Poštn ina plačana vgotovim. r r Vérsztveiii poHtiesini i ■ kulturni tjédsiik. MURAVIDEK Gazdasägi, politikai és kulturälis hetilap. Lejt. III Évf. Markiseveš, lg24. feb uàr IO Broj 6 Szäm. Edna drzsäva je .kulturna szàmo tak leti ko, csi mä za-dosztno kulturnoga, zavcsenoga naroda. Tou sze pa szamo tak. doszégne, csi je solsztvo, tou je nyega vc.senyé intenzivno i nej formalno, är po tom zädnyem.sistemi, lehko szamo bole preszvetsene analfabete za-dobimo, nikak pa nej lüdi za kulturni napredek Solsztvo v Prejkmurji nikak ne szlü-zsi eil szvojega pozvänya, Isztina, ka tiszti vucsitelje, ki szo za volo strofa. (!) posz-tàvleni v Pre.kmürje, v taks.oj formi niti ■ve-, szeljä neinrejo meti, do rèdnoga dela. Do-nok Sžino pa priszi jeni pi tat i : competentne faktòre, ali je. v Haszèk za, bód,oucsugs7.t i kulturnoga naprejidenya nase dr.zsäve, ka pouleg obvezne oszaQvne,. soule : 1.) nega obvézne spule za obrtne i trgouvszke vajence (inase), nego za takse soule gordrzsauye morejo delodävci p!a-csüvati zsmetne pejneze, ki bi pa té pejneze na drugo bole potrebiivati ; 2 v mescsä^Szkoj souii sz€ pa ne drzsl'obvézno vcsenyé od sztranl vu-csiteiov; razmi sze tou tak, ka na pr. v Dolnjoj Lvndavi dvä- tjedna nej bilou .jKCsenyà zakol o toga*., k a szo v-nikso; formo drva zinenkala i szo nej inogli kürtti, i da szo za preszkrbienyé kiirjave .-od 'vszäkoga sztarisa zahtevali fravnitel sztvo) 70, pravi szedemdeszét Din. stero ■ szo pa - žadoszta csedno - sziarisjQ nej d Ur; ■-<•■■■ 3. poitlog obvezni sotti pa tüdi z .pét dfnàrami (za szvedoesansztva kolek.) j scséjo soufe za neobvezne degrediraii. ■" Vsze tou je znamejnye kuiturnoga neza-dovänya. I gda tou zagotoviti moremo, je nam zsalosztza prisesztno generacijo odvecs. Drv-save ekzišteneUi je odviszna od ekzistence prebivalcov. Nej je pa zadoszta posztoupanye prouti analfabetiznii, nego niicamo izobräzseni narod za uaprejpomo ucs vérsztveiioga sztälisa edne drzsäve Ali kak' !szi mOrém.o predsztavlati mogo-ucsnoszt ioga, csi je dale vcsenyé lüdi z telkimi zankami zapleteno takedno, one-mogoucséno. Nej bidti obvézne soule za trgovszko i obrtno mladézen i Csi z po" mocsjouv delodavcóv jeszfe," sze naj vcse-ii'yé k sztroki potrejbno .pela,.' nej pa po nepretrganimi szokolszki predävanyaj, är szamo po sztroki • za-vcserii trgouvec i obrtnik szi iétìkó zagvüsa ekzistenco v haszek držsavnoga vérsztvcnoga napredüvanya. ' Rävnocs tak je covimi, driigimi, ki po ràzni véksi solàj. scséjo zadobìti tou znànyamoues. Szaino csi de zavolo zane-màrjenoszti tfcsen'yé takse, kak sze tou v D. Lendavi godi, nčboude nigdar zadobteno. . . Ali, ki sze tou ticse, màjo znànoszt od ioga? I csi .raàjo sze vcsinijo sztopàji, da sze v bodoucse nemre zgoditi kajtàksega? Odratanye dijastva i sztarisöv od vcseiiyä na täkso neszrämno formo, je podkäpanye drzsàvnoga ogléda i kulture, za to..'.je .òb-szodjenyä vrejdno. Prejkmurci * v zsandermeriji. Po dügom zavlacsüvanyi je dönok prišla vlàda do tisztoga szklepa, ka je za obcsno varnoszt i redü näjbole potrejbno zsandarszko organizacijo posztavila v tiszti zsivlejnyszki ekzistencšni sztàlis, steroga szo kak taksi zaisztino vrejdni, csi sze zselej odnyi, kabi, kak neod-viszni od vszäkoga, szvojoj szlüzsbi verni bili. 1 gda je tak nyi pläcso v isztini pobougsala, je obednim odrèdila, naj sze zsandärsztva broj povéksa, stero je szkoro dobi ». Oda od povéksanya bruja zsandarmerije gucs jeszte, miszlimo, ka nede mälevrejdnoszti za nasz Prejkinurce, sze na toni malo premis-lävatl, i za vsztoup k zsandärom nasi domäcsi lüdi pouf naprejpomocsti, ali nyi tàksi sztopàj odobravati. Zakaj ? Kém vecs ludi, telko vecs znànya. Kelko pokrajin, telko vecs navàd i cslovekapoznänya. Zäto csi je k drügiin navadam i razmeram na-vajtyioga zsandärsztva posztoupanye prinasz drügo, kak bi tou mi zseleli, sze nemremo csü-divati. Oni brez toga, ka bi tiidi od nasi lüdi zsandärov doubili informäcije, po sterom bi sze ravnati mogli i steromi bi sze zavüpali lehko, pösztoupajo tak i sze vcsijo szami od szébe ravnati kak nyim je zsé tou po nàjbougsem znänyi i vejszti zsé mogoucse. Ali csi bi sze tüdi i nasi postene vrszte ludjé poudali toj nej male vrejdnoszti szlüzsbi, miszlimo, ka bi vsze bougse bilou. Nasi liicfjé, ki bi nameszto szvojega, szlabejsega sztäna szi zsandärszki sztan zébrali, bi bili Cejli lüdje, nej szamo za s/.