férsastveni, po üti esni kulturni tjédnik:. Szilája vszáko nedelo. iprej placsiio: Va Seta 24., 4 12., meszecsno 4.. V zvün-itvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto. ÖRSZKA KRAJINA MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: V2 évre 24, 1 -t évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente. Reűitelsztvú i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA Rokopíszi sze eszi posílajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza. Cejna inseratov za □ cm: Izjave, posziano, odprta píszma !'50., réden veliki 1—., mali oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt. Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1—., Apró hirdetés 0*70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm. Kak je isztina. „N o v i n e" sze tüdi toplo szpoin<>néjo •Küzmics szvétka. Na konci szvojega na-iszka tak pišejo prvie szmo nej szmeli 10 szvojem jeziki gúcsati ni v-souii, ni v-iradaj escse i niti v-cérkvi nej. Novine fi vszákoj priliki nika táksega morejo iraviti, ka sze z-pravicov protiví. Ali je pa ito je tou píszao prvie nej tü zsívo i nekak je bilou? Sto je kráto nam v lasem jeziki gúcsati v-uradaj, gde szo na iega jezika doinácsi lüdjé bili? Sto more k praviti ka pl. denem pri szolgabiroviji, :ak nazáj zmíszlimo pokojni Augustich, 'ósfay, pa escse zdaj zsivoucsi Horvát 'ál szo koga nej poszlühnoli csi je szio- | renszki gűcsao? Rávno tak pri králevszkoj lirovíji Augusztics, Pongrác i drugi. Csi izo glih bili med nyimi gda te nas jezik leznajoucsi, v-uradi je vszigdár bio veriten almács, ki je raztolmacso jezik. I tou tüdi ■dobrov dűsov lehko právimo, ka steri sesztník sze je duzse tü drzsao, sze e pascso lüdsztva jezik navcsiti. Pred lirovijov szo escse táksi lüdjé ráj gúcsaii szlovenszki, kí szo dobro vogrszki znali, dom jo je niscse nej prekráto. Sto je míno v-souli szlovenszki jezik vcsiti. sztina, ka je drzsávnoga tüdi trbelo vcsiti. sztina ka szo lüdjé szamí na tom bili naj k deca navcsíjo vogrszki, ár je tou znad iotrejbno bilou. Na tou je prejkmörce érsztveni polozsáj nagíbao. Ka prejkmőrec nevidi ka je nyemi potrejbno, i on tou majji. hitro prevídivsze brezi szilé szamovolno na szvoj haszek sze navcsí. Ali pl. denem vere návuk je pa ií v-maternom jeziki bilou zapovejdano vcsiti. Isztina. ka gde je deca vogrszki znála sze je ráj vogrszki vcsí a toga tüdi. Ali szílo je niscse nej! Ali sto je brano vu vesznicaj pri veski uradaj v-maternom jeziki gúcsati? Sto sze je mejsao v-cérkevne szlüzsbe jezik? Tak míszlim, ka kí nacsi píse, kak je pravica, pregreši prouti onoj zapouvedi, stera právi: „Krivo ne szvedovsi". Steri .szluga vszigdár prvej-sega vérta doj nosú, de z-nduvim tüdi tak deíao Za 100 lejt, do lehko tak píszali, ka szmo nej szaieii szvojega jezika nücati, ali zdaj da tou pokolejnye, stero zná kak je bilou i kak jeszte, taksa krivica je szramota. Preglednimo zdaj malo vu urade, gde j szlovenszki csesztnícke jesztejo, szlovenszki gucsíjo k nam, jeli je mi razmimo popolnoma i oni nász tüdi nej i rávno z-toga szhája doszta zmejsave. Jeli jeszte tolmács, kí razsiozsi? Dosztakrát more szirmák prejkmőrec fiskálisa najéti, gde bi ga nej trbelo, ali boji sze, ka ga nedo razmeli i zagucsí sze i záto drzsi' priszebi fiskálisa. Ali pa kelko lűdi razmi szklepe, zustelinge, stere dobi, odkoj gucsijo?. Dosztakrát zse birouvje na pomoucs zovéjo pomocsni jezik, ár znájo, ka tou lüdjé boie razmijo pl. denem: tárgyalás bode, ítélet, árvaszék, törvénszék, alperis, felperis itv. Gda mo mi tou sziovenscsino znali, da jo uradniki tüdi vszáki po szvojem krajnoin jeziki gucsí ? Ali je pa nacsi v-soláj, razmijo deca vucsitela i on nyé? Navcsí sze zdaj dejte teli ko, kak prvie? Pitajte sztarise. Jeli ne-prisziljávajov-tühinszkom nerazmetom jeziki píszani kátekiztnus na vere