MÖRSZKA V érsz t ven i, politiesni I kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és k ul turális hetilap. Lét IV. Évf. Márkisevei, I925. március 29 Broj I2.8zám. Gda odtoga scsémo gúcsati, ka szmo szi szvojemi sztáni számi pod-kapác&ke, te gucsímo povprék i szi na ne vzemejo naszébe po-edinci, ki bi sze mogőcse prizadeti csűtili, ár tő néde szamo na ednoga ali na deszét-dvászet lűdi, nego szmo — szkoroda — kelk3-telko vszi ednáki v tom táli. Ergo ka mo tü piszali, to sze ná obese razmi, v interessi našega obcsnoga sztána. Veszéli bi bilíjcsi bi nam dobro slo, dabi vérsztveno na-redíivali, zadovolni bili. Bremena d vsze sztráni nanász prisziljene da bi le'zé prenoszili, toda taktike zátő neszpoznamo, neobcsü-ímo. Né je fundament zadovol-oszti szamo tő, csi tak ka med dosztimi ednomi ali deszetim dobro ide i te ná ercsémo „ka mi je briga za drügoga". Eden sztan, edne professije lüdjé csi szo z-szvojim sztánom vszi zadovolni, tő je szvedősztvo tomi, ka sze za té sztan részan briga vláda 1 zákonovdája, te je eden sztan v tisztoj dobroj mőcsi, stera escse i na dúgo vrémen zagvüsa obsztoj i napredűvanye toga sztána za bodőcsnoszt, v haszek né szamo poedini, nego celőte. Csi sze pa med toga sztána lüdé szamo nisternim godi dobro, te znati moremo, ka je tő né obcsna zadovolnoszt, tő je ednoga sztána lüdem poszebno szlü'zécsa szrecsa, ambicija po-edincov, nigdár pa né obcsne dobrőte i zadovolnoszti. Známo, ka ednők zadovolen vszáki i vszi nemremo posztáti. Ali csi 'ze na szvojem sztálisi pomocsti scsémo, pa ?zelémo ná i poedno tüdi szamí posztánemo té náprvlé szküpno zatő moremo delati, ka sze ná nedelajo krivice vszémi sztáni tisztomi, k-steromi szlihsimo mi vszi. Tő szo tá zvünszka dugoványa neprílik kí nász doszegüjejo. Pől' g té zvünszki faling pa - náimre mí Prékmurci — ma mo doszta znotr snyi betegov, ki s?o p dos/'H bole skodlíve za nas sztan i ő je beteg aevoscslívództi. Nevoscslívos t med szamimí nami, stero tak pascslívo znájo goripunücati nasi meprijátelje i kí je za nas sztan telko znamenüvajócsa, kak lépo- ga téla rdécse lice — z heptike znamenyom. Tő je ka nas vérsztveni sztan pndkáple. Nevémo szi pre-miszliti dosztakrát, ka csinímo, nevémo ka gda drűgomi jámo kof*amo, ka szamí szebé zakáp-lemo, tője nase vérsztveno napredűvanye Ali csi bi szamo malo csűta meli za naprémis-lénye, bi sze léko zgódilo tő, ka v pricsákanyi szvoje hasznovi-toszti bi odtégnoti szmeli od sztő i jezero lűdi tiszto dobrőto, ali dobrőte eden tao, stero bi tisztim dosztim edno poednom rávno na taksi haszek bilő, kak pa odte-gácsi szamomi za napredka lepse bodőcsnoszt. Moremo odkriti bidti i né egoisti. Csi scsémo isztino povedati, té je isztina tő, dokecs ne-vidimo i neprevídimo pri drűgom našega sztána prijáíeli szredsztvo bőgsega naprédka, szmo prőti tomi szredsztvi. Gda szmo 'ze ogvüsaui v nyé nevkanlívoj do-brőti - té pa szmo nevoscslívi tisztomi kí je szredsztva dobrőto prvlé zgrüntao i szmo nyerni ne-voscslív/ protovniki, csirávno tüdi znamo (szamo nesesemo znati) ka je nam telko v haszék kak ovomi szamomi. Tó je sztára 1 escse i dnesz obsztojécsa isztina, ki nam je i bőde návéksa falinga nasega vér-sztvenoga napredüvanya té, gda zavolo toga vszigdár i lak neő-murno drüge radi krivimo, geto szí falingo v prvoj vrszti okőli szébe iscsimo. — Nevoscsenőszt je escse nikoga né obogatila, ne-prijátéli tisztoga sztána pa hasz-nila. Tak je i dnesz-dén, szamo szi prcmislávajmo malo. Titkos okmányokat loptak a párisi szov j etkö vétségről. A követség titkárát elmozdították. A Parisban megjelenő Ruszkaja Gazetta cimü lap feltűnő betűkkel a lap élén megirja, hogy az orosz szovjetdelegáció palotájából nagyfontosá-gu titkos irások tűntek el. Négy nappal előbb, semmint Kraszin nagykövet visszatért Moszkvából Párisba, Valin nagykövetségi első titkár észrevette, hogy dolgozószobájának Íróasztalát feltörték és elvitték azokat az okmányokat, ameyle-ket a moszkvai szovjetkormány a legszigorúbban titkosaknak jelzett, köztük sok körrendeletet, amelyeta mosz- kvai kommunista internacionálé küldött szét. Kraszin távolétében nem akarták nyilvánosságra hozni a lopást hanem bizalmasan megkérték a párisi rendőrfőnököt, hogy küldjön ki detek-tiveket a hivatalnokok megfigyelésére. A rendőrségnek azonban nem sikerült a tettest kikutatni, de az okmányok sem kerültek vissza. Időközben visz-szaérkezett Kraszin, a kit az eset nagyon megdöbbentett, jelentette a dolgot Moszkvába és onnan kapott utasításra ideiglenesen felfüggesztette állásától Valin első titkárt. Kiásták Nebinidas király lányának kolostorát LONDON.FKairóból érkezett jelentés szerint rendkívül érdekes archeológiai fölfedezést tettek. Nem mesz-sze az egyik lépcsőzetes piramistól nagy épületet ásták ki, amelyről kiderült, hogy Nebinidas király leányának volt a kolostora. A hatalmas épülettömbben irodák, lakások, iskola helyiségek nyomait lehetet fölfedezni A kol st<>rban rendkívül érdekes műkincseket találtak, többek közt följegyzéseket Krisztus előtt 8200-ból. i Ezek a följegyzések leginkább üzleti tartalmúak, bevételekről, kiadásukról, adósságokról és követ* lésekről s^óla-nak és azt mutatják ki, h gy a parasztok mennyi olajat, vajat, juhot szolgáltattak be a kolostorba és mennyivel maradtak adósak. Olyan jegyzéket is találtak, melyben a kolostor kiadásait és bevételeit sorolták fői. _ Je vsze mogöcse!? Kak je tö mogöcse, ka nédávno ja edno hűdodelsztvo tatvine poszve-docseno prislo na szvetlo, pa je dö-nok célo dokázano delo tak mirno zász-palo? Kak nam je znáo, szamo záto, ár doticya preis/káya prehén a i sze ká/en ne /-vrsi prőu doticsnomi, szamo záto ár 1 p;ir ör nied döbrovolci szlii'/o? I csi hí szlü!