Poštnina plačana v gotovini.
CSna — Ara 1 25 Din.
MÖRSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politiesni i kulturni tjédnik.
Lét. V. Évf.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Márkisevci, íq26. április 4.
Broj 14. Szám.
Vüzem.
Po szvetovnom krvi prele-jávanyi szmo znövics sze docsa-kali vüzma, kí je po szvojem tekáji vremena te őszmi, po pri-kapcsenyé k denésnyoj nasoj dr'závi pa szédmi vűzem. Né szmo sze ji escse predoszta v-csakali, sze mogőcse nikákim krátko vidi tő vrémen, ali v cslo-veka 'zítka be'záji, kí je v céloj toj dőbi — tak erkőcs — niká né meo dobroga, je dúgo vrémen, dúgo za prenásanye te'zki bremen. I csi szo rávnocs te'zki cajti bili té med tőv dobov, sze moremo szpomenőti znamenitoszti velike nőcsi, szpomenőti tembole, ár bi sze nam zdaj doszta-doszta bole potrébno bilő vdignoti z recsjőv : „ho'zana !", potrőstati s hvalékov : „blá'zen naj bőde..", kak sze je pa tő glásziio nigda.
Ho'zanna! Komi naj kricsí-mo té recsí ? Mantra, bremeni, kí szo pősztale po bojne vrémeni, szlobodscsino, zadovolnoszt, kí szo hényale poznáni prijáteije bjdti pobojnszkoga csloveka, sto má mócs i znánoszt i obiászt v vugodnoszt denésnyega cslove-csansztva szpremeníti, tőda szpra-viti ? Bár szirmaski národ obe-csávanya doszta csüje, trősta je szit, vidi z lásztnimi ocsmí káj táksega obecsávajőcse 'zive lüdí, ali 'zalosztno, szküpnoszt té lüdi je né natom, tüdi nescse po-mocsti, nego gda príde vrémen za delo, te sze medszebov szkü-béjo, né na haszek, nego na skodo národa, za szvojo lásztno i szebicsno dobrőto.
Nega csloveka komi bi léko i dú'znoszt meli ho'zánno krícsati, csirávno ka bi táksega csloveka dnesz jezerokrát bole potrébni bili i bi nyerni tüdi z jezerokrát bole glaszécsim grlom krícsali dnesz, kak szo pa tő nigda krícsali. V denésnyem nasem vér-sztvenom nanikojidénja vrémeni, v szlobodnoga gíbanya zavéra-jócsi cájti, gda bi nam részam trbelo resitela, ga nemarno. Nasa vérsztvena politika nedá 'ziveti né delavci, né mesterszkomi csloveki, tem menye pa tisztomi kmeti i kmetskomi delavci, ki z * szvojim znojnatnim delom vsze k drüge gori držati je obszojeni, za vszé drugim potrében krűh šze mantratí.
Őszem vüzmov je mínolo od bojne vrémena, pa záto vszeedno
néga csloveka, ki bi povedati znao : ka szmo szi z bojnov zbőgsali ? Ka je nikelko milijon lűdi vmőrjeni, nešteto milijon ji pa kődisov pősztalo, tő je vsze tiszte dobrőta, z steroga trőstom szo národ v szmrt gnali, je nega, ka vecs, vcsakali szmo sze doszta hűsi cájtov kak je bilő pred tisztim. Mantránye i escse vékse mantránye je národa placsilo. Vsze takzváne mérovne pogodbe szo tüdi né, za národa dobrobit, nego escse i bole zavlacsűjejo z térni isztinszko mérovno 'zivlénye,
potá do konszolidácije, stero pa vesz národ 'ze itak prevecs csáka tak vu szvojem voszkésem krőgi, kak tüdi i v dr'závnom ravnanyi, kí je edína vöpőt z denésnye szplosne i povprécsne kríze. Záto dokecs nász bődo vu toj mantri dr'zali tiszti, kí szo pozvani i v mócsi tő predrügacsiti, tecsász nemremo szpévati, szamo escse za szpomin nasi predede-kov, kí szo sze docsakali resitela v blá'zeni vüzemszki dnévaj : ho'zánna . . . !
Parlament —na pocsitnicaj.
Financsni zákon tőda proracsun za leto 1926/27 je z velikov vecsínov szprejéti büo v parlamenti, bár pod osztrov kritikov preči velike mőcsi parlamenta. Na koj szo szi pa té niti racsúnali né, nedocsákano sze je parlament zápro, pószlanci szo odísli na pocsítnice. Szam Radics je tüdi pröti tomi büo, ali nyega je tüdi nepricsá-kano dojslo tö prerano zapréto delo parlament témbole, ár za prve gyűlése parlament niti materiála nema pri-právlenoga za nadalnys delo, od po-szebni parlamenti odborov. Tak je tüdi i z zákonszkim oszmötkom, za zednácsenye dácse.
