Vérsztveni. politlcsni i kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Let. IV. Évf. M árki se. vei, 1925. február 22. Broj 7. Szám. PüEiilliUE 9 politikai téboly határt nem ismer. Több mint félévi parlamenti tétlenség után jölt a mégnagyobb tétlenség, a választás, mely a közért való munkát egészen a háttérbe szorította, a „csak a párt és egyéni győzelem"-ért, hogy annak birtokában most annál inkább valósithassák meg egyesek megrögzött fantáziájukat, tekintet nélkül annak absurdum voltára, tekintet nélkül a művelt világ kritikájára. Mig a választási harc tartott, mig a voksoknak számító golyócs kák le nem gurultak a ládikák nyilásán, mig össze nem számították az egyes pártokat megérdemlő bizalmat igazoló szavazatokat : addig minden voit ígérve, addig mindenki egyforma ember volt, mindenkinek megígértetett amire csak szüksége volna. Az az erőszak politikáját folytató Pribičevič, akinek itteni exponensei oly nagylelkűen hirdették a cjemokratia hajnalpirkadását, ma, a mikor már elérték, hogy ott lehetnek hova olyannyira vágytak, ma már a kutlurának is, a vallásnak, a józan észnek, becsületnek és közügynek egyaránt ízen hadat. A jugoszláviai „demokrátiát" képvilselő Pribičevič ma bezáratja a német osztályú középiskolát s amikor emiatt kérdést intéznek hozzája, avval indokolja meg zuiu kafer ténykedését, hogy ez represzália akar lenni az osztrákok ugyanilyen intézkedésére, vagyis mert amazok is bezáratták a szlovén iskolákat. Ha tényleg igy történt is, Vajon hogyan képzeli el a t. közoktatásügyi minister ur azt, hogy evvel ő is egy kultur állam ministeréhez illő cselekedetet vitt véghez. Vajon ily repressaliákért annak a népnek kell szenvednie, amely mint kissebbség amúgy is háttérbe van szorítva? Neme lehetne azt a kérdést qjáskép is elintézni? Mindezt azonban csak szé-pitgetésnek tudjuk be, inert ha a minister urnák ez az indokolása az igazságnak megfelelne, akkor kötve hisszük, hogy olyan gyors egymásutánban kezdene gondolkodni a magyar osztályok megszüntetésén, mint az már kilátásba helyeztetett, annal is inkább, mert eddig tudomásunk arról nincsen, hogy a magyarok is lezártak volna valamely szlovén iskolát. Mindez csak a mai hatalom tudatnak a nyers megnyilatkozása, mely a „demokrátiát", értve alatta a Pribičevič félét, éénken dokumentálja. S amikor azon törik a fejüket hogyan boszulnák meg magukat a velük egyet nem értő s az ő politikájukat nem támogató elemeken, akkor gondolni sincs eszükben arra, hogy féléven belül a gazdasági termények ára a felére, illetve negyedére esett, de ellenőriztetni a kereskedők ár-engedetlenségét, előkészíteni egy okos javaslatot az adónak is ilyeténmódi, vagyis Valorizációs alapon való megállapításához, — ahoz nincs kedv, nincs akarat A mai adókulcs még akkor lett megállapítva, mikor még a dinárt Zürichben öt és fél-haton jegyezték, s ma is azon az alapon szedik be, a mikor a dinár tul jár a nyo/con, a kilenc felé és mikor az ipar áraiból engedni nem akar, gazdasági terménynek ára nincsen, gazdák pedig nyögnek a n;«gy teher alatt. Reméljük, hogy mindezek után tán megjön az eszük azoknak a gazdáknak is, kik az utóbbi választások idején annyira megfeledkeztek magukról, s tudni fogják kire adják szavazataikat a jövőben. Herriot bukását jósolják az angol lapok. Egyes lapok mint nagy szenzációt jelentik be, hogy Herriot a frank árfolyámának zuhanása miatt kénytelen volt Caillauxt tanácskozásra meghívni annál is inkább, mert kénytelen lesz helyét átengedni egy Caillaux-Loucheur kabinetnek. A lapok rámutatnak arra, hogy Herriot az utóbbi napokban tanácskozott Caillaux-val és