Poštnina plačana v gotovini.
Cina — Ara 1-25 Din.
MORSZKA KRA
Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevci, lg26. április IS.
Broj 16. Szám.
Szprotoletje je,
predvrémen leta, te'zko csákano-ga vrémena polszkoga delavca, — kmetskoga sztána. Toplése vrémen, ozelenitev rasztlíne, zrász szétve, drevja cvet i fticsic szpé-vanye nadigáva k deli vcsenoga zemelszkoga rovácsa na pascslí-voszt, na neobtrüdjeni dokoncsé-tek tiszti őpravic, kí szo nyerni za pre'zivlénye v prvojvrszti pot-rébna, za obsztoj i vzdr'zeványe doszta drűgi priszojena.
Prázne vészi tühőcsa pri kmetskem dómi, szamo tű i tam csüjes z vérta zaposzlenosztjov k máli nepriszkrblenoga zivincseta glász, ki szi jeszti proszi. Vszi delajo, lüdsztvo na poli samri, kak vcselé za cajta cvetenyá okőli cvetécsega drevja, szamo sztarci z bodócsov generácijov dájo odszébe glász, kak edini pazitelje szvoji i szöszedov 'živine, hi'z.
Tak ide tó v szprotolésnye-ga vrémena na delo zovécsi cáj-taj — pri kmétskom národi. Kmet, polszki delavec vidi stera vrszta dela je potrebnésa, záto neodlá-sa nikaj, nema vrémena kritizé-rati drüge^ n£ sze kregati z szó-szidami, ár sze delo ka ze, ga zové, i polszke vablive rasztline ki sze tíidi kakedno veszelíjo szprotolétja 'živiš dávajöcsemi szunci, gá Hfevedőcs vábijo k sze-bi — na pőle. I gda nyigva pascslívp, znojnatno neobtrüdje-noszt tak háturalno vidimo, gda riyegovo délo neobszódimo, ár nemremö obsződiti za szebics-noszt, veni .bi on szam tüdi i z mensim iádjovolen büo csi bi drugim nébi trbelo, i za drüge sze szkrbeti, trüd je v prvoj vrszti za dr'záve dobrobit namenjen.
Za dr'závo i dr'záve dobrobit! Kelko znamenüjejo té recsí? Sto je dr'záva né celaküpnoszt med potégnyenimi granicami ? Ja, mí, mi vszi szmo dr'záva. Na i je zadoszta száma pascslívoszt ednoga sztána? Nikak né csi je ravnitelov delo szamo táksa, kak trótov med delavnimi vcselámi, -f- vnicsijo tiszto, ka delavne vcselé pridelajo.
Nasa mláda dr'záva je tüdi táksa, kak szprotolétje. Delav-noszt, pascslívo delo je rávno tak potrébno vunyé, kak vu vab-lívom szprotolétji. Ali vidimo mi tiszto pascslívoszt vu nasi ravnitelov, vláde deli zanász, kak sze
mí szkrbímo zanyé, za nyuve velike plácse? Oszobni inte-ressi szo prinyi napr évaion, kak nász, národa dobrobit. Gda bi zarészan delati trbelo, te edem-drügoga doj noszi, kríza za krízov pride, do dela, do isz-tinszkoga dela prídti je nemogő-cse. Kak moremo "te miszliti na dobrobit, i ka bi sze nam bre-
meni nebi véksa nalagale, csi tá nedelavnoszt 'ze léta i léta trpí v nasem dr'závnom ravnanyi. Zaman je nasa pascslívoszt v szpro-tolétja vrétneni, csi ti ravnajócsi nevzemejo na pamet ka tüdi i v di'zavnom vértüvanyi trbé pascslívoszt i delati, ár tüdi i tü za-csétka zacsétek je, — szproto-letje je.
A földmüvelés válsága miatt állatenyész-tésre térnek át a gazdák.
A földműves szövetkezetek országos szövetsége dr. Korošec Anton elnöklete'alatt Beogradban kongresz-szust tartott, amelyen Radics Pavle agrárreform miniszter, valamint a földmüvelésügyi és a pénzügyminisztérium képviselői is megjelentek.
Franges Ottó zagrebi egyetemi tanár a földmüvelés válságáról tartott előadása után határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé. A rezo-lució felhívja az illetékes tényezők figyelmét a mezőgazdasági termékek piacán észlelhető nemzetközi válságra és megállapítja, hogy a földműves-osztálynak át kell térnie az állattenyésztés fejlesztésére. Ezért ajánlja, hogy a legelökre és az állati élelem termelésére nagyobb gondot fordítsanak, továbbá, hogy a kormány az
élőállatkivitel, a hus- és tejtermékek szállításának megkönnyitésével segítse elő az állattenyésztés érdekeit.
