't, jitnina plačana v gotovini.
r r
ORSZKA KRAJINA
ersztveni, politicarti i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasàgi, politikai és kulturàlis hetilap.
t. III. Evf.
Màrkisevei, I924, xnàjus 11.
Broj I9. Szàm.
szvobojeny é.'
Kak szmo sze 'ze v premi-sein broji nasega liszta szpò-hili, sze priprävla na 12. aug. ki ó^zvetek, 11a szpomin pé-^ leta oszvobojcnoga Prèk-•ja Té ószvetek obszlü'zävati prèkinurszki dobrovolci, (ki sze za oszvobojonyé szvoj-^sz borili), ki ji je okoli oszem-zét, szklenoli na v Bratonci 6 jla obdr'zànom gyiiièsi. Osz-ek de 12. auguszta, manifesta-na szpòmenek tisztoga dnéva b leto, gda je jugoszlovanszka Idacsija, na cseli dobrovolcov jrvics szlòpila na prèkmurszko .enlò, gda sze je zacsiiolo sztal-i dencsnyo obszédjenyé Prèk-rja.
Ne bòdemo poleinizèrali ztem :aj je ne bilò òszvetka 'ze v 'om leti, tüdi ne zakaj ga ne ) doszèmao, csirävno ka je . ètnica oszvobojenyà vszàko ! ) 12. ^ugusztg., Tò prepüszti-na dobrovolce, är szo letos-oblètnico tüdi oni szklenoli veliti, mi szatn k oskodlivoj for-» zacsétka scsémo pove-1 par rècsi, stemmi szo pa àbidti tildi ne vszi dobrovolci vi, csi sze med nyimi eden tazàbi z-szčbe, z szvoji bli'z-z szvoje màle domovine ancsarofc Tak i z täksim gu-3m bognte nemre 'zao bidti l>rovo!com, stere ovak postü-i inoremo, csi sze prèkmur-6ci nàrod tüdi szpozäbi 'znyi i 1 tao z toga òszvetka nevzeme lisztoj meri, z sterim szo ga i csäkajo med drugimi tüdi i »brovolcK
Na dobrovolcov tà gytìlèsi g je prevecs exponèrao pròti vojemi bratovszkoini narodi niki icsitel domacsin Horväth Izidor, je med drugim gucsao — kak se „Tabor" z dne 20. IV. — r Prekmurji trbè nacionalni poet na edni näjboie exponèrani es k Jugoszlàvije. Osztro je iRzòdo madjarone, ki j i je es-e doszta v Prekmurji
Gda sto tak gucsi, csirävno né domacsin nyemi pravimo, je soviniszt, pretirani nociona-zt, ki nepoznä nasega naroda, to ga zaszlepleno obszoja. Ali la eden domacsin gucsi tak, ki mogo poznati nas narod — je Ivecs. Ne szamo kak domacsin to i kak vucsitel bi mogo znati käksim delom sze je doszég-
nola szvojcsasz magyarizäcija. Ste-roga sze szpomina tabor. Né z botom, kancsukov ali z täksimi recsami, oh ne, nego kak tiszto, tak tüdi dnesz nacionalni dfili sze pocsaszoma ali zagvüsno te vlejé i vcipi v narod, csi sze 'znyiin lepó dene i né ogrizäva, zame-tàva i tezi zäto, àr iiaednoiik sze nemre zgojiti vaditi tak, kak 16 nikak miszli. Drevo je tüdi ne v ednom leti velko zraszlo !
I gda tè zagotoviti moremo, szpisemo na rovàs tomi vucsileli
szamo telko kak domacsini, ki szi v to zalosztno formo sesé szvoj krüh szlü'ziti. Vecs je pa kriv prèkmurszki režim, ki escse i dnesz po pétom leti dopüszti kaj täksega, i ka dà prèdnoszti täksim, i ka vecs dr'zavnomi uradniki. Pa escse izda nede melo mirno lüdsztvo pokoja? Ali je to zdaj ne: „hujszkanye ednoga nà-roda pròti drügomi?"
Neszramen je ftics ki vu szvojo gnèzdo grdi.
Trockij szvetovno revolucijo sesé.

MOSKVA. Ruszki szovjetszki veliki komitè je na ószvetki 1. mäja obednim veliki gyiilès obdrzao pri steroj priliki je med drugimi velki govor meo szam Trockij. Medtem je ob-szodo vsze dr'zäve ki szo né dalé osz vetiti 1. maja, potem celo Europo za edno raztrgano gnilobo mä, gdé sze davi vérsztveni i kulturni napredek näroda.
Potem prävi : „Dnesz sze szamo viipamo, i szmo tö !ze dosztakrät pravli, ka de zemle kärta (tórkép) cèle Europe nigda nacsi zglédao. Toda pri deli té kärte i mej v Europi de delo zmäga-jócse szvetovne revolucije. Csirävno je tä vöra né dalecs, li pokä'zimo ka mä-mo potrplènye, är szi nemiszlimo ka scsémo klanlivati, nego mo té zaiszti-no delali."
Krvi prelèvanye zavoftragràrne reforme.
Zavlecsüvanye zäkona za agrärno reformo i nyé kriviesnoszt sze szvetlo vidi z szledécsega dogodka.
Okòli 600 kmetov v Lazareva i v Martinci, ki szo neinci, szo kupili leta 1918. 2300 plugov zemlé od Altrusta banke v Bpesti. Tó zemló nyim je od-vzélo iflfnf za agrärno reformo i razdelilo med Srbe z Vel. Bečkereka. Nemci szo pri szodniji, kak lasztniki, to zemlo nazäj dobili. Mäja 2-ga pa pride
okòli dvèsztó dobrovolcov na kólaj z püksami i z drügov skerjòv oboro ženi, okòli delajocsi nemeov na pòli „svar-mlinijo" napravijo i zäcsajo sztrčlati. Nemci bi'zijo, tè pa zanyimi i koga dojdejo vdärijo, szmeknejo i sztrlijo. Med nemci je eden mrò, trijé mérajo, 15 te'zko, vecs pa lèko ranjeni. Tak szo brez ro'zja bivsi nemci z szvoje lasztne zemlé zbè'zati mogli. Taksa je agr. reforma i demokräcija prinasz.
Neszporàzum zavolo Besaràbije pri antànti.
Prancuzi sze odtegüjejo od SHS.
LONDON. Po nisterni vèszti v krätkom na szvetlo pride franeusko-romänszka pogodba, ki szploh novi städium potrdi Poincarèjove politike. Prancuzi szo kakedno demonstrantno ratificérali romänszke akte ki sze ti-csejo beszarabije, dokecs je tò Itälia zavrnòla Prancuzi szo sze do Jugosz-
lävia—Itälia zävezka pròti Belgiumi i SHS. orientèrali. Po szklenjenoj pogodbi med SHS i Italijo pa szi v drügi dr'zävaj isese pozicije trdnyävo. Poincaré je za näjpripravngso Romänijo miszlo, är je tä v najvéksi te'zävaj 1 Ruszijov, ki je tak nägibna za tò. Tak sze je z tòv napravo zävezek.