Zalosztno ali isztina je tö, ka nas parlament szkoroda vecs pocsin-ka má, kak sze vu nyem dela. Vüzemszki szvétki sze komaj z 1. aprilom zacsnejo, parlament je pa 'ze 30-ga márca zapréti i je prvo szprá-viscse parlamenta na 5. májusa raz-píszana. Csi sze bőde tő dr'zalo, te je tő vrémen malo predúgo. Vendar sze pa gucsí, ka Pašič z nővics v niksoj rekonstrukciji vláde szi premis-láva, ka je za zdaj nevervano. V ra-dikálszkom klubi jeszte niksa ztnes-linga, vendar pa je tő nikaj nénevar-noga, zgodi sze pri toj nájbőgsoj hi'zi tüdi.
Koalíciós kormány alakul Romániában
A kormányválság megoldása a várakozás ellenére hétfőn még nem történt meg. A király felkérte az ellenzéki pártok vezetőit, hogy terjesszenek elő közös jegyzéket koalíciós kormány alakítására.
Ha a koalíciós kormány alakítására irányuló kísérletek nem vezetnének eredményre, akkor az egyes pártok véleményét külön külön fogja az ural kodó meghallgatni.
Politikai körökben ugy tudják, hogy a legerősebb romániai és bessz-
arábiai párt, a parasztpárt és az Erdélyben legerősebb nemzeti párt között megállapodás jött létre a koalíció megalakítására.
Az így létrejövő koalíciós kormány teljesen szabad és minden közigazgatási erőszaktól ment választásokon is erős többséget kapna és állandó kormányzati rendszert alkothatna.
A kormányválság valószínűleg a keddi nap folyamán véglegesen megoldódik.
záto je potrebno osztro kastigati po-zigálce. Nikáki szo ga 'ze tüdi dobili, oszumlencom pa ne vervati, ár tiszti , májo priliko sze z-csisztiti. Vendar pa nemremo v zadosztnoj meii povdárjati, ka dajte szakolérati vsze i po vrédnoszti.
Gda je narédba bila dána vö, pred pár létmi, od málé mature, to je ka je vszáki vucsenec ni'zji razredov mogao növi egzájmen djászti doli csi je steo v visji razréd prídti. sze nam je tak naopacsno vidlo, ka szmo szi nehotécs miszliti mogli nato, ka sze z tőv ^árédbov kak edno poni*záva professorov znánoszt i zavüpnoszt i ogled, ár sze edne i tiszte sole professorom nezavüpa telko, ka bi oni vsze vucsenike ed-náko dobro i tak vcsíli, ka bi za vísje razréde potrébno znánoszt za-dőbili. Zdá pa kak zvémo, sze je dá-la v financsnom zákoni proszvetnomi minisztri pooblasztilo, ka tő nigdas-nyo narédbo z ednov tőzadevnov narédbov razveljávi léko. Ali je natő potrébnoszt escse szamo zdá bilő mogőcse gori pridti.
Z tem financsnim zákonom je pa escse nikse drügo pooblasztilo tüdi dáno, tő pa financsnomi minisztri i tö zatő, ka szvojecsaszno od vogr\szki podanikov odvzéti pénezov 6380 dollárov nazáj léko plácsa financsni miniszter. K tomi — persze — ml niká nemarno praviti. Mámo pa povedati pár recsi k tisztomi, ka zakaj sze ne dá pooblasztilo tüdi ; zatő, ka naj bi sze zamenyali v dináré tiszti csiszti (szívi) pénezi, stere szo oblásztni orgáni v Prekmurji szvojecsaszno odvzéli brez podlage, od nasi Prekmurcov, ár szo nyim „izumim" bili, po dugsom zavlacsüvanyi szo je pa dőbili nazáj, ár szo ne-krívi bili, ali tó pa !ze szamo v tisz-tom vrémeni, gda szo je vecs stemp-lati (zigoszati i kolekovati) dati né mogli i je escse i dnesz májo domá v otnári za — szpomin. Tem nekri-vim lüdem bi tő skodo tüdi povr-nőti trbelo, záto bi niksa nemogöcs-noszt nebi bila, csi bi sze financsni miniszter pooblaszto tüdi i zatő povrnitev.
Je vsze mogőcse?!
Csüdio delo sze vídi 'ze vsze-mi prebiválsztvi Prékmurja, kak je tő mogőcse, ka szkoroda vszáki vecsér gori v ednoj ali v drügoj vesznici, oszlica ali hi'za. Vsze tö je pa témbole csüdno, ka povszédi oköli de-széte vöre zveéér. Je tö mogőcse részam, ka bi sze ednoga ali drügoga po'zigálca 'ze ednök pred szodnije oszter obsződ posztaviti dalő ? Zná-
mo ka sze tak nalehci nedá dokázati ár je vszáki po'zigélec kelko-telko previden, ka sze na lici ineszta og-nya nedá zgrabiti, ali dosztakrát pa tákse dobre vretine jesztejo za szum-nivoszt, okolnoszti pa naednok szkoroda potrditi dájo csinénye, bi ré-szan nebi škodilo, da bi sze pri dá-noj táksoj priliki s vszeedno osztro vzeo oszumlenec. Kelko sztráha morejo trpeti okőli ognya bivajöcsi lüdjé, kelko sze skode narédi gde nemajo szakolerano i kelko sze léko zgodi skode csi nega taki pomöcsi,
Bosznijszki radikáli 'ze pá pro-szijo milijone za popravo cészt, pa tüdi dobijo, ár szo radikáli. Poszlan--ci zdaj najprvle konferencijo májo, te sze pa na Pašiča obrnejo z pros-nyov. Proszijo 16 milijonov dinárov zato. Pitati sze moremo, kelko pa mi dobimo né dára nego kredita za nase bo'zne ceszté, ali odkoga naj pro-szimo mi, gda szo nase ceszte v Prekmurji escse v bo'znesem sztá-ni? 1
mondott le jogáról, addig másrészt ugyanezt nem mondhatjuk el a vezetőségről, amely ugylát-szik nemcsak beletörődött a szo moru sorsba, nemcsak megalkudott a helyzettel, hanem már a joglemondás útjára is rálépett. Amikor ugyanis késznek nyilatkozott az evangelikus alkotmány világos rendelkezésének ellenére, a protestáns hitélettől merőben távol álló célra az iskola épületét bérbe adni, ezzel beismerte, hogy nem is reményli már ősi, törvényben biztosított jogát vissza szerezhetni, demonstrálta a helyzetbe való bele nyugvását ami egyenlő a teljes joglemondással.
