Poštnina plačana v gotovini. f / Céna — Ara 1 Dftt MORSZKA KRAJINA Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik. MURAVIDEK Gazdasàgi, politika! és kulturälis hetilap. Lèt. III. Évf. Màrkisevci, I924, Julius 27. Broj 30. Szàm. Irivlca pri nasi šolaj. Obcsno je znàni sztàlis nasi sòl v Prékmurji, ki je nasztàni ad csasza zaszédbe, bole povè-flano po koncemplàri i exekutiv aom odrejenyè bivšega i denés-jyega kultusz ministra g. Pribi-čeviča. Bàr je nè zàkon i csi pòleg rédnoga i za obcsni blagor delaztno'znoga parlamenta de szpri-jéti tàksi zàkon kaksa je narédba, je pitanye. Té po- toj odrédbi vpelani denésnyi sistem je pa na skodo nè szamo zäto, àr prepo-vedàva, kakedno vòzapré z sòl verenàvuk, nego témbole zane-màrjeiioszt na cèlom pòli, nani-kojidènye Prèkmurja véksi tao obszégajócsi verszki sòl zidane zavolo nesztàlnoszti, ki je nàsz-tao zavolo té narédbe. Odrédba, ki je zbriszala dùznoszt vucsitelov do vesenyà verenàvuka, je v dr'zàvni solàj szploj namesztno. Dr'zàvni vu-csitel je praksze szvetovnoga vesenyà i premalo za bogàcsàsztje, po tàksem nemremo 'zeieti od-nyega dabi vuesüo deco bo'ze rècsi tak vdàno, kak pa zatò po-zvàni. Drugo je pa delo pri zatò pozvàni vucsitelaj, ki prido z zató szposzobni sòl, tüdi szo nasztàvleni v tàksi. Tó je v verszki soläj, ki szo vzdrzàvane ràvno zàto, ka naj pòleg — v prvoj vrszti — potrèbne szvetszke teorije zadobi i obdrži znänye verszki potrèb, stero csi sze ràvno za nepotrèbno drzf, je na skodo nè, pri 'želji vecsine sztarisov pa potrèbna. V tè verszki solàj, pòleg szposzobni vücsni mòcsi je prepoved, vszegavecs, nè na-meszten. Nàjvéksa krivica pri nasi šolaj je pa nè prepovèd verenàvuka. Krivica sze godi po narédbe tisztom paragrafi, ki je namenjen vsze verszke solé, ki je po ra-esùni v Prékmurji nàjvecs, po-drzàviti, tò je od verszki obesin odvzéti. Dokecs je tà narédba nè bila obcsno znàna, je vszàka verszka obesina vzdr'zàvala i popràvlala szvoje solé. Zdaj pa, gda rze niti nyéni odebràni vucsitelov szàma dr'zàva ne vpos-tüje, nego je lüesa eszi i tà, imenüje na nyé meszto drüge po szvojoj i né po prvèsi vóli, szeznà ka ide solszko zidòvje popravo gmajne nemajo volé, csiràvno je escse nè zàkon po-drzàvlanye tè sòl, morejo sze rüsiti. Tà krivica pri verszki solàj sze pa godi ràvno té, gda nisterne politiesne obesine szvoje solé, àr szo je vzdr'zàvati nemo-gòcse, gori ponüdijo drzàvi, ali prevzéti je nescse. Tak idejo nase solé nanikoj i ravno tiszte ki ji je vecs. Csi bi pa solszka politika malo bógsa bila, tò je da bi sze obcsni interess vzeo za podlago solszke reformo, nè pa podrejeni oblàsz-tev informàcije, ki szo navékse venkrajive, bi v tom sztani doszta bógse sztäli, tak pa je szamo nazadovànye, zanemarjenoszt vi-diti. — Izjava. Podpiszani Titàn Jànos, posz. i postar v Černelavci nazàj vzemem i ob'zalüjem 'žalitvi proti g. Kühar Stevani i pròti liszti „Mörszka Krajina", opiszane v „poszlanom" pod iménom: „Moral Mörszke Krajine", ki je z-slo v liszti „Novine" dnéva 18. XI. 1923. i v „Naš Dom"-i dnéva 24. XI. 1923. i sze zavezem plàcsati vsze pravdne sztroskeiDin 1000-— za evangeljszki „Dijaški dom" v Murski Soboti. Podpiszani szem sze oszvedocso, ka szo tiszti szramotilni ocsttki nèresznicsni i ob'zalüjem ka szem do'züo imenüvanoga ino ltszt z nemoralnimi dugovànyi. Titàn Jànos Radič predszednik kmétske komunisztiesne internacionäle. Radič organlzétor kmétske komun, zvéze. nisztiesne internacionäle szkleno, ka za predszednika kmétske internacionäle Stipico Radica odeberé. BECS. Radics je telegraficsno znòva proszo dovolènye od policije povrnöti BEOGRAD. Vszi liszti ednäko porocsilo dàjo telegrama