ébe, nego tüdi i z\ szvoj Prejkmnrszki narod, za nyaga.dobrouto. Zavolo toga bi priporocslivo bilou za nase domacsine csi zsé véksim zapletkam konec scsémo vrcsti v Prejkmurji, nisternim esese za nerédne sze stimanini zadregam, csi sztoupijo k zsandäram, Nej szamo ka szi sztem eden dober sztan zagvüsaio z oglédnim i dobro plä-csanim zsivlejnyom, nego da tak tüdi v ogledni stališ szprävijo Prejkmurszki narod pred tisz-timi, ki od' nyega esese dneszdéài tak miszlijo, ka je tou zaosztänyenoszti kotiesek, ki je szamo za „s.trafkolonio" vrejden gorponücati. Zäto premislävajte szi na toni vszi tiszti, ki previdite szi sztàlis tak pobougsati i zagvü-säti. Nej szamo za szébe, nego i za vsze näsz I Tou naj boude motto ; „Za närod Prejkmurja, ki szmo tüdi i mi," vsze mogoucse ? » „VABILO" na rédni lejttii obesni zbor (kozgytìlés) „Prejk- murezke Gosztilnicsars/.ke zadruge" v Murski Soboti, ki de obdrzsàni v kresmi g. Turka v M Soboti na dén 31. februara 1924. DNÉVNI RÉD: 1. Porocsilo predszednistva, tajništva i blagajne — neboude. 2. Protestiranye prouti nouvim taksam, povisanyi obesinszke doklade (na 200 '/p) v M. Soboti, taksiranim blokkour i pronti nezavarovänyi koncesij v zakoni taks, itd;-'"— nede 3. Szlücsajnosztf -- ji doszta. Zapredsz. Dr. NIX. Csi sze ozsenis mores znati taksni zäkon. Csi sze ti sztoga histva narodi dejte, mores pläesati takso. Kak je z hrànis za soulo, pazi na presztoupek takse, je nevaren. V souli i zvün té pa je vszäki i vszi, taksam zavézani. Ar taksa zsé k zsivlejnyi pripädne, je zagvüsana prouti nyé nevarnoszti — z kolekami. * Vszäki däcsoplacsilec je podvrzseni tüdi pod neprijätelszki dävek. Tou je büo bär do-szehmao specialità?. Csi je ednomi ali drügomi, nisternoga däesnika obräz nej prijéten büo, je eden metercent pšenice 800 Din büo vrejden ali je prineszao eden plüg zemlé 30 me. pripo-uvka. ali v dvanajszti dnévaj zaszlüzso eden mlatilni rnasin 50 me. pri mali vértaj itd. za podlago dohodnine, pridobnine i poszlovnoga prometa (forg. adó). Kak de pa poetomtoga ? Nikaj nej bougsega. A Szabadsäg mult heti szämänak vezércikkében azzai gyanusit meg bennünket, hogy la'punkat a radikälis pärt megväsärolta. Elvünk lévén, hogy szämos bajaink közepette egymäst ne bäntsuk csak annak hatä-rozott és félre nem magyaräzhato kijelentésére szoritkozunk, hogy laptärsunk értesulése téves, lapunkat sem a szerb radikàlis pnrt sem semmiféle màs pàrt meg nem vàsàrolta, mi a pàrtoktól teljes >n független ujsàg vagyunk és csak prekmur j ei é rde k e k et ki vll-nunk szolgàlni. — Orszagos förabbi. Néhàny héttel ezelött Ö felsége a kiràly Dr. Alcalay Izsàk beogradi rabbinust az SHS. kirälysäg orszagos forabbijàvà nevezte ki. E kineve-zéssel a kormäny egy egészen uj és me-röben ismeretlen magas egyhäzi älläst creält, amelynek hatàskorével még egyàltalan nin-csen tisztaban a zsidósàg egyetemes köz-véleménye sem. A volt monarchia teriile-tén teljesen ismeretlen yo t ezen intézmény ép azért — a zagrebi hitkozség több ve-zetö emberének véleménye szerint — nagyon kétséges, hogy a mi viszonyaink-nak meg fog-e ez feielni. A zsidósàgnak ugyanis hierarchiäja s még a legkisébb s legjelentéktelenebb hitkozség is féltve orzi önkormänyzati jogät s ebben ^gyöke-redzö feltétlen fiiggetìenségét és önällösägät. Dr. Alcalay Izsäk az*orszagos förabbi a az esktit a szokàsos iinnepélyes for-mäk között a kiràly kezébe tette le s az aktusnäl Dr. Janjič kultuszminiszter assistàlt aki maga is pravoszlàv pap. A kiràly az eskiitétel utän igen barätsägosan elbeszélgetett az orszägos förabbival s melegen érdeklodott a kirälysägbeli zsidósàg socialis és gazdasägi helyzetérol. Az orszägos förabbi megigérte, hogy rövid idön belül meglätogatja az összes hitköz-ségeket s tapasztalatairól kimeritö jelentést fog tenni a kormänynak. Dr. Alcalay Izsàk spanyol eredetti hatalmas termetii szép szàl ember, aki tanulmànyait a bécsi rabbi szeminariumban végezte be. Megfagyott f agi yak. THos a horyàt nòta. A boszniai Bares kòZségben Zlousics Tobiàs és Bozsics Agoston nevii fiatal-emberek az utcàn horyàt dalokat énekeltek. A csendórség letartóztatta a két fiatalembert akiket màsnap reggelre megfagyva talàltak cèljàikban Ezt a hitetlenül hangzó hirt a Sarajevoban megjelenö Večernje Novosti irja s kòzlése nyomän egy zagrabi nationa-lista irànyunak épen nem piondható ujsäg kòvetkezokép elmélkedik a rettenetes esetröl : „Az ällamhatalomnak kétségtelenUI meg van az a joga, hogy azokat akik a tòrvény eilen vétenek, személyes szabad-sàguktól megfosztva örizetbe vegye. Meg-van ez a joga nem csak akkor ha a bii-nozés kétségbevonhatatlanulbizonyitva van, de akkor is ha nyomós gyanu teszi indo-kolttà a gyanusitott örizetbe vételét Ezzel a nagy joggal azonban az a kotelezettség is jär, hogy az örizetbe vett bünösökkel vagy bünösöknek vélt egyénekkel ember-ségesen bànjon. Csikorgó télviz idején a borton helyiség fütetlenül hagyàsa, minek kovetkeztében két fiatai élet pusztul el, sulyos büntett, tàn sulyosabb mint amit az a két ember elkövetett. Ònkénytelenlil tör ajkunkra a kérdés, vajjon micsoda sulyos blintettet követtek ezek az emberek el?! Zlousics Tobiàsnak és Bozsics Agost-nak az volt a biine, hogy egy horvàt dalt énekeltek — Az Urnak . 