vcsenyé? Jeli sze deca morejo zsnega vere návuk navcsiti, steroga zsaiosztne poszledice sze zse szkazsüjejo i zse boie sze bodo zskazsüvale szledi. Ali pa on piszátel tou nevidi, ka na velke szvétke, na tejlovo mladézen vu ostaríjaj bitje provokáliva, — bode escse nacsi! V-Szoboti szo v-ednoj szrejdnyoj souli v-nasem jeziki píszani kath. Káte-kizmus proffessorje vküp poubrali i pri-szíiili krajnszkoga. Lütaráne tüdi prisziljáva vísisa obiászt naj tázavrzsejo vu szvojem jeziki píszani katekizmus i krájnszkoga nücajo, szamo ka decé sztarisje tou nikak neprivolijo. Kak szmo pa pri cérkevni szlűzsbaj? Vszém je znáno, ka sze zsandárje mejsajo v-tou szvéto csinejnye, naprejjemléjo dü-hovnkie zakoj drzsijo vogrszkim vernikom v-maternom jeziki szlűzsbo bozso ? Prouti ednoj gmajni, stera je dokoncsala, ka meszto vszáke trétje nedele, de szamo vszáki mejszec ednouk drzsála vogrszkim vernikom bozso zslűzsbo, tou je tou meiíye-krát, kak prvie i zatogavolo vísisa obiászt po dojnapíszki po sinyouri predíszkavo po-sztáviia, kak szmej vu vogrszkom jeziki szlűzsbo bozso drzsati? No pítam pra-vicsnoga piszátela, steri z-krlvim obrázom scsé pravico gúcsati, jeli je tou prvie bilou gda csüti? Jeli szo „divji" magyárje csiníli tou, stero zdaj krotki nasi bratje csiníjo? TÁRCA. A kis Kohn. (Folytatás) — Élni kell tudni az embernek édes Julis-tóm, élni amig fiatál, hisz úgyis olyan hamar ilrepülnek az ifjúság ivej és aki még nem is asználta fel őket, mit ért, mit tud. A fiatalságot ak egyszer lehet élvezni, ha elvesztettük, többé 111 jön vissza. Amikről itt maga beszél kedves uliskám, az már csak agyoncsépelt frázis. Csak nagymamáknak való, nem pedig egy ilyen gyö-vörii szép lánykának, mint magácska édesem, aki épsége révén, ha nem a régi elavult divat szelt rkar élni, hanem a mai modern szokások érint, szerencsét, gazdagságot szerezhetne. Ne iize, hogy hogyan éltek a nagymamái, hisz a vat is változik, a szokások is. Lássa én hogy eretem magát, tán el sem hiszi, pedig igazán omolyan mondom, kimondhatatlanul szeretem agát. Magáéit képes volnék mindenre. Mindene-Jet odaadnám magáért, még az életemet is, csak 1 lenne az enyém. Hogy Juliska mit felelhetett Kohn úrfinak, már a doíog menetéből is kivehető, mert a dolog vége az lett, hogy a kis Kohn addig kísérgette és ária meg esténkint a gyár kapujában, mig ő is, mind megannyi más szerencsétlen lány, a csábító gazember áldozata lett. Igaz, hogy most már nem kénytelen Juliska, hogy a gyárba járjon és egy pár korona havi fizetésért dolgozzon, hogy nemcaak körmei, hanem még az ujja hegyei is elkopjanak belé. — Az ördöggel cimborálsz, szólt az öreg Koh fiának, amikor Ernő győzelmét a lány felett elmesélte neki. Az élktembe fogadtam volna, hogy nem birod elérni célodat és mégis! Pedig de hányan próbálkoztak már meg vele és nem bírtak zöldágra vergődni. — El is veszítetted volna fogadásod, amint látod, volt Kolin úrfi szava, aki vigyorogva verte le cigarettája hamuját. Hanem azéri nekem meg van ám vele a bajom ! mert azt akarja, hogy vegyem el. Mindenáron ezt akarja a nyavalyás. — No és ? — vigyorgott most az öreg Kohn is. Elmúlt egy pár hónap és Juliska újra egyedül van. Mindenáron el akarta magát Ernővel vetetni, folyton csak a házasságról beszélt és ez kiábrándilá Kohn úrfit. »Ne légy már oly csacsi — szokta volt mondani — hogy vehetnélek én el feleségül ? Én a gazdag gyáros fia, egy szegény gapirólányt. Mit szólaa a világ? Külömbeo nem is nősülök addig, mignem a hajam megőszül. Akkor is csak gazdagot, akinek pénze van vagy ha ez nincs, hát hirneve vagy rangja. Máskép ki kellene maradnom a társadalomból, azt pedig csak nem kívánhatod. Hisz kinevetnénék még a kofák is Nem! ez nem lehet! Lehetetlen.