Japàni nedo szmeli v Ameriko.
Pred amerikanszkim parlamentom le'zi nòvi z-szeljeniski zäkon, ki je namenjen reducérati kvdto vszé dr'zäv. Med drügim pa je namenjeno Japän na csiszto vözapreti od notri vandranya. Vezdäsnyi prezident Coolidge je pred räznimi politiki izjavo, ka csi kongress
szprimle té zäkon, tak ga je on gotov tildi potrditi.
Po räzni misf&nyaj pa izjava pre-sidenta, i csi sze zäkon szprimle, de vzrok za òmuren konflikt med te dvema velkima drzävoma, stere sze Amerika ognoti more.
Preizoszke volitvi.
BERLIN. y pruszoszkom szo zdaj navéksi boji pri volilvaj v „Reichstag." 75 partäjov isese i dela za zmägo z sterim bi szluzile léko szvo-jim idéjom, i szo posztavile 5300 kan-
didätov ki po vszé krajinaj obhodijo kriesat szvoje partäje eil i isztino. Volitve szo sze z zmägov närodne i komunistov partäje konesale.
Je vsze mogoese?!
V M. Soboti jeszte edna doszta oiicana péska pòt, stera sze zaesne pri hrämi JarneviC—Malacsics v Lendav-sikoj vilici. Tä pòt je pa pova'zd'zanya escse né szrecse mèla probati, är pòt-nika rèszan kakedno nè ednok za bo-szoga sesé naréditi to nazarenszko blato. Cvetna vilica je nikà nè proti tomi, är dokecs tii k imèni dosztojno szamo eveté blato i voda, tecsasz na toj pes-pòti escse i csrévli cvetéjo od blata. Nikäki prävijo ka szta tä pòt i cvetna ulica »luxus poti,« är pri dobrom de'zd-'i\ sze tüdi te rèdki luxus zvrsäva lèko i tò: po tè vilicaj sze z lädjami voziti gdé brodär de obcsinszki cesztär, ki mogòcse tak v pamet vzeme ka bi tü potrèbno bilò.
*
* *
Nisternim lüdem sze csüdo vidi, ka M. Sobotske kr. szodnije zäpori telko sztancsarov mäjo i szi nikak nem-rejo premiszliti, preracsünatl zakaj je to. Pa je mogòcse niti nè tak te'zko tó vkaniti. Nè miszliti na tó, ka bi rèszan nas närod tak bo'zen büo. öfi né. Na-vékse sze z „passije" vesini kaj täksega, stero nikäke v tò sztanüvanye pripomore, miszlécs szi : »csi szo ze drzäv-ni urädi v privätni hi'zaj zaszédjeni i dr'zäva nema telko zmo'znoszti ka bi za szvoje uräde däla zadosztno hrambo posztavitl, te moremo glédati na tó, ka mi privätniki pridemo v sztanüvanya jedfno hi'zo dr'zäve v M. Soboli, ki je pòleg toga escse zadosztno pocèni, är sze za 10 Din. na dén dobi sztanüvanye i hräna.c
*
* *
Mogòcse ka Klekl-nove »Novine« rävno zäto vüpajo telko lagati, är szo pod patronom szvéte vere. Najgrdèse delo je tò, gda sze szv. vera za la'zi i la'zlivo politiko vönüca. V toj obliki iszkati szteber ta szvoje krivo delo — szo szamo »Novine« mogòcse, vu steri szvoje csarne zamäzaoe la'zi z rdécse kricsécsim gläszom priszilijo, v te vu nyi vervajócse ovcsice. (Bógi närod ki szi tak lèkoverenl) Ne lažejo pa szamo za doszégnyenoszt szvoje la'zi politike, nego sze gèzdijo na tisztom blfznyem, koga bi kak täksega, kak predsztävniki zatò sztojécsega nävuka, ifibiti mogli. Na ednoj szträni pišejo .Ljtìbézen do bli'znyega," na drfigom szträni pa li tomi naszpròtno. Ali je mogòcse ka tüdi i tè: »vino pijéjo i vodó pred-gajo?« Ali je tò patent »Novine.« Äh 'ze dügi csasz ... od zacsétka ! (Glej
potidilo na drügoj szträni.)
*
* •
Zemla sze je v zimszki döb zvag-nola i zäto pride z lètasnyi obläkov telko ledenoga de'zd'za. (I?) Csi szilov ide,té sze med moesnim ribanyom zlüftom odgreje i je de'zd'z, ne toesa ali csr-csevka. — Ka szi vsze ne zmiszll närod csi ga bo'zno vrèmen nedopüszti delati.
Az eröszak
sohasems volt és sohasem lesz jogforràs. A fölvilägosodottsäg huszadik szäzadäban az emberek szabad véiemény nyilvänitäsät hatalmi ténnyel tehàt eröszak-kal el lehet ugyan némitani ideig óràig, de annak érvényre julàsàt megakadàlyozni sohasem fog sikeriilni.
A beogradi korinäny, a ha-talom jelenlegi és tényleges bir-tokosa, elvesztette parlamentàris tòbbségét és ezältal ihegsziint az európai fogalmak szerinti lehetö-sége annak, hogy a hatalmat tovàbbra is kezében lartsa. Egészen természetesnek tartjuk, hogy a helyzet ilyetén vàliozàsa fölött a Pasics - Pribicsevics féle hatalmi csoport nagyon ci van ke-seredve és haragszik. Haragszik mindazokra, akiket a kisebbséggé leolvadàs keliemetlcn tényéért csak némileg is okozhat. Harag szik, mert a hatalom jó és hasz-nos ällapot, amelyböl kicseppenni sem nem jó sem nem hasznos.
A haragos ember pedig ren-desen elvesziti tisztän lätäsät s ebböl a megàllapodàsból szürö-dö!t le az a magyar közmondäs, hogy aki haragszik annak nincsen igaza. Haragjäban és elkeseredé-seben olyasmiket csinäl az ember amiket késobb feltétleniil megbän. Az eröszakos intézkedé-sek alkalmazäsät feltétleniil meg-bänja, mert ezek mindig ellen-kezö hatäsokat sztilnek s mint az élet ezer példàja igazolja, azok akiket az eröszak érint megnyakasodnak, derekuk meg-keményedik s azt mondjäk: csak azért se.
