egy szlovén munkáltatónál vannak alkalmazva és nemzetközi soforként dolgoznak. Leginkább harmadik országokban található lakóhellyel rendelkeznek. Sok közigazgatási egység nem akarja elfogadni ideiglenes tartózkodási címük bejelentését egy szlovéniai címen, mivel való­jában egyáltalán nem Szlovéniában laknak. Mivel nem regisztrálhatják lakóhelyüket, nincse­nek meg bizonyos jogaik Szlovéniában. A Hivatal elemezte jogi helyzetüket és úgy értékelte, hogy nincs jogi hiányosság az ügyben, és hogy bizonyos jogok hozzáférhetetlensége a Szlovén Köztársaságban való tartózkodásuk bizonyításának hiánya végett nem minosül rendszer­szintu/jogi diszkriminációnak, mivel ez a feltétel indokolt (a legitim cél tekintetében meg­feleloen és mindenképp szükséges), és ezen jogok (gyakorlásának) alapveto természetébol származik. Azonban úgy értékelte, hogy a gyakorlatban bizonyos eloírások nem megfelelo­ek, ezért ajánlásokat küldött az Egészségügyi Minisztériumnak és a Belügyminisztériumnak. (050-15/2020) 21 A SZK Hivatalos Közlönye, 36/20, 49/20 - ZIUZEOP és 203/20 – ZIUPOPDVE. 22 A SZK Hivatalos Közlönye, 52/16. A Hivatal szerint a Turisztikai utalványok felhasználásáról szóló rendelet nem jelent diszk­riminációt azokkal a külföldiekkel szemben, akik ideiglenes lakóhellyel rendelkeznek Szlo­véniában A kezdeményezok azt állították, hogy a COVID-19 járvány megfékezésére, valamint a polgá­rokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intéz­kedésekrol szóló törvényben lévo rendelet diszkriminatív,23 mivel a turisztikai utalványokhoz való jogot csak a Szlovén Köztársaság állampolgárainak és a Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkezo külföldieknek ismerik el, a Szlovéniában ideiglenesen tartózkodó kül­földiek számára azonban nem. A Hivatal úgy értékelte, hogy a Szlovéniában ideiglenesen tartózkodó személyek nincsenek hasonló helyzetben a másik két csoporttal. A szlovéniai jogrendszer szerint az állandó lakosoknak sokkal több jog el van ismerve, mint az ideigle­nes lakosoknak. Ez utóbbiak ezeket a jogokat szabály szerint állandó tartózkodási engedély megszerzésével szerzik meg, szabály szerint öt év Szlovéniában történo tartózkodás után, a Külföldiekrol szóló törvénynek megfeleloen. Ennek eredményeként a Hivatal nem végzett részletesebb diszkrimináció-értékelést. (050-13/2020 és 050-14/2020) Munkavállalási státusz A köztisztviselok és a képviselok utazási költségeinek megtérítésére vonatkozó különbözo szabályok Két kezdeményezo azon tény miatt fordult a Hivatalhoz, hogy a Képviselokrol szóló törvény módosításáról szóló javaslat, amelyet a Szlovén Köztársaság Nemzetgyulése kezelt 2019-ben, többek között szabályozta a munkába és munkából történo utazás költségeinek megtéríté­séhez való jogot, méghozzá olyan módon, hogy az új szabályozás értelmében a képviseloknek az útiköltségek megtérítéseként a futásteljesítményt vennék figyelembe. A kezdeményezok közalkalmazottakkal szembeni diszkriminációt állítottak, mivel a munkáltató a legolcsóbb tömegközlekedéssel járó költségeket téríti meg a közalkalmazottaknak. A Képviselokrol szó­ló törvény módosításának állítólag diszkriminatív rendelkezése esetében, amelyre a kérdés hivatkozott, a Hivatal megállapította, hogy azt a Nemzetgyulés végül nem fogadta el. Ezért nem értékelte diszkriminatív jellegét. (050-6/2019 és 050-7/2019) Részmunkaidos mérnökök státusza A kezdeményezo azt állította, hogy az Építészeti és mérnöki tevékenységrol szóló törvény diszkriminatív,24 mivel lehetové teszi az illetékes kamarának, hogy az o helyzetében lévo sze­mélyeket, akik saját döntésük alapján részmunkaidoben dolgoznak menedzserként, a felha­talmazott mérnökök közé sorolja be. A Hivatal megállapította, hogy a részmunkaidos munka az egyén választásáról szól, és nem az o személyes körülményeirol. Következésképpen úgy döntött, hogy nem végzi el a részletesebb diszkrimináció-értékelést. (050-1/2020) 23 A SZK Hivatalos Közlönye, 80/20. 24 A SZK Hivatalos Közlönye, 61/17. Önfoglalkoztatottság Mivel a munkanélküliség nem személyes körülmény, amint azt a ZVarD meghatározza, a Hivatal nem értékelte az önálló vállalkozókkal szembeni lehetséges rendszerszintu diszkri­minációt a 30 napos betegszabadság ideje alatt Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók a betegség vagy sérülés 31. napjától pótlékot kapnak a betegszabadságért a kötelezo egészségbiztosításból. A betegszabadság elso 30 napján a munkavállalók munkáltatói fizetik a pótlékot. A kezdeményezo önálló vállalkozókkal szembe­ni diszkriminatív bánásmódra hivatkozott az alkalmazottakhoz képest. Az önálló vállalkozók saját maguk munkáltatói, ezért a betegség elso 30 napjában saját maguk kell gondoskodniuk arról, hogy elegendo megélhetési eszközzel rendelkezzenek cselekvésképtelenség esetén. A vállalkozók táppénzelésének ilyen megoldásának lehetséges rendszerszintu diszkriminatív jellegének felülvizsgálatakor a Hivatal megállapította, hogy az önfoglalkoztatás