ki je priso z Varšave, steri potrdi da je Radič escse izdà v Moszkvi i szi aktivni tao vzeme z organizàcije kmétske komunisztiesne zvéze. V kràtkom de v Moszkvi kongresz obdr'zàni té zvéze. Po telegrami je znäno, ka je ekszekutivni odbor kmétsko komu- Je vsze mogòcse!? Najlepši dokäz, ka je nacionälna pretiranoszt prinasz escse izidak nè v mrla, zäto tüdi zàljénje nase Prèkmur-scsine escse i zdà sze nadaljüje, vrä'z-nistvo pròti našemi nàrodi ne prenehä, je naszledüvajöcsa prilika, ki je rèszan pri szvoje nedu'znoszti szmeja vrèdna. Predkrätkim je prevzeo delo pre-färbanye edne hi'ze v M. Soboti tamos-nyi färbar. V näjbogsem znänyi i mis-lenyi brez vszake zahrbtnoszti szi vzeo dlake : za dveri : bordò rdécse za sztè-no: zuto—belkaszto i za podsztresne csatronye : zelenkaszto fdrbo. Nikà nè miszlécs szkoncsàva delo stero je prevzeo. Oda je 'zc szkoro szkoncsao, ga zavüpno opomené eden vékso csészt noszécsi goszpód : „Ne zapovem, ali vasz zavüpno opozorim ka je vküper nasztàvlanyé färbe szlab vtisz na nas närodni csüt i mo Vam szvetüvao tö szpremeniti." Ka je tanäcs miszlécsi na vogrszki närodoi szimbolum büo, je tazmeto, ali ka je pomota velka bila — v zmiszli — sze tüdi razmi. Szirmäk färbar pa naj sze nyemi navola nezgodi, je — sesés — neseses — na läsztni sztroskaj drügöcs mogo pofàr-bati nyemi prèkdàno delo. Ka je tö tiidi -närodne pretira-noszti 'zaloszten dokäz, nam bole po-trdjävali nepotrèbna. 5. Zagotoviti pa moremo ka je, nè na màio csüdüva-nye szàmoga Prèkmurszkoga näroda, pri szvojem tübivanyi, na komanando nacionalisztov, sze veliki župan od poglavärsztva na obed v Szapäryjovom na csarno-!zuto po färbanom kocsüji pelao. Tö sze nè vzelö na pamet i v Becsi da bi sze szmeo nazàj v Becs. Pri tom sze Radics za- ! prefàrbati nepotrèbno bilo. Pri tom je zàva na tó, ka szo nyemi pri vlàdi ; tak menkala previdnoszt, kak szlü'zbe- ze obecsali té gda je so v Moszkvo. Komuniszti v Bolgariji. Policiszko hi'zo szo komuniszti razsztrèlili. SOFIJA. Neznani atentätori szo ke aretirali. v ztäk pognali politične policije hi'zo v Plevni. Med mrtvimi je tüdi generalni inšpektor notràsnyega ministra { ^ je naproszila naj delajo z bol Ferdezov Vsze okolnoszt. tózejo komunizmi ka szo atentat komuniszti naredili, za & * v ..... volo steroga szo doszta voditelov ki grozi ne szamo bolganjo nego 1 komunisztiesne i zemloradniške sztran- j celi balkän. na okróg-vo'znya vel. zupäna pod asis-teneov politiesnoga exponenta, ki je cè-lomi deli nè szluzbeno, nego agitäci- szko formo dalo. * * ~ Prekmurszke ceszté szo isztina szlabe, popravka prepotrèbne, Telko , , autonomi cészt pa dönok nemamo ka je obrnóla na vsze Balkänszke države bj 5()0/o_ov dokWde trbe)o flavrc8ti na vsze nase Prèkmurszke direktne dävke na stere doklàde (pótadó) navresti zä- BEOGRAD. Bolgàrszka vlàda sze Londonszka konferenca. LONDON. Preminócsi tjeden sze je zaesnola konferenca velike antante v Londoni ki, je namenyena näjbole za pogovor nemške emiszijszke banke, za 'zeleznice, za politiesne i szoldacske pftanya. Cèlo delo sze ne bóde plenarno razprävlalo, nego za vszako pitanye de poszeben odbor szpozsztävleni, ki bó obsztao z vszàke vposttivajócse dr'zàve z stiraj szrokovnyäkov (szak-értO) i pa dvä zasztopnika SHS Qrcsi-je, Portugalszke i Romànie. Vpogóvor pride tüdi pitanye zaszédenoga ozemlja Ruhr ino reparäcijszko i szanaeija Nemške. Med razprävlanyom toga zäd glijov do szpóra prišlo, pri sterom szo Amerikanci vrnesz sztópil i ji poglihali. Krv v Kosovski Mitrovici. kon dopüszti. I ovo, szlü'zbene novine szo prineszle narédbo, podpiszano od gradbena direkcije, da sze za popravo cèszt 50°/o-ni