*p bi nebi bilő tő dot.es-noj tüdi tü obsztojécsoj organizáciii, (■»teroj vsze oaszt,) na császt sze taki c-inilelo* ocsisztiti i rávn.i záto forszé rati taksi dugovány razcsiscsenyé ? -TTT Miszlimo ka rávno nyé bi bilő tő na, zagvüsanyé postenyá. Koncsno pa je vendar li nedopfisztlívo, ka, csi je, rávno escse bole dqbrovolee,* bi sze táksega razcsiscsenyá z-ognoti szmeo dati, stero bi sze z-szlü'zbeae sztráni moglo pregányati na vécsjo varooszt nasi prebiválcov v bodócse. Ali csi je dobrovolci vsze dopüsztseno, tüdi hudobij,« delati brez kjlzni, to szmo né znali i csi je reszan tak, te szmo niká né pravli . . . V csentibi, pri D. Lendavi, jeszte eden nas pörgar, ki je szoldacsijo 'ze szpuno, kak doszta drugi, nigdi v ma-cedoniji. Nesesemo pa odtoga gúcsati, nego odtisztoga, ka je ze o'zenyeni i má dvá otroka. Té mo!z je rojen i prisztojen v Čentjbo, ergo nas dr'zav-lán, gde je tüdi szvojoj szoldacskoj obvéznoszti zadoseso. Priso je leta 1919 nazá v domovinszko obesino z-ogrszkoga, gde je v 'zeninoj domovini bivao, ona je pa escse eden máli csasz pri szvoji sztarisaj osztála.fdokecs jnő'z zanyé vsze primeren sztan poisese. Oda sze je to zgődilo i je mő'z szoldacsijo szpuno, je prišla tüdi i ona z decov zanyim v Čentibo. Prišla je, ali osztáti pri nyem szo jo né dáli. Vsze. navküper je !ze tríkrát prišla i D. Len-davszka obiászt jo je tüdi tríkrát dála vösuperérati na madjarszko, z-razlogom, neszmé tü bidti, ár je ona né v Jugo-szlávijo prisztojna. (I) Miszlimo ka 'zena i deca, po obsztojécsi zákonaj, po mo'zévi dobijo tak prisztojnoszt, kak dr'zavlánsztvo, záto i tembole, ár známo, poznamo i vidimo doszta „ich bin eine WienerinK-ov, ki rávnotak májo po obsztojécsi zákonaj tü prisztojnoszt, kak bi mogla i meti toga čentibara 'zena i deca. Kak szi pa. te predsztávla tő sto, ka bi tő szirmasko deco gda-stécs prék granice posikávao ? Znábidti de dobro toj familiji na granici dati narediti edno hiz'o, gde szi te hizni pár nájde to iszkano hi'ztva ognyiscse? Pri „Düsevnom liszti"-i szmo v zadnyem vrémeni rázni pár dugovány opazili, ki vu cslovecsoj obcsütlivnoszti do dna vszégajo, Ednők szmo opazili, ka naszprőtno szvojemi cíll politizérat' namenyava ; obdrűgim Irak prekmurszki liszt né zadoszta ka nász od dcüge sztráni !ze itak za „Prpknorce" májo szam tüdi nász za prekmurszke norce má ob tretjim oszobe prebéranye tüdi dá csütiti te gda ednoga szodniszko gli-hingo z dárom na „Dijacski dom" z to'zbe celotov opise, drügim pa niti, imena neopise i ga tüdi kak za „da-rovnitoga i vréloga vernika predsztávla" pod N. N. šifro. Szmo radovedni kak s že dá potrditi i naesi pri to'zbi za > Dijacski dom" dogovorjeni zneszek, csi né z imeni dotiesnoga krivca, csi je 'ze potom »DL" vpelano tö. Vpelanoszt pa valati more za ednoga, tak kak za drűgoga, oszob prebéranya ná nebode, mogoese szamo nes?itnpá-ticsinm na škodo. Ár je pa D, L! ne^ potrdo eden z-glihinge z-hajajocsi zoeszek po oszmi mészecov 1000 D. z-pred pöleta, ednoga pa z-pred tre meszecov, szi moremo miszliti, ka szo niti escse i dnesz né placsali v gaszo D D 'ma. Zaká szo pa te darüvanya za D. Dom ? Pár okos szó. A legvadabb sovinizmus mellett is akadnak higgadt és okos gondolkodású egyének, kik a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogait épp annyira becsülik, mint a nem ezekhez tartozókét. Eltekintve azonban a kisebbségektől és annak jogaitól, minek eltiprását senki embere nem viheti keresztül, itt le akarjuk közölni a „Národni Dnevnik" ljubljanai napilapnak ez év március 16-án a 40. számban hozott vezércikkét, mely „Káros nemztiségi politika" cim alatt élesen elitéli a nacionalista politikusok túlkapásait, illetve a nemzetiségekhez tartozó polgárokkal szemben tanúsított repressaliák hibás voltát, mely magában is ellenkezik a demokrátiával. Ámbár a cikk job ban a németekkel foglalkozik, vonatkoztatni kell azonban épp ezen az alapon a magyarokra is, mint számbelileg elég jelentékeny polgáraira az államnak, kik semmivel sem lehetnek jobban a háttérbe szorítva mint a németek. • Helyes érvelésű és felette érdekes cikket főbb pontjaiban kivonatosan a következőkben közöljük le: „Sok a nacionalista, kik szemrehányást tesznek, mert elitéljük Pri-bičevičnek