'oštnina plačati« v gotovini.
Márkisevci, 1923. március ti.
Lejtnik II. Cena 1 Din. g numera 10."1
Szhája vszéko nedelo.
(aprej placsilo do
nouvoffB ida: má	Din. 47,
jvünszft-o Din 68. Ameriko Din. 75.
erati za □ cm. 3 K-[1 vecskrátgpopiiszt.
Vérsastveni, poiitiesni i
kulturni tjédnik.
Reditelsztvo i opráv-nistvo v Márkisevci posta M. Sobola.
Cejna za edno numero: na 4 sztráni Din. t*— na 6 sztráni Din. i —
Rokopiszi sze ne vrnéjo.
Nasa mestrija.
Dvá sociálniva faktora dávata direk-io vérsztvenomi zsiviejnyi v Prekmurji: ilika lübézen nasi domacsínov za zemlou premalo zemlé, ka bi mogla hrániti vsze ise lüdí. Nas domácsi cslovek je szrecsen, i je domá i csi nájde szvoj kröh na etoj isoj prekmurszkoj zemli. Oni nacsi zsivéjo, eri szo odísli v Ameriko, tam trdo szlü-ijo szvoje pejneze, naj szi szledi grünt ipijo v Prekmurji i namenijo szvoja lejta )má dokoncsati.
LüsztvÓ pa premalo zemlé má zatou, i bi moglo zsnyé domá zsiveti, záto szo isi domacsini prisziljeni, ka morejo idti v lavonijo ali inam, gde szi szvoje zsiv-íjnye priszlűzsíjo za zimou domácsoj ■bi.
V tom betégi odpomore mestrija tüdi. mestríjov szi cslove.k tüdi lehko krüh riszlűzsi domá, v domácsem kráji, gde sivé. Tou szo nasi lüdjé zsé dávno vö-zpoznali i za toga volo szo szi oszvojá- j tali mestrijo. Vise kak 12000 vküpszpi-zani mestrov (obrtnikov) mámo, ali tou í nyíhovo pítanye, ka stera sztranka je nore v szvoj program zéti?
Mestri i kmeti glthno pout hodijo, isi je kmetom dobro, mestri tüdi dobro sivéjo. Eden ovoga pomága v zsitki, pa e tou velika isztina, ka sze máli kmet pa náli mester vszigdár vküpnájdeta.
Mestrijo v Prekmurji trbej podignoti v takso formo, ka de mogoucsi mestri iiecs pa bougse delati. Delati nej szamo ja domácso potrebcsíno, liki tüdi za odá-vanye v drűge kraje drzsáve ali celoti v ivünske drzsáve. Ali tou de szamo te nogoucse, csi de nas mester hodo glíjne fopaje z mestrijov v drűgi kráji i rvfln Irzsáve szi szprávi zvézo.
Tou naprejvdrejnye je pa szamo z rzsávnov pomocsjouv mogotícse. Drzsáva more na pomoucs bidti mestri, naj sze za ovoje delo zadovolno vönavcsi; naj szi tüpi potrejbne moderne masine i naj szi uá vküp nakűpiti v právora cájti szirovíne Jeder, stofe) i drügo, ka nyerni trbej. Nadale more biti mester zagvüseni, ka nede hodo popetli, gda v lejta pride i zse nemre vecs delati. Tou sze zgodi po szpometnaj aszekuráciji za sztaroszt i odnemogloszt.
Tou pomoucs drzsáva lejko dá náj-jole tak, ka poszoudi mestrom poszojílo brez interesa, stero bi sze na ráte nazáj-ílacsüvalo. Z tem sze oszlobodi mester odérajoucsi bankov i drűgi poszodníkov, pa sze nyerni omogoucsi, da iejko naveliko dela i tak szi zaszlüzsi.
lntereszi kmeta i mestra sze pa vszigdár vküpnájdeta, záto teva obá vküp moreta hoditi. Ti cil má predszebov — in-teresze kmeta i mestra — „Vjedinjena Prekmőrszka Sztranka", od steroga poz-ványamátüdi tou szvoje imé „Vjedinjena".
Té program prineszé blagoszlov nasoj prekmurszkoj domovini, našim lüdém nede
trbelo idti v Slavonijo, ár do meli domá szvoj krüh, sztarisje z vecse decouv do dáli nisterne sziní vcsiti mestrijo, ovim pa dájo grünt. Z zadovolnosztjov do dokon-csávali szvoja szlednya lejta, ár do vidli vsze szvojo deco oszkrbleno z dobrim krűjom i z lejpim razmenyom med szebom.
Na Stajerszkom szo tou previdli, pa szo nasztaviii. „Napredno kméCko-obrtno zvézo" z indasnye demokratszke sztranke. Na tój kmécsno-obrtni kandidátnoj liszti kandidejrata kandidáta „Vjedinjena Prek-mőrszke Sztranke" Kühár Štefan i Kovács Peter, ár sze cíli té stajarszke pártáje gli-hajo z našimi intereszi v vérsztvenom poglédi.
Záto more vszaksi pameten i pošteni Prekmőrec idti z touv domácsov sztrankov i szvojo kruglico na dén odebéranya notri-püsztiti v prvo skrinyico za nase domácse kandidáte z domácsim kmécskim-obrtnim programom.
A mi iparunk.
Két szociális tényező az irányadó Muravidék gazdasági életében: az itt születettek nagy földszeretete és a föld elégtelensége, hogy valamennyijüket eltartsa. Az itt született ember boldognak, szerencsésnek érzi magát, ha itthon maradhat és Muravidék földjén keresheti meg kenyerét. Máskép élnek azok, akik elmentek Amerikába, ott kemény munkával keresik meg azt a pénzt, amelyen később birtokot vásárolnak itt, mert itthon akarják eltölteni életük utolsó éveit, itthon akarják bevégezni életüket.
Mivel pedig az embereknek kevés a földjük ahhoz, hogy megélhetnének belőle, azért kénytelenek Slavoniába vagy máshová járni munkára, hogy megkeressék télire az élelmet családjuk részére.
Ezen a szociális bajon segithet az iparűzés is. Iparral is megkeresheti kenyerét az ember otthon, a hazai vidéken, ahol él. Ezt a mi embereink már rég felismerték és ezért sajátították i a különböző mesterségeket. Több min.. "000 iparos van összeírva vidékünkön, az a kérdés most, hogy melyik párt vette fel pro-ramjába őket.
Az iparos és a kisbirtokos egy uton haladnak. Ha a kisgazdának jó dolga van, akkor az iparos sem panaszkodhatik. Egyik a másikat nem nélkülözheti, egyik a másikat segiti az életben, azért nagy igazság az, hogy a kisgazda és a kisiparos mindig együvé találkoznak.
Az ipart a Muravidéken magasabb színvonalra kell emelni oly formán, hogy az iparos többet és jövedelmezőbben tudjon dolgozni. Dolgozni nemcsak az itthoni szükséglet kielégítésére, hanem elárusitásra is az állam másvidéke sőt más állam számára is. Ez azonban csak ugy lehetséges, ha a mí mestereink, lépést tartanak más
vidékiekkel is, sőt az államon kivül is keresnek összeköttetést.
