MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztverai, politicsni i	1 f "O A\7¥T%17I/ Gazdasägi, politikai és
kulturni tjédnik.	11 LI1 I. JI ^ J\ kultur àlis hetilap.
Let. III. Évf.	Markise voi, I924, mäjus 4	Broj 18. Szàm.
csi faktorje té rècsi znamenitoszt, hašznovitoszt reszan tak oceniti steli, kak lo 'zelè näroda socialna potreba: bi molo vesz narod cd noga nòvoga Messiäsa, ki je oszvòbodo nàrod od tezkoga jarma.
To szlobodo sze pa vcsakati, je težka pokora. Letčcsi vtics nepozna gränic, razlicsni dr'zäv, leti i 'zivé tam gdé sze nyemi bògse vidi. Cslovek pa je i de
tò nemogòcsi dokecs de vlàda-jócsi i vlädnya'zelni mocs na tisztoj sztubi, gda cslovecso, kak näbole dorascsene 'zivine szlobodo gräja lèko za szvoj haszek i protivno csloveka talentomi. Gda sze fò vsze onemogòcsi lèko, té — i kak najprvlé — naj pride vrèmen naroda: szloboda, hrais/J.vo, gda szkricsimo lèko z cè'im grlom: 'živijo „Zdi ir žene dr'zàve Europe
Prtsesztne volitvi v Prèkmurji.
Po zaszédbi Prèkmurja szmo meli 'ze dvoje volitvi, csirävno ni na edno nemremo povedati kabi sze in-teressèrali nasi li'idjé z tisztov vdä-nosztjov i ömursztjov, (koinolysäggal) ki bi sze dosztàjiila priszpodobno k nyi sztäni i potrebi. Ta prva volitev je bila brez briganya, brez täljemänya, 'ze szamo od szovrä'ztva gnänoga passivitäsa dokoncsana. Pri drügoj je !ze viditi bilò malo gibanya, ne pa v tisztoj meri, kak bi za nase zavr'zeno Prekmurje doszlojno bilò. Pösztao je naednök vszàkì--.vszeznäni'' politik t" je delao rävno tam naszpròtsztvo, gdé tak szebi kak szvojemi bli'znye-mi je szamo za prisesztnozst na škodo büo. Tò je szamo na roväs lüd-sztva politicsnoj nesólanoszti prjpi-szati, ki je pa rävno pri denésnyi raz-meraj dvakratna škoda lüdsztvi. Dokecs de trpela tä nesólanoszt, szo nam volitvi zaman.
Kak nam je znäno, szo zädnye volitvi velke borbe bilé. Edna partàja je preddriigoga sla naj kak vecs vo-tumov pridobi na szvoj sztran. Räzna nemogócsna obetävanya szo sze volile z razlicsni agitätorov vüszt, stera szo ze té viditi bilé za nedoprineszé-cse, kak tüdi sze mednyimi niedna doprineszla nè, Od vszè preminocsi volitev do sze pa locsile prisesztne volitve; po prestimanyi sze dä käzati, ka do borbe escse vékse.
Vsze partäje, stere szo pri zad-nyi volitvaj mandat dobile tüdi z po-mocsjòv prékmurszki vötumov, szo närod vkanile. Nè sze je pobògsao sztälis naroda niti po volitvaj. Csi tüdi szo vszi vögri, szvoje vótume zdävali na räzne partäje, ki szo nyim närodnoszt varvati obetävali, sze nyim ne pozna nikà tä pomòcs. Szloven-szke närodnoszti lüdsztvo je pa slo
po räzni potäj, szo vszeedno escse dneszdén „magyaróni," drügo pa ni-kä nè, ergo de escse vecs maszlekü-vanya trbelo pri prisesztni volitvaj od vszè partäjov, csi taka pär vótumov doszégnoti scséjo.
Doznäva sze, ka v bodòcse de mèla szvojo liszto szposztävleno tüdi, v Bäcski !ze organizèrana, vogrszka partäja, takzväni „Magyar Pärt." Ka de znamenüvao prinäsz nasztpp té partäje, je bole povdärjati nepotrèbno. Vogrszke närodnoszti lüdje do hrez drügoga votirali tò partäjo, tòje nyé kandidäte, är zaszlombo i zagovor v nyi näjodnosztni potrèbaj szamo tam lèko pricsaküjejo. Tò je ednòk edno. Ka tiszti vòtumje, ki szo sze vszè szlovenszki, doszèmao poznäni partä-jaj !ze vkanili, i csirävno szo votirali doszèmao té partäje, szo escse i zdä osztali „madjaroni," je vecs kak gviis-no, ka 20 °/0 vótumov odnyi k tomi pärti priplava. Zgiibijo tak vsze drii-ge preci vótumov.
Csi de rèszan té partäje liszta szpozztävlena v Mariborszkom okro!zji, té pricsaküjemo lèko borbe od vszè doszedäsnyi vékse. Kak de sze godila véksa korupcija, pretirävanye i teror, tém véksi de zgiibicsek za vsze drüge partäje, kak sze tu zgodilo zädnyics, gda szo pretirävani bili ra-dicsevci i nyi verniki.
Tak bodejo prisesztne volitvi mocsnèse borbe, är vsze drüge partäje do sze mocsno borile za obsztoj i podi.4 szvojega vlädanya. Vsze tò pa ne bóde szamo za poedini partäjov skodo, nego i bóle, za nàsz prèkinórce, är sze raztrganoszt z tem naprè pomore, vérsztvena zadtisenoszt pa rävno zäto nenàjde podpore — nindri. Pomòcs szamo po ednoraz-mènyi pride 1
„United states Europa."
. „Zdrü'zene dr'zäve Europe," r— od kaj täksega je konferèrala na szvojem yorskorn velko-n gyii'èsi angliska delavszka partäja, ki je dnesz na vladi Lépa, poz-dràvlanya vrèdna idèa, szamo ka je rävnocs tak mlada, kak té partäje denésnye vlädanye, ki nè-znati ali sze osznové za niocs-nèso, ali de mogia doprineszii nyé program, z-sterim je sla v volilni boj i na vlado.
Lèpe idèe, szo za "potnirje-nyé naroda, csi sze doprineszti morejo — je drügo pi'tanye.
Po räzni gläszi je : „angleški delavcov v yorki obdr'zana kon-ferencija szklenoia, ka do vszem europeiszkim dr'zävam rekornen-dèrali, naj sze po formi ameriške Unie zdrüzijo v edno državno szkiipnoszt."
