MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo.
aprej placsiio: Va leta 24., k 12., meszecsno 4., V zvün-rtvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: 1/s évre 24, V-t évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70 , Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztősét) és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M SOBOTA
Roküpíszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idektit-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszlano, odprta písz-ma 150 , léden veliki 1—.. máli oglasz 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Hirdetési árak négyzett cm -ként: Nyiittér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1 —, í pró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm.
Deklarácija,
íero je dála tienésnya vláda, je puna ejpi dugovány i rejcsi kázse szamo tou, ímájo isztinszA'O vüíou do dela za „národ". líolou do dela i do toga velkoga dela izamo potnoucs proszijo od na tou po-:váni poszlancov i dobro volou.
Blűzi tri meszece je vküper szprávlena lizsa poszlancov, ali kak szmo vidli, do-izejmao escse brez vszákoga isztinszkoga iela. Pogájanya eszi i tá, za volo toga avlacsüvanye vszej potrejbni i szilno rešitev csákajoucsi dugovány, pitany, na škodo národa. Sztrankarszki cíli, steri sze szkrívajo po vszej mogoucsni iménaj pod iriva szűknya, bi nej radi pűsztili do zdra-voga dela tiszto partájo, stera do dela volou má, steroj szo pa nevoscséni, ár szo oni prepadnoli, cügle zgűbili.
..:„Po szklenítvi szenzsermenszke inirov-ie pogodbe — právi deklaracija --, z sterom ! pr/požftitK) vjedíneaye i tou „Trpécse jedínenye sz Szrbijov, da sze nasztávi leodviszna jedinsztvena drzsáva pod imé-nom králjevina SHS", je nasztoupilo rrejmen mérnoga dela"... Tou szo recsí, slere bi nej zdaj, nego pred trejmi lejtmi sze mogla zglásziti. 1 ka szo sze nej glá-szile, je tüdi vzrok, da szo professori szrejdnyi soul demissijo poudali, vcsít vu solé nej i, tou je sztrájkali szo, tak miszlécsi dati znamejnye nezadovolnoszti, stero zhája za rolo zavlecsüvanya plácse pobougsanya k pyí sztáni dosztojno.
Dnesz professori, vütro vszi orgáni drzsávnoga sistema bodo sztrájkali za volo máli plács, [edino minisztri i poszlanci nej (!). Ali bi sze tou dugoványe nej lehko z mérnim poutom rejsilo? Da isztino májo, dati nyim trbej z nerednim zavlacsüvanyem pa neszmimo do sztrájka p iti med vucse-nyáki, stero ji escse bole szprávla v po-nizsanoszt nyí remunéja.
Vendar pa dekiarácija Pasicsa zsé na-glasiije pítanye pragmatike drzsávni szlüzs-bencov, i tou z reduceranyom i z povisa-nyom porcije. Kak szmo od reduceranye predíém píszali, valá tüdi i zdaj, szamo bi escse tou dosztavili, ka naj sze redu-cejranye pri tühinszki vuszaj zacsne, domacsinam sze pa v lásztnoj domovini naj v prvo/ vrszti zagvüsa krüh. Ka sze j pa tícse tisztoga, ka sze tüdi za volo toga I porcijo more podignoti, je krivica. Kak szmo zse píszali, nej povísanye, nego iz-ednácsenye porcije trbej po cejloj drzsávi i sparavnoszt. Nej z po ciie povisanyom trbej vékso plácso divati, aego znizs&ti szoldacsijo, odposzlati rusze, stero nis- I terne milijarde pozsré, szoldacsija pa izdak nej • tak vzdrzsána, kak bi sze dosztájalo.
Kak deklaracija právi „mérno delo sze zacsnolo", zakaj pa te telko szoldacsije vzdrzsávati, csi itak je v 24 vöraj pri po-trejbnosžti vsze szoldacsija vküper lehko. Previdnoszf i nej venkrajívoszt! Na zviina natn zaman precsiscsávanye, csi nam zno-utra szlabo sztánye. Csi scsémo obcsno zadovolnoszt, te pricsakiijemo takse deklaracije
Eddig s ne tovább!
Néma szemlélői a létért való küzdelemnek, merev »profus«-ai az emberi sokadalomnak, a határkövek nálunk is leástatnak. Mint katonai rendszabályok rideg „kommandója" szerint az őrfelállitás szokott, telve szigorral, kimélet nélkül megtörténni, épugy történik a trianoni kommandóra. Nincs kimélet, nem kérdezték az emberiség zömét jó-e, tetszik-e. meg tud-e élni, csak a mit ellenséges érzetü rögeszmélyiik eszükbe hozott, ugy mondta ki szájuk, irta le tollúk, a határt ugy rajzolta le szines ceruzájuk. S ma, ma már ott állanak a tények, a leásott hátár-kövek.
A határkövek . . . Mennyi remény, mennyi tervnek alkonya?! Hány „hátha mégis" lesz elraktározva a feledés mélységébe, oda hova rendesen a remények elhalt anyagát raktározni szoktuk — a csalódás hamarjába.
Megtörtént ... A határkövek jelenlegi ott-állása inti bennünket, hogy eddig s ne tovább. Az addigi remények ne tápláljanak bennünk továbbra is tétlenkedést, kedvtelenséget az igazi továbra is munkához, hanem illeszkedjünk bele a mai helyzetnek megfelelően, mintha ez örökös és megváltozhatlan lenne. Dolgozzunk a közjóért vidékünk súlyos gazdasági helyzetét, jobbra fordítani igyekezzünk szorgos munkával, kötelezettségeink teljesítésével, embertársaink megbecsülésével.
