Poitnlna plačana v gotovini.
/ /
MORSZKA KRAJINA
Vépsztveni, politiesni » kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
,et. IV. Evf.
Márkisevei, I925. julius 19.
Broj 28. Szám.
ne
Eden tröst vecs.
Doszémao szmo sze kőpali demokrátije obilnoszti, tőda szamo demokrátije naglásanyi, stera je vsze drüge nászhaje me-a szamo rávno vőszko razmete, sztinszke i popolne demokrátije né. Csi bi tő ta isztinszka i resz-demokrátija, bila, vendar je miszliti nató, ka bi tá tak litro sze razszünoti mogla. Tá emokratija je pa vcserásnyega fodjenyá, i ovo dnesz je ze po-topana na vekivecsnoszt.
„Demokrátije" szunce je lajslo, preminöla je. Vendar pa »ega csloveka ki bi právoszrcsno császti—himno mogao szpévati lányé pokopaliscsi, jőkati pa tüdi szamo tiszti léko jócsejo, kí szo ínyé kak z-takse reálni haszek ineli. Ta demokrátija, kí bi sze pravilno korupcija mogla imenü-fati, je szvoj máli be'záj prebé-rala, szunce na nyó vecs nemre szijati. Ali komi je zao zanyö, iájde sze cslovek? Miszlimo da né zdaj i né v bodőcse.
Ka bi bilö z-nász csi bi tö :scse tak pár lét teklo, náimre 6 Pribičevičevcev goszpodüva-nye? Morálno bi na najnisiso sztubo vszeli, materiálno bi pa na kődistvo bili djáni, od toga nász niscse nebi mogao résiti. Vendar je tő korupcije skér, kí z naszilsztvom scsé nagnoti vsze i vszákoga, za edne ideje doszég-nyenoszt. Tak je bilő tő tüdi za csasza komunizma, ki je prinasz jáko—jáko poznáni. Teror na isze kráje, i gda je mérao te je irisla retorzija i preobrnyeno tak, a szo lüdsztvo v sztráh i v szir-nastvo szpravili, za sterim sze je lagíbati dati prisziljeni büo ná-od. Rávno te sistem je steo ipelati té politik, steromi je pa ;onec denésnya szprememba na-édila, za stero vszáki cslovek iválo léko dáva.
Vendar pa neprijátel demo-iratiji denésnye generátije cslo-rek neszmé bidti, vszáki napré-len cslovek je kelko—telko, — lersze isztinszki, — demokrat i lé falzificérani, ki glédajo szamo la materiálnoszt i dobicskanosz-loszt szkőz nyé, vsze drűge pa, ;[ nyim v tom deli napomőcs lescsejo bidti, scséjo vnicsiti, je szkricsíjo za naszprótnike né nyí, lego dr'záve, plemeni itd. itd. fő je po vszákoga csloveka idrave pámeti mislényi né'demo-
kratija, nego korupcija, razrédno vládanye, na skodo vecs - vecs milijonam pote'zeni lűdi
Zdaj, gda je mogöcse veki-vecsen szlobőd Radič napiszao i Pašič podpiszao, té la'zi—demokrátije, nász more obhoditi lepse prisesztnoszti tröst, ki bode nász obvarvao od tiszte sződbe na stero szmo obszojeni bili do csasza vládanya Pribičeviča i nyí prijátelov. Ka znamenüje tő szamo zanász Prekmurce, tő popi-
szati né, szamo premiszliti je mo-gőcsa cslovecsa pamet. Z pádcom PP vláde i z namenjenov nővov RR vládov sze csütimo od vel-koga betega ozdrávleni tak, ka vszákdenésnye mérno delo zacs-nemo taki té, gda bodemo vidli fakticsno imenüvanye nőve vláde. Záto gda sze tak pomirjeni csütimo, obednim te szporazum poz-drávlamo, v mislényi trősta lepse prisesztnoszti.
Naša autonomna oblást.
Csüdno je kak sze doprinásajo zákoni, slere 'ze zednácsene mámo. Sztári zakoni, ki szo osztali z sztáré szrbije, sze dr'zijo vendar, vszi ovi pa szamo kelko telko, növi pa, stere je prineszao szküpen pobojnszki parlament, szamo tak, kak tő politicsnoszt edne ali drűge partáje 'zelé. Tak sze nam godi tüdi sztem nájpotrebnésim nővim zákonom, z zákonom za oblásztne volítvi.
Kak nam je znáno, zákon za razdelitev dr'záve na oblászti i zákon za oblásztne volítvi jé 'z pred pár létmi prinesen, steromi szmo sze szrcsno veszelíli, ár szi naso obiászt tak szarni z našimi zavüpnikami léko ravnamo i né tak, kak sze tő godi dnesz po ed-nom jedinom zavüpnikom kak exponen-tom edne ali drűge politicsne grupe kak po diktátori. Csi bi sze té zákon 'ze vpelao, toda prakticsno zvrso, bi nebi mogöcse bilő, ka bi eden veliki 'zupán darüvao z obmejnim fondom szamo tiszte obcsine, društva, ali oszebe stere bi z podpiszkom sze zavézala, ka vő-tum na tiszto partájo dájo, stere expo-nent je rávno on, bi nebi dobila tiszta krajina mőszt ali nővo ceszto, stera bi sze za edno ali drfigo partájo za-vzéla, nego bi dőbile vsze tiszte obcsine, krajine i drűstva. ki szo podpore po-trébne, toda sterim po zákoni ide podpora i né po stáliscsi sztrankarszki őcsl. Tó bi nam !ze dávno potrébno bilő tak delati, i záto je té zákon, ka bi sze tüdi z!e tak zvrsávati moglo.