nem a ZVarD által meghatározott személyes körülmény, ezért nem tudta értékelni ezt a szabályozást. A Hivatal megállapítása nem jelenti azt, hogy a jelenlegi egészségügyi szabályozás Szlovéniá­ban teljesen megfelelo lenne. A NIJZ adatai azt mutatják, hogy az önálló vállalkozók és más összehasonlítható munkavállalói kategóriák jóval kisebb mértékben használják ki a 30 napos betegszabadságot, mint a foglalkoztatott munkavállalók. (050-11/2020) Egyéb Önkormányzati rendelet az építési telek használatáért járó kártérítésrol A kezdeményezo szerint diszkriminatív a községe építési területének használatáért járó kár­térítésrol szóló rendelet. A rendelet eloírja, hogy ha a tulajdonosoknak van egy kis értéku és kis méretu épülete az építési telken, akkor aránytalanul magasabb díjat fizetnek az építési telekért, de ha van lakóházuk, akkor lényegesen kevesebbet fizetnek. A Hivatal nem állapí­tott meg olyan személyes körülményt, amely eltéro bánásmódhoz vezetne. Az önkormányzat rendelete különbséget tesz a beépített építési területek használatának ellentételezése és a beépítetlen építési területek felhasználása között. A telek nagysága befolyásolja a számí­tást. Az elso esetben (csak) a beépített építési területet veszik figyelembe (vagyis az épület által a telken ténylegesen elfoglalt területet). A második esetben a beépítetlen (de beépít­heto) építési területek teljes területét veszik figyelembe. Az építési telek használatáért járó ellentételezés kiszámításának módszere a község azon stratégiájának eredménye, hogy a beépítetlen építési földterület a beépíthetosége miatt az ido múlásával beépítettebb legyen. A Hivatal következésképpen úgy döntött, hogy nem végzi el a diszkrimináció részletesebb értékelését. (050-25/2020) 1.12.4 A Hivatal ajánlásai Egészségi állapot Ajánlás a biztosítási szolgáltatások elérhetoségére vonatkozóan a HIV-fertozöttek számára 2019-ben a Hivatalhoz egy indítvány érkezett diszkrimináció kezelésére, amelyben a kez­deményezo kijelentette, hogy a biztosítótársaság indokolatlanul elutasította a biztosítás megkötését a HIV-fertozés személyes körülménye miatt. Továbbá a HIV-fertozöttek bizto­sításhoz való hozzáférésérol szóló felmérés megállapításai alapján és az egyenlo bánásmód elomozdítása érdekében a Hivatal javasolta, hogy a biztosító társaságok javítsák a fogyasztói tapasztalatokat, elkülönülo és átlátható információkat nyújtsanak, és a szolgáltatásokat a kiszolgáltatott csoportokhoz igazítsák, beleértve a HIV-vel élo embereket. Nagyobb átlátha­tóságot is ajánlott a biztosítási kötvények megkötésénél és a biztosítási feltételek meghatá­rozásánál, valamint a kockázatértékelés alapjául szolgáló adatok frissítésében. A Hivatal az ajánlásokat a következoknek küldte el: biztosítótársaságok, nem kormányzati szervezetek, a Szlovén Biztosítási Szövetség, a Biztosítási Felügyeleti Ügynökség, az Egészségügyi Minisz­térium és a Pénzügyminisztérium. (0709-5/2020/47, 0709-5/2020/48, 0709-5/2020/49, 0709-5/2020/50, 0709-5/2020/51, 0709-5/2020/52 (0709-5/2020)) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Az interszexuális emberekkel szembeni egyenlo bánásmód biztosítására vonatkozó ajánlá­sok Amikor a különleges jelentést az interszexuális emberek helyzetérol az egészségügyi eljárá­sokban átadta az interszexuális betegekkel kapcsolatba kerülo egészségügyi intézmények­nek, a Hivatal azt javasolta, hogy tartózkodjanak az interszexuális gyermekek nemi tulaj­donságaira vonatkozó minden nem szükséges orvosi beavatkozás elvégzésétol, amelyek a gyerek beleegyezése nélkül lennének kivitelezve a nemük meghatározása céljából, és/vagy elhalaszthatóak mindaddig, amíg a gyerek megfelelo beleegyezést nem tud adni; hogy biz­tosítsák, hogy az interszexuális gyermekek és szüleik vagy gondviseloik megfelelo tájékozta­tást kapjanak a testükön történo orvosi beavatkozás elott, és szigorúan betartsák az inter­szexuálitáshoz kapcsolódó definíciókat és meghatározásokat, amelyek a depathologizáláson és az interszexuális emberek emberi jogainak tiszteletben tartásán alapulnak. Az Egészségügyi Minisztérium azt javasolta, hogy a Hivatal alakítson ki egy független in­terdiszciplináris munkacsoportot, amely az interszexuális emberek egészségügyi kezelésére vonatkozó jelenlegi protokollok felülvizsgálatával, az egységes protokoll elkészítésével és a modern orvosi irányelvekkel és gyakorlatokkal való összehangolással fog foglalkozni, vala­mint hogy a MIZŠ-vel egütt biztosítsák az általános és a célzott nyilvánosság tudatosságnö­velését, és javítsák az interszexuálitásról szóló szakmai továbbképzés lehetoségeit az egész­ségügyi intézményekben dolgozók számára. A Belügyminisztérium azt javasolta a Hivatalnak, hogy vizsgálja meg a születések nyilván­tartására szolgáló eljárások jogi szabályozásának, és a nem önrendelkezés alapján törté­no jogi elismerésének lehetoségeit. (0709-49/2020/5, 0709-49/2020/6, 0709-49/2020/7, 0709-49/2020/10 (0709-49/2020)) Az