Ezután Posztics Sztepán egyetemi tanársegéd az adókérdésről terjesztett elő rezoluciőt, amely megállapítja, hogy a parasztgazdaságok a háboruelőtti tiz kilogram buzaértékü adó helyett most kétszázhuszonhat kilogram buza értékének megfelelő adót fizetnek holdanként. Az a veszély fenyeget, hogy a valuta javulásával ez a különbség akkorára növekszik, hogy fölemészti a földbirtok teljes bruttó jövedelmét. A kongresszus javasolja, hogy a valutarendezésig a földadót elasztikusabban állapítsák meg és a nemzetgyűlés időről-időre határozza meg a kataszteri földadó szorzószámát.
A halálraítélt vonat.
A romániai vasúti katasztrófák történetében páratlanul álló vasúti szerencsétlenség történt Erdélyben
Az egyik székelyvidéki állomásról aznapokban egy túlterhelt tehervonat indult Brassó felé. A mozdonyvezető, mielőtt elindult, a szolgálatot teljesítő tisztviselő előtt szóvá tette, hogy sok a vagon és kevés a fékező a lejtős pályán baj érheti a vonatot. A tisztviselő megnyugtatta az aggpdó masinisztát, a ki erre keresztet vetett és elindította a mozdonyt. A negyedik kilométer után észrevette, hogy a vonat nem engedelmeskedik a fékeknek : jelt adott a fékezőknek és ellengőzzel próbálta megállítani a mozdonyt. fékezők megtettek mindent, de hasztalan, a vonat rohant előre, vitte a saját súlya és lendülete. A vasúti örök kétségbeesetten adták le a jeleket a megállásra, de a személyzet már nem volt ura az elszabadult vonatnak.
Az állomások mindenhova előre
telefonáltak, tegyék szabaddá pályát, hogy a mozdony baj nélkül száguldhasson tovább. Az egyik kis állomás telefonzavar miatt későn kapta a vészjelet, éppen akkor, amikor egyetlen szabad vágányára az ellenkező oldalról egy zsúfolt személyvonat futott be. Az állomásfőnök amikor az értesítést megkapta, már csak kettő közt választhatott: vagy halálra itéli a tehervonatot, vagy engedi befutni a zsúfolt személyvonatba.
A választás nem volt nehéz; a tehervonatot rávezette az úgynevezett csonkavágányra, melyet hatalmas sínekkel megerősített töltést zárt el. Eltelt három idegizgató perc és a katasztrófa végitéletszerüen bekövetkezett : a mozdony pozdorjává tört és a mozdonyvezető és fütő szörnyethaltak.
Másnap a brassói vasutigazga-tóság röviden jelentette : egy teher-vznat kisiklott, a mozdonyvezető és fütő meghaltak.
Je vsze mogöcse?!
Püconszka ev. gmajna je szklenola od drzávnoga vucsitela árendo po-bérati za sztanüvanye i ogracseka, vendar pa tő szamo v tisztoj meri, kelko sztanarine on kak vucsitel od dr'záve plácsano dobi. Tő je témbole opravicseno, ár je sőla céle gmajne lászt, kak ev. osznovna sőla, k toj sőli ji je pa szamo pét gmajnszki vesznie prikapcseni, za stere oni drűgi dvanajszet vesznie »nescse sztros-kov nosziti, szvojo lasztninszko pravico do sőle szi pa dóézlédnyega csu-vati na podlági nyé verszke autono-mije za duznoszt pripisüje. Na i ka sze je zgodilo natom szpráviscsi ? Té »evangelicsanszke vere« vucsitel je pa erkao na té gmajnszki szklep : „Zdaj pa rávnocs ne plácsam, tő'zite me» ! — i je sztem ső vö. Neverno ali szamo on szam brsza v ev. verszko au-tonomijo, ali miszli na szvojo vsze-gamogőcso protekcijo, ali pa mogöcse, ali pa, ka je tüdi mogöcse miszli, ka obiászt tüdi nebode respekti-rala autonomijo ev. cérkvi, ovacsi miszlimo, bi sze nebi tak dalecs szpo-zábo z-szébe. Nevarno szi je pa i miszliti, né pa tüdi csiniti, sze vtikati v autonomne pravice, — ml prá-vimo. Vendar pa pocsaszoma szpoz-namo fticse po pérji I
Komaj je nasztávlena nova radi-dikalszka-radicsova vláda, zdaj 'ze brezi Pasicsa, je vládna kríza ze pá na vidéki. Radics z szvojim neszmer-no vnőgim gúcsanyom i sinfanyom krizo za krízov provokérao, tüdi i on nedá delo v réden capás pripelati. Pa kelko dela csáka na doprinesenyé !