dokladi predpisujejo za Prekmurje. Znäno nam je ka poprava cèszt je za dr'zävo deficit. Znämo pa tüdi, ka z našimi dàcse pènezi sze szamo nqide autonomne ceszté .lèko poprävlajo, nè pa tüdi dr'zävne ceszté, ki szo zató prevzéte v drzävno läszt naj sze tüdi i dr'zävno oszkrbüjejQ ne BEOGRAD. V kosovszkoj Mitro-vici, gde doszta Prekmurszki vojäkov tüdi s/lu zi, kak szoldäki je prislo med szol-dacsijov i razbojniki do krvävoga bitja. Razbojniki szo steli nikiószvetek meti stero I P* z nase däcsne doklàde. lo mo pa je zvedla oblaszt i je proti nyim szolda-csijo poszlala, ki sfzo sze pa oprli i je posztäla velka bitka. Med szoldacsijov je 17 mrtvi i 15 ranjeni, med sterimi je mrtev tüdi eden Prèkmurec z Do- majnsovec (kak nam je doszèmao znä- dén od dnéva bole na nikoj. Za I oyega pitanya je med Francijov i An- j no ali escse nè potrdjeno ze vidli na koj de obrnyeno. Radovèdni szmo pa gda mo léko "'ze ednók szami odmerili autonomne doklàde za nase auton. ceszté i nè kakedno na »befehlt. Previdnoszt i pravico v potrebi, — drügo ne 'zelème. A murska-sobotai önk. tiizoltó egylet 40 éves jubile-umàhoz. IV. E? - "lt€4. Schicht Az ünnepi beszédet Bagäri József martjanci pléb^nos tartotta. Az ezt követö népiinnepélyen a zenét Baläzs szombathelyi cigäny-zenekara szolgältatta, a francia-négyest gróf Szäpäry Päl aranguirozta. Maga az iinnepéiy lélekemelo volt, szép volt és emlékezetes, végét zavarta meg csak Meixner Mätyäs parancsnoknak a kö-zonséggel szemben tanusitott tapintat-lan eljäräsa, mely azonban bocsänat-kéréssel szintén rendbe jutott. Ez évben vett részt az egylet a szentgotthärdi és eöri szentpéteri jubi-laris tuzoltó iinnepélyeken is. Az 1893. évben az elnöki tisztséget a lemondott Bölcs Béla helyébe a julius 30-iki kozgyulés hatärozatäböl gróf Szäpäry Päl vette ät. Ekkor lépett be hivatalosan az egylet a megyei tiizoltó szOvetségbe és ekkor ment foganatba az a hatärozat, hogy minden häz, melyben tiizoltó lakik, ldttassék el evvei a jelzövel. Gyakorlati szem-pontból ez a ma mär nyomok nélkiil létezo hatärozat helyesen ujra volna bevezetendö. 1894. szeptember 2-än alakult meg a tiizoltó egylet zenekara, amelynek — sajnos — ma mär csak nyomät sem lätjuk és ugyancsak ez évben szeptember 9-én mondotta ki a köz-gyiilés, hogy az egyleti fecskendök magänc01okra ki nem kölcsönözhetök senkinek mert azok az elö-fordult esetekben megrongälödtak és igy a tüzesetekhez vaiò készenlét erösen volt korlätozva. Helyes hatärozat, de gyakorlatilag azóta nem ment min-dig foganatba. Szép eseményt örökit meg az 1895. év. Ekkor az egylet az összes järäsi tiizoltó egyletek részére gróf Szäpäry Päl elnöki adomänyäval tüz-versenyt rendezett Muraszombat szék-hellyel, dijjazäs mellett. A verseny dijjait a pälmafai és a battyändi egyletek nyerték meg. Az ez évi angusztus 11-iki köz-gyiilésen lett kiegészitve a tisztikar dr. Geiger Vilmos orvossal és ekkor lett egyleti szolga Vogrincsics György, aki hosszu évek folyamän ugyszölvän haläläig hiven szolgälta az egyletet 1896. évvel aztän ujra megint bizonyos halödäs jelentkezik az egyleti életben, dacära annak, hogy a müködö tagok ez évi aug. 22-töl baleset elle-nében 1000 frt.