ajánlások állapota: még nem vették figyelembe. Az új Mentális egészségrol szóló törvényjavaslatra vonatkozó ajánlás Az Egészségügyi Minisztériumnak tett ajánlásában a Hivatal rámutatott az emberi jogok védelmének betartásával kapcsolatos tartalmak hiányára. Az Egészségügyi Minisztériumnak többek között azt javasolta, hogy a törvény tiltsa meg a mentális zavaron alapuló diszkri­minációt, megbélyegzést vagy egyéb kirekesztést, hogy vizsgálja meg a tervezett megol­dások megfeleloségét a Fogyatékossággal élo személyek jogairól szóló egyezménnyel, vala­mint hogy tájékoztatást, tanácsadást és informálást nyújtson a hozzáférhetoségi elveknek alapján a megfelelo nyelveken, formákban és technológiákban, ideértve a könnyen olvasható formában lévo információkat. (0070-4/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Anyaság/apaság A COVID-19 járvány következményeinek enyhítését és kiküszöbölését célzó intervenciós in­tézkedésekrol szóló törvény (PKP5) javaslataira vonatkozó ajánlás A Hivatal azt javasolta a Nemzetgyulésnek, hogy az intézkedésekkel a karantén vagy a gyer­mekvédelem (ún. vis maior) miatt munkát nem végzo munkavállalók számára is biztosítsák a kártérítést, amely nem alacsonyabb a minimálbérnél (ami a járvány elso hulláma idején már érvényben volt). Ezek a munkavállalók közé, akik úgynevezett vis maior miatt nem képesek munkát végezni, ide kell érteni az értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élo felnottek gondviseloit is, valamint a gyámokat és a gyermekek neveloszüleit is. A Hivatal javasolta, hogy a törvény tartalmazzon további indoklásokat az egyes kedvezményezettek megkülön­böztetésére, valamint a támogatás vagy a kártérítés összegének meghatározására szolgáló módszereket. Azt is javasolta, hogy fontolják meg további különleges intézkedések bevezeté­sét az esélyegyenloség biztosítása érdekében azok számára, akiket leginkább fognak érinteni a kormány által elfogadott, a fertozések terjedésének visszaszorítására irányuló tervben már eloirányzott szigorúbb intézkedések. (0701-15/2020/1) Az ajánlás állapota: Az ajánlás azon részét vették figyelembe, ahol a Hivatal a legalább mi­nimálbér összegu kárpótlást javasolta (a PKP7-ben), és hogy a gyámok és neveloszülok is, beleértve a felnottek gondozóit is, részesüljenek a kártérítésben (a módosításokkal). A támo­gatás kedvezményezettjeinek indokolatlan megkülönböztetésére vonatkozó ajánlást figyel­men kívül hagyták. A Gépjármuadóról szóló törvényjavaslatra vonatkozó ajánlások A Nemzetgyulésnek szóló ajánlásában a Hivatal rámutatott, hogy a diszkrimináció tilalma a nagycsaládosok és a fogyatékkal élo személyekre is vonatkozik a gépjármuadó alóli mentes­ség meghatározásánál. A mentességek bizonyos kritériumai (állandó lakóhely, a mentesség lehetosége csak egy jármure, csak bizonyos fogyatékossággal rendelkezo kedvezményezet­tek) az egyenlo bánásmód szempontjából megkérdojelezhetok (külföldiek, uniós polgárok, idosek és bizonyos fogyatékossággal élok), ezért a Hivatal ezen terület módosított szabályo­zását javasolta. (0070-3/2020/1) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe. A COVID-19 járvány második hulláma következményeinek enyhítését segíto intervenciós intézkedésekrol szóló törvényjavaslatról (PKP7) szóló ajánlások Az Esélyegyenloségi Biztos Hivatal ajánlást küldött a Nemzetgyulés képviseloinek arról, ho­gyan lehetne bizonyos javasolt megoldásokat kiegészíteni az egyenloség, az egyenlo bánás­mód és az esélyegyenloség elvének való megfelelés érdekében. A Hivatal ajánlása az aláb­biakra vonatkozik: a nyugdíjazás feltételeivel rendelkezo alkalmazottak indoklás nélküli elbocsátása; válságpótlék a járvány idején azon munkavállalók számára, akiknek utolsó kifi­zetett havi bére nem haladta meg a minimálbér kétszeresét; válságpótlék a szülési, anyasági vagy apasági szabadságot igénybe vevoknek; szolidaritási támogatás ebédre és anyagi segít­ség az egyszülos családok számára; szolidaritási támogatás az 1. és 6. jövedelmi osztályba tartozó családok számára (nem csak az ötödikig); különleges kiegészíto segítség az egyszülos családok számára; különleges rendszeres havi juttatás azoknak a hallgatóknak, akiknek a megélhetése elsosorban a diákmunkából származik, ha a járvány miatt képtelenek végezni azt; sürgosségi segítség gyermek születésekor. (0070-8/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették a rendkívüli szülési segítségnyújtást (az ido­szak meghosszabbítása) és a gyermekek szolidaritási támogatását (a kedvezményezettek listájának bovítése). A PKP7-ben figyelembe vették a Hivatal PKP5-re vonatkozó ajánlását, miszerint azoknak a munkavállalóknak a bérkompenzációja, akik otthoni karantén vagy gyer­mekgondozás miatt nem képesek munkát végezni, nem lehet alacsonyabb a Szlovén Köztár­saságban lévo minimálbérnél. Az ajánlást a PKP8-ban is részben figyelembe vették, neveze­tesen a felnottkorú diákok szolidaritási támogatására vonatkozóan. A