Poštnina plačana v gotovini.
Cgna — Ara 125 Din.
f f
Vérsztvoni, politic rsi i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai é-kulturális hetilap.
Lét. V. Evf.
Márkisevei, I926. áprilist 11.
Broj 15. Szám.
Veliki pétek,
krsztsanszkoga cslovecsansztva 'zalosztne zuainenitoszti szpőmen-ka dén je bár 'ze mino pred pár dnévami, vszeedno sze ga mi szpomenőti scsémo, né v tisztoj miszli z sterim bi sze ga mogli részan szpomenőti, nego i escse ; v zalosztnésoj formi.
Predvszem kak bi nadaljá : vali nase miszli, moremo napré-í püsztiti, ka dalecs odnász sztoji ! kritizéranye ali rováranye pröti i ednoj ali drügoj verevadlüványi, , szamo na edno neprevidnoszt scsémo pokázati v krsztsansztva [ravnanyi, ki né z malenkosztjov j hodi napomöcs tem z Krisztusa [ návukom nezadovolnim i prepé-! rajőcsim.
Vsza krsztsanszka vadlüvá-í nya szo na Krisztusa, edino rod-1 jenoga bo'zega sziná bazirane, I krsztsansztva fundament je Krisz-' tus. Csi je on podlaga krsztsan-; sztva, nyegov návuk naszledüje i vcsí dale vszo krsztsansztvo, te je vesz nyega 'zivlénye, djánye, | vcsenyé, szmrt i gorisztanénye i vnébohőd edna-edna znamenitoszt pred denésnyim cslovecsansztvom. ; Vszi té poedini momenti, kak ; edem tak drügí, sze v krsztsan-szkom denésnyem zítki obszve-titi morejo. Persze tak bi sze moglo tő dr'zati, csi 'ze z nepre-vidnosztjov vodécsi tő nezanicsi-' jo pred tisztimi, ki bi oni náloge i zapővedi zvrsávati mogli. Tak sze godi tüdi i sztem ednim i Szvétkom, z velikim petkom
Mi szmo náimre toga mislé-l nya, ka csi je med krsztsansztvom ! veliki szvétek Krisztusa rodjenyá [ szpőmenek i rávnotak goriszta-, nénye i v nébohod kak veszeljá őszvetek, te escse i vékse zna-menitoszti ?e tisztoga Krisztusa szmrt, kak 'zaloszti őszvetek med célim krsztsansztvom tisztim, ki I za szvoj funda'nent nyega návuk vzeme, ki je kak Resitel, odkűpi-[ tel, Vucsenik itd., tam na krí'z-nom drévi vmréti mogao, na zgűbo cé'oga krsztsansztva Tő bi mogao bidti te nájvéksi szvétek, 'zaiosztno ali ka je pri ed-nom krsztsanszkom vadlüványi te nájvéksi szvétek, veliki pétek, pri dríigom krsztsanszkom vadlü ^ ványi sze szkoroda niti za szvétek nevzeme. Zadoszia 'zaiosztno, ; csi sze ti vodécsi dönok na vpostüvanye i sirjeniyé krsztsan [ sztvá zazávajo i pregányajo, vö-kricsijo „nevernike", csirávno ka
z taksim neednotnirn delom szarni oni kvárijo dobro vero, ár: ali je krsztsansztva podlaga, Krisztusov návuk edem i tak tüdi szvétki, ali pa né i te nika nemre niscse praviti.
Tő szmo zapotrébno dr'zali naprépüsztiti te, gda pokázali na tiszto szramőto moremo, ka dr-'záva, ki nam nisterne nevredne szvétke szvetiti zapovedáva, je rávno ona tiszta, ki na veliki pétek z 'zelezniskimi delavcami delati dá tam, gde evangeli-csanszki verniki z - od krsztsan-szke du'znoszti ohodjenim misle-nyom v cérkev hodijo, ki tak kakedno z odürjenosztjov miszli-jo na dr'závno brezvernoszt, ki moliti dopüszti szvoji prebivál-cov vadlüványavernoszt. Csi bi tő gorécsa, nevarna potréba 'želela, bi niscse nika nebi meo prőti, ali da je tő né obsztájalo tak je evangelicsánov zámerje veliko.
Nemo pa krivili zatő dr závo. Nasa dr'záva je szlü'zbeno pra-voszlávna dr'záva. Kriviti moremo predvszem, kak szmo 'ze goraj omenili, voditele krsztsan-
sztva celoküpnoga, ki sze v tak vá'zni szvétkaj zjedíniti nemrejo, tembole širijo dvojivoszt v szvé-tom piszmi. Csi je veliki pétek za evangelicsáne veliki szvétek, more i bidti tüdi za drügoga vadlüványa krsztsenike veliki szvétek. Ka bi sze pa bole za-povedáyalo szvetiti szvétoga Jo-'zefa, Cirila i Metoda tisztim evangelicsánom krsztsenikom, ki návuk szvétcov nedopüszti moliti i szvetiti, bole kak Krisztusa szmrti dén, ki je fundament nyega vadlüványa rávnotak kak drü-gi krsztsenikov, je za ednők i vszeli — vözapréto. Veliki pétek je krsztsansztva nájvéksi szvétek i csi je od szame dr'záve, ali szlovenszkoga vodsztva dr'závna 'zeleznica rávno na evangelicsan-szkom kráji dála z dvema parti joma klepati na 'zelezniskoj progi, pred mimo hodécsitni verniki v szvétesnyoj oblébi, te niscse nemre zameriti, csi tüdi i té ne-bődo vzdržali v bodőcse tiszte szvétke, stere nyim nyihova cér-keVne návade ne predpisüjejo i nevcsí Krisztusa návuk.