A tisztän lätäs elvesztésének egy kétségbeesett piilanatàban
hatärozta el magät bizonyära a beogrädi kormäny, hogy a Magyar Pärtot feloszlassa s a magyar egyesületek miikodését megszün-tesse Hogy a vajdasägi kifeje-zetten magyar egyesületek eddig miféle tevékenységet fejtettek ki s egyältalän müködtek-e nem tudjuk. A Bäcskäban megjelenö magyar lapok igen ritkän adtak hirt rólunk, tehät fel kell téte-leznünk, hogv nem sokkal lesz intenzivebb a mitkodésiìk mint pld. az eddig még fel nem füg gesztett murska-sobotai Dal és zeneegyiet és Polgäri kör mükö-dése. A Magyar Pàrtról mär többet tudunk.
Tudjuk az ujsägok hiradä-säbol, hogy eddig a szervezke-désen kivül vajmi kevés tevékenységet fejtett ki. Az ellentétes hangu ujsagkozleményekbol — innen a tavolból — arra is jog-gal vonhattunk kòvetkeztetést, hogy a Magyar Pärt vezetòsége möge nem tömöriilt, zart sorok-ban az egész vajdasägi, tekinté-lyes szämu magyarsäg, söt ugyan-csak egyes ujsàgkózlemények szerint a Magyar Pärt vezetosége lepaktäli a kormànyzó pärttal s az innen — messziröi lätott jelek azt bizonyito!täk, hogy a Magyar Pärt ar radikälis uraimat tämo-gatja. És ezt a Magyar Partot felosziatta a kormäny. Haragjäban és elkeseredésében megfe-ledkezett arról, hogy ez az eröszakos intézkedé.s, mely végered-ményében mégis a magyarsäg, a Vajdasäg szeilemi és anyagi több-sége eilen irànyul, nem eredmé-nyezhet mas hatast, minthogy az eddig nem egyéges magyarsägot szilàrd egységbe fogja kovàcsolni s ha a legköze ebbi välasztäsok al-kalmàval sajät lisztàjàval nem is
szerepelhet, olyan lisztàt fog egységesen tàmogatni, amely minden esetre ellenzéki lesz.
Amikor a legutóbbi välasztäsok alkalmäval megkérdezttik a goricsäneceket, hogy miért sza-vaztak a Radics pärtra, azt fe~ lelték: Az urak megtiltottàk, a kortest-ket beesuktäk, hät mi csak azért is Radicsra szavaztunk ! — Az eröszak sem nem jó, sem nem o ko s politika.
Hogyan reprezentälja az àl-lamtitkàr ur az5H5.àllamot
Dr. Lazarevics Milan a kereske-delmi miniszterium ällamtitkärja, a kormäny képviseletében meglàtogatta a zägrebi tavaszi mintavàsàrt. A ma-gas méltósàg viselòjét, amidön a ki-ällitäs teriiletére lépett Radkovič József a kiällitäs elnöke, Dr. Aranitzky Fedor a keresk. miniszterium kor-mànytanàcsosa és Bauer Marko az iparszovetség vezértitkàra Hsérték. Ezzel a kisérettel kereste fel Dr. Lazarevics ällamtitkär a zagrebi Moster féle lakkgyär pavilonjät és anélkiil, hogy a kiällitott tärgyakat megszem-lélte volna azt kérdezte a gyärigaz-gatótól, hogy vajjon a gyàr Arandje-lovàcról szerzi-e be a gyärtäshoz sziikséges földet. A gyärigazgatänak igenlö välaszära, az ällamtitkär in-dulatos zavak kiséretében vonta kérdóre, hogy miért nem fizeti meg adössägät a szàllitónak Jovanovics Wladimirnek, aki neki személyes jó-barätja s aki a tartozàs meg nem fi-zetése miatt tönkrement. Donner Gyula gyàrigazgató hiäba mondta, hogy ezt az iigyet itt nem lehet el-intézni s olyan differentiäk vannak, melyek birói dontést igényelnek, az ällamtitkär nem hallgatott szavära s egy gunyos jó napot-tal elhagyta a pavilont.
A * Jutami List « s ennek nyo-màn a „Der Morgen* a következö glossäkat fiizi a hihetetlen esethez.
Megàllapitandó mindenekelòtt, hogy az älllamtitkär hivatalos minö-
ségben làtogatta meg a zagrebi n r väsärt s mint ilyen ällamkölti utazott s tartózkodott Zagre ennélfogva nagyon helytelen, hoi ällemtitkär ebböl az alkalombóR kasso szolgälatokat végez egy barätja részére. Egészen hiheti hogy az ällamtitkär amidön m teriumänak képviseletében a kiäl meglätogatja hivatali älläsät e jiileg arra hasznälja fel, hogy lag késedelmes adósokat fize szoritson vagv egyik perleked érdekében • egy jogvitäba bele kozzék.
Megérthetó, de nem men az eset csak az ältal lesz, hogy Lazarevics Milän az összeomläs Novisadban iigyvéd volt s ny elfelejtette, hogy ezuttal nem iigyvéd hanem mint ällamtitkär repelt a kiällitäson. Csodälato folytatja az idézett lap, — hogy gradban nem értik meg, hof ilyen és az ehhez hasonló olyan hirbe hoznak bennünket a föld elött, amilyen hire még Ti orszägnak sem volt a legsöti baksiskorszakban.
Ez az eset annyira hihetet annyira nem európai, hogy csak tartässal közöljük s a felelössöi két idézett lapra häritjuk.
GLASZI —H1RI
—	Gda szo szi hlapci sovrä'i
Horväth Janes i Kardinar Miska szltrzila pri g. Dr. Labar-i v Kri1 pri Lötmerki. Bild szta szizavoloi szväjc neprijätela. Mäjusa 2.-ga v pa je Horvät vzeo kramp i je so le'zécsemi Kardinäri i kramp v vszèkao tak, ka je nakrätei nato Horvät je odbè'zao v bli'znyi log szkrio v lisztje. Oda je vido ka därje idejo pròti nyemi i zbèTz3 nemogöcsi, sze je steo moriti ta szi je na güti 'žile prek vrezao. bili szo ga i pripelali v spitao Soboto, gdé sze zamdlo vremen drävi, po sterom pride zasz noszti där.
—	Nòvi gerenti. Nameszto oi pivsi gerentov szo imenüvani za
Az anarchistäk.
Az anarkistdk szervezete egyike a legérdekesebbeknek. Központjuk Qenfben volt, de igen sok hivük van Olaszorszdgban és Londonban is. Er-dekes az, hogy az anarkistdkat minden nagyobb vdrosban nyilvdntartja a rendórség és még sem sikerült sohasem megakadàlyozni a merényleteket.