COVID-19 járvány következményeinek enyhítésére irányuló további intézkedésekre vonat­kozó ajánlások, a diszkrimináció megelozése és megszüntetése céljából A Hivatal rámutatott a járvány már egyébként is kiszolgáltatott csoportokra gyakorolt egyenlotlen hatásaira, és javasolta, hogy a Szlovén Köztársaság kormánya fogadjon el (továb­bi) különleges intézkedéseket ezen csoportok helyzetének javítása érdekében, mivel kulcs­fontosságú, hogy a járvány során kövessék a „senkirol nem feledkezünk meg” elvet. Többek között a következo csoportok különösen nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet: egyszülos családok; sajátos nevelési igényu gyermekek családjai; részmunkaidoben dolgozó önfoglal­koztatott szülok; tanulók és diákok (táplálkozás szempontjából). (0701-5/2020/1) Az ajánlás állapota: Végül négy ajánlást vettek figyelembe (sajátos nevelési igényu gyerme­kek családjai, önfoglalkoztatott szülok, sajátos nevelési igényu gyermekek vagy felnottek szülei vagy gondviseloi, differenciálás a kifizetett lejárt esedékes adókötelezettségek felté­teleiben), hetet csak részben (tanulók és diákok, bérlok és lakáshitel-kedvezményezettek, munkanélküliek, hajléktalanok, hallgatók, idosek otthonai), hármat pedig (egyszülos csalá­dok, személyes segítségnyújtás, külföldiek) nem vettek figyelembe. Állampolgárság Ajánlás a Lakástörvény módosításáról szóló törvény tervezetével kapcsolatban A Hivatal a törvény kiegészítését javasolta a Környezetvédelmi és Térrendezési Miniszté­riumnak azzal a céllal, hogy javuljon a fogyatékkal élok fizikai akadálymentessége a több­lakásos épületekben, a nonprofit bérleti díjakhoz nyújtott magasabb támogatásokhoz való hozzáférés és az állandó lakcímmel rendelkezo külföldiek (rezidensek) nonprofit lakásokhoz való hozzáférésének jogai. (0709-62/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. A Hitelfelvevok fizetési kötelezettségeinek elhalasztásának intervenciós intézkedésérol szóló törvényre vonatkozó ajánlás A Hivatal panaszt kapott A Hitelfelvevok fizetési kötelezettségeinek elhalasztásának inter­venciós intézkedésérol szóló törvény miatt, amely 2020. 3. 28-án lépett hatályba. A törvény olyan intervenciós intézkedést tartalmaz, amely elhalasztja a hitelfelvevok kötelezettsége­inek teljesítését, de csak azon szlovén állampolgárok számára, akik állandó lakóhellyel ren­delkeznek Szlovéniában. A Hivatal diszkrimináció-értékelési eljárást hajtott végre, amelynek során megállapította, hogy más EU-tagállamok állampolgárait és a harmadik országbeli ál­lampolgárokat, akiknek állandó lakóhelyük van Szlovéniában, indokolatlanul kizárták az in­tervenciós intézkedés alól. Úgy értékelte, hogy a rendelet megsérti az állampolgárság alapján történo diszkrimináció tilalom elvét, és hogy a törvény nem felel meg a 2004/38/EK és a 2003/109/EK irányelveknek. A Hivatal azt javasolta a minisztériumnak, hogy szüntesse meg a diszkriminatív rendelkezést. (050-5/2020/11) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve a PKP6-ban. A COVID-19 járvány második hulláma következményeinek enyhítését célzó intervenciós in­tézkedésekrol szóló törvényre (PKP6) vonatkozó ajánlások A Hivatal diszkrimináció kezelésére beérkezett javaslat alapján folytatott eljárást a Hitel­felvevok halasztott fizetési kötelezettségével kapcsolatos intervenciós intézkedés diszkri­minációs jellegérol, és megállapította, hogy az EU állampolgáraival és a Szlovén Köztársa­ságban lakóhellyel rendelkezo harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni egyenlotlen bánásmód Szlovéniában állampolgárságon alapuló diszkriminációnak minosül. A Hivatal azt javasolta a Nemzetgyulés képviseloinek, hogy támogassák a törvényjavaslat rendelkezését, amely kiküszöbölné a diszkriminációt a Szlovéniában állandó lakóhellyel rendelkezo külföldi­eknek nyújtott kölcsönök halasztásánál. (050-5/2020/15) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. A Gépjármuadóról szóló törvényjavaslatra vonatkozó ajánlások A Nemzetgyulésnek szóló ajánlásában a Hivatal rámutatott, hogy a diszkrimináció tilalma a nagycsaládosok és a fogyatékkal élo személyekre is vonatkozik a gépjármuadó alóli mentes­ség meghatározásánál. A mentességek bizonyos kritériumai (állandó lakóhely, a mentesség lehetosége csak egy jármure, csak bizonyos fogyatékossággal rendelkezo kedvezményezet­tek) az egyenlo bánásmód szempontjából megkérdojelezhetok (külföldiek, uniós polgárok, idosek és bizonyos fogyatékossággal élok), ezért a Hivatal ezen terület módosított szabályo­zását javasolta. (0070-3/2020/1) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe. A külföldi jármuvezetokkel szembeni, a nemzetközi közlekedésben történo bánásmódra vo­natkozó ajánlás A Hivatal diszkrimináció-értékelési eljárást hajtott végre a Szlovén Köztársaságban foglal­koztatott külföldiek - a nemzetközi fuvarozásban részt vevo gépjármuvezetok helyzetének rendszerszintu szabályozásának diszkriminatív jellegérol. A