« Hiába könyörgött, sirt, fenyegetett Juliska, nem használt egy fabatkát sem. Kohn úrfi hajthatatlanul állt elhatározása mellett. Juliska nem volt többé az, aki azelőtt, Ernő csak unalmasnak tartotta társaságát, süt elviselhetetlennek is, örökös jajgatásai és kérlelései miatt. Eh mit! gondolta magában Ernő úrfi, minek nekem egy léány ha nem tudom vele kedvemet tölteni, És azért, ahogy ö magát elég udvariasan kifejezte, segbe súgta a lányt. Tehát Juliska egyedül maradt. »Tönkre tett, rosszá, rossz is akarok maradni« mondá a lány és nemsokára talált is magának egy uj udvarlót, egy dúsgazdag öreg ur személyében, aki Juliskát a színpadra képeztette ki. A színpad azonban, amely soknak a világot jelenti, őneki nem jelentett semmit. Abszolúte semmit. Az alakja igen I ez kitűnő volt, de a hangja, az magánkívül állt, az utolsók között. Azonban Juliska mégsem hagyta el az uj pályáját és ha már nem lehetett énekesnő, hát lett belőle táncosnő és itt meg is állotta helyét. Amikor ballet jelmezében a színpadon megjelent, a közönség fiatalja, öregje egyaránt örvendtek és gyönyörrel legeltették szemeiket rajta. Juliskából egy hires és ünnepelt személyiség lett, egy ünnepelt csillag, a lánc terén. Egész Európát végig járta, sőt még a tengerentúl is járt és bár- Ali pa nevídi, i nevej, ka v-Beográdi, vu horvatskom vecs vogrszke rejcsi sze csüje i zatogavolo sze niscse ne-bojí, ka sze Jugoszlávia poderé, kak eti prinász, gde je velki tál vogrszkoga jezika sztancsarov? Trprlívoszt i pravico vu píszanyi, gucsi i csinejnyi drzste za sznájgo vaso, teda vecs hasznite národnoszti i cslovejsztvi, kak pa z-sovinismusom! A politikai hatóság a közerkölcsök őre is egyszersmind. Ugyanakkor, a mikor arra kellene ügyelnie, hogy az emberiségnek sehogy se legyen alkalma arra, hogy olcsón, tehát elősegítve juthasson azon ezközhöz, mely a már beteg erkölcsök sülyedését elősegíti, ellenkezőleg szorgalmazva, illetve egyes embereknek ezen bűncselekmény végrehajtásához segédkezet nyújt. Ergo a hatóság a bün elkövetésében a közvetitő szerepét játsza. Tudott dolog, mert hisz' nem egyszer halljuk, olvassuk a sok ijesztő formát mutató reklamképeket, könyvet stb., melynek mindannyira az alkohol borzalmas romboló hatását varázsolja elénk, vezeti le. Nem egyszer olvastuk, láttuk avagy hallottuk borzalmas gyilkosságokat, rablásokat, melyek legnagyobb része az alkohol idegbomlasztó hatásától eredt. Szóval az alkohol végzetes voltát sok dolognak a rovására Írhatjuk, a melynek szűkebbre szabását, elvezések némi formában, való korlátozását a hatóság volna köteles (mint tudják van is utasítása) szorgalmazni. Sajnos, minálunk Prekmur-jéban éppen fordítva van. Ha a revolver nem volna olyan drága, mint a milyen magas az ára s ha a hatóság szabadon engedné árusítani, bizony minden gyerek játszadozna vele s a szerencsétlenségek számáthatványozva olvashatnók. Éppen igy van az alkohol kimérésével is. A hatóságoknak van egy utasítása, a mely szerint az italmérések engedélyezését a legszűkebb keretek közé szorítsák. Bár engedélyhez (koncessióhoz) kötött és sokszor kellendő ily üzletet nem ád a hatóság, de annál könnyebben az u. n. „pintes kocsmát," mely aztán minden korlátozás nélkül valóságos lebujókká,, betegségterjesztő bacilustenyésztőig fejlődik, sokszor a kellő ellenőrzés hiányában valódi piszok fészekké (tiszt, a kiv). Mindezt pedig azért, hogy az adóval jobban megterhelt és ellen- őrzés alatt álló korlátlan kimérésekkel szemben a piszkos konkurencia kifejlődhessék. Tekintet nélkül azonban arra, hogy igy a betegségek olcsó áron terjedjenek s hogy az iszákosság bomlasztó következményeihez a nép olcsóbban jusson igy és azon mód, a hogy ezt az utóbbi időben az egyes »pintesek« az ő »ipari engedélyük« igazán űzni szokták. Eltekintve attól, hogy az egyes »pintisek« már odáig mentek, hogy nemcsak nyilt üvegekben mérnek spriccereket, de zenét is tartanak, az ipari zsabály 17., 22., 