Poltnlna plačana v gotovini.
/ r
Céna — Ara 1-25 Din.
MŐRSZKA KRA
Vérsztveni, politiesiii i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
| Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. V. Évf.
Márkisevci, í&26. juSius 11.
Broj 28. Szám.
Gde je premislenoszt?
Po dugom krícsanyi z-vszé krajöv, po nepretrganom sztara-nyi i naglásanyi od kmeta sztáni, sze je vendar zácsao delati növi i zednácseni dácsezákon. Zedná-cseni bőde záto, ár má námen za céle dr'záve dácsnike ednáki i növi záto, ár je doszémao vszáka pokrajina szvoje sztáré zákone nücala tak, kak szo pri-nyé návadrii bi i z dőbe prvése dr'záve, odkec sze je odtrgala. Ka je tő szamo za národ bila mantra i je dála priliko urádni-kom, na temelji z ráznimi vmész pridőcsimi dácse sze tíkajócsimi náredbami, poszebno dácsno ne-ednákoszt delati, — je szamő-razmeto. Z tém nővim zákonom, ki je vezdaj v deli, sze vendar tomi konec narédi, ali rázne zmesnyáve pa szamo tak i te, csi bőde competentne csinitele premislenoszt i prevídnoszt vodila, narédijo zákon popravicsnoj po-trébi za národ, ne pa po sztran-karszko-politicsnoj zaszlepnoszti.
'Zalosztno ali 'isztina je pa rávno tö, ka malo dobroga mámo csakati od toga nővoga zá-kona. Kak sze z-ősznove vidi i estije od pri zákoni zrávan dela-jőcsi, tak malo trősta dobimo do nővoga dácsnoga zákona. Vékse te'zkőcse i bremena szo nam 'ze vidna, i csi pred parlamenta ple-numi ttidi nebődo prestudérali i z vecs premislenosztjöv i pre-vidnosztjov potrdili té važen i za vsze národ velke vrédnoszti zákon, té moremo nase poszlance né za národa zasztőpnike, nego za te'zitele imenüvati.
Vszesztranszko szmo zago-tovleni, ka nam növi zákon ne-prineszé za'zeljene szpremeinbe v dácsni doszeoásnyi mizérijaj. Té trőst je v vődo szpadno té, gda szo za fundament osznőve vzéli ausztrijszki dácsni zákon, kí v denésnyi razmeraj — né valo-rizacijszko — dácso szamo po-digáva léko, od lehkőt niti gúcsati neszmémo. Neprevidnoszt i nepremisleno sztvárjanye toga zákona je pa 'ze szamö né garancija, ka bi zákon za národ dober, pravicsen i ednáki bio.
Gda je v zákonodájnom odbori edem poszlánec, pri artiku-lusi za popősztsenyé dávka od vrémenszki nezSod tak erkao : „né trbé dávka popiisztsenyé dovoliti z zákonom tam, gde
je tócsa pobila csi je tiszto zemliscse ne szakolera.no bilo," té moremo zgubiti tröst do dobroga zákona. Csi pa tak nepremisleno delajo, te pa szploh.
Neverno, ali je tiszti poszlánec glávni akcionár káksega tröszta szakolácij, ali pa tak vei-ki naszprőtnik kmeta, ka je tő vüpao povedati té, gda bi ercsti pri toj priliki mogao : „dácse ne-popüsztimo, nego narédimo zákon poszebi za dr'závno obvézo szakoléranye prőti tocsi, z ste-rim sze naj vszáki kmet prőti máloj premiji odskodiije v ce-lőti." Ali ka bi rávno kmet mogao nosziti pőleg velke neszmerne dácse vsze bremeni ino pomágati bogate društva, pő!eg steroga
nyerni niti zákon neobecsa po-mőcsi, tő je edna szramota za kmétszko dr'závo, escse véksa pa za táksega poszlanca, ki tak nepremisleno gúcsi i dela zákone. Csi sze v zákon neszmé vzéti dácse popiisztsenyé, ,kak sze pa té popüszti od povődni prizadetim, stero szakolérati niedna drü'zba nescse. Delajmo zákone tak, predocsmí dr'zavsi vsze 'ziv-lenszke okolnoszti i potrébnine, tője previdno i premisleno i ne szamo ednosztranszko, te'zivsi szamo edem 'ze itak prete'zeni| sztan, nego za céli národ dajmo vugodnoszti tüdi csi bremena na-lágamo nanyega. Tak bőde zákon részam zákon i né zapísznik krivic i dela nepremíslenoszti.
í zadobti znánya fundament v haszek denésnye domovine, kak prisesztne generácije vajena i gojena v denés-nyem dühi, tá deca morejo trpeti za tiszte sztarise, kí zanyé volö #májo trositi, odszébe doszta odtégooti, i ki szo pod nisterni sovinisztov za magyaröne bili okrsztseni. Tö je vzrok tisztomi, ka nasa deca zabiti morejo bidti i pri vcsenyé „padati" i tak zaosztáti . . .
* *
*
A spanyol király tudott a Primo di Rivera elleni összeesküvésről.
A Humanité jelentése szerint Aquilena és Veyler tábornokok összeesküvése Alfonz kiráiy tudtával és hallgatólagos bele^ egyezésével történt.
A kiráiy csak arra helyezett súlyt hogy a Primo di Rivera elleni pucscsot akor hajtsák végre, amikor ő Franciaországban, illetőleg Angliában tartózkodik.