rendszerszintu szabályozás diszkriminációmentességének ellenére a Hivatal megállapította, hogy a gyakorlatban ezek a személyek olyan problémákkal szembesülnek, amelyek bizonyos intézmények nem megfelelo bánásmódjára utalnak. A Hivatal javasolta, hogy a Belügyminisztérium tájékoztassa az ösz­szes közigazgatási egységet, hogy tájékoztassák az említett külföldieket a Szlovén Köztársa­ságban lévo lakóhelyük nyilvántartásba vételekor bizonyos tényekrol, amelyek a lakhely beje­lentésére vonatkoznak, pl. hogy a lakhely bejelentésének kötelezettsége csak akkor kötelezo, ha a nemzetközi fuvarozásban dolgozó soforök valóban a Szlovén Köztársaságban laknak, egyébként nem. (050-15/2020/60) Az ajánlás állapota: Még nem vették figyelembe. A külföldi jármuvezetokkel szembeni, a nemzetközi közlekedésben történo bánásmódra vo­natkozó ajánlás A Hivatal diszkrimináció-értékelési eljárást hajtott végre a Szlovén Köztársaságban foglal­koztatott külföldiek - a nemzetközi fuvarozásban részt vevo gépjármuvezetok helyzetének rendszerszintu szabályozásának diszkriminatív jellegérol. A rendszerszintu szabályozás diszkriminációmentességének ellenére a Hivatal megállapította, hogy a gyakorlatban ezek a személyek olyan problémákkal szembesülnek, amelyek bizonyos intézmények nem megfelelo bánásmódjára utalnak. A Hivatal javasolta, hogy az Egészségügyi Minisztérium tájékoztassa az egészségügyi központokat, hogy az említett külföldiek számára a lakhely-bejelentés ne legyen a személyes orvos (és egészségügyi központ) kiválasztási jogának feltétele, és hogy tájékoztassák errol a ZZZS-t; és hogy az említett külföldiek egészségbiztosítási kártyájának átvétele ne legyen feltéte a Szlovén Köztársaságban lévo lakóhelyük nyilvántartásba vételé­nek (aminél a postai küldemény kézbesítésének lehetosége az arra jogosult személynek vagy a biztosított munkáltatójának fontos tényezo). (050-15/2020/59) Az ajánlás állapota: Még nem vették figyelembe. Egyéb A közrend és a béke védelmérol szóló új törvény tervezetére vonatkozó ajánlások A Hivatal azt javasolta, hogy a Belügyminisztérium használja a Szlovén Köztársaság Alkotmá­nyának és más olyan törvényeknek a rendelkezéseiben használt közös terminológiát, amely megtiltja a gyulöletbeszédet. A Hivatal azt is javasolta, hogy ez a buncselekmény kapcsolód­jon az intoleranciához, amely bármely olyan személyes körülményen alapulhat, amely miatti diszkrimináció tilos, nem csak néhányan közülük. A Hivatal azt is javasolta, hogy hozzanak létre egy rendszert az intoleranciára való buzdítás buncselekmények nyilvántartására, amely lehetové teszi azoknak a személyeknek vagy személycsoportoknak a személyes körülményeik alapján történo megfelelo rögzítését, akik diszkriminálva voltak. (0070-6/2020/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlások a Buncselekmények kezelése területén lévo személyes adatok védelmérol szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A nyilvános vita során a Hivatal véleményezte a Személyes adatok védelmérol szóló törvény­javaslatot a buncselekmények kezelése szempontjából. Az Igazságügyi Minisztériumnak tett ajánlásban a diszkrimináció elleni védelem kérdésére összpontosított az automatizált dön­téshozatal és a személyes adatok automatizált feldolgozása összefüggésében, valamint az úgynevezett gyulölet-buncselekményekrol szóló adatok gyujtésének jogalapjának kérdésére. A Hivatal többek között a következok törvényi szabályozását javasolta: az automatizált dön­téshozatal hatásainak értékelése, különös tekintettel a diszkriminációra; a személyes ada­tok automatizált feldolgozása eredményeinek utólagos (kézi) ellenorzése; hogy a személyes adatok automatizált feldolgozására vonatkozó új rendszer bevezetése elott az illetékes ha­tóságnak hatásvizsgálatot kell végeznie az emberi jogokat és az alapveto szabadságokat fe­nyegeto kockázatokról is, különös tekintettel a diszkrimináció tilalmára; a különleges típusú személyes adatok felhasználásának tilalma alóli kivételek közé sorolják azokat a szituációkat is, amelyek gyulölet-buncselekménynek minosülnek. (0701-6/2020/3) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették, mivel csak az automatizált döntéshozatal hatásainak értékelése, különös tekintettel a diszkriminációra ajánlást vették figyelembe. A Konzultációra érdekelt külso felekre vonatkozó a Szlovén Köztársaság megszervezésé­vel kapcsolatos ajánlás, az egyetemes idoszakos felülvizsgálat harmadik ciklusában kapott ajánlások keretein belül A Hivatal összefoglalta az ajánlást, amelyet 2020. 1. 9-én küldött a Külügyminisztériumnak a bizonyos személyi körülményekkel rendelkezo személyek vagy csoportok diszkriminációjával szembeni védelem területének rendezésérol az Általános Idoszakos Felülvizsgálaton (UPR) belül, és javasolta a kormánynak, hogy a harmadik UPR-ciklusban pozitívan álljon hozzá és fogadja el más országok ajánlásait. Kiemelte az országok egy átfogó nemzeti stratégia el­fogadásáról szóló ajánlásait a diszkimináció minden formája elleni küzdelem terén; a gyulö­let-buncselekmények megfelelo szabályozása és kezelése terén; a gyulöletbeszéd megelozé­se és kezelése terén, valamint a nemzeti emberi jogi mechanizmusok függetlensége terén. (511-27/2019) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. 