Poltntaa plaCana v gotovini / r
Vérsztveni, politeisni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Céna — Ara? 1*25 Din.
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevei, I926. december 12.
Broj 50. Szám.
Oblásztne vnlítvi
szo definitivno razpíszane, 23.-ga januára sze bódejo po céloj dr'závi obdr'závaie, i prvo szprá-viscse odebráni poszlancov more pze 23-ga februára biti. Tak vu tomtáli nadalnyega zavlacsüva-nya nemre bidti. Tüdi bi pogr-seno delo bilő zavlacsüvati tó za národ tak važno institucijo, stero dobrőto bi národ po usztávi (alkotmány) nyerni zagviisanoj pravici 'ze dávno mogao v'zí-vati.
Za národ ie tá oblásztna szkupscsina részam velikoga po-ména Gda szvoje oblászti, vosz-kése domoviine, „vármegyőva" potrébscsine i vértüvanye szami tiszti mo'zjé liko vodijo, kí szo dén od dnéva v sztíki edem z drűgim, kí poznajo te'záve i dob-rőte szvojega okólisa, té moremo vecs trősta meti, té vervati moremo, ka sze nas vérsztveni sztan nfi pohüsati, nego pobőg-sati more. Tó je tő, da bi tak moglo bidti, té tróst bi nász mogao obhoditi, gda je od oblásztne autonomie i od té volitev gucs. Szamo da sze bojimo, ka nász trőst vkani.
Polehkőtiti vérsztvene krize te'zki sztan szmo szamo z pa-metnov financsnov politikov mo-gőcsi. Vszegavécs, csi pa menka podlaga, financielni fundament, je zaman dobra financsna politika. Rávno tó pa bőde faiílo pri zagvüsani nam oblásztni szamo-upravaj. „Brez pénez pa naj szam hojdícs plati" — právi edna prí-licsna récs, i rávnotak bódé pri tom oblásztnom vértüvanyi. Tü pénez nega. Vsze sztroske auto-nomne oblászti more szkupscsina z autonomni doklád (vármegyei pótadó) vzéti, csi nebóde méla zadoszta energije 'ze taki v zacsétki od dr'záve nazáj z-tér-jati tiszti kapitál ka sze obiászt (okro'zja) dosztáje z-tiszte sume, stero je pogrbala dr'záva z-de'zél-ne gasze té, gda je té likvidérala protizakonito, csirávno je ze v usztávi zagvüsana bíla oblászti, i bi likvidéranye ze tisztikrát v haszek té oblászti sze moglo zgoditi, pa né v dr'záve gaszo. Tó je edna prilika zavolo stere mámo malo trősta do intenziv-noga dela v oblásztni szkupscsi-naj. Ali tó te'zkócso z pametnim i energicsnim delom obláda léko,
trőst nam pobija bole tá drűga prilika.
Autonomna obiászt je vősz-kovzéta vérsztvena korporácija, kí pravzaprav bi z politikov ni-kakse brige nebi szmela meti. Csi je antipoliticsna, té moremó vervati ka sze vunyé dela sza-
válsztva oblászti, ka je v povz-dig obcsnoga vérsztvenoga sztá-lisa i ka je za vugodnoszt obcsnoga obracsája (cészt, mosztőv itd.), stero vószko prilé'ze k po-bógsanyi nasega vértüvanya i trztva. Vendar szi pa natő nem-remo miszliti té, gda je vu tó institúció politicsno sztrankarszt-vo prineseno, stero znaménye vidimo ze v zacsétki volilnoga boja, ido kak mravle agitérat, kí z-szamoga sztrankarszkogá nasz-szprótsztva dela prőti drüge
sztranke dobroj ideji. Ka naj niti negucsímo od toga, ka nasi lüdjé pá tak nebődo imenüvani za szlü'zbeníke, ali pa bődo nazáj-vr'zeni — mogőcse pri véksoj znánoszti — za pozadnyése, kak doszémao. Tő sze pa bole nász Prekmurcov tícse i vszemi tomi
mo tiszto, ka je v haszek prebi- mo szi szami mí krivi te i tak,
csi taka sze dámo zapelati od tiszti rnasztni gucsov, z sterimi nász szkóz i szkóz namá'zejo tiszti nasi „dobrocsiniteli", kí nász rávno zatogavolo scséjo na szvojo sztrán dobititi i vöpo-nücati. Csi szmo rze pri követválasztási neszpametni, bojdimo previdni tü, gde sze nam nüdí prilika z-nász za nász i za nase krvi, kaktüdi za poštene lüdí — urádnike, té léko povémo ka szmo meli oblásztne volitvi, i ka je oblásztna autonomija kaj vrédna.
Anglia elismeri a kantoni kormányt.
tekin-
A Daily Express diplomáciai munkatársa illetékes helyen szer-ze't információra hivatkozva azt irja, hogy Lampson, Anglia uj kinai követet, Hankauba utazott és utasítást kapott, hegy ott és Vucsangban a katonai kormány tagjaival lépjen érintkezésbe és szerezzen tájékozódást arról, hogy milyen magatartást akar a katonai kormány külföldi állampolgá-
rokkal kötött szerződések tetében tanúsítani. A lap megjegyzi. hogy ez még nem jelenti azt, hogy Anglia jogilag elismeri a kantoni kormányt, azonban ezzel a lépéssel Anglia ténylegesen elismerte a kantoni kormányt, mert ez a kormány egyedüli Kínában, amely életképes és számithat a kinai nép támogatására.