Fantazija, miszel, idèa, ki je doszèmao szamo täjno 'zivè^a v Europe naroda nešteti niilijo-na[, sze akuszticsno o'zivèia v edne mocsne dr'zäve tisztoj vlädi, L ki je rävno z vecsine tisztoga I naroda, ki je z tisztov idejov szkóz I ino szköz obhodjeni, i stera miszel je 'z nyipredsztävnikov vüszt däna na jävnoszt z tisztov recs-i jóv, stera bi obednim djänye, za-[ gotovitev té ideje nè zdaj, nego pred nisternimi deszetin lèttili, kak dokäz szociàlne potrèbe, zaisztino ze obsztàti mogia. Zakà je locsitev närodov, lüdi ed-noga od drügoga z szvetszkim • lädanyom, csi je cslovik vszäki na ednäki kèp sztvorjeni i z ed-näkimi pravicami. Zakà szloven, nemec, rusz i katolicsan, 'zidov > evang. itd. dela razliko vu szvet-szkom lädanyi, gda eden tak, té i tam more 'živeti, kak rävno drügi. Grariice närodi te'zkócse témvékse delajo, kak ji vecs jeszte. Vecsi državic ravniteiszki organi vecs kostajo. I kak dvaj-j szeti plügov zemlé dohodek v peti rokäj na vecs tälov ide i menye prineszé kak pa csi bi v ! edni rokäj büo, rävno je tak tò pri dr'zävnom vérttìvanyi. Àr je pa cèla Europa tüdi vu vecsi | iäszti, raztrgana na doszta dr'zä-^ vie, zaió je tüdi vszäka dr'zäva kelko-telko, tò je da nyi szrèd-nyega i delavnoga sztäna lüdsztvo szirmasko.
Csi bi sze rècs i zacsétek anglèske delavszke vlädne partä-| je doprineszti däla i csi bi ti ; vszè europeiszki dr'zavic lädajo-
Vogrszka — romänszka pogodba.
BUDAPEST. Pogäjanya med obema dr'zävoma szo koncsana. Pod-piszani je 12 razlicsni dogovorov, med sterimi szo za opomenóti trgóvszka pogodba, 'zelezniski obracsäj, depoji i banesni vlogaj, térjàtev itd. Za blä-go ki bi inogoese med bojnov odpe-lano bilò z Romänije szo vogri rèsili z 640.000 Leji v zläti, stero sze plä-csa z lokomotivi. .
Je vsze mogocse?!
„Kokosom je zabajano."
Kak je compernija valàna? — Razpétje, gorécse szvècse v noesi.
V zädnyem broji »M. Krajine« szmo 'ze opiszali nakrätcoroa, ka je szodisese obszódilo sälovszkoga pü-ca Schmidlechnerja zavolo comperni-je, stero je delao pri g. Fartekojci pròti kügi kokoši. Ar zavolo ménka-
nya presztora szmo nè mogli"fbole nasiròko opiszati tò delo, dönok pa da je interessantno, ka sze dnesz, vu dvajszetotn sztòletji kaj täksega tüdi mogocse, obširno opišemo.
Fartekojci, vertinyi v Sälovci, szo vszäko leto poginyävale kokösi. Kak vszAko leto tüdi i zdaj szo nyé ginole, miszlila szi je pa na küreeso kügo. Da naj tomi pròti pride, je nè sla pitat 'zivinozdrävnika, ki pa bi nyè zagvüsno za falèse pèneze dobro vräsztvo dao, nego je sla k veskomi püci pitat za tanäes. Püc je taki gotov bio za pomòcs, kak dober cslovek. Ne je pa dao na ''zenszke rècs, nego ercsé, da more poglédnoti. Po glédne kokoši i pravi, da je ne küga, nego nyim niki prijätel zacomprao, steri comper sze odvézati more z proti comprnijov. Jasz 'ze pridem i tó vesinim, — ercsé püc ino ide domò. Ka vam pa za trüd pläesam, — pita 'zen-szka? — Zdaj nè, vè te pläesate gda odprävim delo, — pravi püc i sztém ide domò.
Zenszka zmetno csäka té dén, gda !ze ednòk odprävi szküsnyävo od nyénoga hrama, ali püc dugo nepri-de. Kak tak zenszka med velkim mislènyom csäka püca, i hiti zavolo toga vnoesi szpati nemre, v ednoj inirnoj noesi ob 11 vöri rogäese püc i sze proszi v hrzo. 'Zenszka z ve-szeljom odpré i püszti püca notri, tróstajócs sze: da ednók de !ze mirno szpàla lèhko.
Delo sze zaesne. Püc proszi zenszko naj nalo'zi ogen i prineszé lane. Schmidhlechner o'zàri lane, na-prèvzeme razpétje, yu'zgé dvè szvècsi,
i ide proti kürnyeki. Tecsasz ka sze lane 'zari, posztävi v kórnyek szvècse i razpetji, püc vzeme naprè edne nemske „Liebesbrief buch" knige i moli (szmejavrèdno je ka niti nemški neve püc). Gda tü szkonesa, pita zenszko : je ovoj märi nè zacamprano ? — Nevem, mogocse tüdi — ercsé 'zenszka. Poglédnem je — prävi püc. Reszan je poglédnem i prävi 'zenszki : „Mähra vam je tüdi zabajana i bi vam tüdi té zginyävale, z ednini tü tüdi odprävim. Zdä ze dela püc naprè pri mähri i szvinyäj tak kak je tó pri kokosaj 'ze vesino. Gda je sztem odpravo, vzemeta técsasz ze zerjävi lane, dene v edno läbosko i ideta vö. Neszéta z 'zenszkov razpitjé, gorécse szvècse i lane v läboski okóli hrama, medsterim na lane niksi „balzam" vlèva püc, sterim kadita proti kügi. Pläcse je escse i zdà né vzéo püc, är escse ednók pride.
Pride pä nakrätei püc, vzeme naprè szveder i leszene klincseke. Vrta v brvna kürnyeka, hlevé i v dróg jészel, v stere nikaj szipävle z !zepa i zabije z klineseki, po sterom dokon-csétki sze püc od !zenszke maszno dä pläcsati i z zadovolnosztjov ide pròti dòmi ! Zenszka je pomirjena.
Vsze tò je pa nikà nè valälo, kokösi szo li ginole. Poglédnejo »vräsztvo« stero je z klineseki zabito, i zagotovijo, ka je 'zépni prah. Püca tò'zijo k szodniji v M. Soboti, gdé je obszojeni bio na tri tedenszki zäpor.