Ezen előhaladás azonban csak az állam segítségével lehetséges. Az államnak segítségére kell lennie az iparosnak, hogy az a mesterségét kellőkép kitanulhassa; hogy a szükséges modern gépeket, továbbá a nélkülözhetetlen nyersanyagot (bőr, szövet stb.) idejében beszerezhesse. Továbbá biztosítani kell az iparost, hogy nem kell majd koldulnia, ha megvénül és többé nem képes dolgozni. Ez pedig észszerű aggkori, munkaképtelenségi biztosítással érhető el.
A segélyt az állam akként adhatja leginkább, ha kamat nélküli kölcsönt nyújt az iparosoknak, a mely részletekben lenne törlesztve. Igy megszabadulna az iparosság a nyúzó bankoktól és más hitelezőktől és lehetségessé válnék neki, hogy nagyban dolgozzék és jobban kereshessen.
A kisbirtokos és kisiparos érdekel mindig találkoznak és ezért ennek a kettőnek összekell tartania, egy uton kell haladnia. Ezt a célt tartja a kisgazda és a kisiparos érdekét — szeme előtt az „Egységes Muravidéki párt", amely feladatánál fogva viseli az „Egységes* nevet.
Csak ez a program hozhat áldást muravidéki hazánknak, a mi embereinknek nem fog kelleni Slavoniába járni, mert itthon is megtalálják kenyerüket, a több gyermekes szülők egyes fiaikat mesterségre taníttatják, a többinek pedig birtokot adnak. És akkor majd megelégedéssel tölthetik el életük utolsó éveit, mert gyermekeiket ellátottaknak és szép egyetértésben élőknek tudják.
Stájerben ezt már belátták és ezért alakították meg a „Haladó kisgazda és kisiparos szövetséget0 a régi demokratapártból. Ennek a lisztáján jelöltették magukat az „Egységes Muravidéki Párt" jelöltjei : Kühár István és Kovács Péter, mert annak a szövetségnek a céljai gazdasági tekintetben megegyeznek a mi érdekeinkkel.
Azért minden értelmes és^ becsületes muravidéki választónak ezzel a hazai párttal kell tartania és szavazó golyócskáját a választás napján az első ládikába keli eresztenie a mi jelöltjeinkre, a mi különleges muravidéki kisgazda és kisiparos programunk érvényesithetéséért.
Venkrajívoszt.
Nisterni lődi poszebna lasztivnoszt, oponá-sanye, licőjna ali zsivocsnoszt je táksa, stera sae na prvi pogléd drfigomi dopádne, brezi toga, kabi tou drűgi napamet vzéii, csi ji gli fejszt vizitejrajo. Pa dönok drfigim nazvescsávajo, v nyé notri szuggerejrajo, ka szi szamo oni miszlijo, ka je lejpi, ali dober ali fájni i csi gli ga je drűgi nej vido, niti ga nepozna, — ali pa csi ga je gli vido, | ga je nej szpoznao ni za lejpoga, ni za dobroga, ni za fájnoga — dönok verje, ka je táksi. Ton pa te ide od vűjszt do vűjszt, od csloveka do csloveka, dokecs naszlejdnye do tis2túnae prid«,
ka je nepoznáno brezi vszega premislenyá — baka sztrejlo. Ali dosztakrát je tá vkanlívoszt britka.
Ne racsúnamo eszi káksa neskodlíva dela, stera rávno szamo na káksi nedúzsni oszob ali dugovány obszodbo szlisijo, ali gűcsati moremo od oni oszub, stere za szebom potégnejo edno veliko küpovnoszt prebiválsztva edne cejle krajine. Pri obszodbi táksi person zse vecs pazlívoszti moremo meti, pri nyihovom deli neszmimo z tem zadovolni bidti, ka „nikaj jeszte naajem, ka sze mi vidi", liki tü z oucsi v oucsi moremo poszta-viti poprejcsne interesze.
Táksa csaszna prilika szo zdai dnévi udebé-ranya, gda vecskrát csüjemo tou pitanye, zakaj neide kandidát »VPSz« z Radicsovov sztrankov vküp, ka je tá táksa pa táksa i z touv bi mogao idti. Tou je tüdi venkrajívoszt. Té párt je li szamo dobro z organizejrani, zatoga volo sze ie nikákomi pOvido, ié nikák je tou dale pravo, i tou je slo od vüjszt do vüjszt, naszlejdnye zse lüdjé verjejo, ka je rejszan tak dober. Ali ka bi sze stoj od protivnoszti toga zagviisao i bi tou dao dale, od toga ni rejcsi nega, ár oni tou nacsi znájo, nacsi poznajo.
Nescsem tii simfati toga párta, ár vej je rodenpárt, páverszki párt sze zové. Zná bidti, ka je dober tüdi. Ka szo poszlanci toga párta do-szégamao nej sli notri v parlament, tou zná bidti je Hrvacskoga országa sztan tak zselo. Ali gvüsno je, ka szo na te máli Horvacski ország rávno za toga volo 1.600,000 dinárov vecs por-cije navrgli, kak kelko vödávanya szpádne na nyega. Sto plácsa zdaj telko menye, lehko nasa Mőrszka krajina? Kabi! Telko menye plácsa Szerbia. Jeli bár, csi bi poszlanci Radicsovoga párta nazoucsi bili pri vönametávanyi té porcije, bi sze lehko gorizéli kre pravicsne porcije i te nebi gécsali szirmácke pörgarje koncsimár 3 lejta podtem terhom, te bi lehko obránili szvoje por-cijáse.
Ka szmo mi pri zdásnyoj priliki nej mogli zsnyim idti, natou gledoucs escse vecs zrokov mámo i te tüdi, csi gli je vecs kak pou odrinemo, vkrajvrzsemo. Szamo szi moremo globoko, rá-zumno premislávati, z oucsi v oucsi posztaviii vsze poprejcsne i nej oszubne interesze.
Mi szmo escse itak v csarno knigo notri-szpíszani pred oblásztvami. Záto szi nemremo nikseféle prednyouszti, niksega haszka vöszpraviti. Ka za lehkoute szmo doubili, tiszto je szamo edna szirmaska drtina, niti nej procent od sume notriplácsane porcije, nego komaj od interesa ni-kaj. Tak szmo odvrzseni. Tou je nasa zgüba, nase szirmastvo. Jeli szi szlobodno dopüsztímo mi tou, oa ké nájvéksi teher szpádne, pogübel-noszt onicsenoszti, gécsanye pod velikov zsmé-csavov Ne míszliino szi, ka bi natn trbelo presz-kocsiti ono veliko aztejno, stera nasz loucsi od-toga, ka bi sz;e nas vérsztveni sztan na bougse obrno. Ali escse duzse scsémo trpeti, dokecs nam vsze zsile ne hejnyajo ? Csi szi pa tou ne zse-lejmo, te nam je dnesz escse prerano gűcsati odtoga, naj z Radicsovov sztrankov idemo v ode-béranye, stera je rávno táksa szkalina v ocsáj oblásztvo i vláde, kak szmo mi bili i kak szmo escse déndenésnyi.