1924. esztende-jében, a felszabadulàs utàn 6 évvel az SHS. kirälysäg teriiletén egy horvàt nem-zeti..dal éneklése büntett amiért azonnali letartóztatàs jàr! .. Jól tessék megérteni nem vétség-yagy kihàgàs amelyért a jàràsbirósàgon vagy a rendórségnél itélik el az embert, hanem sulyos büntett! A csendörörmester köte-lességének tartotta azt a két odavaló ille tòségU fiatalembert, akiknek szòkésétól tehàt épen nem lehetett tartani, mint sulyos büntetteseket azonnal letartóztatni mert hisz tetten érte öket. Az ilyen sulyos bünösöket fütetlen zàrkàba kell csukni, ahoi mäsnap reggel az egyiket megfagyva és holtan, a mäsikat jéggé dermedten haldo- kolva talältäk. Az a csendörörmester vagy örült vagy elvetemedett gonosztevö. Fäjdalommal kell megällapitanunk, hogy ez az eset, bär szörnyü eredményé-ben nincseH pärja, mégsem egyedül àlló eset, mert még igen sok ember van, aki nem tudja mit jelent egy a népek testvérie-sttléséból aiakult egységes àllamhoz tar-tozni. A horvàt dal . . . 1914-böl, abból az idöböl amikor a Habsburgok alattvalóikat a hàboruba ker-gették egy emlék él lelkünkben. Egy horvàt ezred rohamra készen ällott Serbia fóldjén. Egyszerre csak a szerb front felöl règi, kedves dalok zenéjét hozta a késo öszi szellö. A szerb ezredzenekar keményen àllt s fujta az ismerös hazai hangokat ügyet sem vetve a feléjtìk zudulni kész golyózàpporra. És a mezök baràzdài, a rétek öszi viràgai fölött làgyan és szivbe markolàszoan hullàmzottak a „Lepa naša domovina * és a „Još Hrvàtska nije propala" hangjai. A horvàtok meghökkentek, egy pil lan atra elcsendesült a harci zaj azutàn tudtàk, hogy ott szemben nem az ellenség ali, azok testvérek ottan, ràjòttek, hogy egy nemzethez tartozó testvéreket uszita-nak egymàsra s azutàn — a horvàtok szàzadonként hagytàk el az eddigi zàszlót s mentek àt a szerbekhez, kitört az egeket ostromló tìdvrivalgàs mert ütött a felszabadulàs óràja. Egy évtized pergett le azóta az idök homokóràjàn. Az üj àllam megalakült, melyben a hàrom nemzet egyenlö jogok birtokàban él àllitólag — és Boszniàban egy csendörörmester arra vetemedik, hogy fiatai embereket mint kòzònséges büntetteseket letartöztat és börtönbe hurcol mert ezèk horvàt dalokat éiiekèlnek. —" • » Ezeket irja à zàgrebi „der Morgen". Kàr hogy ezt a lapot nem lehet kitiltani az SHS. kiràlysàg tertiletérol. Meghalt Wilson. A népek ujabbkori torténetének aligha volt nevezetesebb alakja mint Wilson, az Amerikai Egyesiilt Ällainok volt elnöke, kinek haldlärdl hoz hirt a tengeralatti käbel. Elmoodhatjuk, hogy azt az oriäsi vältozäst, az orszäghatäroknak el- tolöddsät, amelyet ma Kdzépeurópa térképe mutat Wilson csindlta. Szabatosabban kifejezve a ható-rokat nem ö csinälta, de hogy a békeszerzodések az ö akarata és intentioja eilen mégis igy szab-täk meg Közepeuropa térképét, ahogyan meg-szabtäk, annak közvetlen okozója eloidézoje Wilson volt. Pacifista volt. Egy etemi kathedràról hirdette a vildgbékét s mégis beleavatkozottja vildghébo-ruba amelynek sorsät az amerikai tankok, az amerikai hadiszerek és a tengerentuli élelmiszer-rakomänyok dontotték el. Sorsänak tragikuma volt, hogy pacifista elveit a békekotésnél nem tudta érvényesiteni. Az ujkori vildgtorténelem legigazabb jelszavät, a népek ònreadeJkezési jogàt Wilson hirdette, ezzel a jelszóval vitte^harcba az amerikai fegyvereket és a dollärok sok ezer milliöjät, ezzel a jelszóval gyözött, s amikor készen volt a diadal Wilson hires theoriäja megbukott, ot magdt azok a hatalmak^amelyeknek a gyözelmet meg szerzi félretoltdk s a pacifizmus helyett az imperialista torekvések lettek urrà a parisi béketanàcskoziso-kon. A nevezetes tanulsäga pedig ennek az, hogy még mindig az emberiség kiskorusdgdt éljiik s a pacifizmus csak addig vilägmozgato tényezo, amig annak nevében verekedni kell. AzontuI ismét a nyers eronek, a hatalmasabb ökölnek joga jot szóhoz, amely fiityiil a pacifizmus eszményi tana-ira. Sokdig igaz marad még a közmondäs, hogy aki birja, marja. GLAS ZI. HIREK. — Carinska konferenca: 12. februarja t. I. se vrši v Murski Soboti mesečna carinska konferenca v hotelu „Slon", ob 20. uri. — Trgovci in vsi interesenti, ki imajo posla z carinjenjem, se uljudno vabijo k obilni udeležbi. — Keszül a vasut- llletékes helyröl nyert fnfor-matiók sžerint a murska-sobota—Ijutomeri vasut legkésdbb a nyàr derekäig ät lesz adható a for-galomnak. Amint a vonal mäsik része Ormosig kiépiil, nemzetközi vonatjaink lesznek, amennyiben Pozsonytól Szombathelyen és