A vezetőség s azok a férfiak akik a gyülekezet közgyűlésének meghallgatása előtt már megajánlották a bérletet a postakincstárnak s akik álláspontjuk elfogadására akarták a közgyűlés tagjait rábírni, mindenesetre jóhiszeműen — korántsem a maguk anyagi vagy egyéb nem pénzbeli érdekükben — és minden-
esetre tiszteletre méltó indokokból cselekedtek, csak épen abban hibáztak, hogy az elnyerni vélt előnyök fejében megfeledkeztek arról, hogy nem lehet az iskola épület más célra való átengedésének akkora anyagi haszna, mely azt a nagy erkö csi kárt pótolná amit a legszentebb jogról való lemondás jelent.
A gyülekezet közgyűlése, tehát maga az evangelikus közönség corrigálta vezetőségének tul-buzgalmát s egyhangú lelkesedéssel foglalt állást a joglemondás ellen. Igen bölcsen, igen helyesen s az igazi protestáns gondolatnak megfeleiően cselekedett. Deák Ferencz minden idők legnagyobb állainbölcse irta és mondotta 1861 ben hires második feliratában : „amit erő és hutalom elvesz azt az idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől önmaga mondott le, annak visszaszerzése mindig nehéz, mindig kétséges.
Az evangelikus iskola bérbeadása.
A lakást kereső posta hivatal, egyéb helyiség hiján s mert az állam ugylátszik nem szándékozik Murska Sobotában építeni, — szemet vetett az ág. evang. gyülekezet iskolájának ez idő szerint üresen állo két tantermére.
A gyülekezet közönségének semmi kifogása nem lehet az ellen ha a vezetőség — gazdasági okokból —• a gyülekezet valamely épületét bérbe adás utján kívánja értékesíteni. De lehet — és amint láttuk volt is — alapos kifogása a bérbeadás ellen akkor, ha a bérbe adandó épület az evangelikus iskola.
Évek óta beszéd tárgyát képezi, hogy a murska-sobotai gyülekezet vezetősége feladta, még pedig igen könnyen és minden komoly ellentállás nélkül feladta a protestáns egyházi önkormányzat egyik legerősebb várát — a protestáns iskolát.
Nem akarjuk itt most szóvá tenni azokat a gyengeségeket és erélytelenségeket melyek ezt a jogfeladást eredményezték csak rámutatni kívánunk arra az indokolt elkeseredésre, mely minden hithű evangelikus ember lelkét, azóta rágja amióta nincsen iskolájuk.
A protestáns autonómiára, minden ország minden kormánya által mindig respektált, a protes-tantismus evangeliumi erejéből táplált, fenntartott és féltve őrzött önkormányzatra miért súlyos csapást elviselte ugyan a gyülekezet közönsége, mert mást nem tehetett, de bele nem nyugodott s az iskolához való jogáról soha le nem mondotl.
Amíg egyrészt — ismerve a gvülekezet közönségét alkotó nép hangulatát — megállapíthatjuk, hogy a gyülekezet egyeteme nem
Glászi-
Dvogovor.
Štefan : Kama na riszálszki pondelek, na veszelico ali kama k rodbini ?
Miska: Nemam pozványa nikam k rodbini, vendar pa domá nebődem szedő pri pécsi ár je 'ze dnesz moje fajte cslovek tő né vajeni.
Stevan: Jesz szi tüdi tak pre-mislávam, ali nevem kama bi naj ső.
Miska : Csüjes, jesz szam csüo ka v Csöpörovci do nikse policaje lovili, na versenyi, dobro bi bilő idti poglédnot tő norijo.
Stevan: Idi nikam, tő te je szamo nikak gori potégno, tam nega policajov.
Miska: No zná bidti, vendar pa v vszákoj csárdi bőde nikaj pa ideva tá.