Míszlite szi, kabi z táksim drzsányom kaj pridoubili ? Ali szi z trejznov pámetjov lehko míszlimo tou, kabi z Radicsovim programom ode-bráni nas követ znao kaj doszégnoti za naso krajino pri onoj vládi, steroj je szkalina v ocsáj? Jelibár ka nej? Nam je pa tou potrejbno. Záto szi pomágajmo, dokec je nej keszno; tou pa po onoj szrednyoj pouti nájlehzsej vcsinímo, po steroj zdaj hodimo, pa neszmimo ni trnok na lejvo, ni trnok na právo glédati; neszmimo z fundamenta szvojega programa doli odidti, szvoja zselejnya v nikakso formo neszmimo osztaviti.
On goriposztávleni cil, steri Radicsovo sztranko tak mocsno vküpdrzsí, steri ga tak fejszt szubordinejra, nász nemre blájzseniti, ár sze nász niti nedosztája. Poszebna hrvacska republika zse niti nemre bidti, ár je zse cejla drzsáva poprav-denoi pouti na krajine (vármegyőve) notri vtálana i csi bi gli tou gda mogoucse bilou goriposztaviti, tou bi szamo z obcsinsztvenov volouv, na cejlo drzsávo gledoucs, slo, ka sze szamou od szébe nigda zná zgoditi, ali zdaj té csasz nej.
Da je pa drzsáva zse na krajine notri vtálana, zdaj zse mi k mariborszkomi vármegyővi szlísimo. Pa jelikoli bi mi znali kaj doszégnoti pri mariborszki obiásztvaj, kama szmo pouleg rav-nanya notrivtálani, za szébe, csi bi z Radiesovim pártom vküpsli, steri szamo za Horvacski ország gléda, szamo za nyegove interesze cíla. Jeli ka szi tou z trejznov pámetjov niti miszliti nemremo.
Nájlehzsej je goriznapelati i v grabo pripe-lati szirmasko lüsztvo tisztim, kem ni ogen, ni voda, ni tócsa nikai vkraj nezeme, pa dönok vszega za volé májo, ki zvün toga escse dober szlűzs májo, pa bi sze te szamo dobro szmejáli z szirmákov.
Tiszti tüdi lehko lármajo, kí milione vrejd-noszti i lejpe ville májo i za toga volo szi mísz-lijo, ka szo nyihove ville, pa nyihovi bugyelá-risje z pámetjov tüdi puni. Verjemo, ka szi tej tak premislávajo, szamo ka drűgi kebzűjejo, ka tej z práznov glavouv v pogübelnoszt tirajo ono lüsztvo, stero szi zse dávno tühi dom, miroven zsítek i zsmajnejsi kruh zselej.
Za toga volo szmo mi nej sli z Radicsovov sztrankov i tüdi záto nej, ár nam napamet káple ona Radicsova rejcs, stera sze na nász tüdi pri-právi: „prvi szmo mi, pa te pridejo drűgi!" Náj-obprvim szi tak pomágajmo na szvojem vérsztve-notn sztáni nase krajine. Preszvejtiti trbej lüsztvo! Za tou de te ono zahválno. Ali nej je trbej za nevoscsenouszti, za velikásivanya, za szvoji po-szebni intereszov volo zapelávati.
Amerikai Honfitársak!
South Betlehemben élő amerikai vend testvéreink közül az alább kimutot-tak nemcsak, hogy egész évié fizettek elő a „Mőrszka Krajiná"-ra, de azonfelül a lap fentartására is küldtek be 1800 dinárt, amiért hálás köszönetét fejezi ki a kiadóhivatal. Valóban meglátszik eme tettükből is, hogy tudják mi az az összetartás, nemkülönben azt is, hogy csak ugy segíthetünk magunkon, ha van ujságunk, a melyben bajainkat nyilvánosságra hozhatjuk, elsírhatjuk. Külön köszönetet mondunk Kolóssa Gézának, aki az előfizetőket és adományaikat összegyűjtötte és beküldte.
Szívélyes Isten hozzádot mond '	•	, . Kühár.
Ezen előfizetők a következők:
Kolossá Miklós 420 Hayes Street Dr. Ernő S Stiegler 621 E. 4 th Street Szever Miklós 423 Morton Street Szlavicz Miklós 62S E. Morton Street Sostarécz Iván 734 E. 5 th Street Kühár Lina 821 E. 5 th Street Fartély István 908 E. 5 th Street Mári Berglesz 416 Hayes Street Császár Lina 848 E. Machenic Street Jakosa Viktor 1035 E. Machenic Street Temlin Rozi 601 E. 4 th Street Rajrtar Iván 416 Hayes Street Pécsek István 816 E. Morton Street Török József 807 E. Morton Street
Rituper Ferencz 625 E. Morton Strei Gombosi János 422 E. Morton Stre Luthár Ferencz 422 E. Morton Stree Császár János 562 Hillside Ave. Tóth János 429 E. 5 th Street Grof Miklós 429 Adam Street Zsibrik Ferencz 222 E. Machenic Str Fújsz János 222 E. Machenic Street Császár József 601 E. 4 th Street Külics János 616 Pierce Street Vlaj József 5571/2 Ryan Street Szmodish Terész 809 E. Morton Strel Bencik Lajos 809 E. Morton Street Vucsák József 807 1/2 E. Morton Str Szinicz Ferencz 420 Atlantic Street Goszpod József 707 E. 5 th Street Gergár János 703 E. 5 th Street Marics János 609 E. 5 th Street Zsilavecz Ferencz 502 E. 5 th Street Cugh Katin 727 E. 5 th Street Tibola Terész 725 E. 5 th Street Vurosics Mária 667 Lamb Street Nemes Ama 453 Adatn Street Krányecz Ferencz 742 E. 4 th Street Kercsmár J. József 736 E. 4 th Stree
Vitéz József 710 E. 4 th Street Dervarics Gizela 710 E. 4 th Street
Nowák János 420 Pierce Street Lejko Ferensz 409 E, 5 th Street Gergár Lajos 236 E. Morton Street Pozvék Sándor 412 E. 4 th Street Zrinszki József 409 E. 4 th Street Katona Lajos 424 Pierce Street Banko Lajos YOP 610 E. Morton Str^ Malacsics Sándor 319 Fiimore Street Gregorecz András 607 Laufer Ave. Neinnmeister István 325 E. 5 th Stree - Kumm Iván 321 E. 5 th Street Felkár József 321 E. 5 th Street Fartély Sándor 556 Hillside Ave-Kücsan Ethel 550 Hillside Ave. Skerlák Mári 548 Hiiside Ave. Bakán Ferencz 508 E. 5 th Street Legény József 601 Laufer Ave. -Kücsan htván 605 Laufer Ave. Banko Ferencz 806 E. 4 th Street Fiiszár Fajos 428 Buchannan Street Gári Ádám 612 E. Morton Street Gombocz Kálmán 740 E .5 th Street Ponker Ferencz 740 E. 5 th Street Leposa István 414 Atlantic Street : Lucu György 807 E. Morton Street • Kerécz Sándor 740 Evan Street • J. M. Hodoscsek 742 E. 3-rd Street Domiján Margith 632 E. 5 th Street Persa István 632 Laufer Ave. Zakocs István 712 E. 6 th Street Balázsv Lópert 631 William Street Kercsmár Sándor 1405 E. 6 th Street Maiacsics Fánni 628 William Street Skerlák Mári 330 Fiimore Street
Pri odebéranyi de ta prva kísta nasa! ,


li
Poštar v Murszkoj Szoboti goszpod Čuš I je od^ao na_ 3 mesecsni pocsinek za volo betega- i Bio je lübeznívi i vrli goszpod ; vsze szvoje mocsí ! je poszvéto tomi, ka sze naj vsze poste v Prek- I murji v réd szpráviio. Zselejmo nyemi, naj nasz- i kori zdrav grata i nazáj pride.