Loucheurrel, amit ezeknek a lapoknak párisi tudósítói annak jeléül tekintenek, hogy a baloldali pártok erősebb kezekre akarják bízni a kormányt és már leszámoltak Herriot val A prágai szovjetkövet visszatér Moszkvába. A Narodna Politika jelenti, hogy a szovjetkormány prágai követe, Ovsejenko, aki kiváló katonai szakértő hírében áll, bekerült a katonai forradalmi tanácsba és legközelebb visszatér Moszkvába POLITIKA. A választások lezajlásával csak a pártközi tanácskozások vannak napirenden, s március 8-ki parlament megnyitása elé készítik elő az egyes pártok a talajt. Több politikus piheni a választások fáradalmait. — Az úgynevezett »nemzeti blokk« (radikális és Pribičevič csoport), melyik mint kormány a választásokat vezette, további fenál-lásához nem sok remény van, s nincs kizárva, hogy PaSíCék, kik Pribičeričeket csa kszükséges rosszként tűrik megmaguk melett, rendes parlamenti kormányt már egy másik csoporttal alakítják meg, bár az ellenzéki blokk élénken hangoztatja a még szorossabb öszetartást. — — Politikai körökben az a hír van elterjedve, hogy a választási törvényt meg akarják másítani s országos lista rendszerű választást vezetni be. Eszerint az egyes jelölt, ki tíz kerületben összesen tizezer szavzatot kapna, meg ^olna választva. — Prekmurjei képviselők lettek: Klekl József, Siftár Qéza klerikális pártiak, és Ivan Tišej Ooričani (Murakőz) Radiő-párti. Miután Radič maga több helyen lett megválasztva, az ő maribori lemondásával lehet, hogy Hrupič D. Lendavai jelölt is belekerül, s akkor Prekmurjének négy képviselője lesz. Glászi —Hírek. — »Murske Novine« iména Pribiče-vič-ovo demokrátio zasztőpavsi liszt ki je v M. Soboti pred pő letom zacsno z-hájati, je preminöcsi tjeden hényao z-hájati. — Oszobni glász. Sok Anton dr'závni 'zivinozdravnik, ki je po rázni intrigá büo premescsen v Čabar, je priso nazá v Prékmurje i je prevzeo poszle dr'závnoga 'zivinozdravnika v Dolnjoj Lendavi Pozdrávlamo ga med nami. — Dr. Zvonko Z e m 1 i č asistent fakultete veterinarszke viszike söle, ki je pred dvema letoma v M. Soboti na szplosno zadovolnoszt szpunyávao mednami 'zivinozdravnisko szlü'zbo i dönok büo z-dr'závne szlü'zbe od-püfctsen, je nazá szprejéti v dr'závno szlü'zbo i sztálno namesztsen v M. Soboti. Nasa szoradoszt! — K o s el Franc, doszedásnyi 'zivinozdravnik v M. Soboti je, premesztsen vČrnomel. Obilo szrecse zelémo! — Ogsn. V szoboto 14.-gafebr. szo meli M. Sobotski obrtniki pleszno veszelico, stera je k dnésnyoj pénez-noj krizi primerno zadoszta dobro bila obiszkana. Gda sze je pravzaprav veszelje zacselo, je niksi fakin vuzgao málo oszlico szlamé, lászt Cipolh Jánosa csizmára v M. Soboti v Máloj kani'zi. Oszlica, velka okoli 25 q szlame, je ob 9 vöri vecsér zacsnola goreti i szrecsa vu velkom vetri je tő bila, ka szo ogengaszilci i liidje taki pritisznoli i pogászili, tüdi szőszide od vékse neszrecse obránili. — Konyerejszko drüstvo za Prekmurje je t, m. 15-ga melo svoj prvi od-borniski gyűlés, pri st.roj priliki je za drüstvenoga blagajnika (peneznik) g. Laínscsek Franc büo odebréni z M. Sobote. Razprávlalő sze je doszta vá'znoga "pftanya za ptemenitev kony-szke živine i za pobögsanye plemena. Na dnévr.om rédi je bilő tüdi naszta-vitev kobilarne za Prekmurje i vta namen szo odebráni zavüpnikí da vodijo nad&lnye delo i preszkrbijo za tő potreben presztor i zemiscse. Vzeo szi je odbor za nálogo delati propagando v tühinszki drzávaj za M. Sobot-sko konyszko szcnye i je tüdi dalö drüstvo siriti letáke na szenyi méd lüdmi v tré jezikaj z datumi letosnye-ga szenya. Drüstva namen je lépi i hasznoviten, szamo