Znáno i razvidno je pa tüdi, ka zakaj je tő né slo po 'zilaj doszémao na lcrmili sztojécse Pribičevičove korupcije. On, tőda nyé slovenszki exponenti szo natom bili, ka tecsasz neszméjo bidti oblásztne volitvi, neszmé narod szam ravnati z szvojimi za autonomne doklade plácsanimi dávki, dokecs sze ne vpokori nyuvoj „demokrátiji", dokecs nyim neszpádne v nároke Po tom persze znájo ka bi vszáki z-nyí dobrőte odebráni oblásztni poszlanec po nyi vőli mogao delati, i bi znőva oni goszpodárili v oblászti obmőcsji. Qda bi tő tak bilő, te bi sze volítvi vršile léko, tacsasz pa né. Kelko je pa národ pri tom trpeti mogao materiálno, tő pa niti popiszati nemremo. Ja demokrati szo vszeedno né steli té volitev dovoliti.
I zdaj, gda sze té re'zim razszüno, szmo zagvüsani ka volítvi bodejo v krátkom, ár je tő Radiča eden predpogoj büo, nyerni je né na interessi man-tránye lüdsztva v Sloveniji, kak né v hrvatskoj i kak n& szamim radikalom, záto tüdi z-té sztráni szamo pozdrávla-ti moremo té szporázum dvé velikivi gruppi, gruppi cslovecsanszkoga ravna-nya, rmrnési partáj i tő Radikálov i Radičove partáje, pőtom steri pridemo do nase potrébe i zákonszke pravice, do odebéranya oblásztni, szreszkf i obcsinszkí ravnitelov, ki bőde kakedno autonomna pravica za nász.
Franciaország kiüríti a Ruhr-vidéket.
A német kormány a Ruhr-vidék kiürítésére vonatkozóan Párisból megnyugtató közléseket kapott. Ezekből kitűnik, hogy a francia kormány kiürítési kötelezettségének teljes mértékben eleget akar tenni és nemcsak a megszállásnak láthatatlanná tételére gondol. Ezidőszerint csupán a kiürítésnek néhány formális kérdése okoz nehézséget. Még nem bizonyos, hogy a szankció fejében megszállt Düsseldorfot és Duisburgot is kiüritik-e, de a birodalmi kormány mindenesetre arra törekszik, hogy e két város kiürítését is elérje. A kormány ebben a fáradozásában különösen Anglia támogatását reméli, mert Nagybritannía annakidején ezeknek a városoknak szankciós megszállását helytelenítette.
Nagy feltűnést keltett Berlinben
a német nemzeti párti gróf Westarpnak egyes konzervatív lapokban közölt cikke, amely szerint a német memorandum nem volt hivatalos jellegű, hanem csupán a külügyminiszternek nem kötelező kezdeményezése. Erre a közleményre válaszoltak a német diplomácia köréből s ezt a közleményét nyilván Stresemann inspirálta. A cikk azt fejtegeti, hogy a memorandum hivatalos jellegű volt és ha gróf Westarp közleménye alkalmas is a belpolitikai siker elérésére, mindenesetre hátrányosan befolyásolja a külpolitikai helyzet tisztázását.
A Vorwárts ezzel kapcsolatban azt irja, hogy ami történt, nem egyéb, mint a legnagyobb kormánypárt hadüzenete a külügyminisztérium vezetői ellen.
Je vsze mogöcse?!
Nigda sze je eden evangelicsanec pelao po szvojem poszIvTó je bilő za vrémena gda szo lüdje, escse z leszenimi plügami oráli i je na köti vszedo, kak je zse tő naváda. Med potjőv sze szrécsa z na szpőved sze pelajőcsim plébánosom, z pokojnim Tiiinszkim g. ivanoci-jom. Ne je bila tő falinga, ka sze je pelao i szrécsao te posteoi mo'z, nego je falinga bila tö, ka je te szvojoj veri dosztojni ne znao tó vcsiniti, ka bi sze pred plébánosom, náimre pred szvesztvom, poklekno i kri'zao. Zavolo-toga ga je g. Ivanoci na drfigo nedelo na predganci vökrlcsao z imenom (ár ga je poznao). Szezná, ka neduzno, ár je on po szvojega vadlüványa vcsenyé pošteno vcsíoo. vendar pa g. plebánosi csi je rávno né tneo pravice tő vcsiniti, za skér pri káranyi lüdsztva dobro prišlo
Na, ali tő sze je zgődilo za vrémena, gda szo escse z leszenimi plügami oráli, v denésnyem vrémeni bi sze 'ze kaj táksega nebi szmelo zgoditi Dőnok sze pa nájdejo dnesz escse i evangelicsanszki dühovnicke, ki po sistemi Ivanocija scséjo „kárati" lűdi (?), szamo z tóv razlikov, ka nepővejo vö doticsnika imé . . . Isztina, ka je té, dühovnik tüdi escse z-té leszenoga plü-ga dőbe, vendar pa preči krivice more meti na szebi, ka sze na predganci scsé zagovárjati. Zatő je pa takse ravnanye, kak leszenoga plfiga orá-nye . . .
* ♦ »
v Bárányi i Bácski je vihér i tócsa kmete i kmetszke pridelke razno-szila, v celoj Jugoszláviji pa zdaj Pašii i Radičova nova vláda raznoszi vsze Pribičevce i nyi „pridelke". Kak do sze zváli tej goszpódje odszémao? — Nulla . . . Ka pa bődo pravili k tomi té niisterni velki exponenti i kak bődo dávali prék obcsinszke racsűne nisterni ti módri od demokrátov zaszlepleni ge-renti ? Tő bőde zdaj vihér i tócsa, csi-rávno brez oblákovl
Zdaj szi 'ze dávcsni urádniki tüdi tak pogucsávajo, ka je dácsa letosz dőnok véksa kak je pa bíla lajnszko leto. Na, to právijo té zdaj, gda financsni minister izjavo dá, ka z-porcijov nize moremo idti. Miszlimo pa, ka bi dávcsni urádoiki odkrito tak mogli praviti, ka letosz dácsa telko ménsa bőde kelko je lajnszko leto vecs szpobráne 1 tő nepravilno. Lajnszko leto szo náimre sztódeszét millijonov vecs direktne dácse szpőbrali v céloj Szloveniji, kak je pa v Beográdi predpiszane bilö. Ja koma je pa — bőgdrági — té tá lajn-szka prevecs pobrána? Razkádila sze je kak káfra ? No né csiida, vem je de-mokrátszko gleszilo „Jutro" tüdi dóbilo edno milijono z — tisztoga kádisa (olóvne), nikelko pa z-Thurn—Taxis-ovi millijon Tak je né csfido csi vszigdar odtoga pise „kak je szrecsen kmet, ki vsze drágo odá 1 dönok malo porcije plácsa". Tak, li dale tak, záto nisterni kmet nyim vszeedno verje.