Stevan: Ah, Miska zdaj te pa ednők 'ze nemo bőgao. Cslovek ti rávno telko potrosi, pa csi sze kaj szmeté, escse vecs, kak pa csi kama
-Hirek.
v prednyése meszto ide. Csüo szam ka v Püconci ogengasZilcov veszelica bőde, tá mo ső, ár sze tam navékse vszáki dobró csüti. Szi né vido lajn-szko leto kak szo sze goszpoda tüdi dobro csütili ? Csi je pa za tiszte dobro paszalo, te bőde za nász zagvüsno dobro.
Miska: Szamo ka, znás dnesz je 'ze pomalt pénez, cslovek bi nebi rad dávao vö pénez escse i na. eintritt,
Stevan: Kelko je tam eintritta, telko pa menye zapijés, ár vidis edno i drügo, pa pozábis na piti, v tiszto sze zaglédas, ka pa na prosztésoj veszelici nemres nájdti, tak szi z-pit-vinov krátis csasz, te ti pa eintritt po gúti odide doli.
Miska: Na, zdaj pa ti más isz-tino, pa mo te tüdi bőgao. Jasz tüdi idem tá. Szamo nama za edno petnájszet lüdi szto pripravi, ka mo sze vszi navküper dobro csütili.
—	Vlomitev V preminöcsem tjédnj szo doszémao escse neznáni csinitelje gori vtrgnoli Press Salovszkoga trgovca baoto, tóda nájprvle okno, pri sterom szo je pa opazili i raz-gnali. Odneszli szo szamo z-okne okőli 1500 dinárov vrédnoszti blága.
—	Evangelicsanszki dühnvnicke szo márca 25-ga meli szvojo rédno frtao letno szpráviscse i szpöved v M. Szoboti.
—	Vszi vajenci (inaske) v tri kilo-
meterszkom okoliši szediscsa obrtne nadaljevalne-sole szo obvézni hoditi v tő sőlo i fri obszloboditvi notri pokázati solszko potrdilo, ovak sze neoszlopodijo gori.
—	Z prvim aprilom szo šteli le!za-rino na 'zeleznicaj (lagercinz) za 100 procentov povišati, vendar szo pa pröti tomi vsze trgovszke zbornice protes-térale po sterom nevémo ali sze bődo zaísztino povišalo ali né.
—	Ogen. V nedelo 28. t. m. vecsér ob 10 vöri sze je vuzgao hram, v sterom sze je nisese né vzdr'závao, Kocén Ivana v Vanecsi. Vanecski ogengaszilci szo rávnocs veszelico meli pri Sável Elek kresmári na Vanecsi, stero je ogen malo zmesao, vendar ji je pa prišlo vecs gaszilcov z drűgi obesin i szo tő falingo popravili.
— Za elektrifikacijo, kak szmo zvedli, sze vnőgo drűgi vesznie zaes-ne interesserati, med drügimi nájbole prvése Püconszke notarosije vesznice, ki szo szklenole. da sze bődo pri obcsinszkom uradi v M Szoboti in-formérale za nadalnye posztőpanye. Dobro bi bilő, csi bi drűge vesznice z temi szkü. no vcsinole tő, ár bi tak vecs olajsáv léko doszégnole z elek-tricsnov drü'zbov. Elektrika má bo-dőcsnoszt i je napredüvanya v vérszt-venom dugoványi edíni fundament.
—	Ogen v M. Szoboti. V pondélek, 29-ga t, m. ob 10-toj vöri vecsér je nadúgi zacsnola fűcskati zelezniska lokomotiva, Taki sze je znalo ka je ogen. Z-alarmirani gaszilci i prebi-válsztvo taki na ognya meszto be'zi, k dovici Vida postovozácskinvi i Ka-Iamár-i v Máloj kani'zi,. kí oszlice szo gorele. !Zivíno szo lüdjé vöpüsz-
élfyetetlei).
Irta: K. V.
(Folytatás.)
Nagy gyerek ez az,Aurél; ugy elérzékenykedik, hogy szinte majd elpityeredik bele, — aztán még bocsánatot is kér. Hát miért? E titkolódzás súlya ép ugy nyomja az Elvira lelkét is, söt neki még kellemetlenebb a helyzete, mert neki hallgatnia kell azoknak a léhütőknek elkoptatott frázisait, kik körüldongják, mint a méhraj, s neki még álkodnia is kell ; örülni, mosolyogni, s megköszönni a szives részvétet, — akkor, midőn lelke a magány után sóvárog, vagy annak az ifjúnak szerető karjai közé vágyik, kinek nemes szive többet ér, mint azok a léha uracsok egészen együtvéve.
Mindezt elmondták már egymásnak sokszor, nagyon sokszor, s most, midőn elválnak, bizonyosan ismét ezek a gondolatok jutnak eszökbe.
De Aurél mégis boldog, mert holnap meglátogathatja Elvirát. Holnap Elvira egyedül lesz s várni fogja öt.
Holnap 1 Holnapig azonban még sok olyan történik, mire Aurél nem számított.
Ott abban a vendéglőben, melyben vacsorázott, a szomszéd-asztalnál egy társaság élénk eszmecserét folytatott. Pikáns, csiklandós megjegyzések, gúnyos kacaj vegyültek össze a zajban.