Radikálci zse szpunyávajo szvoj liidszki program. Csi szi do zdaj doubo od urada, biro- 1 vije, davčni urad, glavarstvo in drug kákse piszmo (pozványe, szklep, szoudbo). szi mogao za tou posti plácsati. eden dinár; od 1-ga márciusa pa zse moreš plácsati tri dináré. To de na leto Prek-murce vise ko-talo prek miljona kron. Persze, trbej pejneze; nacsi pa nemrejo dobiti, kak od liisztva, pri porciji, desétom pejnezi i stemplinaj. Tákse dobroute csákajo na lüsztvo, csi de slo z radikálci.
Nasa domócsa sztranka je pa zse nis-terne sztopáje vcsiníla na haszek lüsztvi. Nikáki szo zse proszili od nyé pomoucs, pa szo jo tiidi doubili. Ali teh nisterni dnesz prouti sztranki kor-teserajo. Naj tej goszpodje znáio, ka je poznamo, pa ji po 18-tom márciusi nemo scseli poznati. Naj nyim pomagajo tiszti, steri nvim zdaj obecsávaio pa norijo nase lüsztvo.
Szirmacsek Hári Lipót z Pónovec cse-den scsé biti, pa znati vecs kak je isztina. Nej je csiida, vej sze pa toga dela trnók doszta návcso od Kleklija. Brezi lázsi nemre zsiveti. Zatou píse, ka sze je Kühar Stevan odao dr. Kukovci. Cela nasa okroglina zse zná, ka je tou ne isztina, szaksi nas cslovik zná, zakaj kandidéra Kühar na dr. Kukovcovoj liszti, ali, cslovik, steri sze vcsi teologijo — hvála Bougi, szamo ka je Hári taksi — tou nemre razmeti, záto ka nescse. Kühar kandidéra na domácsem programi, szamo »Vjedinjena Prekmörszka Sztranka« odloucsi po Kiiharvoj bodoucsnom deli, ka nescsemo, ka bi nase inte-resse nadale odávali nasi millionerji pa Klekl. Hári bi tou szlegnye zselo, ka szi racsuna, ka de te szledi nyemi pšenica sla za nyegove kmicsne personszke čile.
Hári z Pánovec, gda v „Novinaj« pise, vszigdár právi (gucsi) nájprvle katolicsanci za tem pa evangelicsanci. Klekl je lejko zadovolen zs-nyim.
Velikogsjeda kortes. H. S. z Pecsörovec, radikálne sztranke kortes je nisterni dén v Dobra-jovoj ostaríji, kak nam je eden nazoucsi bodoucsi pripovedávao, edno za ovom štiri porcije pecsén pojo. Dobro plácso more meti, ka nyemi tou v denésnyoj velikoj drágocsi zíde. Ali pa pred velkim delom sztojécsi, sze ie do odebéranya na cejli csasz scseo najeszti ? !
Belgrádszke novine pišejo, ka do demo-kráti meli v prisesztnom parlamenti najvéksi párt. Követov do meli 95—100, g. Pasics pa samo okouli 60. Frisko de konec radikalne vlade pa nyuvi prigányasov med nami.
Sjedinjene krečane d. d. Zagreb, Bogo vičeva ulica 3. proizvadja u svojim modernim krečanama (vapnenicarne) prima bijeli kreč (vapno.) Mjesečna produkcija 150 vagona.
Dr. Stojadinovics, financsni miniszter, je priso 4-ga t. m. v Murszko Soboto. Pred Benkom szo ga csakali niksi pijani radikáiszki korteske, steri szo nyemi na komando .zsiviő" kricsali. Gucsao je pár rejcsi, ka je priso nam pomágat — sze právi, nase voutuine kiipiivat pa agiterat, zatou moremo veszéii bidti. Proti gucsati je zabrányeno bilou, csi je stoj proti gticsao. vcsaszi ga policaj za gut drzso. Lejpa je ta radikálszka szloboscsina! Z minisztrom je priso tiidi g. pokrajinski namesztnik Hribar, pa escse nisterni drugi. Gda je eden od te gospodov vido tej pijane „zsivijo" kricsécse radikálne kortese, je pravo szvojemi pajdaši: „Bogami, kao u Macedoniji"! Zsaiostno je za naso krajino, ka jo májo za Macedonijo Liki tou szo z nyé napravili radikali pa nyuvi pijani korteske. Po vesznicaj je csednese lüsztvo, ta naj pride g. miniszter, pa de v csaszi vido, ka je Prekmurje ne Macedó-nija: Z radikalszkimi kortesi pa mo zse racsun napravili 18 ga márciusa za tou szramoto!
Csedni lüdjé szo tej szobocski ra-dikáli. V nedelo noucs szo meii velko jelo-pilo pri Dobraji v nazoucsnoszti financ minisztra dr btojadinovič t pi mi nisztra Hribara. Dobray sze je s te o vö-szkázati, pa je dao na sztole szrebrno
TÁRCA.
v. f
A nagygyűlés.
Korrajz a választás előtti időből. Irta: P. ISTEME v. CAPO.
Színhely : M. Szobota, a Dobray-szálló előtti tér. idő : Kevéssel hushagyó-kedd után.
Személyek: Benktí, a radikálispárt jelöltje. Vogler, a helyettese.
Hartner, a független kisgazdapárt jelöltje.
Kocsar, a helyettese.
Klekl, a klerikálispárt jelöltje.
Siftár, a helyettese.
Valamennyi jelöltnek a korlese.
Krautzak Toncsi.
Hang a közönségből. Énekkar. Közönség. Kíváncsiskodók : Qyermekek és kél kutya.
I. jelenet.
Énekkar (köhög és a dirigens adott jelére énekli). Követeit Muravidék most választja, Hogy elküldje Belgrádba diétára. ;	Hogy ott hízzanak,
És jól igyanak, Éd'sen aludjanak Éjjelente.
2. jelenet.
Klekl (amint az énekesek elhallgatnak, az emelvényre lép). Kedves zsidók, evangélikusok és katolikusok l (Zúgolódás a katolikusoknál és evangélikusokról, mert Klekl utolsó illetve második helyen nevezte meg őket — helyeslés a zsidóknál.) Mindnyájatoknak jót kivánok, de nem ezen, hanem a másvilágon. Azérl, ha megválasztotok követnek, az egész Muravidéket át fogom alakítani egy nagy templommá, amelyben , mindnyájan egyenlők lesztek és csak az én szavamra hallgatok, az én hangom után indoltak. (Helyetteséhez, Siftárhoz fordul.) Még mit ígérjek a népnek?