-ra lettek biztositva, amennyiben ezt az egylet vagyoni Pravo ; I • • » S C HIC HT 0110-milo z znamko JELENI f ^varuje Vaše drago periio. Pri nakupu I pazite na ime « /■- Ä h „Schicht" in znamko „Jelen"! : U^ i ... ■•■■' ereje megengedte. Ebböl aztän hamar differjntiäk tämadtak, a tökevagyon kisebbitve lett. Ugyanis az alapszabäly ellenére a 3 frt tagsägidijat leszällitot-täk 1 frt-ra, mästöl segély sem jutott az egy värosi rendes segélyen kivül, amely azonban kevésnek bizonyult. Belsö surlödäsok is tämadtak és dacära annak, hogy az egylet müködö tagjai az 1898. évi augusztus hó 7-én Vasvärott megtartott jubilaris tìnnepé-lyen megint fényes elismerést vivtak ki maguknak, a halödäs mind érezhe-több lett. Az egylet vegetält. Az elnöki tisztségtol gról Szäpäry Päl 1898. aug. 14-én megvält és az egylet erre akkor gróf Szäpäry Läszlö urat, akkor Fiumei kormänyzot kérte fel, egyben akként rendelkezett, hogy az elnökhelyettesi-téssel megbizta Meixner Mätyäs föpa-rancsnokot. Ez a helyzet aztän sajnä-latos eredményeket szült és beällott az egyletben teljesen csendes stagnätiö, amely 1898. évtol 1907.-ig tartott. Kiki a dolgät végezte is, nem is, — sem felügyelet, sem ellenorzés nem uralko-dott és az egyleti életre vonatkozd, ez idöre terjedö feljegyzések akär rossz-hiszemüen akär nem, de eltüntek, leg-aläbb is akkor, mikor az ujóiagos szervezést az ipartestületben 1907. januär 27-én megtartott välasztmänyi tìlésen a värosi lakössäg nevében megjelent dr. Sömen Lajos tìgyvéd kö-vetelte és azt a välasztmäny a neve-zett inditvänyära el is hatärozta, még nem voltak. Ez utän vette kezébe az ujjäszer-vezés munkäjät dr. Sömen Lajos, nagy nehézségek közepette, mert a belsö egyleti éht teljesen feldulva és minden elhanyagolva volt, szämadäst adni senki nein tudott, gyakorlati kiképzés nem folyt és mindez a tuzeseteknél erösen éreztette is kihatäsät. A reor-ganizäläs a tüzoltösäg intézményének sztìkségessége iränti érzék 'és az irä-nyäban täplälandö szeretet meg äldo-zatkészség és a köteles.^gtudäs felkel-tésével kezdödött, egyben az akkor uralkodó bizonyos konservativizmus megtorésével. Az utóbbì abban ällt, hogy — dacära annak, hogy az alapi-täs óta épen 25 év telt el, — a müködö tagokban nem volt felfrisstìlés, a tagok még az öregek voltak, de munka-biräsuk, fizikai erejük pedig fogytän volt. De az egyletnek vagyona sem volt, hanem telve volt adössäggal, a felszerelés is egész megromolva és elpusztitva. 2 hónapi személyes färadozäs utän jelentkezett az elsö siker az 1908. évi märcius 7-iki kozgytìlésen, amelyen 33 pärtolö és 59 müködö taggal az egylet reorganizälva uj munkähoz fog-hatott és pedig az aläbbi tisztikarral az élén : elnök Pósfay Pongräcz, jegyzö Richter József, pönztärnok Malacsicj József, orvosok dr. Skrilec Mihäly*« dr. Geiger Vilmos, fóparancsnok di] Sömen Lajos, mäszöosztälyparancsnol Hartmann Ferenc, oltöosztälyparancs] nok Hartmann József, mentöosztälypaj rancsnok Meolicz Jänos, szertärno Dittrich Gusztäv, — välasztmänyi ta gok Koväts Istvän, Junkuncz Sändor Dobrai Jänos, Takäts R. Istvän, di Sömen Lajos, dr. Vratarics Istvän Kleinrath Jdzsef, Csiszär Jänos, dr Czifräk Jänos, Horväth Läszlö, Meolicj Jänos, Bäcz Jänos, Hartmann Ferencz Hartmann Jdzsef, Faflik Käroly, Meixnei Mätyäs, Antauer Jdzsef, Ruzsa Ferenc és Lainscsek József„ (Folyt. köv. Véres banda-harcokJljRigomezön A jugoszlav veszteség : tizenhét ujonc köztük két Prekmurec. Hlvatalos jelentés az dsszeiìtkiizésrol. Beograd : Nöhäny nappal ezelött Azem Bejta, a hirhedt albän bandave-zér több szäz tagu bandäjäval összeüt-között az iildözösükre kirendelt katona-säggal. Azem Bejta csapatait a véres harcokban a sorkatonasäg csaknem teljesen megsemmisitette, részben gépfegy-verekkel és ägyukkal folytatott harc utän. A több öräs véres harcról, amelyet a katonasäg, csendörosztagok és a felfegyverezett helyi lakossäg Uizér-ségi tämogatässal folytatott Azem Bej-tänak, a hirhedt „drenicai cär"-nak egy zäszlöaljnyi äll ig felfegyverkezett bandäjäval, a következö félhivatos je-lentést adtäk ki : A Bajräm-ünnepölyre Albäniäböl hivatlan vendégek érkeztek Kosovóba. Azem