Nem emelik fel a francia köztisztviselők
fizetését.
A kamara péntek esti ülése szombaton hajnalban három órakor ért véget. Az ülésen a pénzügyminisztérium költségvetését tárgyalták és azt változatlanul elfogadták. A költségvetés huszonötmilliárdos kiadási végösszeggel zárult, amiből huszon-egymilliárd az államadósságok törlesztésére esik. A kommunista és szocialista képviselők rengeteg pótin-ditványt terjesztettek be, amelyekben a köztisztviselők fizetésének nagy mérvű emelését követelték.
Poincaré azzal utasitotta vissza ezt a követelést, hogy a frank hatalmas árjavulasa folytán a mai fizetések már tisztességes megélhetést biztosítanak a köztisztviselőknek és az árupiacon is megindult az olcsósági hullám, végül az utolsó napokban a megélhetési indexszám is csökkenőben van. A tiszviselők fizetésjavitásá-ról ezért szó sem lehet — mondotta Poincaré — és kijelentette, hogy a köztisztviselők fizetésemelésére szolgáló indítványok elutasítását bizalmi kérdésnek tekinti. A kamara ezután 410 szavazattal 140 ellenében eluta-
sította a tisztviselők fizetésemelésére vonatkozó javaslatokat.
A pénzügyi költségvetés letárgyalása erős hatással volt a frank külföldi áralakulására. Zürichben a piac szombatou ujabb viharos frankhossz hatása alatt állott.
Péntek óta egy teljes svájci frankkal drágult a francia frank és szombaton jóval husz fötött kereste a hosszspekuláció a franktételeket, anélkül azonban, hogy eladók jelentkeztek volna. A frank emelkedése ugrásszerűen ment végbe és 20.25-ös nyitás után délben már 20.80 volt a frank névleges értékelése, ugy hogy a francia frank árnyeresége a Poincaré kormány megalakulása óta most már jóval több, mint 100 százalék.
A frank hirtelen emelkedése pánikszerű hangulatot idézett fclő a párisi tőzsdén, ahol az idegen valuták zuhanásszerűen estek. Az angol font, amelyet délelőtt még 124.50-el jegyezte, a déli órákban már 120 frankra esett vissza.
Je vsze mogőcse ?!
Kmétski sztan v denésnyoj vér-sztvenoj krizi doszta trpi. Kmete ed-noga za drűgim csüjemo néednok sze tő'ziti po szvojem teskem sorsi, vendar pa mednyimi néednoga szta-ranye i to'zba je né miloscse vrédna, nego obszojenyá. Tak szi míszlijo, ka brezi vszega dela morejo pecseni golőbje kapati ednomi ali drügomi v vűszta. Pomágaj szi szam, i Bog te pomore, -- právi edna prílicsna récs. Ali tő nasi nisterni kmeti vzemejo za isztino ? O né 1 Nikáki míszlijo ka csi do roké vküper meli djáne, glé-dali v zrák i bogá molili, csirávno nebődo szejali szemena, nyim bog dá pridélek Nikáki szi pa pá drűgo dugoványe vzemejo za naprévalon, pa te príde vérsztvenoga sztána briga. Tak i tő szmo zagotovili ^premi-nőcso nedelo na szpráviscsi sztanov-szke organizácije, na szpráviscsi »Kmétskoga drüstva«. 'Zaloszten kép nájbole znájo tiszti kmetovje opísza-ti, ki szo v punom znányi szvoje sztanovszke du'znoszti, szi z-toga szpráviscsa tao vzéli.
Edno vcsenyé szmo escse za-dőbili na szpráviscsi kmétskoga drüstva. Ode i gda sze ide za oszebni in-teress, za prestímanoszt, kí hodi z masztnimi dnévnicami, tam je doszta szamovolni kandidátov, ali ka bi sze med kmetami szamovolno steli oglá-sziti té, gda z-szvoje !zepke trbé ál-düvati za kmétski sztan, té sze ji pa komaj nájde pár taksi, ki szi tó za duznoszt dr'zijo v interessi céloga kmetijsztva i kmétskoga sztána. Tő je na rovás nasega kmétsztva.
Znővics je viádna kriza nasztá-nola. Talijáni i neszporázumni szpo-rázum vládni sztrank je krízo narédo. Csűdnol 'Ze tak dugó szo né mogli nikaj za národ dobroga sztvoriti, szamo zavolo toga neszporázuma, i komaj vezdaj szo prisli gori natő, ka szo za nadalnye delo tak neszposzob-ni. Ali miszlimo ka csi sze znővics tak vkűper o'zenijo, ka bődo te zmo'zni ? Ja zmo'zni bődo, ár naré-dijo parlamentne pocsitnice za csasza oblásztni volitev, gda nyim niscse nebőde mogőcsi podmetávati. i vsze tő sze bőde godilo za nase dácse-péneze, tüdi dr'závni automobili do za nase péneze 'zgáli benzin i trgali gumije . . .
