Poštnina plačana v gotovini.
Márkisevci, 1923. február 4.
Lejtnik II.
Cena 1 Din
numera 5.
Szhája vszáko nedelo
Naprej placsilo do nouvog-a leta: loma	Din. 47.
zviinsztvo Din 68. Ameriko	Din.7F>.
|nserati za □ cm. 3 K. Pri vecskrát popüszt.
Vápsztveni, politiesm i
SZKA1 RAJINA
kait urni ijédnik.
Reditelsztvo i opráv-nistvo v Márkisevc posta M. Sobota. '
Cejna z i edno numero: na 4 sztráni Din. 1' -na 6 sztráni Din. t-
Rokopiszi sze ne vrnéjo.
Vjedi njena Prekmőrszka Sztranka.
Piszao ie : Prek Moreč.
Pozdrávlamo to „Vjedinjeno Prek-nőrszko Sztranko" pri priliki nyénoga Hsztávienjá! Aii, ka naj szvoj dáni pro-;ratn zná szpuniti i naj szvoj cio doszégne, du zdaj zse li odtoga viszi, esi sze ode-iérajoucsi pörgarje za isztino vjedinajo, si do inoesno vkiipdrzsali Denésnye razpete zsitka v Prekmurji nam vnogo vrejd-loga zseiejnya podávajo, teliko praviesno joszebni intereszov csáka na vözadovol-ínyé, ka vszega toga doszégnenyé rá-uinno, írnok premisleno, pazlivo i k-cíli elajoucso politiko zseiej Csi ja gdekoli. ávno eti prinasz v Prekmurji nemre, niti e nej szlobodno nájme nateliko naprej íred odebéranyom za dvá v parlament loszlaniva csloveka tákso marsruto vödati, ;a bi sze ona szledi nebi dála preminiti. [qu tak razmim, ka neszmimo za teva dvá joszlanca zse naprej doli zavezani mandá-um dati Zdaj do csasza szamo za tou lédajm, ka nai mámo eden mocsen párt, teri párt de mogoucsi szam z szvojega Krila poszlati dvá követa, pa ka naj zná (tou vcsiniíi, moremo na tom bidti. ka de ;é párt kemvéksi i gosztejsi, ár de szamo lak rneo vágó i moucs. Csi pa Prekmurja oucs razkolemo, teda nej szamo, ka szi zvoj zdásnyi zsítek pokopamo, nego szi scse szvojoj prísesztnosztji tüdi grob izkopamo.
„Pomágaj szi i Boug te tiidi pomore!" itak právi tou to moudro vcsenyé. Eszi odrzste tak szvojo pošteno deszno rokou, noji lübléni szlovenje, vougri i nemei, nasi írekmurszki pörgarszki tivárisje! Vküp-Stoupmo, plecse k plecsi denmo i z vje-linanov mocsjouv zacsnimo, rédmo edno Bájzseno Prekmurje, gde vszi zadovolni lojdiinö. gde sze naj vszaksi dobro csűti, ;ak je tou med dobrimi pörgarszkimi tivá-ási návadno!
Edno etakse Prekmurje de drzsávi na iájvékso radoszt, ár je drzsáva nede na lárocsoj krmila, kak kákse zaosztányeno, jbetezsno dejte; nego de Prekmurje edna fiáksa kotriga drzsáve, stera de jo vsza-linogocsno podpérala. Ne pita te „Vjedinjena ■rekmőrszka Sztranka", kákse vere szi? v lerój cérkvi molis Bogá? Ár csi je od politike gues, te je nej dosztojno od vere »csati,-od vere gues nihájmo zvűna polipe! Nihájmo zdaj evangeliomszko knigo, erkveno kadilo pa drűgo pobozsno skér, ár szo tá dugovánja zdaj nej csaszno pri-jicsna, ti odebérajoucsi pörgarov dober eden ao pa niti ne zsivé zsnyimi. Csi v Prek-Imurji vero notri zmejsamo v politiko, te [vcsaszi prelomimo vjedinoszt!
Prekmurszki sztan je zdaj celou pri-Iglihni k sztáliscsi edne provincije (gyarmat). [Tou sze more premeniti. Nemogoucse je tak zdajzse vöpovedati tou, ka bi Prek-nurje v prisesztnoj politiesnoj formaciji
nevem, za csido volo, — v opozicijo (ellenzék) slo, ár te szainou szebé zakopa. Prekmurje szi z szvojimi razmerami i z szvojimi szilnimi intereszi táksi sztális more prevzeti, ka naj je v dotiesnom meSzti na-pamet vzemejo, naj nede zavrzseno, nego szi naj kak nájvékse podpéranje zagvüsa.
Csi je pa ednouk k sztráni denejo, te pa vsze po sztárom osztáne!