2020. január 30-án a kormány jóváhagyta az UPR-rel foglalkozó munkacsoport jelentésének kiegészítését, amellyel a Szlovén Köztársaság állást foglalt az országok ajánlásaival kapcsolatban. A Hivatal 19 más ország által tett aján­lás elfogadását javasolta, amelyek közül a Szlovén Köztársaság kormánya 15-öt elfogadott, négyet pedig tudomásul vett. Tudomásul vette a gyulölet-buncselekményekre és a gyulö­letbeszédre (rasszista indítékok) vonatkozó három ajánlást, valamint az ombudsman teljes autonómiájára és függetlenségére vonatkozó ajánlást. Ajánlás a Hivatal idoben történo bevonásáról a jogalkotási javaslatok elkészítésébe és el­fogadásába A Hivatal javasolta a Kormány Fotitkárságának, hogy a rendeletek elfogadásának eljárása tartalmazza a rendelettervezet esetleges diszkriminatív hatásainak megítélését is, vagyis a rendelet javaslattevoje elozetesen ítélje meg, illetve értékelje, hogy a rendelettervezet egyenlotlen bánásmódot okoz-e. Ez azt jelenti, hogy a rendelet javaslattevoje megmagyaráz­za és meghatározza az egyenlotlen bánásmódot, és alátámasztja adatokkal és elemzésekkel (az úgynevezett egyenloségi adatokkal). A Hivatal javasolta a törvényjavaslat kötelezo ele­meinek kiterjesztését, és ha a rendelettervezet egy bizonyos társadalmi csoporttal szembeni egyenlotlen bánásmódot okoz, a Hivatalt is idoben és közvetlenül tájékoztatja a nyilvános eljárás során. (079-3/2020/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe vették. A kormány fotitkársága ajánlást küldött a minisztériumoknak és a kormányzati szolgálatoknak, és javasolta, hogy a Hivatalt idoben tá­jékoztassák a kiemelt esetekrol. A rendelettervezet kötelezo alkotóelemeinek kiterjesztését nem vették figyelembe, és a Hivatal tájékoztatása terén sem javult a helyzet. 1.12.5 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal Egészségi állapot 2020. november 24-én a Hivatal képviseloje részt vett a: „Kit kell megmenteni a járvány idején?” címu értekezleten. Az egészségügyi osztályozás etikai, orvosi és büntetojogi vonat­kozásai. A SAZU Fejlesztési Tanácsa és a Ljubljanai Egyetem Jogi Karának Kriminológiai In­tézete szervezték. A konferencia vendégei számos alapveto problémát kiemeltek, amelyek a felszerelés és a személyzet hiánya miatt merülnek fel a járvány idején orvosi, etikai és jogi szempontból. Általános diszkrimináció elleni védelem Szlovénia Sokszínuségi Chartája (Listina raznolikosti Slovenije) 2020. december 10-én az Emberi Jogok Világnapja alkalmából megszervezte az „A sokszínuség a járvány ellen” vir­tuális rendezvényt - a Sokszínuségi Charta ünnepélyes aláírását és egy kerekasztalt. Ezen részt vett a Hivatal képviseloje is. A sokszínuségi charták az egyik aktuális önkéntes európai sokszínuségi kezdeményezések, amelyek célja a (magán, állami) szervezetek ösztönzése a sokszínuség politikájának implementálására és fejlesztésére a szervezeteken belül. A charta azon elvekbol áll, amelyeket a szervezet a sokszínuség, a diszkriminációmentesség és az esé­lyegyenloség munkahelyi elomozdítása során követ. 1.12.6 Oktatás és tudatosságnövelés Állampolgárság A Hivatal az EURES hálózat ülésén 2020. július 7-én a Hivatal képviseloje részt vett az EU hálózatának ülésén, amely a mobi­lis munkavállalók szabad mozgásának jogi támogatásáról szólt. Az EURES hálózat összeköti a munkaügyi ügynökségeket az EU-ban. Az eseményt Szlovénia Foglalkoztatási Szolgálata szervezte meg. Az esemény céljai a jó gyakorlatok bemutatása és cseréje, az együttmuködés lehetoségeinek áttanulmányozása, és a tagok és partnerek jövobeli összekötése voltak. A Hivatal képviseloje kihangsúlyozta az uniós jog megértésének és következetes megvalósítá­sának fontosságát ezen a területen. Általános diszkrimináció elleni védelem A Hivatal az intoleranciáról szóló kerekasztalon a Rendorakadémián 2020. január 27-én a Hivatal képviseloje részt vett az intoleranciáról szóló kerekasztalon, amelyet a Rendorakadémián muködo Kutatási és Szociális Készségek Központ (Center za ra­ziskovanje in socialne vešcine) szervezett. A Kutatási és Szociális Képességek Központja által szervezett beszélgetés résztvevoi a kiemelt dilemmák ellenére elkötelezettségüket fejezték ki a tolerancia, az egyenloség és a társadalmi kohézió eszméi mellett. A rendorség gondosan megvizsgálja a buncselekmények és vétségek gyanújával kapcsolatos összes információt, és a gyulöletbeszéd üldözésének kevésbé korlátozó megközelítéséhez szükséges iránymutatás­hoz vezeto megoldás pedig a megváltoztatott ítélkezési gyakorlat is lehetne. A Hivatal bemutatta munkáját a Szlovén Szabad Szakszervezetek Szövetségében (Zveza svobodnih sindikatov