ka nüca vréle ko-trige v velkoj meri z-tiszti lűdi, za steri haszek je drüstvo v prvoj vrsžti namenjeno. — Kmetijszka drü'zba filialka za Prakmurje de 22,-ga febr. ob lt vCrj v nedelo pri Dobrai nasztavilni gyűlés méla, na sterogá sze vértovje tempötom pozovéjo. A tüdőbetegek szanatóriuma. A szanatórium épületén kívülről semmi sem árulja el, hogy kórház. Belül pedig csupa napsugár, barátságos tisztaság, rend fogadja a vendéget a tágas helyiségekben. Ha benézünk valamely; k betegszobába, ezt látjuk : hatalmas ablakok, melyek tárva-nyitva vannak, a falakat embermagasságnyira mosható festékkel vonták be, a sarkokat mindenütt lekerekítették, hogy a tisztogatóruhával mindenhová oda lehessen férni; a padló hézagmentes, a szobában csak a legszükségesebb, köny-nyen tisztogatható bútorzat, sehol porfogó szőnyeg vagy függöny, nincs gőzfűtés, nincs villanyvilágítás. A többi helyiség is, ahol a betegek megfordulnak, vagy tartózkodnak (társalgók, ebédlő, mosdók, irodák, rendelő folyo- sók) hasonló berendezésű: mindenütt sok-sok levegő, egyszerűség, de ezzel együtt az egészsége* tisztaság. Csak egyet nem látunk a szobákban, amit pedig nagyon is keresünk : nem látunk betegeket. Ezek naphosszat kint heverésznek a szellős, tágas, nyilt, napos csarnokokban, az úgynevezett fekvőszékeken, vagy pedig sétálnak és csak éjszakára vonulnak be szobáikba, Ha kimegyünk egy ilyen fekvőcsarnokba, mindenekelőtt az ötlik szemünkbe, hogy úgyszólván minden beteg szem-melláthatóan hízik, pirospozsogás az arca és ha látunk köztük egy-egy haloványat is, akkor azt a felvilágosítást kapjuk róla, hogy még csak néhány napja van itt, nem volt még ideje meghízni és megpirosodni. A beteg tudja legjobban megmondani, hogy milyen itt az élet, mit tettek vele, hogy ilyen kitűnő szinben van, sőt rövidesen gyógyultan el is bocsát- ják. Úgyszólván mindegyik ezt vallja: — Bizony, amikor idejöttem, gyönge és hölovány voltam. Sokat köhögtem. Éjjel izzadtam. Hol a hideg rázott, hol pedig melegem volt. Nem ettem. De ez nem is csoda. Otthon mindig csukott szobában tartottak óvtak minden szellőtől, mindig csak egyfélét adtak enni, ugy, hogy az ételtől végleg megcsömörlöttem. Amint idejöttem, a szanatóriumba, rögtön kifektettek a csarnokba és a jó levegő, mint a balzsam ugy hatott a beteg tüdőmre Már az első napokban könnyebben köptem és ezzel együtt szűnt a köhögésem. Mig odahaza minden éjjel izzadtam, ami nagyon kimerített, itt már első éjjel elmúlt az izzadásom, amit én annak tulajdonitok, hogy este amikor lefeküdtem, hideg vizesruhába gyöngyölték a mellkasomat és rámnyitották az ablakot otthon pedig mindig dunyha alá dugtak. Reggel amikor felébredtem, üditő, lan- gyos fürdőt kaptam, melyet lassan-lassan Ieghütöttek, ugy, hogy végül hideg lett a viz. Bizony ez nagyon jól esett. Mintha tíjjászülettem volna. Elkezdtem enni, mint a farkas, de nemcsak csirkét és tojást, mint odahaza, hanem mindent, amit adtak, még sertéskarajt is babfőzelékkel. Ha édes, jó anyám ezt látná, de nagyon megijedre, hogy az ő beteg fiának ilyet adnak! Sok tejet iszom, naponta két liter} is, de csak forraltán és bizony jobban esik. mint otthon f bor. Magamon látom, hogy több haszna is van és ha hazamegyek, mindenkinek ajánlani fogom, hogy ne igyék szeszes italt, hanem inkább táplálkozzék jobban. — A napi tennivalónkat a legpontosabban osztják be. Pontos időben kelünk, fürdünk, heverészünk, sétálunk, étkezünk és fekszünk !e aludni. Dehogy is unom magamat! Gyönyörködtet a szabad természet, beszélgetünk, olva- — Konyszko szenye v M. Soboti 16. februára, stero je po zaszédbí prvo bilő, je v