Denmo tak k sztráni rázlocsnoszt vere i národnoszti, navesimo sze zse ednouk polűbiti i postiivati eden ovoga, vem nam je z obcsinszke nevolnoszti zse vszern za-doszta. Vküpsztáplajmo tak, ár je vu vje-dinanji moucs i tak szi lehko pomágamo i teda nasz te dober Boug tiidi zagvüsno pomore!
Ki tak Prekmurja interesze na szvojem szrezi noszi, naj noirisztoupi v to Vjedinjeno Prekmőrszko Sztranko.
EMP.
Irta : Prek Móricz.
Az „EMP"-ot megalakulása alkalmával üdvözöljük! Azonban, hogy adott programját beválthassa s igy célját elérhesse, az már most a választó polgárság komoly s valóban egységes, szilárd összetartásán fog mtitrri. 'Prekmurjenek mai életviszonyai annyi méltányos kívánalmat tárnak eiénk, annyi jogos és speciálisan helyi érdek vár kielégítésre, hogy mindezeknek elerése okos, nagyon megfontolt, óvatos és czélra vezető politikát követel. Ha valahol, ugy épen itt nálunk Prekmurjében nem lehet, de nem is szabad még ennyire a választások előtt a parlamentbe ' küldendő két ember számára ugy kiadni a marsrutát, hogy azon utóbb változtatni ne lehessen. Értem ezalatt, hogy a küldendő két követ számára ne akarjunk már eleve kötött mandátumot adni. Egyelőre törekedjünk arra, hogy legyen egy erős pártunk, amely párt képes legyen a saját kebelébői küj deni a két követet s hogy ezt tehesse, arra kell törekednünk, hogy a párt minél nagyobb és tömörebb legyen, mert politikai súllyal csak igy birhat Ha pedig Prek murjében az erőket szétforgácsoljuk, akkor nemcsak jelenünket temetjük el, de egyúttal jövőnk számára is megássuk a sirt
„Segits magadon, az Isten is megsegít,"! szól a bölcs tanítás. !de tehát azzal a becsületes jobb kézzel, kedves szlovén, magyar és német prekmurjei polgártársaink! Fogjunk össze, vállvetett erővel vágjunk neki, csináljunk egy becsületes politikával egy boldog Prekmurjet, ahol mindnyájan megelégedettek legyünk, ahol mindenki jól érezze magát, amint az jo polgártestvérek között lenni szokott! Egy ilyen Prekmurjeben legnagyobb öröme pedig az államnak lesz, mert nem fogja keblén mint egy beteges, csenevész kisdedet ápolgatni, de sőt Prekmurje lesz egy oly tagja az államnak, mely őt hathatósan táqiogatni fogja. Nem kérdi az EMP, hogy minő vallású vagy, melyik templomban
dicséred az Urat? Mert ha politikáról van
szó, akkor erről beszélni nem érdemes, tehát e kérdést hagyjuk a politika keretein kívül! Hagyjuk tehát most az evangelimos könyvet, a tömjén füstöt s mi egymás kegyesszereket, mert ezek most nem alkalomszerűek; a választó polgároknak jó egy-része pedig nem él velük. Mihelyt Prekmurjében a vallást bevisszük a politikába, már az egységességet megbontottuk.
Prekmurje helyzete ma sokban hason-I i t egy gyarmatéhoz. Ezen változtatni kell. Nem lehet tehát már most elvileg kimondani a/í, hoj;y a jövő politikai alakulásban Prekmurje, nem tudnám, kinek a kedvéért, — ellenzékbe megy, mert hiszen akkor maga-magát temeti el. Prekmurjének az ő helyiviszonyaival, s igen sürgősen megoldásra váró érdekeivel ugy kell elhelyezkednie, hogy illetékes helyen észre vegyék, tehát ne találkozzék elmellőzéssel, hanem a legmesszebbmenő támogatást biz-tosithassa a maga részére.
Ha egyszer elskartolják, akkor vége; marad minden a régiben
Tegyük tehát félre a faji, vallási és nye'vi különbségeket, tanuljuk meg végre egymást s.-éretni és megbecsülni, hiszen a közös nyomorúságból már elég volt! -— Tömörüljünk' tehát, hiszen egyesülésben van az erő s akkor segíthetünk magunkon s bizonyára a jó Isten |s meg fog segíteni bennünket!
Aki tehát Prekmurje érdekeit a szivén viseli, lépjen be az Egységes Muravidéki Partba! '
Szrcsna bolezen pri Klekinovi.