A tett propagandaja valódi ki-fejlódéséhez a XIX. szäzad utolsó ne-gyedében ért el. A mult szäzad igen gazdag volt merényletekben, de minden gaztett közölt legérdekesebbek voltak azok, amelyeket i. tett propa-gnndftjdnak elméleti kifejtöi és hivei, Ravachol és iskoläja követtek el. A mult szäzad utolsó éveiben jelentek meg azok az érdekes tankönyvek, amelyek a merényletek elkftvetésére adtak tandesot és utmutatäst. Ekkor jelentek meg a következö recepthez hasonló dolgok :
»Az ember elmegy egy häz elött, amelynek pincéjében gyulékony anya-gok, alkohol, vagy gyapot van felhal-mozva, a pinceablakon leereszt egy Uvegcsét valamilyen oldattal és nyugod-tan toväbb sétdl. Az iivegeeske eltörik, az oldat szétfolyik és egy negyedörära rä a tüz kitör.«
Ezeknek az elméieteknek legha-talmasabb hivöje, aki azonban gyakor-latilag is müködött, Ravachol volt. Ravacholban mély gyökeret vert a veszély feltétlen megvetése és az a meggyözödes, hogy ennek az erkölcs-telen és degenerält tärsadalomnak semmi joga sincs felhäborodni és er-kölcsröl beszélni.
Ravachol lelkén szämtalan bün-tény szäradt. Megölt egy esomd öreg embert, asszonyt, meggyilkolt egy fiatai leänyt, kirabolt egy sirboltot es csak ezutän követett el kimondottan anarkisztikus merényleieket. 1892. märcius 11 -én bombät vetett egy biró-nak a häzäba, aki röviddel ezelött néhdny anarkista elleni pört vezetett, néhdny nappal késobb Bulot iigyész häzäba vetett bombät. Ezutän a me-rénylet utän el is fogtäk.
Mikor a birösäg elött ällott, pat-hetikus hangen okolta meg tetteit.
— Az anarkia nevében tettem mindent — mondta — az anarkia nevében, mely megfogja alapitani azt a csalädot, ainelyben mindenki csillapit-hatja majd éhségét. Terrorizälni akar-tam a tärsadalmat, hogy meglässa, hogy mi vagyunk az elnyomottak valódi védelmezoi.
Ravacholt ekkor halälra itélték, de azzal, hogy guillottine alä fektették, nem szünt meg az ö iräsainek, tettei-
nek, védobeszédének hatäsa. Ravachol: tanitvänyai haldldért boszut esküdtek. i
A tärgyaläs utän elhatärozta a i tett propagandäja, hogy a tärgyaläs! elnokét, tìgyészét és az eskiidteket levegöbe röpitik. Ez a hatärozat nyil-vänossägra került és nagy rémiiletet gerjesztett.
Az elsö bomba Ravachol meg-boszuläsära november 8-än robbant fel egyik rendörörszoba elött, de a tettes felderitetlen maradt.
Ezutän következett az a szenzä-ciós merénylet, amelyet Vaillant anarkista követett el, midön a kamaräba bombät vetett. A bombavetésnek csak sebesiiltjei voltak, halottai nem, de Vaillan-t mégis halälra itélték. Vaillan a tärgyaläson azt mondta, hogy filozófiai nézeteinek äldozata, märtirja. Védobeszédét kéz-iratból olvasta fel és beszéde telve volt nagy filozofusokból vaiò idézetek-kel. A vérpad lépcsojére ezzel a kiäl-tässal lépett: (Eljen az anarkia.)
Vaillan Léanthier — aki Qeor-gevitsch szerb minisztert szurta le — és Ravachol többi tanitvänyai nem az elvetemedett, alsórangu néposztàlyból regrutälödtak, hanem felvilägosodott, intelligens emberek voltak.
Még közülük is kitünik kegyet-lenségével Emile Henry.
Henry alig volt husz éves, biräi elé került hét bombavetésse dolva. Az egyik bombät egy re paranesnoksäg éptìletébe dobta embert ölt meg vele, mäsik boi pedig egy käv0bäzban pusztito egy csomó embert. A tärgya nagy beszédett tartott és anai elvei mellelt tett hitvalläst. Egyik rényletével Ravacholt, a mäsikkal illant akarta megboszulni.
— Mi a halält vetjük és tudjuk azt viselni. Mert én hogy nem az én fejem az uto amelyet levägtok, halottaink jegyzékéhez még sok nevet csatolni, de az anarkizmust nem jätok megsemmisiteni, mert annak kerei mélyek és végul legyö neteket !
1892. februär otòdikén hai Henry, nyolc napra rä a Ter szällöban és tizennégy nap mu Magdolna templomban robban egy-egy bomba.
Ezek mär végso megnyilvän voltak Ravachol iskoläjänak. bollai, Vaillanttal és Henryvel propagandäjänak nagy emberei nem csak tettben, de elmélet anarkistäk voltak, kipusztultak.
renta: v Gor. Bistrici Krampàcs Stefan, v Biikovnici: Puhan Franc, v V. Dolenci : Bü >sek Jänos. i — Velika občina Murszka Sobota. Štev. 814/1924. Predmet: sprejem apoš-tolskega administratorja Prekmurja. Prebivalstvu velike občine ! Murska pobota, dne 4.-ga màjnika 1924. Naznanim cenjenim prebivalcem, da bride k nam v našo veliko občino dne 2.-ga mäjnika t. 1. popoldan kat. apoš-ilski administrator Prekmurja : prezvi-ieni gospod knezoško Dr. Andrej Carlin iz svojega sedeža v Mariboru, ila opravi pri katoličanih dne 13-ga t. m. prinas svéto férmo. K nam prihaja dne 12-ga mäjnika iz Beltincev in jicer popoldan, odide od näs 13 ga màjnika tudi popoldan v Martjance. Tičakajmo milostivnega z veseljem in starov ljubeznosztjov do višešnyih iastérjev. Sprejem naj bo svečan in ilovesen. Cenjeno prebivalstvo prosim, a se naj udeleži v polnem številu paradno — slovesnega sprejema dne 12-ga maja popoldan pri katoliški cérkvi. Natančna ura še danes ni določena. Določena ura se bode s trobentanjem ignjegascev naznanila istega dneva. Osebno Še tudi prosim vse hižne lastnike in hišne najemnike, da naj se povsod na vsaki hiši razobesijo obadva dneva državne ali narodne zastave toje od zjutra 12.-ga do večera 13.-ga [(pondeljek in torek.) Vsak hižni lastnik ali najemnik naj zčisti pred svojo hi-|žo peške in javne poli, najbolje pa na [Cérkveni, Aleksandrovi in Lendavski [cesti. Tudi se naj hiže po mogočnosti z Ikorinamiokinčajo ali drugače olepšajo. rZa županstvo velike občine gerent : Dr. Š0MEN 1. r.