Comprnija je nè valäla pri kü-raj, escse bole pa nè pri szodniji.
Jugoszläviai Magyarok
K0zmiivelodési Szovetsége.
Talàn nem tévediink ha azt irjuk, hogy a politikai välsäg kétségtcleniil érdekes eseményei-nél jóval jobban érdekli a mi kozonségiinket az az eszme, ame-lyet a Bäcsmegyei Napió husvéti mellékletén bocsäjt közre s amely a magyar nemzetiségi kisebbség kulturälis tomortilését hirdeti.
A règi Magyarorszàg ter ü letén élt nemzeti kisebbségek valamennyiének megvoit a ku! turälis szervezete, set a szövet-kezés üdvös eszméjét a gazdasägi téren is érvényesiteHék. Nyilvän ezek a példàk lebegtek a suboticai Népkor vezetoségé nek s annak soraiban Vàiyi Gyula mérnoknek szeinei elött, amikor programmot dolgozott ki a jugoszläviai Magyarok Közmüveiödcsi Szovcfségének megszervezésére és életre hozäsära.
Az üdvös céiu szovetkezés-nek a részletes programmja söt alapszabäly tervezeie mar rég készen van csak épen hiänyzanak az emberek, al ik az aktiót meg-inditsàk, akik a szovetség alakuló kOzgyiilését összehivjäk. Amidön a B. N. cikke ezt a szomoru j tényt bizonyos resignatioval le-j szögezi egyben kijelenti hogy az j aktio elmaradäsänak okät nehéz voina megaüapitani
Mi muravidéki magyarok; örömmel üdvözöljiik a kuituràlis célu tömöriiles eszméjét s sze-retnök hinni hogy a Bäcskäban, a nagy tömegekben eiö magyarsäg kOrében visszhangra taläl a B. N. buzdi'ó és leikesitö fei -hiväsa, kiiépnck végre a nyilvä-nossäg elé azok a derék és ön-zetlen férfiak és megsziinnek azok a nehezen megallapitható okok. amelyek az aktio tnegindi täsät eddig megakadäiyoztäk.
És aiig hasadozik ki remé-nyiinknek ez a bimbója, mär i
jön a korai fagy, amely ugylàt-szik megsemmisitéssel fenyegeti a magyar kultur torekvések sarjadzó fiata! hajtäsait
Rendelet jelent meg a Vaj-dasàgban, amely szerint a közigazgatäsi hatósàgok valamennvi règi egyesületnek alapszabälyait vizsgäljäk feliil . . . Még azokét is amelyek ujabban mär jóvàha-gyattak A késziilo Jugoszläviai Magyarok Kozmiivelodési Szövet-sége nem esik ugyan ezen ren-delkezés aià, mert még nincsen meg, de vajjon akkor, amidön egy rendelet a mär meglevö ilyen fajta kuituràìis, gazdasägi és vallasi torekvéseket szoigàió egye siiletek felett megkongatja a lélek-harangot lehet-e a siker rerné-nyével vaiami ujat kezdeinényezni?
Ugylätszik megint a politika adoit kegyelemdofést a kulturà-nak. À politika volt az oka, hogy a nétnet KuUurbundot feloszlattàk, helyiségeiket bezärtäk, mtikodését lehetetlenné tették s a politikäban kell keresni a most megjelent rendelet inditó okät is.
Am a kultura, az emberiség to'kéiesedésre vaio torekvése olyan mint a fejìodni akaró novény. Akadàlya csak ideig óraig lehet. Mi javithatlan optimistak vagyunk és ezért hissziik, hogy ez a kultura ellenes àramlat is elfog muìni, amint a politikai hatalmi érdések elintézodtek s megint nyugalom lesz. A kulturälis tö-mòrólés eszinéjérol pedig nem kell lemondani, legfeljebb eltenni jobb idokré!
LevéS Vasmegyébol.
Amióta a Vendvidékbol Prekmurje Iett s a hodosi mezön megy keresztiil a Jugoszläviät Magyarorszägtol elvä-iasztó hatär, igen ritkän haliunk hirt Vasmegvérol. Messze vagyunk mi sz<.-gény prekmurjeiek a sajät ällamuk központjaitöl is, de még messzebb es-tiink Vasmegyétol. Öt ève mär, hogy megszünt a hàboru de azért itt kelet-
euröpa ällamainak lialärain még min-dig hadiällapotot taläl az utas, akit dolgai arra kényszeritenek, hogy minden nehézség daeära nekivägjon a hataratlépés kellemességeinek. Messze esik tehät tölünk is a legközvet'enebb szomszédos terület, hol annyi jobarä-tunk ismerösünk él, amelynek sorsa; termeszetszerüleg érdekel benniinket.
A règi muraszombati järäs köz-vetlen szomszédjai, az Orség és Szent-gotthärd tele vannak panasszal. Az uj hatärok folvtän mindkét kozség el-vesztette hinterlandjät. Ansi;- azonban ez Óriszentpéteren kisebb jelentoségii dolog s a népesség csokkenését csak az a par üzlet érzi, fddig Szentgotthärd j mióta a järäs legnagyobb rc-^ébo' Burgenland Iett teljesen meg van hai va, Hasonló a sorsa Köszegnek, «mclynak règi benszülött kereskedöi egyre-mäsra ! költözködnek ài Ee'sö-pulyära ü/lete- ! ikkel. Szentgotthärdot mas veszedelem is fenyegeti. Óriszentpéteren szolga-birósagi k'rendeltséget nkarnak létesi-teni aminek az lerne a kovetkezménye, hogy Gotthard ar. Orséget is elveszi-tené, mert igazsägiigyileg meg Körmend feié gravitälnak a jó orségiek, iévén nekik Könnend fe'é közvetler, vonat-csatlakozäsuk. Ha a i òrség ez a ferve valdra välik akkor Szentgotthärd ke-reskedelme és ipara teljesen meg-bénul.
Nem sokkal irigylendobb azonban Németujvàr sorsa sem. Ez is va'suti végàllomàs mint Murska Sobota s Ausztria felé nincsen összeköttetese, A vasuti forgalom azoban Körmend felöl teljesen szabad söt az egész vonalon a szombathelyi iizletvezetoség iatja ei a szolgälatot Mindenesetre érdekes ! dolog, hogy a burgenlandi vasutnak : egész személyzete magyar ällampol- j gärokbol äll s az oszträk korena! mégis milyen stabil.