Kleklnovi novin edna najznamenitejša tema je tou, ka pred szvojimi cstenyári navöke demokrate ali liberalce poménsáva, blato lücsa na nyé, za vsze nevoule zdásnyega csasza nyé právi.za odgovorne. Klerikalci demokrate drzsíio za szvoje nájvékse protivníke i naj je doli szpoterejo, zatou skéri nika ne prebérajo. Nájobszlejdnyim, pri priliki odebéranja varaski tanácsnikov v Ljubljani szo sze klerikalci ár prinyi „cil poszvétí skér — vjedínali z szocziáldemokráti i ka je nevörlívo, z komunisti, naj szamo demokrate doli pobijejo, tak szo z táksimi vkup prevrgli, pred káksimi je Klekl nigda v uiti mogao, ár szo ga na szmrt iszkali?!
V numeri 21. januára"Novine pá prouti libe-rálcom pišejo. Ali nyihovo píszanje je tozsba prouti szamomi szebi. Doli scséjo potégnoti pokrivalo> domovincsarsztva liberálcov i szamí na szébe po-tégnejo moker prt. Liberálcom sze za pomoucs molijo, naj z vjedinanov mocsjouv pobijejo, onej-niijo Mőrszko Krajino«, naj potisztom toga .v Prekmuurji v vszem vsze obiászt Kleklnova i nye-govi Novin bode.
Dvoje delo bi radi nájbole vözdignoli zsnyi-hovoga protivnoga píszanja. Obprvim'tou zvejmo zsnyega, ka po mislejnyi Kleklnovi lűdi „je tiszti jezik, po sterom -Mőr-zka Krajina« píse, na szra-iiioto szlovenszkoini jeziki?!« Szramoten, ospotani ie tiszti jezik, steri -ie_ Kleklni tüdi materni jezik, na steroga sze je Klekl nigda telikokrát rad ze-závao i nász opomínao. naj ga lűbimo, csasztímo, postüjeino! Te szmo pa zse nateliko prisli, ka Klekl dopiiszti tou, ka sze v nyegovi novinaj tak spotiko píse od onoga jezika, po sterom sze je on tiidi v csi o giksati? Isztina je, ka je on v szvoji novinaj od zacsétka mao nei vören bio szvojemi lasztivnomi materszkomi jeziki. Ka je szvoje novine
za nase lüsztvo nerazmetimi recsmi píszao, szve-docsi tou, ka je zapotrebno drzsao v szvoji novi-naj trnok-trnok doszta rejcsi med szklepom „( )" vogrszki tolmacsiti, ka ka zadene. Ali sze Kleklr.o-vim nevídi Mőrszke Krajine právopisz? Zmiszlite szi pa, ka je on szvoje novine „pod vogrszkim jármom" v Szombathelyi z táksim szlovenszklm právopíszom dao stampati te, gda je eti escse szkoro niscse nej znao z táksim právopíszom esteti, stero szvedocsi velikikiip piszém, stere je pouleg toga doubo od oni lűdi, kí szo sze pouleg toga touzsili. Tou premísleno, naj bodejo Kleklnovi malo bole potrplívi prouti našemi sztáromi právo-píszi!
Ta drtiga, escse bole grobiauszka krivica je prouti liberálcom, ka szo szi praj z „magyaroni" v rouke szégnoli. Zagvüsno bi Kleklnovi tüdi radi v rouke szégali z temi „magyaron"-i, esi bi sze tej dáli vkaniti; le bi nyim „liibléni bratje" bilé, ali da szo nej vörvali nyihovim zapelávnim re-csam, da szo nyim hrbet pokazali, tou nateliko boli Kleklnove, ka nyim vu nyihovoj globokoj bo-leznoszti escse szrcé kuca, pa záto kricsíjo »makarone« na nyé.
Poglednimo zse ednouk malo blizse tou rejcs „magyaron" i zviziterajmo, ka znamenüje po isz-tini. V Kleklinovi Novinaj nagouszci nájdemo eto prekraeseno rejcs »i. t. n.« Tou pa teliko zadene, ka nevem dale. Tak sze vídi, ka mo poetonitoga meszto »i. t. n.«, „magyaron" rejcs nücali. Tá rejcs je pa zse dávno poznana, ali da je vni-kakso formo nej fájno sesipanje, szamo je za tou valon, ka csi nevejmo szvojega protivnika z isz-tinszkimi zroki doli dobiti ali ga za vervanoga posztaviti, te ga z tov recsjouv zavonyamo. Poli-tiesna menesa je vszigdár najfalejsa i za szmetli-voszt nájmogocsnejsa. Kak pridejo Kleklnovi k tój menesi? Szpldj po prousztom : po szvoji szle.-dicaj. Na szébe szi miszlijo, csi gli szo v „Mari-ji.nom országi" zsiveli, gde szo vnouge prednyouszti vzsivali, kama Zadravec táborszki püspek tak míszli Horváté nazájdobiti, ka ,.naj vogrszki ország predcvszem bode katholicsanszki i nej krscsanszki" k steromí do sze Horvátje, kak katholicsanczi számi odszébe nazáj vlekli - dönok szo v drügi kraj poglejüvali, zná bidti zse dávno. Zdaj szi pa te tou míszlijo, ka tiszti, kí szo vsze dokonča vörni bili szvojoj sztároj domovini, v nouvoj posz-távi, priglíhno k nyim, tüdi szamo nazáj znájo poglejiivati. No ja, vszaksi poszebi szoudi!