* *
*
Jeli z oblásztnimi volitvami dobijo nase vicináliske ceszté vérta v oblászti ? Tő je odviszno v prvoj vrszti od nasi oblásztni poszlancov.
Gda sze nasi prekmurszki vő-tumje pá natelko raztrgajo, na rázni sztrank pregovárjanye, ali bőde vu té nasi odebráni lüdé telko düsne energije, ka sze vu Prekmurszki spe-cielni pitanyaj z ednim mislényoro vjedínijo ? Szmo radovédni . . .
be hozatallal, teljes politikai impotenciájuk belátásával, erre a kényszer hatása alatt elszánták magukat végre, látszik fejetlenségük garmadája, mely szállt, mint ragályos betegség, kormányról kormányra.
A fejetlenség és tehetetlenség egyik kirivó bizonyítéka a mai vármegyei választásokra való elő-készületlenség is. Már négy éve annak, hogy a községi és vármegyei választásokról szóló törvény elkészült. Hogy a választásokat nem tartatták meg, az tudva van. Sokan nem tudják azonban azt, hogy a vármegyei központoknak, (részünkre Maribor) a közgyűlés részére még berendezett helyiség sem áll eddig rendelkezésére, hol majd a vármegyét érintő és hataskörébe tartozó ügyeket letárgyalja. De ez még mind semmi. A választási költségekre nincsen fedezet, nincsen a költségvetésben olyan
tétel, melynek összegét erre a célra fordíthatnák. Miniszteri nyilatkozat szerint az állam előlegezi ezt az összeget, s majd a későbbi vármegye azt visszatéríti. Igazán érdekes, de mégin-kább fnrcsa dolog volna ez a későbbi vármegyétől! Hát az állapi visszaadta azokat az értékeket, melyeket az állam a szlovén politikai vezetőinek jóvoltából, az egyesüléstől máig, anyagban és adóban, pénzben és értékben, elszállított Szlovéniából? Tényleg páratlan kis huncutság volna ez, melyet csak azoknak a szlovén politikusoknak a rovására Írhatjuk, kik nem kritizálnak, hanem rugdalódznak, de helyeset cselekedni, mely a nép javát szolgálná, nem képesek. S ezt rendezni az alkotmány megteremtése és az erre vonatkozó törvény megalkotása óta nem volt módúkban? Pedig voltak kormányon is elégszer.
POLITIKA.
Kritika.
A politizálás legkönnyebb és legvonzóbb módszere a — kri-tizálás, mely egyezersmind a le-gyonzóbb is a nép szélesebb rétegei között. Hogy azonban a kritizáló helyesebben tudna-e cselekedni azon a helyen, az már más lapra tartozik. Mégis, ha kritika nem létezne politikában, sokkal de sokkal több volna a panama, nagyobb az elbizakodottság és helytelenebb a határozatok hozatala, mint az most is számtalan esetben megtörténik, a jogos és helyes kritika mellett is.
Jogos, és ha nem is jogos, kritikához mindenkinek joga van. Hogy a kritikus nem él teljes jogával s nem egyszer el — elhallgat egyet — mást, az mindig az adott körülménytől függ. Mert nem mindig lehet egy-egv ügyet nyélbe ütni hátrányok nélkül, amire tekintettel kell lenni. S ha ilyenkor is a kritika éles oldalával rohanunk neki a megoldásnak, az már túllépi a kritika határát, nem kritikának, hanem rugdalódzásnak vesszük. De a mit kritizálni ma mi akarunk, azt rugdalódzásnak senki nem veheti.
A vármegyebizottsági választások véglegesen ki vannak írva, s az egész országban január 2i-án tartatnak meg. Egy hónappal későbben már a vármegyei közgyűlésnek össze kell ülnie. Eddig rendben volna, mert hisz' ezt az alkotmány irja elő igy, de már az erre vonatkozó törvény alapján is már ezelőtt három-négy évvel a választásokat meg kellett volna ejtetni, mitől azonban a mindenkori kormányok féltek. Hogy ezt saját irhájuknak félelmétől tették, s a nép tagadhatatlan kárára, ahoz bővebb magyarázat nem kell. Most amikor már a nép gazdasági krizi-
Helyi politika.
A vármegyei bizottsági tagok választásának kiírásával, mely 1927. jan. 23-án ejtetik meg, megélénkült a pártok helyi szervezeteinek mozgalma minálunk is. Minden párt erélyesen fogott hozzá az agitációhoz, melyeket a jelölések előzték meg. Klekl-féle kleri-kalis-párt állította be elsőnek jelöltjeit, annak a listája lesz az első. Jelöltjei M. Szobotai járás részére: listavezető Paflek Ferenc Sv. Benedik-i plébános, utánna Horváth Qéza krajnai volt bérlő, Perenc Franc földmives Prosecska-vasz, Bacsics Franc földm. Qornya Lendava, Vogrincsics Anton földm, Cankova; D. Lendavavai járás jelöltjei : listavezető Basa Iván plébános Bogojina, Osterc Péter kereskedő Beltinci, Ritlop István cipész Turniscse és Matyasec Iván Dolina (Völgyifalu). Pribiőevi6demokraták (Koder-Farkas) m. szobotai jelöltjei, listavezető : Qo-dina István ev. lelkész G. Petrovci,
Siftár Ferenc géptulajdonos Strükovci, Kaicpl Iván Fikslinci, Titán János postás Černelavci, Koder Antoo kir. közjegyző M. Szobota ; D. ' Lendavai járás részére listavezető: Preininger János tanító Dobrovnik. Hajdinjak ko vács Odranci, Marušič földmives Beni-ca és Slavič főldm. és kovács Beltinci.