a németekkel szemben elkövetet megtorló intézkedéseit. Habár ezen nacionalisták legnagyobb része azt mondja magáról, hogy a demokrátiáét és demokrata elvekért küzd, nem csodálkozunk, ha oly megtorló intézkedésekhez nyúlnak, melyek feltétlenül ellenkeznek a demokrátiával. Tagadhatatlanul éljük azt a kort, mikorademokrátia csak kezdetét vette s a mikor az sokaknak nagyon is imponál. Csodálkozunk azonban, hogy ezek a nacionalisták nem veszik észre azt, hogy nemzeti szempontból milyen helytelenek a vajdasági németekkel szemben foganositott megtorló intézkedések. A vajdasági németek oly annyira távol fekszenek az ö Német hazájuktól, hogy Németekkel való egyesülésre, avagy csatlakozásra nem is gondolhatnák. Hogy önálló államuk alkotásáról mégcsak álmodjanak is, az teljes lehetetlenség, azért mert kevesen vannak, mert keverve vannak más nemzetiségekkel s mert nem alkotnak gazdasági egységet. Vojvodinai uémeteknek tehát csak egy lehetőségük lehetne s ez vagy politikailag Jugoszláviáért vagy Magyarországért nyilatkoznak. Harmadik tehetőségök nincsen. — Ha tényleg helyes nemzetiségi politikát akarunk folytatni, akkor arra törekedjünk, hogy a vajdasági németek a mi államunk politikája szellemében orientálódjanak. Ha pedig rövidlátók leszünk, akkor igazán mindegy, hogy milyen megtorló intézkedéseket alkalmazunk ellenük s csak erőnkben bízhatunk . . . Egy állam csak akkor lehet biztonságban, mikor határain belül megelégedett és odaadó lakossága van . . . Hogy a nemzeti kisebbségeket megtorló intézkedésekkel és erőszakkal lehessen megnyerni a nemzeti eszmének, az ki van zárva. Népeket csak jóval lehet megnyerni. Ez általános törvény, amely Vajdaságra is érvényes. — ... karinthiai sovinis-ták bűneiért nem szenvedhetnek a vajdasági németek, kik a mi államunk polgárai. Mégpedig hazánk teljes és egyenjogú polgarai, mert modern állam más polgárokat is nem ismer." Jóllehet okosabb érvelést Sloven részről még nem hallot- tunk, mint azt éppen ez a pártonkívüli sloven napilap nagyon helyessen megcselekedte Vajha minden sloven igy beszélne és tettel is bizonyítaná ezt az egyedüli lehetőség természetes és helyes voltát annak az útnak, mely a konsolidácio felé vezet, nem-e sokkal üdvösebb dolgot cselekedne a nemzeti eszme érdekében, mint most, mikor a túlságba vitt sovinizmus inegnemfelelő és nem egyszer annak határait is meghaladó eszközökkel éppen annak a rovására visznek véghez — a nemzeti eszmének szégyenére -- olyan dolgokat, amelyekkel egyenesen megutaltatják magukat, a hazával pedig nem kedveltetik meg a népet. Mindazoknak a prekmurjei „nacionalistáknak", kik mint nacionalisták verik a mellüket, a fentieket melegen, nagyon melegen ajánljuk. Ha pedig a nacionalizmus szócska nekik csak védszó akar lenni, burkolt céljaik elérésében, akkor e szót ne bitorolják a nemes cél rovására s a békés munka fékezésére, a mit végül is a nép sinyli meg. Tízmillió dollár kárt okozott az amerikai orkán. Az illinoisi forgóvihar — a meteorológiai intézetek megállapításai szerint — Annapolisz közelében indult ki. Végig söpört lllinoison. az indiai határ mentén, majd főerejet In-diana déli és Kentucki északi felében adta ki. A forgóvihár keletkezését ugy magyarázzák, hogy közvetlenül a talaj felszíne fölött magas hőmérséklet és nagy nedveség uralkodott, mig ezer lábnyi magasságban a hőmérséklet a fagyponton volt. Ennek következtében forgóirányu széltámadt, amely az alsó szinteken légüres tért teremtett. Az óriási erejű forgószél katasz-trófájárór érkezett jelentések szrint az emberéletben szenvedett vesztessék' jóval nagyobb, mint az eddigi hivatalos jelentésekből sejteni lehetett. A halottak száma ezerhétszázra növekedet, háromezernél többen súlyosan megsebesültek és huszezeren váltak hajléktalanokká. A tornádó, amely összevissza ők percig sem tartott, óriási sebességé miatt volt olyan pusztító erejű. Sebességét óránként négyszáz mérföldre becsülik. A vihar-centrum mindössze ezerötszáz méter szélességű volt, de ebben a zónában háromszáz kilométer hosszúságban minden elpusztult és egyenlő lett a föld színével. A lakoság közül sokan csodálatos módon menekültek meg a haláltol. Egy férfi átkarolva tartotta feleségét, amidőn rettentő szélzugás közben a ház három fala elrepült. Egy asszony ágyban fekve tartózkodott a házban, ezt az aszonyt az ágy felett elhúzódó gerenda teljesen megvédte az össze- omló ház alázuhanó törmelékeitől A forgoszél áldozatai közül eddig hétszáznegyven holttest azonossagát állapították meg. Nagyon sok hallott azonosságát nem lehetett eddig megállapítani. Azonkívül még sok hallót van a romok alatt is. Murphysboóban a szélvihar ereje egy asszonyt lakásának négy szobáján keresztül a kertbe sodort, ahol az asszonynak sikerült egy faágat elkapni és így kisebb ficamodások árán menekülni. Hozzávetőleges számítással a kárt tiz millió dollárra becsülik. POLITIKA. A politikai élet kezd élénkebb lenni. A képviselői megbízatásokat igazolő bizottság