S a mikor a határkövek olt állanak intőpéldaként, hogy eddig s ne tovább, a intőtulajdonképp nemcsak nekünk szól. Mi, ha nem csalódunk, eddig sem voltunk az a nép, kik a gyűlöletnek látható, érezhető eszközeit alkalmaz-
TARCA.
Akik hamar kijózanodnak.
Irta: ROZWADOWSKI
Blanka szeme felsugárzott és kapva az alkal-— mondá — oh ez a legkönnyebb. Holnap-Hó jöjjön el egy légyottra a szigetre és ott háborítatlanul beszélhetünk, amiről akarunk.
Penteley távoztában arról gondolkozott, B]jon elmenjen-e randez-vousra ? Amint Blankán íre vette, az alighanem másra értette a tárgyat feltette magában, hogy nem megy el légyottra, tsz nincs neki semmi szándéka az asszonnyal és oltaképpen nem az asszony a hibás, mert ő be-Élt vele kétértelmiien és erőszakolta ki tőle e ■ott találkozót.
Penteley mégis elment a találkozóra. Az halom és a kíváncsiság az asszony lelkét kimerni ösztönözték és ö oly könnyen nyerte meg anka asszony beleegyezését e találkozásra, miért ne ment volna el. Gyönyörű tavaszi délelölt It és azt a szigetet keresték ki, amely a leg-Hrolabb fekszik a fővárostól.
Blanka magával hozta gyermekét, aki nélkül lem szabadulhatot volna hazulról. Bocsánatot kért Ptateleytől, hogy máskép nem lehetett és látszott
rajta: érzi, hogy találkozóra nem lehet gyermeket elvinni. Akkor mégis miért hozta el.
Penteley meg volt lepve, de nem bosszankodott. Kíváncsi lett, hogy mennyire tud elmenni egy asszony, aki kénytelen magával erre a légyottra elvinni gyermekét.
Leheveredtek a fűbe és nézték hallgatagon, mint folyik el lábuk alatt a Duna. Az asszony keveset beszéli. Minden érzése a s/emébe gyűlt. Ha Penteley ránézett, összeborzongott, hideg és meleg futott át rajta.
Lulu, a csöndes, szelid gyermek kaviccsal játszadozott és gépiesen dobta a kis követ a vízbe, anélkül, hogy ez a játék túlságosan érdekelte volna.
Blanka szeme lázban égett, az ajka forró vágytól kicserepesedett és egyszerre csak ráborult Penteley vállára.
Szinte egyszerre keltek föl, kart karba öltve. Penteley átfogta az asszony csípőjét, elbolyongtak és megfelejtkeztek Luluról.
Meddig? Kérdezte magában Penteley. Meddig mer ez az asszony velem elmenni?... Blanka csak kísérleti nyul, csak tanulmány volt kezében.
Egyszerre csak éles sikoltás hallatszott és nyomban utána locsanás,, mint ha valami a vizbe zuhan.
Penteley, meghallotta a sikoltást, Ioccsanást, megált, az asszonyra nézett. Blanka megértette ezt a pillantást és önkénytelenül felelte: — Lulu? Azt gondolja? Dehogy! Lulu nagyon csöndes gyerek és nem mozdul el onnan, ahova ültetem.
És ebben a feleletben valahogy benne volt, hogy az asszony talán azt se bánta volna, ha Lulu . . . Lehetetlen, hogy ilyen anyák is lennének a világon, gondolta magában Penteley.
Gyermekéért nem aggódik ? — kérdezte kisér-letképen az asszonytól Penteley. — Blanka bosszús arcot vágót és idegesen remegő hangon felelt:
Ugye nem kellett volna magammal hoznom ? Ostoba voltam ! . . .
Pentehy visszasietett, magával cipelte az asszonyt is, arra a helyre, ahol Lulu játszadozott. A gyermek egészen a folyó parijának szélén volt és egy hatalmas követ akart begurgitani a Dunába. Ha még egy pár perccel később jönnek, a gyermek talán már a vízbe pottyant volna.
Az asszony szemébe köny szökött, dühös köny, fölkapta a gyermeket és puszta kezeivel jól elnáspángolta..
Ezzel végződött a kaland. A legelső hajóval visszatértek a városba, hogy soha többé ne találkozzanak egymással.
(Vége.)
tunk volna, törvénynek eleget tettünk, rendelet- [ nek engedelmeskedtünk. Tehát máris beletörődtünk, bele helyezkedtünk az uj helyzetbe, Mura- j vidék tulajdonságaihoz híven, csak jogainkat kértük és kérjük. Ha igy volt, a felállított határkövek, ha méginkább előbbre segitik a múltnak feledését, elvárják az uralmonlévőktől, hatóságainktól, hogy részükről is ez legyen a motttó: eddig s ne tovább. Ne nézzék bennünket ellenséges szemmel, ne Ítéljenek meg, mint lealázott népet szokás, hanem úgy, ahogy az emberiesség erkölcsi törvénye az állam egyenjogú polgárait megilleti. A határkövek itt is megszabták a határt, mert ezután lehetetlenség más, mint egy állam s ezen állam polgáraira egyforma jogok, az egyforma kötelezettségek mellett. Nincs »magyaron«, nincs »nemcsur«, itt most már csak jugoszláv honpolgárok lehetnek, kiknek — nemzetiségükre való tekintet nélkül j kötelezettségei mellett jogai is vannak.