Pivko, poszlánec Pribičevičove grupe je na zadnyem szpráviscsi partáje tak pravo, ka sze naj szamo pri-právimo na vékse placsila. Tő ednők je isztino meo, vendar pa nam je prekeszno povedao, ár sz&mo tő mí — zalosztno ali isztina — 'ze pred ed nim—pődrűgim letom znali. Zdaj, gda szo nam zepke prázne, nam skoda tő pripovedávati.	*
Né dugó ka je Klekl-nova trom-beta »Novine« nikaj kritizérale M. Szobote Ledavszki naszip, toda tam za varvanye potrebne táblice piszavo, erkőcs : ka je po Mőrszke Krajine pi-szávi napiszana. Prevecs sze csüdü-jemo na té gg. okőli Wovin csi részan nerazmijo tő piszávo, ki szo v Prékmurji rojeni, csi „szlávi prišleki" itak tő dobro razmijo. Ali máte kaj zeléni novicosov kí nevejo ka szmo záto zaszédeni ár szmo szlovenci ino szmo tü tak piszali i esteli 'ze pred zaszédbov. Oh ví szlabe dűse.
el, munkát közvetített s elhelyezte őket. Ezt is beszüntették. S épp akkor, mikor a magyar kormány megtiltotta az idegen munkások, tehát Prekmurjeit is, alkalmazását. Mihez fogjon és miből éljen már most ez a munkás ? Ha lop — bezárják, ha rabol és gyilkol — felakasszák. Hát erre van kárhoztatva a mi világszerte ismert dolgos népünk ?
Egy mód van még ennek az ügynek sürgős megoldására. Munkalehetőségről gondoskodni az államnak itt a belföldön. Ezt pedig csak az ingyenes munkásbörzével lehet, tehát adják vissza. Kenyér nélkül hagyni a népet nemcsak bün, de sociális érzék nélküli kormányzást jelent, mely nélkül nincs jólét.
A lengyel külügyminiszter Prágában.
Skrzinszki lengyel külügyminiszter kedden délután egy órakor Prágába érkezett. A pályaudvaron Benes külügyminiszter és a lengyel követség személyzete fogadták Skrzinszkit. A Prager Presse szerint a lengyel külügyminiszter látogatása mindkét államra nézve jelentős politikai esemény.
A látogatás a Csehszlovákia és Lengyelország közti barátságos és békés konvenciók megpe-
csételése, de ezenkívül tágabb értelemben is jelentős, mert a mai középeurópai politikai rendszer megszilárdulását jelenti, annak a rendszernek a megszilárdítását, amely a békeszerződésen alapszik és Középeurópa pacifikálását akarja elérni.
A lengyel külügyminiszter szerdán Prágában volt, csütörtökön Bécsbe utazott és szombaton tért vissza Varsóba.
Pangalosz megkegyelmezett a halálraítélt szalonikii lázadóknak.
Kedden hozta meg ítéletét az athéni rendkívüli haditörvényszék a szaloniki lázadás vezetői fölött. Karafukasz, Berkatisz és Dzevolasz ezredesek ellen halálra szólt az ítélet, amelyet nyomban a miniszterelnök elé terjesztettek.
Pangalosz diktátor éjszaka
értesítette a haditörvényszék elnökét, hogy megkegyelmez a három halálraitélttnek, mert a görög köztársaság és a diktatura olyan szilárd alapon áll, hogy már semmiféle zendülés nem döntheti meg. Hat tisztet több évre szóló fogsággal sújtott .a haditörvényszék.
Blászi—H í p e h.
— Ev. 'ziriat v Novom., Vr-bászi sze je za pripravo növi cér-kveni zákonov za SHS. ev. cérkev
i odebéranye ev, püspekov zacsno. Nasi zatő odebráni cérkveni i szvetni odposzlanci szo sze 'ze
12.-ga t. m. odpelali v Novi Vr basz, na meszto szpráviscsa.
—	'Zivínozdravniski glász Nemes Miklós vpokojeni dr'z zivínozdravnik je z-potüvanya pc horvatskom i v tühini nazáj -pri sao i je privátno prakszo z vrá csenyom 'živine v M.T Sobot znőva zacsno.
—	Püconci. Nasa ev. gmaj na je 11. ga t. m. méla réditc létno szpráviscse, szklep raesó nov I. 1925., prorocsun za leto 1926., odebéranye csesztníkov itd Racsuni szo odobreni, proracšun rávnotak, dühovniki sze dá 925 Din. drágocse podpora, zvün rédne pénezne plácse, primerno tüdi kántori. Za kurátora gmajne je odebráni Külics Mihály z-Bre-zovec, za peneznika Franko Mik los z-Markisavec doszedásnyi ku rátör, za inspektora gmajne je odebráni Kühár Stevan z-Márki savec, za drügoga pa Vlaj Franc z-Predanovec. Podleszek Stevan z-Predanovec szo odklonili kurá torszko kandidaturo. V drűgi pí tanyaj kí bi prineszle mér vu gmajno, je do rešitvi prišlo, csi taka ka hüdobíja nebőde obláda la tiszte, kí szo doszémao mérű razbojniki bili.