Slovenije) A Hivatal válaszolt a Szlovén Szabad Szakszervezetek Szövetségének felkérésére, hogy az elnökségük egyik ülésszakán mutassa be a 2019-es éves jelentését. A szakszervezeti tagság a védett személyes körülmények közé tartozik, és az alkalmazottak képviseloi is gyakran talál­koznak a diszkrimináció általános tilalmának megsértésével. A Hivatal képviseloi ismertették a Hivatal hatásköreit és a rendszeres éves jelentés legfontosabb pontjait, különös tekintettel a munka és a foglalkoztatás területén lévo diszkrimináció elleni védelemre. Kihangsúlyozták, hogy minden a Hivatal által kezelt eset fontos, mivel az eljárás megállapításai hasznosak mások számára, akik esetleg nem szeretnének feljelentést tenni, de hasonló kedvezotlenebb bánásmódban részesülnek. A Hivatalhoz sok feljelentés érkezik a munka és a foglalkoztatás területén tapasztalt diszkrimináció miatt. Az egyik legismertebb eset, amelyben diszkriminációt állapított meg, a karácsonyi bónuszok csökkentése volt azon alkalma­zottak számára, akik terhesség, családtagok gondozása vagy betegség miatt hiányoztak az év során. Bemutatta a Szlovén Szabad Szakszervezetek Szövetsége (Zveza svobodnih sindikatov Slovenije) elnökségének, hogy az alkalma­zottak miként intézkedhetnek ilyen esetekben. A Hivatal muhelymunkát tartott a diszkrimináció elleni védelemrol 2020. szeptember 15-én az Odnos Egyesület meghívására a Hivatal képviseloi muhelymunkát tartottak a bevándorló nok társadalmi aktivizálásával foglalkozó projekt résztvevoi számára. Bemutatták, hogy mit jelent a diszkrimináció, és hogy mikor fordulhatnak hozzá segítségért. A bevándorlókkal szemben sokszor kedvezotlenebbül bánnak nemzetiségük, állampolgársá­guk, nyelvük, vallásuk és borszínük miatt. Általában még jóval a bevándorlás után is szembe­sülnek az eloítéletekkel, ami megnehezíti számukra a beilleszkedést a társadalomba. A Hivatal a jogi karon tartott eloadást a diszkrimináció elleni védelemrol Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje 2020. december 2-án negyedik éve mutatta be az állami szerv munkáját a Ljubljanai Egyetem Jogi Karának hallgatóinak, akik a „Jogi tanácsadás a diszk­rimináció ellen” címu tanulmányokon kívüli tevékenységben vesznek részt. Az eloadáson a hallgatók megismerhették a diszkrimináció ellen védo önálló állami szerv fejlodését, hogy milyen feladatokat lát el, és néhány olyan aktuális esetet, amelyekben diszkrimináció lett megállapítva. A Hivatal részt vett a „Fenntartható fejlodés és jog” szakmai webszemináriumon 2020. december 20-án a Hivatal képviseloje részt vett az ELSA Ljubljana, az ENSZ Szlové­nia Szövetsége és a Pamfil Magazine által szervezett „Fenntartható fejlodés és jog” címu szakmai webináriumon. A szemináriumon a „Fenntartható fejlodés, (nem) diszkrimináció és egyenlo bánásmód – összefüggések és kiválasztott kérdések” témában lépett fel. A Hiva­tal képviseloje eloadásában bemutatta a 2030-ig tartó fenntartható fejlodés agendája és a fenntartható fejlodés céljai közötti összefüggéseket, valamint a diszkriminációmentesség és az egyenlo bánásmód elomozdításának kérdéseit. A 2030-ig tartó agenda képviseli az emberi fejlodés legambiciózusabb globális keretét, amelynek középpontjában éppen a „senkirol sem szabad megfeledkeznünk” elv áll (angolul: Leave No One Behind). Az agenda az egyenlotlen­ség minden formájának csökkentését emeli ki, mint a fenntartható fejlodés önálló célját. Szlovéniában tilos a diszkrimináció, és a diszkrimináció elleni védelem minden lakos számára biztosítva van. A be­vándorlók gyakran válnak a diszkriminatív bánásmódok célpontjává, ugyanakkor nehezebben gyakorolják jogaikat. A diszkrimináció elleni védelem javítása érdekében a Hivatal eloadást tartott egy noi bevándorló csoport számára. 2 MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK CDADI Az Európa Tanács diszkriminációmentességi, sokszínuségi és befogadási irányítóbizottsága Charta Az Európai Unió Alapjogi Chartája COVID-19 COVID-19 – Koronavírus betegség CSD Centri za socialno delo (Szociális munka központok) DZ Družinski zakonik (Családi Törvénykönyv) ECRI Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság EIF Egyetemes Idoszakos Felülvizsgálat EIGE Nemek Közötti Egyenloség Európai Intézete EP Európai Parlament Equinet Esélyegyenloségi Testületek Európai Hálózata ESZA Európai Szociális Alap EU Európai Unió FRA Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége Hivatal Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal IRSD A Szlovén Köztársaság Munkaügyi Felügyelosége Kormány A Szlovén Köztársaság kormánya KZ-1 Kazenski zakonik (Bünteto Törvénykönyv) LMBTI+ Leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transznemuek és interszexuálisok, valamint más, nemileg nem normatív identitású emberek MDDSZ Munkaügyi, Családügyi, Szociális és Esélyegyenloségi Minisztérium MF Pénzügyminisztérium MGRT Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium MIZŠ Oktatási, Tudományos