A fordulat,
melyet Jugoslávia politikájában a radikálisták radicékkal történt megegyezése hozta, különbö-o komentárokkal találkozik. Mégis igaz ami igaz, sokkal több szól mellette, mint ellene. Ami ellene van, az csak Pribičevič bérencei-nek tudható be, s komoly'alappal egy sem bir. Bár eíőre semmi nem látható, eddig összekovácsolt rendeletek, méginkább törvények nem változtatható): rneg máról holnapra, de a remény megvan ahoz, hogy az eddigi áldatlan politikának, mely különösen a földmivelést és a kisipart fogta saját igájába, Pribičeviček politikájának in secula sekulorum vége van, következnie kell a higgadt, mérsékelt is igazságos politikának és olyannak, mely az állam összeségének kielégítésére fog szolgálni.
Pašič radikáliája egyettértés^-be jött Radič paraszt ideáival,— megegyeztek. Az errői szóló jegyzőkönyv már mindkét részről hitelesíttetett, jóváhagyatott. Hogy ez ma államunk belpolitikájának egyik legnagyobb [eseménye az egyesüléstől számítva, azt bővebben fejtegetni felesleges. Fontos esemény azért, mert egyesült az a két elem képviselete, mely, az eddig nyomorgatott és nyúzott, kisgazdát és kisipart elöbbrevinni, fellendíteni, életképessé akarja tenni, vagyis a paraszt ideát és helyzetet radikálisan óhají/a végrehajtani.
S amikor ez a szerződés ma—holnap a nyilvánosság elé tárul, csak akkor üdvözölhetjük az uj korszak kezdetét, csak akkor tudunk igazán Ítéletet mondani az eddigi korupcio felett, melynek oly hősi harcosa Pribičevič s a vele érzők voltak.
/
Nekünk nem a korrupció kell, melynek soha de soha meghajolni nem fogunk, kell azon-
ban egy anyai szeretettel ölelő és gondot viselő haza, melynek szerető gyermekeivé válni mi csak akkor tudunk igazán, ha azt a melegséget érezni, illetve tapasztalni fogjuk. Ezt kell, hogy
az uj vezetők szemelött tartsák s akkor nem lesz magyaron, nem-čur avagy államellcneség, hanem a lojalitás igazi csirája, melynek fejlődéséből származó virágai az államnak hoznak gyümölcsöt.
Ujabb kísantant-konferencia.
Politikai körökben hire jár, hogy a legközelebb ujabb kisantant-konfe-rencia lesz, mert a román kormány ki akarja kérrii Csehszlovákia és Jugoszlávia támogatását bizonyos kérdésekben, amelyek legközelebb tárgyalás alá kerülnek a Népszövetségben.
Rwmánia a konferencián hir sze-
rint ismét napirendre akarja tűzetni a magyar kérdést. Szóba fog kerülni a tárgyalás alkalmával állítólag a kisan-tantnak a magyar kormányhoz a Vitezi Szék ügyében intézőit den:arsa, amelyet a magyar kormány erre vonatkozólag adott és amelyet a kisantant-körökben nem tarianak kielégítőnek.
Habsburg-restauráció előtt ?
A magyar kormány és a legitimisták paktuma — bárhogyan is cá folják — tény, és egyre inkább nyilvánvaló, hogy gróf Bethlen István ebben a megegyezésben lekötötte magát a Habsburg-restauráció eszméje mellé. Az egységes pártban Bethlen bizalmas hívei megkezdték a teljes előkészítését a nyílt legitimizmusra való áttérésnek, azonban ez kevés sikerrel járt, mert a párt nagyrésze erősen Habsburg-elle-nes. Mindamellett Bethlen nem adta*fel a tervét és befejezett tény, hogy uj politikája számára átszervezi az egységes pártot. Ki fogják szorítani a pártból a szabadkirály választó kisgaz-dakat és a Habsburg-ellenes elemeket, akikot a keresztényszocialistákkal és a pártonkívüli legitimistákkal akarjjBethlen pótolni.
Belhlen elérkezettnek látja az időt arra, hogy a nagyantant segítségével — a kisantant államok ellenére — végrehajtsa a Habsburg-restaurációt
A budapesti lapok már beharan-
gozzák, hogy miniszterelnök külföldre készül.
—	Bethlen István gróf miniszterelnök már a legközelébb külföldre fog utazni, hogy befejezze misszióját, melynek fontos kihatása lesz az ország érdekeire. Hogy milyen miniss/.iót fc g j Bethlen István betölteni külföldi útjával j kapcsolatban, arról természetesen nyi- ] latkozni nem akarnak, de annyi bizo-' nyos, hogy a kisantant ujabbi akcióját a miniszterelnök ugy akarja kivédeni, hogy ne függjön Magyarország feje felett állandóan a környékező államok akadékoskodó kritikája.
—	Beavatott körökben beszélnek arról, hogy Bethlen István hazatérése után az öszi politikai kampány előtt be fogják tölteni a külügyminiszteri tárcát és nem lehetetlen, hogy a kormány is rekonstruálódni fog.