Egy sarokban zene játszott, mín-denfelül hangos beszélgetés zagyváló-dott össze, ugy hogy csak nehezen lehetett kivenni, hogy a szomszéd asztalnál mi felett foly a vita. Aurélt nem Is érdekelte valami nagyon, s a ködös, füstiis éttermet azonnal el is hagyja, ha abbén a pillanatban — midőn épen menni készült — az Elvira neve nem hangzik feléje.
Nem csalódott ; az, a ki a szomszéd asztalnál épen Elviráról beszélt : Adorján Ferkó volt. Pöffezskedő, öntelt mosoly ült ajkain, • jóizü kacaj között felelt, ha kérdeztek tőle valamit.
Aurél, habár szédülni kezdett, jól hallotta, mikor azt kérdezték Adorján Ferkótól.
—	Hát aztán rálirtös-e a kis Elvirácska ?
Vajon mit fog felelelni ?
Aurél feszülten figyelt. Oh, ha az a nyomorult hazudni merne 1 Arcul ütné e szemtelent 1
De Adorján Ferkó gentleman, nem árul el semmit. Kitérőleg felel.
—	Rátartós hát 1 — Persze hogy az 1 —
Hanem ahogy feltekint Aurél, s a szeme közé néz Adorjánnak, akkor vér boritja el a dühtől, mert látja, hogy abban a tekintetben, mosolyban mely Adorján arcát a diadalérzet büszkeségével ruházza fel, benne van a tagadás, mely azt mondja, hogy :
—	Ne higyétek el azt, amit mondok, mert nem igaz, de ugy kell beszélnem, mert így követeli az illem.
S aztán Aurél hall még egyebeket is, s csaknem öntudatát veszíti «1. Öklei össze vannak szorítva, a ven-diglőszoba szédül vele, a zene össz-hangnélkül zűrzavarként hangzik neki s füle zug.
Azt se tudja, mit tesz, lázasan felugrik helyéről, oda rohan ahoz a szomszéd asztalhoz, s csaknem tájíé-kozó ajakkal, hörögve mondja, hogy az, a mit az urak tesznek, az alávaló gyalázatosság, és egy védtelen nőt a háttá megett megszólni, csak utcai suhancokhoz illik, akiket ő arcul köp és fejrug az útszélen.
— Örült, — kiáltja Adorján ur ; takarodj !
Mi történt még, szólt e még va-valamit Aurél, mért nem vágta arcul Adorjánt — azt ő már mind nem tudja.
A hideg, csipős levegőt érzi, mikor magához tért. Talán álmodolt ? Lelke olyan nehéz, mintha valami borzasztó dolognak a terhe nyomná ; meg a Iába is, alig bír menni. Alélt, el van kábulva s csak lassan, mintegy felhőn át szűrődnek emlékében az elmúlt ese„ mények.
tili, taki bránili bli'zányo vérsztveno hrambo, na stero szo prisli tüdi i Rakicsanszki gasziici. Poszebna hvála sze more dati Rakicsanszkim gaszil-com, ki szo z szvojov 'ze vecskrát pokázanov diszciplinov tüdi i tékrát sze szvoje dirznoszti verno dr'zali i z Szobotskimi gasziici navküper, kí szo hitro na líce meszta prisli, obránili tak poneszrecsence kak tüdi szöszede od vékse skode.
— Podéranye rőra. V pondélek 5. aprila poderéjo rőr na Hidvécski ciglenicaj v Nemcsavci. Podkopajo ga i z ekrazitom na-punijo i tak sze rőr bode pődro. Kí je escse kaj táksega né vido i ga interesséra szi léko pogléd-ne v pondélek popoldné ob 2 vöri.
Feltámadás.
A Krisztusi tragédia dicsőséges finalejának, a megváltás nagy műve befejezésének : a fel-ámadásnak szent ünnepén, a jobb idők után epedő népmilliók ajakán vágyakozva és türelmetlenül csendül fel a kérdés : Lesz-e eltámadás ? ?
Lesz-e feltémadása a romba dőlt culturának, ki száll-e miha-rább kényszerű sírjából az eltemetett, az örök igazság ?
Mert ma, nyolcz évvel a világkatasztrófa befejezése után, meg mindig romok között járunk, az eltakarítás munkájához még alig tudtak hozzáfogni, az elpusz-ult értékek még korántsincsenek pótolva, rettentő gazdasági válság nyomja az egész világot, még orgiát ül a hatalmi téboly és a bosszü, elnyomott nemzeti kisebbségek panaszától hangos Közép-Európa s a meggyötört emberek milliói szomjúhozzák a feltámadást.
Amelyről pedig erősen hisz-szük, hogy elkövetkezik . . . Már ugylátszik kissé pirkad is! S amint az Igazság napja felbukkan a láthatár peremén, fényének in-ensiv ereje űzi, hajtja, oszlatja azt a barbár sötétséget amelynek akaró leple alatt népeket lehetett coldussá tenni.
De már kél a nap . . .
„Útban *az igazság".
„Lesz még egyszer ünnep a világon*
Lesz feltámadás ! . . .