isztini nepricsákano lépoga nászhaja bilo. Né szamo ka szo laszt-niki konyőv zarazmeli znamenitoszt cíla i szo trűda nepoznano prignalo na szenye konye, nego je prignáno részan|doszta konyőv za oddajo, stero sze'vídi z-toga, ka pri prekesznoj propagandi pa je zvézano zadoszta küpcsíj tak, ka szmo sze niti né trős-tali. Gori prignáni je bilő konyőv 300 falatov, ődalo sze ji pa 18 falátov za ceno od 1500 do 8500 Dinárov. Kü-piivali szo tüdi krajnszki i austriszki trgővci. Prignati na vszáko szenye, sze konyszko szenye vkorni i posztá-ne za nas haszek — mocsno. — Cepike po znízanoj céni sto dobiti scsé, pribli'zno falat (grüske i ja-bocsne) za 15 Din., naj sze zglászi nemüdoma pri ritari. Cepike sze v M. Soboti morejo prevzéti. — Csi sze vu vészi niscse neo'zeni. Sztára návada v nasoj krajini je, csi sze k fasenki vu vészi nieden decsko ali deklina neo'zeni, ka te za szramo-to morejo „bőr vlécsti". Tak sze je zgődilo letosz mladézni v Püconci, gde, csirávno ji doszta jeszte za té poszeo dorasztseni, sze je niscse né o!zeno. K návadam dosztojno sze je szklenolo, ka na máli fasenek, toje 26-ga t. m. do od Kolárovoga Ivana senkani bőr vlekli vsze dekle i decski, ki szo za zenidev, a oženili szo sze pa né. Gda bőr vu vész privlecséjo, sze bőr na licitáciji óddá i za bőr tak doblene péneze v krcsmi Ktihár Laiosa v Püconci med pleszom zapi-jéjo. Plése pa vszáki drügi tüdi léko, sto tá pride. — Podružnica udr. voj. inv. v Murski Soboti zvrsuje vse posle svojih članov le po nedeljah od 8—12 h. predpoldnom v prostorih gostilne g. „Peterka." V nedeljo pa so došle letna" UVerenja za polovično železniško vo'znjo;na 1. 1925. kateri vsi člani vu omenjenem času lahko prevzemejo. — Szemétyi hír. Klekl József nyugalmazott plébános és orszgy. képviselő sulyros betegen a M. Sobotai kórházban fekszik. — Rokkantak figyelmébe! A rokkant egyesület M. Sobotai fiókja értesiti tagjait, hogy a rokkantak vasúti ingyen jegyei megerkezfek s azokat az egyesület irodájában átvehetik. — Kisiparos hitel. Kisiparosok, ha eziránt kérvényeiket a Narodna bankához benyújtják, három jótálló aláírásával 67<> melett 5000 Din.-ig terjedő kölcsönt kaphatnak. A folyósított kölcsönösszeget háromhavonként 20°/o-al kell törleszteni. — „Hetenként csak kétszer engedjük közlekedni a M Sobota— Hodosi vonatot" — mondotta voft egy pár demokrata lovag — miért nem rájuk, hanem Radič ra szavaztak a »goricsánecek.« S tényleg önkénytelenül is arra kellett gondolnunk f. hó 13.-án d. u., mikor a vonat a Pucinci patak hídjára nem tudott f lvánszorogní s megállt. Azt hittük dühükben a napot is megállítják a választások ntán, pedig dehogy a vonatot is a sintörés állította meg. — Halálozások. Bakó János nyug. ev. tanító Stukovcén f. hó 19 én 86 éves korában fájdalom nélkül jobblétre szenderült. Az elhunytat ntje, 4 gycr meke, 15 unokája és 6 dédunokája gyászolja. Temetése f. hó 21-én d. e. 10 órakor lesz. Áldás hamvaira. — Kühár István Jákob, Pucinci jómodu gazdálkodó f. hó 20-án 73 éves korában elhunyt. Temetése 22-én d. u. 4 órakor lesz. Kiterjedt rokonságán kívül 4 gyermeke és 6 unokája gyászolja. Béke poraira. — Vásár M. Sobotában. Mint az már kőztudomásu, M. Sobotában minden országos vásár alkalmával lóvásár is tartatik. F. hó 16.