Meg vagyunk győződve, hogy a központi j kormány ezt, mint az állam mozgató szerve már belátta előbb is. Ha pedig még ezután is a nemzeti eszme köpönyegébe bujtatott s pártcélt szolgáló bürokrácia aknamunkája fog ellenünk dolgozni, meg kell találni az utat nekünk is, hogy az ily elemekkel szembeh a „fogat jogért" mondást alkalmazzuk. Csak nem kell megijedni. Az ördög nem oly nagy, a milyenre fes- I tik Azért van orvosság, hogy betegséget gyógyít- j son, azért van felettes hatósság, hogy panaszt I lehessen emelni, amelyhez szükséges, hogy képviselőink, ha van lehetőségük és alkalmuk, ők is ilykép informálják a kormányt.
Ahogy eloszlanak a kételyek, oszoljanak'; el a gyűlölet, a megvetés és ellenségeskedés csirái, kezdődjék az igaz munka s már egyszer a megértés.
Po v morsztvi, v morsztvo.
Krvávo bitje znouvics na Bisztrici. — Nega
vrásztva za te junáke.
■
Escse je nej szploj edno leto, ka je v-dolnyoj Bisztrici v-Godina Marka ostaríji eden decsko z vecsimi szvojmi pajdási nateliko zbio z-koljom, z-hamrom, z-glazsí i Boug zná z kéni drügim Jaksics Majkesa z-Dolnye Bisztrice. da ga je v-spitao trbelo odpelati.
Sztrahsne bolezni je mogao pretrpéti, do-kecs je po trejdnévi nej vöpremímo. On je mrou i ti zsivoucsi szo szoud drzsali, ober krivca i oszoudili szo ga na 11 mejszecov prouszte temnice. Punktum !
Pouleg mlácsnoga szoudaszeje nescsejoucs pritiszkávalo tomi premislávajoucsemi csloveki vu glavou, má bidti káksi táksi cslovek kí do-szta more, steri meszto toga ka bi z-cejlov mocsjouv na tom meo bidti, da sze pravica vöposzvedocsi, je krívco vzéo pod obrambo. Nescsem ga eto pout imenüvati, mogoucse i na tou príde réd. Najsli szo sze i te táksi, kí szo tak pravili: Lüdovmorci szamo 11 mejszecov je málakastiga, li szamo telko, ka naj drügoucs vsze bole má volo tou grozno deto nadaljávati, za stero nevolni 11 mejszecov má szedeti, escse . mogoucse menye dobi!
Nej szo sze vkanili, kí szo szi tak pre-mislávali, ár je zse znouva pá ednoga csloveka na pou bujo, steri znábidti prvle, liki ete redi na szveklo pridejo, sze zse nyegova dűsa od-szeli z-ete nevarne krajine na gvüsnejse meszto. Nyega obráz, gláva je nateliko oranyenya i vküp szkucsena, da ga je niti nemogoucse poznati. Med zsitkom i szmrjjouv viszi, med velikimi mantrami. Malo je vűpanya k-ozdrávlenyi! Nej je csüdo! Z-velikimi koleki szo ga napadnoli naednouk tríjé, štirje i kukli szo ga tecsasz, dokecs sze je gíbao. Cejli nyegov bin je z-toga sztao, ka je szvojo szlü'zbenico, stero szo tej de'vajje napadnoli v-obrambo vzéo.
Sztrahsno vu dűhi vtepene szo etakse na hüdo pout zablodjene, vu cslovecsi kejp szkrite zvi-
ríne, stere z-toga lícsnoga gnüsznoga dela tla t meszta escse telko batrivnoszti szmejo kázati, da szo Dolnyim Bisztricsarom gizdávo szposz- ; lali, ka zsnyí escse tríjé morejo v-etakso doub m rejti.
Vu vszoj groznoszti sze kázse vezdásnyega polozsája zsaloszten szád. Hüdodelnik. razboj- , nik, nej ka bi sze sztrszno szvojege neszmer-noga pogrejska, nego sze ne zadrzsáno zse k- í gomi porobi priprávla.
Z-recsjouv tü je zse te drügi áldov v-ed-nom leti eti v-Bisztrici. Boug zná kelko ji jeszte indri ?
Eto nájbole nouvo vmorsztvo je májusa 31-toga na tejlovo v-Bisztrici vu Vucsko ime-niivanoj ostaríji, gde sze ji je vecs za volo nik-sega politicsnoga zgovárjanya vküpszpravil godilo Med nyimi jebio z-petimi tüvárismi Kreszlin Márton tüdi. Za lezsejsega prerazmejnya volo eti moremo zamerkati, ka te edne vészi sztan-csarje te drüge grozno odürjávajo. (Lejpa krszt-sanszka návada), Nájvecs bítia glávni zrok z-toga zhája. Zdaj tüdi komaj, kak je v-gucs prišla politika, je li hitro szvaja zrászla zsnyé Horváth szabó Ignác gornyi Bisztricsar je szpoud-nyim Bisztricsarom tá szkrícsao: szpoklati je trbej, ka iscsejo tü ? Tou sze je vsze escse v-Vucsko zvánoj ostaríji godilo. Po zgovárjanyi (gyülejsi) szo ti edni v Szabóva ostarijo sli. Kreszlin Márton, te nesztecsen áldov je tüdi tam bio vu ednoj véksoj csupori. Mirovno szo popijávali vküp vszi, steri je bilou z-vszej trej vesznie 15—16.