—	V M. Soboti k okr. szodis csi je posztávleni za ekzekutor-szkoga (végreható) urádnika Jakob Torkar.
—	Nővo szenye. Miniszter-sztVo trgovine je dovolilo obcsini Črensovci v. ednom leti dvője szenye i tő 'zivinszko márca 14-ga, 'zivinszko i kramarszko pa oktobra 20-ga.
—	Póruljárt — suszter. F.' hó 11-én a Turk-féle vendéglőbe egy horvátországból jött szemfényvesztő mulatatta az ott megjelent közönséget Műsora, melynek legkimagaslóbb pontja a tüz-okádás volt, sajTíos egy kis bal esettel végződött, ugyan nem a
Mi a jóiét?
Jólét az, mit mi máma a leg-kévésbbé ismerünk Azaz ez állana azokból az intézkedésekből, értve kormányintézkedésekből, melyekből a népnek természetesen kijáró megélhetése biztosíttatna. Ez természetes nálunk van meg legkevésbbé, legalább is a szélesebb nepréteg nem élvezi, azért nálunk ismeretlen fogalom.
Tudott dolog, hogy Prek-murje lakósságának kilencvenöt százaléka földmivelésből él, többi öt percentje hivatalnok, ami kereskedőre és iparosra esnék is, főfoglalkozása annak is kevés kivétellel a földmivelés. Hogy tehát Prekmurje földmives munkásaira a kormánynak épp oly figyelemmel kellene lennie, mint más ipari vidékek ipari munkásaira, az természetes dolog, sőt, mint földmives államnak fejlettebb ipar nélkül, kizárólag a földmivelés és kisipar támogatást kellene, hogy céljául kitűzze. Mint sok tekintetben, éppúgy ebben a tekintetben is Prekmurje számításon kívül esik.
Prekmurjét ugy lehetne pas-siv területnek venni, mint Dalmáciát, hova minduntalan küld a kormány „inségkukoricát". A prekmurjei kisgazdák legtöbbje nem tud annyi terményt produkálni, amennyi családjának eltartására szükséges, de azért nem kér holmi „inségkukoricát", de igenis kér munkát, mert inkább akar kenyérhez jutni tisztességes munkával, mint lopásból élni. Sajnos azonban ezt a módot sem adja meg az államhatalom, a mi munkásainknak, Prekmurjéban nem adja meg.
Egyedüli módja munkásainknak a minden provízió nélkül dolgozó és az állam által fentar-tott munkásbörze volt, mely a munkásainkat útbaigazítással látta
5<\z élljetetleij.
Irta : K- V.
(Folytatás.)
A hosszú éjen át csak akkor ébred fel mély álmaiból, mikor egy egy állomásnál a kocsi ajtaja fel-felnyilik s a cs'pős hideg szél betolakodik.
Néhány óra mennyi változást idézett elő. Az este még boldog volt, s holnapra találkozót adtak egymásnak Elvirával, s ime most elüldözve fut, menekül. De jobb igy. Szabad lesz. Holnap levelet ir Elvirának, melyben igazolni fogja tettét.
Ha szereti öt, ugy át fogja látni, hogy nem tehetett máskép ; ő felelni fog s a távolban is szeretni fogja öt.
E gondolat, bármily megnyugtató volt is, izgatottsága egy percre sem hagyta el. Forgolódott jobbra, balra, egyik szegletből a máskiba ült; aztán fázni kezdett. Elzárta az ablak felett a szelelöket megtapogatta kezeivel a láb-melegitöt, hogy meleg-e, és szorosan összefogta kabátját.
A dértől fehér volt reggel a föld, fa, mikor Aurél kiszált. A kalauz, ki
hivatalsapkáját viselte, eladta neki kalapját, s igy bemehetett a városba, melyben ösmeretlen volt.
A fogadóban szobát nyittatott magának. Át volt fázva, didergett és aztán az átvirasztott éjszaka, a sok izgatottság megbénították idegeit, s a kályha mellett csaknem aléltan elszenderedett.
Mélyen, nagyon mélyen aludt. Mikor felébredt, megijedt a helytől, a hol van. Józanabbul ítélte meg helyzetét, tettét, s elborzadt. Hiába akarta terve szerint a levelet megirni, belefogott ötször, de mindannyiszor széttépte.
Mit irjon ? Ha hazudni nem akar, meg kell irni, hogy gyáva volt, nem mert szembe szállani az eseményekkel, ellenségeivel ; és meghunyászkodva megugrott. Igen. igen, bizonynyal azt fogják híresztelni róla, hogy megszökött, s majd ellátják mindazon címekkel, melyekkel a szökevényeket felruházni szokták.