Beavatott helyen ugy tudják, hogy Bethlen külföldi utja alkalmával a kis-antantnak a Habsburgresturáció elleni elleni vétóját akarja a nagyhatalmak segítségével leszerelni.
m-
öiászh- H ireh.
—	Oszebni glász. ürof Batthiany Béla lasztnik imánya V Q. Lendavi, je na obiszk i inspiciranye szvojega imánya domő priso.
—	Zdravniški glász. Križevszko vra-csitelszko oknrTjirirf je doszémao ze dúgo vrémen né bilő szpunjeno je dö-
nok ednők prislo do imenüvanya. V káksoj nevőli szo bili té krajine sztan-csarje te dűgi csasz zavolo zdravnika, tő bi oni znali nájbole povodati. Hvála toj narédbi. je pa imenüvani za okro'z-noga vracsitela g. dr. Qrünwald Lajos zdravnik, kí je pőleg toga ka je
pősztao zdravnik v Križevci, escse tel ko szrecse, ka tüdi má edno lépő obilno hi'zno apoteko. Ordinira v hi'z bivšega nótára, ki je dnesz Križevszk obcsine lászt.
—	Neve kak bi sze réso velkoga cerkevnoga placsila niki N. Miska v farnoj okolici ü. Lendava. Naimre mo-gao bi plácsati za solszko vözdr'záva-nye létno 30—40 Din, tő pa je nyerni né bilő prav, proszo je od plébánosa ■ krs/.tni liszt, ár on presztőpiti scsé v J evangelicsanszko vadlüványe. Zgodilo sze je pa tak, ka szo ga szőszidje tüdi! odtoga cdvrnoli, erkőcs nyerni, ka tiszti j pá cérkev namenjávajo zidati, tam ga vecs placsila dojde, bőgse bőde csi na kalvinszko vero pre-ztöpi. Tő bi szir-mák tüdi vcsíno, szamo je zdaj pa záto| v zadregi, ár nevé gde sze more glásziti, tőda nevé gde jeszte kalvinszki ,,'zupni urád".
—	Gornja Lendava. Nisterne med našimi ženskami tak pijejo alkohol, kak 'zabe vodő. Predzádnyo nedelo je edna szpfla dvá litra pive i natö eden liter mocsnoga vina, po sterom sze je podála na sztraniscse; zakoj, tö je nyéna briga, vendar je poszla ne mogla opraviti, prvle je zas/pála. Po dvé vörnem szpa-nyé szoszidam má zahváliti ka szo jo zbűdile i résile od pádea v-ogen . . .
—	Za zaszlü'zenoszt. Kumin (Qornyi) z-Vescsice je pri ednoj priliki v kresmi Szocsicsa v Černelavci mocsno ob'zalo Titán József trgovca z Černelavec. Titan je tő'zo Kumina i je Kumin pri szodisesi v Murszki Szoboti strofani bűo na 100 Din i placsilo sztroskov na apelácijo Titána ie pa okrožno szodisese v Maribori podignolo strof na 1000 Din i placsilo sztroskov.
—	Postni autó obracsáj med M. Sobota—Dolnya Lendava, ki sze je do
10-ga	julija szkőz Martjánec vrso, od
11-ga	julija napré, zavolo graditvi no-voga zelezobetonszkoga mosztá na dr-závnoj ceszti prék „püconszkoga" potoka, sze prék Beltinci—Gančane—Ren-kovci—Dobrovnik vrši. Vőzni réd i céne osztánejo neszpremenjene. Auto-obracsáj prék Martjánec bőde pribli'zno do 15-ga auguszta zapréti.
—	Zavolo velke tocsilne takse szo
sze odpovedali kresmene koncessije v Vidonci Bokán 'Zu'za, v Kovacsevci pa Zöks Mihály kresmárje. Tő je dr'závna podpora za málo obrt i tő nameszto poszojila na ménsi procent
—	Ogen. T. m. 8-ga je pegoréia z eternitom pokrita nőva hi'za v Matja sovei lászt vérta Klement Mátyása Vzrok ognya je néznáni, vendar sze pa míszli, ka szo ogen deca narédil
barqa kereszt.
Elbeszélés.
Irta : Sz. S.
Ti;'
De Pista gyereknek nem lehetett oly könnyen kiadni az útját. Ugy látszik nemcsak gazdájának szidásától félt, hogy elhagyta Palit, de őszinte vonzalom kötötte Palihoz.
-r Már pedig én nem megyek kelmed nélkül haza — mondá dacosan. Mert ha a barna kereszt előtt elmennék, hát a mellette levő kis ház ajtajánál is megtalálják kérdezni, hogy nem láttam-e kelmédet? S mit tudnék arra a kérdésre felelni ? Azt csak nem, hogy szándékosan kerülj ,a falut.
Faragó Pali levette ; föltámasztott kezét botjáról és közelebb lépet Pista gyérekhez.	t .
! A barna kereszt mellett ? kérdé halkan. faát11 már te is tudod ai' én keserűségemét?
— Ugyan Ügy-e ? Nézett mosolyogva a derült Arču gyerek a legényre. Hát kí beszél ott »elmedről löbb jót,
mint én? Az este is elmondtam a szép, a jó Erzsikének, minő zavar volt házunknál az előtte való este. Mint zsör tölődött, perelt, fenyegetőzött gazdauram kelmeddel, hogy kitagadja minden jussából, ha nem néz gazdagabb leány után. No, de azt ís elmondtam — tevé utána biztató negédességgel — hogy a mi fiatal gazdaurunk erősen állotta a helyét, akár a puskatorony melletti sztrázsa, mikor a legjobban dörög az ég felette.
Igazán mondod, beszéltél felő- -lem? Kérdé elpirulva Pali s elfeledkezett, hogy csak egy szegény szolgagyerekkel beszél.