Radiő-párt m. szobotai ^jelöltjei még eddig ismeretlenek, mert dr. Per-nárt, a kormány megbukottságára való tekintettel sürgősen Zágrebba hívták, holott a jelölést Prekmurje részére az ö jelenlétében most kellett volna megejteni.
Eddig ez a két lista vesz részt a választásokban pozitive. A radikálisok még készülődnek s jön a szocialista és még Hartner lista is. Egy független P, ekmurjei lista is van kilátásban, mely kizárólag csak Prekmurjel érde-kert küzdene a vármegyén, minden párt befolyása és pressiója nélkül. Egyúttal képviselné nemcsak egész
Prekmurje gazdasági érdekeit, hanem küzdene nz osztrák határmenti német és a magyar határmenti magyar lakős-ság nyelvi, határforgalmi és kettősbir-toki jogaiknak érvényesüléséért. Az erre vonatkozó tárgyalások a német és magyar országos párttal márjfolyamat-ban vannak s ha eredményre vezetnek, az a lista lesz az hetedik. Több listára kilátás nincsen, mert j nem érvényesülhet.
Minden felé élénken folyik az agitáció, el van lepve az egész vidék fizetett kortesekkel, kik mindannyia pártja jóoldaláról akarja_ meggyőzni a népet. Maga dr. Pernar, radiő-párti képviselő és belügyi államtitkárba kormány autójával járja be az egész vidéket. Demokraták^mínden eréjüket dobják be a harcba. Ki kerül ki győztesen a harcbői, az majd,V nép józan meggondoltságaffogja eldönteni, majd jan. 24-án, ha majd egyszer adott alkalmat belátása szerint^kihasználbatjE.
Országos politika.
Az RR koalíciós kormány lemondott. Ajválságot^dr. Nincsics külügyminiszter nyitottn meg, ki az Albán események ;'mialt volt kénytelen megválni tárcájától. A belső válság azonban, mely a két 'kormányzópárt közt állandó volt, ezúttal csak alkalmas pillanatra talált, s maga után vonta az egész ^kormányt. — Pasics folytonos permanenciával a pártja megerősítésén fáradozik, kisebb és elszakadt csoportokat von össze pártja kebelébe. Pasics pártjában a helyzetiura. — Radics élesen támadV;fPasicsot, Pasic3 pedig Radicsct inti a múltnak visszajövetelére, melybőr'aztán ] egykönnyen nem szabadulhat. — A magyar párt vajdasági* "szervezetei a vármegyei választások alkalmáralegye-sültek a radikális kormányzőpárttal. — Uj magyar követté Beográdba, Hó-ry András eddigi magyar követ helyébe, báró Förster Jenő neveztetett ki.
Külpolitika
Az angol bányászsztrájk végetért, s vele együtt a kormány megszüntette a kivételes intézkedéseket. A
első kaland.
(Svéd elbeszélés.)
Irta: L. 0.
(Folytatás)
A Hőtel l'Universben még az igazak álmát aludták a svéd urak a gáláns Luccában átélt első kalandjaik után. Csak a király volt ébren. »Olyan vagyok, mint a madár — szokta mondani — ha a nap följön, nem tudok tovább aludni.« Események és benyomások után sóvárgó nyugtalan természete gyűlölte a hosz-szu, eseménynélküli, bóditó álmot. Azért azt a lehető legkisebb mértékre szállította le s igy most is dolgozószobájában ült s olvasott. Világos selyem reggeli pongyola volt rajta, mellén az Észak csillaga-rend nagykeresztjével, a fején pedig keskeny ernyőjü magas sipkát viselt, mely alatt élénken csillogtak a szemei a nap eseményeinek várakozásában. Az estéli melancholia elpárolgott a lelkéből s a kék nyári reggel életkedve su-
gárzott a vonásairól. Néha-néha kitekintett a napsütötte kertbe, mely tele volt négyszögletes rózsaágyakkal. Merengéséből hirtelen felzavarta egy heves olasz hang, mely az előcsarnok ielől hallatszott.
—	Mi az Oriberg? — kérdezte a király.
—	Egy félbolond pápista pap van itt felség, aki, mindenáron kihallgatást akar felségedtől. Ily korán I Azt mondja, hogy a San Martino dóm kanonokja.
—	Ugyl No hát bocsásd be a San Martino kanonokját, lássuk, mit akar. —
A kanonok szinte földig való hajlongással lépett be. Színészi ügyességgel változtatta meg az arcza rendes kifejezését s szenvedélyes vonásait kenetteljes álarcz alá rejtette. Oly hadarva, oly áradozva beszélt, melynek egzotikus hatása nem is maradt el.
—	Felség 1 Szavam gyönge és gyámoltalan annak a rendkívüli boldogságnak a ki.ejezésére. melyet ős
Lucca városa érez afölött, hogy klasz-szikus falai közt azt az uralkodót szerencsés tisztelhetni, kiről kétségben van az emberi elme, az iránt, hogy Svédország Augusztusa-e, avagy az Észak Titusza.