Ednouk notri sztoupi ednoga zsena okouli 6-te vöre i právi: hodte domou vi dolnyi Bisztricsarje, ár szmo glász doubili, ka vasz scséjo zbiti. Na tou szo tej plácsali i domou sze napoutili. Ali komaj, kak szo vö sztoupili z-ostarije. Z-koljem oborezseni decski szo pred- j nyé sztanoli, steri szo zse na nyé csakali.
Keszlin Márton je szamo telko pítao : Na koga csákate? Koga scséte zbiti ? Komaj, kak je té recsí vöpovedao, Vucsko Stevan (dünájov) gornyebisztrice falót ga je z-kolom z-cejlov mocsjouv v-glavou vdaro. Rávno v onom hipi ; Rebrica Rudolf (steri je zse ovoga vmorsztva tálnik tüdi bio) Kreszlin Mártona hlápca zácsa biti. hlápec i ti ovi szo nikako'vujslí. Ali j Kreszlin Mártina szo zdaj zse trijé Gomza Ferenc, Horváth Szabó Ignác z-Gornye Bisztrice i. t. v. í z-koljom tecsasz kukli, dokecs je nej vküp szpadno, v glávi, v-obrázi sztrahsno oszkrúnyeni. Tam szo ga nyáli vu mrtvo imé lezsécsega, dokecs szo ga szledi ti nyegovi nej domou szpravili. Vrácsa szo nyerni zváli, steri je pomágati nyerni nej mogao, v-spitao ga je zravnao odpelati. Moremo zamerkati, ka je te neszrecsen, mirov-noga postenoga znásanya mouzs bio vszigdár, kí je ni ednoj mühi nej pregrejso i dönok na koj je prisao.
Sztrahsno, nezgovorno znamejnye pokvar-jenoszti düse, nam kázse i tou csínejnye, ka da szo tomi neszrecsnomi vrácsa pelali szo i toga z-kaményem lűcsali, tak da je li vu tiranyi vujsao véksoj neszrecsi, mogoucse bi ga z-ka-menüvali, na kocsüjaj szo nyerni lampas tak potrli.
Szvoje plemenito pozványe odprávlajoucsi doktor je mogao po krozsécsi potáj pobegnoti. Div-joszt toga lüdsztvá i zaosztányenoszt vu düsevni dugoványaj nam kázsejo eta grobianszka dela ; Mládi decski na velki szvétek po tejlovoj pro-cessii, kí bi mogli escse pod ^szvéte bozse szlüzsbe obhodom, kak dobri vrejli krsztsanszki mladénci pobozsne peszmi szpejvati: — liki zvirína z-koljem csáka na mirovne poutnike i domou odhájajoucse poutne lüdí. Ali szo sze pa tej mladénci nej vcsíli vere návuka? Nej szo
szo sze vcsíli Bozse zapouvedi ? Nej szo sze vcsíli velike szvétke vu prestímanyi drzsati ? Csi szo sze vsze tou vcsíli, kakda morejo tak prázni bidti vu düsi ? !
■ Escse i nejma sztvár milűje drűgo sztvár — cslovek pa i nájmre mladina, stera bi mogla z-jákosztjov osznájzsena bidti, hűse dela od zvírine. Nemilüje, neobcsüti cslovejsztva — ka iscse eti ? szamo zgánya, da je z-driíge7vészi, zbiti ga trbej! Dobro známo ka szo tej lüdjé do bigoterie verszkoga obcsütejnya i dönok táksi szád rodijo. Drüge vere lüdí netrpíjo, ár szo krívoverci. i tej právoverci nedrzsíjo za greh szvoje brate bujti. Z-toga sze vidi ka escse te nájjakse iákoszti nepüsztíjo korenyé^'vu "onoj zemli, gde preszvetsenoszt ne pride do szrdc, gde szieposzt, bigoteriajláda ino sze gáji, meszto práve pobozsnoszti.
Vu velikoj meri sze povnozsávajo etaksa csinejnya z-vecs krajov sze szkazsűjeio etaksa i priszpodobna govenszka csinejnya, z-steri ocsi-veszno vidimo, ka sze te cslovek vsze bole vö-szlecsé z-cslovesztva i pográzdzsa sze nazáj vu sztári mocsvar.
Na ednouk ete divjoszti prepraviti je nemogoucse, ali nyé poménsati, prekrátiti má ob-lászt moucs; sto vu toupom dühi neobcsüti po-stenoszti, tisztoga priszíiiti trbej, naj sze navesí ka je morál. Kama príde cslovecsansztvo csi de tou tak dale slo?
Zakaj jeszte obiászt, csi do ti nezvűzdani delali pouleg szvoje náklonoszti? Gde je cérkev, gde ona pobozsna drüstva, csi na eden táksi szvétek, kak je tejlovo, po szlűzsbi bozsoj etakso divjoszt naszledűje. Tak sze vidi, ka ti na jáko zsivlejnye malo názhaja májo!