-i vásárkor a felhajtás, különösen lovakban elég szépszámban történt. Felhajtatott 300 drb. ló és 210 drb szarvasmarka, eladatott ló 18 drb., szavasmarha 61 drb. — A Hodosi ifjúság f. hó 24-én Ho-doson a vasúti vendéglőben nagyszabású álarcos-bált rendez. Kezdete este 6 órakor. Belépjidij személyenként 5 dinár. — Bicikli lopás Folyó hó 5-én azaz pénteken este a „Hídvégi" korcsrma előtt, miután a korcsmába kis időre betért, Zsálig Ivan Norsinci-i lakós biciklijét a ház falához támasztotta. Mikor el akart indulni, látja, hogy biciklije nincs ott. Társával együtt a M. Sobota felé vezető nyomon szaladni kezdtek, útközben érdeklődtek nem-e valaki ment volna rajt, azt a választ kapták, hogy Vucsák Franc nevü 31 éves Murska Sobotai fiatal kéményseprü nagy részegen tolat egy biciklit. Mindjárt jelentik az esetet a csendörségnek, s a legény lakására mennek. Tagadta tettét, reggel újra odamennek, ujabb tagadására házkutatást foganatosítanak, mire a sertés ólban megtalálják a biciklit. Ámbár részegségére hivatkozott is, átadták a bíróságnak. — Gazdasági égyeslilet megalakulása végre dűlőre jut. Az erre megalakult előkészítő bizottság vasárnapra, azaz f hó 22-ére a Dobrai féle vendéglő éttermébe az érdekelt gazdákat ezúton hivja meg a gyűlésre, hol az alakulás meg fog ejtetni. Meghívók külön nem küldettek szét, azért ki az egyesületi inézmény előnyeit már a múltból is tudj a mérlegelni, azaz ha gazdálkodással foglalkozik valaki, kell. hogy az egyesüle) tagjainak sorába belépjen s igy a gyűlésen megjelenjen. Politika mentes uton igy érvényesíthetjük kívánságainkat a legjobban, s evégből talán felesleges lesz külön is magyarázni a gazdasági egyesület hasznát és célját. Ki hajlandóságot mutat jöjjön el s gazdatársát hozza el magával. sunk; levelet írunk, vasárnap pedig még muzsikát is hallgatunk. Gyógyszert bizony nem szedtem, de vannak olyanok i akik azt is kapnak. — Hogy ez itt mi a zsebemben? j Ez a köpőüveg, mert itt máshová, mint [ ilyen üvegbe, vagy a köpőcsészébe köpni nem szabad. Ha kimegyek — már csak néhány napig tart — mindenkinek meg fogom mondoni, hogy a földre, padlóra ne köpjön, mert a köpésben vannak a betegségeket okozó bacillusok. Azt is megfogom mondani és önmagammal fogom bizonyítani, hogy nem kell félni a szabad levegőtől a napsugártól, a hideg víztől, mert ezek olyan gyógyitószerek, amiket semmivel sem lehet pótolni és amiket a természet mindenkinek ingyen ad. Igy beszélnek a szanatóriumból ; kikerült és legtöbbnyire meg is gyógyult emberek. Ebből megtudjuk, hogy mi a szanatóriumi gyógyítás. A beteg eltávozik szokott, gyógyulása alkalmatlan környezetéből, a porosfüstös levegőből, a csukott szobából és kimegy a szabad természetbe, a jó levegőre, napsugárra. Nyugalmat biztosítanak neki Jól és okosan táplálják. Pontosan beosztott életmódot folytat. Testét edzik hideg vízzel, bár a szabad levegő egymaga is minden időben meg-edzi az embert. És nemcsak a szabadban van jó levegő, hanem bent a szobában is, ahol még éjjel is nyitva tartják az ablakot. Megtanítják a beteget rendre, tisztaságra, melyek nélkül gyógyulni nem lehet. Mindezzel a beteg szervezetett erősítik, edzik, vérét megszaporítják, hogy abban a harcban, melyet a szervezet a betegséggel, a sok-sok ezernyi bacillussal folytat, a szervezet maradjon a győztes. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a legtöbb esetben sikerül is. Naznanilo. Naznanjam spoštovanemu občinstvu, da sem od dosedaš-njega najemnika, od g. GEZO LEGENSTEIN-na, kavarne pri „Koroni'' kavarno odkupo, oziroma prevzel in jo bodem — po moji večletni praksi — k današnjim željam in potrebam primerno, solidno in točno osebno vodil. Prosim cenj. občinstvo za kem-večjo podpiranye. M. Soboti, 10. II. 1925. Spoštovanjem: SOČIČ FRANC kavarnar Üzleti értesítés. A n. é. közönség szives tudomására hozom, hogy a Dobrai-féle „Korona" kávéház eddeigi bérlőjétől Legenstein Géza úrtól a kávéházat megvettem illetve átvettem, s azt