— Beszéltem bizony s még azt is elmondom, hogy mi lett diskurálá-sunknak a vége — felelte nekibátorodva Pista. Csak induljunk hazafelé. A falu végéig be is fejezhetem s azt hiszem, kelmednek is főbb lesz, ha otthon aludja ki magát s nem muzsikáltatja el fényes tallérjait a Lálbis csárdában.
Pali ugy el volt ioglalva saját gondolataival, hogy rá sem ért megriasztani Pistát ezért a bizalmas lec-
kéztetésért. Előtte most csak Erzsikének képe lebegett. A szép, jó, kedves Erzsikéé, a kit szülői el akarnak szivétől szakítani.
S a mint az illatos nyári este gyönyörteljes levegőjével körülölelte lelkét s a berek aljában csalogány zengte lágy, szerelmi dalát, még inkább érezte, hogy szerelme által lehet csak boldog. S a hold is oly bohókás, hogy a ki rá néz, az égen úszkáló felhőcs-kékben a kedves alakot világítja meg. A felhő-foszlányok szeszélyesen alakulnak élő testekké s bennük csak azt látjuk megtestesülve, a ki szivünkhöz nőtt. S a csillagos égen most felhőcs-kék támadtak. Hosszú, uszályos ruhában lebegett előtte a szeretett leány s Pali álmodozva tekintett a magas égre.
— Bizony ugy — folytattá a megkezdett beszédfonalat Pista. Erzsike leányasszony tudja, hogy kelmed nem azért nem hál otthon, hogy a Bársonyt meg a Szellőt őrizze, de a dobzódás-nak adja magát. Hejh, pedig az nem vezet semmi jóra. A garas is fogy, az
egészség is vész, s a becsület sem nagy utána. Erzsike leányasszony arra kéri, hogy ne menjen többé a Lájbi: felé.
—	De mikor olyan nagy a szo moruságom.
—	Hát az italba kell azt ölni, vagy a Tiszába, mint Selyem Ferke tette? Az is busult, ivott erősen s mikor a pénzét és a becsületét elfogyasztotta, hát neki ment a széles Tiszának s mé'T harangszó se hangzott, mikor eltemették. Ha valakit eltiltanak a szeretőjétől, azért nem kell busulni. A ki olyan nagy legény, mint kelmed, annak még a szolgabíró sem parancsolhat, ha megbecsüli magát és megmenekül az assentálástól. Én bizonj nem hallgatnék senkire. Azt mondanáir van két erős karom, dolgozom akái kettő helyett, de a rózsámat elviszen az esküvőre.
—	Pravilnik k stanovanjskemu zakonu z vsemi potrebnimi pojasnili, formu-larji, .vlogami i. t. d. izide koncem prihodnjega tedna v založbi „Jug" v Ljubljani. Pojasnila, kakor tudi formularje vseh mogočih vlog za stanovanjsko sodišče, je sestavil član stanovanjskega sodišča Dr. Alojzij Gradnik' Knjižica bode izvrstno služila vsem privatnikom in oblastim, ki imajo opravka s stano-vanskim sodiščem. Datum, kedaj izide in ceno objavimo prihodnjič
HALLO!	GOSPE!
Prišli szo Pariški in Bečki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota.
—	Razglas. DneJ^Julija je divjala v Baranji in "drugih krajih velika nevihta (Orkan), od katere je prizadet tudi severni del Drž. posestva »Belje« kjer so zaposljeni sezonski delavci iz Prekmurja. Ker je mogoče da bodo v nesreči prihajale szvojcem delavcev, ki so tam zaposljeni pretirane vesti, seje podpirani urad obrnil na „Beije" za pojasnila in zaprosil za natančne in resnične podatke o elementarni nezgodi, ter o osebah, ki so bile po isti, žal, prizadete. Došlo je poročilo, da so bili v okrožju „Širine." kjer je za gazdo Štefan Gabor iz Črenšovcev, vsied nevihte poškodovani sledeči delavci: Težko, vendar ne nevarno, so poškodovani ti-le : Ritlop Martin, Hozjan Leopold in Gajži Terezija iz Črenšovcev; Kološa Josip iz Renkovcev; Patai Franjo in Hertl Marija iz Dol. Lendavskih goric in Dorenčtc Josip iz Trnja. Lahko poškodovani so sledeči: Kleiderman Josip, Nerad Josip Gabor Josip, Far-kaš Donat, Režonja Štefan, Törnar Ana in Kleiderman llona, vsi iz Črenšovcev ; Vogrinčič Martin in Lebar Martin iz Dolnje Bistrice ; Koroša Josjp, Koren Franjo, Koren Ana in Čezni Julija iz Renkovcev; Zadravec Josip, Horvat Ana in Hozjan Ana iz Dolnje Lendave; Škafar Vera iz Odrancev ; Novak llona iz Beltincev in Bobovec Josip iz Dok-ležovja. Večje ali manjše poškodbe je dobilo še kakih 20 delavcev, ki so pa za delo sposobni. Od imenoma navedenih se lečijo v bolnici v Osijeku : Ritlop Martin, Dorenčec Josip, Hertl Marija in Gajži Terezija. Vsi ostali so v bolniški oskrbi v Kntžovu. Glede htanja poškodovancev pravi poročilo, da so težko poškodovani ozdravljivi v enem mesecu, lahko poškodovani pa v 8—10 dneh ter da se rii bati smrtnih slučajev, kar se v pomirjenye sporoča tem potom prizadetim rodbinam s pripombo, da se za nadalnje informacije v stanju svojcev lahko obračajo na podpisani urad — Državna borza dela v M. Soboti 10. julija 1925.
—	Személyi hir. Grof Battbiany Béla Qornya Lendavai nagybirtokos birtokainak látogatására már pár hete itt tartózkodik.
