Poitnlna plaCana v gotovlni.
Céna — Ara? 1*25 Dtfl.
MÖRSZKA KRAJINA
V érsztveni* politeisni i kulturni íjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. VI. Évf.
Márkisevei, lg27. április 3.
Broj 14. Szám.
Obiászt ali dr'záua.
Vöhőd z-denésnye vérsztvene kríze je neműdoma potrébno dugovanye. Edna med térni nái-potrebnésimi dugoványami náj-potrebnésa. Ka politicsna nasz-prőtsztva, sztrankarsztvo vsze tő resiti zavlacsüje, tő je né za-doszta tisztomi národi, kí vszető dobro vídi, vendar ga pa vé'ze oszebni interess, iakota do »res-tímanya pred ráznimi lűdmí, ali pa zaszleplenoszt napacsni infor-mácij, i zavolo toga predrugacsiti szvojo míszel i djánye je nez-mo'zen, v'zívati szvoje dr'zavlán-szke pravice nemere szamosztoj-no, v dobroj veri csáka i csáka. Tő tüdi szvedocsi na szlaboszt nase politike do národa dobrőte.
Dr'závna uprava kak táksa je nemogőcsa znati za vsze tiszte potrébe, ka 'zeié národ. Ob-ptvim záto né, ár je sztrankar-'sztvo v-nasoj dr'závi na visíni, vsze od naszprőtnikov pridőcsa 'zelénya i prito'zbe nájdejo na glüposzt, vendar pa tüdi i v pro-
bőde nas prekmurszki delavec sztálno ino posteno zaposzleni, na vdérajácse sze naj pázi; da sze dá vszákomi kulturna szvo-boda, národnosztam szvojega je-zika vcsenyé; da sze vérsztveno podigne nase Prekmurje nazáj na szvoj nivo, (oszobito 'zivinoreja tak): da sze podelí z dr'závnov podporov i brezprocentnim po-szojilam csisztokrvna plemen-szka 'zivina, povrné skoda od wetelícsnosztne epidemije, od-pré tranzit szkőz Hodos-Dávid-háza, cenési kxediti za vzorne kmetske investacije ino nagrá-de táksim kmetom, tarifne olaj-save, dobre ceszté, moderno hi-gieno i dobro upravo, mir i pravico, obvézno szakoléranye
(dr'závno ne profita'zelno) za lg VSZC ttlOgŐCSC ! ? kmétske delavce, 'zivíno i pri■	°
pri
delkov, i zadrű'znistvo.
Tő szo nasa szkromna 'zelénya. Té posztávimo mí pred nase competentne i pred nase zasztőpnike pri oblasztnoj i pri dr'závnoj szkupscsini, potom vszé pa proszimo tő nájvísjo instanco, da naj poszlűne nasa 'zelénya. Té dugoványa kémhitreje rese-nyé je obednim resenyé nasega kmetijsztva, 'zivínoreje z-te'zke i neprenoszlive vérsztvene kríze, stero olehkőti escsc i kulturno, sociáino i higienszko rávnote'za. Tő bőde nas haszek, koncsno pa vendar dr'záve, csi zadoszti tem 'zeljam 'ze — obiászt ali dr'záva.
Obrtniska samopomoc.
Na obőnem zboru Skupne obrtne zadruge, átéri se vrSil 25. marca t. 1. v M. Soboti se je sklenilo, da se nastavi v okraju zadruee obrtniSka samopomoé (podporno drüStvo), Stera bo mela vinci láda sztrsnkarija, gde sze | namen dati umrlega élana dru-
szamo pred volítvami opíta národ ka je potrében. Dr'závno upravo bi potrébno bilő 'ze zdáv-na natelko decentralizérati, da bi sze tá v nikelko odbremenila, z-edne sztráni, z-drűge sztráni bi pa ni'zja instanca prvlé i le'zé prisla do sztíkov z národom, ste-roga 'zelénya bi z visjov instan-cov poszredüvaia podrőbno i ob-jektivno i brez sztrankarszke za-hrbtnoszti.