Siftár: Még áldást valamennyi választónak, aki reánk szavaz és hogy a kutyazárlat továbbra is érvényben marad, nehogy az utcán szabadon szaladgálva, bele ragadjon az ember nadrágjába.
Énekkar. Kleklire fogunk szavazni, Pokoltól fog megmenteni. A malasztot l»->é •' És örökre kinn
Klekl (nevetve elvonul
a i '.

3. jelenet.
Hartner (lép az emelvényre, amint az énekesek elhallgatnak). Nagyra becsült közönség!
Régóta ismertek mindnyájan és tudjá-
tok, hogy választóim érdekében min-
dent megteszek, amit igérek. Kötelezem
magamat, hogy az egész Muravidéket
skér. Liki na szvojo neszrecsnoszt. Gda szo po szkoncsatiom szpráviscsi vörámali pri Dobrayi, pa skér v racsun jemáli, szo vidli, ka je doszta falátov fali. Právijo ka je zdaj legitimácija za radikále —- szrebrna zslica z literami D J1.
G. Klekl píse v svojem „Dam racsun", ka je rejso vlc. g. kanonika Szlepca'' v M Szoboti vouze, kama ga je štela, obiászt dvakrat vzéti. Od toga nakanejnya obiászti pa nisese nika nevej, celou g.| Szlepec nikaj Pa nej, ka bi od toga znao, szam g. Klekl, steri je vszigdár meo velke zveze z oblásztmi.
Hamicsíja je, ka pišejo „Novine8, ka je püspek grof Mikes dao ukaz, ka morejo vszi katolicsanszki duhovniki iti v volilni boj za nase klerikalce v Prekmurji Grof Mikes je nikaj nej naroeso, liki nasi klerikalci citejrajo eden pasztérszki liszt ; püspeka Mikesa z 1922. leta, gda sze biíá odebéranya na Vogrszkom, pa je dac tiszte cajte naroesila.
Ka de pravo na tou g. Siftai kandidat? V rokaj mámo piszmo kato licsanszkoga plébánosa Kühar Alojzija Gornji Petrovec od 1923. leta január 27-ga, v steroin etak pise ednomi gos2 poudi: „Za katolicsána szte szpiszani matriko, ali zsivéte po iüteranszkom. Pre szvejtom sze za lüterána kázsete z zse nouv vréd, ár vüva v lüteranszko cérke hodita k bozsoj szlüzs'oi na veliko szpák; j vernoga liisztva katolicsanszkoga. Pa ; tou veliki greh z vecs poglédov. Szpák dávate drugim, nemárate za szvéto mese sze escse vöposztávite velkoj nevarnosz | da lüteran posztánete". Jeli odgovárja tc piszmo tomi, ka Klekl, vas patrónus, pí: v „Novinaj", gda kortesüje pri lüterána ■ Jeli ne vidite, da kierikálci szamo na votume isesejo v ovesenom gvanti, v dí szo pa nájvéksi protivnícke lüteránov?J morete kak íüteráni z taksimi lüdmí vki ;; iti, pa nyim nase lüsztvo odávati?
egy nagy malommá fogom átalakitía melyben valamennyien sorra került' (Helyetteséhez, Kocsárhoz fordul.) V mit Ígérjek ?
Koesár (súgja neki) : Murszka Szobotál pénzverő gépet állítunk fel s a pé kiosztjuk szavazóinknaknak, aki me nyit akar. Az iskoláknak adományo telkeket és fuvarokat megfizetitek és sok répátok lesz, én elszállítom a fc sereg részére, annak jó lesz és v< én ismét fogok gabonát rekvirdlii szállítani, sőt még harangokat is.
Énekkar. Hartnerre fogunk szavazni,
Ö tőle pénzt fogunk kapni; I Pénzt fog ő nekünk verni . . | Ha nem tud fürészelni.
Hartner (nevetve elvonul a háttérbe.)
4. jelenet.
Benkó (lép az emelvényre, amint elhallgatna énekesek.) Drága muravidékiek I Nerrt egy kicsiny, husfüstölő gyárat állitoí Most pedig, ha eljövök Belgrádba, telni fogom, hogy az egész Muravide nagy vágóhiddá alakíttassák át, am« én leszek a mészáros, ti pedig a mí És a saját házi használatotokra szül disznókat is az én vágóhidamon öli legalább nem kell magatokat otthe piszkítani és tőlem mindjárt kész kí és hust is vihettek haza. (Oda Voglerhez.) Még mit ígérjek?
Zmejsani verszki zsitek. Kre zdás- i nyc vogrszke granice lezsécsl obcsin nis-terne prejk granice, notri v Vogrszkom i országi májo szvojc cérkvi i duhovnike. Té obcsine szo z obszédjenyom vkraj vtrg-nyene od szvoji cérkev i duhovnikov. V cérkev nemrejo hoditi, decé szi nemrejo okrsztiti dati i. t. v. Z ednov recsjouv: nyihov verszki zsitek je szplój zmejsani. Na té naoupacsen sztan je kandidát Kühar Stevan pri ednoj priliki goripouzvao|paz-iivoszt goszpouda dr. Hribara králeszkoga namesztníka v Ljubljani, proszécsi ga, naj natom pomore. — Kráieszki namesztnik je obecsao, ka kak nájprvie vödá piszmeno zapovid (odlok), z sterim sze tou delo vréd szprávi. Kak mí známo, odlok je v Ljubljani vödáni, ali eszi doli je escse nej pri-sao. Pitamo: gde, pri steroj obiászti i za-kój volo je zaosztao te odlok?
A radikálisok már kezdik teljesíteni népszerű programjukat. Ha a bíróságtól vagy bármely más hivataltól eddig valami irást (idézést, határozatot, Ítéletet) kapt. fiz. a postán egy dinárt; március l-jétől pedig már három dinárt kell fizetned. A mi a Muravidéknek évenkint több mint tgy millió koronájába kerül. No persze, kell a pénz; és máskép nem juthatnak hozzá mint az adónál, az illetéknél a bélyegnél stb. Ilyen jóság vár a népre, ha a radikálisokkal tart.
A ml hazai pártunk pedig már tett olyan lépéseket, amelyek hasznára vannak a népnek. Némelyek már kértek tőle támogatást és kaptak is. Ezek közfii azonban egyesek ma a párt ellen dolgoznak. Tudják meg erek az urak, hogy ismer-jük őket, de március 18-ka után nem fogjuk őket ismerni. Akkor majd pártfogolják őket azok, akik most ígérgetnek nekik és boloaditják a népet.
A nagyétü kortes. H. S. pecsarovcii lakos, a radikálispárt egyik kortese, valamelyik nap a Dobray vendéglőben egy megfigyelő elbeszélése szerint, egymás után négy adag pecsenyét evett meg. Az illető igen jóllehet dotálva, hogy ez a mai drágaságban telik neki. Avagy az előtte álló nagy munkára való tekintettel az egésg választási idényre jól akart lakni? !
Vogler (súgja neki.) Minden szavazónak egy üveg petánci savanyúvizet.