Bejta jelent meg csapataival Ga-lica, Dubovci, Ljubovci és Mikusinski falvakban, ahovä —• abban a hiszem-ben, hogy biztonsägban érezhetik ma-gukat hatösägainktöl — az albän rab-löbandäkat gytìlésre hivtäk össze. A négy faluban igy több mint 700 rabló gyüit össze. Spasojevics Jovan kosovói föispännak bcsugtäk a gytìlés tervét, aki erre katonasägot és csendorséget hivott segitségul, hogy a falvakat meg. tisztitsa. Kosovska-Mitrovcärdl és Vu-csitnicärdl gyalogsäg, csendorség és ttìzérség indult el julius 14-én, hogy bekeritsék a veszélyeztetett falvakat. Tizenkét katona néhàny fölfegyverzettj paraszt kiséretében mint parlamentairek megkozelitették azt a häzat, ahol Azem Bejta tartozkodott, de puskatüzzel fo-gadtäk öket. Erre a katonasäg ažonnall tämadäsba ment ät, ttìzérségi tüztöl tä-| mogatva. A pokoli tüzben az albän rablökl megkisérelték, hogy keresztültörjenek,] azonban minden ilyeniränyu kisérletUk] kudarcot vallott. A ttìzérség több hä-| zat összelött és a harctéren több mint hatszäz albän rabló elesett. Azt hiszik] hogy maga Azem Bejta is a halottäkl között van, viszont mäs hirek szerint a rablóvezér lohäton a Prizren felé vezetö uton Albäniäba menekült. Kat0-nasàgunkból tizenhét ujonc esett elj közötük két Prekmurec egy Domansov- ' cirol és egy Boreciröl 15-en pedig megse-j besültek. A csaknem kizärdlag ujoncokból ällö osztagok rendkivül vitézfll harcol-tak az elszänt rablók eilen. Izjava M. Arcibaševa. (v procesu Konradi) III. To je bilo samo v enem kraju, ki po številu žrtev ni zavzemalo prvega mesta Petrograda, Kijev in druga večja provincijalna mesta so mnogo presegali Moskvo v pogledu bolše-vičkega terorja. Boljševiki so ustanovili barbarsko institucijo »zastavljencevc. Tisoče biv. oficirjev, buržujev, profesorjev, duhovnikov, intiligentov iij kmetov so zmetali brez vsake krivde in celo brez obtožbe v podzemske prostore »črez-vičajke«. Takšni nesrečneži so odgovarjali z svojimi glavami za vse upore proti boljševiški oblasti. Po mesce so živeli na smrt obsojeni, ne znajoč niti svoje krivice, niti ure smrti, čemu koriste z svojo žrtvijo. Njih so stotine postrelili v slučaju napada na katerega koli igenta višje oblasti, pri poskušenih ustajah, pri odkrivanju zarot, katere so bile | često izmišljene, pri približavanju belih armad in končno tudi samo radi tega da izpraznijo prenapolnjene ječe. Tako so na pr. v noči po pos-kušenem atentatu Fané Kaplan na Lenina na podlagi telegrafskega povelja iz centra razstrelili po celi Rusiji označene zastavljence; torej so za osebno dejanje -eksaltirane deklice z živlenjem plačali tisoči nedolžnih ljudi. Število te grozne noči padlih je odtegnjeno vsakemu vpogledu..... vendar po mnogih podatkih se misli, da je bilo v sami Moskvi čez 500 oseb. Vendar kaj značijo te slučajne številke, ko se pa včasih celo po malih krajih telesa ustrejenih zlagali, kot drva v grmade? Kaj značijo te številke, ko so v podzemskih prostorih »čeke« morali delati betonska tla in žlebove za odtok krvi.? Kaj pomenijo te številke, so na jaltinskem molu lasie ustreljenih in v morje vrženih žensk, pokrivajoč valove, stvorili sliko nekih novih morskih rastlin.? Kaj pomenijo te številke, ko se je v kijevskem mestnem vrtu, kjer so se po zimi vršila razstreljavanja, zemlja tako napojila z krvjo, da je nastala spomladi vsled solnčnih žarkov neprijeten duh grobov. Kaj naj predstavijo te Številke, ko se je med boljševičkimi rablji pojavila celo posebno epidemija krvave norosti, katera je dala povod predavanju v moskovskem zdravniškem krožeku psihijatrov? Žrtvi te znore-losti je sostai med prvimi boljševički najznamenitejši komisar Kedrov »Krvavi« imenovan. Boljševiki niso postreljevali samo onih, ki so se odkrito upirali njihovi oblasti ali ki bi bili vsaj sumljivi zarote proti njim. Oni niso po-streljali samo onih, ki so vsled lakote in mraza bili prisiljeni, kršiti njihove neštete odredbe. Razstreljevali so vse na delu zgrabljene, sumljive in njihove sorodnike. Razstreljevali so vse, katere so smatrali sposobnim, za eventuelna uznemirjanja. -1 ........»