A zendülésre való elszántság a marokkó spanyol hadseregben olyan nagy, hogy ,a diktátor kénytelen volt elállni attól a szándéktól, hogy a hadsereget hazaszállítsa.
A marokkói hadsereg tisztjei tömegesen szöknek át a semleges tangeri területre, mert bele vannak keverve a Primo di Rivera elleni öszszeesküvésbe.
Mussolini barátsági szerződést köt Szovjetoroszországgal.
Óriási feltűnést keltő cikkben számol be a Daily Teleg-raph legújabb száma arról, hogy
Mussolini szerződést akar kötni Szovjetoroszországgal. Az egyezmény kezdetben csak gazdasági jellegű lesz, valószínűleg azonban nyomban utána, vagy rnég vele egyidejűleg barátsági és semlegességi szerződés is létrejön a két állam között.
Olaszország nemcsak gabonát, olajat és szenet akar elhelyezni Oroszországban, hanem ott kersekedelmi kiváltságokra is tö-
rekszik, viszont Oroszország katonai és száliitási anyagokat akar lekötni Olaszországban és technikai szakértőket, valamint olasz telepeseket is szívesen fogadna.
A lap szerint nincs kizárva, hogy Szovjetoroszország iparkodik eltántorítani Olaszországot a nyugati hatalmaktól.
A Daily Telcgraph arról is tudni vél, hogy Olaszország azt is céljául tűzte ki, hogy megkönnyíti a beszarábiai konfliktus megoldását Oioszország és Románia között.
Je vsze mogőcse?!
Prekrnurszki dijákov, v rázni soláj, tak v M. Szobotskoj gimnaziji kak po rázni mesztáj Szlovenije, ji je doszta »padlo«. Ka bi vszi tak prevecs zabiti bili ka bi rávnocs vszi mogli szpadnoti, tő ednok neverjemo.
Tü vzrok nikaj drügo, nikaj nevidő-csega more bidti, i tő je mrz'znja, do tisztoga Prekmurszkoga národa, ste-rega krajina ;je od národne vojszke leta 1919 zaszédena bila kak szloven-szka krajina. Neduzna deca prekrnurszki sztarisov, kí kulturno hráno v vezdásnyoj domovini scséjo dobiti
Jeszte pa drűgi vzrok tüdi. Nisterni goszpődje sze prevecs radi pr-tijo sztarisom z direktorom ali pa z razrédnim séfom edne ali drűge sőle, csi taka nyim sztarisje nenagájajo po nyihovoj vőli. Ncmremo trditi ka bi nacő reagérati meli vzrok té goszpődje, ki vekoma neprisztranszko sződbo predocsmí májo držati, vendar pa má szumneti, ka te naglása-jocsi má vüpazen dotoga ka kaj táksega, ka sztarise presztrási léko, pove léko i sztrási i szumneti dá, ka vendar je „pádec« z-toga vzroka pri-sao. Pak potom sztarisov vola odide odtoga, ka bi sze trosili za szvojo deco, za deco, stero v denésnyem dühi dájo vesiti na szvojo i na denésnye domovine haszek. Csi pa je isztina te trétji 'zaloszten vzrok, da nesesejo viditi med bodőcsimi inte-lektuelami prekmnrszke elemente, záto je dájo „pasti", te Je escse 'za-losztnése, i osztáne odzajaj pitanje : 1.) je tak szlaba v szlovenszkom dühi, da sze ji bojijo ; 2.) ali zakaj je pravzaprav zaszédeno Prekmurje csi je né szlovenszko i nyé deca tak morejo „pádati". — Naőpacsno delo ne pela do cila.
* * *
Brezglávnoszt je tak na višek prišla v politiki, ka prvlé scséjo v r'zéno sztr^nisese hajdino szejati, kak 'zito po'zenyajo. Z dávcsnim zákonom prepovedati scséjo popüsztse? senye dácse pri od tocsé prizadeti dácsnikaj csi szo prőti tocsi szako-lérali, zákona pa za dr'závno obvéz-no szakoléranye prőti tomi nemajo, kí bi po céni bilő za kmeta i tak gvüsno zadosztno, nego nász kaked-no prisziliti i prepüsztiti scséjo z dr'závnim dovolényom karteliréranim
z-cecávnim drüstvam.
* *
*
Cvetna vilica v M. Szoboti je ze pá v vődi bila. Kak je tő, ka sze tiszta odrédba bole nedá zvrsiti, kí je odrédila vsze potoke i kanálisé
korenicsno z-csisztiti ?
\
országból nincsen termésjelentés, mely ha jó produktiót tud felmutatni, a világpiacon mint versenyző fél lép fel.
Mindez azonban nekünk nem szolgálhat vigasztalóul. Minket csak az az egy ejt kétségbe, hogy nem lesz elegendő kenyerünk s hogy egy évi reményteljes várakozásunk után nem hogy verejtékes munkánk dija nem térül meg, de fölösleg hiányában nem tudjuk honnan venni azt az összeget melyet az agyon számított adóra le kell majd rónunk.