Szünetet tartott.
—	És miben lehetek San Martino tudós kanonok urának a szolgálatára? — kérdezte a király.
-	Felség! Ami oly vakmerővé tesz, hogy aggodalmaimat felséges lábai elé merjen lerakni, az egy esemény, mely a rosszakarattól félremagyarázva, a rágalomtól táplálva sok rossz vért lenne képes szülni s elked-vetlenedést okozhatna az apostoli egyház és Lucca város magas svéd vendége közt, ami nemcsak sajnálatos lenne, de alázatos véleményem szerint el is lenne kerülendő.
Kegyeskednék felséged egy pillantására méltatni ezt az arczképet?
A király kezéae vette az arczképet s megiíökkenve szólt: »Hiszen ez Lilje gró.né.« S visszaemlékezett a szigorú öreg asszonyságra, Zsófia
Albertina komoly főszertartásmesternőjére, ki ellen minden udvarhölgy végtelenül el volt keseredve, mert roppantul fukar volt velük szemben s még a kávéba való czukrot is darabonként adta ki nekik. Még őt magát (a királyt) is följelentette a kormányzónak, hogy a drottningsholni templomban a prédikáczió alatt titokban franczia színmüveket olvasott. A király nem állhatta meg, hogy föl^ne icaczagjon, mikor látta, hogy a tiszteletreméltó és merev asszonyság ily intrigákba van bekeverve, s jókedvűen mormolta maga magában: »Hát udvarunk egyetlen ártatlansága, a derék Axel-Gustáv is kalandokra jár?
— Felséges uram 1 mondá a kanonok mind nagyobb szóáradattal. — Bár én ugy neveltetésemnél, mint az anyaszentegyház törhetetlen szent fogadalmainál fogva szerencsére távol állok a testi szenvedétyektől és tévelygésektől, de azért felséged mégse kérlelhetetlen Cato Censoriust lásson maga előtt, aki pálczát tör az ifjúság fölött.	(Folyt, köv,)
bányászok nem tudtak tovább kitartani. —" Mexikóban a katolikus püspököket. internélta a kormány, az ismert vallásháborúból kifolyólag. — Kínóban győzött a forradalom, több tartomány szovjetté alakult. — Népszövetség 43. ülésezése kezdetét vette. Napirenden van Németországnak katonai ellenőrzés kérdése is. — Olaszország fasiszta kormánya titokban szerződést kötött Albaniával, dacára annak, hogy Jugoszláviával kötött megállapodása szerint ezt megtennie nem lett volna szabad. Olaszország eszerint protektorátus alá vette Albániát, mint annak idején tette ezt Fiúméval. Ez már második kijátszása Jugoszláviának. — Magyarországon most folynak le a parlamenti választások,^a®küzdelem erös, de a kojmány erös győzelmére van kilátással. — Őroszországban is készülődnek szovtetválasztásokra.
Habsburg Albert főherceg.
Ujabban sokat irnak róla a lapok, házasítják erre is arra is, s bizonyos vovantkozásba hozzák a magyar királysággal is. — Igy irják azt is. hogy Ileana román hercegnővel házasítanák meg s állítólag ezt Angliában is szívesen látnák. Legújabban pedig azt olvassuk, hgy a főherceg Rómában van, s olasz király legfiatalabb leányát fogja eljegyezni.
Glászi—Hipeh.
fi
Párgovorénye.
Stevan. Szervusz Miska I Tü
szam.
Miska. Szerbusz 1 Stevan vasem . . . ka je Vase pošteno iraé?
Stevan. Ej, ej Miska do szi pa dobre vőle. Né zőbszton szo pá vá-lasztásje!
Miska. Isztino más, tak je.
Stevan. Ka te je pa szmelo ?
Miske. Znás niksi kurtas szam gyé, v nyegovotn gyüramenti,§pa™fpo-tom goricskom|hodim, znás tő szo ti pa táksi dobri lüdjé, ka tne malo ne zalijéjo z palinkov.
Stevan. Za kaksi párt^pagte hodiš okőli kurtivat?
Miska. Ja csi bi ti jesz znao tő povedati.
Stevan. Na ti Miska, kak pa te znás gűcsati i za koga.
Miska. Prvlé poszlüsom kak szi lüdjé zgucsávlejo, pa tak guesim jesz naj mi nede- trbelo bé'zati.
Stevan. Na te szi Ti lépi kurtas.
Miska. Ka mi briga,\tak mi nis-cse nika neverje, ár nemam trdi * go-lér pa szpeglani hlács, naj szamo kaj zaszluzitn. .
Stevan. Tak je. vem tő néde na dr'závne sztroske.
Miska. Pa csi ide, mi je kaksa briga ! ?
Stevan. Né ti je briga-a-a ? Na dnesz szi sztebov nemre zgűesati. Pá v nedelo. Zbogom, idi szpát malo.
—	Nágla szmrt. Na »Miklosovo« szenve, dec. '6. v kresmi pri Báci v M. Szoboti je mérno püo i jo g. Er-nisa Franc, poznáni kresmár z-Bogo jíne, medsterim je na sztolci szedécsi mrtev pősztao. Pridőcsi vracsitel je !ze szamo od szresne kapi nasztányeno szmrt konstatérao.