«ggglBMMpii Na delovanje rabljev v podzemeljskih prostorih se pa ni omejilo njihovo krvavo delo. Z neusmiljenim I nasiljem so oni s krvjo zalivali vsako nasprotovanje, s topovskim ognjem so razbili na površju zemlje postavljena mesta in vasi. V teh časih njihovega brezum- j nega vladanja nastala lakota, mraz in epidemija dovršili so delo uničenja ruskega naroda. Vsled nepresta-, nega pomanjkanja jedil, bivanja vpol-razrušenih, nezakurjenih bivališčih, utopljaje se v blatu in golazni, brez medicinske pomoči je lahko začelo oslabljeno prebivalstvo v množinah pobolevati. Kolera, griža in vse vrste legarja so neovirano kosili človeška življeja ; niso pa vsi prebivalci Rusije izumrli vsled tega, ker je roka smrti že utrudila in so epidemije druga drugo zastavile. Dovolj je rečeno, da so bile na vseh postajah in stajališčih ruske železnice shrambe do strehe prenapolnjene z mrliči, ki so umrli v vlakih ali pa so na progah in kolodvorih zbrani. (Dalje.) A német ércpénz. TI z tn&rka lesz a legkisebb bankjegy Berlini hir szerint kedvezóen foly-nak azok a tärgyaläsok, amelyeket Schacht, a német birodalmi bank el-nöke Kindersley angol bankärral a német aranyjegybank megalapitäsa dol-gäban folytàt. Ennek a banknak az ed-dig tervek szerint Berlin lesz a szék-helye. Pötanäcsa tizennégy tagból fog dilani, ezek köziil hét német ember lesz, egy fötanäcsos pedig a hitelnyujtó äl-lamokat, Amerikät, Olaszorszdgot, An-gliät, Franciaorszägot, Belgiumot* és Fjollandiät fogja képviselni. A fötanäcs elnöke szintén német ember lesz, még pedig valdsziniileg maga Schacht elnök. Az uj aranyjegybank a német kormänynak csak 100 millids hitelt nyujthat, a postänak és a vasutnak | a onban mihelvt a Dawesféle tervezet életbelépett, 200 milliót. A/ uj bankje-gyet, amelyet ki fog adni, birodatmi märkjegynek fogjäk hivni, legkisebb egysége pedig 10 märkärol fog szólni. Azt is tervezik, hogy a bank arany-, eziist- és rézpénzeket is veret, még-pedig egypfennigestöl kezdve 20 märkäsig., MiVV GLÀSZl — HIREK on-v/» Tolvajija Neznàni csinitelje szo preminócsi tjeden odneszli od Kósz Jànosa v Salovci ràzno obleko v vrèdnoszti 3000 Din. — Ràvnotak od Gorcsan Stevana v Korovci obleko v vrèdnoszti 1200 j Dinarov. 'Zandarmerija zasziedüje ! csinitele. —■ Imenüvanye. Pri posti v Murski Soboti je za definitivnoga postnoga szlugo imentivani Prèk- ! murec Dragovics Stevan. — Izpit vucsitelov z dugo-vàny nacionalne szküpine. I Kultuszminister je odrédo, ka zi zacsetkom oktobra do sze ob- ! dr'za'.i izpiti za one vucsiteie, ki szo doszémao escse izpita né polo'zili, ali szo pa »padli pri izpiti iz nacionalne szküpine predmetov" Ki té izpit polo'ziti scséjo, sže nàj keszné do konca auguszta priglàsziti morejo. — Konyszka premije. Kme tijszka drü'zba za Slovenijo kon-jerejszki odszèk 2. de v Slovenije deveti mesztäj obdrzao pre-gledanye i prèmovànye plemeh-szki konyov, na steri de vsze vktiper 50,000 Din dariivani za nàjlepse konye, tóje kobile. Pré-movatiye de v Prèkmurji v M. Soboti pred hotelom Dobrai 21. aug. ob 8 vóri za szrez M. Sobota, za szrez D. Lendava pa v D. Lendavi na 'zivinszkom plači ob 8 vóri predpoldnévom. Pré-mijo dobijo v Prèkmurji szamo mrzlokrvni konyi. — Vučja-Gomila. Kakor že