Körmenden ät, egész Ljubljanäig közvetlen vonatok fognak közlekedni. — Halàl a piacon. Ti vada r Perencné dolnja-lendavai tekintélyes kereskedö neje a mult pénte-ken a piacon összeesett és meghalt. Szivszélhiidés ölte meg. Temetése vasärnap délutin nagy részvét mellett ment végbe. «, 1 tàrca. Egy hirhedt rablóvezér elfogatàsa A slavoniai Vinkovce közelebbi és tävolabbi kornyékét a mult évben hönapokon ät izgatott rettegésben tartotta egy hirhedt rabló Staniszav-ljevics Csaruga Jänos, aki egész bandät szervezett maga mellé hasonszörii elszänt gazemberekböl. Ezt a hirhedt rablóvezért, akit legendäs alakkä növesztett a slavoniai nép képzelete, nemrégiben elfogtäk s most az eszéki torvényszék foghäzäban värja a fejére kimondandó itéletet, amelyet hét rablögyilkossäggal s szämtalan betorésesrabWssal érdemelt ki. A rég elmult vilägok rabló romantikäja ärad ki az eszéki vizsgälöbirö aktäiböl, ahoi immär a gavalléros gazember beismerése révén, irva vannak azok a rémtettek, melyek lelkiismeretét terhelik. A; Sobri Jöskäk kétes dicsoségére és hir-nevére pälyäzott Csaruga Jancsi a szerb betyär, aki szegény embert sohasem bäntott, de elöszere-tettel fosztogatott gazdag zsidö kereskedöket és korcsmärosokat. Bandäjäban vas fegyelmet tartött. Ugljanac és Surkavics nevü täfsait,. mert ezek pa-rancsänak ellenszegiiltek lelötte se két. gyilkos-sägöt egykedvüen ismerte be az öt vallató csend-orségnek. A csendorség természetesen régóta vadäszott erre a veszedelmes emberre, aki ha érezte, hogy szorul körülötte a hurok egyszerre eltiint a ve-szélyes vidékrol s egyelöre visszavonult Zagrebba vagy a tengermellék valamelyik värosäba. Ilyen-kor urassan öltözött, kicsipte magät, eljärt nyil-vänos hefyekre s ha klléte iränt érdeklodtek soha sem jött zavarba, mert igazolo okmänyokkal böven fel volt szerelve. Vinkovcén a legjobb tärsasägokban fordult meg a pihenés napjaiban. Itt Drezgics Miklósnak hivtäk s mindenki hasonnevii hadsereg-szällitö fivérének gondolta az uri ruhäban järö rablót, aki nem egyszer egy asztalnäl iilt a ven-dégloben a vinkovcei zsandärkapitännyal. A had-seregszällitö Drezgics titkos cimboräja volt a rablóvezérnek mert elismerte öt testvérének. A betyärromantika teljessége kedvéért Csaruga Jancsit is a szerelem sodorta a bajba. Smolcsics Angela egy retkóvcii leänv volt a menyasszonya. A szép Angela sogornöje volt Batik Ivännak a 18 évi fegyhäzra elitélt rablógyilkosnak, Rajcsevics suszter nein akart a szép Angelänak topänkäkat késziteni mert — azt mondja — ö nem dolgòzik rablott pénzért, Az 0nérzetes susztérnek ezek a szavai valahogy a csendorség fiilébe jutottak s az ekként figyelmessé lett zsandärok elcsiptek egy levelet. Drezgics aläirässal Csaruga Jancsi irt a babäjänak amelyben Drezgics a suszter közeli halälät igéri s egy a zsivänyok ältal felgyujtott istàllóról is ir. Ez a levél lett 4rulójà a rablóvezérnek, mert ennek alapjän indult meg a titkos nyomozäs amelynek eredményeként a csendórség megällapitotta, hogy Drezgics Miklós senki mäs mint a kéresett rablóvezér: Csaruga. Letartöztatäsäröl igy ir egyik eszéki ujsäg : Csaruga elfogatäsät megelözö éjszaka Vinkovcén a Zora kävöhäzban mulatott Angjelkovics kapitäny és egy nagyiparos tärsasägäban reggel- 5 öräig. Virägos hangulatban tért haza az ätpezggözött éjszaka utän. Valentinac csendörörmester /embere-ivel reggel 6 órakor kopogtatott a lakäs ajtajän amelyet az igazi Drezgicsnek felesége nyitott ki. A halälra säpadt asszony ijedten dadogtan.hogy senki sincsen idehaza, de a csendörörmester nem hallgatott szavära s belépett a lakäsba. A harroa-dik szobäban a földön fekve aludt Csaruga fel-öltözötten. Kifogästalan sacco ruha volt rajtà, de a derekän 40 tóltény és egy ismétló pisztoly. Läbain lakkcipök särga läbszärvödökkel boritva. A csendörörmester felkeltette a mélyen alvo rablót, aki amint a mämoros älmot kidörzsölte szemeiböl, rögtön igazolta magät. »Hiteles< okmänyokkal akarta bizonyitani, hogy ö Drezgics Miklós és fivére a häzigazdänak. Mikor azonban a csendörörmester leintette s közölte vele, hogy felismerte benne Csaruga Jancsit a rablóvezért, szó nélkiil megadta magät. A csendörök azutän megkotftzték a rablót s elszällitottäk Eszékre. Nem érdektelen megemliteni, hogy az elsö ponyva reg^ny, amely a hös Csaruga tetteit zengi. mär megjelent s az eszéki foghdz falänäl felütött sätorban igen sok példänyt adott el az élelmes irodalmi vällalkozo a legutolsó — orszägos väsär alkalmäbol. — Al! site zsé naprej plàcsa li t — Hàzassàg. Horvat li Pài a volt muraszombati jàras egykori fóbiràja e hó 5-én kötött häzassägot Nagyfalvàn (Mogersdorf. Burgenland) Trink! Margit ur-hölgygyel néhai Trinkl Jänos nagyfaiyai igazgató tan\tó