36., és 44. §§. ezt világosan körülírják, illetve tiltják, tehát közegészségügyi és közerkölcsi szempontból a hatóságoknak nem nap-nap után több és több ily „pintest" engedélyezni, hanem a fenti §§. figyelembe vételével, az ipari szabályok 131., 132. és b. lít. alapján kellene eljárnia, Ha Prekmurje egészséges jövőjének nem sülyesztése a kitűzött cél. Dvojni morilec v Ljutomeri bivajoucsega inzsenerja Qanusa zsené i deteta, po szedásnyi preiszkávi obszodáj sze na nyí sztároga szlugo dá szuinleti témbole, ár na nyegovi prszaj i obrázi vidoucse poskrabánye nevej zagvüsno dokázati odkécz je doubo. Nyega szo prejkdáli okrozsnomi szodiscsi v Maribor tüdi oszumle-noga ruszkoga kapitána Ovrečova pa, ár je dokázao szvoj alibi, je z preiszkovalnega zapora odpupuscsen. — Dolnje Lendavszkí cirkusz. Nej je szmeha vrejdno i tak nebi tou imé nebi szmeli dati tomi dogoudki, ali morálni vtísz nam dá miszliti, ka je zanikarnoszt doticsni D. Lendavszki obiászt cíl, da scséjo meti mesztni cirkusz: Kak, zsé vecskrát, tüdi i 23. t. m. sze lüdsztvo vkü-per nábralo okuli hotela korone i sze veszélo na noríji neszréckne zsene po iméni Göncz Vilme z Kota kí je v pámeti zblodjena. Vecs vrszt figur nemorálni, tüdi dosztá nevarni kázali szploh do kaménya lűcsanya. Vecskrát — kak szo pravili ..... zgrábi málo dejte gor i spila zsnyim vsze norije. Ka pa csi ednouk do Lendave vodé pribizsi tam sze pa z vodé lücsa-nyom rejo od nyega. Sto de kriv tomi? Zakaj sze obiászt ne pobriga za tou, ka bi tá ne-szrécsna dűsa gdér v za tou osznovanom zdra-vilnom instituti presztor dobila i nej po cesztáj da nyé nemorálne, nevarne spilanye D. Len-davszka obiászt tak necslovecsanszko dopüsz-tíla. Ali je demoralizácia taksi rekord doszégnola? — Gmajnszka zemlisesa, stera szo cérkevni kántorje vzsívali, sze po odredbi ministra morejo v lászt solszkoga sztouca dati. Po toj odrédbi bi odszejmao pridejlek tej zemlises tej soul vucsítelje vzsívali. Tü sze verszke lászti nevar-noszt vidi med lüdsztvom i de doprineszti tezsko. Kak sze csüje je min. predszednik obecsao tou odredbo nazáj vzeti. — Kiipsinci. Nasa obesina je nej rnejla prl-pravnoga bika za plemen, steroga bi posztávila pred licencovanya komissiio. Obiászt je za toga volo toga küpila ednoga bika za naso obesino, touje za plemen nasi krav. Obcsinszki odbor sze je potegüvao prevzeti toga bika i tak dugo sze hrano v stali g. Osterera, ka nam je na 60 000 kor. prisao bik. Lejpo obcsinszko vértü-va íye je tou, da nam takse vísesnye sztroske delajo sz prouti posztávlanyom. Z vlomiínim námenam szo zsé pá zacsínyali nej dugo oroupano bauto trgovke Mezei Julije v Martjanci znouvics zroupati vnocsi od 21 na 22-toga t. m. neznáni csinitelje, szamo da szo hízsni vértovje pri vrejmeni zacsiili i tak sze tem vörnim delavcom nej poszrecsilo. Preisz-káva sze prouti tem „neznánim" zacsnola, kí szo nej mogli drűgi bidti,, kak sterim sze je pred-tern zsé poszrecsilo, klücsne poti znali i trgouvke znouva notriszprávlenoga blága vrjednoszt po-: znali. Zsali boug, ali tej szo escse dnesz tüdi neznáni. Tou sztno zsé vajeni' . , . Višji šolski svet v Ljubijani naznanj s štev. 6781 z dne 12 Vil., da se prične na drž. meščanski šoli v M. Soboti novo šolsko leto U. septembra 1923 z vpisovanjem 10. sept so sprejemni, naknadni in ponávljalni izpiti. 