S amikor aratás kezdetén, a földmives legszebb évszakát is ily gondterhessen kell átélni, önkénytelenül is kérdést kell intéznünk önönmagunkhoz: vájjon mit tesz majd a földmivesség nehéz sorsának érdekében a mi íöldmives államunk. Erre a kérdésre a feleletet szándékunkban
nincsen adni, mert nem tételezzük fel, hogy a mai összetételű kormányunk, tétlenül nézzen Csehszlovákiának azon lépése elé, mely a megmaradó csekély fölösleg gabonánk, de annálinkáb a még szükségesebbé vált állataink és husnemüek értékesítésére határait a magas vámok életbeléptetésével majd teljesen lezárta akkor, mikor tőlük hozzánk gépeik és iparcikkeik majd teljesen szabadon özö-nelhetnek be. Ha a kormányunk nem vesz igénybe retorziós eszközöket, ha nem segiti az árvízkárosultakat s nem veszi védelmébe a földmivességet, akkor sok-sok milliót törölni kell az állam költségvetéséből, mert a földmivesség nem bírja tovább. Ha pedig ez dől ki, akkor a fa törzse is kidőlt s hiába is van aratás.
Kiemelik a Dunából az elsülyedt Péter király hajót.
Érdekes vállalkozás keresztülvitelére kért a napokban engedélyt a pénzügy minisztertől Komáromi József budapesti építési vállalkozó. Komáromi, a Dunából ki akar emelni két jugoszláv gőzöst, amelyek évekkel ezelőtt sülyedtek el.
Néhány évvel ezelőtt történt, hogy az összekötő híd csepeli oldalánál baleset következtében elsülyedt a Péter király lukszus-hajó és a Beograd vontatógözős, amelyek Németország felé igye-
keztek, hogy ott az egyik hajógyárban rendbehozzák a Péter király hajó megrongált gépezetét. A két hajó elsülyedésével milliárdokat érő anyag került a Duna fenekére és Komáromi vállalkozó most ezt az anyagot akarja megmenteni.
A pénzügyminisztérium az engedélyt megadta a vállalkozóknak azzal a kikötéssel, hogy a kiemelési munkálatokat Komáromi saját költségén 1927 december végéig tartozik befejezni.
POLITIKA
Aratás van.
Peng a kásza, rastog a rozs szalmája, a kaszás, nem mint tavaly, szük rendet vág s evvel is kering, mintha kedve sem lenne az aratáshoz. S ki tudja lehet-e neki kedve, mikor az aratók nótájától sem hangos a mező, habár egy évi munkájának megtérítéséről van a szó.
Aratás van. Az aratókról ma jobban csurog a verejték mint valaha, de a termés maga „mégis silányabb mint valaha. Összevissza kuszált marok, mely kaszájának éle alatt hullik, semmivel sem jobb, mint a ma politikájának össze-visszasága. A hóbortos időjárás, mely a vetést tette tönkre, — a szójárás szerint — emlékeztet a politika hóbortjára, mely ismét a gazdasági pangást, krízist idézte elő: mindmind annyi szép reményt foszlat széjjel, annyi számítást vett sutba, hogy már-már a kereskedői fizetésképtelenségek után csak egy fok van hátra, mikor a földmive-sen lesz a sor.
„Aratáskor vigan szól az ének . . ma megszűnt szálló ige lenni. Az év legszebb szakát búskomorság arcai töltik be. Nap-barnitotta és még verejtékesebb földmives arc ma a nehéz munkától olyan. S ha munka nehéz is, csak legyen áldás rajta, akkor minden feledésbe megyen.
De bizony nincsen áldás rajta. Nemcsak nálunk nincsen, de nincsen méginkább ott, hol az ország magtára van. Nálunk minden gabona a földbe veretett, az ország többi részeiben pedig több száz milió dinárnyi kárt csinált az árviz. Románia és Magyarország nem dicsekedhetik még közép jó terméssel sem, az Egyesült államok ezen panaszukat már régen világgá röpítették, Németország pedig még saját szükségletét sem fedezheti. Egyedül még Orosz-
A parlamentet hirtelenül elnapolták, váratlanul bekövetkezett a képviselők nyári szünete. Szeptember második fele előtt aligha lesz gyűlés, hacsak valami sürgős dolog nem adja elő magát. Azok az ellenzéki pártok,
melynek képviselői logjobban örülnek a nyári szünetnek, azok ugráltak az elnapolás ellen. Pedig nem elnapolni, hanem feloszlatni kellene az ily tétlenkedő s folyton civakodó parlamentet, hogy váltsa fel őket a munka és a
megértés szellem*., — Pucelj Ivan földmivelésügyi miniszter a minisztertanácstól tízmillió dinár rendkívüli segélyt kért az árvízkárosultak (Baranya, Bácska stb.) közti szétosztásra. — A horvát parasztpárt klub ülését Zag-rebban tartotta meg, melyen Radics István elnökölt. — Radics István a kormány radikális miniszterei ellen, külömböző gyűléseken, ismét éles támadást intézett, mi miatt radikálisok között nagy a felháborodás. — Pasics karlsbadi üdülése alkalmából nagy be-trgségéről elterjedt hirek nem feleltek meg a valóságnak. Legutóbb Jankovič Velizar volt közlekedésügyi miniszter, Pasics legbensőbb híveinek egyike fontos megbízással Karlsbadba érkezett, honnan e hó 22-én több mint valószínű Pasiccsal együtt érkezik vissza Beograd-ba. — Klerlkálisták az orjunisták és rendőrség ljubljanai véres összeütközése miatt a hadügyminiszterhez a miatt intéztek interpellációt, hogy a vizsgálat szerint az orjunisták hadifelszerelésüket a noviszádi katonai parancsnokságtól kapták. — Csehszlovákia olyan agr. vámokat hozott be, hogy minden gazdasági termény bevitele Csehszlovákiába lehetetlenné vált. Jugoszlávia ilyen formán egy fontos piacot veszített gazdasági terményei, — gabona, hus, élőállatok — részére, több százmillió dinár értékben. Ha kormányunk csak azért nem fog hasonló eszközökkel fellépni a cseh iparcikk behozatala ellen, mert Csehszlovákia viszi a vezetőszerepet a kisantantban, akkor a jugoszláv gazdasági krízis a tetőpontjára hágott, annál ís inkább, mert Itatta piacit iT n — amerikai liszt és hús foglalta le. Pedig a kormánynak csak azért nem szabad tétlenül nézni gazdasági romlásunkat, mert barátságos állam, ha az nem veszi ezt tekintetbe. Ne legyünk saját létünk sírásói, ha a lapátot, mely annak megásásához szükséges, kézbe is vettük már. — Beográdban erős küzdelem folyik a kösségi választások jelöltjei és a polgármester személye miatt. A beogradi radikálisták két csoportra oszlottak s egy gyűlés alkalmából a két csoport között véres verekedésre került a sor.