—	Kmétsko drüstvo je 5.-ga t. m. melo rédno letno szpráviscse. Tü je razgláseno, da dobijo Puconci, Kri-!zevci i Hodos po edno trávnisko brá-no za nücanye i oszkrbtivanye. — Dobi sze edem vagon zivinszke szolí, céna za kotrige drüstva 2 Din 15 par za kg. — Poszláno je devét kotríg za letno szpráviscse v centrálo v Ljubljano kfik delegáte.
—	Občni zbor Rdečega križa. Krajevni odbor Rdečegi Križa v Murski Soboti vabi vse člane in prijatelje druŠtve na redni letni občni zbor, ki se bo vršil 16. decembra t. 1. v sobi št. 1, na srezkem poglavarstvu ob 15. uri s sledečim dnevnim redom : poročilo predsednikovo, tajnikovo, blagaj-nikovo in revizorjev; volitev novega odbora ter slučajnosti.	Odbor.
—	Metiiljavost. V nekaterih občinah ob Ledavi, ki so meli letos i lani večkrat poplavljene pašnike je nastopila pri goveji živini epidemično me-tuljavost (Leberegelkrankheit), kot je bilo ugotovljeno te dni po tuk. uradnem živinozdravniku potom sekcije v večih slučajih. To bolezen povzroču-jejo metuljam podobni črvički, ki se nahajajo v veliki množini v jetrah pri bolani živini. Živina dobi to bolezen na mokrih močvirnatih pašnikih. Najhujši raznašalci metuljavosti so mali beli polži, katerih je vse polno na pašnikih na deževne dni. Ta bolezen izbruhne navadno Še le par mesecev po infekciji in je torej pričakovati, da bo povzročila decembra in jannarja Še več izgub pri goveji živini. Metul-javost je ozdravljiva. Še celo za težko obolelo živino imamo sigurno sredstvo »Distol«. »Distol« bo imel v zalogi tukajšnji veter, referent, na katerega se naj prizadeti posestniki direktno obračajo. Razven tega imamo za to tudi dobro in ceneje sredstvo »Elzema« za lažjo obolelo živino. Tukajšnja „Kmetijska podružnica" je že to sredstvo naročila. V razprodaji bo imela trgo vina „Čeh in Gašper" v Márski Soboti. Srezki poglavar ; Št. 8478/1.
—	Vármegyei bizottsági tagok száma, a maribori közgyűlésben, 54 lesz. Ezekből M. Szobota járásra 5, D. Lendava járásra pedig 4 jut.
—	Hirtelen halál. Ernisa Franc ismert bogojinaí korcsmáros, f. hó 6.-án a Bác féle vendéglőben szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt.
—	Betörés. Mult hét folyamán, éjszaka idején ismeretlen tettesek betörtek Skrabán József martjánci kereskedő gabonaraktárába. A gabonán hiány nem volt észlelhető, de meg lett állapítva Grah baromfikereskedő 20 drb tyúk hiánya.
— Gazdasági egyesületi hirek. — Marhaso' egy vagon rakománnyal a közeljövőben megérkezik, beszerezhető és előzetes jelentkezéseket felvesz az egyesület megbizottj2 Čeh és Gáspár. Ara 50 kg. vételnél Din. 2-15 csak az egy. tagoknak, nem tagoknak drágább. — Az egyesület 5 drb rétboro-nát szervezett be. Kettő M. Sobotán, egy Puconcén, egy Hodoson és egy Krizsevci környékén lesz elhelyezve a tagok használatára csekély kopásdij ellenében. Egy tengeriültető gép is e vidéken lesz elhelyezve. — Az egyesület központi évi közgyűlésére Ljubljanába kiküldöttek az egyesületi fiók tagjai sorából: Dr. Žemljič állatorvos, Koder közjegyző, inž. Mikuš beltinci és Klimek G. Lendavai intéző, Kühár márkisevcei, Cipott polanai, Titán József és Kühár János mintagazda pu-concei, Čeh egy. raktáros és Sega gazd. isk. igazgató Rakičan.
Nikola Pašič
ministerski predsednik na razpolagi je 10 dec. ob 9 vöri vmrő. Vszi poszlanci szo pozváni na pokop, telegra-ficsno.
Pašič Nikola
rendelkezési állományú miniszterelnök f. hó 10.-én 9 órakor Beogradban meghalt. Temetésére az összes képviselők táviratilag meghivattak.
—	Kormányalakítással újból megbízott Uzonovič volt minizterelnök a megbízatást, Pa-siccsal való afférja miatt, visszaadta a koronának.
—	Málymétely. A sok árvíz és nedves időjárás következtében, különösen a Lendva folyó partján, mint azt hivatalosan megállapítják, marhák közt ragállyá fajult a málymétely. Mint nevéből látható, ez e betegság a mályban lévő apró, lepkéhez hasonló számtalan féregből áll, terjesztője az apró földi csigák, melyek esőzések után különösen mocsaras réteken, legelőkön találhatók. A betegség fertőzés után csak pár hónapra rá észlelhető, azért el lehetünk készülve, hogy nálunk is jelentkezni fog. A betegség azonban még a súlyos esetekben is gyógyítható ,Distol" nevü szerrel, melyet a járási állatorvos adja, de a nem súlyos betegségnek az olcsóbb „Elzema" adagolható, melyet a „Gazdasági egyesület" megbizotjánál (Čeh i Gásdár) szerezhetik be az érdekeltek.