12. je božja služba in 13 septembra se prične redni pouk. V I. -razred se sprejmejo dečki i deklice, ki so z dobrim upehom dovršli 5. šol' leto. Predložiti je zadnje šol. izpričevalo (svedočanstvo). Zsrebec belgiáner, zsúti Iiszják, z belimi gribami i repom, 8 lejt sztár sze óddá. Vecs pove reditelsztvo liszta. Eladó egy belga mén 8 éves, sárga, fehér fark és :-: :-: nyaksertévei. :-: :-: Bővebbet a lap szerkesztőségében. hol jelent is meg, légiókra rúgott imádóiknak száma. Ifjú és agg egyaránt törtetett utána, mind-egyiök azon volt, hogy a művésznő kegyeit elnyerje és ha nem, megelégedtek egy mosolyával is. Juliskát körülvették fényes pompával, ékszerekkel és drága ruhákkal. Főurakkal mulatott, szóval fölvitte az Isten a dolgát. Több évi vándorlás után Juliska megint Kassára vetődött, hogy az ottani orpheumban vendégszerepeljen. Nagy hangú plakátok jelezték, hogy ma a világszert ünnepelt, gyönyörű szépségű »baba királynő« fog vendégszerepelni. Kohn Ernő is, több társával, elment az égig magasztalt művésznőt megnézni és egy jobb oldali páholv-ban foglaltak helyet. Természetes, halvány sejtelme sem volt, hogy ki lehet az a „babakirálynő" hisz ő annak örült, hogy Juliska elkerült Kassáról, mit törődött ő, hogy hová, mi fog vele történi. Szóval, valami kitudja miféle divát vártak a színpadon megjelenni. Annál nagyobb volt Kohn úrfi meglepetése, amikor a fellépő színésznőben Juliskára ismert. Tele briliánsokkal, gyönyörű fenséges alakján szép harmonikusan simult a drága ibolyaszínű selyem-tricó jelmez. A gyönyörű aranyszőke hajjal gazdagon ékitett fejet kacér kis kalap fődé, amelyen valódi drága structollak hullámoztak. Igy foglalta el Juliska a »baba királynő* helyét a színpadon és kezdé kecses mozdulatokkal lejteni az elragadó orosz ballettet. - Juliska! — kiáltott a kis Kohn most magából kikelve és szemét tágra meresztve nézett a művésznőre. Hisz ez Juliska ! az én Juliskám. Az orpheumban ismert személy volt Kohn úrfi és ő ezt kihasználva, az egyik szolga által felküldte a névjegyét a művésznőnek és kérte, hogy egy rövid párbeszédre fogadná őt. — Uraságod menjen az öltözőbe — sugla oda a szolga Kohn úrfinak, aki mint a szélvész rohant be ajtóstul a művésznőhöz. — Juliska! édes szép Juliskám! Csakugyan te vagy? Hallod beh szép lettél! Ez aztán'az igazi meglepetés! — Ugy-e! Bizonyára nem is álmodta Kohn ur, hogy engem valaha igy visznntlásson ? — szólt most a művésznő, rideg, kimért hangon. — Az igaz! De hát meni édes kis bogaram, miért magázol engein, hisz régi jóbarátok vagyunk mi, sőt több. Szabad vagy ma este? Meghívlak. A művésznő válla felett megvető pillantást vetett a kis Kohn úrra, majd rideg hangon szól : »Mit gondol tulajdonképpen ön? Azt hiszi, hogy ugy mint régen? Ah azok az idők etmultak. Én akkor egy buta teremtés voltam, hogy egy ilyen fráter szavainak hitelt adtam, de már vége! Ne háborgassuk a régi eseményeket, amelyek már félig meddig feledésbe mentek«. — Juliska! drága Juliskám I — kiálta Kohn úrfi magából kikelve — te enyém leszel ismét, enyém voltál és van jogom, hogy ismét magaménak követeljelek. — Eszem ágában sincs! — felelte Juliska — Ami volt, az elmúlt és nincs most. Hisz amit ön atyjától havonta zsebpénzt kap, az ma nem volna elég nekem, zsebkendőre. Nem büszke ön, hogy mivé tette a szegény kis gépíró Juliskát ? Kis Kohn nem halotta felét sem. »Juliskám, drágám, légy enyém, jóvá teszek mindent! Elveszlek feleségül. Hallod? isten előtt mondom elveszlekU Tovább nem folytathatta, mert a művésznő egy vékony nádpálcát vett elő, amelyet a színpadon is szokott volt használni, szép ezüst foggan-tyuval és avval K"hn úrfinak szeme közé vágott. »Nyomorult gazember!« kiáltja a dühtől elfúló hangon. 2A szegény gépíró lány, aki tisztességes volt, kevés volt neked? Nem vehetted el feleségül? És most ugyanaz a gépirólány, aki már mindenét elvesztette a világon, jó lenne? Menj, takarodj, előlem! Te a népek sallakja«. Juliska kinyitotta az öltöző ajtaját és botjával kifelé mutatott. Kohn úrfi hebegett még valamit, de a művésznő rárivall: „Takarodj ki aljas fráter!" Kohn úrfi elkotródott. Amint az ajtón kivül volt, a művésznő rázárta ajtaját, a divánra veté magát és keservesen sirt. (Vége.) — Betörési kísérlet. A közelmúltban teljesen irabolt Mezei Júlia martyánci kereskedőnő boltiba 21.-ről 22.