és Sport Minisztérium MJU Közigazgatási Minisztérium MK Kulturális Minisztérium MKCP Osztályközi Emberi Jogi Bizottság MKGP Mezogazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium MNZ Belügyminisztérium MOP Környezetvédelmi és Térrendezési Minisztérium MORS Védelmi Minisztérium MP Igazságügyi Minisztérium MZ Egészségügyi Minisztérium MzI Infrastrukturális Minisztérium MZZ Külügyminisztérium Nemzetgyulés A Szlovén Köztársaság Nemzetgyulése NHRI Nemzeti Emberi Jogi Intézet NIJZ Nemzeti Közegészségügyi Intézet NPUR Roma intézkedések nemzeti programja NSIOS Szlovénia Fogyatékosságügyi Szervezeteinek Nemzeti Tanácsa NVO Nem kormányzati szervezetek SIFOROMA Romákat segíto nemzeti platform SPIRIT A Szlovén Köztársaság Közügynöksége a vállalkozás, az Szlovénia internacionalizáció, a külföldi befektetések és a technológia támogatására SSRS A Szlovén Köztársaság Lakásállománya SZ-1E Törvényjavaslat a lakástörvény módosításáról SZK Szlovén Köztársaság SŽP Svet za ženske na podeželju (Vidéki Nok Tanácsa) TIRS A Szlovén Köztársaság Piacfelügyelosége UN A Szlovén Köztársaság Nemzetiségi Kormányhivatala UNHCR Az ENSZ Menekültügyi Fobiztosának Hivatala UOIM Migránsok Támogatásának és Integrációjának Kormányhivatala ZDPIDŠ A sport terén végzett munkáért és elért kiemelkedo eredményekért járó nyugdíjkiegészítésrol szóló törvény ZDPZP Biztosítási forgalmi adó törvény ZDRS A Szlovén Köztársaság állampolgárságáról szóló törvény ZDT-1 Ügyészségrol szóló törvény ZIUOPDVE A COVID-19 járvány második hulláma következményeinek enyhítését célzó intervenciós intézkedésekrol szóló törvény ZIUOPOK A Hitelfelvevok fizetési kötelezettségeinek elhalasztásának intervenciós intézkedésérol szóló törvény ZIUZEOP A COVID-19 járvány megfékezésére, valamint a polgárokra és a gazdaságra gyakorolt következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvény ZMed Médiatörvény ZOA A személyi segítségnyújtásról szóló törvény ZPIZ-2 A nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény ZPlaSSIED A pénzforgalmi szolgáltatásokról, az elektronikus pénzkibocsátási szolgáltatásokról és a fizetési rendszerekrol szóló törvény ZPZ Párkapcsolatról szóló törvény ZRomS-1 Roma közösségrol szóló törvény ZUP Az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény ZUS A közigazgatási vitáról szóló törvény ZUSZJ A szlovén jelnyelv használatáról szóló törvény ZVarD A diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvény ZVOP A személyes adatok védelmérol szóló törvényjavaslat ZZUOOP A COVID-19 járvány következményeinek enyhítését és kiküszöbölését célzó ideiglenes intézkedésekrol szóló törvény ZZUSUDJZ A SARS-CoV-2 (COVID-19) fertozo betegség terjedésének megfékezésére irányuló bírósági, közigazgatási és egyéb közügyekkel kapcsolatos ideiglenes intézkedésekrol szóló törvény ZSVI A fogyatékkal élok társadalmi befogadásáról szóló törvény Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal 2020-as éves jelentése – egyéni esetek Kiadó A Szlovén Köztársaság Esélyegyenloségi Biztosi Hivatala Neki Miha Lobnik, esélyegyenloségi biztos, Esélyegyenloségi Hivatala Szerkesztette mag. Karmen Merlov A tartalom elkészítésében részt vettek Miha Lobnik, mag. Karmen Merlov, dr. Neža Kogovšek Šalamon, mag. Jelena Aleksic,Samo Novak, dr. Matevž Kokol, Nevenka Prešlenkova, Mitja Blažic, Boštjan Vernik Šetinc, Sergeja Oštir, Mojca Šmid, Aljoša Gadžijev, Danilo Hovnik, Nika Stroligo Urankar, David Kovic, Majda Hostnik, Crt Kaker, Denis Vicic A jelentés megfogalmazásában részt vettek Katja Grubar, Maja Rangus, Urška Osterc Fényképek Az esélyegyenloségi biztos archívuma, amennyiben nincs más feltüntetve Fordítás Dvojka d.o.o. A teljes grafikai arculat létrehozója Luka Pajntar, kaloop.si Tördelés és nyomdai elokészítés Blaž Rat, IDEJA.si Nyomda CICERO, Begunje, d.o.o. Példányszám 250 Ljubljana, 2021 A jelentés tartalmának felhasználása a forrás megjelölésével engedélyezett. A jelentésben szereplo nyelvtani nem minden nem képviseloire vonatkozik. A 2020-as éves jelentés eredeti szövege szlovén nyelven készült. Amennyiben a fordítás értelmezése nem egyértelmu, úgy az eredeti változat az irányadó. A kiadvány ingyenes és mindenki számára hozzáférheto. Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal éves és különleges jelentései közzé vannak téve a honlapon www.zagovornik.si Nyomtatott változat ISSN 2738-4160 Internetes változat ISSN 2738-4950 Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal egy független állami szerv, melynek hivatása a diszkrimináció elleni védelem, és az egyenloség, egyenlo bánásmód és esélyegyenloség elomozdítása. 2016-ban lett alapítva a Diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvény alapján, amellyel Szlovénia öt európai esélyegyenloségi irányelvet vitt át a jogi szabályozásába. Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal teljes jogú tagja az Equinet-nek – az Esélyegyenloségi Testületek Európai Hálózatának www.zagovornik.si