Kecskeméthy Győző naplója.
Irt már naplót egy más Kecskeméthy is : bizonyos Kecskeméthy Aurél. Ez a névrokonom egy nagyon szegény ördög volt, aki, hogy kenyeret adhasson a családjának, bérbe adta a meggyőződését, a tehetségét és a szellemét. Naplójában ítélet-napi leplezetlen-séggel és a spongya-sziveket is megmarkoló őszinteséggel írja le hányattatásait, vergődéseit ; egyben képet fest kenyéradőirdl, az elmúlt idők szereplő embereiről, akiket ő közelről s minden ponygyolában látott. Kapcsos könyvének érdekessége kettős. Megtanulhatjuk belőle, hogy az általánosan ismert nagy dolgokon kivül miféle apró, titokban maradt vagy elfelejtett erkölcstelenségek elűzték a mai Magyarország kialakulását; s megtanulhatjuk belőle azt is, mint őrli meg a szentimentális embert annak tudata, hogy elvesztettte lába alól a morális alapot. Azok számára, akik az ifjúsá-
got erkölcsben kívánják fölnevelni — aminek a célszerűségét különben nem látom be — nem képzelek tanulságosabb könyvet; a sok keserűség, mellyel e napló He van, a legokosabb ifjút is eltántoríthatja a struggle for life természetes útjától, hogy visszavezesse a szentimentális és rövidlátó erkölcsösség rögös ösvényére. Mindazáltal e napló ma se tett szert kiadóra; mert kit érdekelne az olvasók közül ez a megholt ember, aki, mig élt, akkor is csak megvetett vagy agyonsajnált szegény ördög volt?!
Ellenben — és ezt minden hiúság nélkül mondom — az én naplóm lázas érdeklődést fog kelteni. Tettem merészsége és sikerem kiemelt az átlag-emberek közül; s a vagyon, melynek bázisán állok, hatalmas oszlopként emeli egyéniségemet oda, ahonnan az emberek bámészsága és irigysége nem tudja levenni a tekintetét. Ha érdemes volna dicsekednem, amire nem szorultam rá, elmondhatnám, hogy ma én vagyok az a férfiú, aki honfitársai körében a legtöbb érdeklődést foglalta le. Tessék megszámlálni a Magyar-
országon elröpennő gondolatokat: ezek egy jelentékeny része rám vonatkozik, s azok között, akiknek a nevét ma a legtöbbször ejtik ki, a liszta élén, hasonlíthatatlan recorddal, én fogok állani.
Mondom, hogy nem hiúságból említem ezt, amint hogy e naplójegyzeteket nem hiúságból és nem haszonvágyból irom. Bocsássa meg a szives olvasó ezt a brutális őszinteséget: mióta minden tekintetben független ember vagyok, abszolúte nem törődöm az emberek véleményével. Mosolygok rajta, ha arra gondolok, hagy akik bottal ütik a nyomomat, tehetetlen dühökben gazembernek neveznek ; s ne-vettemben a könnyem potyog, mikor egyik-másik hazai újságban azt a kérdést olvasom, hogy miért nem maradtam szegény, de becsületes, holott már a régi görögök is megmondták, hogy az önmegtartóztatás megelégedést szül a lélekben?! .... Hogy egyszer s mindenkorra leszámoljak tettemmel: ezennel'kijelentem a szives olvasó előtt, hogy ezt hidegen és minden elfogultság nélkül, úgyszólván : történelmi magaslatról ítélem meg. Nem mondom,
hogy szebbre nem képes az emberi energia, s lehet, hogy Leonidás elegánsabb volt nálam. De a szentimen-talizmussal csak meghalni lehet, élni nem. Cselekedetem talán nem volt szép, de politikai szükség volt ; ez a nemű, nagy stilusu fordulatokat legalább a állam-alkotók s más jeles férfiak, mikor a tulajdon ügyökről van szó, e két szóval szokták magyarázni. Persze, minden politikai szükság áldozatokat kiván, s értem, ha az áldozatok — ebben az esetben csak: lefő-zöttek — dühöngenek és csúnya szavakkal dobálóznak. Részvéttel vagyok irántok, sajnálom őket, de keresztül kellett rajtok gázolnom, mint ahogy n lokomotiv keresztülgázol az útjába vetődő csirkén. Ami a csúnya szavakat illeti : ám legyen nekik igázok. Nevezzük tettemet sikkasztásnak, lopásnak, gazságnak ; nekem 'mindegy, fczek csak szók, mint Hamlet helyesen mondja. Az az erkölcstan, mely azt rendeli, hogy : »ne lopj, hogy nekem több maradjon* — e napló szerény írójának nem imponál. (folyt, köv.)