Té cíl bi mogli szluziti, od sztopnye do sztopnye, ni'zje in-stance, od národa neodviszno odebrána: obcsinszka, szrezka i oblásztna uprava. Záto je szfalje-no delo diktírati obcsinszko upravo na obcsinárov glavő, szfaije-no je pa tüdi tő, da sze je usz-táva i zatő prineseni zákon zvr-sávati ne pri nájni'zjoj instanci zacseo, pri obcsiuszkoj i szrez-koj, kí vedno bli'ze sztojl k-náro-di, nego pri oblásztnoj upravi. Csi pa sze je 'ze ednők vszeed-no tak zgődilo, te pa apelératno na oblásztno uprávo, odnyé proszimo poszredüvanye med národa 'zeljov i med dr'závne uprave dobrőtov. Mí prekmurci 'zelémo: da sze nam olajsa dávcsna bre-men, da sze vu tomtáli bazira na hladen faktum ino né po spicli sistemi predpisüje dácsa; da sze szociálno pítanye tá resí, da naj
zini podporo. Kak ilan pristopi lejko vsakSi samostojen obrnik in njegova zena. Vsak £lan pla-6a pri vstopu 5 Din. vpisnine, 5 Din. letnine za upravne stroS-ke in 5 Din za prvi smrtni slu-íaj, skupaj 15 Din. Plaéa samo vsak fclan vsako leto 5 Din. za pokritje upravnih stroSkov in ti éteri med őlani umrje 5 Din. Ői obrtniSka samopomoő ma na primer 500 őlanov, dobi druíina umrlegá ölana 2500 Dinárov taki plaöane, kak hitro predloíi mrt-va§ki üst.
ObrtniSka samopomoő bo za-éelav s svojim delom 1. juiija t. 1. Ci pa §teri med 5!ani umerje po 1. juliju, dobi njegova druiina ielikokrát po pet dinarov, keliko bo mela samopomoő őianov. Vsakgi obrtnik svoj pristop pri-glasi pri naéelstvi zadruge od 11 do 12 ure vsaki den. Vsakái prigla§enec se more lastr.oroőno podpisati na biralni poli in pla-5ati v znesku 15 Din.
Ker je nastavitev resan ve-üke koristi, pa ni privezana z nikíimi veiikimi stroSki, Stero se li samo plaéa v primeru smrti 5 Din. Víipamo se, da se bodo priglasili vsi obrtniki, ki do pre-razmili vaínosti omenjene social-ne ustanovitve.
Szabad kikötőt kér a német kormány Romániától.
A román kormány rendeletet bocsájtott ki, amely felfüggeszii a háború alatt lefoglalt német vagyonok likvidálását. Ez a rendelet kapcsolatban van a folyamatban levő német-román kölcsöntárgya-lásokkal. EzenkiVül Németország és Román között más irányban is igen fontos gazdasági tárgyalások folynak.
Németo;Szág ugyanis azzal az ajánlattal fordult a román kormányhoz, hogy Németország és Románia biztosítsanak egymásnak kölcsönösen szabad-kikötöt Németország felajánlja Romániának
Hamburgot, mint szabat-kikötöt, viszont kéri, hogy biztosítsanak neki Romániában szabad kikötőt, ahol joga (egyen ipartelepeket is létesíteni, amelyekbői Románia bármely pontjára vámmentesen szállíthat árut. A németek hajiandok kötelezettséget vállalni arra, hogy ezeken az ipartelepeken ha iehetséges, csak román munkásokat alkalmaznak.
A nagyfontosságú német-román gazdasági tárgyalások eredménye elé romániai közgazdasági körökben élénk érdeklődéssel tekintenek.
Z-Cerkvene vilice v M. Szoboti szo sze vszi dr'z. urádi, zviin szodnije, kí je vézana k lásztnomi lokálifpresze-lili v Lendavszko vilico. Dugó szo sze csedníli lüdjé, ka zakaj je tő, gda sze je zdaj evek vöpokázao z-!zakla, csi je tő mogőcse. Lüdjé szo naimre goriprisli natő, ka je Cerkevna vilica za té uradé nepríszpodobna. V uráde időcsi lüdjé po tratoáraj hoditi záto nemrejo, ár sze v sztube i naszipe po-tícsejo, po vilici pa záto né, ár je na-nyé blato i voda, gráb pa nega kama
bi sze voda sztékala.
* *
*
Denésnya vláda je vendar méla düsnovészt i milosztivno szrcé do kmeta. Csűla je nikaj od meteiícsnoszti vezdaj, gda je povprécsno 25°/0-ov zivíne ze poginolo. Kak je tő zvédla, da metelícsnoszt ze vékso skedo nemre vcsiniti, kak je 'ze vcsiníla, i ka kmet ze vecs „Distolov" ali „Filexov" niti po polovicsnoj céni nemre kűpiti, je ponüdjena dr'závna podpera. Sto deszét plügov menye zemliscsa má ali nema nikaj zivíne, tiszti dobi „Digtol?
po polovicsnoj céni, ali pa ksenki . . . * *
*
Kompetentne obláSzti bi naj dalé vszem podrejenim financsnim kontro-lam ino zandermerijszkim sztánicam edno okro'znico natő gledőcs, kakse pravice májo za tocsenye alkobolni pi-jacs takzváni »pintis«-je. Náimre sze zgodí v nisterni mesztaj, da té orgáni v nájbogsoj veri tüdi szedecski pijéjo po táksi „gosztilnaj", z sterim dávajo tem „gosztilnicsárom" mőcs do krse-nyá zákona i do fusarsztva kresmár-szke obrti. Kak sze naj pózna te raz-lika med koncesijo i med obrtnim lisztom ?