az igényeknek megfelelően pontos és szolid kiszolgálás melett több éves gyakorlatommal bővülve személyesen fogom vezetni. Kérem 'a n. é. közönség szíves pártfogását. M. Sobota, 1925. febr. 10. Teljes tisztelettel: SZOCS1CS FERENC kávés. HíillilQlIje eden KINO UllllHJI aparat z filmom za edno predavanye pri MENCINGER STEVAN mehaniki v Murs ki Soboti Pllflri Cgy hordózható MOZI UlOUU felszerelés egy játékra való filmmel. (vege.) • - iQV : . \ Naznányam postüvanomi obcsinsztvi, ka v mojoj siválnici prevzetnem vsze vrszte delo za zenszke obieke po szledécsi céná: Szprotolésnyi kaput sivanye D 160-— * kosztüm » » 170"— Stofatna obleka bőgsa » » 90"— Edna janka > » 40-— Eden bluz » 40 — 50 - Domácsa obleka » » 60' —. Obleka za deco > 40—60— Rőcsno delo sze po dogóvori racsúna. M. Sobota, hišni br. 245. Sz postüvanyom: HIRSCHL ANA sivélja za zenszko obiéko KINO Murski ® Soboti. ZA MLADINO DOVOLJENO 111 V NEDELJO 22. februarja popold. ob 3., In zvečer ob 8url Koji je pravi ? Senzacija u 6 činova. Der Sieg des Maharadschahs. U glavnoj ulozi: Luciano Albertini. VSTOPNINA: Gornje loie 10 Din., spodnje lože 8 Din, In II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. NOVISAD: febr. 22. 100 kg. Pšenica—Buza Dio. 450—475 —400 —400 190—265 -335 270-320 —80 -400 -330 —150 —700 3200 'Žito—Rozs Ovesz—Zab Kukorica Prosző—Köles Hajdina Szenő—Széna » Graj—Bab csres. > zmésan—vegyes bab Krumpli > Len. sz.—Lenmag » Det. sz.—Lóherm. » BENKO: febr. 22. 1 kg. III. 6- 6- t "> A. •o 4'- Bikov.l Bika Telice S Üsző Krave 3 Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a-— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. Pénezi — 1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . .. 1 líra..... Zürichben 100 Din II. I. príma 8-. 8---— 8-- 7 - 7 50 6-- T- — —•- 10-— -— 1260 , 30 — 38 — 80— . 30 — 0-75 ■ Pénz. = D. 60 — = » 0-0845 = > 0.0874 = » 1-833 = » 2-531 = 8 47Vs sfrk Trgovina z meš. blagom i trafiko v Bre-zovcih na prometnem kraju se takoj izprazne tistemu, ki plača SREČKOTU HANZL-nu primerno odkupnino. Stanovanje je v hiši, spada še k njej lep vrt za zelenjavo in drvarnica z svinskim hlevom. Najemnina znaša letno 800 Din,, ter je pogodeno že do 1. 6. 1926. Z-hája vs/iiko redclo. N'apréplncsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 2 > Din. Cér'.a anonc za cm ■ med icxtom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé ! mali opusai 0-70 Din i dávek. Pri vi^skrát popüszt. Rőkoptszi, kt sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo: Reditelsztvo i opnivnistvo Mőrszka Krajina M Á R K I S E V C 1 br. 20 —: Postni esekovni racsun bi oj 1_'980. :— Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal ). posta MURSKA SOBOTA. —: Postatakarék számla száma l'J980. :— Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára negyedévre belföldön IS Dinár, külföldre IS, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár L, cm-ként: szövegközt és nyilttér I 50, rendes 1— apróh roetés 0*70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. A mezei pockok és egerek, valamint az ellenök való védekezés. III. A mezei pockok és egerek, azok életmódja és kártékonysága. Fagyok esetén az igy aláturt növény teljesen védtelen ; az a kis és rendesen átázott földréteg, melybe a növéuy az egérturás következtében jut, alulról és fölülről annyira megfagyhat, hogy abban maga a növény nagyon könnyön kifagy. Azok a foltok tehát, a melyek ilyen egérlepte vetésben tavasz-szal találhatók, a pocokturásnak következményei : azokon a vttés kifagyott, vagy ha sok-volt tavasszal az eső és a folt alantabb feküdt, ekkor