-ére virradó éjjel ismét próbál-:oztak betörni, de ezúttal siker nélkül, mert a lázbeliek megneszelték a dolgot s a tetteseket munkájukban megzavarták. A nyomozás ismeretlen tettesek ellen indult, de ennél csak azt lehet sejteni, hogy a kísérletezők csak azok lehettek, kik annak idején sikert értek el, kik a járást tudják és az újonnan beszerzett árut ismerik. Sajnos a dologban csak az, hogy az akkori ismeretlen tettesek — még ma is ismeretlenek maradtak a hatóságok előtt. Ja ez már megszólt vicc! — A ljutomeri gyilkosság. Ganusov mérnök feleségének és gyermekének meggyilkolásával vádolt és letartóztatot Ovrečov orosz kapitányt, miután a vizsgálat folyamán alibijét igazolta, szabadlábra bocsátották. A mérnökék öreg szolgáját, akire alapos a gyanú, hogy ő követte el a gyilkosságot, a napokban adták át a maribori törvényszéknek. Ganusov mérnök ezúttal a Ljutomeri kórházban fekszik betegen. Pénzelhelyezés. A mai viszonyok között amikor a pénz értéke teljesen bizonytalan, mindenki igyekszik szabadulni pénzétől. A keres-edő árut vesz, aki pedig nem kereskedő az értékpapirosba fekteti felesleges tökéjét. A pénznek ezt az elhelyezkedési törekvését élénken illusztrálja az a két nagyarányú alaptőkeemelés ami mostanábau Szombathelyen van folyamatban. A Vasmegyei Általános Takarékpánztár, amelynek gr. Batthány Zzigmond az elnöke 5.000.000 koronás alaptőkéjét a julius hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésen hozott határottal .000.000 koronára emeli fel. Az 1000 korona névértékű részvényeket 2000 kor. adják s a egyzésre mindössze 13 nap áll rendelkezésre, mert jul 31-én tul már részvényt nem lehet részvényt jegyezni. — A mezőgazdasági Takarék és Hitelbank r. t. jul. 16-án tartott rendkívüli özgyülést s elhatározta, hogy 24.000.000 alap-őkéjét 75.000.000 koronára emeli fel. Itt a 200 kor n. értékű részvényekért 650 koronát kell adni. Jegyzési határidő julius 31. Ezek a rövid határidők arra engednek következtetni, hogy a szombathelyi közönség nagyon siet a papiros-lénzt jól elhelyezni. - Sírkövek Murska-Sobotában. Eddig Szombathelyre és Gráczba kellett menni, ha valaki sir-övel akarta megjelölni elhunyt hozzátartózojá-jnak sirját. Ezentúl ezért sem kell fáradni, mert amint értesülünk Nemecz János vaskereskedőnek si'cerült több hírneves külföldi kereskedővel összeköttetést létesíteni s rövid idő alatt óriási árvány, gránit és műkő lerakat lesz Nemecz János vaskereskedésében. — Kémszervezet IVI. Sobotában ? A „Bács-megyei Napló" hétfői száma egy cikket közöl, mely szerint Pélmonostorban egy Kovács József nevű egyént tartóztattak le, ki magyar-írszágból jött át a határon. Átkutatáskor számos iratot találtak nála, mely már egy magyarországi Vérszövetség" című kémszervezet Jugoszláviára is fennálló szervezetre bizonyít. Állítólag gy ily kémszervezet, mely fel is^van fegyverezve magyarország érdekében, Čakovecen és Sobotában (?) is. A fris hír jó, nembaj ha Pélmonostorról is jön M. Sobotába. íxieasi — Péxiss. 1 Dollár. . . . = Ki 3d0-100 Kor. Budapest = » 2-100 Kor. Becs . . = » —-50 1 lira..... - » 17 — Zürichben 100 Dinar 5-90 Trzsrie cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru 100 kg. Pšenica—Buza .... K 1600 — » » Zsito—Rozs ... » 1300 — » » Ovesz—Zab.....» 1400 — » » Kukorca—Tengeri ...» 1400'— » » Proszou—Köles ....•» 1200 — » » Hajdijna—Hajdina ...» 1200-— » » Graoka—Bükköny ...» 2000'— » » Otroubi (psen ) —Korpa (buza)» 1000 — » » Szenou—Széna . . . , » 300'— » » Graj—Bab.....» 1600 — » » Krumpise—Burgonya . . » 340 — 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag ...» —•— » » Detelcsno sz.