Elvirának pedig pirulnia kell majd, hogy ö ilyen embert még szeretni tudott.
Ez a levél-firkálás ismét hasonlítana az estéli fellépéséhez, a mikor léha szavakkal kelt síkra, a helyett, hogy arcul ütötte volna őket.
Ugy van, ugy 1 Ezt kellett volna tennie. Mennyire több oka van rá, hogy most már kétszeres erővel lépjen fel, hiszen most öt is lehetetlené akarták tenni. — Oh jó urak, ez nem fog sikerülni. Elégtételt Jcell adniok, ha száz életök van is.
Nincs mit habozni. Férfi akur leni, ki helyre hozza hibáját. Visszamegy és leszámol, s aztán Elvirának választania kell közte és amaz uracs között. Vagy ö, vagy az I
* Haszonlesésnek, számitásnak itt nincs helye tovább. Legyen az övé és ö meg fogja tudni védeni, ugy hogy biztosan haladhat célja, jövője felé. Meg fogja kérdezni tőle. Óh, ő hiszi, hogy Elvira megérti az ö jó szivét s nem fog késni a választásban. Az estéli eseményekért is bizonynyal meg fog neki bocsátani. Hát végre is, mit tett ö ? Szerelme, szenvedélye által elragadtatta magát, s elfelejtette meg-
gondolni, hogy az ő tiltakozása gyenge egy annyi léhűtő által szított a vihar lecsöndesitésére vagy elhallgattatására.
III.
Elvira nem talál senkit, ki vele a történteket hűen megismertesse. Hall sokat beszélni Vági Aurélról, ki 24 óra dta hiába keresnek a városban. A színháznál csak annyit tudnak róla, hogy a vendéglőben Adorjánnal és néhány fiatal úrral összeszólalkozása volt, azután eltűnt és se hire, se hamva.
Boldog, boldogtalan érdeklődik a fiatal ember sorsa iránt. Összekutatják múltját, jelenét ; tudakozódnak, hogy nem volt-e adóssága, mely talán végzetes lépésre vezethette. A háziasszonya néhány kérdezősködő színésznek sem tud adni semmi felvilágosit; a nagyságos kisasszonynak is csak annyit üzenhet a szobaleánynyal, hogy tegnap, mikor késő déltájban benyitott az úrfi szobájába, az ágyat azon szent módon találta, a mint ő előtte való este saját két kezével fölvetette.
művészre nézve, hanem egy idevalósi suszter mesterrel, ki látván az egész dolgot ő is megpróbálta a tüzokádást, de póruljárt, mert a benzin mit szájából fujt egy égő gyufára a mellére és ajakára folyt hol meggyulladt, ugy hogy alig birták a körülöte lévők eloltani, igy is oly nagy égési sebeket kapott, hogy most az orvossal kezelteti magát.
—	Katonafiuk üdvözlete. Délszerbiában katonaruhát öltött prekmurjei fiuk, a katonaélet sok sanyarűságával, de emberesitő (?) voltával övezett napjaiban sem'Teledkeznek meg az itthoniakról. Küldték lapunknak a következő tartalmú levelezőlapot:, „Alulírott prekmurjei fiuk küldik Nisből üdvözletüket: Franjo Fürst és Trautmann .Jenő M. Sobota, Zrinszki Moscsanci, Kücsan György és Sebjanics Vilmos Kri-zsevei, Rajnar Imre Rakicsan, Mujdrica János Bükovnica, Kla-vacs Martin és Ballasits János Beltinci és Üllen Martjanci.
—	Ellopot bicikli. Csontala József vescsicai ácsmester biciklijét e hó 12.-én a Dobrai szálló folyosójáról ellopták. Csendőrség a tettest kézrekeritette s már a bíróságnak át is adta. a biciklit pedig a tulajdonosnak visszaadták.
—	Három rendőr M. Szo-botában. M. Szobota képviselőtestülete eggyel szaporította rendőrséget. Harmadik rendőrnek Dervarics Lajos M. Szobotából neveztetett ki.
—	VillanyvilágításTM. Szo-botában ma már végleges. Most Íratják össze a használandó lámpák és üzemi gépek mennyiségét. Harmincas lámpával való világítás éjjel 20 parába, nappal olcsóba kerül óránként, ipari üzemnél még olcsóbb lesz.
—	Gyilkosság, öngyilkosság vagy halál. Vörös József berkovcei volt biró gyujtogatás-sal vádolva kétszer is volt vizsgálati fogságban M. Szobotában. Erős volt ellene a gyanú, s ma is az az általános vélemény uralkodik a nép között; hogy ő volt gyujtókató. Ezt a hitet "megerősíti az a körülmény, hogy Vörös annélkül, hogy betegeskedett vol va, meghalt, utánna apja és felesége is, mindannyian egy hétben. Hogy megmérgezték-e, vagy meg-mérgezte-e magát, mikor már tette a napvilágra jött volna, azt a hatóságnak keliene kiderítenie.