Gori bi radi pouzvali doticsni faktorov pazko, csi nede zaman, ka vu trejbisztrici, vu etoj vküpno velikoj obcsini na teliko láda ne-zlozsnoszt, grobianscsina, ka szo lüdjé nej szamo vu nocsi, nego vudné v-nevarnoszti. Cejlo noucs po ceszti klanti'vajo táksi tepesie, tak da csi nedovejcs prek potűje eden tűhínec, naveke naveke zgübi volo drügoucs tamtá potüvati, ár sze predrami i szpozna, ka je nej v-rédnoj vészi, nego v-Afrike püsztínaj. Doszta orozsni posztá-jov jeszte v-nepotrejbni mejsztaj goriposztávleni, gde szamo na recsí pázijo i csi stoj v-dobroj voli szkricsí: „Zzívio Radics" dobi trdno kastígo, gde pa lüdí kolejo, tiszto pa obiászt nevídiJ Orozsníke trbej tam goriposztaviti. lsztina ka je tou tüdi nevarno, ka pa csi je tej junáski de'vajje vözbijejo?
Trdo preiszkávo zahtevamo, nej szamo prouti taksoj grobianszkoj mladini, nego prouti sztarisom, kí dopisztíjo szvoje sziní v-nocsí klan-j ti vati i razbijati.
Podgovornim faktorom z-etim napiszkom na pomoucs scsém/,biti, csi sze nyim nazamej-j rim, ino je opomínati, ka tü bogme nájdejo po-: voulí szméti csisztiti.
Pravica tak zselej naj sze tü zadovolscsina vesini 1 naj sze. nepotézsi, nego vsze odkrije.-Neszmi sze nadaljávati i na vszákdanésnyi virtus pozdignoti.
„Nej szamo vu bojni, nego i domá kolejo, pregányajo, lüdjé eden drűgoga, komi je tou? h a má za tem pridti ? Kricsi Tolstoj Leo grof, vu szvojoj „k-lüdém poszlánoj proklamácii". j
Mi tüdi tou pitamo z-Tolsztojom i z-ed-nim one, ki pobczsnoszt, pošteni zsítek, lübézen blízsnyi glászijo, kakda je tou, ka nyihov trüd tak jalov pouv noszi?!
Gornya Bisztrica 1923 VI. 6.
Pripűsztne liszté za krave do rávno tak mogli vöposztávlati bikovszki vértovje, kak pri zsrebcaj (fedeztetési jegy). Tak je odredo minis-i ter kiuetijsztva.
CrLÁSZI.
HIH.1SK.
Betörés. Gaber l'erézija kruplívniki lakos lamarájába ismeretlen tettesek betörtek s elvittek innan kb, 3000 Dinár értékű élelmicikket. Tetteieket nyomozzák.
Titkos jelű táviratokat használhatnak kereskedők, bankok vállalatok, ha erre vonatkozó i térvényüket, a titkos jelek kulcsának ismertetésével a postaügyi ministeriumnak bemutatják. Évi dij ezután 500 Dinár.
Marhalevelek keltezésétől számítva egy évig érvény esek, azaz hogy csak ugy, ha minden 10 napban meghosszabbíttatnak.
Elemi csapásokból eredő mezőgazdasági terményeken esett károk (mint vihar, árviz, jégvagy tüz) az eset napjától számított 8 napon kelül bejelentendő, hogy a hatósági kárbecslés oganositásával az ezt követő kedvezményekkel i lehessen Későbbi bejelentések figyelembe [nem vétetnek, lletékes az okr. glav.
A bepiszkított kapolna. Tesanócon e hó 27-én, a szokásos fehérvasárnapi búcsúra kimeszelt kápolnát, a bucsu megtartása előtti éjen ismeretlen lettesek sárral bepiszkítottak. Az eset miatt a esanociak között valláskülömbség nélkül általános a megbotránkozás. Tettest Horváth nevii kocsis személyében, — állítólag — elzártak.
Játékkártya csempészet. A mai drága játék-írtya s a velejáró taksa magas összege *sibe-rezésre* ösztönzött egyeseket s ugylátszik jól kifizetődött, mert rendszeresen folytatták. Röviddel ezelőtt azonban rájöttek a csempészesre D. Lendaván s megállapittatott, hogy 14 ilyen csomag lett két D. Lendavai kereskedő neve alatt feladva és elküldözgetve Jugoszlávia több városába. A kártya 'iatnik magyarországi gyárából érkezett s már rajta volt az illeték márkája is. A nyomozás ovább folyik.
Vásári tolvaj. A battyándi május 28-i vásáron Heklics M. Sobotai vaskereskedő felállított sátrából Panker Mátyás kustanovcii lakós válo-[atás kö/.ben egy kaszát és kaszakövet „elvállo-gatott«. A kereskedő észrevette a fizetés nélkül elmenő »vevőt«, frakkon fogta s át adta a csendőröknek.
Szerencsétlenség munkaközben. Deutsch Ferenc gr. Batthyányi tisinai uradalom kocsisának a lova tengeri töltögetés közben megbokrosodott. A lé vad futását Deutsch megfékezni akarván oly szerencsétlenül esett a töltögető eke szarvára, hogy súlyos belső zúzódás következtében a M. Sobotai kórházban operációnak kellett magát alávetnie. Állapota reménytelen.
A sorozások vigan folynak. M. Sobotában f. hó 6-án kezdődtek, hol a bizottság nem is oly lálogatós, mert a sorrakerülőkből 90 százaléka biztos beváilik. — Ujabb rendelkezések szerint 1892, 1895—1903-ig csak kik még nem szolgáltak, illetve sorozva nem voltak, tartoznak a soroláson megjelenni s nem 1870-től fölfelé.