—	Esküvő. Klár József zág-rebi rokkant hivatali tisztviselő és Turza Ilonka. Turza János nyug. kántortanító leánya mult hö 17-én tartották esküvőjüket Dobrovnikon. — Az esküvőn és az azt követő lakomán a helybeli és a környékbeli inteligenti nagy számban vett részt.
1
juri|
rv MURSKI SOBOTI =
■iiHiuiiaaiii
V NEDELJO 12 decembra popoldne'ob 3. zvečer ob'8|url
j BIMFCÍM i
5 Komedija o kontrabasu, ko- g | ristictci i milijunima u 5 čin. ■
— U glavnoj ulozi:
NIKOLAJ R1MSIJ j
(Der weisse neger) a Ihiibbiibbimii
5 VSTOPNINA : Gornje lože _ " 12 Din., spodnje lo2e 10 Din., ■ in II. prostor 5 Dinarjev.
i
j
L" G U: ■II
Lastnik kina STAV DIJTTRICH.
■ IIHHII^HII
U
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA dec. 10.
Pšenica—Buza Din. 300—305 'Zito—Rozs » 205— O vesz—Zab » 175 — Kukorica	» 185—
Prosző—Köles » 250— Hajdina	> 262—
Szenő—Széna > 75—95 Graj—Bab csres. »	275
zmésan—vegyes bab 100 — Krumpli	> 100—150
Len. sz.—Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm.» 2100'2500
BENKO: dec. 10.
1 kg.
Bika
III. 7--
I. príma
? Üsző (-3 7-t— 8-— 8 509 •— g Tehén'o 3-— —•— 7-_
Bikőv. Telice Krave
Teoci Borjú j"" Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
9-50 10-50 14'— 15--22-— 28-— 80— —• 25-— 1.25
Pénezi — Pénz.
1 Dollár .... 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . . 1 lira.....
Zürichben 100 Din
: D. 56 — » 0.0797 = » 7-99 » 1-67 » 2-46 9.12 sfrk
	
■niiHBii	■ll^HIIB
Proda se
več rabljenih Singer šivalnih stroje vsled upeljave električnega straha. Vprašati pri JANEZU CVETIČ trgovci v Murski Soboti, Cerkvena ulica.
Z-hAja vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popfiszt.
Rökopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárrap Elöfiztusi ára negyedévre belföldön lü Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyílttér 150, rendes 1"—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁ_LKODÁS.
A mázsás tök termesztése.
A kizgazdák mindenütt a kukorica között termesztenek tököt és pedig az úgynevezett disznótököt, amely azonban rendkívül kics'ny terméseket ad. Ha egymagában vetjük is, kat' holdanként csak 35, legfeljebb 80 métermázsát ad és ezért termelése nem hasznothajtó, mert vannak a töknek olyan változatai, aminő a mázsás tök, amelyek egymagukban termesztve, 3—400, sőt 600 métermázsa termést is adnak. Hibája azután a disznótöknek az is, hogy igen kevés magja van; ezért nem is érdemes azt külön gyűjteni és megszárítani. De a mázsás tökben több mint 2% mag van es igy kat. holdanként 6-8-12 métermázsa maghozama van, amely randkivül nagy jövedelmet biztosit, mert igen sok olaj van benne és a legjobb pogácsa készül belőle.
Kívánatos volna ezért, ha a kisgazdák is áttérnének az óriástök termesztésére; nagyobb gazdaságok már amúgy is csak ezt termelik.
Ugy kötött, mint homoktalajokon is termelhető és főleg a szárazságra hajló homokon megbecsülhetetlen. Természetesen dúsan trágyázott talajt igényel. A trágyázás kétféleképpen történhetik. Vagy ugy, hogy az egész talajt trágyázzuk és ez esetben kat. holdankint 300 métermázsa istállótrágyát és 150 kg. szuperfoszfátot kell alkalmazni, vagy csak a fészkeket trágyázzuk, amely esetben sokkalta kevesebb trágyát alkalmazunk, minden fészekbe. 10 kg. jól megérett istállótrágyát és 10 gr. szuperfoszfátot, homokon pedig 2*5 gr. 40°/°-os kálisót is. Egy kat. holdra 640 fészek esik, amelyek 3—3 méter fészektávolságra esnek egymástól. Ültetés előtt a földet fogassal és hengerrel jól el kell munkálni és 3—4 méter távolságban megvonalazni, a vonalak keresztpontján 40—80 cm, átmérőjű és 30—40 cm. mély gödröt kell ásni, ezekbe kell tenni az érett istállótrágyát és ugy ezt, mint a hozzá adott 10 gramm szuperfoszfátot földdel jól össze kell keverni. Minden fészekbe 3—5 magot kell ültetni, egymástól 5—6 cm, távolságra és azután ugyancsak 5—6 cm. földréteggel betakarni. Közben növénynek is lehet az óriási tököt termeszteni, de a fönövény sorába kell vetni,
hogy a kapálást ne akadályozza; ez esetben azonban a beárnyé-kolás miatt nem terem olyan nagy gyümölcsöket, mintha egymagában lett volna vetve 1 —3 kg. vetőmagra van szükség kat. holdanként és bár a 2—3 éves magból nagyobb gyümölcs fejlődik, mert a gyenge magvak időközben elpusztulnak, mégis a friss mag azért jobb, mert erőteljesebben csírázik. Elültetés után a fészkek közt keresztben és hosszában fogassal, rugós boro-nával kell porhanyitani, majd pedig ha a kikelt növénykék második levele jelentkezett, ritkítani kell olyan módon, hogy minden fészekben 2 növény maradjon és ha netalán ennyi nem volna, akkor beáztatott magot kell a kikelt növény mellé dugni, vagy más fészakből kivett palántát.