munkáját befejezte, sor került az igazoló bizottság hatá-rozatáinak parlamenti jóváhagyására, mely a legnagyobb érdeklődés mellett folyik le. — A parlament hétfői ülésére a képviselők teljes számban vonultak fel s az ülés magában véve nagyon is viharos volt, mert közben egy kis verekedésre is sor került. Verekedés a mandátumok igazolása körül, az ellenzék kárára elkövetett igazságtalanságok miatt történt. — Maribori kerület választási harcai kerültek szóba a parlamentben, melynél a klerikálisták élesen kritizálták a főispán Pirkmajer és Baltíc megnem engedhető agitációit, tanítok áthelyez-tetését politikai szempontból és Žer-jávnak panamiát, mely szerint valami Knez nevü egyén egynegyedmillió koronát fizetett a pártnak, a neki keltendő kegyelem megszerzéseért, egy Žerjav bank pedig engedélyt kapott 1919-ben 6 millió koronának Austriá-ból való behozatalára. Evvel szemben a demokraták ismét dr. Korošec panamait sorolták fel s panaszt emeltek, hogy a klerikálisták a templomban agitáltak a választás alatt, — Radi-kálísták még nem döntöttek a Radič mandátumok ügyében, ellenben Pribi-čevič erössen ragaszkodik a Radič-párt összes mandátámainak a megsemmisítéséhez, ami több mint valószínű, mire lapunk elkészül, már meg is történik. — Kak sze csüje gúcsati vsze tiszte Prékmurszke obcsíne stere szo od voditelov „Národnega bloka" pred volitvami, Bőg zná v kaksem iméni, péneze dobile, do mogle vsze nazáj plácsati, i tő plácsajo tak, da nyiui zaracsúnajo k porciji, obcsin-szkim dokládom, ár sze právi ka té obcsíne szo tüdi szamo zatő szvoje Elbeszélés. — Irta: B. J. — Siettem hozzád. Ada félénken simult mellé s homlokát megtörülgette. Nem szabad nekem tudnom, mért fáradoz annyit az én Béláin? — Pereimet hajszolom. Szeretnék valamit megmenteni. A büszke, ősnemes család sarja restelte megvallani, hogy egy parányi hivatalocska után szaladgál ; de biztatásnál egyebet ekkoráig míg nem kapott. Pedig tárt-kelt, futkosott buzgón. Restelte megmondani, hogy az a gyorsan villogó varótü szúrja a szemét, hogy a rozoga asztalfiában termő pénzecske bántani kezdi a lelkét. A sűrű, gomolygó ködben botorkálva jártak az emberek, a le s fel szaladgáló kocsik tompán dübörögtek a gránitkockákon ; a pereces inas erőkö-dése kárba vesszett, harsány sípjának hangja belehalt a ködbe Ki is rágód- nék moet azon a megereszkedett sós gúzson ? Béla köhécselve nyitotta be a hónapos kis szoba ajtaját s leült a kályha mellé. Fázott. És másnap ugy feküdt a szegényes ágyon, mint egy darab fa. Ada ott állott ágya szélén, aggódó szívvel, tépelődő gonddal. — Mi lesz most, istenem I Abban a zajló nngy embertömegben nem volt senkiie, semmije. Egv varótücskéje, volt csupán, meg szerető lelke. És ápolta betegét önfeláldozó hu séggel. A kis szobát betöltötte a patika szaga, a beteg férfi lélegzetvétele, meg a varrótű suhogása, a mint gyorsan villogva hasogatta a vásznat. Az apró öl tések szaporán sorakoztak egymás mellé, azután virágokká alakultak a vásznon s a virágokból orvosságos üvegek termettek az egyetlen ablak párkányán De mekkora fegyver az a parányi varrótű, az, élet nehéz harcában? ! Eszti néni mirden nap szorgalmasan ellátogatoU, hogy kockás zseb- kendőjét tele sírogassa, a kis kályha mellett. Nagy halkan settenkedett aro zoga asztalhoz, hogy titokban rárakosgassa a kevés cukrocskát, néhány lat kávét és pár vajas kiflit. Ada pirulva fogadkozott az aján-dékocska elfogadásától, be végtére is nem akarta az öreget elszomorítani. Valahányszor jött, mindég termett a rozoga asztalon valami; egypár narancs alma, fonyorodott szemű szőlőfürt vagy sárga cukor. — Ugyan — ugyan Eszti néni ! már megint 1 — A sárga cukor magának édesem, tegnap köhögött. Mindjárt főzök egy kis hársfavirág herbateát is. Aztán ne halgasson a doktorra lelkem galambom ; minden patikájuknál többet ér a szénaperenye, meg az ezerjófű. Ebből csinálunk fürdőt. Ada még a' ban a nehéz állapotában is kénytelen volt elmosolyogni. De azt restelte volna megvallani az öreg asszony előtt, hogy ő még a „szénaperenye" s „ezerjófű" fürdőt sem csi- nálhatja meg. Nincs miből. Éjet, napot eggyé tett, mégsem kereshetett annyit, hogy kedves betegét minden szükségessel elláthassa. Egy varró intézetben azt a ajánlatot tették neki, álljon be élő mintának. Beállt. Gyönyörű alakját titkos irigységgel szemlélgették nőtársai, mikor egész a vállfüzőig levetkezett s gömbölyű feher két karját labocsátotta. Ott állt mint egy szobor; húsz-harminc bámész tekintet meredt rá ; arca hideg volt, mint a márvány, de szive meleg volt az örömtől, hogy ő most pénzt szerezhet. A betegség ezt is elnyelt. Már a* orvosságot sem bírta megcsináltatni. Valahányszor zsebébe tévedt a keze; felrezzent. Ott hordozta az orvosi rendelvényt napok óta. Ép fésülködni akart, mikor Eszti néni benyitott hozzá. — Majd én megfésülöm, édesem. (Folyt, és vége köv.) vötume dalé Národnomi bloki, ár szo péneze döbile i ne z-prepricsanya. (I tö je isztina!) Ár ni