A bécsi kormäny ugy gondo'iko-dott, hogy a meglevö vasutat nem szabad iizetnen kivül helyezni mert ez bün a cultura és civilizatió eilen. Mivel pedig a legkönyebb megoldäs az volt, ìiogy a szombathelyi mäv. üzletveze-to§ég lassa el a vonalat, hat megesi-nältäk ezt a könnyebb és okos tneg- ! oldäst s a németujvàriaknak nem kell dräga fuvarkoitséget fizetni az ipareik-kekért, ha pedig utazni akarnak a vasutällomäson a jeggyel együtt az
utazäsi engedélyt és a visumot is m^ kaphatjäk.
Nemetujvärröl irvän eszünkbe Herbst Géza Vasvärmegye alispär aki tudvalevöleg nemetuiväri emt Azétt jut pedig eszünkbe Herbst Gé mert kozel negvven évi värmea szolgäiat utän nyugalomba vonul. 60 éves ^a'ispän még mindig dal férfi ugyan, de megunta a hivafal kodäst és pihenni vägyik. Legutoljj 1918. nyarän järt itt Fehérpatì La-iió kir. foiigyészhelyettes, az azi elhunvt Gaiger Ignätz ärvaszeki eh és Dr Esso Imre Ugyvéd tärsasä] ban, Nagy haiäszat volt a Murän . Az utód kérdése nagyban izgatja tekintetes värme;.y0t. Szinte sok a löst, amiböl két féle következtet Knet levonni. Vagy igen sok az a pa'nnak vaio ember Vasmegyében ve pedig egy sincsen ... A jelöiiek I zött h aro in Horväth van. Kälmäi värmegye vasszorgalmu föjeyyzöje, I a volt muraszombati és Andor a 1 szegi foszolgabiró. Azutän Kiss Elen szentgotthärdi fobiró, Dr. Pekker Läs värmegyei t. fotigyész és Kiskós Istv szombathelyi polgàrmester Hogy ea sok jelölt mind päiyäzik-e s hogy n lyik lesz a gyöztes közülök az'még messze iövo titka. Herbst Géza n egyenlöre csak beteg szabadsägon v s azutän fogja magät nyugdijjaztal
Vasmegyében befejezett ténvki beszélik, hogy
amin t a rnurska-sobi — otmosi vasut kiépiil. a mi vicini sunkat ätaiakitjäk mäsodrendü fö' nallä, ez lesz a korridor vonat Csi szloväkia és Jugosziävia között. pozsony—szombathelyi vicinälis va: mär ät van alakitva mäsodosztäl fövonallä s nem lehetetlen, hogy ebl a korulménybol ällapitjäk meg a ,,} értesultek" a mi vonalunk atépitését Az valöszinü, hogy az uj vonal kié tése folytän keletkezö közvetlen össi kottetést kifogiäk hasznälni s diri vonatok fognale Pozsony és Ljublja között szaladni da ez csak a tehi forgalom részére lesz, mert szemi forgalmat ily hosszu vonalon cs gyorsvonatokka! lehet elképzelni, ni pedig ahhoz ezt a mi vasutunl egészen ujra kellene épiteni. E: pedig se a jugoszläv se a magj kormänynak nincs elegendo pénze. 1
Min
Az amerikai felhökar-colók munkasai.
Csak aränylag rövid idö óta hasz-nälnak Amerikäban a laköhäzakhoz vasszei kezetet. Az elsö felhökarcolo, amely vasszerkezettel épiilt fei, lOeme-et magas volt és 1883-ban épitették a Home Insurance Company szämara. Azóta azonban némely felhökarcolo szinte félelmes dimenzidra emelkedett. igy példdul a Singer Building 47 eme-let, illetve 207 méter magas. New-York ällam azonban 150 eineletes és 600 méter magas häzakat is engedélyez. Mig azonban ezt a hatàrt eìérik, addig még jó idö fog eltelni.
Az driäsi acél és vasszerkezetek ! felépitése igen jól betanult inunkässze ! mélyzetet tesz szukségessé. Nem csak i a mérnOkoknek, hanem a munkäsoknak is speciälistäknak kell lenni. A munkä-sok iparukat vändorolva üzik. Csopor-tokba ällva mennek azokra a helyekre, ahol épen munkäjukra szukség van. Igy egyszer egy nagy hidat épitenek egy folyó fölött, mäskor felhokarcolókat emelnek, vagy pedig kijavitjäk a föld-
rengés vagy tüzeset folytän elöällott kä-rokat, azonban bär milyen munkät vé-geznek is, mindig szembenällnak a ha-lällal. Alinden pillanatban kockära te-szik az életiiket és mégis megelége-dettnek lätszanak.
Bär a statisztika megemliti azt, hogy ezeknek a munkäsoknak a szäma az Egyesült Ällamokban 20.000, de nem beszél arról, hogy mennyi a munkäja közben szerencsétlentìl järt halott és nyomorék, nehogy ezzel ezt az any~ nyira szükséges munkästömeget mun-käjätdl elriasszäk. Alig van olyan épit-ke/és, amely a maga emberäldozatät meg ne kovetelné. A' Singer féle häz-näi 15 munkäs halt meg, a nagy East River hid épitésénél 56 és a Mannhat-tan hidnäl 5, söt az aränylag kis mind-össze 18 emeletes Belmont hotel épitésénél is heten estek äldozatul mun-käjuknak.
Természetesen ezeknek a szédito magasban dolgozó munkäsoknak bére is elég tekintélyes. A bér felmehet he-
I
tenként 160 märkärä, söt még többre is Mikor a San-franciscói foldrengé-utän nagy kereslet mutatkozott ilyen munkäsok utàn és ezek a viläg minden részébol odaseregletiek, igen sokan 400 märkät is megkerestek hetenként. Az idöjäräs szeszélyei ezeket a mun-käshösöket nem zavarjäk. Napszuräs eilen védi öket kalapjuk, vagy ernyös srpkäjuk és a legnagyobb téli hidcg ben is végzik a szédito magasban ve-szedelmes munkäjukat. Igen sokszor megtorténik az is, hogy a mu"käsokat levältjäk és éjjel nappal szakadatlanul folyik a munka.
De akärmilyen bätrak ezek az emberek, akik, félelem nélk'jl néznek minden nap a haläl szemébe, majdnem mindegyikünknek meg van a maguk szinte megfoghatatlannak lätszo gyen-géjtìk. Igen sokan szeretnek blau Mon-tagot csinälni és pedig nemesak azért, hogy maguknak még egy ünnepnapot szerezzenek, hanem föleg azért, mert a legtöbb szerencsétlenség ezen a napon
szokoit tortnéni. Ezt a le nem tag; ható tényt az épitési vallalkozók a v särnapi mulatozäsok kovetkezményén tartjčik. De a teljesen józan munkäs remegve kezdi meg a hétfoi inunka't.