Krautmk Toncsi (a viz hallatára gyomorgörcsöt j kap és elájul.)
Énekkar. Benkó a mi jelöltünk,
Szegényeknek, testvérünk. Mind ő rá fogunk szavazni, Vágóhiddá átváltozni: Btnkó (nevetve elvouul a háttérbe.)
Kühár pedig valamennyi jelöltnek i Hang a kö- Muravidékből oly kását fog főzni, ! zőaaégből: amelyet holtig sem fogtok elfe-lejteni.
(összhangzón) Valamennyi párt Mostanában italt, ételt kortesei.	és mindent
a követ fizet... 1
A közönség, a jelöltek éa a többiek (oszladoznak, csak két kis fiu és két kutya marad ott.)
A fiu (ki megragadta a másikat, mondja.) Pont! (Mindkettő eltávozik, csak a két kutya marad ott és csodálkozva néznek a távozók után . . .
A választásnál a mi ládikánk lesz az első.
Sztrájkoltak a mult héten vasútépítésnél a munkások, mivel rosszul fizették. 70 K-át kerestek naponkint ez pedig kevés a mostani drága időkben különösen, akik nem Muraszombatiak és a kosztot és lakást megkell fizetniük. Most már tovább folytatják az épitést és a napidijuk valamivel fel van emelve,
Dr. Stojadinovics pénzügyminiszter e hó 4-én Muraszombatba érkezett. Benkó előtt várták radikális pártnak a részeg kortesei, akik vezényszóra „zsiviót" kiabáltak. Beszédjében kifejezte, hogy eljött nekünk segíteni — ahogy mondják, a mi szavazatainkat megvenni és agitálni, amiért örülnünk kell. Ellent mondani tiltva volt, ha valaki ellent mondott mindjárt nyakon csipte a rendőr. Szép ez a radikális szabadság! Miniszterrel jött még Hribar és még egy páran. Ezek közt az egyik észrevette, hogy Benkónak a részeg kortesei „zsivijót" kiabáltak, amire egyik a másiknak azt mondta: BBogami, Macedóniában vagyunk!" Ez szégyen a mi vidékünkre, hogy Macedóniának tartják, hanem ezt a radikálisok csinálták és az ő részeg kortesei. Faluhelyeken már okosabb a nép, oda jöjjön a miniszter és mindjárt látni fogja, hogy Prekmurje nem Macedónia. Radikális korteseivel pedig elszámolunk március 18-án ezért a szégyenért.
A megzavart hitélet. A mostani magyar határ mentén fekvő községek némelyikének a temploma és lelkészi hivatala a határon tul, bent Magyarországban van. Ezek a községek a megszállás folytán templomaiktól, lelkészi hivatalaiktól elsza-kittattak. Templomukba nem járhatnak, gyermekeiket nem kereszteltethetik meg stb. Szóval hitéletük teljesen megzavartatott. Ezen visszás állapotra Kühár István képviselőjelölt egy régebbi alkalommal felhívta ! dr. Hribar szlovéniai kormányzó figyelmét j Ljubljanában, kérvén annak megszüntetését, j A kormányzó megígérte, hogy az ügyet j rendeletileg sürgősen fogja elintézni. Tudtunkkal a rendelet ki is adatott, de még mindig nem érkezett meg. Kérdezzük: hol, melyik hatóságnál és miért akadt meg?
Szegény Hári Lipót Pánovcérö! okos akar lenni és többet tudni, mint amennyi a vaióság. Nem csoda, hiszen sokat tanult mindezekből a Kleklitől. Hazugság nélkül nem lehet élni. Azért irja, hogy Kühár István eladta magát Kukovec-nek. Az egész vidékünk jól tudja, hogy ez nem igaz és tudja minden ember, hogy mért kandidált Kühár dr. Kukovecnek a | listáján. Hanem ember, aki theológián tanul — hála Istennek, csak Hári az egyedüli -- ezt nem érti, mert nem tudja felfogni ezt az üres fejével. Kühár az .Egységes Muravidéki Párf-nak a programjával lépett fel, mivel nem akarjuk, hogy j tovább is adják el a mi érdekeinket a mi j milliomosaink és a Klekli. Persze Hárinak j tetszene ez utolsó, mivel számit arra, hogy j később a búzája jobb osztályokba megy az ő sötétes személyes céljaira.
Hári Pánovcéről, amikor „Noviná-ban" ír, mindig először emliti meg a katholikuságot és azután az evangeliku-ságot. Klek! biztosan meg van elégedve vele.
Belgrádi újságok írják, hogy a demokratáknak lesz a jövö pai'amentben a iegnagyobb pártjuk, képviselőjük lesz 95— 100, Pasicsnak kb. csak 60. Gyorsan véget ér a radikális kormány és köztük a mi üldözőinknek a végórája.
Nyilvános köszönet. Egy önhibáján kivül sanyarú helyzetbe jutott család részére adakoztak:
Zahvélnoszt. Na edne zvön szvojega zmen-kanya vu velikoj potreboucsi bodoucse famílie zmágonye szo darüvali:
Osterer Károly 100 D., dr. Skerlák Aladár 30 D., Schweinbammer János 25 D és természetbeni adományok, Anders József, Bankó István, Csacsinovics Imre, Darvas Janka, Pliszár József asztalos, Pustia Adolf, Qredár Lajos, Heimer Oszkár, Horváth József, Holczmann István, Kolossá János, Kucsán J., Lainscsek és Drug, Mayer János, N. N. Parisekné, Pisker Simon, Pollák Samu, Siftár Lajos, Titán József 19—10 Din. Cör Anna, Barbarics János, Woifarth Lajos, Zseliy Iván 5—5 Din. Berke József. Vörös Ferenc 2—2 Din. Luthár János természetbeni adományok. Összes gyüjiés 2637 dinár.
A nemes szívű adakozóknak a segélyre szo-íult család és a gyűjtő bizottság nevében hálás köszönetet mond dr. Czifrákné Berzsenyi Carola.
Dobroga szrdcá darovnikom tak vu te zmá-gane famílie, kck dári pobérajoucse komissie iméni szrdcsno hválo povej dr. Czifrákojca, Berzsenyi Carola.
Pesz ga je vjo. Fújsz Lajos, 17 lejt sztár tislarszki inas je etoga mejszeca 4-ga v Püconci pri Sostaréc Matjasi z nepazlí-voszti domácsemi pszovi na rép sztoupo, steri ga je zatoga volo tak mocsno vjo na desznoj nougi, ka sze je mogao v spitao podati.
Szvojo macsijo je tesko orano. RoŠkar Alojz vancarszki szin v Radájnskom vrehi je etoga mejszeca 5-ga napadno szvojo macsijo Roškar Franciko domá v kiejti pa nyéj je na glávi z hamrom szmrtno nevarni ran vdaro, zakem sze je te szam zglászo pri zsandáraj. Roškar Francisko szo brez zavesztno pripelali v szobocski spitao. Nyéno stanyé je nevarno.