-	Murska Sobota nagykozség. Szäm : 814/1924. Tärgy: a prekmurjei apostoli adminisztrator fogadàsa. Murska Sobota nagykòzség kozonségéhez ! Murszka Szobota, 1924. évi màjus hó 4-én. .Tudomàsàra adom az igen tisztelt lakós-sägnak, hogy a f. é. mäjus hò 12.-én délutàn hozzdnk a mi nagykOzségiinkbe érkezik maribori székhelyérol Prek-murje apostoli adminisztratora : nagy-méltósàgu és fötisztelendö Dr. Karlin
|Andräs hercegpüspök ur, hogy a f. hó azaz mäjus hó 13.-än kiszolgältassa katholikus lakossägunknak a bérmàlds szentségét. Hozzänk érkezik mäjus 12.-én Beltinci felöl délutàn és eltävozik tötünk mäjus 13.-än ugyancsak dölutän Martjanci-ba. Värjuk onagyméltósàgàt örömmel és az egyhäzi felettes lelki-päsztorok iränti règi szeretettel. A fo-gadàs legyen ünnepi és méltósàgos. Kérem azért az Jgen tisztelt lakössägot, hogy lehetöleg teljes szämban szives-kedjék részt venni az iinnepélyes foga-däsban mäjus 12.-én délutàn a katholikus templom mellett. A pontos óra még nincsen tudva. A meghatàrozandó órdt azon napon a tiizoltók kiirtjellel fogjäk jelezni. Különösen pedig felké-rem a hàztulajdonosokat és bérloket, sziveskedjenek ezen napon häzaikat fellobogózni mindeniitt és pedig ällami zäszlökkal mäjus I2-ének reggelétol 13.-änak estéjéig (hétfon és kedden) Minden hàztulajdonos vagy bérlo szi-veskedjék hàza elött a gyalogiäröt és utcät rendbe hozni és megtiszlogatni, különösen pedig a templom- utcäban, Sändor- utcäban és Lendva-utcäban. A lehetoséghez képest diszittessenek ki a häzak virägokkal vagy szépittessenek meg mäs megfelelö módon. — A nagy-kozségi elöljärösäga. Dr. SÖMEN s. k.
—	Krcsmàrszko drüstvo je té mèszec 7-ga obdr'zalo szvoj drügi rédai gyü-lès v kresmi g. Pliszara v M. Soboti, v nävzöcsnoszti g. Dr. Bratina vlädno-ga tajnika. GyUlés, ki je zaisztino vä '/en büo, pa nemre zagotoviti tiszto vdäno läljemanye, kak bi tö kresmär-siki interess !zeleti rnogo. Prislo je v veesi dugovänyai do sztväme debate,
ki szo sze konesno v zadovolnoszt szklenole. Odebräli szo sze tüdi növi csesztniki. Nameszto pokojnoga Németh Jänosa je odebräni za odbornika Cser-nyavics z M. Sobote. Obsztopili szo od csészti : Fliszär Jo'zef blagajnik i Poz-vék Fülöp täjnik, na steriva meszto szo odebräni : Legenstein Gäza kavarnär z M. Sobote za täjnika, Kühär Stevan kresm. v MärkiSavci pa za blagäjnika.
—	Nòve „bande" na vidèki. Vucsa Gomila sze tüdi prilicsno vidi za räzne demente, är sze tüdi näjdejo nepošteni. Kak szmo informèrani szo na szléd prišli ednoj dobroj organizèranoj tóvaj-szkoj bandi ki je ze dugo ropala ne szamo prinasz oköli, nego i prèk gra-nice na vogrszkom. Voditel, pri sterom je vnögo bläga kohfiscèrano, steroga imé je pa zavolo nedokoncsane preisz-käve täjnoszt, je !ze zapreti, ki pa moesno vödr'zi z tajenyom. Szäd — svércanya !
—	Črenšovci. Nasa kmeeska zvéza lepö dela, är gibanye v nyö »Novine« dén za dnévom bole dävajo. V nedelo na florjänovo buesu sze je pä dobro vöpokäzala nyé mócs, är sze je za mocsnéso organizerala z dvema mrt-vocoma i z deszetirni te'zko ranjenimi v kresmi pod vodsztzom predszed-nika — g. noža. TO je ja delo !
—	Pobijanye pijancsevanya. Narédba okr. glav. z dnéva 20. II. 1923. broj 206/3., stere narédbe čl. 5. prepove pod 16 lèt sztaroj deci, tüdi pijanim pivcom ali notoriesnim pijancom alkoholno pitvino dävati, sztoji esese i dnesz z nàjvéksov sztrogosztjov.
—	Bivši austro-ogrszki oficèrje, pen-zijonèranye. Bivši oficèrje monarhije, ki szo szvojcsasz proszili za szprijétev k szoldacsiji kralevesine SHS pa nylm je prosnya zavrzena bila, opominamo na narédbo min. vojne i mornarice Adj. br. 12965 z dnéva 31. III. 1924. za volo vlaganya prosnye za penzionira-nye. Tä narédba je na okr. glav. szlü'z-benoj deszki z-obèsana.
—	Poszvetsüvanye zvonov. V sebe-borci szo med bojnov tüdi z rekvirèrali zvoné, zvonik je pa sztao doszèmao präzen. Da naj nezaosztänejo za dober eli i lèpi nämen, szo tüdi i sebebor-szki evangelicsanszki verniki kupili dvä zvonä v Soproni, stere szo t. m. 4.-ga z lèpov parädijov poszvetsüvali i med lèpim gòvorom g. Luthär ev. dühovni-ka z puconec däli prèk szvojemi poz-vänyi. Csirävno je de'zd'zilo, je vno'zi-na näroda prislo na öszvetek.
—	Tobäk za csehszko. Nasa drzäva je poszläla na Češko formulo našega tobäka, ki je tam za dobroga szpoznäni. V krätkom sze szklene zäto pogodba za nas tobäk, ki de lifrani za češko dr'zävo. Zdaj ze vesz bògsi tobäk v tühinszke drzäve odvandra, pa te dö nok pitajo kadilci zakaj szo nasi cigareti, cigäri i tobäk vszäki dén bo'znèsi i dragsi. More sze znati, „ka koza szita, pa zelie osztäti" tö je ednók nemogòcse.
—	Dröven pènez je raztrgani, raz-csèszani kak vnücsa. Né ednók esi ides kre gräb näjdes na dróvno racsè-szani Va, 1 Din., ki szvedoesi ka je z csemerämi raztrgani zäto är ga 'ze nisese né steo vzéli. Zaisztino bi !ze vrèmen biló té navolen papér za-menyati, da bi sze né delao närodi kvär, dr'zävi pa né spot.