leànyàval. Az eskiivön a volt föbirö prekmurjei rokonai köziil többen vettek részt. — Hàhn Izidor volegèny. Sorsät senki el nem kerülheti. Beteljesedett Hahn Izidoron a prekmurska Tiskarna érdemes iizletvezetojén is a rózsa-szinii végzet. Rabul ejtette a mindenhatò szerelem s a rózsaldncok mär fogva tartjäk öt, aki jó né-häny évvel ezelött mint „Izidor a fiirge szedö-gyerek" kezdte meg nagy reményekre jogositó pdlyafutäsät lapunk nyomdäjäban. Abban a règi jó idöbon még az öreg „Muraszombat és Vidéke" hasdbjait nyomta a Tiskarna viharvert »rotaciösa« s Izidor a göndörhaju „szedö gyerek" csak Erdössy mester izgatott parancsainak engedelmeskedett, amikor órdnként beällitott — kopogtatäs nélkiil — az akkori szerkesztöhöz s kéziratot — kóvetelt. Azóta sok viz elfolyt a rohanó Murän. Izidorból a iestékes ujju inasból „Haliti ur" lett, férfivd izmosodott s mi többiek megöregedtünk mellette. Becsülettel végig harcolta a hdborut, megsebesiilt s amikor haza jött a nagy vildgégésbol, foly latta a tisztes polgäri munkät, emberiil megällvdn a helyét Ott hova öt hivatäsa szólitotta. Most bol-dogan, rózsds reményekkel telve, elérkezik ifju életének egyik legfontosabb ällomäsähoz. A jövö héten fóg -jegyet vdltani Kemény Irénkével. Kemény Mór népszerii barätunk kedves és szép leänyäval. Szivböl kivänjuk a >mi Izidorunknak,« hogy rözsäs reményei valóra väljanak ! — Junkunc Sàndor talàlmànya. Amerikäba sza-kadt földink Junkunc Sändor volt muraszombati järäsi ällatorvos, abban hagyva eddigi mesterségét, j térsul szegödött fivérének nagyszabdsu "akat gyäri vällalatähoz. A géptechnikdban vaio järtassäga révén csakhamar jeles eredményt ért el. Egy benzin fogyasztäst mèro és ellenörzö késziiléket konstru-ält, amely az automobilra fel szerelve pontosan megmutatja, hogy a gépkocsi mennyi benzint hasznäl fei. Juakunc talälmänyät mär nagyban gyärtjäk és sok ezer darab van mär hasznälatban. — Doktorrà avatäs. Dr. Sušnik Perenc a hely-beli ällami realgymnazium rokonszenves fiatai I tanära kivälo sikerr.el tette le a philosofiai doktorä-tust. Onnepélyes doktorrä avatäsa jan. 31-én volt a zagrebj egyetemen. — A kereskedelmi bai. Lezajlott a nagy mulatsäg, megvolt a fényes kereskedelmi bäl. Nem voltai ugyan annyian amennyire az elözetes érdek-lodés alapjän szämitani lehetett volna, mindazon-ältal megtelt a kàvéhazi terem tdncoló pärokkal. A bäl kezdetén felvonultak a szebbnél-szebb jel-mezek és se hossza, se vége nem volt a talälga-täsoknak kit rejt maga alatt a discret älarc. A legnépszeriibb és Iegsikeriiltebb jelmezValyi Zsiga volt, ki v«gy japän maszkjäban mulatatta a közön-séget s jó kereskedöhöz méltóan tengeteg naran-csot ärusitott el épen nem leszälHtott äron. A jelmez-szépségverseny nagy korteskedések köze-pette folyt le. Az 5 dinäros szavazó-jegyeket szép szämban väsäroltäk foként az érdekelt gavallérok. Az elsö dij nyertese Kemény Irénke, a mdsodiké Valyi Zsiga, a harmadiké pedig Zimmermanné Berta lettek. A mulatsäg reggel 6 öräig tartott. — Beesett a patakba. Meolic Istvän (Vrunkesz) norsinci lakos, Murska Sobotéból hazafelé menet bele esett a pucinci patakba. Pején zuzddäsokat swnvedett. Beszällitottäk a körhäzba, ahol kimos-täk, bekòtózték s miutän kialudta magät, el-bocsäjtottäk. — Az àllam nem fizet illetóket. A pénziigy-mioiszteriumban megällapitottäk. hogy az ällam-mal kötött szerzódéseknél egyes esetekben kikö- tolték, hogy az ügylet utän jtfró illetéket a« ällam fi yeti. Kimondta erre a pénziigyminiszter, hogy ez a kikótés tórvénytelen, mert a taksa tórvény 8. §.a értehnében az illeték mindig azt a felet terseli, aki nincsen felmentve az illeték fizetés alól. — Mi lesz februär 23-àn? Biztosat még nem ludni, de vaiami nagy senzació késziil, mert a csdktornyai hires Särközi bandät eddi^ ismeretlen tettesek megfogadtàk erre a napra azzai, hogy Murska Sobotäban kell muzsikälniok. — Katonäk a szesztilalom szolgàlatàban. Ame-rikäban tudvalevöleg szigoru szesztilalom van. Mivel azonban a jó itökät Amerikäban épp ugy szeretik az emberek, mint näluok, a szigoru alkohol tilalmat a legkülönbözöbb furfanggal jätszäk ki és vigan isznak. Ehhez természetesen sok alkohol kell s me/t rendes uton-módon nem lehet Amerikäba szeszt szällitani, öriäsi csempész väl-lalatok keletkeztek, ameiyek böven ellätjäk a szomjas yankekat. Mi sem jellemzi jobban a csem-pészet amerikai mérelii nagyaränyusdgät, mint a Williamson nevii värosban lortént eset. A Ku-Klux-Klan nevet viselö titkos tärsasdg ältal igen hathatósan tämogatott csempész väl'alat valösägos és olyan fegyveres tämadäst intézett a csempé-szetet megakadälyozni akaró väros rendorsége eilen, hogy a hatósdgnak katonasäg kivezénylését kellett kérni. A