—Lóhermag . » —•— III. II. I. » » Bikovje S —Bika £ 40 — 45-- -50 — » » Telice gj —Üsző 1 40 — 45-- -50-— » » Krave 0- —Tehén ^26 - 30-- -40-— > » Teoci « —Borjú 3 C/3 54 -60 — » » Szvinyé .g —Sertés *o 85 -90-— » » Mászt I- a— Zsirl-ö. , » 180-— » » Zmoucsaj-~Vaj , . » 140-— » » Spej—Szalona . . » 160-— 1 Belice — Tojás . . • » » 4-— nemecz jános vaskereskedő M.U.R.S.K.A S.O.B.O.T.A. Nagy raktár: ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜVEG VARRÓGÉP . SORVETŐGÉP és GŐZCSÉPLŐGÉPEKBEN Proda se edna gostilna s poslopjom vret, meri 8 johov ali plugov, zidana hiša, stoji pri veliki cesti. Zrasté vsako leto do 18 polov-njakov jabolčne, 4 polov-njake vina, 4 polovnjake sliv in všakega sadja. Stane 2 milijon kron na naslov JAKOB HOLC v Črešnjevci pri Gornji Radgoni. , N CIMP^ sze tehko naroucsl pri Av^ FÚJSZ JANEC OTTOVCI ^ Po niszikoj cejnil Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek. — Jugoszlávia állatállománya és annak értéke. Földmivelésügyi min. hiv. jelentése szerint 1922. évben a statisztika képe a következő: szarvasmarha: 4,058.419 drb., bivaly: 31.938, ló: 1,043.528, öszvér: 15.002, szamár! 86.036, sertés: 887.020, juh: juh: 8,461.504, kecske: 1,801,409, baromfi: 13,810.223 drb. Az állatt-állomány összes pénzbeli értéke 17.850,000.000 Din, igy minden egyes lakóra több mint 1000 Din értékű állatállomány esik. PRESZELITEV! ami nm.wiiBm mmm mgcn—■ n—^mt Podpisani preseli svojo že 24 let obstoječo trgovino z mešanim blagom iz Cerkvena ulica št. 176 v svojo lastno hišo Cerkvena ulica št. 191. ter prosi za nedalnjo zaupanje Aleksander Trautman trgovec M.-Sobota ÜZETÁTHELYEZÉS! Igen tisztelt üzletfeleimet értesitem, hogy vegyeskereskedésemet Cerkvena ulica 176. sz. házból az ugyanazon utca 191. sz. saját házamba helyeztem át, mikor is kérem további szíves bizalmukat. Trautman Sándor kereskedő M.-Sobota Na oddajo je 40 lejt obsztojécsa krcsma i trgovina z dobro noszécsim grüntom navküp. Vecs pri GRAF LAJOS krcsmari Domajnšovci (Prekmurje) DOBRO VÍNO v peovnici gr. Szapáry prevzeto L. za 19 koron óddá Kühár Stevan Markisavci FERRUM D. D. ZAGREB nove parne MLATILNICE Gőzcséplőgépek v zalogi pri Nemec János trgovci Murska-Sobota. IGA v MURSKI SOBOTI Prej — Ezelőtt Z VRSÁVA VSZE BANCSNE DUGOVÁNYA. MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZVÉZI ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN Z-„JADRANSKA BANKA BEOGRAD"-AL HRANILNICA V MURSKI SOBOTI D. D. PREJ UR A SZO M BATI TAKARÉKPÉNZTAR Poziv na subskriociio novih delnic Pooblaščnem po občnem zboru delničarjev z dne 18. februarja 1923 izvaja upravni svet Hranilnice v Murski Soboti na podstavi sklepov občnega zbora, katere je vzelo na znanje ministerstvo pravde v Beogradu dne 14. junija 1923, št. 5538 in na podiagi odloka ljubljanskega oddelka ministrstva trgovine in industrije z dne 6. julija 1923, št. 3823, zvišbo delniške glavnice od 4oo.ooo na 2,5oo.ooo dinarjev 22 izdajo 21.000 novih delnic po Din, 100*— nominale sledečim potom: Vsled sklepa občnega zbora je Jadranska banka d. d. Beograd upravičena subskribirati kom 13.750 delnic po Din. 110--—, tako da razpisuje upravni svet kom 7250 delnic v nominalni vrednosti Din. 725.000 k javni subskripciji ob naslednjih pogojih: 1. Emisijski tečaj delnice znaša Din. 110" (jg. K 440" ), "d katerih se porabi Din. 101 v kritje efektivnih stoškov ter ostanek v korist rezervnega fonda. 2. Plačilne modalitete: od protivrednosti subskribiranih delnic je treba 10 ° ,) takoj vplačati, 30*' o do 10. augusta 1923., nadalnjih 30 d do 1. septembra 1923, ostalih 30' je pa položiti do 30. septembra 1923 ali pri blagajni Hranilnice, ali pa pri njenih podpisovalnicah. 3. O subskribiranih delnicah se izdajo interimna potrdila, ki se morajo skrbno hraniti, ker se bodo efektivne delnice po izvršenem tisku izdajale le proti vrnitvi teh začasnih potrdil. 4. Delnice se glasijo na donositelia in so deležne dobička od 1. oktobra 1923 dalje na podlagi njihovega kupona za leto 1923. Za sub-skrlpciiska vplačila plačamo ö(l . obresti do 1. oktobra 1923 5. Subskripcija se zaključi dne 30. sentembra 1023, kateri rok more upravni svet podaljšati. 