Glászi—Hirefc.
Párgovorénye.
Stevan : Na Miska sent ga vzemi zdaj vidis tiszto dobro !zétvo, stero szo szluzbeno tak prevecs na-glásali, naj dinára vrédnoszt podig-nejo. Tak bőde ka podignejo dácse vrédnoszt, ár nyim ovak dr'závni pro-račsun neböde stímao.
Miska : Ka do dácso podigáva-li, áli nevzemejo na pamet, ka 'ze tő nemoremo ládati, ka je mámo na-lo'zeno ?!
Stevan : Ja, sto cügle má v ro-kaj, tiszti te 'ze ednők léko ravna.
Miska: Persze ka je tak. Tü v M. Szoboti szmo tüdi za mérnoga vrémena szamo devét fiskálisov meli pa ednoga kr. notárosa, zdaj ji pa mámo deszét fiskálisov pa dvá kr. notárosa, té tüdi v rokáj májo cügle pa nász pelati scséjo po nyí voli.
Stevan : Tak je vídis Miska, v nyegovom «ztvorjényi, pa kak sze razmijo vküper, D. Lendavszki pa té, vszi v edno dudo pišejo, kaj pa te né tam v beogradi.
Miska: Na ali tő ednok vsze nacsi bőde.
Stevan : Te !ze zaman, gda do té vszi bogatási, mi pa kmeti ködis-ki palic. Csi sze vezdaj nezdramis, té sze !ze ja nebődes mogao.
Miska : Znás Stevan, tő pa li navöke nemre tak trpeti, ka bi kmet rávnocs vszákomi norc mogao bidti.
Stevan: Idi nikam I Tő je rávnocs tákse delo, kak pa csi popüszt-sas 'zeni du'ze-du'ze vecs, ednők szamo cügle szploh prék dobi, pa nyé posztáne navöke rob. Léko szi te mo-csen kakstécs, vszeedno te ob vláda, akorávno nyé móres vsze tí pripraviti i jo hraniti.
Miska : Isztino más tí. Cslovek zarazmi, szamo szi naj malo premis-láva.
Stevan : Na te pa nemam isz-tine ? 1
Miska : Tí prokletna politika da je pa prefrigana. Na pri drügi válasz-tásaj mi léko deszét mosztöv obecsa-jo, pa ravno ne dam vötuma na tisz-toga kí tő obecsa. Ka mi valá, csi mi pritom mőszti 100-150 Din. pomore, ka bi naméne prišlo, csi v stiraj létaj morem pétkrát vecs zatő z dá-csov nazáj plácsati, pa te itak vmész tákse zákone narédijo, ki bőde moje decé deco te'zo.
Stevan : Oni, kí poszlansztvo plácsajo májo dotoga jus, ár szo szi té jus küpili.
Miska : Naj szi li kűpijo, odmé-ne vecs toga jusa ne kűpijo.
Stevan : Tí zarazmis, tí sze vecs neodás, ali kelko ji pa bőde escse táksi.
Miska : Kak je zmešana tá politika, tákse je vrémen tüdi, Tö obője nász more na nikoj szpraviti. Zdaj naj rívajo gori dinára vrédnoszt na kmétíki hrbet, z de'zd'zom, povőd-nov i z nanikoj pridöcsim zrnyom, z z gnilim krumpisom, z dögnyenov kukorcov itd, csi májo z nasi köz doszta dolláröv.
Stevan : Vidiš, pa dönok kelko ji 'zivé z nasi kő'z 1
—	Prometne omejitve radi škrlatice. Ker že dalje časa v okraju ni bilo nobenega novega slučaja škrlatice, se ukinejo z današnjim dnevom vse dosedanje prometne omejitve, prepoved z-biranja vernikov v cerkvah, prepovedani sejmov itd. Srezki poglavar: Lipovšek.
—	Krojaški tečaj. Skupna obrtna zadruga naznanja krojaškim mojstrom, da se začne krojaški prikrojevalni tečaj v Murski Soboti dne 17. augusta t. 1. što se do sedaj ni dal spisati naj se v kratkom da spisati pri obrtni zadrugi.	Načelstvo.
—	Szodníski glász. Dr. Kovcsa Franc, de'zelnoszödni szvetnik, pred-sztojnik okrajnaga szodiscsa v M. Szoboti, je premesztsen k okro'znomi szodiscsi v Maribor.
—	Tolvajija. Dné 7-ga julija vnocsi szo neznáni íolvaji notri-vdrli v M. Soboti na cintori bo-dőcso kat. kapelo. Vsze tö káz'e ka szo šteli odneszti od tisztec szvesztvo, ár szo pa drűgo né-najsli kak szamo dvá poszvecs-nyeka szo je tam püsztili.
—	Z vucsitelszki krogov. Ga. Lut-harova, Fiiszár Sarolta, vucsitelica je z pravicami uradnice 2, szküpine II. kategorije posztávlena za definitiv-no vucsitelico v Piiconci
—	Prosnya. Vzdr'zlívoga trombetá-sa v Cerkvenoj vilici proszimo z pos-tüvanyc m, naj bode |tak dober, naj szvoje muzikálne produkcije pri zapreti őknaj predvája. — Vecs sző-szedov,
—	Szabó tanfolyam. A Skupna obr. zadruga értesiti mindazokat a szabómestereket, akik még eddig nem iratkoztak be a tanfolyamra, hogy azt minél előbb tegyék meg, mert a tanfolyam augusztus 17-én megkezdődik.