vsepovsé-di tüdi Vučja Gomili se je ustanovilo letos prostovoljno ognjegasilno drüstvo, štero priredi dne 10. avgusta 1924. plesno veselico v gosiilni Antalič Janeza. Liciterala se bo tudi ob tej priliki eaa mlada srna, Štero so zgrabili lovci v Vučji Gomili. Dobiček pri vstop-ninaj se obrne n« nabavo gasilski potrebščin. Prosimo da neizostane nišče omenjenega dne iz veselice. — Velika občina Murska Sobota. Stev. 1356 1924. Predmet: premovanje plemenskih konjev. Prebivalstvu ! M Sobota, dne !8-ga julija 1824. Naznanim Vsem Interesantom, da bode kon-jerejski odsek 2 kmetijske družbe za Slovenijo letošnje ogledovanja in obdarovanje toje premovanje plemenskih konjev za celi srez Murske Sobote izvršil pri nas v veliki občini Murski Soboti dne 2l.-ga augusta 1924. ob 8 uri in sicer po običajnem redu, pred hotelom Dobrai. V premovanje se vzemejo v poštev samo mrzlokrvnih plemen näjlepSi konji. Za županstvo - velike občine gerent : Dr. Sömen I. r. — 50%-os utadó (pótadó). A hi va-talos lap hozza a kerületi épitésugyi hivatal renddetét, mely Prekmurjéban az 1924. évre pótadó cimen 50% autonom utadó szedését rendeli el az ósszes torvényben megengedett egyenes adók utän. — Lódijazàs. Szlovén gazdasägi egyesület lótenyésztési 2. sz. alosztälya az idén Slovenia kilenc helyén tartja meg a tenyészló szemlét és dijjazäst, mely älkaloinmal összesen 50.000 Din jutalmat oszt ki a legszebb tenyész-ällatokkal rendelkezö gazdäk között Prekmurjéban a lödijazäs M. Sobotai järäs területöre M. Sobotäban a Dobrai szälloda elött aug. 21-én d. e. 8 órakor, D. Lendavai järäs tertìletére pedig D. Lendavän a i ällatväsä^ren aug. 22-én d. e. 8 órakor lesz megtartva. ; Prekmurjéban csak a hidegvérii lovak lesznek dijazva, — A pozsonyi jugoszläv kunzulàtusj megkezdte miikòdésót A pòzsonyi SHS i konzulätus julius 15-én megkezdte mü-kodését a Sienkievic-utca 2. szäm aiatt.: A Szlovenszkón és Ruszioszkón élo jugoszläv ällampolgäroknak a konzulätu-son jelentkezniök kell. Szlovenszkói és ruszinszkói cseh-szloväk ällampolgä-/oknak jugoszläv vizumot ezetul nem Prägäban, hanem Pozsonyban adnak. .— Tanonc sziilök flgyelmébe. A M. Sobotai järäs vendéglos egyesülete fi-gyelmezteti a szülöket, kik gyermekei-ket pincér tanoncnak ohajtjäk adni, hogy mielött ezt megtennék érdeklodje-nek a vendéglos egyestìletnéi aziränt, melyik vendéglosnek van szakképzett-sége. Csak ily helyre adjäk tanoncnak, különben meg van az az eshetóség, hogy härom évig dolgozott, de fel nem szabadulhat. Ugyanez vonatkozik a kereskedöi pälyära, it t a kereskedelmi egyesület adja meg a felvilägositäst. — 13 koronäs só. Nagyobb mennyi-ségtì só került kiosztäsra a kozségek-ben kilónkint 13 koronäert. Ezt a sót Klekl képviselo szerezte a kozségeknek s a kozónség örömmel fogadta a le-szällitott äru sót. — Bövebben a jövö szämunkban. ~ Hamis otvendollàrosok vannak forgalomban. A milanói amerikai konzul értesitette az olasz hatósa'gokat hogy 1023 sorszämmal ellätott hamis ötven-dolläros bankjegyek vannak forgalomban. Az eddigi megällapitäs szerint kö-rülbelül ötven millió értékben hamisi-tottäk az ötvendollärosokat. — Radics foiyóiratot ad ki Bécsben. Beogradban, politikai körökben sokat beszélnek arról a Bécsbol érkezo je-lentésrol, amely szerint Harlakov bol-gär kommunista képviselo kezdeménye-zésére legközelebb az oszträk föväros-ban „Balkän föderäciö" cimmel folyó-irat fog megjelenni, amelynek szerkesz-töje Radics Ivän lesz. A folyóirat, hir szerint minden balkäni nyelven, vaia mint francia, angol és német nyelven közöl cikkeket. A folyóirat munkatärsai a bolgär és jugoszläv emigräns kommu-nistäk lesznek. — Drótnélklili telefon a