—	Naznanilo. Državna borza dela v Murski Soboti naznanja, da je pridela na novo poslovati. Sedež uradu je
v občinski pisarni. Uradne ure za stranke so razen nedelj in praznikov vsak dan od 9. do 12 ure. To se naznanya delojemalcem v Prekmurju s pripombo, naj se vseh zadevah tičočih se posredovanja delovnih moči, oziroma delu ; in služb, obračajo od sedaj dalje na podpisano borzo deh*. - Dri. borza dela v Murski Soboti.
—	Savrseni lok protiv reumatizma.
U Beogradu u Kosovskoj ulici 43 otvo-rio je hemijskobaktoriolesku laborate-riju Dr. Kahlojev, gde izradjuje svoj znameniti lok Radio-Balsanika protiv svih vrsta reumatizma. Lok Dr. Kahle-jova postigao je izvanredne razultate ne samo u našoj državi več i u inos-transtvu, o semu svedece zahvalna pisma izlecenih pacijenata. Radio-Balsa-mika osniva se na sasvim novim prin-cipima, te te absolutno neškodljiv srcu. Bolesnici koji su se godinama ločili po raznim kupatilima izločeni su za 2—3 flasice tega čudotvornog loka-
—	Halälozäs. Sulyos csapäs érte Gredär Lajos polgärtärsunkat. Ifju szép hiivese szül. Baradics Szidónia härom heti szenvedés utän e hó 6-än meghalt. Temetése csütörtökön d. u. volt nagy részvét mellett.
—	Hajléktalan lett a vàmhivatal. A murska-sobotai vàmhivatal helyiségé-nek bérét a hàztulajdonos kérelmére a lakàsbirósàg felemelte. Ezt a fel-emelt bért a vàmhivatal nem fizette meg. Hogy miért nem fizette meg az egyenlöre mellékes. Ha a kincstàr a bérlo akkor szokva vagyunk màr ahhoz, hogy a felszólitàsokra azt a feleletet kapjuk, hogy nincs kóltség-vetésileg megàllapitott fedezet. A la-kàsrendelet kimondja, hogy ha a bérlo 2 hónapi hàzbérrel adós marad, a bérbeadónak joga van a bérletet birói uton felmondani. A vàmhivatal hàzigazdàja is igy eselekedett s a jàràsbirósàg a felmondàst jogosnak és tórvényesnek ismerte el, aminek az a kovetkezménye, kogy amennyi-ben a ftlsö birósàg az itéletet meg nem vàltoztatja a vàmhivatalnak jul. 1-én a helyiségeket végrehajtàs ter-hével ki kell üresiteni. — Ez idàig a hàztulajdonos dolga, akinek kétség-teleniil igaza vau. Màs kérdés azonban, hogy mi lesz a vàmhivatallal, amelynek nincs hovà költözködni. Ez màr kozérdek, mert ha a vàmhivatalnak nincs helyisége, el fogjàk he-lyezni Murska Sobotàból. Ennek pedig nem szabad megtorténni. A kér-désre a jövö szàmunkban bövebben vissza fogunk tèrni.
—	Uj vizum rendelel. Az utazàsi engedélyekért való.keile-metlen szaladgäläs, mely minden egyes ut elött annyi gondot oko-zott, a közel jövöben jó részben meg fog szünni. Illetékes helyröl nyert informatiók alapjàn közöl-hetjük, hogy uj rendelet késztil, amely szerint azok akiknek több-ször kell utazniok 6 hónapra szóló vizumot fognak knp; i az eddigi 30 napos helyett s az ilyen visummal többször is lehet oda és vissza utazni
—	Volt osztràk-magyar tisztek nyug-dijjazàsa A hadügyminiszterium az 1924. évi mare. 24-én kelt Adj. br. 12965 sz. alatt kiadott rendeletével figyelmezteti azon volt osztràk-magyar tiszteket, akik az SHS. kiràlysàg had-seregébe vaiò felvételOkct sikertelenül kérték, hogy nyugdijjaztatäsuk iränti kérvényeiket adjàk be. A rendelet, mely az okrajno glavarstvo hirdetési tàblàjàn van kifüggesztve, részletes utasitàsokat tartalniaz.
—	A részcgség eilen. A keriileti ka-pitànysàg nyomatékosan figyelmezteti a kozónséget és az italméróket, hogy azon mult évi rendeletét amely szerint tilos szeszes italt adni illetve ki-szolgàl ni a lß óven aluli gyerme-keknek bàrha szülöi felügyelet mellett vannak is az italmérés helyiségében s a màr rószegeknek vagy kò'/.is-mert alkoholistaknak, — a legszi-gorubban fogja végrehajtani s a rendelet pontos betartàsàt ellenörizni.
v M urski Soboti
ii^aifiBseii^nis
Oo 16 lejt star mladežen dovoljeno 11
IV nedeljo 11. maja.popold.ob 3, večer ob 8 uri :
= MARIE AN TO I NETTE
Život jedne nesretne kraljice u dva diiela po 6 činova
(Dio II.)
U glav. ulozi: DIANA KARENNE

Vstopnina: Gornje lože 10 Din, spodnje lože 8 Din, in II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
11
Poslano *) IZJAVA.
Na piszävo Klekl-novi» Novine« od dnéva 4. V. 1924. pod térn imé-nom .,Märkisa«rci" podpiszani,. koga imé je tam kak odbornika tüdi omenjeno, izjàvlam, ka jesz od toga nikaj nevem i odbornisko „csészt" ne prevzetnem. Obednim pa protestèram pròti täksemi neszrämnomi deli, ki z tàk-simi la'zàmi sesé koga blatiti. Büo szam na tom gyiilèsi, ali szem odisao kak szem vido i csüo tiszto norijo.
MärkiSevci 8. V. 1924.
VLAJ IVAN kmet.
IZJAVA.
Podpiszani Jónàs Sändor na ar-tikulus pod iménom „Markjsavci" ki Z3Ò v „Novine" liszti 4. V. 1924. szle-décse izjàvim là'z je da bi prinasz kinétszka zvéza kaj delala, lä'z je kabi jasz pròti Mörszki Krajini edno rècs pravo, là!z je kabi jesz szprijao od-bornistvo, nego je isztina ka szmo z mrtvimi „odborniki" steli nasztaviti odbor stero sze pa nam tak nè posz-recsiio kak vam to nè. Là'z szamo do prelaza pride csiràvno je tò .,,Novine" specialitàs. Pròti lazom v „Novine" pa protestèram.
Märkisavci 1924. V. 7.
J0NÄS SÄNDOR.
* Za pod tem prinesene ärtiktiUise re-
diteisztvo ueodgovärja.
Trztvo. Kereskedelem.
Blago — Aru.