Az elnökség.
—	Betörés. F. hó 7-én éjjel ismeretlen tettesek betörtek a M. Sobotai temetőben levő kath. kápolnába. Minden jel arra mutatt, hogy a betörők el akarták vinni az arany szentséget, azonban mert mást nem találtak csak két gyertyatartót az oltáron, azt nem találták érdemesnek, hogy elvigyék.
—	Kérelem. Templom ucca szorgalmas trombitását felkérjük, hogy zenei tehetségét zárt ablakok mellett gyakorolja. — Több szomszéd.
—	A román trónörökös a prágai szokolünnepen. Az országos szokolünnep legfényesebb ünnepségei kedden zajlottak le, mert kedden Husz-napján tartották meg a szokolkongresszus záróünnepségeit. A szokoiünnepre Miklós herceg, román trónörökös is Prágába érkezett. A csehszlovák főváros zsufulva van külföldi vendégekkel. A szokolkongresszus egész nap ülésezett, ugyanekkor a szokolisták tornagyakorlatokat tartottak, este pedig díszelőadás volt a színházakban.
—	Áthelyezés. Dr. Kovcsa Ferenc tartományi bírósági főtaná-
csos, a M. szobotal járásbíróság főnöke, eddigi rangosztálynáak megtartása mellett a maribori törvényszékhez áthelyeztetett.
—	Sarlachjárvány M. Szobotában nincsen, mint azt egy megbetegedésből kifolyólag gondolták. A betegség egy más megbetegedés tünete volt, csakhogy kétesnek látszott, s ezért biztonság okáért zárlat lett elrendelve de már fel van oldva. Külömben a járvány szünőben van, ujabb megbetegedés nem tapasztalható.
—	Gazdasági egyesület tagjai, kik a tagoknak kijáró kedvezményes áru és jó minőségű műtrágyákra reflektálnak, ezen igényüket az egyesület m. szobotai fiókjával mielőbb közöljék, hogy a szükségelt mennyiségről idejében történhessék a gondoskodás. Eddig az ára a jótállás melletti árunak, legalább fél vagon vételnél, a rendeltetési állomásra állítva : szuperfoszfát p Din 90. — Thomassalak pedig q-ként Din 138.— Rendelés pontos mennyiség leadásával történjék.
—	Vendéglősök a második félévre szóló korcsmai illetéket (takszát) julius hó 31.-ig feltétlen befizetni tartoznak, külömben háromszoros a bün-testés.
—	Gaszilna zupa Martjanszka bőde 1. auguszta obdr'zála tiszto 'zupno vajo, kí je naglásena za 27-ga junija t. 1. bila i ki tak doszta-doszta lépoga i dobroga obecsáva vszem tisztim, ki té dén ob 14 vöri pridejo na lice meszta v Martjance. Po vaji pleszna veszelica pri g. Vezéri, ki escse bole lüsna bőde.
—	Vásárok megtartása engedélyezve van, igy az első vásár Prekmurjé-ban f. hó 10-én azaz szombaton lesz megtartva Puconcin. Mulatságok megtartása is engedélyeztetett.
—	Tanítónői véglegesítés. Luthárné Fiiszár Sarolta, mint a pucinci evang. elemi iskola tanítónője, ebbeli minőségében a 2. 11 fizetési osztályban véglegesítetett.
—	Villámsujtás. Proszecskavészben, mint Macskovcén is f. hó 8-án éjjel és délután erős zivatar uralkodott, holott M. Szobota környéke ilyenről nem tud. Ezen zivatar alkalmával a villám belecsapott egy Fújsz nevü proszecska-vaszi gazda istállójába, s a benne levő lovát agyonsújtotta. A sok esőzés ezen a vidéken külömben is sok kárt csinált, mert a hegyes vidék mezőinek porhanyó termőtalaját majd egészen elmosta.
— Földrengést észleltek Bécs környékén. Kedd reggel nyolc óra 40 perckor a Simme-ringen földrengés volt, amelyet egész Bécsig éreztek. A földrengés psak pillanatokig tartott, de heves volt. A földrengés sem emberéletben, sem anyagiakban nem okozott kárt. A földrengés központja Mürzzuschlag nevü városka volt. A városban egyetlen ház sem maradt sértetlen. Az iskolában le,szakaadt a menyezet, szerencsére azonbana tanulók idejekorán kimenekültek a szabadba. A környék falvaiban is erős rengések voltak és a lakosság között pánik
tört ki. Az emberek elhagyták házaikat és az éjszakát a szabadban töltötték. A rengéseket Bécsben is érezni lehetett, de itt csak a lámpák inogtak_meg a házakban.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA: julius 9.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 310-350
>	'Zito—Rozs » 200— »	Ovesz—Zab » 170— »	Kukorica	175 — »	Prosző—Köles » 200—
>	Hajdina	» 255— »	Szenő—Széna » 50—80 »	Qraj—Bab csres. » 370 — »	zmésan— vegyes bab 150— »	Krumpli » 60— »	Len. sz.—Lenmag » —•— »	Det.sz.—I.óherm. > 2100-2500
BENKO: julius 9.
Biköv. Telice Krave Teoci
1 kg.