Az óriástököt háromszor kell kapálni, amelyek közül a két első kapálást lókapával is lehet végezni, de még ez esetben is a tövek körül kézzel kell a kapálást megejteni. A harmadik kapálást mindenesetre kézzel kell végezni.
Az óriástök szeptember derekán már annyira fejlődött, hogy szedését meg lehet kezdeni, de csupán a szükséglet fedezésére. A télire elteendő mennyiséget teljesen be kell érlelni és azután csűrökben, garmadába rakva eltenni. Télire csak teljesen ép példányok tarthatók el.
Magvát ugy nyerjük, hogy felszecskázása előtt ketté hasítjuk a magot kiszedjük és napon, vagy száraz szellős helyen, vékonyabb rétegekben száritjuk. A kisgazda fél hold óriási tök után nagyonb eredményt látna, mint 4—5 hold köztes termelésű disznótök után. („A Munka").
Magról rózsát ugy lehet vetni, hogy egy évig a magját elrétegezzük és egyévi rétegezés uten a következő tavasszal sekély barázdába vetjük el. Egy-kétéves vadonc bokorrózsának szemezhető, ha pedig erősebb hajtást hozott, azt magas törzsre is lehet szemezni. A nemes rózsa elvirágzása után nyomban szemezhető. Ez a szemezés azonban még az évben kihajt. Az ilyen szemzést hajtószemezésnek nevezzük.
vetögép
POHL gyártmányú, 11 soros, könnyű, teljesen jókarban mérsékelt áron eladó Kühárnál, Mar-kiševci.
Zahvala.
Ob priliki izgube mojega nepozabnega moža. ozir. našega preljubljenega očeta, izražamo tem potom našo najiskrenejšo zahvalo vsem p. t. darovalcem vencev, onim, ki so nam v teh usodepolnih dneh bili na pomoč, kakor tudi vsem prijajeljem in znancem, ki so našega dragega pokojnika spremljali na zadnjo pot.
Posebno zahvalo pa izrekamo gdu dr. Lj. Sömenu, odvetniku v M. Soboti za nadvse ganljivi nagrobni govor, gg. Cvetko-tu in Vorelju za velikodušni trud za priprave in organizacije pogreba, ter celokupnemu ogengas. društvu za prekrasen venec in polnoštevilno udeležbo na pogrebu svojega dolgoletnega člana.
Istotako izrekamo našo najlepšo zahvalo gospej Kav&ek za učinjene usluge ob priliki pogrebnih priprav, ter gospej Janeza Majerja za prekrasen venec, kakor tudi vsem tistim, ki so se z svojimi darovi na kakršenkoli način potrudili ublažiti našo bol teh težkih dni.
Žalujoča družina JUQ
Murska Sobota.
Hamburg-Amer ikai vonal
Utasok szállítása a legmodernebb
gőzhajókkal : Hamburgból az Északamerikai Egyesült államokba Hamburgból - Kubába Hamburgbői -Mexicőba Hamburgból Argentiniába Hamburgból—Braziliába Hamburgból—Uruguayba.
mindennemű útbaigazítást azonnal és díjtalanul ad \?ezérügynökség 5. H. 5. részére
J. G. Draskovič, Zagreb,
„B 2" cesta br. 3., úgyszintén a flokok : Beograd, Balkanska u. 25, Ljubljana, Kolodvorska u. 30., nemkűlönbon Sušak, Split, ITletkovIč, Gruž, Makarska, Cetlnje, Veliki Bečkerek, Pančevo, Osljek, Sombor, Subo-tlca, Novi Sad, Bltolj is Dolnja Lendaván.
RÉGI
magyar regények
r kapható I. HAHN könyvkereskedésében Murska Sobota.
Óddá sze hi'zai,
v M. Szoboti posztávlena leta 1922., moderna, z vszémi za málo familijo potrébnimi lokálí. Mesetarje sze hono-rérajo. Zvé sze : PREKMURSKA. TISKARNÁBAN megtudható feltételek mellett M. Sobotában egy 1922-ben épült csinos, kisebb család részére minden mellékhelyiségei berendezett ház eladó. — Közvetítők dijaztatnak.

K odaji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spájz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZ1POTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota.
m m m	i	......"A-	■ ■
IIHHIMHIIBIIIII ■■!! MIIIHIHH
. 1927 évre. P
■■IHIIBBII1HB II HIMIIMIIBS
I
i
naptárok
megérkeztek — _ I. HAHN könyvkereskedésébe .
U	MURSKA SOBOTA.	1__I
I
i