100 kg. Pšenic?)		— Buza Din		-300
» »	'Zito —	i^ozs >		-225
» »	Ovesz-	-Zab		-275
» »	Ki:korica			-250
? »	Proszò	Koles i		- 300
> *	ILijdina »			200
» »	Szenò	-Széna *	75	-100
» s	Graj —	Bab csres. »		-550
»	zmèsan—vegyes bab			-400
» »	Krumpli »		75	-100
» »	Len. sz	— Len mag »		-500
» »	Del. sz.	—Lóherm. »		2500
1 kg.		III. II.	1.	prima
Bikov.	Bika	II- 12-- 13-		14-—
Telice	° Üszö	t 10- 11-	2-	13 —
Krave	"Š Tebén	■S 7-— 9'- 11--		12—
Teoci	Borju	13-~		15-—
Szvinyé—Serlès		23	—	24-5
Mäszt	I-a— Zsirl-a. . , »			42-50
Zmòcsai-Vaj		, . »		40--
Spej-	Szalona	»		3250
Belice-	-To j äs 1	drb. . . »		1-—
Szhéja vszóko nedelo. Naprej placsilo: !/2 leta 24., V* 12., meszecsno 4., V zviin-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasór-nap. Elöf izetési ära : 7* évre 24, Vé évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikäba 80 Dinar évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztosóg és Kiadóhivatal M A R KIS E V ČI p. M.-SOBOTA
Rokoptszi sze eszi posi'lajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekiil-dendok s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm :
Izjave, poszlano, odprta pisz-ma 150., réden veliki 1—., mäli ogiäsz 0 70 Din. i dävek. Pri vecskràt popiiszt.
Hirdetési ärak négyzett ci ként: Nyilttér és hasonl 150, rendes hirdetés l'Apro hirdetés 0 70 Din. ési illeték. Tobbszorinél engedi
Gazdäikodäs
A Muravidék àllatgazdasàgi ki-mutatósa — a hatósàgi àllatorvos jelentésébol.
Az àllatvnsàruk. Az elmult évben Prekmurje teriiletén 13 kozség-ben Gl ällatväsär tartatott, amelyre dacàra annak, hogy a hasitott körmii ällatok között dühöngö ragadós szäj és körömfäjäs miatt a fertözött köz-ségek 3 hónapi idötartamra le voltak zärva s ez idö alatt az ällatväsärok tartäsa is szünetelt, mégis igen nagy volt a felhajtäs. E fokozottabb mérvii felhajtàsnak oka egyrészt a tnarha-ärak emelkedésére ralò spekulatióban màsrészt pedig abban keresendö, hogy az 1922. évi bö takarmànytermés kö-vetkeztében felszaporodott ällomänyt a gazdäk természetszeriileg apasztani igyekeztek. A 61 väsärra felliajtatott összesen 222 ló, 13.431 szarvasmarha, 8.04G sertés, összesen 21.699 drb.
Az nllatkivitel.Prekmm]e egyet-len szäinbavehetö kiviteli äruja az àllat. A kereskedelmi forgalom 70 szàzalékàt az àllatkereskedeletn teszi. A kivilelre szänt ällatok legnagyobb része leölt älapotban kerül a külföldre. Az 1922. évben 32, 1923. csak 16, hatósàgilag engedélyezett vägöhid müködött. Ezeken levägatäsra került :
> ■M	Szarvas marha	Borju j	Sertés	•G a —i	Kecske
1922	4191	8255	11755	4	3
1923	6477	4897	5455	8	
					
Prekmurje àllatkivitelének fö-piacai: Ausztria, Olaszorszäg és Cseh-szlovàkia. ÉI6 és leölt ällatkivitelünk mennyiségét szemléltetóvé teszi aläbbi täbläzatos kimutatäs :
a z
I
«s
3
u
a
<
CV1
_J
CO o
r- CD
ro (O
LO
CO 'co ^r r-
CM <M Osi
00
•C8 >
O
X
cc
Ci jo co
iO IfM CM jTf<
t- Iti. O l
CO IO !>0 «vi
oo t
do
CN
00 LO
CD CJ> CO
M bfl
Az ezen täbläzatban foglalt mennyiségen kivül különbözö vasuti àllomàsokon, kétségteleniil prekmurjei eredetü s innen hajtott következö mennyiségU ällatok rakattak be külföldre vaiò szällitäs céljàból az 1923. évben 2/0 ló, 426 csikó, 1100 bika, 95 ökör, 2690 tehén 1257 üszö, 1021 borju, 4 kecske, 600 sertés, 7119 baromfi.
Csekély burgonyaterméseink okai
Àltalànos panasz a csekély bur-gonya termések miatt, s- a termésàtla-gok nemhogy fokozódnànak, hanem ellenkezöleg, ugy lätszik, hogy stag-nälnak söt talän csökkenöben vannak.
Eltekintve attól, hogy a burgo-nyänak tényleg nagyon sok ellensége van, tnelyek az utóbbi években egész jelentékeny kärokat okoztak, s fognak a jövöben még többet okozni ha legaläbb is permetezéssel nern védeke-zünk ellenük, a csekély termések oka leginkäbb abban kereshetö és talälha-tó fel hogy a bnrgonyät a legrosszabb talajokra szoktuk vetni s ezeket sem trägyäzzuk ugy miként nagyobb termések elérése céljàból okvetetlenül kel-lene.
Bizonyitja ezen ällitäsunkat azon kisérlet is melyet Hoercker hallei professor végzett, a midön lucerna utän vetett burgonyät s ez eljäräsäval kitünö terméseredményeket ért el.
Egy hectàr lucerna torésbe 60 kg. oldható foszforsavat tartalrnazó müträgya alkalmazäsäval 276 q prima burgonya termett, a mi magyar hol-danként 120 q-nak felel meg, holott nälunk nagyon jó burgonyatermés az, ha 60 q-t erünk el, de sokalta gya-koribb eset az, hog/ csak 30 q körül ingadozik terméstìnk.
Nagyon egyszerii magyaràzata van a dolognak. A lucerna meg a here is légeny-gyujtó novény, tehàt a talajt légenyben gazdagon hagyja vissza, a mihez, ha még könnyen oldható foszfort is adunk, eilättuk a talajt mindazon taplàló anyagokkal a melyre a burgonyànak szUksége van, hogy nagy termést adhasson. A burgonya fokozottabb termoképességét elösegiti azonban az ilyen talajokban a herefélék mély gyokérzete is, me-lyek egyrészt a rothadäs folytàn kitünö tàplàló anyaggä vältoznak ät, de màsrészt a gyökerek üregeiben bizo-nyos mennyiségtì nedv halmozódik fel, atnely a burgonya fejlódésére szintén jótékony hatässal van. Az ilyen talajon termesztett burgonya kemenyitö tartalma is jóval magasabb mint a szegény talajon termesztett, a mi különösen szeszgyärtäsi szem-pontból nagyon értékes dolog.