Ali zsalosztno je tou, ka gda je zse szkoro-szkoro pozáblena bila v nasoj krajini tá rejcs »magyaron«, te jo Kleklnovi pá- naprejcuknejo z magazína pozáblenyá tou prouszto i szmehsno rejcs i jo prouti nam obrnéio, stere szo praj oni doszéga mao rázumno zagovarjali, bránili ?! I zakaj koli delajo tou? Záto, ár je „Mőrszka Kra-
jina" preszejkala v Prekmurji ti vkanlívo zape-lávni Kleklnovi Novin jedino ládanje, záto, ár gda szo zse tou vörvali, ka cejlo Prekmurje zanyimi ide i nyihovo vlecso noszi, te nyim on tábor, steri sze okouli Kühar Stevana i okouli »Mőrszke Krajine:: prevednoma bole povéksáva, nyihov racsün írnok zácsa prekrízsati. Tou je boli! Od toga „nyim kuca szrcé!" Záto kricsíjo /.daj v bo-leznoszti „magyarone", gda je zse z tem vszaksi drügi tiio grátao.
Záto té glász poslemo nyim, kí szamo scséjo delali zadrzsávo (i csi szamo scséjo, te po isztini escse nedelajo): „Ne szoudte, ka ne bodete ob-szojeni!"
Klekliék szívfájdalma.
Klekl lapjának egyik fő témája, hogy olvasói előtt örökösen a demokratákat, vagy liberálisokat kisebbíti, kigyót. békát rájuk kiált, a mai idők minden nyomoráért őket teszi felelőssé. A kleri-kálisták a demokratákat tartják legkérlelhetetlenebb ellenfeleiknek s ezek letörésére minden eszköz jó nekik. Legutóbb a ljubljanai városi képviselőtestületi tagok választásakor a klerikálisták »cél szentesíti az eszközt« jezsuita elv alapján, hogy a demokraták uralmát ottan megtörjék, egyesültek a szociáldemokratákkal, sőt - szinte hihetetlen a kommunistákkal is, tehát olyanokkal, amilyenek előtt valamikor Kleklnek állítólag menekülnie kellett, mert halálra keresték ? !
A »Novine« jan. 21. számában megint a liberálisok ellen Írnak. írásuk azonban vádirat sajátmaguk ellen. A liberálisok hazafiasságáról akarják lerántani a leplet és önmagukra borítanak vizes lepedőt. A liberálisok segítségéért esedeznek hogy egyesült erővel üssék agyon, némítsák el a »Mörszka Krajínát«, hadd legyen Prekmurjében csak Klekl és »Novine«-je minden mindenekben!
Két dolgot szeretnénk különösen kiemelni abból a támadó-cikkből. Megtudjuk belőle először is, hogy Kleklék szerint az a nyelv, amelyen a M. K. ír, szégyenére válik a szlovén nyelvnek?!« Szégyenletes tehát az a nyelv, amely Kleklnek is anyanyelve, amelyre Klekl valamikor beh sokat hivatkozott s intett annak szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére! Hát ennyire jutottunk, hogy Klekl most már türi, hogy lapjában valaki ilyent írjon arról a nyelvről, melyen ő is tanult beszélni! Igaz hogy ő lapjában kezdettől fogva hűtlen volt tulajdonképeni anyanyelvéhez. Hogy lapját népünk előtt érthetetlen- szavakkal irta, bizonyítja, hogy szükségesnek tartotta lapjában igen-igen sok használt szavának magyar jelentését is zárójelben az illető szó után odaírni. Avagy a M. Kr. helyesírása nem tetszik Klekliéknek. Gondolják meg azonban hogy az ő lapjukat »magyar járom alatt« Szom-
bathelyen szlovén helyesírással nyomták akkor, mikor ezen helyesírás szerint itt jóformán még senki sem tudott olvasni, amiről meggyőzhette Kieklt a ho?zá küldött garmada panasz levél! S ezt meggondolva, legyenek kissé türelmesebbek a régi h. irás iránt!
A másik, otrombább vád a liberálisok ellen, hogy »magyaronokkal« fogtak kezet. Valószínűleg Klekliék is szerettek volna kezet fogni azokkal a »magyaronokkal«, s ha ezek léprementek volna, akkor »kedves testvérek« lennének, de hogy nem hittek csábító szavaiknak, hogy hátat fordítottak nekik, az annyira fáj Klekléknek, hogy »mély fájdalmukban még a szivük is csuklik« és ugy kiabálnak »magyaront« rájuk.