Erdekesek ezeknek az embere nek nézetei a veszélvro! is. Erre voni kozólag igen érdekes aprósagot mesi nek a köreikben. Fönn, a 24-ik era leten üit egv munkäs egy vasgerend^ Ebben a helyzetben fogyasztotta el re gelijét, és evés közben szenvedéllj magyaräzta egyik munkästärsänak a; hogy soha nem tudnä elhatärozni ni gät arra, hogy automobilba üljö mert az szämära nagyon veszélyes.i
Ezek a munkäsok emellett szin hösies tettekre képesek. 1918. decer beré'oen a Quensborough-Turne hidi két munkäs egy vastraverz megeröi tésén dolgozott, mikor a traverz hirl len csuszni kezdett. Miutän la'ttäk, hoj a leesuszó vasgerenda szämos emb halälät okozhatnä, kezeiket a trave alatt egy nyiläsba tették és megak, dälyoztäk a gerenda lezuhanäsät. veszély elhäritäsa sikerült nekik, de k züket a gerenda teljesen szétnyomta.
tlLÀSZI —HIREK
- Neszrecsa z biciklinom. M orgentern Viktor tr'zec z O. Petrovec je 4. aprila blägo dao voziti z Radenci, led opravilom poszlov sze zamüdivsi, E0 foringàsje zmèsz odisli. On szam z biciklinom biio. Da naj foringäse ojde je vszeo na'biciklin i sze pelao nnyimi z velkov näglosztjov. Po gra-asztoj ceszti sze nyemi pa v yelkoj dgloszti bicikli zlomo i on szam tak leszrécsno szpadro, ka szi mozgé geno, na i pfi nöszi csonto zlomo i aloko (szpödnyo) doj vdaro. Odpelali zo ga v spitao v Radkersburg, gdé yemi je k-'zitki malo trösta.
-r Novi gereut. Nameszto odsztöpiv* ega Martin Babažina je imenüvani gerenta v Sr. Bistrici K resi in van vért.
— Prvi zenszki riiihovnik v nasoj dr'zàvi je N o v ,1 k Olga. Aprila 27.-ga je mèla prvo predgo v za Prios-ke re-formätuskc vernike, za uterini szo io 'zandarje aretirali, är je »praj« (!) v predgi tüdi od politike gucsala. Szäd verszke szlobodscsine !
—	Személyi hirek. Dr. Pfeiffer Vil-mos volt maribori foispànhelyettes és Dr. Lainsics Szrecsko az elsö murska sobota késobb maribori kerületi ka-pitäny, véglegesen nyugällomänyba helyeztettek.
—	Radicsék nem iépnek fel Sloveniàban. A Narodni Dnevnik szerint a horvät köztärsasägi parasztpàrt sem Sloveniàban sem Boszniäban nem ällit jelölteket. Az idézett iap szerint teljesen ätengedi a teret Korosecéknek és Spahoéknak.
—	Vàmkonferencia. Màjus ho 5-én lesz megtartva Muraszombatban a
.	»Slon« vendégloben a harmadik vàm-
Oszvobojeno Prekmurje. 6,-ga ap-^Bgyi konferencia. Az érdekeltek ezuton
~.....* ...... figyelmeztsUnek ez összejöveteire, ahol
ila je biio obdr'zäni v Bratonci gyu ès »Prèkmurszki dobrovolcov.« Na tom yiilèsi sze je szklenolo, ka na szpó-nenek dén, 12.-ga auguszta eden velki 5szvetek obdržijo, gda pét lèt bòde »szvobojenyè Prèkmurja. ; — Rana tocsa. Csirävno ka je tocsa, dàstécs pride, vszigdàr preräna i bi jdakoli cajt mèla zamiiditi, je mèszeca iprila dönok escse prerana. Aprila 26-ja je po gornyem Prèkmurji poszèkala dno cvètje i gorice, tak debela ka 'ze Bogojini nisterne cigle zlomila po iztrehaj, 27.-ga je pa po szpödnyem iräji sla göszta csrcsevka i je namesztä üdi kaj škode narédila. (Radovedni szmo ka je z zäkonom za obvézno sza-[olèranye prot_Ltocsi ? Ali nieden novi làkon nede valao, ki je za kmétski sztan? Op.)
Krcsmärje! Mäjusa 7.-ga, v szrè-3o, v krcsmi g. Fliszara v M. Soboti de obdr'zàni 11. rédni velki gyulès »gos-ilničarske zadruge v M. Soboti«, töje ircsmärszkoga društva. Tö društvo bi moglo bidti zagovornik i naprèpoma-[àcs krcsmärszkoga, kavarnärszkoga iztäna, zäto odimo vszi tä, poglednimo poszliihnimo, pöleg velke cslanarine telko sze je pobrigalo zanäsz tö vodi-telsztvo. Tü je prilika, po rédnoj poti rucsi vszäki lèko zdaj i nè kesznè. Gyulès de predpòdnévom ob 10. vöri, jltì'znoszt je vszäkomi krcsmäri tam bidti.
Ki v Ameriko scséjo idti, i szo ze meli potrèben potni llszt potrdjeni, dönok szo idti nè mogli, är je kvóta dopunyena bila, naj sze gläszijo pri akr. obläsztvi zdaj d o szlèdnyoga aprirla, da sze vzemejo za prve v kvoto za lieto 1924—25. Trbè tüdi »affidavit« garanciszko piszmo od bli'znyega)* i irosziti od toga potrdilo ka szte prèk dàli té plsztr.a.
Vogrszka i nemška društva do na )rediaganye demokrätszkoga kultusz-hiinistra g. Pribicsevicsa v krätkom pzpiiscsene. »Kulturbund« je 'ze v cè-oj Jugoszläviji likvidèrani.
— Belje, sekvestrlrano veleimänye, Ü je bila läszt vojvodo Frigyesa, je >— kak szmo informèrani — z ärende dano na 20 °/0 od csisztoga dobfcska inglèskomi konzorciji. Frigyes nadvojvoda (föherceg) protestèra proti tomi, ili znàbidti zaman.
bf loldalon ülö szociàldemokratàk köz-lönye. A vidéken nincs nyomdàsz-sztràjk s a vidéki lapok rendesen megjelennek.
—	A német honosok jugoszlàviai beutazàsi engedélyének (visum) ille-tékét a belügyniiniszterium a recipro-citàs elve alapjàn 375 dinàrban àlla-pitotta meg.