—	SHS. — Magyar gazdasági tárgyalások f. hó 20.-án újból megkezdődnek. Remélhető, hogy már egybefejezést nyernek ezek a mi (Prekmurje, Baranya és Vajdaság) gazdasági fejlődésünkre oly nagy jelentőségű gaz-kdasá'gi tárgyalások.
—	Kiugrott a robogó gyorsvonatból, majd a kórház ablakából vetette le magát egy hires olasz tenorista. Pietro
Giuli neves tenorista nemrégiben vendégszereplésre ment Spanyolországba. Onnan jött a hir, hogy a Barcelona — oportói gyorsvonatból kiugrott és súlyos sebesüléssel vitték kórházba. Egy őrizetlen pillanatban Pietro Giuli kiugrott a .kórház második emeleti ablakából és holtan ferült el az uccán. Levelet hagyot hátra, hogy boldogtalan szerelem miatt unta meg az életét.
szerződés megkötését illetőleg tárgyalások folynak. A jelentések szerint ez a szerződés hasonló volna az orosz-török szerződéshez, mely nemcsak gazdasági jellegű, hanem azt messze túlszárnyalja s hediszövetséggé minősiti. Habár ez a híresztelés még korántsem lett megerősítve, párisi kormányt mégis erősen nyugtalanítja a hir.
LEGÚJABB.
Ismét uj kormány Radics nélkül.
Mindjárt az uj kormány megalakulása után, ezelőtt egy héttel, látszott, hogy az csak rövid életű lesz. Pasics kiselejtezése, jobban mondva taktikája, Radics beszédsége, mind arra vallott. S ami várhajó volt, — be is következett, Uzonovics alakította kormány beadta lemondását, s Uzonovics uj kormányt alakított, de már most — Rarics nélkül.
Uzonovics miniszterelnök nyilatkozata szerint az összkormány lemondására az adott "okot, hogy Radics István, dacára a radikálispárt felszólításának sem akart miniszteri tárcájától meeválni. Ha ezt megtette volna, csak részleges kormányválság következett volna be, de igy az egész adta be lemondását.
Radiccsal együtt azonban kimaradtak Radics Pál agrárreform-ügyi és dr. Krajács ipar- és kereskedelemügyi radicspárti miniszterek, mig dr. Nikics és dr. Superina radicspárti miniszterek továbbra is bentmaradtak a kormányban.
Átlalános vélemény az, hogy a két radicspárti miniszter kormányban maradása jel a szakadásra a radicspártban. A mi véleményünk pedig az, hogy mind-ősszé nem ' hosszú életű, mert jönni kell a választásoknak, még pedig majd csak Pasics, vagy más radikálispárti vezető férfi választási kormánya alatt. Ez a helyzet igy tarthatatlan, már egyszer következni kell a munkának, s erre a nép válasszon arra való egyéneket, de minden szemfényvesztés és rábeszélés nélkül. Korrupcióval, bürokratizmussal és adóteherrel már nyakig vagyunk. Következzék már egyszer az alkotó munka is.
- Német-Orosz szövetség ?
Angol diplomáciai híresztelések szerint Németország és Oroszország között szövetségi
Cport-

HAZENA
•
V nedeljo dne 18. t. m. gostuje pri nas hazena družina S. D. Rapid iz Maribora. Tekma se vrši ob 3 uri popoldan na igrišču Mure. S. D. Rapid ima eno od najamüicijoznih družin v Mariboru ki bo sastavil vse sile, da se častno odreže, radi tega je pričakovati, da bo to prvo srečanje z našo družino zelo interesaneno potekla in
bomo videli dober šport.
»
S. D. Rapid Murszka-Szobotában.
A »Mura« sportegylet vezetőségének sikerült vasárnapra e hó 18.-ára Maribor egyik jóképességü csapatát barátságos hazena mérkőzésre lekötni. A mérkőzés annál is inkább érdekes lesz mert ez lesz a két csapat első találkozása és a vendégcsapat minden erejét megfeszítve fog küzdeni, hogy a kerület bajnokcsapatával, ifjú haze-nánkkal szemben minnél szebb eredményt érhessen el. Mura komplet első csapatával játszik.
Felhívjuk sportkedvelő közönségünket, hogy minnél nagyobb számban jelenjen meg e mérkőzésen, vasárnap délután 3 órakor, hogy nagyszámú jelenlétével biztos győzelemre serkentse leányainkat. Hazenánkra az' idén nagy feladatok várnak, mi reméljük, hogy csapatunk szorgalmas tréningekkel megtartja továbbra is azt a jó hírnevét amit a múltban kivívott magának.
Službene objave MOLHP.