eden prekmurec je szvoj vötum né dao v szvojem; tisztom prepricsanyi, da je on velki srb, kak tá sztranka tő zahteva. Narodni blok je doszta pénez potroso i vsze zőbsztom. Zdá szi pa tak misz-' lijo voditelje té sztranke, ki szo tiidi ministerje, da té doszta potrošene péneze nikak morejo nazá szpraviti i tö tak, da ná prvle tiszte obcsine stere szo dobile, do mogle tak nazáj plácsati, da to nancs szarni nedo znale i tö je mogőcse szamo tak ka nyim k-porciji zaracsúnajo. Né je lepő od té obcsin, ali escse grdése je od tiszti, steri szo dáli i nyim zda z hamicsijov scséjo vzéti. — Nikolaj Nikolajevič orosz emigráns nagyhercegnek Litvinovné, orosz dúsgazdag nő 40 millió*'dollárt hagyó mányozott avval a feltétellel, hogy sovjet ellen egy'„fehér hadat" szervez meg. — A török kormány 75 000 fő-nyü hadkötelest hivott fegyver alá, a Kurd felkelés leverésére. — Német parlament az elnök választásig üléseit elnapolta. Blászi — H inch. — Elektricsna razszvetláva v M. Soboti, kak sze csüje sze dönok bőde vpelala. Náimre M. Sobota edno vékso sumo má predvidévno i csi tá pride, té je ze dugoványe bli'ze k vpeljávi. Zdá, gda je !ze szkoro da bole gvüsno kak né, ka bode vpelana, bi vendar né skődilo, csi bi sze nis-terne bli'zánye obcsine tüdi malo in-teresserale zatő velke vrédnoszti du goványe i sztőpili v sztike z g. županom M. Szobotske obcsine i domá szvojim lüdem razlo'zili, mogőcse bi sze interesserali, náimre té mlájse vrszte lüdjé, ki toga;_hasznovitoszt !ze z-iiácsisim poglédom vidijo. — Cipike szo prišle k Kmetíszki drü'zbi v M. Soboto. Vszi máli vér-tovje, ki té cepike küpití scséjo ná fze zglászijo pri kmetiszkoj družbi v Soboti, ali pri družbe podpred-zedniki v Márkisavci (Kühár krcs-már), gde sze tüdi dobijo. Céna cepik je 13 Dinárov i je dobijo tüdi né kotrige drüstva, prve szo pa — persze — drüstva kotrige. [ — Vlomítev. 21-ga t. m. preminőcso szoboto v nocsi szo neznáni tóvaji prőpali trgovca Benko Lajosa v M. Soboti. Odneseno je vise za 50.000 D. vrédnoszti textilnoga blága. Csinitelje sze zaszledüjejo. — Bikovszka vizita (potvizita) je 53-ga márca bila obdr'zána v M. So->oti na 'zivinszkom pláci, z-zacsétkom >b 8 vöri. Prignáno je bilő okőli 30 íikov iázni vesznie, licenciralo sze ji >a szamo tri. Z-toga sze vídí, ka szo a plemenszke bike prisziljene vesz- nice zdigaole vsze zívo sztvár z-dő-ma, ná siamo nebődo „oskodüvane" I od oblászti naküpleni ni bíkami. Tő jze je tüdi preči poznalo na viziti. j{észan tak szlaboga matriála, zvün jdno-dvá biká pincgauszke fajte, kí |ze pa nelicencérajo, je escse na ni-(dnom licencéranyi né bilő. Takse like je részan sz-momi kmeti na kodo licencérati. Mogőcse drügikrát mde bőgse prignáno, v haszek nase Mvínoreje. I— 'Zivinszko szenye v M. Soboti t. I. 30-ga bőde obdr'záno. Kak je !ze i znáno, sze na vszáko 'zivinszko lénye obdr'zí tüdi konyszko szenye. ■i taka szi számi szebi bli'zánye i locsno szenye scsémo szprav'ti i tő tamo za nas haszek, za oddajo nasi konyev, té nam je dú'znoszt vszem, ka vsze konye ka ji v stali mámo, mo je na szenye gnali. Známo ka je delevni csasz tü, ali tő neglédájmo csi szi bodőcsnoszti fundament tak obtrditi namenimo. — Brivnice, kak sze urádno naz»á-nya, bődo na prvi dén szvétkov: vüz-ma, riszálov i bo'zicsa szamo do 12-te vöre odprete, na té szvétko? drűgi dén pa céli dén zapréte. (Steri dén je té zdá 'ze véksi szvétek, ali steri bi sze mogao bole szvetiti ? . .) — Dekle pózor! (Dopisz steroga na zeljo v celőti prineszémo.) V nasoj vészi je edna deklina porodila edno lepo hcsérko i jo na szőszidóv vsze lübézen do dvé let sztaroszti gori szhranila. Prisao je pa csasz, ka je male Mariske ocsa prisao nyő pog-lednot. V csűtényi ocsetovsztva i na zapoved düsnevészti sze je t?ki od-lőcso, kak pošteni ocsa, ka déte k szedi vzeme. Málé Mariske mati je natő taki povolna bila, erkocs: „Dő-nok nadale dekla osztánem". Pitamo zdá ze: dekle kelko sze nájde medvami taksi, ka szvoje edino rod-jeno déte brezi vszega jocsa na lűc-ke rőke dá? — Déte'zalüvajőcsa vész. HALLÓ! QOSPE1 Prišli szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota. — 'Zivinszko szenye v Rakitsani, ki sze je t. m. 26.-ga obdržalo, je né nábőgse bilő. 'Živine doszta. küpcov pa malo i szo tüdi i té po fal céni küpüvali. — Herceg Eszterházy Pál eladta a dolnja lendavai uradalmát. A dolnja Iendavai 14 ezer holdas uradalmat Esterházy herceg eladta 800.000 dollárért a zágrebi Jankovics és társa fa kitermelő cégnek. A birtok 60ÖÓ hold erdő és 8000 hold rét és szántóföldből áll. — Betöréses lopás. Mult szombaton, azaz f. hó 21.-én éjjel ismeretlen tettesek betörtek Benkó Lajos rő-föskereskeő M. Sobotai kereskedésébe s onnan 50.000 Din.-nál több értékű árut vittek el. Kilétük mindeddig nem állapíttatott meg Nyomozás eré-Ijesen folyik a tettesek kézrekeritésére. — A M. Sobotai gazdasági egyesület gazdasági gépbeszerzése cimén a föld-mi velésügyi minisztériumtól 2&85.