—	Megsziint az éjjeli tàviró és tàv-beszéló szolgàlat Murska Sobotàban.
—	Vége lesz a mozinak. Az idei 1923/24 es mozi-saison a màjus li-én tartandó utolsó elöadässal véget ér.
—	Nyomdànk fejlò'dése. A Mura-szombati Takarékpénztàr tulajdonàt képezo Prekmurska Tiskarna a leg-utóbb uj egészen modern metszésii betüket kapott Németorszàgból. Az uj betükkel igen izléses szép tneghivókat, névjegyeket, esküvöi s eljegyzési kàrtyàkat s az ehhez hasonló fino-mabb nyomtatvänyokat lehet elö-ällitani.
Egy egészen jókarban !évo 2 os szàmu Wertheim szekré'iy olcsón eladó.
igen fontos témàról lesz szó. Kezdet este 8 órakor.
—	Jégeso. Vasàrnap délutàn ala-csonyan jàró fehér-szurke felliok jöttek sebes vägtatässal Rcgede felöl vàrosunk hatàràba. Vagy 10 percig tartó jégeso iiullott ala a csunya fellegekböl. Borsónagysagu szemek estek s bar az utcàkon, a hàzfalak tovébén lapàtolni lehetelt volna a jeget szàmottevo kart még sem oko-zott, mert esövel vegyesen hullottak a kopogó jégcseppek.
—	Néhai Rudolf trönörökös özvegye Stefania belga kir. hercegnö aki ké-söbb gróf Lónyai Elemérhez ment nöül, — megörült.
—	Vendéglò's egyesiilot 1924. mäj 7-én azaz szerdän d. e. IO órakor M. Sobotàban a Fliszàr-féle vendégloben II. évi rendes kozgyulését tartja meg. Tehàt a vàrva—vàrt gyiilés, melyet oly türelmetleniil vàrtàk a korcsrmirosok, végre megtartatik. Kiväncsaik vagyunk màr mosl, hogy a türelmetleniil värt gyuìés lesz-e oly lätogatott mint amennyire »alig värt« volt. Bajalnk or-vosläsät bizony csak ugy érjiik el, ha tényleg minden korcsmàros ott lesz. Utólag panaszkodni és szidni a veze-toséget fabatkät sem ér.
—	Az osztràkok nem adnak helyet a kisebbségi konferencia részére. Lapunk mult szàrnàban megirtuk, hogy Radics Istvàn a horvàt parasztpàrt vezére Europa valatnennyi ällamänak nemzeti kisebbségeit konferentiàt szàn-dékszik összehivni, hogy ezek az egész vilàg elött feitàrhassàk sérel-meiket. Radics ezt a konferentiàt Bécsben akarta megtartani. És az a
iBécs, mely menedékjogot ad minden jbolsevikinek, nem engedi meg, hogy a nemzeti kisebbségek Ausztria fovà-rosàban tanàcskozzanak. Ez a mai Bécs. Ellenben a vörös màjus àllami ünnep volt s annyira megtartottäk, hogy a nemzetközi sociàldemokratià-nak ezen a napjàn még a helyi for-galmat lebonyolitó vasutak sein jàrtak.
—	Nagy nyorìidàszsztrajk Budapesten. Két hét óta besztìntették a munkàt a budapesti nyomdàszok. A polgäri lapok, szdmszerint 19-én Magyar Sajtó néven egy közös ujsägot adnak ki, amely kizàrólag riportokat és közgazdasägi tudósitàsokal közöl. Politika nincsen benne senimi mert bajos is volna a 8 oldalas lapba mind a 19 uisàg politikai iràsait bele-szoritani. A Szózat, a Nép és a Nép-szava megjelenését a kormàny be-tiltotta. Ezek a hipok a szélsóséges irànyok képviseloi. A Szózat és a Nép a fajvédòk a szélso jobboldaliak ujsàgjai, mig a Népszava a szélsó
Tekö cs i tjeden sze re si pari. kriza«
BEOGRAD. Gledòcs na nase i pravoslavne vüzemske szvétke je parlamentarni ;zitek zaosztao, zviin par konferenc med raznimi politiki. Tekö-csi tieden sze odlòcsi aH dobi Pasies mandat za volilno vlado, ali sze pa razpüszti pailament malo kesznè.
Pricsaküjejo sze velke borbe. Vsze politicsno zivlènye je obrnyeno na akcijo vlade i na odlocsitev korone, nè menye pa na to, ka sze godi v Bécsi, gde Radič i nyegovi prijatelje sztàlne konferencije mäjo. Csi konference pobijejo doszedàsnye Radi-csove izjave, mogoese ka doszégnejo tüdi oni.
Italijanszki krài v Londoni.
LONDON. Italiianszka kràlev-szka dvojica ide 26. mäja v London i osztdne tam do 30. mäja.
VABILO.
Piiconszko evang. pèvszko društvo priredi t. 1. mäjusa 18. v Piiconci na vrti i v prestori gosztilne Küzmits Kälmana dobrocilno pleszno veszelico póleg szledécsega redovéka :
1.) „Vecsni Bog" popèvle dalärda.
2) „Prelog", prävi Luthär Ädäm.
Ant. Nedved : „Mili kraj," pèvle dalärda.
po-
de-
4.)	Gyolai : „Nöcsni prihod" klamira Kühdr Stevan.
5.)	Vadarič : „Edno devo le boin ljubil," popèvle dalärda.
6 ) „Szv. Antona to'zba," naprèdà Kiihär Kälmän.
7.) „Zimszka nòta." popèvle dalärda.
8 ) „Szamovinorer," monolog, naprèdà, Kiihär Jànos.
9) „V-szkrivnom meszti le!zé fti-ca", popèvle dalärda.
10.)	„Poezija," deklamäliva Kiihär Perenc.
11.)	„Bisztra Mora", popevle dalärda. Vsze paszini pod vodsztvoin Osväth Sändora.
Vsztopnina : za ozebo 10 Din., za dru'zino 20 Din. ; preplacsiio sze hvale'zno szprejemajo. — Mu'ziko Ba-ranyova ciganszka banda bode obszlü-'zävala. Poszebna vabila sze ne bodo posilala,
Zacsélek ob 3 vöri popoldné.
mmm
v M ur Soboti
IIIIHIIMIHilE
Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno V nedeljo 4. maja. večer ob 8 uri |
_MARIE ANTOINETTE 1
■■ Život jedne nesretne kraljice u im dva dijela po 6 činova m
I	(Dio I. i II.)