Tyúklopások. Rakičanban f. év május 19-- ■ 20-ra virradó éjjel ismeretlen tettesek elloptak Qyörek Istvántól 3 drb. Lajnscsek Ferenctől 2 drb, Bügíiri Viktortól 2 drb, Pertóci Istvántól 1 drb, Biirgerineister Istvántól 2 drb tyúkot. A tettesek ulán nyomoz a csendőrség.
Helyszínelés uj kataszter ügyében VeScicán jun. 25., Polanán julius 23 és Lukaőavcán aug. 16-án veszi kezdetét, melyre a t. birtok tulajdonosok észrevételeik megtétele véget saját érdekükben meghivatnak.
„Semmi különös" Egy kis hevesmegyei faluban, Fedémesen / Barta József erdőőr hajlékára leszállott a gólya és nem kevesebb, mint négy ikergyerekkel lepte meg az erdőőr feleségét. A ritka gyerekáldás érdekességét megnövelte az
a tény, hogy a négy iker közül három lány volt és egy fiú. A kicsinyek természetszabta határidő előtt, héthónapos korukban látták meg a napvilágot és azt csak pillanatokig tudták elviselni. A négyes gyerekáldás hire természetesen bejárta az eseménytelenségbe gubbasztó falvakat. Az egercsehi körorvos, Sarló Alfréd dr. is meglátogatta az örömapát. „Adjon Isten! Mi újság?" -kérdezte az erdőőrtől, aki épen az udvaron foglalatoskodott. Barta József rándított egyet a vállán és egykedvűen válaszolta: »Semmi különös«. Talán kissé humorosan, talán kissé tragikusan hangzott a derék Barta József e két szava. Mosolygó megnyugvás, csöndes fatalizmus tükröződik válaszában és válránditó egykedvüsé-gében, melyre ma, amikor annyi „újság" zilálja napjainkat jó mindnyannyiunknak olyan lélekerő-sitő szükségünk lenne.
Elementarne nezgode, tou je csi povouden, tócsa, vihér ali ogen zanicsi poljszke pripouve, sze morejo vcsaszi, nájkesznej pa v 8 dni glá-sziti na okr. glavarstvo, stero szliizsbeno kvár gori zosaca i tak szamo podpora ali popüszt dácse pride.
Zamenyáva dinárov. Edna sztára zselja sze szpunyáva, raztrgane sztáré dinárszke banke dávcsni urad zamenyáva na nouve. Zdaj bi escse ovim tak trbelo, tou je tou zamenjati. Ali lüdjé tüdi morejo bole v postenyej meti té pejneze, nej tak mantrati v kaksi máli bugyelárisaj.
Štiriletnica realne gimnazije v Murski Soboti.
Realna Gtmnazija v Murski Soboti praznuje letos četrto leto svojega obstoja. To obletnico, s katero se je razvila v popolno nižjo gimnazijo, höce dostojno poslaviti. V nedetjo, dne 17. t. m. ob 11. dopoldne bo v saparyjevem parku v Murski Soboti telovadna akademija, na Vidov dan, dne 28. t. m. ob 9. uri dopoldne pa bo v Kino dvorani v Murski Soboti slavnostna prireditev' z nagovori, deklamacijami, petjem in Gogoljevo igro »Revizor«, katere bodo igrali dijaki zavoda. Na ti prireditvi opozarjamo starše in vse prijatelje mladine. Vstopnine ne bo nobene, pač pa se bodo pri obeh prireditvah sprejemali prostovoljni prispevki za „Dijaško kuhinjo" v katere korist se bodeta vršili obe akademiji. Obenem bodo raztavljenene na Vidov dan v gimnazijski telovadnici risbe dijakov. K razstavi je vstop prost in je vsakdo vabljen.
Prvo vinszko szenye, — kak szmo zsé tou pred dvema tjédnoma píszali v našem liszti — prirédi »Vinarsko driištvo v Ljutomeru« v nedelo 10. junija, 1923. ob 2 vöroma popoudnévi v M Soboti, v lejpom vrejmeni v parki gr. Szapáryja v dezsdzsévnom pa v Benkove k res me presztoraj. Razsztávlene boudo za kostávanye vsze vrszte najbougse Lötmerszka nouva i sztára vina. Vszi küpci sze s/tem pozovéjo na tou szenye, gdé lehko küpijo pO rédnoj cejni nyim potrejbno i dopádno vino. Za dobro kaplico i prigrizek je priszkrbleno, tüdi de igrala Lötmerszka varaska banda. Zaisztino szrecsna miszel nej szamo za vinszke vérté, nego i za nász, da sze tak szpoz-namo z krajinami gdé i kakse vino raszti.
Szkrivna kiejt nemre biti martjánszko ogen-gaszilno društvo, mogoucse szamo nyé kotrige szo taksi »tájni tanaesniki«, da neseseje ovaditi ka vsze notivoga boude notripokázanoga na 5-ga auguszta pri Vezéri obdrzsárioj veszelici. Kak szmo zvedli sze zsé blüzi 4000 Dinárov sztáve zgoudilo za volo té veszelice, pa escse nieden nej vkano kak i ka boude vsze novoszti.
Ljudje kateri mislijo vejo, da negovana, zdra va koža pospešuje zdravje in nar di pred prehla-jenyem manj občutljivo. Za pravo telesno negovanje so preiskušena čes 25 let priljubljena prava
negovanja lepote: lekarnarje Feller: Elza-obrazna in kožo obvaruječa pomada (2 lončka s pakovanjem in poštnino 25 dinarjev); Elza-pomada za rast las (2 lončka s pakovanjem in poštnino 25 diaarjev); Elza-lilijno-mlečno milo (4 kosi s pakovanjem in poštnino 35 dinarjev); najmočnejša Elza-kolonska voda 15 dinarjev; Elza-voda za usta 12 dinarjev; Elza-lilijno mleko 6 dinarjev in drugi Elza-pre-parati ispolnijo vsi svojo dolžnost! Adresirati; EUGEN V. FELLER, lekarnar, STUBICA DOLJA Elzatrg št. 305 Hrvatsko.