V nedeljo dne 18. t. m. se vrši na igrišču S. K- Mure v Murski-So-boti prijateljska hazenska tekma S. D. Rapid : S. K. Mura. Sodnik g. R. Peterka, stranska sodnika gg. Kerestury, Naday. Športni nadzornik g. Halmoš.
Minden sportbarát szent kötelessége megnézni ifjú hazenánk mérkőzését.
KINO
v Murski Soboti.
i
V NEDELJO 18. aprila popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
Paganini
Drama u 5 činova iz života glasovitoga guslača NIKOLE PAGANINIJA.
U glavnoj ulozi:
CONRAD VEIDT i EVA MAY.
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
I
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA: april. 16.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 280—317
'Zito—Rozs »	200—
Ovesz—Zab »	167—
Kukorica	140—
Prosző—Köles »	210—
Hajdina >	260—
Szenö—Széna »	7250
Qraj—Bab csres. »	300-
zmésan—vegyes bab	200—
Krumpli »	76—
Len. sz.—Lenmag »	500—
Det.sz—Lóherm. > 2550-2800	
BENKO: april. 16.
Bikov. Telice Krave Teoci
1 kg.
111. II. I. prima Bika ) 7-- 7-50 8-— 8-75 ?Üsző [-5 7-— 7-50 8 — 8 50 "g Tehén j S 150 3 — 5-- 6-— Borju	7-— 9-50 10- —
Szvinyé—Sertés Mászt 1-a— Zsirl-a. Zmöcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
14- 16-28 — 35 — 30-—• 25-— 0.75
II!
IIIII1MII
III
Transmissió,
7 Omm-es 6.50 bosszú, szerdáig megvétetik. Levélben ajánlat: VODNI MLIN :-: PUCONCI kéretik :-:
Pénezi — Pénz.
1 Dollár ....=: D.	56 20
100 Kor. Budapest . = »	0.0798
1 Schil. Becs . = »	8 02
1 Kor. Praga . . — »	1"68
1 lira.....= »	228
Zürichben 100 Din = 9.135 sfrk.
Hirdessen a
Mőrszka Krajiná-ban
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : nied textom i i-zjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rőkopiszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze i Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina j M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. j —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön Ifi Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1"—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Néhány lófaj ismertetése.
Arabs ló. Az arabs ló egyike a legnemesebb fajtájú lovunknak. Szép alakja és gyönyörű járása van, gyorsan halad, a menést győzi és egyáltalában nem kényes. Az arabs ló nem nagy, nagysága 145—155 között váltakozik. Szine rendesen szürke, ami a legkeresettebb ennél a könnyű fajtánál, de van minden más szinből is. Feje rövid, kicsi, tarkója magas, fülei elég nagyok, mozgékonyak, mig szeme nagy és szép, orrcimpái finomak és mozgékonyak, orrlyukai nagyok, homloka széles, nyaka közepes hosszúságú, sörénye gazdag, de vékonv, selyemszerü: háta erős, ágyéka széles, fara egyenes vagy dinnyealaku, farka magasan tűzött és jártában szépen hordja. A lábak izmosak, de emeiett* szárazak, hogy minden izom és in meglátszik rajta. Ez a iófajta minden célra megfelel, de gazdasági célra a leginkább, mert amellett hogy könnyű, földmunkára a legjobban bevállik, s a gazdaságban előforduló igavonásra egyáltalán használható, mert elég erös, viszont futásra, mikor arra van szükség, kitűnően alkalmas. Leghíresebb családjai az őstől elnevezve : a Sagya, Obajan, Gidran. Arabs lovat ott lehet a legnagyobb haszonnal tenyészteni, hol a takarmány más lónak nem elég jó, vagy ahol rossz utakon kell járni. Nálunk tehát a legjobb eredménynyel tenyészthető s ha figyeljük, hogy a könnyű fajta lónak már máma legnagyobb a kereslete, mert mégis ez marad meg a valódi luxusnak, szemben az autónak, akkor gondolkodnunk sem kell azon, hogy áttérjünk-e idővel nehéz faj tenyészetéről a könnyűre.
Muraközi ló. Muraközi ló hidegvérű, nehéz igás Iófajta, melynek eredete a pinzgaui lóra vezethető vissza. A ló feje nehéz, szemei aprók, nyaka rövid, vastag, gyakran szalonnás, sörénye bodrozott és siirü, marja rövid és lapos, háta hosszú, övniérete 180—200 cm., fara lejtős, farka mélyen tűzött, lábai erősek, csüd-je hajlott, patája terült. A ló 160 — 172 cm. magas, szine többnyire tarka, sárga vagy gesztenyés barna; állása gyakran hibás, gacsos vagy kardállásu. Leginkább lassú munkára használják, de nem ritkán ügető is találkszik közte. Legkiválóbb példányait
Muraközben tenyésztik és ott a csikót jó abraktakarmányon tartva, az 2—3 éves korában eléri fejleltséget és munkára hasz nálható.