U glav. ulozi: DIANA KARENNE 9 « 11. del dne 11. maja 1924. (za- 5 ključna predstava sezona 1923/24.)
i
Vstopnina: Gornje lože 10 Din, spodnje lože 8 Din, in II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
III
Trztvo. Kereskedelem.
o

100 kg. Pšenica —Buza Din.	—300
'Zito—Rozs »	—250
Ovesz—Zab »	—275
Kukorica	-225
Proszò—Köles »	— 300
Hajdina »	—225
Szenö—Széna »	75—100
Graj—Bab csres. »	—550
zmèsan—vegyes bab	- 400
Krumpli »	75-100
Len. sz. Lenmag »	— 500
Det. sz.—Löherm. »	2500
t io-
o 7-
1 kg.
Bikov, t Bika IP Tel ice i ® Üszö Krave Š Tehén Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj—Vaj , . Spej—Szalona . . Belice—Tojäs 1 drb.
Pejiìe25Ì —
1 Dollär . . . . 100 Kor. Budapest . 100 Kor, Becs . . . 100 Kor. Praga . .
I lira .... Zürichben 100 Din
II. I. prima
12'- 13-- 14 — II-, 12-13 — 9-- 11-12- — 13-— 15-— 23 — 24-5 , » 42-50 . » 40--. » 3250 . » 1 —
Pènz
= D. 78 — — » 0-125 = » 01135 » 2-36 = » 3-591/2 = 7.— sfrk.
MALI OGLÄSZI.
KOČIJ AŽ samski, vajen konj v vozu in pod sedlom, doslužen kavelerist, se išče za gosposko hišo. Plača 500 Din mesečno, obleko in vsa oskrbe. Ponudbe pod: „Trezen Kočijaž" na upravo lista.
ODDA SE MLIN ki sztoji z 2 pära kamna 1 vaijäk (henger) z vérsztvom i sztanüvanya hi'zov na dobroj vodi. — Vecs sze zvè pri: MATIJA KOLER p. G. RADGONA ČREŠNJOVCI
TANULÓ FIU
jóhàzból vaiò, ügyes pincér és mészà-rosnak azonnal felvétetik C i g ü t h vendégl0 Beltinci	0-2
BENZIN LOKOMOBIL
12 HP. huzatos, jó àllapotban jutà-nyos àrban eladó. Bövebbet Skrilec lakatosnàl Puconci.	2-2
K ODAJI JE : dvä piszärniskiva sztola v dobrom sztäni. Poglèdne i zvè sze v davčnom uradi v M. Soboti.
Szhója vszéko nedtlo. Naproj placsiio: ',2 leia 24., 'A 12., meszecsno 4 , V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinaro za edno leto.
I	Megjelenìk minden vasàr-
j	n,ap. Elofizetési ara: 1,'t évre
j	24. '/4 évre 12, ! hónapra 4..
I	Küiföldre 70., Amerikäba 80
li	Dinàr évente.
Rudiieisztvo i opravnistvo Szerkesztoség és Kiadéhivata! MAFUISEVCI p. M,-SOBOTA
Rok< piszi sze eszi posila;'o i sze ne vrnéjo. - Kéziratok ìdekiil-dendök s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm :
Izjave, poszlano, odprU pisz-liia ! 50 . rédnn veliki ì .. mal» a'r.sz 0 TG Li;:, i dàvak. P i vfxsxn.i pepüszt
H'rdetési črak négyzei ■'ént : Myiittér és 'ha I 50. rendss hirdntés prò Ir i t! ìèz 0 70 Din iiieték. TöbbszöriRei ai
Gazdälkodas
A Muravidék àllatgazdasàgi kirriutatàsa — a hatósàgi àllatorvos jelentésébol
Allatällonutnyunk nagysägät, fej-lodését illetve apadäsät az alàbbi täbläzatos kimutatàsból làthatjuk :
	1921	1922	1923
Lo	5153	4710	4939
Szamär, öszver	3	3	, —
Szarvasmarha	50312	38588	4 2725
Juh	14	19	14
Kecske	110	137	150
Sertés	37421	29549	32610
Baronifi	143606	113358	120774
			
Amint làtjuk legnagyobb volt az àllomàny 1921-ben. Ennek lényeges csökkenese következett be 1922-ben az 1921. évi szàrazsàg miatt.
Prekmurjének van 91500 lakósa. Az 1928. évi àllatàlloinànyból 18*5 lakósra egy ló, 213 lakósra egy szarvasmarha s 2'8 lakósra egy sertés esik, mig a Jbaromfiból minden lakósra 12 szàrnyas jut.
1922-ben az àllatàllomany volt 73011 drb. 1923-ban a létszam 80505-re emelkedett, tehàt 11%-kal szaporodott de mégsem érte el az 1921-ikl àllo-mänyt, amely 93013 drbból aìlott. 1923-ban nemcsak mennyiségileg de minóségileg lényegesen javult az àllomàny.
A lótenyésztés érdekeit van hi-vatva szolgàlni a tenyészmének éven-kénti vizsgälata. 1922-ben 35 mént talàlt a bizottsäg fedeztetésre alkal-inasnak, mig 1923-ban™41 drb. volt a kifogàstalan mének szäma Az al-kalmas mének igazolvànyt kapnak.
Hasonló célból vjzsgäljäk a bi-kàkat is évenként. Sajnos ez a bika-vizsgälat 1922-ben elmaradt s ennek kärcs hatàsa érezheto volt. 292 te-nyésztésre alkalmas bika talàltatott az 1923. évben. Szarvasmarha tc-nyész-tésiink kärära van, hogy nincs ver felfrissités. Tiz "évjf óta sziinetel az idegen vidékbeli bikàk behozatala. Ha ezen a bajon siirgó en nem segi-tenek elöbb utóbb elkorcsosodik egész szarvasmarha àlloinànyunk. Hiàba rendeziink akkor àllatdijjazà-sokat, inert megfeleló vérfelfrissités nélkiìl szép fajmarhänk nem ie-z. A beltinci grófj Zichy-féle tiradalom 1923-ban vett a budapesti àllatvàsd-ron 2 bikàt és egy sertéskant. Ez volt az egész vérfelfrissités Prek-murjéban.
Vèrta isztine-recsi.
(Szprotolètje )
Oda na nyivo mores, poszejaj ovesz, graoko i jecsmen, ti da dober pòv- —
Kak je szejanya i trävnika zemla sziiha, prevläcsi je.
Drevje obrezi za prav cajta.