csattanója pedig a tórténetnek az, hogy a bevégzett munka utän a väros vezetosége megvendégelte az amerikei bakäkat s a virstli mellé minden hadfi 2 deci wiskit kapott. — Farsangi hirek. A mulatsäg jegyében éliink. Hiäba, ha szegények vagyunk is, de azért jól akarunk mulatni s farsangi hangulatba hozzuk magunkat tän azért — hogy felejtsiink. Megvolt a vadàsz bài Predanovcin, Vlaj Ferencz diszes uj vendéglojében. Benkó József auto coloeja vitte ki a mulatni vägyo vadäszokat és barätjaikat Rónafore, ahol olyan paräzs mulatsäg volt, hogy hetedhét orszägon sem akad pärja. A vadäszök ezuttal — tekiritve, hogy az évad mär elmult —-jókedviik rakettäit lövöldöztök el. — Nagy sikere volt az alsólendvai iparos bnlnak, nemkülönben KINO v Murski - Soboti Do 16 lejt star mladežen nI dovoljeno I Samo v nedeljo 10 februar večer ob 8 uri: Kako se osvajaju žene Groteskna pustolovina u 5 činova. U glavnoj ulozi: FRIEDRICH ZELNIK. DER APACHENLORD Vstopnina: Gornje lože 10-— Dinàr, spodnje lože 8»— Din, in II. prostor 3 — D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH — Jugoszlàviàban körülbelül 100.000 csaläd foglulkozik dohäny termelésssel, akik 19.560 hek-tér teriileteti müvelnek. — A i utóbbi idöben a dohäny egyedärusäg igazgatósdga 200 000 kg. dohänyt adott el Csehszloväkiänak 17 millió dinär-ért. — Bärcsak azt a jókora kócmadzagot, amit nemrég egy 5 dinäros pipadohäny esomagban talät-tunk, is inkäbb a külföldre szällitottäk volhal Ha jól és olesón akar venni, Akkor az A. Kiràly céghez be kell menni, Mert e cégnek nincsen pàrj^, Olyan olesó minden nàia. A. Kiràly, trgovina S klobuki, perilom in kratkim blagom M. Sobota, f6-tér, Berger-féle hàz. a hodosi tüzottöfc^mulatsägänak, amely mäsnap késo estig tartott. A bälon Äbrahäm llka és Könye Nelli gyiijtést rendeztek s 165 dinärt szedtek össze a jókedvu k0z0nség kórééen a^ugoszlovenszka Matica céljaira. Elmult a kereskedök bälja is s azon a länyok szomoruan tapasztaltäk, hogy a kereskedelmi kör ifju gärdäja sokkal buzgóbban rendezett, mint täncolt. Elmehetnek majd bätran szombat este az iparos bùìra, ahol egész bizto-san több lesz a täncos s buzgóbbak, kitartóbbak lesznek a férfiak. A confetti és serpentin csata bohosägai között derék iparosaink bizonyära teljes erövel fognak täncolni s becsiiletet szereznek bäljuknak, amelyre. amint halljuk, igen sokan késziilnek. — Élo alak e Scherlok Holmes. Ki ne ismerné a hires Conan Doyle-féle angol detektiv regények hosét, a legendäs hirü rendörgenie alakjat. Scher-lok Holmest ? Nagyon sokszor meriilt fel a kér-dés, vajjon élo alak e ez a detektiv taleotum. Conan Doyle nem régiben megjelent emlékiratai-ban ugy lätszik megfelel a kérdésre, mert azt irja, hogy ismert Edinburgban egy dr. Boll József nevii orvost, aki csodälatos tehetséggel birt rej-télyes események homälyos szOvevényeit meg-oldani. Erról a csodaorvosról mintäzta Scherlok Holmes "alakjät. — Csempészet postagalambokkal. Az amerikai Egyesiilt Allamokban szigoruan tilos kokaiot be-vinni. Ennek folytàp a kokain czempészet nagyban viràgzik ott és sok leleményes ötletre kéoyszeriti azokat, kik ennek a méregnek ätszällitäsäval driäsi keresetre tesznek szert. Nenjrégiben az ejyik vémorségnek egy postagalamb keriilt a kezei k0zé, amelynek szärnyai alatt több gramm kokaint ta-lältak. A vizsgälat kideritette, hogy a mexikói hatär felöl naponkint több szäz postagalamb rö-piilt ät az Egyesiilt Àllamok teruietére, valamennyi kokainnal terhelve. A repülö csempészetpek eré-lyes intézkedésekkel véget vetettek, — Az elsö no Ugyvéd Ausztriàban. Dr. Bethné Weisl Mariànna fivérével Dr. Weisl Györgyel egyiittesen tette Le az iigyvédi vizsgàt Bécsben. Dr. Bethné volt az elsö nói jogi doktor s az elsó nói iigyvédjelólt Ausztriàban. Fivérével együtt atyjuknàl Dr. Weisl Ernö Ferenc bécsi tigyvédnél voltak joggyakorlaton s most àtveszik a jó forgalmu irodàt. — Egy pénzszekrény teljesen jó kar-ban, 2 szàmu eladó. — Farkasok Délolaszorszàgban. Évtizedek óta nem lättak a verófényes meleg éghajlatu Dèi-Olaszorszägban eleven farkast. Az idei rltka szigoru tèi ezt a esodät is meghozta. A méteres hóval boritott Appeninekröl falkaszäm huzódtak le a farkasok a dèli täjékra s nagy kärokat okoztak emberben és ällatban egyaränt. Katonasäg tartott hajUSvadäszatokat a fenevadak eilen. Trzsne cejne. Kereskedelmi ärak. Blàgo — Aru. 100 kg. Pšenica—Buza .... K 1250 — > » Zsito—Rozs ... . » 1000 — » » Ovesz—Zab.....» 1000 — > » Kukorca—Tengeri ...» 900"— » > Proszou—Köles . . • » 1100 -» » Hajdijna—Hajdica ...» 1000 — » » Graoka—Bükköny ...» —•— » » Otroubi(psen)—Korpa (buza) » 700-— > » Szenou—Széna .... » 400-— » » Oraj—Bab.....» 2200 — > » Krumpise—Burgonya . . » 300' — I kg, Lenovo sz.