-Din segélyt kapott A vezetőség véleménye szerint legelébb egy-két rétborona be-szerzée volna a legszükségesebb, melyek az egyes egyesületi tagoknak volnának kiadandók használatra. — Itt jegyezzük meg, hogy az állami faiskolából kedvezményes áron kiutalt gyümölcsfa csemeték már megérkeztek s azok a t. tagok és érdeklőúő kisgazdák részére 13 Dináros árban rendelkezésére áll. Jelentkezni a gazd. egyesületnél M. Sobotában és Kühár István vend egyesületi aleln Márkisevcén kell de miellőbb. Egyesületi tagok elsőbbségben részesülnek. — M. Sobotai allatváMrral, kapcso latban, mely f. hó 0 án tartatik meg, mint az már tudott dolog, mindenkor lóvásár is tartaiik. Miután saját t>azdfi-sági, illetne lótenvé-z-ti erdekünk lé-én az, hogy ezt a vásárt f hirágoztassuk ne kíméljük a fáradtságot, n o kamulasz-tást, avagy költséget, vigyük vásárra minden lovunkat s az eredmény a jövőre való tekintettel bizton nem fog el maradni Közel vagyunk az osztrák határhoz, hol főelhelyezési piaca van lo-vainknk, ha most lesz állandóan sok ló a vásárra állitva, majd akkor, ha lesz forgalom, hozhatjuk be mostani áldozásunkat, mikor az osztrák kereskedő szikesen jön erre a közeli vásárra és jól értékesíthetjük lovainkat. — S. K. MURA—S. K. CELJE. E két csapat f. hó 29-én délután 2 órakor találkozik először S. K- Mura pályáján. A meccs lefolyás érdekesnek ígérkezik annyival is inkább, hogy a Mura csapata 4—5 uj játékosai próbálkozik. — Betörés. TurniSéén f. hó 20-án éjszaka betörtek eddj^ig ismeretlen tettesek Kolmanics I. csipész műhelyébe, s elloptak 32 pár részben kész czipöt s pár száz dinár ára feldolgozatlan bőrt A nyomok oly formán mutatnak, hogy a portéka a magyar határon lett átcsempészve. A csendőrség erélyesen nyomoz a tettesek után. BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek I A. Király M. Sobota. — Meghivó A sali önkéntes tűzoltó egylet, 1924 mércius hó 29-én (vasárnap) Féterhegyen, Pörs féle gyülekezeti vendéglőben műkedvelői színielőadást rendez, a melyre a nagyszámú közöns ség megjelenését kéri a rendezőség. Szinre kerül: »Moč uniforme« (Uniformis ereje) vígjáték 3 felvonásban, zene kísérettel. Az előadás délután 1 órakor kezdődik. Rosz idő esetén az előadás április hó 5-én tartatik meg. (Vagyis az utána következő va-árnapon) Helyárak: ülőhely 10 Din. állóhely 5 Din. Tiszta jövedelem a sali önk. tűzoltó egylet felszerelésére forditatik. Miután az előadás jótékonycé'u, felülfizetéseket a legnagyobb köszönettel fogadjuk. — Állami tenyészmén. A Lubljana melleti seloi állami méntelep gondnoksága, a maribori főispáni hivatal gazdasági osztályának hozzájárulásával Prekmurje részére egy erösebb fajta arabs félvérü könnyű tenyész mént helyezett el, könnyű és félnehéz lovak fedeztetsére — Márkisevcén. — Borbélyüzletek húsvét-, pünkösd-, és karácsony első ünnepein délig lesznek nyitva, ezen ünnepek másodnapján pedig egész nap zárva fognak tartatni. Érdekes, hogy ma már a nagy ünnepek első napjai nem részesülnek abban a megünneplésben, mint a másodnapok. Hiába fordított világot élünk mégiscsak. — Házasság. Tkálecz István turniščei háztulajdonos f. hó 15-én vezette oltárhoz Farkas Erzsi urleányt Turnigőéről. — Egy hátizsák dinamit a temesvári vonaton. A Resicáró! Temesvárra érkező személyvonatban az utasok kiszállása után egy hátizsákot találtak, amelyben huszonöt kilogramm dinamit volt. A rendőrség vizsgáilatot indított annak megállapítására, hogy miképp került a robbantó anyag a vasúti kocsiba. — Tüz. Lipán kigyuladt Zadravecz Klára házának teteje, de szerencsére sikerült elfojtani a tüzet, mielőtt tovább terjedt volna. Igy csak a tető égett le. — Megszökött csirkefogó. Zsizsek István jóhirü csirkefogó, ki a zsizse-kovei csendőrség foglya volt, egy alkalmas pillanatban a zárkából megbilincselve megszökött. Szökés közben a láncot kezeiről Hotizán lereszeltette; most ismeretlen helyen tartózkodik. A csendőrség uiból keresi. Tavaszi és nyári kalapujdonságok I Megtekinthetők A Király M. Sobota. — A sali önkéntes tüzoito egylet f br. hó 22-én tartott szinielőadasát közkívánatra f. hó 15-én megismételte, mely alkal >mm'j| a szép számban megjelent helybeli és vid "ki közönségen kivül megielent a Domanjšovci (Domonkost i) önk. tűzoltó egylet is. Az egylet ezúton is fejezi ki őszinte köszönetét és elismerését a Domanjšovci önk. tűzoltó egyletnek testületileg történt seives megjelenésükét — bajtársi előzékenységükért és támogatásukért úgyszintén az összes vendégeinknek és n indazoknak a kik a beléptidijaikt beküldőt.ék. u s ii n Murski silili UP Soboti 2__———— ZA MLADINO DOVOLJENO 111 V NEDELJO 29. marclttsa popold. ob 3., In zvečer ob 8url Kad država nema novaca. (Pustolovina od Sagossa) Komedija u 6 činova. U glavnoj ulozi: Marija Mindszenty i Ernst Rückert. VSTOPNINA: Gornje loža 10 Din., spodnje lože 8 Din, in II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. NOVISAD: marc. 29. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 400—440 » » 'Zito— Rozs > —390 > > Ovesz- -Zab —375 » » Kukorica 190-200 > > Prosző —Köles -325 » > Hajdina » 270-300 > » Szenő- -Széna » —80 » » Qraj— Bab csres. » —400 > > zmésan—vegyes bab —330 > > Krumpli —150 > > Len. sz.—Lenmag* —700 > » Det. sí. —Lóherm. » 3200 BENKO: marc. 29. 1 kg. III. H. 1. príma Bikőv. Bika 7- 8: 9 - 10-— Telice ?ÜSZŐ t 7- 8 - 9-- 10 — Krave 3Tehén 3 6'- 8-- - Teoci Borjú O 12-- 13'- Szvinyé—Sertés 14— 15 — Mászt I-a— Zsirl-a. . , 30 — 38 — Zmőcsaj--Vaj » • • 30- Spé—Szalona • • • . —• 30-— Belice- -Tojás 1 drb. . 0-75 Pénezi — Pénz. 1 Dollár . • • • = D. 62 — 100 Kor. Budapest . = » 0-0857 100 Kor. Becs • • • = * 0.0878 1 Kor. Praga . . = » 1-845 1 lira = » 255 Zürichben 100 Din = 8-20 sfrk Krcsma z dvászet plűgami zemlé, edno vöro od Radgone, na vélkoj ceszti Radgona—Maribor, sze po vu-godnoj céni óddá. Vszenavküper obsztoji z-dvé zidanci, v ednoj pét hi'z, dvé kühnyi, skedjen, stale i kleti; v drűgoj zidanci dvé hi'zi kühnya i k-nyé stale i kleti, z vszo vérsztvenov skerjőv i mlatilnicov, z kravami, konyami i fiakerszkim vözom. Vecs sze zvé pri: TALÁNYI FRANC gosztil-niesari Sv. Jurij ob Ščavnici. Za trgovino primemo sztanüvanye, obsztojécse z-dvé hi'zi, kühnya, betonírane peovnice I szkladiscsa, pri vélkoj ceszti, sze taki z-árende dá. Vecs sze z-vé pri SZABÓ JÓZ'EF-i Srednja Bistrica. Z-kija Tizáko nadelo. Napréplacsilo za fr-!»• leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., II Din t Ameriko 20 Din. Céna anonc 2« □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1 — mali ogaszi 0*70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt. ne vrnéjo sze Rőkopíszi, kl sze ne szhránijo posílajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M Á R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —s Postatakarék számla száma 12980. Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár Q cm.-ként: szövegközt és nyilttér 3 50, rendes 1-—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. A mezei pockok és egerek, valamint az ellenök való védekezés. V. A Löffier-féle egérlrtás. Ez ntdbbi kísérlet ellen könnyen azt a kifogást lehet tenni, hogy e ba-cillus olyan rövid idő alatt hatását nem fejtheti ki. Löffler a hatás határát négy hétre szabta, mely utóbb két hétre szállt le. Ezt a hosszú terminust azonban nem lehet bevárni. De a kísérlet igy sem vált hiába valóvá, mert e bacillusra nagy veszély pillanatában, mint gyors segélyre számitani nem lehet. Általában annak oka, hogy az eddig folytatott sok kísérlet eredménye egymásnak annyira ellent mondó, — legnagyobb valószínűség szerint — nem a baktériumban, hanem az egérben, a pockokban rejlik. A bakteriológia már kiderítette, hogy e teljesen virulens mikroorganismusokkal szemben tekintetbe kell venni az illető állatnak e parasita iránt való hajlamát (dispositi-óját), ellentálló erejét (resistentiáját) és végül annak viszonylagos mentességét (relatív immunitását): igy tudjuk, hogy minél erösebb egészségesebb az állat, minél jobban kifejlődött és minél jobban működnek az emésztöszervei, annál jobban és sikeresebben dacolhat a szervezetébe került bakterimmai, azaz annál nagyobb lesz a viszonylagos immunitása. Ellenben éhség, fejletlen testi szervezet, rossul működő emésztési szervek, meghűlés, fáradtság, természetellenes életmód csak könnyíti a mikroorganismus munkáját. Lölffler thessáliai kísérleteiről tudjuk, hogy mikor ő Larissába jött, az egérlepte területen az egérevő állatok igen elszaporodtak, ez tehát azt jelenti, hogy az egérjárás ott már legalább két éves volt. Hogy az egér akkor, kivált a telelés után milyen állapotban lehetett, azt nem nehéz belátni, ha vissza gondolunk arra, a mit a II. fejezetben az egérjárás elmúlásának okául felhoztunk. Löffler bacillusa hatott, mert az egerek már amúgy is meg voltak törve s ugyan igy hat az fogságban, kalitkában tartott egérnél, a mely életét természet-ellenes körülmények között tölti s valószínűleg hasonló körülményre vezetendő az a néhány eset, ahol e bacillusnak állítólag sikere volt; a bacillus hatott, mert az egér a természet rendes folyása szerint is elpusztult volna. Ellenben, ha az egér és pocok erős, jól táplált, jól telelt, egészsége* gyomrú, vére friss, tanyá.a szárai, bízvást ehetik a baktériumos kenyérből. Az igy jóllakott egérből csak néhány fog elhullani, de az egértifusz nem fog a többire ráragadni. S ha a Löffler-féle bacillus hatása csak ennyire vi- szonylagos, akkor a dolog ezek szerint ugy áll, hogy e szerben ez idő szerint feltétlenül bizni még nem szabad, hanem azokhoz a módokhoz kell nyulnunk a melyek biztos sikerhez vezetnek. VI. Eljárás kötelező és együttes eljárás esetén. Ha az előző fejezetekben tárgyalt egér- és pocok-kérdésen még egyszer végig gondolunk, nagyon is érthetővé válik, hogy a gazda egérjárásra minden évben számithat, ha e baj nem érte, az a jelenlegi körülményeink között csak véletlen szerencse. Es minthogy e véletlen szerencsére sohasem szabad támaszkodni, szükséges, hogy