Véres összeütközés hinduk és mohamedá-
«
nok között Kalkuttában.
Kalkuttában nagy összeütközés támadt a hinduk és a mohamedánok között. A veszedelmes uccai harcban húszan elestek és mintegy százötvenen megsebesültek. Az egyetlen kórházba beszállított nyolcvan sebesült közül tiz haldoklik. Az összeütközés abból keletkezett, hogy egy hindu precesszió zenekara a mohamedán mecset előtt elv«, nulva játszott, mire a mohamedánok tettleges támadásba kezdtek. A rendőrség csak nehezen tudott a helyzet urává lenni. Erős őrjáratok vonultak végig a városnegyeden.
A Vossische Zeitung azt jelenti hogy a lázadás kiélesedett. A harcok
a hinduk és mohamedánok között egész éjjel és másnap reggel is tartottak- A mohamedánok felgyújtották a hindu templomot, amire a hinduk a nagy meccset felgyujtásával válaszoltak. A helyzetet különösen elmér-gesitette az, hogy a csőcselék az általános izgalmat fosztogatásokra és házak felgyújtására használta fel. A katonai őrjáratok gépfegyverekkel fölszerelve cirkálnak. Eddig husz személyt letartóztattak. A halottak és sebesültek száma túlhaladja az eddigi becsléseket.
Készül a béke Abd el Krímmel.
Briand és Painievé hosszas tanácskozást folytattak a marokkói helyzetről és megállapodtak abban, hogy békét kötnek Abd el Krimmel.
Madridi jelentés szerint Primo de Rivera kijelentette, hogy a francia és
a spanyol kormány egyetért a rifekkel kötendő béke feltételeiben. Abd el Krim megbízottja Tarridban várja a francia és a spanyol kormány békefeltételeit, amelyeket legközelebb terjesztenek elő.
Je vsze mogőcse ?!
Edem zakon je büo prineseni, ki je nasztavo katehetszke okoliše i regu-lérao katehetov plácso. Tő sze razmi
vadlüványa vucsitelov plácso. Te zákon je büo tüdi sankcionerani i razglašeni, z potrebnimi navodilami v nadálnye posztőpanye podrejenim obiásztam dáni. Edem csasz je tő v rédi teklo, plácsa je vödána, zdá pa naednök nisternim
duhovnikom i katehetom odsztávlena. Osztáne szamo tő pítanye odzajaj, ka csi je mogőcse edem ze sankcionerani zákon tüdi predrügacsiti ali szploh v od akta djászti, dokecs drügoga zákona, ki bi nacsi odredjávao, né prineseno? Részam nikaj csűdnoga je tő prinasz.
Kak sze csüje, szo nisterni goszpödje natom trüdijo, ze pá, kak bi nasztavili edno novo banko v Murszki Szoboti. Isztina, ka té znájo nájbole gda je tiszto vremen, ka kmeti péneze trbe, kredit részam dnesz !ze vszáki kmet iscse, vendar pa tákse banke na-sztávlati, ki bi z zojom kmeta szlécsti namenyávale, je nezdravo delo, velika krivica. Pitati moremo té goszpőde, ali bi nebi pametnése bilo natom delati, naj bi sze v M. Szoboti obcsinszka hranilnica szposztávila ? OJ?csina M. Szobota je tak mocsna v vrédnoszti, pa csi bi nebi bila, bi sze nisterne bli'zánye obesine z vrédnosztjov pri-drü'zile zráven, ka bi odgovárjala tisztoj vrédnoszti, stera bi za vu nyő vlo'zene péneze garantérala. Kelko pé-nez sze posle z-Prékmurja, té mlado-létni (árvinszki) v Maribor, ali bi nebi dobro bilő csi bi sze tiszti pénezi tü szhránili na gvüsnom meszti, stere bi pá prekmurszki kredita potreben kmet po fái 'zoji dobo léko ? Bogme-bogme tő bi bilő našemi vérsztvenomi napre-düvanyi edem inocsen sztopáj, nato bi szi trbelo miszliti, né pa vsze odtéc, k nam pa nikaj né I Idte z bankami v Mőro, kak ji je vecs, tak vékse je szirmastvo.
'Ze szo sze pá szkrégali medsze-bov té vládröcsi, kí szo na krmili bili denésnye vláde. Csüdno kak nyim dobro ide. ka sze májo cajt medszebov krégati, tak prevecs nyim ide dobro, ka niti nevzemejo napamet szirmáka tú'zen i te'zki prebitek, nemajo vréme-na zanyega kaj delati. Dr'závni pro-racsún, ki obremenyáva dácsoplacsilca, szo za leto 1926 27. potrdili, zdá pá edem cajt mirovno léhko szpijo i po-csívajo. Z financsnim zákonom szo nikelko zni'zali dr'závno vödávanye notri szo pa prineszli niksi nájnovési szisztem „amandmanov", z sterim szo pa escse bole pote'zili dácsoplacsilca. Tak delajo zanász dácsnike i gda szvoje delo „dobro" szkoncsajo, te vecs niti delati nescsejo.