6. Za podpisovalna mesta so določene: Hranilnica v Murski Soboti, Hranilnica v Križevcih, Hranilnica v Gornji Lendavi, Hranilnica v Dolnji Lendavi, Čakovečka Medjimurska Šiedionica, Čakovec, Jadranska Banka d. d. Beograd in nje: e podružnice v Bledu Celju, Cavtatu, Dubrovniku, Ercegnovi, Jelši, Jesenicah, Koičuli, Kranju, Ljubljani, Mariboru, Meikoviču, Pre-valjah, Sarajevu, Splitu, Šibeniku in Zagrebu. Wiener Bank-Verein, Filiale Radkersburg (Avstrija), Frank Sakser State Bank New-York City 82. Cortland str. 7. Upravni svet si pridržuje pravico črtati preostanek subskripcije, v katerem slučaju se vrnejo vplačani zneski podpisovalcem do 15. novembra 1923. Murska Sobota, dne 20. julija 1923. UPRAVNI SVET RÉSZVÉNYALÁÍRÁSI FELHÍVÁS A Muraszombati Takarékpénztár f. é. február hó 18-án tartott évi rendes közgyűlésén egyhangúlag elhatározta alaptőkéjének lo,ooo.ooo koronára vagyis 2,5oo.ooo dinárra való felemelését olyképen, hogy a meglevő 1,600.000 korona alaptőkének 21.000 drb. i 00 dinár névértékű és 10% felárral fizetendő uj részvény kibocsátásával kiegésziti 10,000.000 koronára. Miután a közgyűlési határozat szerint a Jadranska Banka a. d., Beograd, jogosítva van a kibocsájtandó részvényekből 5,500.000 korona n. é. 13.750 drb. részvényt ciarabonkint 440 koronáért lejegveeni, a már eddig történt jegyzések figyelembevételével nyilványos jegyzésre 2.500.U00 korona n. é. 6 250 drb részvény marad. Mivel a kir. igazságügyminiszterium < 923. junius 14-én 5838. sz. alatt kelt rendeletével a közgyűlési határozatokat tudomásul vette, vonat kozással a kir. kereskedelmi és iparügyi minisztérium ljubljanai osztályának 1923. évi iulius hó 6-án kelt 3823. sz. végzésére, az igazgatóság a köz gyűlésen nyert felhatalmazás alapján a 6.250 drb részvényt nyilvános aláírásra bocsájtja a következő feltételek mellett: 1. A részvények kibocsájtási ára 110 dinár, 440 korona, melyből 10 dinár, illetve 40 korona a transaktio tényleges költségeire fordittatik s az esetleges maradvánnyal pedig a tartalékalap fog gyarapittatni. 2. Fizetési módozatok: 10°/« az aláíráskor, 30" n 1923. augusztus 0-ig, 30°/o 1923. szeptember t-ig, az utolsó részlet pedig 1923. szept. 30-ig fizetendő a Muraszombati Takarékpénztár pénztárába vagy a jegyzés átvételére jogosult s a 6. pontban megjelölt helyeken. 3. A jegyzésről elismervények adatnak ki, amelynek ellenében lesznek az uj részvények kiszolgáltatva 4. A részvények előmutatóra szólnak s az 1923. évtől kezdődő osztalékszelvénnyel lesznek ellátva 1923. október 1-ről kezdódőleg részesednek az üzleti év eredményében A jelen felhívást megelőzőleg lejegyzett részvényekre történt fizetések után 1923. okt. l-ig betétkamatok téríttetnek. 5. Az aláirás záróhatárideje 1923. szeptember 30, amit az igazgatóság meghosszabbíthat. 6. Részvényt jegyezni lehet és a teljesített fizetések nyugtázására jogosultak: a Muraszombati Takarékpénztár, Murska Sobotahan, a Tótkereszturi Takarékpénztár, Križevcin, a Fulsolendvai Takarékpénztár, Gornja Lendaván. az Alsólendvai Takarékpénztár, Dolnja Lendaván, a Cakovecka Medimurska Š edionica d. d., uikovacen. a Jadranska Banka, Beograd és Ljubljanában, valamint az összes fiókjainál és pedig: Celje Cavtat, Dubrovnik, Ercegnovi, Jelša, Korčula, Kotor. Kranj, Maribor, Metkovič, Sarajevo. Split, Šihenik, Zagreb, Bled és Jesenice, a Wiener Bank-Verein fióKjánál, Ra 'kersburgban, a Frank Sakser State Banknál. New-York City, 82. Cortland str. 7. Az igazgatóság fentartja magának a jogot, hogy a túljegyzéseket törölhesse, amely esetben a befizetett összegek 1923. november 15-ig visszaadatnak. Kelt Murska Sobota, 1923. julius 20. A Muraszombati Takarékpénztár Igazgatósága.