Agrarna reíorma nescse deliti vecs zemlé med agrarne interessente. Kak je viditi je 'ze prisao edem vérszívó razmeti goszpőd mednyé, kí zná da je tő né na haszek obcsnovérsztve-norni sztáni i né zemli né lasztniki, csi zemlő szamo skvorjanci gno-jíjo . . .
Mí mámo tüdi edno zeleznico-vi-cinalko M. Szobota—Hodos. Tá 'ze-leznica je z-doszti obcsinszki pénez narejena. Ali akcija té 'zeleznice, kí le'zijo v obcsinszki i privátnikov omá-raj nikaj dividende (osztaléka) nepri-neszejo. Ali mogőcse bődo prisziljení té akcionerje péneze vküper dávati na drva, da naj vlák nesztáne na vszáki sztő sztopajov 1 . . .
Zavarovalni prispevki pri okroznem ura-du za zavarovanje delavcev.
Na orozni ur?.d za zavarovanje delavcev se vlagajo pogosta vpraSanja glede vi§ioe zavarovalnega prispe^ka, ki ga sme delodajalec odtegniti delo-jemalcu od zasluzka. S tem v zvezi se tudi pojavljajo pritozbe delojemal-cev, da jim delodajalcí odtegujejo pre-
visoke prispevke. Vslcd tega opozarja okrzni ur;;d. da sme delcdajalec v celoti odbiti namegíencu od njegove plaéa tedenske kot prispevek za bcl-ni§ko zavarovanje, borzo dela in de-lavsko zbornico :
pri dnevnem zasluzku Din.
od od od od od od od od od
2.50 8.-4.40 6.60 9.60 14.— 20.— 28.80 40.-
(I)
do do do do do do do do
•3.60 5.40 8.— 11.80 16 80 24.-34.-48.-
(111.)
(V.)
(VII.)
(IX.)
(XI)
(XIII.
(XV.)
(XVII
Odpad» üp de-lavca prispevek Din. 0.38 0,57 0 85 1.38 2.--2.90 ) 4.14 5.97 .) 8.28
od od cd od od od od od od
pri dnevnem zasluzku Din 2.50 do do do do do do do do
3.60 5.40
11.60 16.80 24.— 34.— 48.—
3.— 4.40 6.60 9.60 14.— 20.— 28.28 40.—
dalje
(II.)
(IV.)
(VI.)
(VIII.)
(X.)
(XII.)
(XIV.)
(XVI.)
(XVIII.)
odpade na dc lavca prispevek Din. 0.47 0.69 1.14 .) 1.65 2.41 3.48 4.97 7.04 9.94
Maiasits ezután a kinai kérdéstől beszélt, majd a legitimizmus ügyére tért át és kijelentette, hogy sokan, akik Budaörsnél rálövettek a királyra, most harcias legitimisták.
V oklepajih so oznaíeni mezdni razredi.
Ako hoéemo dobiti na podlagi goranjega pregleda dnevni prispevek delojemalca v vsakem posameznem mezdnem razredu, delimo navedene svote s 6. íe pa tako dobljeno svoto mnozitno z delovnimi dnevi v mesecu, dobimo meseíni prispevek. Prispevki se raíunajo za vse delovne dni ia praznike v mesecu, izvemSi nedeli. Pri
racunaniu prispevkov se konőne svote do 4 zaokrozijo navzdol, od 5 do 9 pa navzgor.
V zasluzek v svrho odmere za-vBrovalnih prispevkov se raéunajo le prejemki za redni delovni őas.
Prispevek za nezgodno zavarovanje odpade v celoti na delcdajalca.
Éles támadás Olaszország ellen a magyar parlamentben.
A magyar képviselőház péntek délutáni ülésén Maiasits Géza nagyobb beszédet mondott és foglalkozott azokkal a hírekkel, amelyek szerint Magyarország Olaszország felé orientálódik. Támadta Klebelsberg közoktatásügyi minisztert, aki megkoszorúzta azt az asztalt, ahol Mussolini azokat a cikkeket irta, amelyek Olaszországot a központi hatalmak ellen szólította harcba.
A fasizmus nem nemzeti fellángolás, hanem az olasz impe-riaiizmus terrorja az öntudatra ébred munkásság ellen. A fasizmus zsebkérdés.
Mesko Zoltán: Evviva Mussolini.