Zavolo Pašičovoga szinü, kí je — praj — nikelko te'zki milijonov dinárov zaszlü'zo, kak szin Pašiča — z prote'zéranyom, szta sze Pašič i Radič szkrégala. Radič je 'zelo naj sze parlament 8-ga aprila znovics na delo po-zové, gde bi tüdi na vrszto interpelá-cija zavolo Pašičovoga szinü prišla. Tő je Pašič né steo, Radič pa né po-pűszto i je tak vláda demissionerati mogla. Ke'ka je !ze tá demissija nase vláde, kí bi nálogo méla za národ delati ? Ali je verjétno, ka bi sze tak delati moglo za národ z szamimi po-csitnicami ? Tak sze szamo na škodo národa léko dela.
Községi közigazgatás.
Irta : PREK MÓRICZ.
Minden becsületes honpolgár, a ki az állammal szemben minden kötelezettségének kifogástalanul eleget tett, jogot követel magának ahhoz, hogy saját sorsának intézésébe befolyhasson. Alkotmányos országban élünk, melyben a legtágasabb demokratát hirdetik. Emelett ugy kezelnek bennünket, mintha nem tartanának elég éretteknek arra, hogy legkisebb ügyeinket is, — amelyek legközvetlenebbül mindennapi életünkben fordulnak elő, — képesek volnánk önmagunk elintézni.
Mivelünk ugy bánnak, mint a jó gyerekekkel. Csak tegyünk meg mindent szépen, fogadjunk szót, de hogy kinek és miért, ahhoz már semmi közünk. Elég az, hogy minket igazgatnak valahonnan, rólunk nem feledkeztek meg. tehát legyünk szépen csendben. De furcsa is ez 1 A képviselő választásra igazán majdnem a legideálisabb rendszert hozták be, de kisbirót választanunk már nem engedtetik. — Igaz, hogy néha ezzel a szép választójoggal is ugy vagyunk, mint az egyszeri ember, a ki puskát kapott s megengedték neki, hogy min dent tehet azzal, csak lőni ne merészeljen vele 1 (Ne hogy rossz helyre tévedjen a golvóbics.)
Nem panaszképen hozzuk fel e dolgot, mert hiszen panaszkodni csak a gyengék szoktak ; mi elég erősek vagyunk arra, hogy már egyszer követeljük, hogy adják vissza azt a jogunkat, hogy saját sorsunk igazgatásába befolyhassunk s ne kezeljenek bennünket ugy mintha kiskorúak volnánk. Elérkeztünk már ahhoz az időponthoz, amikor beláthatja minden hatalmi tényező, hogy megérdemeljük e vagy sem, hogy saját lábunkon járhassunk I Ma saját magunk felett mondunk bírálatot, még akkor is emelt fővel mondhatjuk el, hogy minden kötelezettségünknek megfeleltünk, adtunk véradót, kitűnő emberanyagunk legjavát, pénzt bőven, mégannyit mint a mennyit kértek, lojalisak vagyunk minden irányban, kérjük ezért cserébe vissza a mi kis autonominánkat, ami a mienk s amely minket megillet.
Községi közügyeinket magunk kívánjuk intézni! Községeink élére a közbizalom alapján választott tisztviselőinket kívánjuk állítani. Naponta lehet hallani, hogy itt-amott ezt vagy amazt nevezték ki községbiróvá. Mi
alapon, hol szerzett rá érdemeket, ki protegálja stb. ? ahhoz a községnek köze nincsen. Pedig a községbirói állás igen szép bizalmi állás, melynek viselése elől egy érdemesített polgárnak sem szabad kitérnie. A biró a község feje, akit a közmegbecsülés állított m'ndig a helyére. Ha valamely ok miatt nem vállalhattafcvalaki a bírói tisztet, annak idején, szépen leszúrta a 100 forintokat s a bizalom elől így tért ki. Fizetese a bírónak vagy nem volt, vagy alig valami. De tekintélye, — az volt! Hát hogyne, mikor a legderekabb emberek viselték a bírói tisztet, kiket messziről megsüvegelt a falu. A biró rendesen tapasztalt, okos ember volt.
Ma a községbiró hivatalnak azon elv alapján, hogy akinek az Isten hivatalt adott, annak észt is adott hozzál Nincs mindig ugy ! Legjobb, ha a község maga választja biráját és elő-járóit. Csak az a helyzet felel meg a községi élet fogalmának. így meg van a kölcsönös bizalom az elöljáróság és a lakosság között s az administrá-tio megy simán.
A kinevezett biró nem a község bizalmi embere, nem szívesen látják. Ezt ő maga is tudja s átérzi, ezért inkább csak hivatalnokoskodik, a község közügyeivel nem sokat törődik. Tudja, hogy nem biznak benne any-nyira, mintha választott ember volna. Ezen nincs mit csodálni 1 Azért van több olyan biró,^" aki szívesen szabadulna a helyéről, de nem mer.
Van most olyan biró is, aki a községnek elég anyagi biztositékot sem nyújt, itt is felüti a fejét a bizalmatlanság. Mivel pedig a község vagyon kezelése körül a keliő ellenőrzés hiányzik, magától értetődik, hogy nagyon könnyen állanak elő olyan helyzetek a különféle kezelések és elszámolásoknál, hogy azoknak vagy a számadó biró, vagy a község vallja a kárát, vagy épenséggel mindketten.