Nem szùkséges a burgonyànak épen lucerna utän következni, hogy jó termést adjon, mert a kisérlet csak azt bizonyitja, hogy a jó termöeröben levö föld ad jó termést. Ha istàlló trägyäval és szupcrfoszfàttal jó termö-eröbe hozzuk a földet éppen olyan jó burgonya terinéseket kaphatunk, mintha lucerna torésbe vetettük volna azt. Az intensivebb trägyäzäs, a nagyobb burgonya-terméseknek nélktì-lözhetetlen kelléke.
Foszfor tràgyàkról bövebben jövö szäinunkban.
A kettósbirtokosok szàma. A Prekmnrjével hatäros Magyarorszägon 395 prekmurjei egyénnek van birtoka, 472 pedig azon magyar àllampolgà-rok szàma, akik prekmurje temletén is birtokolnak. Jóval kevesebb az Ausztria hatàron a kettósbirtokosok szàrna. 165 prekmurjeinek van Oszträk területen és 33 steiernek van Prek-murjéban birtoka.
Zàdnya dojev.
Dojev sze more rédno oprävlati i pravilno delati. Pri dojevi pa razlócsi-mo pveddojev, ghivno dojov i zàd-nyo dojev Z-preddojevom pripravimo vümen za dojev, zädnya dojev je pa zädnyi hip dojeva, z-s'erim sze more vümen do zädnye kaple o!zmikati, tó je z-präzniti.
Dneszdén ze za tO velko szkrb moremo nosziti pri g vszäkom dojenyè dr je povprek zagvüsno, ka doszta viszi od dojeve, kak sze mlècsnoszt ob-räcsa. Vä'zen je tüdi zädnyi del dojeva, z-sterim sze dela na tó, naj sze vsze mlèko rèszan z-lòcsi z vümena.
Fri zàdnyem dojevi sze more vümen telko csasza obdelävati z sztisz-kävanyom, mü'zd'zenyom i dojevom, ka sze z-lócsi i z-sztiszne zädnya kapla mleka. T ä dojev i z sztiszkävanye pa more gotov réd meti, zdä na prèdnyem zdaj na zädnyem szträni vümena, pä zädnyi levi, prèdnyi prävi i pä naopak, navzkrrz, dokecs je vümen szploj nè szpräznyeno. Z-taksim dojevom lèko I doszégnemo vümena vékso delavnoszt, i pri véksoj delavnoszti vecs mlèka i je vümen v véksoj mòcsi pri oszna'v-1 lanyi mlèka. Koncsno je pa mlècsnoszt szäd vajenyä, tòje tó dobroga dojenyä, póleg drügi pogojov, ki szo temelj dobre mlècsnoszti.
Znäno nam je, ka sze z bo'znim dojevom pokvari krava pri mlècsnoszti, tò je csi sze ne z-sztiszne pri vszäkom dojevi vesz mlèko z-vümena, sze vümena 'zivot kakedno vkUppolégne, po-szène, je nè szamo producèrati vecs mlèka nezmo'zen nego i vszebüvati tüdi nè, Rävno tak je po drügoj szträni isztina, ka sze mlècsnoszt z-dobrim dojevom povzdigne. Glédajmo zäto na tò, ka konesibär ta zàdnya dojev naj réd-na bóde Povszédi v naprèidni dr'zä-vaj i krajinaj sze na tó doszta dä. Tó pa vesi tüdi tä osztra pamet.
MALI OGLÀSZI.
Ne čakaj spomladi!I
Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnice, gladiole, i. t. d. i. t. d.
„vrt"
DŽAMONJA in DRUGOV1 Maribor. Zahtevaj cenike 1
Legujabb Pàrisi és Bécsi kala modelok, kalap ujdonsógok nag vólasztékban raktóron.
Mindennemü kalapalakitäsok el-välaltatnak. Gyäszkalapok 24 örän belül rendelésre elkésztìlnek.
Harisnyäk, bluzok, Noi és gyerme kotények, nói fehérnemtì, függönyöl fätyolok, pipereeikkek legolcsóbb be szerzési forräsa.
Nói kalap 120 Din-tól kezdv kapható.
A. K1RALY trgovina M. SOBOT
Fo-tér Berger féle häz.
Il II II II II II II II II lll^a
«Segygyürük
és bérmàlàsi ajéndékok
legjutänyosabb ärban kaphatók FL1SZÀR PÄL
óràs és aranymtìvesnél
Fall Ing-a és ébresztò órók raktóron
Javitàsok	Veszek
elfogadtatnak. aranyat, ezüstöt
Ug-yanott egy jobbhàzból vaio flu tanulónak felvétetik.
si nei u il si

hézból vaio flu | Ivétetik.
HiEiiii^a
VABILO.

TANULO F1U
jóhàzból vaiò, ügyes pincér és mészà-rosnak azonnal felvétetik C i g ü t h vendégló Beltinci	C-2
BENZIN LOKOMOB1L
12 HP. huzatos, jó ällapotban jutä-nyos ärban eladó. Bövebbet Skrilec lakatosnäl Puconci.	2-2
K ODAJI JE : dvä piszärniskiva sztola v dobrom sztäni. Poglèdne i zvè sze v davčnom uradi v M. Soboti.
Püconszko evang. pèvszko drüs tvo priredi t. 1. rnäjusa 18. v Piiconc na vrti i v prestori gosztilne Küzmit Kälmana dobrocilno pleszni> veszelia póleg szledécsega redovéka :
I.)	„Vecsni Bog" popèvle dalärda
2) „Prelog", prävi Luthär Adäm
3.)	Ant. Nedved : „Mili kraj,'- po pèvle dalärda.
4.)	Gyolai : „Nòcsni prihod" de klamira Kühär Stevan.
5.)	Vadarič: „Edno devo le boi ljubil," popèvle dalärda.
6 ) „Szv. Antona to'zba," naprèdi Kühär Kälmän.
7.) „Zimszka nòta." popèvfc dalärda.
8 ) „Szamovmorec," monolog, na prèda, Kühär Jänos.
9)	„V-szkrivnom meszti le'zé fti ca", popèvle dalärda.
10)	„Poezija," deklamäliva Kü' här Ferenc.
II.)	„Bisztra Mora", popevle da lärda. Vsze peszmi pod vodsztvoni Osväth Sändora.
Vsztopnina : za ozebo 10 Din, za dru'zino 20 Din. ; preplacsila sz« hvale'zno szprejemajo. — Mu'ziko B» ranyova ciganszka banda bode obszlü 'zävala. Poszebna vabila sze ne bodo posilala.
Zacsétek ob 3 vöri popoldné.