—	Tüz. Folyó hó 8-án leégett K|e-ment Mátyás mátyasovci gazda eternittel fedett uj lakóháza. Ki okozta a tüzet, még nem nyert megállapítást, sejthető azonban, hogy gyerekek okozták. A nyomozás folyik.
BÉCSI és PÁRISI kalapujdonságok megérkeztek 1 A. Király M. Sobota.
—	Ha nagy a korcsmai illeték. A
taksa törvény fejetlensége határt nem ismer. Ugy van kategorizalva az egyes ipar taksája, hogy kénytelenek inkább az iparenggedélytöl megválni pl. a korcs márosok, mert annyit nem jövedelmez falusi korcsmájuk, mennyit csak taksában kell az állam részére elfizetni. Legutóbb is emiatt váltak meg korcsmájuktól Zsöks Mihály Kovacsevci és Bokán Zsuzsa Vidonci, Tényleg erősen van az ipar támogatva, ha ilyen példákat látunk támogatásként!
—	Orvosi hir. A már oly régen betöltetlenül álló K r i ž e v c e i orvosi kerület végre kapott orvost. Hogy mennyi panaszra adott már eddig okkot ez az üresedésben lévő orvosi állás, azt csak a járás székhelyélői távol eső Križevci környék népe tudá megmondani. Annál megelégedettebbik azonban most, mikor egy gazdagon felszerelt házigyógyszertárral rendelkező orvost kaptak, s amikor nem kell tartaniók attól, hogy a veszély, illetve halál közelsége éppen csak orvos illetve orvosság hiányában, avagy távollété miatt következzék be. Križevcei orvosi kerület körorvossáva eszerint dr. G r ü n w a 1 d Lajos nevezteti k;, ki Krizevcén a volt jegyző, most község tulajdonát képező házban rendel.
—	Postaautó forgalom M. Sobota— Dolnja Lendava közt, mely julius 10-ig Martjancin keresztül bonyolittatott le, julius 11-étől kezdődőleg, mig az uj vasbeton hid épitése az országutat ke resztező ugvnevezett pucinci patakon befejezést nem nyer, Beltinci—Gančane — Renkovci — Dobrovnikon keresztül közlekedik. Me.ietrend és viteldíj változatlanul megmarad. Autóforgalom szüneteltetése Martjancin keresztül körülbelül f. év aug. 15-éig fog tartani.
—	Diákok kedvezményes vasúti utazása. Forgalmi minister rendelete értelmében a diákok, mikor csoportosan legkevesebb öten utaznak, negyedáru jeggyel utazhatnak, de csak »menetlevél« alapján, melyet az illetékes vasúti igazgatóság adja meg. Iskolai igazolványok ezután érvénytelenek a kedvezményes utazáshoz.
—	Budapesti festőművészek Prekmur-jéban. M, Sobota és környéke lakóinak kellemes szórakozást nyújtanak a iriár pár napja itt tartózkodó
és Csapó hires budapesti festőművészek. Aki látta a három lábu festó'ál-vány körül mozgo embert és odament közelebb, először csak a vászonra pingált körvonalakat nézte, mi is akar lenni abból, de pár pillanat alatt már el sem szabadulhatott onnan, mert az ügyes kéz mesteri módon vászonra festett természethü mása a modeinek teljesen elradadtatta a szemlélőt. A leg-messz bbmenő támogatást valóban megérdemlik a vendég művészek.
—• Farkas kutya találtatott, bővebbet Prekmurska Tiskarnában.
—	Malomégés emberáldozattal. A
Mura túlsó oldalán Rihtarovci községhez tartozó murai rnalom, melyet a pár hét előtti erősebb Mura vize elsodort, felépítés alatt állott. Tulajdonosa nemrégen vette meg azon a pénzen, melyért kicsi gazdaságát eladta, j Már-már hogy elkészült volna a malom i s két hét alatt üzembe helyeztetett ! volna, f. hó 5-én éjjel kegyetlen kéz felgyújtotta s a tüz martalékává vált. Miután a malomtulajdonos, egyébb lakás hiányában, családjával a malotii-ban lakott és aludt, menekülés közben a tulajdonos felesége és egy gyermeke a tűz martalékává tett, a tulajdonos két gyermekével együtt megmenekült. Gyújtogatás gyanúja alatt letartóztatták és a maribori ügyészségnek átadták Pertóci krogi lakost.
—	Mennyi a rokkant adó ? Tudott dolog, hogy a rokkant adót 100°/o-al emelték az idei tizenkettedekről szóló törvénnyel, M után a törvény érvénye április 1-én kezdődik, csak ettől az időtől számítva kellene a kivetést eszközölni, mégis mert adókivetésnél a naptári ív a számos, azért 1925. év jan, 1-tél mutatjuk ki a Hivatalos lap előírását a rokkant adóra vonatkozólag, azaz az egyenes adó alapja szerint mennyi vethető ki. Megjegyezzük, hogy egyenes adónak tudatik be ennél a kivetésnél az állami pótlék is (500°/o,
30%-os állami pótlék). Tehát az állami egyenes adó és állami pótlékok után összesen bezárólag 20 dinárig az 1925. egész évre 3 50 Din a rokkant adó, 50 Din.-ig 11 Din. a rok. adó, 100 Din.-ig összegezett adó után 21 Din a rok. adó, 200 Dinárig 42 Din, 100-ig 65, 500-ig 109, 700-ig 152, 300-ig 219, 1500-ig 331, 2000 ig 455, 1000-ig 735, 4000-ig 1050, 5000-ig 3400, 7000-ig 2083, 10.000-ig 3150, s ennél nagyobb adó után mindig 35°/°-kal több a rokkant adó összege.
^Sport.
HAZENA.
V	nedeljo dne 19. t. m. ob 2 uri se vrši zelo interesantna 1 rokometna tekma med I. S. S. K. Maribor in S. K- Mura.
Družina I. S. S. K- Maribor-a je najboljša v Mariboru in je porazila družino »Merkur« iz Maribora z velikim rezultatom 24:2.