— Betörések. Felső Prek-liurjébati az utobi időben hovatovább több betörés szokott elő-brdulni. Nemrégen Press sali jereskedönél történt de nem si-erült betörés, most már, bizton [gyámon tettesektől követve el, bvább terjed. Március 27-én 'ijjel ÍJ órától reggelig három «lyen is betörtek. Legelébb Kor-pcs János markovcei gazdától sirt és tökmagolajat vittek el, innét átmentek V. Dolincra, hol
Kovács István kamaráját törték fel s elvittek onnét olajat, Forja-nics Anna öregasszonytól pedig 700 Din. készpénzt és több ruhaneműt. Az eddig még ismeretlen tettesek rongyokkal bekötözött lábbal jártak, sárban a nyoma meglátszott. A hodosi csendőrség legerélyesebben kezdte meg a nyomozást s gyanúját a cigányokra terelte. Ez okból Máli Sálovcén tartozkodó cigány család három tagját le is tartóztatták s átadták a m. szobotai jbiróságnak.
— Az újonnan alakult Ivanovci Önk. tűzoltó egylet felszerelése javára jó szívből adakoztak az Amerikában Pertanboj N. Y. és Ellizabeth N. Y.-ban élő következő honfitársaink. Wottek Pál Ivanovci Pertanboj gyűjtése alapján : Küz-ma János és neje, John Veres és neje Tesanovci; Hári Ádám, Vajda Sándor, Hári Lajos és neje, Lainscsek József és neje, Votek József és neje Ivanovci; Quba Sáodor és neje Vanecsi; Peter Szvétec Loncsarovci; Miholics Vilmos Andrejci; Prosics Ádám Borecsa ; Kolosa József Andrejci; Csipő Lajos Ban-ker Moravci 1—1 dollár; Hassaj Sándor és neje Vanecsi, Qombocz János, József Ozsvatics, Kolosa Sándor Andrejci, Kardos János Szebeborci, Küz-ma István Morávci 50—50 cent; János Károly Vanecsi 25 cent; mindnyájan Pertamboj N. Y-ból. Jakisa Vilmos és neje Ivanovci 2 dol. ; Qombocz Ferenc, Sándor Lainscsek Andrejci, Pocsics János Fokovci, Závor Ferenc Velka Dolina (dolenszko), Kardos József, Kardos Sándor Szebeborci, Tharesa Miholics Petrovci, Saruba Ferenc és neje, Vajda Rozi Ivanovci, Kodila Eva, Ko-dila Vince Tesanovci 1 — 1 dol.; Gombóc Ilonka Dolenci, Qombocz Kati Lu-cova, Aleks. Luczu Petrovci 50 5° cent.; Kolmanics István Pertocsa, Kántor Lászloné Dolenci 25—25 cent. mindnyájan Elizabeth N. Y.-ból. ösz-szesen 31.75 dol!., a melyért a jó szi-vü adakozóink fogadiák leghálás-sab köszönetünket. Maradunk tisztelettel az egylet nevében Skrilec József pénztárnok.
—	Gyanús haláleset. A napokban halva találták a szomszédok velka polanai lakásán Zsizsek Ivánnét. Este még a szomszédoknál járt, reggel azoban nem mu tatkozott, ami a szomszédoknak feltűnő volt, mire keresni kezdték. Igy találták ineg szobájában az ágyon fekve, holtan. Az asszony férjével már több év óta igen rossz viszonyban él, férje ütötte-verte az asszonyt, rnajd elhagyta s a faluból elköltözött Mala palinára. A szegény asszony legutóbb kéregetni volt kénytelen, hogy magát fönntarthatta. Mivel a holttest nyakán külső erőszak nyomai voltak láthatók, t. i. erős véraláfutások, ebből arra lehetett következtetni, hogy az asszony nem természetes halállal mult ki. Férje időközben rnás nővel állt össze, s igy erős gyanú alapján a vizsgálat őtet terheli az asszony haláláért. A csendőrség Zsizsek Ivánt letartóztatta s dolnja lenda-vai járásbírósághoz szállította be, ahol őrizetbe vették. A vizsgálat Zsizsek ellen folyik.
—	Uj harang. A turniščei plébániai templomban ismét egy
uj harangot kapott közadakozásból a mult hó 25. ünnepnapon. A harang majd hat métermázsás öntvény, igen szépen zengő mély hanggal. (Nem acél harang.) A kitűnően sikerült harangot a maribon „Bűi" cég harangöntőde szállította. Ára köfülbelül 30 ezer dinár.
— Kémény döntés. F. hó 5-én d. u. 2 órakor fogják felrobbantani Neméavcén (Hidvég) lévő téglagyár kéményét.
J^PORT-
HAZENA.
Mladinska finalna pokalna tekma y Mariboru med S. K. Ilirijo in S. K. Muro je končala z zmago Ilirije 10:7 (5:4).
Obe družini so bili približno enakomočni kar pokazuje tudi rezultat. Ako upoštevamo to okolnost da je Ilirija imela priliko trenirat celo zimo v jahalnici, družina Mure pa vsled neugodnega vremena in slabega igrišča je komaj 2-3 krat trenirala — lahko smo zadovoljni tudi s tem rezultatom. Upamo, da v kratkem bode imela prva (kompletna) družina Mure priliko se revanžirat Iliriji in s iem potrditi svoj dober sloves, katerega uživa kot prvak mariborskega okrožja. Sodi je gosp. Šepec iz Maribora.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS.