Némelyik kinevezett biró nagyon is megakar felelni hivatalának ; ez meg gyűlöletessé teszi magát, jóllehet, néha egészen indokolatlanul. Szóvaí sok-sok féle a baja az ilyen rendszernek, amely általában véve ma már tarthatatlan. Megsínyli ezt a helyzetet mindenféle közügy kivétel nélkül. Mert végre is, az a kinevezett községbiró sokkal okosabb annál, hogy mindenféle kényelmetlen apró cseprő ügyecs-kékkel bajmolódjék naponta, mikor tudja azt nagyon jól, hogy az ő fizetese megvan, őtet el nem ejtik, tehát csak fölfelé kell süvegelni. így aztán sok-sok ügy elintézetlen marad, aminek mind a köz vallja a kárát. Ami a köznek a kára, az kára az államnak is.
Általánosan elvan ismerve, hogy ez a rendszer rossz, épen azért alig lehet türelemmel kivárni, hogy e helyzet megváltozzék.
Itt a legfőbb ideje, hogy a községi önkormányzatot életbe léptessék. Azok, akik ezt akadályozzák nem tesznek jó szolgálatot az államnak.
POLITIKA.
A parlament május 5.-ig elna-poltatott. mely elég ok volt arra, hogy felborítsa a mai kormány helyzetét. Radič ugyanis ragaszkodott ahoz, bogy miután a parlament megszavazta a költségvetést, kezdődjék meg a parlament tényleges munkája, vagyis felszólította Pašič ministerelnö-köt, hogy a munka érdekében már április 8-ra hívja össze a parlamentet. Pašič számítva azonban a fia afférjából kifolyó interpellációkra, ennek a követelésnek nem hajolt meg, mire következnie kellett a lemondásnak. Dacára Pašič-Radič többszörös megbeszélésének, a megegyezés sikertelen maradt, mihez a radikális klubban történt nézeteltérések is hoz-
zájárultak, s Pašič kénytelen volt a királynak beadni a kormány lemondását, mit a király elfogadott. — Kormányalakításra vonatkozó hosz-szadalmas konferenciák és királyi kihallgatások után váratlanul. -— Uzo-novič Miklós, eddigi szociálpolitikai miniszter kapott kormányalakításra megbízást. A váratlan megbízás meglepte a politikai köröket. Hogy sike-rül-e neki a kormányalakítás abban az iránybai, milyennel utja megvan szabva, — nem tudni. Elve egyelőre az, hogy az RR koalíciót továbbra is fentartsa, amely kormányból azonban egyes miniszterek ki lennének hagyva, vagyis azok, kik a klubban Pašič ellenesen viselkedtek. — Radič is,
egyes verziók szerint, engedékenyebb kezd lenni, s a parlament összehívását illetőleg már nem forszírozza. — Pašič, — a jelek szerint ebből a politikai harcbél visszavonul, míg jónak nem látja visszatérni a kormányzás helyére. — Mussolini olasz miniszterelnökre, mikor egy konferenciáról jött, a tömegből egy írországi 50 éves nő revolverrel rálőtt. Mussolinit a golyó orán sebesítette meg, de sebe nem veszélyes. — Zadravetz kath. magyar tábori püspök ellen. Budapesten, francia bizottság javaslatára, a frankhamisítás ügyéből kifolyólag, újból viz'gálatot rendelt el az ügyészség. — Abdel Krim a rifkabi-lok vezére szent háborúra hívja fel a rifeket. Harci riadót adott ki a keresztények ellen.
Glászi—Hireh.
Dvogovor.
Miska : Ti Stevan szi me eto zmőto.
Stevan : Zakaj ?
Miska : Tak szva szi zgúcsala ka sze nájdeva na riszálszki pondelek v Püconci na ogengaszilcov veszelici, pa szam jasz tüdi prisao, ali ne je bilő veszelice pa né tebé nigdi. Ti szi me zapelao, pa né szam ső v Cöpörovce glédat kak pocilaje plodijo.
Stevan : Na tí Miska, tí szi ja vdárjeni. Obprvim móres znati tő, ka v Čoporovci néga policajov, ergo je je nemrejo plődili. Obdrügim pa nepo-zábi, ka szem jesz riszálszki pondelek pravo, ne pa vüzemszki. Ali ti neves, ka je zdaj vüzem bio i né riszáli ?
Miíka : No, onő ga vzemi, kak szam sze zblődo ! Pers/e ka je zdaj vüzemszki pondelek büo.
Stevan : No tak je Miska, vídis te me pocsákaj tam csi sze scsés dobro csűtiti.
— Nóvi gerent. Nameszto vmrétoga obcsinszkoga gerenta Vörös Jozefa v Berkovci, je za gerenta Zonik Jo'zef iménüvani.
^z élfyetetlei).
Irta: K. V.
(Folytatás.)
Most emlékszik már: a vendéglő, sok ember, zene, zaj, a szomszéd asztal, Adorján ur megjegyzései Elvirára, ő oda rohan és rendre utasítja, erre az ajtót mutat neki, s figyelmezteti, hogy ha nem akar kidobatni, távozzék jószántából.
És ő távozott. Oh, gyáva bolond! Hát miért távozott? Hogy volt szeme kiutasittatni magát? miért nem ragadta torkon a vakmerőt, ki igy merészelt fellépni ellene. Hova tette férfiasságát, büszkeségét, önérzetét ? Pirulnia kell önmaga előtt, hiszen becstelen ember az, a kit egy nyilvános vendéglőből emberek szeme láttára kihajtanak. Hogy jelenjék meg ezután nyilt arccal, emelt fővel a színpadon, a közönség között, s igy megalázva, hogy merjen a szeme közé nézni Elvirának.