Ujabb pártszervezetek. A beérkezett eredeti jegyzökönyvek igazolása szerint az EMP helyi szervezetek ujabban a következő községekben alakultak meg: Krizsevci, Proszenjakovci, Mcrszki Črnci, Tešanovci. A tisztviseiőhar a következő: K rižev cin elnök Kercsmár Ivan, alelnök Kelemen György, jegyző Kutos Lajos, pénztárnok Kelemen József. Választmányuk 14 tagu. Proszenjakovci: elnök Horvátk Sándor, alelnök Károlyi János, pénztánok Kühár István, jegyző Kolossá Ferenc. A választmány 14 tagból áll. Tesano vei: elnök Kühár Iván, alelnök Mőrec József, jegyző Paucsics Ferenc, pénztáros Ernisa József. Murszki Csrnci: elnök Perkics József, alelnök Marics Iván, Jegyző Horváth János, pénzt. Augusztin István. Választmányuk 8 tagu. A helyi pártszervezetek összes száma eddigelé : 74.
Vogrl v Vojvodini, Bácskl i indri szo szkoncsali, ka nedo sli votume doli dávat za radikálce, ár szo nyim ni ednoga zselejnya nej szpunili. Tűdi Prekmurci zobóztom esákamo po-moucs od radikáleov.
Előfizetési ára: Jugoszláv. Külföldre Amerikába Egy évre Din. 47	68	75
Fél évre » 24	34
Negyedévre »	12	—	—
Egy hóra >	4	—	—
Hirdetések □ cm.-ként: Nyiitér I Din; Hirdetés 0-75 Din. Háromnál többszöri hirdetésnél
1 •5°/o—30*/ű Mgeduiény.
Kiadóhivatal.
Jtűzne neszvecse. Kukás Sándor, kmécski szin v Csekécskoj vészi je ete mejszec 1-ga niksi lesz teszao, prikom nyerni je szekera podletejla, pa sze je v deszno koleno vszekao. — Harics Franc, kmécski szin v Banovcth v Lötmerszkom kráji je etoga mejszeca ö-ga z szvojim ocsom ed no lipo podírao. Po neszrecsi ga je ocsa zadeo z szekejrov na desznoj rouki i tesko ga je orano. Obá szta pri-jétiva v Szobocski spiíao.
Čuš murska sobotai postamester betegség miatt 3 havi szabadságra ment. Kedves és derék ur volt, minden erejét annak szentelte hogy a muravidéki postahivatalokat rendbe szedje. Kívánjuk neki, hogy minélelőbb meggyógyuljon és visszatérjen.
A bánsági, bácskai és más vidéki magya- j rok elhatározták, hogy nem fognak a radikáli- ; sokra szavazni, mert egyetlen kívánságukat sem ; teljesítették. Mi muravidékiek is hiába várjuk a I támogatását.
Megharapta a kutya. Fújsz Lajos, 17 i éves asztalos inas 4-én Pucincon Sostaréc Mátyás- í nál vigyázatlanságból rálépett a házikutya farkára, amely oly erősen harapta meg jobb lábán, hogy kénytelen volt kórházba menni.	i
Súlyosan megsebesítette mostohaanyját. Roskar Alajos, vincellér fiu a Radeinci szőlőhegyen e hó 5-én megtámadta mostohaanyját Roškar Franciskát otthon a kamarában és a fején kalapácsütéssel több halálos sebet ejtett; ezután maga ment jelentkezni a csedörségre. A mostohát öntudatlan állapotban szálitották a muraszombati kórházba.
Különböző balesetek. Kokas Sándor, csekefai lakós, e ho 1-én fát faragott, miközben fejszéje megfutott és megvágta a jobb térdét. — Hérics Ferenc, luttenbergi járáshoz tartozó bánov-cI-T gazdafiu e ho 6-án atyjával egy hársfát akart ledönteni. Atyja fejszével szerencsétlenségből megvágta a fiút jobb kezén és súlyosan megsebesítette. Mindkettő felvétetett a murska sobotai korházba.
Lahko nagnenje k prehlajenju? Prevelika občutljivost ? Bolečine olajšajo in naredi tlo odporno masiranje in umivanje s pravim Fel-lerjevim Elzafluidom! Veliko močnejši, izdatnejši in boljši kakor francosko žganje. Kot kosmetikom že 25 let priljubljen za negovanje zob, zobnega mesa, ust in kože na glavi! S pakovanjem in poštnino 3 dvojnate ali 1 špecijalna steklenica 24 dinarjev; 56 dvojnatih ali 12 špecijalnih steklenic 208 dinarjev in 5°/o doplatka razpošilja : lekarnar EUGEN V. FELLER, STUBICA DON JA, Centrala Elzafluid št. 305 H.vatsko.
Prekmurska posojilnica r. z. z. o. z. v
Murski Soboti. Poštni Čekovni račun štev. 12628.
Vabilo
k 111. rednem občnem zboru, ki se bode vršil v nedeljo dne 25. marca 1923 ob 2. uri popoldne v j Murski Soboti, Šolska ulica 233. (pisarne g. dr.
Škerlaka.)
Dnevni red:
1.	Poročilo načelstva o zadružnem poslovanju.
2.	Poročilo načelstva o računskem zaključku,
3.	Poročilo nadzorstva o poslovanju in računskem zaključku.
4.	Razdelitev čistega dobička,
5.	Slučajnosti. Í53-1 Načelstvo,
Trzsne cejne. Keresetdelmi árak.
1923. marc. 8. Blágo — Áru.
100	kg.	Pšenica—Buza . . .
»	»	Zsito—Rozs ...
»	»	Ovesz—Zab.....
»	»	Kukorca—Tengeri . . .
>	»	Proszou—Köles . . ..
>	»	Hajdijna—Hajdina »	»	Oraoka—Bükköny . . . »	»	Otroubi(psen )—Korpa (buza) »	>	Szenou—Széna .... »	>	Graj—Bab ... »	»	Krumpise—Burgonya .
1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . , Detelcsno sz.—Lóhermag
Máli glászi.
Franc Nóvák pdarski podjetnik M. Sobota Kolodvorska ulica.
Ríjsa (rajzi va) naj bole moderne plame za bouve rambe, nevadne hiše, ville, kapele in dale, po naj nisišoj dnevnoj ceni. — Nadale napravi proračune (költségvetés) od sej stavbeni del. 51—1
-Bika Š —Üsző 0- —Tehén « —Borjú •S —Sertés Mászt I-a—Zsir I-ő. Z m ou csaj -Vaj , . Spej—Szalona . . Belice —Tojás . .
Bikovje
Telice
Krave
Teoci
Szvinyé
Pejnezi —
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
K	1800-
>	1500-»	1400-»	1400-
>	1300-»	1300-»	1800-»	1050-»	700-
>	1600-
>	500"
»	—•■
»	2-220-
»	40-54-
»	40-54'
»	22-40'
>	50-56 »90-105 »	160 »	140 »	140-»	6
Pénz.
- Kj 340 - -1200 > —-52
>
•o
-C
3
(fi
S ■3
— I
Kino
Murski Soboti.
V nedeljo II. márciusa popoldne ob 3. uri in zvečer ob 8. uri:
Cviječe ljubavi.
Svenskafilm u 6 činova. U glavnoj ulogi: Lars Hansson.
11—10
Blumen der Liebe.