Nézzünk már egyszer szembe a »magyaron« szóval s vizsgáljuk meg tulajdonképeni jelentését. A »Novinében« gyakran találkoztunk Klekl közleményeiben ezzel a rövidítéssel »stb.«, ami megmagyarázva annyit tesz, nem tudok többet, vagy> mást. Ezentúl ugylátszik a »Novinében« a »stb.cj helyett a »magyaron« szót fogjuk olvashatni. Ez, a szo pedig rég ismert, de semmikép sem finom csipés, s csak arra való, hogy az ellenfelet, ha tárgyilagos okokkal nem tudjuk megcáfolni, avagy meggyőzni, bűzössé tegyük. És pedig a pol i ti kai meggyanusitás mindig, a legjutányosabb és a csőcselék számára minig a leghatásosabb. Honyan jutnak Kleklék ehhez a gyariusiitáshoz? Nos — nagyon egyszerűen: analóg következtetés utján. Saját magukra gondolnak, hogy bár »Mária országában« éltek, hol annyi kiváltságot élveztek, hová Zadravec tábori püspök ugy gondolja visszanyerni a Horvátokat, hogy »Magyarország legyen mindenekelőtt katholikus és nem keresztény,« melyhez a; Horvátok, mint katholikusok önként vonzódni fog-;
nak, ..... mégis másfelé kacsingatlak, talán régóta.
Most aztán azt gondolják, hogy azok meg, akik mindvégig hívek voltak a régi hazához, az új helyzetben, hozzájuk hasonlóan, viszont csak oda tudnak visszakacsintgatni. Na ia, mindenki magá-1 ról ítél!
Szomorú azonban . hogy amidőn már márj .feledésbe kezdett merülni vidékünkön a »magyaron*] szó, akkor épen Kleklék rántják megint elő a; feledés lomtárából ezt az egyszerűen nevetséges szót és fordítják azok ellen, akik;et ők eddig megértésből állítólag védelmeztek? í:s vajon miért] teszik ezt? Azért, mert a M. Kr. megszüntette Prekmurjében a hitegetö-csalogató »Novinénekd egyeduralmát; azért, tnert midőn már-már azt hiti ték, hogy egész Prekmurje hű csatlósa és uszály-l hordozója lesz Kleklnek és a »Novínének«, akkoa Kühár Stevan és a M. Kr. körül egyre jobban, csoportosuló tábor emberi számításaikat nagyon kezdi keresztezni. Ez fáj nekik! Ettől »csuklik a szivük«! Ezért kiabálnak ők fájdalmukban mosí
PODLISZTEK.
Kandidáta programm.
Od birouva píszmo pride k-rítari, v sterom sze gori pozové, ka naj na znánye dá vescsarom, ka toga mejszeca tiszti pa tiszti dén popoldnévi ob 2-goj vöri pride k-nyim postüvani X Y gospodin, kí je za naso krajino od vláde sztranke (Korm. párt) za kandidáta zvoljeni. Tak znáte, pišejo na-dale, ka de za dvá mejszeca zbéranye, za steroga volo vszáki kandidátus szvoje krajine zbéravce pocsesztiti i nyim sze notri pokázati i szvoj programm szpoznati zselej. Opítati i zvedávati nyihove zselé, potrejbesine, zménkanya z-ednov recsjov vsze, vsze, ka nyé boli, szi gorizamerkati, vu szrdcé vzéti — naj na dotícsnom meszti kém po-polnej more zasztápati krajine i tüdi poszebni lüdi dobrout naptej pomágati. Z-recsjouv vsze one lejpe maszne recsí, kak sztno pri elaksi prilika] zse dosztakrát csüli, szo v-píszmi liki sz'adtek, csisztí méd tekle edna za drűgov. Na szlejdnye je tüdi Oucsmnono opominanye bilou ; ka da je tá vész vu krajini notarisíje sztalno meszto, z-ovi drügi vesznie tüdi tá bodo zapovejdani zbérávci, za steroga volo na nyí razmetoszt (zdaj szo raz-meti) sze naszlonivsi opomina, da toga postiiva-noga goszpouda, kí esi je glih z-glasznoga várasa, nej milüvao tiűda eszi doj v nase grabe sze truditi, — z-dosztajnim drzsányem gori primejo, pred nyim szvojo politicsno zrejloszt vöpokázsejo, z-dobrovolnosztjov poszlühnejo, v-kak nájvéksem racsúni vküp szprídejo ; naj sze varjejo od vszega nepríprávnoga znásanya i zburjave. Nebi rad bio,
píse nadale, csi bi sze mi, za te vészi sztancsarov volo, na stere szem jasz vszigdár gizdávi bi i nyé prestímao nyí zselejnya mogoucs podpérao i szpuno, (te tiidi, gda je je, ka szo nej steli ponyem nyim na sinyek poszlanoga grofoszkoga drágoga bika, ár bi <^a indri falej doubilí — prejkvzéti : trdno pokastigo) pred tém vísziko postüvanim gousztom szramotiti trbelo. Tou mi je tem bole dúzsnoszt tiidí zše naprej na rédno drzsánye opo-mínati, naj nedájo zroka na tou, ka bi orozsna obiászt prisziljena bíla dúzsnoszt szvojo szpunyávati.