Elvira bizonynyal legjobban el fogja itélni őt, mert hiszen egy vendéglői botrány hősnőjévé alacsonyította. És minő jogon kelt védelmére ? Nem férje, nem jegyese, nem rokona ; semije ! Meg aztán védelemről szó sem lehet. Az, a mit őt tett, nem volt védelem, hanem olaj a botrány tüzére. Ki engedte meg neki azt, hogy Elvira becsületének rágalmazásaért kérdőre vonhasson valakit ? Nem kellett volna-e meggondolnia, hogy fellépése által nemcsak hogy nem hárítja el Elviráról a rágalmat, de sőt ujabbal tetézi azt, mert az emberek most már méltán gondolhatják, hogy ő is szeretője, a ki féltékeny, s egymaga szeretné a f >rró gesztenyét kikaparni. Mit fognak felőle gondolni ? Mit ? Hát kinevetik, mint a hogy kinevették, midőn hajadon fővel eszeveszetten a vendég lőből kirohant.
Igaz, csak most veszi észre, hogy hajadon fővel botorkál az utcán. Megerőlteti lépteit, és sietve halad át egyik utcából a másikba. Ha valami eltévedt, ködös, becsípett hazasietöt lát, kikerüli, s árnyékba húzódik előle, ne-
hogy észre vegyék. — Hanem őt nem hagyja el egy pillanatra sem képzelődése, újra meg újra eszébe jut az a borzasztó helyzet, s görcsösen összeszorított öklével hajadon fejére ütögetve, fogcsikorgatva mormolja, hogy :
»Gyáva bolond.»
Az egyik utcából kijut, betéved egy másikba. Öntudat nélkül járkál, (kabátja begombolatlan, nyakkendője kioldva ) — A gázlámpák halaványan pislognak, a torony órája tompán éjfélt üt. Aurél megrázkódik s megerőlteti lépteit. Hová ? Meddig ? Mit tudja ő, csak megy. Akárhova, csak haza nem.
Irtózva gondol arra, hogyha ős-merőssel kell majd szóba állani, És váljon fog-e szóba állani vele valaki ? Bizonynyal nem. — Mit tegyen hát?
Éles harangszó hallatszik a közelből ; egy épület mintha tűzben állana, ugy világit elé a sötétből. Az a vasúti indóház.
A gondviselés vezette lépteit. El, el ! El a városból. Akárhova, csak itt ne lássa őt többé senki.
Aurél nem hányja-veti meg a dolgot, mint a vizbefuló a szalmaszálat ragadja meg a gondolatot, hogy el menjen innen.
Csengetnek egyszer, kétszer. Szaladnia kell, hogy^le ne késsen. A futás Blatt nem ér rá sorsával foglalkozni, most csak egy célja van, hogy elég korán az indóházhoz érkezzék.
Anyi ideje sincs, hogy menettervet készítsen magának. Elmegy arra, a merre a vasút viszi.
Az álmos pénztárnoknak ilyen elkésett, siető urakkal gyakran baja van, hát nein köt ki velők. Kiadja a jegyet.
A állomásfőnők és a két kalauz siet betuszkolni a kocsiba az elkéset utast, a ki, mint látszik, a nagysietségben még a kalapját is elvesztette.
— Mehet !
Rekedt sipolás, visitó fütty hallatszik, a gép serceg, sustorékól, a kéményből fekete füst között tüzszikrák pattognak elé, a kocsik összezökkennek s a vonat megindul.
Kevés utas van. Aurél egyedül ül a kocsiban.
(Folyt, köv.)
—	Ogen. 4 t. m. ob 9 vecsér je zgorela oszlica v Lememrji lászt Fiiszár Jánosa. Taki na lice meszta pridöcsi gaszilci, najmre z Brezovec, szo obránili szöszede od vékse neszrecse. Neznanoga csinitelja 'zandárje iscsejo.
—	Z-GornjeL Lendave nam pišejo, da je g. apotekar Weiss C. Gusztá v Gornjoj Lendavi, z dnévom 30.-ga aprila pooblaszt-seni od g. grofa Batthyány Bé-lo, lasztnika veleimánya y G. Lendavi, oddávati tó nyegovo imánye. Tak je prišlo trétje ve-leimánye v Prékmurji na oddajo, z sterim szirmaski národ do zem-lé pride léko.
—	Elektrifikacija M. Szo-bote, naszprőtno nisternim ten-dencioznim glászom, perfektera-na tak, ka sze v krátkom zacs-ne vsze delo, naj szamo pride zató potrében i 'ze naküpleni materiái.
—	Državno borzo dela v M. Soboti, ki je bila s 1. aprilom kot državna ustanova ukinjena, je do nadaljnega prevzela v vzdrževanje Delavska zbornica za Slovenijo v Ljubljani. Delavci in delodajalci naj se kakor do sedaj obračajo na urad, ki do nadaljnega posluje v občinski pisarni v M. Soboti.
—	Püconci. V nedelo, t. m. 11-ga bode nasa ev. gmajna veliki gyűlés méla, za steroga je interesséranye veliko. Dnevni réd je : obracsun za leto 1926., proracsun za leto 1927. odebé-ranye kurátora, odebéranya inspektora, podrobnoszti i predlogi.
—	Odlikovanye pri posti. Za žveszto szluzbo szo odliko-váni z zlátov medálijov postni upravitelje v M. Szoboti g. Čuš
v D. Lendavi g. Žgur. — Z szrebrnov medálijov pa g. Puhan gdcs. Kočevar i gdcs Pupis pri pošti v M. Szoboti.
| Titán Károly. \
Ismert, a fiatal generáció egy te-hetoéges és sok reménnyel kecsegtető tagja, elköltözött az élők világából, a jövő alkotó munkájában többé nem számithatunk reá. Fiatal volt, tanult mind eddig, s mikor már kezdtünk számítani reá, — becsapódtunk.