német vasutl kocsikon. A német vasutigazgatösäg el- hatärozta, hogy decembertöl kezdödöleg az összes vonatokra drótnélktìli telefont szerel fel, amelyen az utasok menet közben koncerteket és elöadäsokat hall-gathatnak. — Az oszträk vizum uj dijszabàsa. Bécs. A nemzeti tanäcs pénteki tìlésén a konzulsägi illetékekról szólló novellät tärgyaltäk. Eszerint utleveleknek egy évre szóló vizummal ellätäsa 10 arany-koronäba fog keriilni, az egy éven be-lül vaiò egyszeri beuiazäs lättamozäsi dija 5, az egyszeri utazäsnak lättamozäsi dija pedig egy aranykoryna. Az aranykoronät 14000 papirkoronäval szämitjäk. — A magyar kölcsön tondoni tuljegy-Zése. A magyar kölcsön tuljegyzése miatt a londoni pénzpiacon a kisebb jegyzéseket torolték, a nagyobb jegy-zéseket pedig 40 szazelék erejéig fogjäk kielégiteni. VÉRSZTVO obsztojécse z 6Va kat. plugov goric, nyi v, logä, szadovnyäka i sóle vceplenic sze odä. K vérsztvi salisi meblirana vila 4 gläv govenszke 'živine, 6 szvioy i za 140 Hl. lagvov. Vecs povè: V. Komavli v M. Soboti varaska hi'za. ODAJIJE ena nova hiša. — Stoji 3 sobe, 1 kuhinja, 1 štala, 1 klet. Svin-ski hlevi, velko dvorišče in lepi vrt Fundušaje 340 ki2. — Zvej se lehko pri NOVAK FRANCI zidarskem podj. Muiski Soboti. SOVos arengedmény! Elkóltózés miatt csemege üzletemben az összes ärukat 50°/'o-kal olcsóbban adom. C1MERMAN BERTA csemegeüzlete. Pazite na razliko med kožnimi potplati in Palma Kaučuk pot plati in petami. Prednosti proti kožnimi potplati so večja trajnost in vzdržljivost čevljev, elastična *> in ugodna hoja, ter nizka cena. Zahtevajte edino le »Palma«. ; . .-•• r — ODDA SZE « edna szpló dobroga sztäna hi!za z ogrädecom i ' z vérsztvenov hrambov, eventuel tüdi z gruntom. V hrzi je dtigo obsztojécsa peka-rija z kompletnim inventälom. Tó vsze po fàl ceni. Vecs sze zvè pri: RÀFL KÀROLY kresmäri v ROGAŠOVCI. Trztvo. Kereskedelem. Blago — Aru. Tanulónak felvétetik egy jobb hàzból vaiò fiu a Prekm. Tiskarnàban CVETICS JÀNOS rófós és rövidäru kereskedó M. SOBOTA Cerkvena uh Uzletében a legfinomabb szóvet s a legolcsóbb vàszon kapható. Férfi, nói és gyermek fehérne-miiek mérték utäni készitését elvälalja. Kész férfi ingvk (häzilag készitve) 50 D.-tól kezdve raktä-ron. Finom és olesó àru, pontos kiszolgäläs, modem munka. 100 kg. Pšenica—Buza Din. » » 'Zito—Rozs » » » Ovesz—Zab » » > Kukorica » » Proszó—Köles » » » Hajdica .» » » Szenó—Széna > 50 » » Graj—Bab csres. » — » » zmésan—vegyes bab — » » Krumpli » 75_ » » Len. sz.—Lenmag > — » » Det. sz.—Lóherm. » •300 225 250 250 300 255 -75 550 400 100 3 m A - 1-50 Pénezi — I Dollär . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 100 Kor. Praga . . 1 lira .... Zürichben 100 Din Pénz = D. 82-— » 012 = » 01185 = » 2-50 = » 3-57 = 6-45 sfrk. Z-häja vszéko nedelo. — Naprèplacsilo za 1 teto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din létno. Céna anonc za □ ein : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklàme 1— mali ogaszi 0-70 Din i-dàvek. Pri vecskrät popüszt. Rökopiszi, kl sze ne szhrànijo i ne vrnéjo sze I Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide posilajo : ; küldendök : Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina j M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal M Ä R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: fostni csèkovni racsun btoj 12980. ;—| —s Postatakarék szàmla szàma 12980. :— Megjelenik minden vasärnap, Elòfizetési Ära : 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinar. Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évent'e. Hlrde-tési àr □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 1 50, rendes 1'—, apróh