—Lenmag ...» 20-— > > Detelcsno ss.—Löhermag > > » > Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé t -Bika g —Üszö é —Tehèn «j —Borju « —Sertès 52- I Mäszt l-a— Zsirl-ö. » » Zmoucsaj--Vaj , . » > Spej—Szalona . . Belice —Tojäs . . II. I. - 56 — 60 — ,| 50 -54 -56 -£ 28 -32 — 40-j| 66-70-IS 80-86-— . . , » 170 — . . . » 160 — . . . » 160 — . . . » 8- vS'zhàjst Vszàko nedelo. Naprej placsilo: leta 24., 'A 12., meszecsno 4;, V zviin-sztvo 70., V Ameriko Si) Pinat e 'S za edno leto. Megjelenik minden vasär-nap. Elofizetési ara : V>>■ évre 24, ]M évre 12, I honapra • 4-.-; Külfoltfre 70 , Armier i ((šla " 80 binar évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkeszto'ség és Kiadóhivatal MÀR-kISEVCI p. M-SOBOTA RoK1 piszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok ideküt-dendök s nem adatnak vissza. Cejna inseratov za □ cm : Izjave, poszlano, odprta pisz-ma 150., réden veliki 1—., mali ogläsz 0 70 Din. i dävek. Pri vecskràt popüszt Hirdetési àrak négyzett cm. ként: Nyilttér és hasonlók I 50, rendes hirdetés 1—,. prò hirdetés 070 Din. és az hletek. Tobbsziirinél engedm. Gazdälkodäs -— • Il • • ' ». -Vi A jugoszlàv-olasz megegyezés ugylàtszik nem fehékig tejfel s az a paràdés fogadtatàs,. amely-ben Pasics miniszterelnök és Dr. Nincsics kiil-; iigymiuiszter Rómàban részesiiltek, a jugoszlàv kózvéleményben nem tudja ellensulyozni azt a kedvezötlen hatàst, amit a megegyezés, küiönö-; sen a Fiuméról vaiò lemon.dàs keltett. Erre enged következtetni a jugoszlàv közgazdasägi vilàgnak a mult napokban Zagrebban tartott orszàgos kongresszusa, amelyen az S IIS kiràlysàg . ipa-rànak, kereskedelmének és bunkviltigttnuk, minden jelentös tényezoje és a kormàriy kèp-viselöje részt vett, az ö felségének küldött iid-vözlö tàvirat utàn a Rómàban idözö Pasics miniszterelnökhöz is intézett egy sürgönyt, amely-ben az ài la in sulyoS gjàsznapjiintik tekinti n megegyezés alàiràsànak napjät s arra, kértk'a kormänyelnököt, hogy Fiume elvesztésének re-kompenzàciója fejében legaläbb elönyö's ker.es: kedelmi szerzodéseket kössenek Olaszorszà.tjgal. Az összes olasz lapok .m,egelégedéssel re-giszträljä-k azokat az eredményeket, amelyeket Mussolini elért s pedig nem annyira a- poli-tikaiakat, mint inkàbb a gazdasägi természetue-ket. Leszögezik, hogy az egész jugoszlàv ktres-kedelmi forgalom' Fiuméban, illettfe Fiumén keresztül log ìebònyolódni. Az eg'yes kikötö-részek bérletére vonatkozó szerzodések értelmé-ben az àflami t.fennhatósàg ezeken a reszeken tóvàbbrà is- Olaszorszàgé lesz s igy. a mi vàm-hivatalaink s egyéb hatòsàgi intézményemk olasz ellenórzés alatt fognak aliarli. Olaszorszàg a D'Annunciò aitai lègberopitett" négy hjd közül csak egyet fog. megcsinàln^.-.ugy hogy mi csaìc Fiumén keresztül tudunk a -Baross kikötövel koalèkefdni. Néktìnk kell tehät a Baross kikötö-höz vezetö hidat és az emelö darukat, melveket a legionariusqk elpusztitpUak, helyre hozni. Azällattenyesztes erdekehen februär hó fo-lyamän gazdasägi szakférfiak bevonäsaval nagy ankét lesz a foldmivelésiigyi miniszter ejnöklete alatt Különös gondot kivànn^k forditajri a lo-tenyésztés L elomozditàsàra, . amelynek nemcsak gazdasägi, de katonai jelentösege is vini. A szak-tanäcskozmäny elé az egész kiràlysàg teriiletén nagy érdeklódéssel tekint a gazdaközönseg. •• .i i . . Az uj illeték torvény. (Folytatàs). .«>; Dijjegyzék 156 tét. Kefeskedelmi és in-duszt'riätis cég k birói Cegbejegyzèsé- utàn a dijjegyzék .1. tétele sztjritjjtt : kérven^, illetéken kivül fizetendö : ^ « .. a- t ä) Beograd, Zagrèb, Ljubljäna, Maribor, Osijek ivärösokban 500 dinàr ; b) mäs värosokban 300 dinàr ; e) mezövärosokban é.s kozségekben 150 din. Dijjegyzék 239. tét. Megkeresések'.eltàvo-zott .egyének tartózkodàsàról 50 dina'r. Dijjegyzék 240 tét.1'Kérvényjekre, melyek-ben egyes személyek részére privät értesitések kézbesitésére kéretik, kiràlysàgunkban vagy azon kivül .50 dinàr. Ha privàt személy rendes kérvényben kéri a konzulàrrè hatósàgoktól, hogy az fizessen -meg neki bizonyos pénzbeli kovetelését és ežt a pénzt neki kézbesitse, a kézbesitési koltségen kivül taksa fejében fizetendö a fizetett összeg utän félszàzalék. Ha a kopzuläris hatósàghoz egy összeg küldetik csak Jcézbésitési dijàkon kivül még a kézbesitendp összeg egynegyed szàzaléka fizetendö illeték fejében. Ha privàt személy kéri a konzulàlis liató-sàgtó'l, hogy egy inasfk személy meghivòval felhivassék, hogy a konzuli hatósàgnàl jek.nt-kezzék, ezen meghivàsért fizetendö 50 dinar. DHjegyzék 141: tét. Egy évre vaiò tartóz-kodàsra szóló iegy utàn 5 dinàr. Minden megujitàsért vagy a jegy màsola-tàért ugyanaz a taksa fizetendö. , XVII. Külön ille.tékek. Dijjegyzék 242: tét. Minden szerzòdés kö-tésért vagy kiegészitésért, illetve okmànyra. jàró illetéken kivül 20 dinàr. ..