Ki ne ismerte volna szerénységéről, barátságosságáról, szónoki tehetségéről ? Ki ne tudta volna, hogy az evaogelikus lelkészi kar idővel bővülni fog egy tehetséges taggal ? Hissz' akárhány vallásos estén csak ő volt az egyedüli, kit megkapó szónoklatairól ismertük. Sajnos de való azonban, kire számítani lehet jó oldalairól, azt soká magunk között nem láthatjuk.
Kereskedelmi érettségivel bár tehetsége révén tovább akart tanulni, de brvosai nem engedték, mint magánhivatalnok a Prekmurska bankában vállalt állást, hogy kisé magához térjen. 'Közben letette a gimnáziumi külömbö-zetét, s beiratkozott ev. theologusnak. Tanulmányait azonban meg-megszakitva
folytatta, hogy egészségi állapotán ne rontson. Mint bankhivatalnok, előrehaladott betegsége folytán, a betegse-gélyző pénztár révén kereste gyógyulását Ljubljanában, onnan sa^át költségén ment el (elébb Budapestre) Lastuitzhöhe-re (Qraz mellett) keresni gyógyulást, hol azonban f. hó 2-án nagypénteken d. u. 22 éves korában kiszenvedett, ott is temették el f. hó 6-án. Kiterjedt rokonság gyászolja.
—	Állami munkás börze M. Szobotában, melv mint állami intézmény április 1.-vel megszűnt, további intézkedésig a „Munkás kamara Ljubljanában" vette kezelésbe. Munkások és munkaadók mint eddig, vegyék igénybe ezt a hivatalt, mely további intézkedésig a M. Sobotai községi hivatalban működik.
—	Kazaltüz. Fiiszár János le-merjei gazda szalmakazalja f. hó 4-én gyujtogatásból kigyulladt. Brezovcei tűzoltóság rögtön a tűz színhelyén termett s a le-merjeivel karöltva minden nagyobb kárnak elejét vette.
—	Uj gerent. Vörös József Berkovce-i községi gerent (ki meg halt) helyett Zonik József neveztetett ki gerentté.
LEGÚJABB.
Az uj kormány letette az esküt.
Rövid megbeszélések után. mint erről már megemlékeztünk, Uzonovič Miklósnak sikerült kormányt alakítani, de most már, mint az előrelátható volt, bár váratlanul — Pašič nélkül. Az uj kormány már le is tette király kezébe az esküt s a tárcák következőképp oszlottak meg :
Ministerelnök és pénzügymi-nister: Uzonovič Miklós.
Had- és tengerészetügyi minister : Trifunovič Dušan.
Belügyminister: Maksimovič Božo.
Külügyminister: Dr. Ninčič Momčilo.
Forgalmi : Miletič Krsta.
Egészségügyi: Dr. Miletič Slavko.
Közoktatásügyi : Radič István
Postaügyi : Dr. Šuperina Benjamin.
Agrrefügyi : Radič Pál.
Erdő-bányaügyi : Dr. Nikič Miklos.
Földmivügyi : Dr. Jovanovič Vasa.
Vallásügyi : Trifunovič Miša
Törvényegységesitő: Dr. Srš-kič Milan.
Sociálpolitikai : Simonovič Milan.
Ipar-kereskügyi: Dr. Krajač
Ivan.
Közmunkaügyimin : Vujičič Milorad.
Igazságügyminister : Gyuri-čič Markó.
Szóval a RR. kormány továbbra is megmaradt, csa'^ Psšič és Pašič személyét védő miniszterek nélkül. Most mér c ak arra volnánk kíváncsiak, vájjon már egyszer tényleg megkezdőd'k-e a nép érdekét szolgáló hasznos munkálkodás.
PORT-
HAZENA
A. Š. K- Primőrje (Ljubljana) S. K.
Mura 7:7 (5:1)
V pondeljek dne 5. t. m. je gostovala pri nas simpatična družina Primőrje iz Ljubljane. Gosti so ;.red-vedli lepo kombinacijsko igro slasti v prvem j olčasu. Mura je resnično začela igrati še le v drugem polčasu in je bila ves čas v premoči. Mura je topot igrala svojo najslabejšo tekmo, temu je pa vzrok, da je Mura vsled slabega vremena letos komaj 2—3 krat trenirala.
Pri Primorju so najboljše bili Erbežnikova, Prekuljeva in vratarica Krisch Omeniti pa treba surovo igro desnega halfa.
Sodil je g. Sancin korektno.
A. S. K. Primőrje (Ljubljana) S. K-Mura 7:7 (5:1).
Biró: Sancin Savo Ljubljana.
Húsvét hétfőn vendégszerepelt nálunk a ljubljanai akadémisták ha-zena csapata. A vendégcsapat, különösen az első félidőben nagyon szép játékot mutatott és határozottan felülmulta csapatunkat. A játék előtt — az igazat megvallva — egy 4—5 gool-aránya győzelemre számítottunk, ami valóban be is következett volna, ha leányaink már az első, félidőben komolyan veszik a játékot.
A második félidőben szépen dolgoztak és igy sikerült is a kiegyenlítés és ha még egy röviddel megtoldhatnák a játékidőt, ugy biztos volna a már fölényben levő csapatunk győzelme.