III. II. I. príma Bika | 6 - 7-— 8-— 8-25 §Üszö (-3 5-— 6 — 7— 8'— 8 Tehén j 5 150 3 — 5- - 6 —
r» . ! -flj
Borjú I Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
8-25 9-50 12— 13-50 22 — 30 — 30-25"— 0.75
Pénezi — Pénz.
1	Dollár ....	— D.	56 50
100 Kor. Budapest .	= »	0.078
1	Schil. Becs .	= »	8-—
1	Kor. Praga . .	= »	1'67
1	líra.....= »	225
Zürichben 100 Din = 9.14 sfrk.
Motorbicikli
3 i pol PS firma „Pucha v dobrom sztáni sze po céni óddá. Vecs pri VLAJ-i v Predanovci.
t
Mlinske knjige
Trgovske knjige A
Pergament papir
Creppapir Pisemski in kancelarski papir se dobi na veliko in na malo
I. HAHN
Murska Sobota.
Ózike, két hónapos, nőstény, emberekhez szokott eladó. Bővebbet: SZECSKO Markisavci.
S z r n a, szamica, dvá mészeca sztara, k csloveki vajena, ki sze escse nemre szpüsztiti sze lővci odá. Vecs : Szecsko Markišavci.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1-— mali oglaszi 0*70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rőkoplszi, kí sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes !•—, apróh rdetés 0*70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
GAZDÁ_LKODÁS.
Sertésragályok elleni oltásokról.
Irta: NEMES állatorvos, M. Sobotán.
Évenként orbánc ellen oltassák be sertéseiket, amig még egészségesek és pedig kétszer oltassák !
Ha a betegség mutatkozik azonnal hivjanak állatorvost, aki az állatot megvizsgálja, szükség esetén a legsulyosabbik beteget felboncolja, ha igy sem tiszta a diagnózis (vegyes fertőzéseknél), a hullát bakteriológiai intézetbe küldi. Csak a csomagolást és a posta költséget kell megfizetni, a vizsgálat ingyenes a (legtöbb állatorvos részére). Ha a betegség megállapittatott, a sertések azon községben esetleg a szomszédos községekben 2—3 hetenként sze-rumozandók a jelzet ragály ellen, amig a betegség meg nem szűnik.
Beteg sertéseket, gyógyító rapid szérummal gyógyíttassuk, utolsónak a fertőzöttek, de egészségesek előbb oltandók.
Vett vagy vásárolt seitést 30 napig az otthon levő sertéstől elkülönítve kell tartani.
Tartsuk a sertéseket frissen készített tiszta, eleségen ; adjunk friss vizet is, különösen a nyári hónapokban. Keverjünk az ele-ségbe moslékba (a moslékot 10 percig forralni kell mielőtt a vályúba öntjük) mésztartalmú szereket. Az állatokat eresszük ki, naponta a levegőre, ha lehet a legelőre. A legelőre csak akkor, ha ott korábban beteg sertés nem járt.
A szokásos oltások középerős fertőzéstől megvédik a sertéseket, de a tulerős fertőzéseket nem tudja leküzdeni. »Ezért, kerüljük a fertőzött helyeket mossuk meg kezünket mielőtt a sertésekhez megyünk.
Évente 2—3 és minden megbetegedés, elhullás után külön égessük el az alomszalmát, forró lúggal, kefével suroljuk fel belül-kivül az ólakat, jászlakat, vödröket, azután frissen készített erős mésztejjel sürü keresztvonásokkal belül és kívül az ólak bemesze-lendők.
Az ólak alatti nedves föld egp arasznyira kiemelendő és ujjnyi vastagon oltatlan mésszel beterítendő. Legjobb az ólak alatt betonnal vagy cementtel bevonni a területet, gyakran lemosni, bemeszelni.
Ha faluhelyen megfigyelte az ólakat, azokon igen gyakran babonával egybe kötött kereszt
vagy szorzójelet talál, ez tőlem ered. Amikor még mint járási állatorvos a ragályos betegségeket, a fertőtlenítéseket ellenőriztem, bizony sokszor nagyon hézagos volt a meszelés. Én azt akartam, hogy a hosszában és harantul helyezet pallók hasadékaiba is kerüljön mész és ezért sürün egymásmellé helyezett keresztvonásokat ajánlottam. Az idők multak, sok mindenkit és mindent elfelejtettek az emberek, de a keresztekben babonát véltek, az megmaradt az ajtóra vagy az ól oldalára meszelt egyetten kereszt alakjában.
Kérjük az nllatorvost, ha csak lehet ne oltsa a sertéseket komotosságból a fülük tövén, hanem a combok belső oldalán, mert igy van ez a tudósoktól előirva, továbbá mert a combok jól megközelíthetők, tisztára moshatók. Az állatok nem dörzsölhetik ki a beoltott oltóanyagot, nem dörzsölhetnek piszkot az oltási csatornába. Igaz, hogy le kell fogni az állatot, de sok sertés, ha szépen szoktak vele bánni, a hasát vakarva szivessen lefekszik és minden segítség nélkül olhattam.
Tenyészen mindenki maga sertést. Anyának, apának nem kényes, szelid, rdzett álatokat vegyen. A nagyon puha, degene-rált állatok ivadékai a legcsekélyebb gyomorrontásra, lázra elpusztulnak. Nem ártana vidékünket kondorszőrü sertéssel frissíteni az itteni elpusztult sertéseket.
(vége)_
KÖZGAZDASÁG.
TTÍunkaadókhoz munkások bejelentését illetőleg.