Belga vagy Flandriai nehéz igásló. Ez nálunk már jól ismert nehéz lófaj, mely a muraközinél nehezebb, de szabályosabb testnövésü, hidegvérű ló. Nehéz terhek vontatására, mig a teherautó ki nem szorította, a városi fuvarosoknál is általánosan volt használva, A mi gazdaságainkba is ez a faj hozatott be, bár a legutóbbi tapasztalok alapján nem a legtöbb kedvezménnyel.
Pinzgaui ló, mint már fen-neb említettük, elődje a mi mu-raVözi lovunknak. Növésre csak valamivel erősebb a muraközinél, hidegvérű, lassujáró, nehéz Iófajta. Futásra nem igen használható, csak teher huzatásra.
Óddá sze vérszívó,
celő pripravno za 'zivínogo-jítev, 10 km. od Ptuja, na ravnici. Vsze hramba zidana, vecsinoma z csrépom pokrita lépi travniki, nyíve, lo gővje i gorice, vszega nav-küper je 42 plüga (kat.), véksi tao oköli hi'ze. Na zeljo kűpca sze tüdi menye zemlé óddá. Kiipec sze naj zglászi pri: GOLOB KONRADI Sv. Trojica v Slov. I	Goricah.
V---i
NAZNANJAM
vsem interesenton, da sem odpro puškarsko in mehanično delavnico v MURSKI SOBOTI glavni trg na dvorišču (g. Cipota trgovina z manufakturov) prevzamem v popravila vseh vrst pušk, re-volverov, biciklinov, šivalnih ma-šinov. Novost Emaliranje in po-niklanje biciklinov po fabričkom sistemi. Garantiram za vsako vrstno delo.
Se priporočam za obilen obisk
s spoštovanjem
E. ČERVEK
NISKE CENE! DOBRO DELO!
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA Mnni:r NAGY-KAVARNA IIIBUIIL KÁVÉHÁZ
HI		II		9IH	um
					
ibi
Trgővszki lokál
v M. Szobote v obracsájnoj vilici, sze z dvé hi'zic i pri-pádajöcsi szhramb obsztojé-csitn sztanüványom z 1» oktobrom z-árende dá. Pod-robnése pri PETERKA trg. z 'zelezninov v Murszki Szoboti.
Üzlet he 1 y i s é g
M. Szobota forgalmas utcájában, kétszoba mellékhelyiséges lakással együtt október I-s*e bérbe adatik. Bővebbet PÉTERKA vaskereskedőnél Murszka Szobota.
Zidárszko delo«
poszebno pa zidanye növi domá-csi pécsi za krüh pecsti, sparherde i vsze v zidárszke poszle szpáda-jöcse delo dobro i po fái céni prevzeme :
NÓVÁK MIKLÓS
zidárszki mojszter - kömives mester
MURSKA SOBOTA, Lendavska'cesta 38. Míndenemü kömiives szakmába vágó munkát, különösen kenyérsülő kemencék, takaréktüzhelyek stb. pontosan és szolidan vállal.
ODDAVAM:
25 rázni Norvéski márk za Din. 8.—, 50 rázni Törszki pa za Din. 20. Vszáki kupec dobi veliki cénik k-senki. IZIDOR STEINER najsztarésa trgovina z márkami (stemplinami) BROD n/S.
Szflbolle iszabolicB
kí znájo šivati ali nevéjo k-coj rezati, ali pa vszi drügi(e) ki sze sívanya i k-coj rézanya navcsiti isztinszko scsé-jo, po nájmodernésem szisztemi, naj sze priglászijo pri-RÁJBAR LACI i ERZSI v Nemcsavci p Martjanci, kí szta po vecs létnoj prakszi vezdaj prisla z-Grádca. Pla-csilo po dogovori.
Makulatura papír
(régi újság)
olcsón kapható I. HAHN papirkereskedésében M. Sobota.

III
imfiHii
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakítások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, ha-! risnyák, míndenemü kötöt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy vá lasztékban a legolcsobb napi áron
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M. SOBOTA (Berger-féle ház).
Pontos kiszolgálási
Szolid árak I
HIHIHI 1IIMII
III
llll
í
i
í
Najlepšo priliko Vam nudi za ŠPARANJE
PREKMURSKI) POSOJILNICA i
v MURSKI SOBOTI	|
ki daja najvišji interes na
VjLOGHJ	_
v
ter jih sprejema v Cerkveni ulici (pisarna g. dr. Skerlaka)
in v izrael'ski župniji, (židovski farov) Tu je penez varno naložen in se lahko vsaki
dan dvigne.
IIHIHimiHSIHIHIHIHH
1
j
IS i