Megemlitjük, hogy Primőrje csapatában szerepelt 3 játékos a Ljubljanai Aténá-ból és a kapus pedig az Ilirijából, akik még a tél folyamán hagyták el klubjukat és léptek ehhez a csapathoz.
Primőrje együttesét jelenleg Ljubljana legjobb csapatának lehet tekinteni. Ha figyelembe vesszük ezt a tényt és azt, hogy ők egész télen át fedett pályán rendesen treníroztak, mig a mienkek a rossz pálya és időjárás miatt alig treníroztak, az eredménnyel meg lehetünk elégedve.
Mura csapata talán a hétfői mérkőzésen mutatta be leggyengébb formáját. Meglehetősen lanyhán játszottak, a kapu előtt kapkodtak és a labda fogásuk is bizonytalan volt.
Reméljük, hogy a szorgalmas és komolyabb tréningek és a leányok önfegyelmezettsége meghozza ugyanazokat a dicsőséget és győzelmeket, melyeket már tavaly is arattak.
V nedeljo 11. t. m. igra Mura prvenstveno hazensko tekmo v Mariboru proti S. D. Rapid-u.
HIRDESSEN A
„Mőrszka Krajiná-ban"
k'n0
v Murski Soboti.
jiH—WWin i i —i II IBMMrti II
V NEDELJO 11. aprila popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
MISTER RADIO
Film senzacija u 5 činova.
U glavno j ulozi:
LUCIANO ALBERTINI.
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., In II. prost 5 D. Lastnlk;kina GUSTAV DITTRICH.
BI
Trztvo. Kereskedelem.
Biágo — Áru.
LJUBLJANA: april. 9.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 280 -300 'Zito—Rozs > 225— O vesz—Zab » 167— Kukorica	140 —
Proszó—Köles » 210— Hajdina	» 260 —
Szenő—Széna » 7250 Graj—Bab csres. » 300 — zmésan—vegyes bab 200— Krumpli	» 76 —
Len. sz.—Lenmag » 500— Det. sz.-Lóherm. > 2550-2800
BENKO: april. 9.
1 kg.	III. II. I. prima
Biköv.l Bika ) 7 - 7-50 8 — 8-75 Telice i ° Üsző [3 7 — 7 50 8 — 8 50 Krave [gTehén\£ 1-50 3 — 5-- 6 — Teoci j Borjú l " 7 — 9-50 10" -Szvinyé—Sertés	14'— 16" —
Mászt I-a— Zsirl-a. . . 28 — 35 — Zmöcsaj--Vaj ....	30 —
Spé—Szalona .... — * 25"— Belice—Tojás 1 drb. . .	0.75
Pénezi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . .
1 líra.....
Zürichben 100 Din
Pénz
= D. 6620 — » 0.0798 == » 802 = » 1-68 = » 2 28 = 9.135 sfrk.
Lesz za rust,
do 100 falatov borov, sze po fái céni óddá. Podrobnése pri : R. TOPOLOVEC v M. Szoboti (kancalija notar Kodra.)
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini : 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textoni i izjave i ppszlano 1-50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rókopíszi, kí sze ne szhráuijo i ne vrnéjo sze . Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo	'	küldendők:
Reditelsztvo i opríivnistvo Mőrszka Krajina | M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C i br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— j —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik m:rden vasár Előfizetési ára negyedevre belföldön l> Dinír, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm-ként: szövegközt és nyilttér 1 00, rendes l-—, apróh'.detés 0-70 Dii1 és az illeték-Többszörinél engedmény.
KÖZGAZDASÁG.
Miért nem indulhat meg a jelzálogüzlet?
Legutóbb tartotta Zagrebban rendes közgyűlését'az ország legnagyobb jelzálogintézete, a Hor-vát-Szlavon Jelzálogbank.
A közgyűlés elé terjesztett igazgatósági jelentés megemlékezett a jelzálogüzletről is s a következőket mondja : nicsó jelzálogkölcsön iránt nagy az érdeklődés s a Jelzálogbank már tett is lépésekel külföldön, ho"y zálogleveleit elhelyezhesse s hogy a sürgős igényeket kielégíthesse, megkezdte a 8 százalékos zálogleveleinek kibocsátását. A záloglevelek tökéletesen fedezve vannak, kupiláris biztosítékul és kaucióul szolgálnak. Az uj záloglevelek kibocsátása dacára a j el -zálogüzle' azért nem indulhat meg, mert a zálogleveleket nem lehet külföldön elhelyezni. A 8 százalékos kamat olyan magas, hogy az eléggé csalogathatná a külföldi tőkét, hogy záloglevelekben keressen elhelyezést, azonban a külföld még mindig nem tartja annyira konszolidáltnak a viszonyokat, hogy pénzt adjon. Belföldön pedig nincs pénz. Elviszik adóba.
A harmadik osztályú kereseti adóvaliomások. Legkésőbb április 30-káig minden kereskedeimi-, ipari- és más vállalat tulajdonosa nyújtsa be az 1926 1927. és 1928 évre szóló harmadosztályú kereseti adóvallomását. A harmadosztályú kereseti adóról szóló vallomási ivben az 1923—24-25. évi bevételeket kell megjelölni évenkint külön-külön és a vallomási evh.íz csatolni kell az alkalmazottak névsorát is. Ebben a névsorban az eddigi szokástól eltérően pontosan meg kell jelölni az alkalmazottak fizetését. A szükséges nyomtatványokat a városi adóhivatalok díjmentesen adják ki.