Zahvála Amerikancom. steri szo nam poszlali dobrovolne dáre, za notriszprávlanye noúvoga zvoná, nameszto v bojni z rekvirejranoga. Po iméni szo poszlali 4 dolláré Szmodis István i familija z Vescsice ; 3 dolláré: Nóvák József i zsena z Ves-csice ; 2 dollára ; Bükvícs Mihály i zsena Puzsavci, Vitéz Lina z Vescsice, Pápics Ferenc i zsena M. Sobota, Marics Mátyás i zsena Bodonci; po 1 dollár: Horváth István i zsena Brezovci, Szmodis Mári Vescsica, Kocsár István Gorica, Aúgúsztin Miklós i zsena M. Črnci, Kühár Lina Püconci, Pécsek Mári Krnci. Vsze dobredáre szresno zahvali sztémpoútom Vescsicska obesina.
Drž. meščanska šola v M. Soboti. Vpisovanje v mešč. šolo se vrši v poletnem roku v dneh 29. 30. VI. in v nedeljo 1. julija t. 1. v predpoldanskih urah v ravnateljevi pisarni (I. nadstropje ) Učenki in učenci se lahko priglasijo že prej (tudi pismenim potom) in predložijo zadnje šol izpričevalo (svedočanstvo) in krstni list ali izpisek. V prvi razred se sprejemajo učenci in učenke, ki so obiskovale ljudsko šolo — 5 šolsko leto z dobrim uspehom. Od 24./VI. do 1./VII. je nazavodu razstava risb in ženskih ročnih del učencev in učenk. Ravnateljstvo drž. mešč. šole v M. Soboti.
Ménsa tolvajija. 28-ga mája na Püconszkom szenyi v satori Heklics trgovec z M. Sobote koszé i kouszno kaménye odávao, gda je napamet vzeo, ka Panker Mátyás z Kustanovec »ide« sz kaszouv, brezi toga ka bi pftao ka kosta Prijao ga za frakk i prejk dao zsandáram.
Szlüzsbena naznanila.
Priszeljenyé v Ameriko. Generálni iz-szeljeníski komiszariat v Zagrebi naznánya. V Chicagi szhájajoucsi »Hrvatski Glasznik« v edni tej zadnyi szvoji lisztov informativni arti-kulus prineszao, z sterimi dokázse, kak je nevarno i neszrécsno, csi szkűszajo nasi lüdjé prek szouszidni drzsáv iti v Zjedínyene Drzsáve. Med drugim etak pise: Vnougi izszeljenci, steri za volo zmenkanye kvóte ne dobijo poutnoga liszta (vizuma) v Zedínyene drzsáve, proszijo, ár lezsej dobijo za Mexikó sztem mislejnyom, ka sze sztem ognejo osztrim zákonom, prejk Mexike nalehci pridejo v Zjed. drzsáve. Té pa szeglí doszégne tej zákonov oszter paragraf. Kak priliko pise té ártikulus szledécse: Nejdávno je bilou v zsupaníszkoj temnici (County jail) v Laredi, steri lezsí pouleg Mexike, zaprejti okouli 40 Bolgárov, stere je zgrábila Zjed. drzsáv sztrázsa. Vszi szo bili nazáj v Bolgárijo poszláni. V imenüvanoj temnici je tüdi vecs lüdi z nase drzsáve, ki szo po nezákonitoj pouti šteli priti v Zjed. drzsáve. Tü zamerkamo, ka vszi taksi, steri tak scséjo vöospilati zákon Zjedinyeni drzsáv, do aretirani i zaprejti tüdi csi med petimi lejti i do odgnáni tá, odkéc szo prisli. Záto sze opontínajo nasi izszeljenci ne té példe i skodo stera je csáka, csi bi na takso prepo-vejdano formo presztoupili mejo Zjedinyeni drzsáv. (Okr. glav. — polic. odd. št. 1/72 L. 30. V. 1923, Pecsat — Podpisz:.
Uj búzának az ára, a már kötött vételek (zöld hitel) alapján 1200 —1300 kor. lesz métermázsánként.
Zsivínszki poutni iiszti (pasus) valájo edno leto, csi szo vszáki deszét dni podugsani pri riftari, ovak nej.
Enal stek lenica Elzafluida nadomesti 3 steklenice francos-
1J_kega žganja!_^
VSEBINA TO NAREDI!
Sestava Fellerjevega Elzafluida iz najmočnejših esencev zdravilnih že-lišč, cvetja, korenin in lista z najfinejšim destilatom žganja je že čes 25 let vzrok zahvalnosti nebrojnih .ljudi v vseh delih sveta ker jim kakor dober prijatelj v teškeh dneh boiečina prežene. Imate bolečine v udih? V hrbtu? Zobobol ? Nahod? Ste slabi, prenapeti, izmučeni in preveč ob čutljivi ? Želite dober kos-metikum za zobe, zobno meso, lice, glavo? Ali želite v vseh priložnostih imeti za esljivo sredstvo v hiši? Pokusite pravi Eellerjev Elzafluid? Kmalu bodete rekli tudi vi:
To je najboljše
kar sem kedaj okušal!