Mindazoknak, kik felejthetetlen jó férjem és apánk elhalálozása alkalmából fájdalmainkat enyhíteni igyekeztek, úgyszintén a tűzoltó egyletnek s a koszorú adományozóknak ezúton mondunk leghálásabb köszönetet.
Qeröháza, 1926. III. 32.
Pojbics család.
Fizetőpincér
D. Lendava legforgalmasabb vendéglőjében azonnal felvétetik. Jelentkezni lehet: KÜHÁR ISTVÁNÁL Márkisevci.
iiiHimi
IMI
Konjerejci !
Najlepši žrebci belgijske pasme se spuščajo proti odškodnini 75.— Dinarov na pris -:-:-:- tavi NEMŠČAK -:-:-:-
veleposestva Beltinci

kino
v Murski Soboti.
v PONDELJEK 5. aprila popoldne ob 3, zvečer ob 8 uri
No zapovijed markize Pompadour
Historijski filmski igrokaz u modemom okviru 6 činova.
U glavnoj ulozi:
LYA MARA i ALFONS FRYLAND.
Auf Befehl der Mar-quise Pompadour.
VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., In II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
I
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru
LJUBLJANA: april. 2. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 280—300
» 'Zito—Rozs »	225—
» Ovesz—Zab »	167—
» Kukorica	140—
» Prosző—Köles »	210—
> Hajdina »	260—
» Szenö—Széna »	72 50
.» Qraj—Bab csres. »	300 —
» zmésan—vegyes bab	200—
» Krumpli »	76—
» Len. sz.—Lenmag »	500— » Det.sz.—Lóherm. » 2550-2800
BENKO: april. 2.
Biköv. Telice Krave Teoci
1 kg.
III. II. I. prima
7*— 7-50 8-— 8-75 /5 7-— 7 50 8 - 8-50 s 1-50 3 — 5-- 6-— * 7-— 9-50 10 — Szvinyé—Sertés	14 — 16-—
Mászt I-a— Zsirl-a. . . 28 — 35 —
80— . 25'— 0.75
Bika ?Üsző 3 Tehén Borjú
Zmőcsaj—Vaj Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
POLSKI DELAVCI
se naimlejo na madžarsko. Plača je dobra, zglasiti se trbej na TAJNIŠTVI SL. LJUDSKE STRANKE v Murski Soboti do 10. aprila. Zavolo foringe prednost majo dolnji prekmurci.
Pénezi — Pénz.
1 Dollár . ... — D. 56 20 100 Kor. Budapest . = » 0.0798 1 Schil. Becs . = » 8 02 1 Kor. Praga . . = » 1*68
1 lira.....= » 228
Zürichben 100 Din = 9,135 sfrk.
Blanye late, stafline, váp-no, cement, kaktüdi vsze-felé koloniálno i specerij-szko blágo po nájfalésoj cl--: :-: ni oddáva :-: :-
HEIMER SAMU
v MURSZK1 SZOBOTI
(na vögli, kak sze na 'zeleznico ide.) Kolodvorszka vilica.
Z-hdja vsiáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao íeta v domovini : 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 150 Din reklámé 1— mali oglaszi 0-70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rókopíszi, kl sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C I br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
GAZDÁLKODÁS
A zabos bükköny.
A mezőgazdasági gyakorlat régi tapasztalata szerint a zabosbükköny a buza legkitűnőbb elő-veteménye nem csak azért, mert mint pillangós virágú növény tápláló anyagúkkal gazdagítja a ta'ajt, hanem azért is, mert a talaj felső rétegét, azt, a melyből a buza gyökerei táplálkoznak, nem érinti, mert a zabosbükköny mélyenható gyökerei segítségével a talaj azon mélyebb rétegeiből hoz fel tápláló anyagot, a hová a buza gyökerei inár kevésbé érnek le.
Miután a bükköny légenyt gyűjtő növény, istálló trágyát kevésbé igényel. Minthogy pedig istálló trágyából különösen a mi állattenyésztési viszonyaink között soha sincsen elég, az olyan gazda a ki zabos bükköny után vet búzát helyesebben teszi ha nem zabosbükkönyt, hanem kapásnövényeit látja el istállótrágyával. A zabosbükköny foszfor tartalmú műtrágyát kapjon nem is maga, hanem az utána kövekező buza számára. A sokféle megejtett kísérleteknél megfigyelték, hogy a zabosbükköny előtt alkalmazott szuperfoszfát az ez után kővetkező búzánál nagyobb terméseredményeket mutat fel, minthogyha a szuperfoszfát közvetlenül a buza alá kerülne.
A rendelkezésére álló istállótrágyával lássuk el azokat a földeket, a melyekben tavasszal kapásnövényeket. vagyis tengerit, répát, burgonyát fogunk termeszteni. Arra a táblára pedig, a hol tavasszal zabosbükkönyt, utána búzát vetünk, a vetőszántás előtt szórjunk el kat. holdanként 150-200 kg. szuperfoszfátot. Ez által nem csak a leendő minél nagyobb búzatermés érdekében teszszük meg a magunkét, de a búzatermést a megdőlés ellen is bizto sitottuk, mert a megdőlés majdnem feltétlenül bekövetkezik, ha az istállótrágyát közvetlenül a buza alá alkalmazzuk.