A ljubljanai kerületi munkásbiztositótól felkérettünk a következők le-közlésére :
A munkaadók figyelmeztettetnek a sociálpolitikai miniszter azon 380 szám alatt 1926 április 9 én kelt rendeletére, mely szerint ak eddigi legmagasabb kereset-biztositási összeg 40 dinárról 48 dinárra emeltetik fel és létesíttetik még egy XVIII. fizetési osztály. A fentnevezett rendelet szerint a XVIII. fizetési osztályba soroztatni mindazok az alkalmazottak fognak, kiknek napi keresményük meghaladja a 48 dinárt. A XVII. fizetségi osztályba pedig azok fognak soroztatni, kik nek napi keresetük 40-től 48 dinár között ingadozik. Ez a változás julius l-ével vesszi kezdetét.
Miután pedig megszokottá lett ezen idő alatt az alkalmazottak be
jelentésénél, kik eddig a XVII. fizetési osztáiy szerint lettek bejelentve, hogy a munkaadók majdnem kivétel nélkül nem jelentették be a tényleges keresetet, hanem csak, hogy »keresménye több mint 40 dinár napi," azért a fenti hivatal nem tudja foganatosítani az eddigi bejelentések alapján hivatalosan ugy az átcsoportosítást, mint azt a rendelet előírja.
Hogy mégis ez az átcsoportosítás ennek dacára lehetővé tétessék, felhivatnak a munkaadók, hogy legkésőbb julius S. 1926. jelentsék be újonnan mindazokat a munkásokat, kik eddig a XVII. fizutségi osztályba soroltattak. A fenti törvényes kötelezettségnek teljesítésénél felhivatnak a munkaadók, hogy minden alkalmazottnál, mely eddig a XVII. fizetségi osztályba soroztatott, tartoznak pontosan megjelölni mennyi a tényleges napi keresménye.
A bejelentés az illetékes kirendeltség utján legkésőbb julius 8-ig a munkásbiztositóhoz beküldendő. Azok a munkaadók pedig, kik ezen kötelességüket nem teljesitik, a munkásbiz-tositásról szóló törvény 194 §-a szerint (20—500 Din. terjedő pénzbírság) lesznek megbüntetve, úgyszintén a 11 § szerint különböző pénzsegélyek visszatérítése, nemkülönben a ZZD 16 §-ának következményeként ezen adatoknak a helyszínen való megállapítása véget kiküldött hivatalos közeg költségeitlek megtérítését is viseli.
Egyúttal a fenti hivatal julius 8-ka után átcsoportosítja hivatalból a 18-ik kategóriába mindazokat az alkalmazottakat, kik eddig a 17-ik kategóriában voltak biztosítva, ha a munkaadók a megállapított határidőn belül uj bejelentést nem eszközöltek volna. Megokolt és adatokkal ellátott panaszokat melyek az uj hivatalos átcsoportosítás végett érkeznének be, a hivatal csak akkor fogja tekintetbe venni, ha azok legkésőbb 8 napon belül érkeznek be a julius hónapra küldött fizetési lap kézbesítésétől számítva és ha kétségtelenül nyer beiga-zolást, hogy a hivatalos átcsoportosítás a 17-ik osztályból a 18-ba nem felel meg a tényleges keresetnek. Azért a fellebbezéshez csatolandó az illető biztosított egyén nyillatkozata is.
Krcsma
tüdi z za trgovino pripravnim lokálom ino z sztanüványszkov hi'zov, pri vélkoj ceszti, pő vöre od M. Szobote sze zavolo szta-roszti ss-árende dá. Vecs sze zvé pri: FRANC DÓMJÁN Vescsica p. M. Szobota.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA fülnnlii, NAGY-KAVARNA ITIbUllL KÁVÉHÁZ
Ne sajnálja az időt
se a fáradságot és győződjön meg személyesen, hogy a legszebb Párisi és Bécsi kalapmodelok és kalapujdonsá-gok legjutányosabb árban csak A. KIRÁLY divatáru kereskedésbe kaphatók. Szalma kalapok backfischok rész£re'5fP 120 Din.-ig, szalma kalapok hölgyek részére 75—175 Dín.-ig. Szalmakald-pok gyermekek részére 40 — 65 Din.-ig. Gyászkaiapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Mindenemü ka'ap alakitások ugy mint formáztatás, átvarás és festés a legpontosabbnn és a legolcsób árban készítetik. Ugyan itt nagy választék női és gyermek harisnyákban, kötények, blúzok pipere czikkek mindenemü kötött áruban. Állandóan nagy választék megtekinthető, minden vételkényszer nélkül.
Szolid árak !	Pontos kiszolgálás !
A. KIRÁLY
trgovina s klohuki, perilom in krotkim blsgom MURSKA SOBOTA (fór tér Berger-féle ház.)
MURSKA SOBOTA
főutcáján, SOČIČ kávéház mellett, üzlethelyiségnek alkalmas 2 szoba és raktár kiadó.

K ©daji je
v Murski Soboti
lepa zidana hi'za, obsztojécsa z 4 szobe, kühnya, spajz i mala klet, velki ograd za zelenjavo i szadovnim drev-jom. — Pozvediti pri
Eladó
Murszka Szobotában
szép családi ház, mely áll 4 szoba, konyha, éléskamra és kis pincéből. A házhoz szép nagy veteményes kert sok gyümölcsfával tartozik. — Érdeklődni lehet
trgovci CZIFOTH VIKTOR kereskedőnél
Murska Sobota, i ................. ——-—■ —— ■ ■