Ritar píszmo precsté, naznani je goszpodí notárosi, steri da jje precsteo, je szamo telko pravo : na vsze tou paziti je naprejhodécsi dúzsnoszt. K-szebi pozové máloga rítara i zsnyim na znánye dá vszém, steri sze dosztája vsze tou znati, i z-ednim na tou poszlane zouszebne plakáté vu vészi na navadne mejszta gori zapovej prebiti.
Do vöodlocsenoga dnéva szo vszi znali, gda príde kandídát i tak zvön ti betezsni i kí szo ne-odlásani poszel meli, szo sze vszi ravnali poszlűsat toga, od d,ilecs doj pridóucsega viszikoga goszpouda, mi-"!ivsi szi, kaj za nyihove dobro bodoucsnoszu s>e bode trüdio, da nyé eszi sui tou za bozsim hrbtom bodoucso krajino glédat pride. Zagvüsno je zse zvedo, ka tü nejde vsze porédi i tou scsé szpoznati, vejni birouv tüdi tak pišejo. Tü je tak vrejmen, gda ocsiveszno lehko naprej dá zselejnya szvoja, stera sze zagvüsno nej szamo . poszlühnejo, nego i tüdi szpunijo. Eden táksi velki goszpoud doszta more i nyegova rejcs dalecs szegne. Té krajine sztancsarje szo nej bili vözbrű-seni politikusje, - nej szo ji moutile doszta kri-csécse novine, csi szo sze glih touzsili za ednoga, ali drűgoga volo, záto szo mirovno noszili zsitka
teskoucse i nájvecskrát szo podptérali od obiászt zravnanoga kandidáta. Tou je birouv dobro znac i záto je je steo kandidáti, ka ugviisne, nyega pod-pérajoucse sztálne zbérávce notri pokázati.
Vu vészi je bio eden politicsen csizmád Marci májszter, kí je rejtko gda bio trejz^n i pod-leg toga velki moudriák i dober brbras vu vészi Marci májszter je dos.-:ta szvejta probao i z-tén sze je rad prestímávao. Za níláda je kak detiq v-velki varasáj delao i med szocíálísti sze obra; csao, v 1859-tom te,, kak szoldák prouti taliánotr v-bojni bio, gde sze je vszigdár na szlran vlejkac i pri bitji odzajaj vadláro, ali pri bejzsanyi ji vszigdár naprej bio. Ednouk je pa dönak hüdoi obhodo. (Ali bole povejmo, szrecsno) Gda ie pr Solferini krvavo teklo bitje, ka sze naj stei zablodjeni golombis nevedoucs v-nvega nepotekne sze ie za eden grm potégno, v sterom je ednt kujse drejvo bilou, steroga sztébla je dober dekun: bila za nyega. Kak tam lezsi, ednouk szamo za glédne, ka eden francuszki oddejlek (francuzi szj taliánom pomágali) steri ie za Albrecht sereg hrbet priso, roubíti zácsa tam bodoucse truppé stere vidoucs, ka sze zobsztom branijo, szo sa mogle podati. Te zaroblene szo rávno proul nyerni gnali i vido je, ka tüdi na nyih sors prid záto je niti gori nej sztano. Kak szo ga zagledno szo miszlili, ka je tesko oranveni ali hitro szi sze ogviisali, ka nyerni nika nefali. Pita ga- zátt zapovednik: zak;-j lezsis, da ti nika nefali? O pa odgovori : »Jasz szem vogrin i nej szem ta nouri, ka bi sze za Habsburgé, ki szo v 1848 let vogrszko szlobodsesino potepli, bojüvao prou
Italiánom, ki sze za szvojo szlobodsesino......
(Nadaljávanye pride.)
freba da :ellerjev Eizafiuid Dovsod kupiti morete!
Ako ustanovite, da Pellerjev pravi Elzafluid [je nemorete dobiti, prosimo sporočite, takoj dobite [poročilo za Vas najugodnejše mesto, kje se irodaja
To je najboljše kar sem kedaj okušal !
Pravi Pellerjev Elzafluid kot dobrodejno sredstvo za drgnenje! Za ude ! Za vrat! Za glavo! Za zobe ! Za negovanje kože 1 Kot kosmetikum ! Za negovanje ust! V zimi! V letu ! Pri tisoč priložnostih pokaže se blagodelujoč, bolečine lajštiioč, koristen in mnogostransko uporabljiv. Je veliko močnejše in bolj delujoč kakor francosko žganje in najboljše sredstvo te vrste! Nekoliko kapljic zadostuje, da tudi vi rečete

VABILO.