Schauspiel in 6 Akten nach einer Erzahlung des finnischen Dichters Johannes Linnankoski.
VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, ^ I. prostor 20 K, II. prostor 8 K.
Lastnik kina GUSTAtf DITTRlCH
Máli glászi.
Egy jobb házból való erős fiu vaskereskedő
tanoncnak «
felvétetik Kardos József vaskereskedésében Murszka Szobota.
Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvétetnek.
Brivec
Konrád Donko pou-leg Turkove ostríje v M. Soboti. — Vödela zsenszke kite, csi pri neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
Vörar 2~9
Pavel Fliszár pouleg Turkove ostarije v M. Soboti. Poprávla vöre po nájménsoj cejni, pa tüdi odávle batrije za lektricsne lampase.
Eladó
ötös cséplőszekrény. Kazánhiánya miatt jutányosán bármikor megkapható. Bővebbet Császár Józsefnél Strehovci (Dobronaknál.) 46 -2
Na dober hízsni strosek abonente gori zeme Szidónia Nóvák Kolodvorska-u. (Mála-Kanizsa.)
SCENSKA BANKA D. D., ZAGREB. Podružnica: Murska Sobota.
Delniška glavnica in rezerve Din. 5o,ooo.ooo*—
Vloge nad Din. 125,ooo.ooo-—
Podružnice:
Beograd, Bjelovar, Brod n/S., Celje, Dubrovnik, Gornja Radgona, Kranj, Ljubljana, Maribor, Osijek, Sarajevo, Sombor, Sušak, Šibenik, Velikovec, Vršac,
Ekspoziture:
Rogaška Slatina (sezonska), Škofja Loka.
Agencije:
Buenos Aires, Rosario de Santa Fe.
1
Afilijacije:
Slovenska banka, Ljubljana,— Jugoslavenska industrijska banka d. d., Split,— Balkan Bank r. t , Budapest, Váczi-utca 30., — Bankhaus Milan Robert Alexander, Wien I. Augustinerstrasse 6.
v
Izvrši j 3e bančne posle najkulantneje. 50„i
URA
je stvar zanesljivosti, ker pri kupovanju nigdar nernorete vedeti za koliko še bode zvišala cena od skoraj potrebnih popravil.
Od ponovnih izdat- ! kov se pazite szamo, ' ako imate garancijo za popolno dobro vrsto strojev. Tvrtka SUTT- j NER kot jugosloven- j sko skladišče lastne švicarske tvornice ur nudi Vam vedno veliko zbirko samo prvovrstnih ur v vseh cenah! Pred vsem marka „IKO"! Švicarska tvornica jamči vam za dobroto stroja! Zahtevajte bogato ilustrovani cenik, v katerem najdete ure za gospode in gospe, iz zlata in srebra, nilda i. t d. v vsaki ceni, ravno tako zapestne ure, budilke dalje verižice, obeske in različni nakit. Pošljite za ta
cenik samo 2 dinarja:
Odpošiljalni tvrdki ur
H. SUTTNER, Ljubljana št 866.
i9_4 Slovenija.
Odaja hizse.
V Dolnjoj Lendavi, na dobrom meszti, stera je za kaksega sté mestra pripravna, z velkim sztanoványom i z delavnicami sze z szlobodne rouke odá hizsa. Vecs sze lehko pozvej pri Toplak Jánosi v Dolnjoj Lendavi.
Ház eladás.
Dolnja Lendaván, forgalmas helyen, mely különösen bármilyen szakmáju iparosnak alkalmas, tágas lakás és megfelelő műhely helyiségekkel szabad kézből eladó. Bővebb megtudható Toplak Jánosnál D. lendaván.

13—2
Kraljevski
Holandski Lloyd
Redni poštni brzo-parniki od
Amsterdama i Cherbourga za Južno AMERIKO Rio de Janairo, Santos, Monte-video i Buenos Aires.
Vse potrebna pojasnila daje: KRALJEVSKI HOLANDSKI LIOYD
Glavni zastopnik za Jugoslavijo:
Jugoslavenska banka d. d.
ZAGREB, B-Cesla 33. Brzojavni naslov: Realloyd, Zagreb. Telefon: 24 -65.
Cstite „Mőrszko Krajino".

Nizke cejne!
ETERKA IVAN
trgovina z železnino k „KOSI"
MURSKA SOBOTA. Priporočam mojim kiipcom z nouva dob-lene vseféle sprotoletne orodje: kak železo, plüge, plüzne železe in deske, ocelne motike, grablejrasoje,^lopate, právo Eng-" lesko ákér,|lejpo künjsko posodo i. t. d.
Velka zaloga Traverse. 34—5
Cejna: Din. 125.— ali Kron 500.
Na velko Na málo I
Meszou, spej, mászt
i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli BENKO JÓZSEF Murska Sobota.
Pridtei sz-probajte, zadovolnitel
Po dnévnoj cejni küpű-jem szvinyé, teoce i máro.
Napi árért veszek sertést, borjut és marhát.
Nagybani	Kicsinyben I
Hust, szalonát, zsirt
és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán)
BENKÓ JÓZSEF
Murska Sobota.
Jöjjön próbálja meg, meg lesz elégedve I
8-10
Figyelem!	Figyelem 1
Értesítem azokat, akiknek táblaüvegre van szükségük a legolcsóbban 1 V A N MARKOV1Č üveg- és porcelán kereskedésében D. LENDAVÁN szerezhetik be. m 2-ként 100 dinárért. 47-2
Proda se hiša v Dol. Lendavi, (bivšega odvetnika Franc Isoo) v kateri se nahaja trgovina z mešanim blagom. 42—3. Cena se zve pri lastniki IVANU KO KOT Dolnja Lendava.
CUNAiR.D LINE
Najhitreji parobrodi sveta. Izravni potniški tovarni in ekspres promet od
Hamburga in Cherbourga za Ameriko in Kanado
4 dimniki, 57a dni. Lastne kabine za potnike III. razreda. Potnike sprejmajo izkušeni uradniki do luke vkrcanja, tukaj in med potjo nudijo v vsakem pogledu dragovoljno vsako pomoč. Pojasnila daje: Cunard Line.
Glavno zastopstvo za Jugoslavijo:
Jugoslovenska banka d. d. Zagreb
Glavno zastopstvo za Slovenijo:
LJUBLJANA, Kolodvorska ulica 26.
Brzojavni naslov: „Cunard" LJUBLJANA.
HALLÓ!	HALLÓ!
Napi áron veszek tojást és baromfit!
Értesitem az igen t, baromfi és tojás kereskedőket, hogy apám elhaltával a fenti cikkekkel való nagybani kereskedését tovább folytatom, kérem ezért az eddigi bevásárlókat a kapcsolatot velem ezután is fentartani. 34— 5 Martjanci.
BENKO LAJOS,
baromfi és tojáskereskedő.
1»
Nájbogsi
Portland cementi Steinkol Vogelje Drva Szeno
dobite fái pri
Czipoth Viktor
trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 49—1
Stampano v „Prekmurski Tiskarni" v Murski Soboti.
Podgovornik, lásztnik i vödáynik Kühar Stevan Márkisevci.