ki is ázhatott. A pocok Télen sem tart szünetet. Ha-fagyasztó időben fészkében is maradt, mialatt az odahurcolt élelemmel él, nyughatatlan természete kihajtja lyukából még akkor is, ha a földet rét füvéből, akkor az még szerencse; ellenben nagy pocokjárás idején a második kaszálásból, a sarjuból rendesen alig van valami. Ha a gazda mégis lekaszálja. megszárítja, akkor a haza szállított takarmánnyal körülbelül annyi pocokot is visz, a mennyi épen elég, hogy az az elteendő száraz takarmányt akár a boglyában, akár a csűrben a1 föletetésig tönkre tehesse. így garázdálkodik a mezei pocok nyáron. Az általa okozott kár részint abban áll, hogy a termésből egy részt megeszik, mig a másik részt lyukába hordja télire. Hogy e két módon mennyi kárt tehet, lássuk azt egy kis példában. 1897. évben julius első napjaiban, néhány irtási kísérletet tettek. Ezen alka lommal körülbelül 1400 négyszögölnyi területen kerek számmal összesen 800 egeret számláltak meg. Hogy ha most az egér egyik kánételét t. i. melyet nyáron át a mag -fogyasztásával okoz egész évre a legszerénvebb becslés mellett egy-egy példányonként csak 5 kor. teszen, s ha felvesszük, hogy az előbb emiitett egérszám ősszig nem Valóban nincs ember, a kinek nem volna oka panaszra a pocok és egér ellen, ugy hogy ezek után ezt az állatfajt nem a mezőgazdaság ellenségének, hanem arra nézve igazi csapásnak kell tartanunk, a mely okvetlenül megköveteli, hogy pusztítsa és irtsa mindenki ott. ahol éri. (foly. köv.) Pérje goszecse i flamovina, szlatina sze vszig-dár po fái céni dobi pri: SCHÖNTAG ADOLFI M. Sobota v dvorisesi Fliszarove kresme. hóréteg fedi, lyukat tur a hóban is s szaporodnék (pedig a már elébb elő- meleg napokon csak ugy rontja a vetést, mint ősszel. Ha pedig hó nincs s a tél száraz, akkor azt fel sem veszi. Tavasszal, mikor a vegetáció általában erősen fejlődik, az egérnyom nem igen szembetűnő, de aratás táján csakhamar észrevehetővé válik, kivált mikor a kalász szeme már éredő félben van. A szár hosszú és a kalász sokkal magasabban van, mintsem hogy a pocok azt elérné, s azután a gyenge hajlékony száron fel sem mászhatik hozzá. Akkor hogy segít ■ magán az egér? A mennyire a szárat nyújtózkodva eléri, azt oly. magasan elrágja. Egy-két harapás s a szár leesik, de nem ugy, hogy a pocok most tnár a kalászhoz férhetne. A lerágott szár a többi gyökérén álló szárakra dült s azok között állva marad. A pocok tehát ismét felágaskodik, újból rág s ezt a mesterfogását addig folytatja, mig végre célt ér s akkor a szemes kalásszal lyukába menekül: ha éhes, eszik belőle, ha jóllakott s a szem eléggé érett, télire teszi el. így rágja aztán a pocok az egyik szárt a másik után. Ilyen letarolt helyek eleinte, csak ott mutatkoznak, a hol sok az egér, majd nagyobbodik a folt,, s nem ritkán négyszögölnyi területet foglal el. Hol pedig már * tömeges az adottak után bízvást feltehetjük, hogy e szám addig még megkétszereződhetik), akkor e 800 egértől okozott kár az év végén (S00 szor 5 az 4000 korona. S ha most felveszem, hogy e fenti egérszámból télire csak 500 fog gyűjteni s ha tudjuk, hogy egy-egy pocok átlag 2 kilogrammot gyűjt. Az egyes kiásott fészekben nem ritka azonban e súlynak a kétszerese. Akkor ez összesenz 500 szor 2 nz 1000 kilogrammot vagyis 10 métermázsát! tesz, s ha n buza ára csak 800 korona volna, akkor az is 8000 kor. így, tehát a kétféle kár ösz-szesen 1200 koronát enne, de vegyük fel azt csak 600 vagy legfeljebb 800 koronával, akkor még az is igen jelentékenynek mondható. A nyári kártételnél ne feledkezzünk meg még egyébről A behordott gabonávaj sok pocok