Kukorco poszadi aprila prve dni tak sze tróstas lèko ka sze redno dozori.
Krumpisam iübi topla zemla i ga vidiš hitro obri zemlé, zato za nyega je mèszec inäj nè készen.
Qnoj navozi v sziihoj poti da prevecs nerazre'zes zetnló. Ddgo ga pa nej dati szüsiti i plejati, är zgiibi z 'zéra vrèdnoszti.
Csi za ovesz, kukorco, graoko na szprotolètje neorjés je bögse, är tak dr!zi zimszko vlago. Zató pa bógse prevläcsi, ali z zató prip.avnov (extirpätor) skerjóv podrevi trave korné.
Kukorco dvakrat okopaj i ne oszipävaj, krumpise csi mores dvakrat oszipli.
Kak preprävimo 'zizke.
Od 'zizkov zaplodjene granäre ali1 palläse csi ocsisztili sesémo ie naj-. prvle potrèbno tè presztorov z-praz-nenyé, rédno pometanyé i völüftanye, i potom toga pa vesz presztor z 2 — 5°/o- j nim karbolom, z pomocsjóv omötija | notri pospricküti. Priporocslivo je tüdi obednim sztené znova obeliti i vszäko poknyo i Itiknyo grančfra z väpnom zamazati.
A z 1924—25. évi pénziigyi törv. fontosabb rendeikezései
»Hivatalos lap« äpr. 1-i szäma közli az 1924—25. évi pénzii törv, tnelynek a mi viszonyainknäl fogva e/.ek a fontosabb rendeikezései :
1.	Közvetlen adók kivetésének eieviìlésì hatärideje, kivétel Szerbia és Crnagora(l), felemeltetett 8 ról 10 évre.
2.	Rendkiviili aliami pótadó(500%), a közvetlen adók utàn, a pénziigyi ' torvény idejére (1924—25.) érvényben I marad, ha csak elöbb nem késziil el a közvetlen adókról szóló egységes torvény. —
3.	Forgalmi adó bejelentésére ! kötelezettek forgalmi adója vältozatla-nul toväbbra is érvényben marad.
4.	Betétek és folyöszämläk ka-matai utän, ha azok nem haladjäk tul az évi 5000 dinärt, 1924. äprilis 1-töl szämitva tökekamat adót, autonom pdtadót és rokkantadót fizetni nem kell.
5.	Adó utäni késedelmi kamat 1924. apr. 1 -je utän 6%-ról 8%-ra emelte-tik fel.
6.	Az agrärreform rendeikezései-nek kedvezményeit élvezok, azaz a ki-utait földek haszonélvezoi min- önällö adófizetok, 1924. äpril. 1-töl kezdve igyediil fizelik a foldadót.
7.	Jövedelmi adót fizetnek mind-azok, kiknek évi 51 00 Din nyers jöve-deliniik van. (2500 Din volt eddig a minimum.)
8.	Az illetéktorvény végr. rer.d 12. pontja, mely a kereskedelnii kötievelek àruértékének 2°/o-os ilieték-kel vaiò megterhelését irta elö, mint ilyen töröltetik.
9.	Kuluk (kényszermunkaj töröltetik. —
Kaučuk pete i
kaučnk potplate
nose djeca i odrasli, jer su isti trajni, jeftini i ugodni za nositi.
Ne čakaj spomladi !
Naroči takoj : fk
sadno drevje, dalije, vrtnice, gladiole, i. t. d. i. t. d.
VRT"
^ y È \ Ä
DŽAMONJA in DRUÜOV1 Maribor. Zahtevaj cenike !
-y
A
)
härom kisgazdasäg,
melynek inindcgyikén : tögläbol épiilt lakó és gazdasägi ép .'et, 60—80 hi. mustot- termo gyii-mölcsös, kert stb. van. Minden gazdasäghoz kivänsäg szerint 10-20 kat. (1600 öl) hold legszebb fekvésti prima föld (szantó, rét és erdö) kapható. Mäs foglalkozäs miatt iutänyos äron eladó. Bövebbet a tulajdonosnäl :
FRANC SOMMER
DROBTINCI elöbb PROSKERSDORF pri APAČI.
Gederovci kozségben egy üzlet-helyiség lakässal együtt 1924. majus 1-töi fogva bérbeadó. Az iizlethelyiség az ut mellett van, 32 év óta fennàiló jó forgalmu üzlettel. — Felvilägo-sitàst ad
KÜHÄR J Ó Z S E F
TEŠANOVCI.
Novost !
Novost
Kaj je „Jelka?"
Nova iznajdba (patent) z< obnovo izgubljenega blišč« hišne oprave vsake vrst« lesa in barve, mramornatil plošč, lesenih sten, par-—: ketov in iinojej. : —
Naročila sprejema:
Jugoslovanski kreditni zavod
MURSKA SOBOTA
Legujabb Paris; és Bécst I modelok, kalap ujdonsagok vàlasztékban raktàron.
Mindennemü kalapalakitäsok! välaltatnak Gyäszkalapok 24 ( beliil rendelésre elkészùlnel
Harisnyäk, bluzok, Noi és gy kotények, nöi fehérnemtì, függ( fätyolok, piperecikkek legolcsób szerzési forräsa.
Nöi kalap 120 Din-tól k« kapható.
A. K1RALY trgovina M. SOE Fo-tér Berger féle hàz.
M 81 iS SS 3132 21 IS 18 il
Jegygyilrük
és bér ni alasi ajändek legjutänyosabb àrban kapha ' FLISZAR PÀL
óràs és aranymtìvesnél
Fati Ing-a és ébreszto óràk raktà
Javitäsok	Veszek |
elfogadtatnak. aranyat, ezüj
Ugyanott egfy jobbhézbót vaiò tanutónak fetvéteiik.
&S3&U U EE IS |I II fi U 11
Eia
HALLO !
HALL
N-ijbògae vrszte
Portland cement, väpno, 1 szani lèsz, deszke, late,
S2e po nä falèsoj dnévnoj c dobijo pri
MESZARICS STEFAN.
M. Sobota (prèk kath. cérk
sa m-ìm
sleghili
Naznànye
dam postüvanomi obcsinsztvi szam v Slovenska ulici v hi'zi ( Kühära v Murski Soboti odprla
trgovino z'zenszki krse
Dobijo sze vszäkevrszte gotovi csäki za 'zenszke, tüdi vzemem i delàvanye ali v pooravilo krsi Proszim p. n. obcsinsztva péranye.
IVANKA ŠTEVAN modistinja.