■••■ 2. jegyzet. A szerzodés felmondàsàért fize-tmdö lO dinàr. -ò. jegyzel. .Minden mäs dologban felvett jegyzököny.vre, amelyre nézve külön taksa nincs megàUapitvra,- 100' dinàr. 4. jegyzet. A kérvényre és eszel kapcsola-trfs munkàért minden nyilvànos hirdetésre nézve inagànérdekbol, a koltségek fizetésén kivül i 00 dinàr xfy.■■jegyzet, Bàrmiféle okmànynak egész ter-jedelmében a közjegyzöi okiratokra nézve felvett könyvbe < vaiò bejegyzéseért, ha az okmànyt magànszemély àliitotta ki, 100 dinàr. Dijjegyzék 243. tét. A dijjegyzék 242. tét. alatt emliteU szerzodések megerósitéséért fizetendö -20 dinar. Dij'iegy.zék 244. tét. Végrendelet vagy vég-rendelet toldalék osszeàllitàsàért vagy elismeré-seért, ha az közjegyzöi vagy birósàg irodàjàban torténik 1-50• dinari irodän kivül 300 dinàr.. Diijegyzék. 245. tét .Végrendelet vagy .tol» dalék orzéséért az> erre vonatkozólag kiàllitott jegyzökönyvet- bekértv.e; 100 dinàr. Diji^gy/.ék 246,- tét, Végrendelet felbontàsa irànti kérvényre : fi/etendo 140'dijtételben elöirt iljeték. ■• . /■■••■:■■:. ->,>•>. . 4.. . . ., Di jegyzék 247. tét. Meghatalmazàs ki- àllitàsàért, • ha ' >a ... -■■■■■: a) àltalàno'S 50,'dinar-; -. - b) ha egyes eseue vonatkozik, 30 dinàr. Az. iil. dijj. Iti. tét. a. jegyzett itt is érvényes. Dijjegyzék 24S. t'ét. A leltàr osszeàllitàsàért fizetendö 30 dinar. Dijjegyzék-249 tét. A hivatalos pecsét al-kalm'azàsàért kereskedésen vagy! àrukon 50 din. " Dijjegyzék '250. tét. Ezek leveteleért'fizetendö'50 di-nà'r.' • • H? a'kónz'ulàris hatósàg a tàrgyalàsokon, pecsét àlkàlmazàsoknàl, szekVesztrumoknàl, àN veréseknél vagy hasònló eljàr.xsoknàl, magàn-személyeknél közreniüködik. taksa ;fejében fizetendö' égy délel0ttré 30 dinàr "és ha délutàn is tri'üködik, még 20 dihär:' Ha a konzulàrìs 'hatósàg a-fentemlitetteken ki vii 1 màs esetekbén'intgrveniàl a helyi hatósà-goknàl vagy mfe kovetségeknél a? elöbbi dijak feie fizetendö. ' " Ha a kònzulàris hatósàg felülvizsgäl- és jóvàliagy gyàmi vagy gondnoki szämadäsokat, az elso ivtöt l'ò dinàr, a töbW 'tvek utän pedig ivenkint mé; 8 dìnàr fizetendö. -* (Folyt. köv.) Qorfcsni vértov kongressus. Pebruär 16.-toga de jugosziovänszko goricsno drüstvo v-Zägrebi kongressus drzsalo. Steroga cil de tanäcsivanye odtoga, kak sze naj odvrné ona nevarnoszt stera orszäga vinapouvanye i trstvo od d néva do dnéva doszegüje. Qoiicsni vértovje szkoncsanye (szklep) bodo prinesli, vu sterom do od trstva ininistera zahtejvali, naj priliko poiscse na jugoszlovanszkoga vina vu zvönejsnzi orszägaj odajo gledoucs. .»■' . n Pejnez postlani piszem ouprava Poste i telegrafa direkcia opomina obcsin-sztvo, naj pejoeze z-mocsnoga papera zgotovlene koverte szpakiva, da sze med obravnävanyern ne-razcotajo i kvära nevadlüjeio. Rävno tak mäjo na tou paziti, da z-dobrim pecsätnvekom zapecsätijo. Szàd dugo v friskom sztàni obdrzsatì szmo mogoucsi po szledécsem : Bejli vouszk vkii-per raztopimo z Vs tal csisztim lójom i v to mlacsno raztopimo vszäki szäd (jaboko, griisko) notri namocsimo. Vövzemsi sza'd z raztopline, po obtrdjenos/ti na nyé sze zgrabivse raztopline, szdd vu ténki papér zaszücsemo i v lagev, med szühe otroube szkladémo. Pred nücanyom toga szadü obri toploga sparheda z toplov capov doj zribamo szäd, steroga v lejpom friskom sztiini mämo servirati. Tisztelettel értesitem a n. é. kozonség-et, hogy mechanikai üzletemet a Palfi-féie koväcsmühelybe helyezterri ät, hol azt mindennemü gózgép-, cséplo-, motor-, kerékpàr- és gazdaségi gépek javitäsära rendeztem be. Mindennemü gép- és kerékpàr alkatrészek àrusitàsa az eddigi uzlet-' helyiségemben tovébbra àrusitva teszrtek, hol rendelések is felvétetnek. A n. é közöns g szi ves tovébbi pàrtfogàsét kérve maradta-n teljes tisztelettel Meneigap Istvan meh,nikUs. « Ugyanott 2 tanuló is felvétetik t> 1 HALLO! Szte CSÜli?! HALLO! 1 Originalni Pariški i Becski modeli zimszki krscsäkov za zsenszke, kak tüdi strikano triko blägo sze za volo preidou-csega saisona po globoko znizsanoj cejni dobijo pri : A. K1RÀLY trgovina z klobuki, pe-v -rilom in kratkim bldgom M Sobota '"" Alexandrova ul. (Berger-ova hizse.) Tüd^ na velko odebéranje iesztejo : zsenszko perilo (platni gvant,) förtoki, bluzi, strunfle (nogavice), naoknice, pipere.,.,. — blägo i t. d. Vszevrsztno predelavanye krscSäkov s/e prevzeme. Krscsäki za zsalü-vanye, sze na narocsilo, v 24 vöraj zgotovfjo Pridte! Poglednite! Zagvüsajte sze! Fejneasi - Péna 1 Dollär. . . - Ki' 342 -100 Kor. Budapest = »' 1 30 100 Kor. Becs . ".= ■, ^.49, 1 'ira . . . .... . = » i 5-45 Zürichben 100 Dinar 6.70 sfrk.