Mura nastopi v sledeči sestavi:
Pintér Györy
Nemeš I.	Osterer *
Kardos 111. Cvetko Jonaš Rezervi: Kardoš I. Kardoš II. Faschinger.
NOGOMET.
S. K- Mura naraščaj mladina Ljutomer 14:0 (10:0)
V	nedeljo 12. t. m. se je vršila tekma med mladino Ljutomera in naraščajem S. K- Mure. Ta tekma je prinesla za naš naraščaj velik, pa tudi zaslužen uspeh. Sodnik g. Ramovš.
V	nedeljo dne 19. t. m. se bo najbrž vršila tekma med naraščaji I. S. S. K- Maribor in S. K- Mura.
Trztvo. Kereskedelem.
Bíágo
Áru.
NOVISAD: julius. 17.
100	kg.	Pšenica—Buza Din. 440
»	»	'Žito—Rozs	»
*	»	Ovesz—Zab »
»	»	Kukorica	190
»	»	Prosző—Köles »
»	*	Hajdina	» 270
»	»	Szenő—Széna \
»	»	Graj—Bab csres. »
»	»	zmésan—vegyes bab
»	$	Krumpli	>
»	»	Len. sz.—Lenmag »
»	»	Det. sz.—Lóherm. »
-450 -350 -400 230 325 800 -75 -350 -300
BENKÖ: julius. 17.
1 kg.
III. 7-
t 5-
Bikőv.i Bika Telice I §Üsző Krave (gTehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt La— Zsirl-a. Zmőesaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
II. I.
8-- 8-5 6-- 6-5 4--
9'-
. , 28-■ •
príma
9-7- -5-Vs 9-V« 16 — 35 — 80-— 25-— 1.—
-
Pénezi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 líra . . . .
Zürichben 100 Din
Pénz.
= D.	65-94
j= »	8.02
= »	8 03V2
»	1-69.30 = » 2-13.70
= 9 05 sfrk
NA PRODAJ
imam večjo množino sladkega, okusnega jabolčnega mošta. Na razpolago je tudi več polovnjakov prvovrstnega Ijutomerčana (letnik 1924) LEKARNAR Dr. SCHWARZ v Ljutomeru.
KÖZGAZDASÁG.
Az uj vámtarifa.
Tizenkettedekről szóló törvény felhata'mazása alapján a pénzügyminiszter uj vámtarifát léptetett életbe. Bár tagadhatlan, hogy a belföldi ipart védeni kell, ez az uj vámtarifa azonban mégis az absordummal határos akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy az ismételten a földmivelés hátrányára szól. Ezt pedig azért állithatjuk, mert éppen olyan cikkek vámja hozatott be, illetve emeltetett fel, mely kizárólag a földmivelés szükségletét képezi, és ezt akkor, mikor Jugoszláviának még egyetlen oly kifejlett gyára nincsen, amely a szükségletét kielégíteni tudna. Ilyen pl. — hogy csak ezt az egyet említsük — a cséplőgép. Eddig ez vámmentes behozatalu volt, az uj rendelet szerint pedig vám alá esik, holott tudott dolog, hogy ilyet nálunk egyáltalán nem, vagy legalább is megközelítőleg megfelőt gyártani egy gyár sem képes. Égbekiálltó bün az is, hogy amikor a közszükségleti cikkek árát az állam igy tetemesen drágítja, ugyanakkor a luxus-vámot megszünteti, holott éppen ezt lehetne ezerszeresen is megvámolni.
Az uj rendelkezést különben kivonatosan a következőkben hozzuk:
A ruházati cikkek vámja tekintetében megszüntette az uj vámtörvény azt a régi sérelmet, nogy minden szövetet, a mely a legcsekélyebb mennyi-ségü gyapjút, vagy selymet tartalmazott, mint tiszta selyem-, illetve gyapjuárut vámolták el. Ehelyett a vámtételt az áru százalékszerü selyem-, illetve gyap-jutartalma szerint szabják meg.
A behozatali vámnál bevezették a monopolcikkek, petróleum, cigarettapapír, gyufa, só és puskapor vámját is. Az arany és ezüst kiviteli tilalma is érvényben marad.
A vámázsió változatlanul 1100 százalék marad.
Vámot? vetettek ki a szén behozatalára, az antracit és koksz kivételével, a mely továbbra is vámmentes. Lényegesen megdrágult a kávé vámja, a citrom behozatal vámmentes. Az automobilok vámját az érték eddigi 6 százelékáról 20 százalékra emelték fel. Nagy mértékben megdrágult az élőállatok— szarvasmarha és sertés — behozatali vámja is.
Behozatali vámok.
Az uj tarifa szerint egyes fonto-sabb cikkek behozatali vámtétele a következő (100 kg.-ként aranydinárbán): szarvasmarha	100 (ezelőtt 40)
darabonként sertés 10—100 kg.-os 30 (ezelőtt 5) sertés 100 kg.-on felül 50 (ezelőtt 30) dinamo-gépek	60
villamos gépek	140
kerékpár	40 darabonként
automobil, az érték 20%-a szuperfoszfát	1.50
szén	0.30
briket	0.60
antracit, koksz vámmentes kénsav	6.—
rézgálic	12.—
műtrágya vámentes
citrom vámmentes	(ezelőtt 10)
narancs	5 (ezelőtt 20)
I nedeljo velika hazena tirna JHARIBORiMURA ob 2 uri popoldne.
Z-hája vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo :
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők :
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta VURSKA SOBOTA. Postai csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.s ként: szövegközt és nyilttér 150, rende-1-—, apróhirdetés 0*70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
Kom
v®
szállít
eredeti gyári
áron
meszet, cementet és deszkát. THOMASSALAK.