Ajánljuk az előrebocsátottak komoly megszivlelését különösen az olyan gazdáknak, a kiket kedvezőtlen viszonyok erősen megviseltek, hogy szenvedett káruknak legalább egy részét behozhassák.
KÖZGAZDASÁG.
Mennyi végrehajtási dijat lehet felszámítani az adótartozások után? Igen ,sok pénzügyi hatóság — az adóhát-
ralékok után hat százalék zálo-golasi illetéket szvt. Ez a felszámítás szabálytalan. Az 1925. év mésodik negyedére szóló költségvetési törvény 58. §-a ugy intézkedik, hogy ha a zálogolást állami közeg végzi, az illeték a hátralék 4°/u-a, ha pedik községi közeg végzi, az illeték csak 2°/o lehet. Ugyanígy intézkedik az egyenes adók vezérigazgatóságának 12 822/925. szátnu rendelete is. Árverésnél az illetéket az illetéktörvény 81. tétele szabályozza. Ingóárverésnél az illeték a vételár 2°/o-a, ingatlannál pedig a becsérték, vagy ha a vételár ennél nagyobb, a vételár után 6°A>, amit bélyegekben az árverési jegyzőkönyvön kell leróni. Bíróságok által peres ügyekből folyó árveréseknél fenti illetéken kivül még 5 dinárt kell leróni az árverési jegyzőkönyvre, valamint a folyó árverési vételár 3°/o át a végrehajtás foganatosításáért le kell vonni s szintén a jegyzőkönyvre bélyegekben kell felragasztani. A 2°/o os ingó, illetve a 6°/o-os ingatlan állami vételi illetéket a vevő tartozik fizetni. Jó lenne, ha a bíróságok azokban a halározatokban, amellyel a bírósági árverések jogerősségét megállapítják és a felekkel, meg a pénzügyi hatóságokkal közlik, feltüntetnék, hogy az illeték le van-e róva bélyegekben, vagy összes az önkormányzati forgalmi illetéket (2%) köteles-e a fél 15 napon belül lefizetni, hogy igy a kétszeres illeték kiszabása elkerülhető legyen.
8J
ODDÁVAM:
25 rázni Norvéski márk za Din. 8.—, 50 rázni Törszki pa za Din. 20.— Vszáki kupec dobi veliki cénik k-senki. IZIDOR STEINER najsztarésa trgovina z márkami (stemplinami) BROD n/S.
Zidárszko delo,
poszebno pa zídanye növi domá-csi pécsi za krűh pecsti, sparherde i vsze v zidárszke poszle szpáda -jócse delo dobro i po fái céni prevzeme :
NÓVÁK MIKLÓS
zidárszki mojszter - kömives mester MURSKA SOBOTA,
Lendavska cesta 38. Mindenemii kőműves szakmába vágó munkát, különösen kenyérsülő kemencék, takaréktüzhelyek stb. pontosan és szolidan vállal.
Vsáki práznik, nedelo, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA KAVARNA
MboIÍG KÁVÉHÁZ
LEGÚJABB
Párisi és Bécsi kalapmodelok ka-lapujdonságok nagy választékban állandóan raktáron. Gyászkalapok rendelésre 24 óra a'att elkészülnek. Míndenemü kalap alakitások elválaltatnak. Filz kalapok 100 Din-tői, bársony kalapok 160 Din.-tői kezdve kaphatok. Ugyanott nagy választék kötények, harisnyák, mindenemü kötöt áru gyermekek és felnötek részére, pipere és rövid áru czikek nagy választékban a legolcsobb napi áron.
A. Király
trg. z klobuki, perilom i krátkim blágom
M SOBOTA (Berger-féle ház).
Szolid Pontos ki-árak! szolgálás!
IIIHIIlf
IBII
Makulatúra papír
(régi újság)
olcsón kapható I. H A H N papirkereskedésében M. Sobota
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön IS Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény.
SzaholjeiszahnlicB
kí znájo šivati ali nevéjo k-coj rezati, ali pa vszi drügi(e) ki sze sívanya i k-coj rézanya navesiti isztinszko scsé-jo, po nájmodernésem szisztemi, naj sze prglászijo pri: RÁJBAR LACI i ERZSI v Nemcsavci p Martjanci, kí szta po vecs létnoj prakszi vezdaj prisla z-Qrádca. Pla-csilo po dogővori.
LEGJOBB
regényei!
magyar nyelvben már használt állapotban, rendkívüli olcsó áron kaphatók.
Családok
részére szórakozásnak
Uj idők
és
BORSSZEM JANKO
kapható: I. HAHN
papirkereskedésében MURSKA SOBOTA.
Razglas.
Naznanja se vsem poštovanim trgov-com in odavcom, da se na letne dneve:
6. maja, 6. augusta in 11. novembra
veliko kramarsko in živinsko sejem zopet obdrži v občini MARTJANCIH. Pristojbina za živino in kramarsko mesto se ne-bode pobirala. Za veliko udeležbo vsi cenjeni trgovci i kramarji se povabijo.