belekerül a kazalba s pusztít abban addig, mig a cséplés ennek végét nem veti. Ha sokáig van kazalban a gabona és sok az egér benne, akkor ez a kár is jelentékeny lehet. Ez volna az egér kártétele a nyári veteményekben, kivált a gabonanemüek-ben, a melyeket válogatás és külömb-ség nélkül egyformán pusztíthat. A kukoricánál eL a kártétel odáig té-rjedhet, hogy az egyes, félig érett csövekből csak épen a törzs (a csutka) KÖZGAZDASÁG. Kisiparos hitel. Vajdasági kisiparosok, a kormány rendelete értelmében, vagy ötvenen nyújtották be kérvényeiket a Narodna banka által nekik nyújtandó kisebb i összegű hitel fo'yósitása iránt. Ezen kölcsön egyenként csak 5000 Dinar összeg'g fog szólni, s 3 — 5 évi időtartamra. Bár a mai magas árak me-lett nem sokat vannak segitve a kisiparosok ezen csekély összegő hitel folyÓMtásáyal, mindenesetre azonban mégis több a semminél. S ha a vajdasági kisiparnak esik jól ez az összeg, vajon nem esne-e jól a mi Prekmurjei kisiparosainknak is ? Miután a kölcsön mégis kisebb kamatozás mellett kapható, cseppet sem ártana, ha a prekmurjei két ipartestület is kérdést intézne egyes iparosaihoz, eselleg volna köztük olyan, ki reflektálna a kölcsönre, s ebben az esetb-íu az iparkamarához fordulhatna közvetítés, illetve megszerzése végett. Ha nem választási trükk volt ?z a vajdaságban is mint egyes esetekben ez nálunk is történt, akkor jó volna felette gondolkodni. egér, ott megesik, hogyi,egy-két nap! maradt meg. lefolyása alatt tőnkre mehetneh egész búzatáblák is. A hol pedig e kártétel dacára némi burgonya mégis terem, otj augusztus havában a földben lévő gumókat annyira kirágja, hogy azoknak csak a héjuk marad. Nagy kárt szénákaszáláskor van még valami a Y Kij' te-z a réien ts: h? * És azután mennyi kárt tesznek még ezek az állatok a ház körül ? S ezen bünkrónikába beleírhatja ez erdész és a kertész is a maga panaszát, mert a pocokkal meggyülhetik neki is a baja : erdei tisztások szélein a fiátaT ültetésnél és a csemetekértben hány fácskát nem foszt meg e gonosz állat a kérgétől? K O man eden LANCZ Henger li ta numera csiszta vdobrom sztáni z-fabrike vödáno 1910 I. céna 17.500 Din. Lasztnik: STEFAN FARSANG mlinar Csrensovcí. K oddaji je: eden v dobrom sztáni bodőcsi 6 HP MÁV lokomobil ; edna completna gátfcrzaga na edno 'zago; edno, za pogon mlina, vodno kolő z 'zelezno-zobcatnov predsztávov eden 5 m dúgi 6 cm kuszti transmission z lé'zicsami (csapágy) i trijé konis zobcatne kolé pri MIKOLA LAJOS mlinari v Bodonci. Vecs sze léko zvé pri: KOŽIC IVAN masinsloszari v M. SOBOTI, Lendav-szka ceszta. Olvasd a Jörszha Hrajináí"! V MURSKI SOBOTI 4 hiže, 2 travnika, 3 njive. V NORŠiNCl :—: 3 nnjive, eden log :—: V MARIBORU 2 hiži v kateri se lehko napravi trgovina. Informacije izdaja Dr. Š0MEN LAJOŠ advokat Murskoj Soboti, Prekmurje. Naznánye. Sto nüca „jósovo" flanco za szaditi 2 leti sztaro prvovrszte, naj sze zglászi pri JAUK KÁROLY posestniki Skakovci, p. Cankova. LEPO POSESTVO obstoječe iz njiv, travnikov, gozdov in goric v izmeri čez 30 oralov, vse ležeče okoli hiše, s konji, kravam', svinjami ter drugim inventarjem vred prodam za 550.000 D. Stank.0 Cveiko Koročice pošta Sv. Tomaž pri Ormožu. Pazite! Gledőcs na napršpridocsega doba sze zenszki krscsáki (klobüki) po preči zni'zanoj céni razodájo. 'Zenszki filzkrscsáki sze !ze od 100 do 200 Dinárov dobijo pri A. KIRÁLY trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom v Murski Soboti (Bergerovoj hi'zi.) Előfizetéseket és hirdetéseket „MÖRSZKA KRA3INA"-ra felvesz Erdőssy Barnabás papirés játékárukereskedése M. Sobota, a kath. templom meliett.