AMUEb Murska Sobota'.
valódi
ETERNIT
P A LÁT,
Trifaili darabos szén. SUPERFOSFÁT-
benzin tankokban és
cisternákba	13
petróleum	5.-^-
kávé	80 (50)
rizs	7 (10)
eke	40 (15)
cséplőgép, 1000 kg.-on
felül	15 .
varrógép	45
ipari gépek	20
Szövöttáruknál azok a gyapotcikkek, amelyek 5°/o-on alul tartalmaznak gyapjút, mint gyapotárut vámolják el, 5—50 százalékos gyapjutartalommal mint félgyapjut vámolják, 50 szazaiékon felül pedig a gyapjuáru vámját kell fizetni.
Selyemtartalmú áruknál 3 százalékig a selymet nem ves/ik figyelembe, 3—25 százalékig a vámtétel 25 százalékkal drágul, 25 százalékon felül pedig mint selymet vámolják el.
A pamutáruk pótlékát 30 százalékról 50 százalékra emelték, Az egyes szövetek pótléka: fehérített áru 30% (ezelőtt 20%) kétszínű 40% (30), többszínű 60% (60), mintázott 15% (10), brosirozott 25% (15).
Kiviteli vámok. Az exportcikkek vámját az eddigi papirdinár helyett aranydinárban állapították meg. Az egyes vámtételek (100 kg.-kéat aranydinárban): tojás	8.—
szarvasmarha 100 kg.-ként	3.20
vagy 15 aranydinár darabonként sertés 70 kg.-ig darabonként 30.— sertés 70 kg.-on felül darabonként
IIIIII
vagy 100 kg.-ént baromfi, élö baromfi, levágott marhabőr juhbőr
ló- és sertésbőr toll
szilva vámmentes
kender vámmentes
vas
gépek
buza
tengeri
16.— 8.— 4,— 80.-16.50 16.50 8,—
8.— 8,— 1.30 0.80
árpa	0.80
zab	0.40
bab	2.—
A gabonanemüek a vámtarifa egyidejű rendelkezése szerint — bár ezeknek kiviteti vámját megállapítja — további intézkedésig vámmentesek.
Vámmentesen kivihető további intézkedésig buza, rozs, árpa, zab, tengeri, káposzta, burgonya, főzelékfélék, bab, borsó, füstölt és sózott szalona, sertés- és libazsír, és liszt, (burgonya-és rizsliszt kivételével).
Lényegesen leszállította az uj vámtörvény a vámraktárakban fekvő áruk fekbérét. A törvény szerint három napig az áru fekbérmentes.
Vsáki práznik, nedelo, četvrtek soboto popoldan vrtni koncert. Igra ciganska godba BARANJA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön délutáni kerti koncert. Játszik BARANJA.
Gostilna — XUfk — vendéglős
MURSKA SOBOTA
IIIIII
0 znánje sivéljom!
Kí znájo šivati, vendar pa k krojenyé ne razmijo, sze vu mojoj delavnici med ednim mészecom navcsijo léko vsze kroje (szabást) oblék in kapútov. ROSENBERG D'ZUNDZI modni salon Murska Sobota.
IHALLO PRIJÁTEL!
ZNÁS STO JE TOU
fi
I=MÁJER STEVANj
__V Mtirski Sohntí
__	v Murski Soboti
« na Radgonszkoj ceszti? ZT
gmii nmmn nmmn unj
™ Tő je násztarésa firma szabolije®
■■-i trgovina z gotovimi oblekami. Csi scsés dobro obleko po fal céni dobiti, ali dober, garanté-rani i po céni stof i caig kupiti, te obiscsi tő Prekmurja naszta-réso i nászolidnéso trgovino szabolijo, pa sze zagvüsas.
I
Halio
Ilallo
goszpé i goszpödje!!
Csi ká lčpoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v
trgovino
A. Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni : ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100'— dinárov napré
A. Király
trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi'za)
Eéptülajdonosoh!!
Raktárra megérkeztek a legfinomabb gép- és hengerolajok nemkülönben a géphez szolgáló mindennemű alkatrészek, melyeket konkurenciális árban bocsáj-tok a vevők rendelkezésére. Szigetelő lemezek, azbest zsinórok, klingerint stb. raktáron. Gép-és hengerolajok forrógőz és túlhevítős gépekhez olcsón kaphatók.
Tudatom tisztelt vevőimmel, hogy az őszi idényre már is megérkeztek a különféle és legjobb minőségű fa és szénfütéses szoba kályhák, s a legolcsob napiáron kaphatók. Próbálják meg, jó minőségű anyagról és olcsó árról meggyőződnek : HEKLICS ISTVÁN vaskereskedőnél Murska Sobota.
P

Licitacija krčme.
Občina ŠALOVCI naznanja, da pri železniškoj stanici bodočo občinsko krčmo dneva
20.-ga augusta 1925.
na javnoj licitaciji na tri leta, od l.-ga jan. 1926. do 31.-ga dec. 1928. z-arende dá. Pogoji licitacije se vpoglednejo lehko pri občinskom uradi v Šalovci. .	PREDSTOJNIŠTVO. %
fe-
<D N
O
CO O
rt u rt C
rt CO
o
X
N
(/) >
O X rt X)
•o o
X
5f
N
C/5
2L o
O
3
<
fD* ■t
C0 &
<
(T) D D)
3
cr a>
Pokrivajte Vase hize z „SALONITOM" ki je nájbőgsi materiái vezdásnyega vrémena pri pokrívanyi sztrehe. Lehki, trpécsi je, obramba je najhűsim nezgodam, ognyavaren je, szploh nenüca nikaksega popravila, záto te nájcenése pokrivalo za sztrehe. Záto sze za té poiriv nájvéksa garancija dá. V szkladiscsi je, gde sze tüdi vsza potrebne informácije dájo:
röU !n Hócnór trgovina z mešanim blágom Leli III VJdöpdl in sztavbenim materijalom
—MURSKA SOBOTA