MEGHIVO.
MURSKO SOBOCKI OBRTNIKI priredijo dne 10. februarja 1923. v vseh prostorih gostilne gosp. Dobrai
DOBRODELNO
PLESNO VESELICO
s šaljivo pošto, konfeti in serpentinsko vojno.
Vstopnina: za osebo 5 D., za družino 10 D.
Preplačila se hvaležno sprejemajo. —
Cisti dobiček se porabi v prid gasilnega društva in — — v prid obrtne šole v Murski Soboti. — —
—	Začetek večer ob 7 uri. —
—	— Prvovrstna godba. — —
—	—- — Maske dobrodošle 1 — — —
A M UR ASZÓMBA 77 IPA R OS O K
Dobrai János összes helyiségeiben 1923. február 10-én konfetti, szerpentin csatával és világpóstával egybekötött JÓTÉKONPCÉLU ZÁRTKÖRŰ
TÁNCMULATSÁGOT
rendeznek.
Belépti dij: személyjegy 5 D., családjegy 10 D.
Felülíizetéseket köszönettel fogadunk. —
Tiszta jövedelem felerészben a tűzoltói, felerészben pedig az iparos iskola ielszerelésére fordittatik.
Kezdete este 7 órakor. Elsőrangú zenekar. — —
*
Álarcban is lehet megjeleni
i _
To je najboljše kar sem kedaj okušal
fkupai s pakovanjem in poštnino stane : 3 dvojnate ali 1 špecijalni glaž 24 Din. 12 dvojnatih » 4 špecijalne » 84 » 24 > » 8 »	146
36 > »12 » > 208 » Na te cene se računa sedaj 5'Yo doplatka. fisma je natančno adresirati na: EUQEN V. PELLER, lekarnar, STUB1CA DONJA Elzatrg 305 [irvatsko.	21—1
Cstlte „Mőrszko Krajino"
28—2
Dobro blágo je nej drágo !
Velka, nouva, Szabalija i gvanta trstvo sze je oudprlo pod LAJNSCSEK JÓZSEF, NÉMET FERENC & AČHIN IVAN firmov v Murskoj Soboti v Cvetnoj vilici pod 92. numerov zoucsi Dácsnoga Uráda v Lajnscsek Józsefa hrámi.
Zgotávla sze na prosnyou vszákeféle tnoska oblejka, od te náj prosztejse, do te nájfínejse posztáve, kakti: vszagdenésnyi, szvétesnyi, szlüzsbeni, officerszki", salon, smoking, chaguete, — z-recsjouv vszáke féle vrszté gvant.
Naprebéranye jesztejo vu velikoj meri vszákeféle stofi, szüknye, cájgi. tkálcsine, podmetálje pouleg zselejnya i potrejbesine, po primernoj dnévnoj cejni. Na prosnyo zravnana oblejka sze zanísterni dén preci zgotovi,
Blágo i delo sze garantira !	Dobi sze escse vszákeféle gotov gvant !
Dobrovoíno podperanye prosti odzgora piszana firma.
VABI 1:0
i
na
49. REDNI OBČNI ZBOR
Hranilnice v Murski Soboti d. d.,
ki se bo vršil v društvenih prostorih v Murski Soboti dne 18. februarja 1923 ob I. uri popoldne se sledečim
dnevnim redom:
1.	Ugotovitev sklepčnosti.
2.	Volitev dveh overovateljev zapisnika občnega zbora.
3.	Poročilo ravnateljstva in nadzorništva o poslovnem letu 1922 in predložitev letne bilance za isto leto.
4.	Absolutorii ravnateljstvu in nadzorstvu za poslovno leto
1922.
5.	Sklepanje o že vloženih kakor tudi o onih predlogih za sanacijo in nacijonalizacijo zavoda, katere se bo v smislu § 49 pravil vsaj osem dni pred občnim zborom pravilno vložilo.
6.	Sklepanje o v smislu sprejetega predloga ad 5. potrebnem odpisu delnične glavnice (toda ne pod 75 »/o odpisa) ter o potrebnem povišanju tako skrčene glavnice z izdajo novih delnic (toda ne nad skupno svoto 10.000.000 K = 2.500.000 Din.)
7.	Sklepanje o predlogu ravnateljstva na spremembo pravil. 3. Volitev upravnih svetnikov na izpraznjena mesta upravnega sveta.
9. Slučajnosti.
Murska Sobota, dne 22. januarja 1923. Videl in odobril:
Dr. Ferdo terne I. r.	Kováts István I. r.
sekvester.	rav.-predsednik.