Csehszlovákia gazdasági háborúja Lengyelország ellen. Bécsben nagy feltűnést keltett a csehszlovák kormány minap kiadott rendelete, mely március 30-ától kezdődőleg megtiltja a lengyel szarvasmarhák és sertések átvitelét a csehszlovák köztársaság területére A bécsi gazdasági körök a csehszlovák kormány intézkedésében egy Lengyelország elleni gazdasági háború kezdetét látják. A csehszlovák kormány váratlan akciójának, hir szerint az az oka, hogy a lengyel kormány
a stabilizált zloty érdekében nemrégiben egész sereg beviteli tilal-tnvt léptetett életbe, a vámtételeket is jelentékenyen felemelte és ezzel a csehszlovák exportot úgyszólván lehetetlené tette. A prágai kormány intézkedése igen érzékenyen érinti Bécset, mely élelmiszerszükségletét jórészt Lengyelországból szerezte be.
Nemzetközi bőrkongresz-szus Budapesten. A budapesti nemzetközi bőrkongresszus előkészítő bizottsága elkészítette a kongresszus programját A kongresszus április 16-án kezdődik ; este a Lloyd-klubban ismerkedési összejövetel. A következő napon április 17-ikén reggel kilenckor összejövetel a Drechsler-kávéház-ban, onnan kivonulás a nemzetközi tavaszi vásárra. Este Budapest város bankettet ad a kongresszus résztvevőinek tiszteletére a Gellért-szállóban. A tulajdonképpeni kongresszus vasárnap kezdődik a régi képviselőházban a következő napirenddel : 1. A vámok tultengései és a szomszéd államokkal való szerződések meg-sürgetése. 2 A vámszabadraktárak. 3. A felületmérés nemzetközi vonatkozásban 4. A vizumok megszüntetése kereskedelmi vonatkozásban. 5. A forgalmi- és luxusadó. 6. Tisztességtelen verseny. 7. Szabad forgalom a nyersbőrkereskedelemben 8. A cipőgyártás.
Az osztrák áliami üzemek munkasainak követelései. Az állami üzemekben alkalmazott munkások tudomására hozták a kormánynak számos anyagi követelésüket, amelyet szükség esetén szakszervezeti eszközökkel fognak megva'ósitani.
Csak hat percig -lehet használni az interurbán telefont A postaügyi minisztérium rendeleteit adott ki. amely szerint magánosok és állami hivatalok legfeljebb hat percig vehetik igénybe az iníerurbán telefont. Csak rendkívüli esetekben lehet még egy beszélgetési egységet engedélyezni, ha szabad a vonal. A rendelet nem vonatkozik az újságokra.

E9 iEüiliHii liÜÜ|| Bdnoga
inasai
gorivzeme v stamparijo
PREKMURSKA TISKARNA
v Murski Soboti.
Egy jobb háaból való fiu
tar| or| erjak
felvétetik
PREKMURSKA TISK ,RNA-ban Murska Sobota.
Szabolje iszabolice
kí znájo šivati ali nevéjo k-coj rezati, ali pa vszi drügi(e) ki sze sívanya i k-coj rézanya navesiti isztinszko scsé jo, po n á j m o d e r n ésem
szisztemi, naj pri: RÁJBAR v Nemcsavci szta po vecs vezdaj prisla csilo po
sze prigiaszijo LACI i ERZSI p Martjanci, kí léínoj prakszi z-Grádca. Pla-dogővori.
ODDAVAM:
SfMl 25 rázni Norvéski márk za Din. b.—, 50 rázni Törszki pa za Din. 20. Vszák. küpec dobi veliki cénik k-senki. IZIDOR STEINER najsztarésa trgovina z márkami (stemplinami) BROD n/S.
Zidárs?ko de'o,
poszebno pa zidanye növi domá-csi pécsi za krüh pecsti, sparherdé i vsze v zidárszke poszle szpáda jőcse delo dobro i po fái céni prevzeme :
NOVAK MIKLÓS
zidárszki moiszter - kömives mester MURSKA SOBOTA, Lendavska cesta 38. Míndenemü kőműves szakmába vágó munkát, különösen kenyérsütő kemencék, takaréktiizhelyek stb. pontosan és szolidan vállai.
MM jMUMtolOL*l M. U—MWMWM.mW«'p■ !1 Egg
Trgővszki lokál
v M. Szobote v obracsájnoj vilici, sze z dvé hi'zic i pri-pádajőesi szhramb obsztojé-csitn sztanüvá:iyom z 1* oktobrom z-árende dá. Pod-robnése pri PETERKA trg. z 'zelezninov v Mttrszki Szoboti.
Üzlethelyiség
M. Szobota forgalmas utcájában, kétszoba ineliékheiyi-séges lakással együtt október l-re bérbe adatik. Bővebbet PÉTERKA vaskereskedőnél Murszka Szobota.
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdotiságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 óra alatt elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, míndenemü kötőt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a iegolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i kratkim blágom
M SOBOTA (Berger-féie ház).
Szolid Pontos ki-
árak ! sxolgálásl
H«	S9		lili	r IIHIM	
i^amiMIIIIII Mili					
(régi újság)
olcsón kapható I. H A H N papirkereskedésében ,V\. Sobota.
Konj ereje i
Najlepši žrebci belgijske pasme se spuščajo proti odškodnini 75.— Dinarov na pris -:-:-:- tavi NEMŠČAK -:-:-:-
veleposestva Beltinci.
Vsáki prá/nik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA KAVARNA
NAGYKÁVÉHÁZ