az egeret, pockot minden gazda minden esztendőben a leggondosabban irtsa. S igy az egérkalamitásnak helyes és legkevesebb költséggel járó megoldása csak egyedül a gazdaközönségtől függ. (Folyt, köv.) KÖZGAZDASÁG Lucernásokat kell létesíteni. Állatállományunknak legkitűnőbb nyári, de sőt téli takarmánya is a lucerna. Magas fehérje tartalmánál fogva a növendék állatok fejlődését rendkívül elősegíti, tejelő állatoknak pedig megbecsőihetetlen fehérje dus takarmány, s mindezek mellett olyan nagy tömegű takarmányt szolgáitat, hogy e tekintetben a csalamádét kivéve, alig versenyezhet vele más takarmány növény, s dacára ennek, különösen a kisgazdák nem fektetnek e takarmányra elegendő súlyt, nem termelik azt elegendő mennyiségben. Termelésére tehát nagyobb gondot kellene fordítani és a tavasz folyamán lucernával bevetendő területeket már most ősszel lehelőleg mélyen megszántani, s az eke után altalaj porhanyitót is kellene járatni, mert a lucerna a mély művelést rendkívüli módon meghálálja. Miután pedig a lucerna több évig áll ugyan azon helyen, meg kell adni a mi szükséges abból a célból, hogy állandóan nagy terméket szolgáitasson. Ennek az egyik kelléke a mély müvelés mellett a talaj trágyázottsága, miért is a talajt dúsan kell istálló trágyával ellátni az ősszi mély szántás előtt. Tavasszal azután a lucernának szánt földet nem kell újra szántani csak tarcsával újra megjáratni, vagy ennek hijján keresztül-kasul megboro nálni. Tárcsá/ás vagy boronálds előtt 511 kg «zupe*fos/fátot kell kat. holdanként kís.o/ i e-, c ai után a magot elvetni, a mely az ilyen módon előkészített talajban bőséges tápláló anyagot talál, dúsan fejlődik és vastag rendeket ad Még azt is meg kell jegyezni hogy ujabb időben nem szokás a lu- cernamagot védőnövénnyel vetni, mert védőnövény nélkül sokkalta gyorsabban fejlődik, s már az első évben is mint kész lucerna áll a gazda rendelkezésére. Izjava.*) Podpiszana, kak edina lasztnica koncessije Hodoške 'zelezniske krcs-me, izjavlam, ka od dnesz napré je moj mö'z, Bencsec Kálmán, prehényao bidti moj zavüpnik i tak za odnyega mogöcse na bremen koncessije narejene dugé poetomtoga nebödem od-govárjala. Hodoš, 19. marc. 1925. BENCSEC VILMA krcsmarica. Nyilatkozat. Alulírott mint a Hodosi vasúti vedéglő egyedüli engedélytulajdonosa kijelentem, hogy a mai naptól kezdve férjem Bencsec Kálmán megszűnt megbízottam lenni s igy az általa ez engedély terhére netalán csinált adósságot elismerni nem fogom. Hodos március 19, 1925. BENCSEC VILMA. *) Za tő podtem prineseno vszehino reditel«ztvo szamo telko odgovárja, kelko predpisuje iákon. PRODA SE íSp kolodvera Bučečovci obstoječe iz 20 plugov (4 plugi gozda, 5 pl. travnika in 11 pl. njiv) hiše s štirimi sobami in dvema kuhinjama,, novih hlevov in gospodarskih poslopji (vse betonira-no) z gospodarskim inventarjem vred. — Informacija daje pisarna Dr. ČERNE-ta, odvetnika v Murski Soboti. t F? I A HO Buceíovcén a LLHL/U vasúti állomással szemben egy téglából épült ház, (4 szoba, 2 konyha, éléskamra s pincék) újonnan épült istálókkal gazdasági felszereléssel, marhaállománnyal és hozzá tartozó 20 holdas (4 h. erdő, 5 h. rét és 11 h. szántó) birtokkal együtt. Érdeklődni lehet Dr. ČERNE, ügyvéd iródájábsn Murska-Sobotában. HALLÓ PRIJÁTEL! ZNÁS STO JE TOU mÁjeF5 STe\?An v Murski Soboti na Radgonszkoj ceszti ? Tő je násztarésa firma szaboliie i trgovina z gotovimi obiékami. Csi scsés dobro obleko po fái cent dobiti, ali dober, garanté-rani i po céni stof i cáig küpiti, te obiscsi tő Prekmurja nászta-réso i násolidnéso trgovino i szabclijo, pa sze zagvüsas. Hallo Hallo goszpé i goszpödje!! Csi ka lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v trgovino A Király M. .Sobota Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100*— dinarov napré A. Király trg. z krscsaki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi'za) POZOR. Opekarniška tvornica, umetni m mlin in žaga, veletrgovina z I™* vinom in manufakturnim blagom ^ A LOJ Z KRAINZ, v Ljutomeru nudi v poljubni množini — takoj dobavno — najboljše preizkušen model zareznih strešnikov kakor tudi zidno opeko, tesan stavbeni les, deske, špate in late za stavbe in mizarje po najnižji ceni. Tudi.imam izvrstno ljutomersko vino več letnikov po ugodnih cenah vedno v zalogi 1 ! ■H S i H ugodr SHBHIII i i I f) Miért töri a ti i fejét i hogy hol vásároljon kerékpárjához szükséges alkatrészeket, külső vagy belső gumit stb. varrógépjéhez szükséges alkatrészeket, mikor minedezeket: 3 műszaki cikkek üzletében (Berger-féle ház) M. Sobotaban jutányos áron megkaphatja. — Ugyanitt nagy raktár öngyújtókban és ennek alkatrészeiben. A legjobb tűzkövek, villanyzseblámpák és elemek, g^amafoo lemezek, tűk és alkatrészek és varrd-géptűk nemkülönben összes az e szakmába vágó cikkek állandóan és olcsón kaphatók. ninfl és lúdtoll, savanyúvíz olcsJ li árban áliandőa n k^ phaté SCÖNTAG ADOLFNÁL Murska Sobota (Fliszár-féle vendéglő|i ma