MEGHÍVÓ-
A Muraszombati Takarékpénztár 49» RENDES ÉVI KÖZGYŰLÉSÉT
1923. évi február hó i8 án d. u. I orakor tartja Murska Sobotán az intézet saját helyiségében, melyre a t. részvényesek azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a közgyűlésre részvényeiket — illetve megbízásaikat — magukkal hozni szíveskedjenek.
A közgyűlés tárgya;
1.	Határozatképesség megállapítása.
2.	Két jegyzőkönyvhitelesitő választása.
3.	Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1922. üzletévről és a mérleg előterjesztése.
4.	Az 1922. üzletévről az igazgatóság és felügyelő-bizottság felmentése.
5.	Határozathozatal az intézet nacionalizálása és sanálása tárgyában a már benyújtott avagy az alapszabályok 49 §-a szerint benyújtandó ajánlatok alapján.
6.	Az előző pont alatti ajánlatok valamelyikének elfogadása esetén az alaptőkének leszállítása (legfeljebb 75%-kal) s a leszállított alaptőkének uj részvények kibocsátásával való felemelése (legfeljebb 10.000.000 K-ra.)
7.	Az alapszabályok módosítása.
8.	A megüresedett igazgatósági tagságok betöltése.
9.	Indítványok.
Murska Sobota, 1923. január 17-én. Láttam és jóváhagytam:
Dr. Ferdo Cerne s. k.	Kováts István s, k.
zárgondnok	elnök-igazgató.
——B—HlM 11 IBII IIIIIIIH—MIII MlIIHITIUBI'HM1BMBMMMH—1
.........
' yr Ma velko Namáloí>
Meszou, spej, mászt
i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota.
Prídtei sz-probajte, zadovolni te!
ainerikanszki SINGER
masíni za sívanye sze dobijo za Prekmurje szamo v trgovini
Právi
R.M.S. MAURETANIA
BRATA BRUMEN
MURSKA SOBOTA,	pouleg birovije,
v Dolnji Lendavi pa pri
Bedič in Kac.
Dobijo sze tiidi Singer iglé, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.)
Odávle sze na ráte (24 mesecov).
Singer šivalni mašim Bourne & Co. New-York.
Najhitreji parobrodi sveta. Izravni potniški tovarni in ekspres promet od
Hamburga in Cherbourga za Ameriko in Kanado
4 dimniki, 5V3 dni. Lastne kabine za potnike III. razreda. Potnike sprejmajo izkušeni uradniki do luke vkrcanja, tukaj in med potjo nudijo v vsakem pogledu dragovoljno vsako pomoč. Pojasnila daje:Cunard Line.
Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: Jugoslovenska banka d. d. Zagreb Glavno zastopstvo za Slovenijo : LJUBLJANA, Kolodvorska ulica 26. Brzojavni naslov: ,,Cun»rd" LJUBLJANA.
Napi árért veszek ser test, borjut és marhat
Kraljevski 13 4
Holandski Lloyd
--t~	Redni poštni brzo-
parniki od
/a\öL Amsterdama i M j^yP	Cherbourga
Nagyban!	Kicsinyben!
Hust, szaionát, zsirt
és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán) BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota.
Jöjjön próbálja meg, meg lesz ^	elegedve!	^
^^^^^^^^^^^ Santos, Monte-^	~ videó i Buenos
Aires.
Vse potrebna pojasnila daje: KRALJEVSKI HOLANDSKI LIOYD
Glavni zastopnik za Jugoslavijo:
Jugoslavenska banka d. d.
ZAGREB, B-Cesta 33.
Brzojavni naslov: Realloyd, Zagreb. Telefon: 24-65.
Előfizetési ái»a : jugoszláv. Külföldre Amerikáb; Egv évre Din. 47	68	75
Fél évre » 24	34
Negyedévre »	12	—
Egy hóra »4	—
Hirdetések □ cm.-ként: Nyiltér 1 Din ; Hir detés 0 75 Din. Háromnál többszöri hirdetésnt l5°/0— 30®/n engedmény.
K i a d o h i v a t a 1.
A Göntérházi
ő z m a 1 o m eladó.
P a r o m 1 i
Genterovci
se proda.
Dr. Armin Strasser odvetnik v Dolnji Lendavi
ASBESTNE SKRILEVKE
vápno, cement, deszke in steinkol
má vszigdár v zálogi
Kolin Samuel v M. Soboti
Brivec ~	Vorar2 5
Konrád Donko pou u	Pavel Fiiszár pouleg C!
leg Turkove ostrije v	Turkove oslarije v M.	'
M. Soboti. — Vödela	Soboti. Poprávla vöre 1
zsenszke kite, .csi pri	po nájménsoj cejni, pa i | —
neszéte viaszé, vsze po	tiidi odávle batrije za j i
nájfalejsoj cejni	lektricsne lampase. I	-
Statnpano v „Prekmurski Tiskarni" v Murski Soboti
Podgovornik, lásztnik i vodáynik Kuhar Stevan Márkise