Je veliko močnejši in izdatnejši kakor francosko žganje in najbolše sredstvo te vrste I V vseh do-tičnih poslovnicah zahtevajte samo pravi Elzafluid od lekarnarja Feller. S pakovanjem in poštnino stane, če denar naprej ali po povzetju :
Skupaj s pakovanjem in poštnino stane :
3 dvojnate ali 1 špecijalni steklenica 24 Din. 12 dvojnatih » 4 špecijalne » 84 » 24 » »8 »	» 146 »
36 » »12 » '	» 208 »
Na te cene se računa sedaj 5% doplatka. Adresirati natančno: EUQEN V. FELLER, lekarnar, STUBICA DONJA, Elzatrg 305. Hrvatsko.
Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
Bi ág o Áru
100 kg. Pšenica—Buza .... K	1700
» » Zsito Rozs ... »	1400
» » Ovesz—Zab.....»	1400
» » Kukorca—Tengeri ...»	1400
> > Proszou—Köles . . .. »	1200
» » Hajdijna—Hajdina ...»	1200
» » Oraoka—Bükköny ...»	2000
» » Otroubi (psen )-Korpa (buza) »	1150
» » Szenou -Széna »	300
» » Graj- Bab.....»	1600
» » Krumpise—Burgonya . . »	340 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag
Detelcsno sz.—Lóhermag
» »
» » » » » » » » » » » » » »
Bikovje
Telice
Krave
Teoci
Szvinyé
| —Bika S - Üsző 0- —Tehén J —Borju .g —Sertés Mászt 1-a— Zsirl-ö. Zmoucsaj--Vaj , . Spej—Szalona Belice—Tojás . .
III. II. I
32-—42-— 57 42- 57 ^25-— 30 — 35 1 57-65 § 95—100 . , » 200 . . » 140 . . » 160 . , . » 4-
1 32
Pejnezi Pénz
1 Dollár .,...-■"= Kj 360 -100 Kor. Budapest = » 6-56 100 Kor. Becs . . » — 50
1 lira..... » 17'—
Zürichben 100 Dinar 6-40
FERRUM D. D. ZAGREB
nove parne
MLATILNICE
Gőzcséplőgépek
v zalogi pri
Nemec János trgovci
Murska-Sobota.
Értesítem.
t. jóakaróimat, ismerőseimet és a vendéglő régi vendégeit, hogy a Radeini Rosenberger-féle, jelenleg tulajdonomat képező vendéglőt, junius 1-vel saját kezelésembe átvettem s azt a régi jó hírnévnek megfelelően fogom tovább vezetni. Szives pártfogást kérve maradtam Radinci, 1923. jun. 1. teljes tisztelettél
Vüjec Ferenc.
Naznányam
vszém mojim p. prijátelom, znancom i krcsmé sztárim gousztam, ka szam 1. junija prevzeo, zdaj zsé mojo lásztno „Rosenbergerovo" krcsmo i mo na dale k nyé sztáromi kéri priszpodobno szam vodo. Proszim za kémvéksi obiszk
Radinci 1. jun. 1923. Szpostüvanyom
Vüjec Ferenc
krcsmár.
NEMECZ JÁNOS
vaskereskedő
M.U.R.S.K.A S.O B.O.T.A.
Nagy raktár:
ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜVEG VARRÓGÉP SORVETŐGÉP és
GŐZ CSÉPLŐGÉPEKBEN

Nájbogsi Portland-Cement Papér za sztrého Izolérpapér za zid Beton za mokre peovnice Superfoszfát (műtrágya) Steinkohl Vogelje za kovácsé Drva vszake vrszíe
sze dobi po dnévnoj ceni pri
Czipoth Viktor
trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 40-9
1
J
Figyelem !
Figyelem!
Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy a raktáromom lévő első osztályú „Vitrea" Cseh táblaüveget m2 mélyen leszállított áro 90 dinárárt adom. Nagy raktárt tartok továbbá porcelán edényekben kocsma üvegekben, amelyet különössen a kocsmárosoknak figyelmébe. A nagyérdemű közönség érdeklődését várva maradok kiváló tisztelettel
IVAN (V1ARKOVIČ
üveg és porcelan kereskedő DOLNJA LENDAVÁN.
Furnire
vseh vrst so v zalogi pri „Produktivni zadrugi mizarskih mojstrov v Mariboru"
Grojški trg 3.
—— Po skrajno nizki cenah! —
Előfizetések és hirdetések a murska tiskarnában is felvétetnek.
Prek-
Mindennemü
i
vonós hangszer javítását- a legolcsóbb áron. elvállal HORVÁTH IVÁN zenész ČERNELAVCL p. M. Sobota.
NORDDEUTSCHER LLOYD, BREMEN.
(SEVERONEMŠKI LLOYD.) Vsem Atnerikancem najboljpoznano parobrodno društvo. Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: HRV SLAV. GOSPODARSKO DRUŠTVO V'ZAGREBU. Brzojavi: NORDLLOYD ZAGREB.
Poslovnica v Zagrebu:
Viator konačište, pri uoSdržav kolodvoru.
Podružnica v Beogradu:
Obiličev venac 10.
Podružnica v Ljubljani:
Eduard Tavčar, Miklošičeva-ulica.
Podružnica v Vel. Bečkereki:
Johann Graf, Cara Dušana ulica.