Maiasits: A fasizmus a nemzeti jelszavak alatti diktatúra az alsóbb néposztály elnyomására. Magyarországnak nincs mit várnia attól az Olaszországtól gazdasági téren sem, amely a cseheket Pozsonyba és Kassára vezette és fegyverekkel látta el. Legfeljebb megkaphatjuk Fiumét, amelynek kikötőjében patkányok és egerek szülészeti klinikát rendeztek be és amelynek raktárait Olaszország nem használja. Nekünk csak egyetlen kedvező külpolitikai orientációnk van, Jugoszlávia felé, amely iparilag felvevőképes. Magyarországot minden érdeke a jugoszláv orientáció felé utalja.
üloszi—Hirek.
-	- Metuljavost pri ljudeh. Zadnji ías so se razoesle govorice, da je v Av-striji obolelo in umrlo veő ljudi na metuljavosti. Nekateri so trdili, da se je to pripetilo v Radkersburgu, drugi pa da v Burgenlandu in so stra-éili ljudi pred uzívanjem prve pomla-danske solate motovilca in regrata. To govorice so popolnomá iz-roiSljene. Po uradnih informacijah Se ni da danes ne v Avstriji pa tudi ne pri nas nobeden obolel na metelja-vosti. Kot je znanstVeno dognano je strah pred uzivanjem pomladanske sa-late, seveda primerno oíiSőene, kar se tiőe metuljavosti,'pcpolnoma Skod-ljivo. V pozuejSih posebno v letnih mesecih je pac lahko nevarno soöivje, ki se uziva surovo, iz moővinsatih in poplavljenih krajev. Srezki poglavar: LipovSek s. r.
—	Gornji Petrovci. Aprila tretjega v nedelo v 9-toj vöri de prinasz nctri-szpelavanye ncWoga katholicsanszkoga plébánosa Cirií Antona. Od nyega csüjemo ka je vrli cslovek ino nász evange!ic*ane tüdi postüja, kak krs-csanszke brate. Za toga volo ga mi tüdi postüjemo in poká'zemo nyerni postenyé sztétn, ka mo ga tüdi mi szprevájali od farofa do nyegove cérkvi.	Petrovcsarje.
— Vasárnapi késelés. A niult vasárnap TurniSíén a nagy misét megelőzőleg botrányos késelést rendeztek a legények az utca közepén. Szokás szerint össze csődülnek a trafikok előtt s ott addig duhajkodnak, mig végre verekedésre, sturkálásra kerül a sor. Most is a nedelicai legények késelték meg Düh Iván lippai újoncot, kinek a fején négy vágást csináltak késsel, ugy hogy éppen elég volt egy vasárnapra.
Nagyon üdvös dolog volnfl, hg fiatalságunk erői a vasárnapi utcai teker-gésről és kamaszkodásro'l leszokna, mert ez csúnyán botránkoztató. Talán a szülők tehetnének valariíit ez irányban ; végre is az első sorban az ő kötelességük a családi fegyelem fenntartása?
—	A becsületes megtaláló. Egy go-milicai egyén a megrendelt koporsö árát fizette ki Maucsecz Iván asztalos műhelyében. Fizetés után erszényét rosszul helyezte el kabát zsebébe, mert az valahogy kicsúszott és a műhelyben maradt. Az illető észre '-éve 700 dinárral terhel tárcája eltEnéséf, azt keresni kezdte, de kezdetben si-keitelenül. A tárcáról az asztalos sem akart tudni. Végre a károsult csendör-segitséget vett igénybe, s ez uton sikerült kideríteni, hogy a tárcát az asz talos találta meg a mühslyben s a pénzt már el is költötte. A csendőrség az asztalost feleségével együtt átadta a dolnja-letidavi járás bíróságnak.
—	Merénylet egy éves kis leány ellen. Turniáőén egy 16 éves félkegyelmű suszter inas becstelen merényletet követett el gazdájának egy éves kis leánykája ellen. A fiút a szülök tetten érték s á'fldták a csendőrségnek. A szerencsétlen suhanc most a dolnja-lendavai járásbíróságnál várja további sorsa intézését.
—	Névtelen levélíró. A turniSőei fá-rában valaki azzal szórakozott, hogy Qreif János káplánnak névtelenül ostoba, ocsárló, fenyegető leveleket irogatott. Miyel ezeknek az alaptalan írásoknak seoki semmi jelentőséget n£ro. tulajdcmositott, az illető az unalmasíá gig vitte a dolgot s végre is nyomozást provokált. A vizsgálat adatai egy egy Nedelicai már nem ép?n fiatal H. József nevű egyénhez vezettek, kit a csendőrség letartóztatott s át kisérte a dolnja-lendavai járásbírósághoz.
—	Leharapta ló a kisbéres kezét. Kántor János béresfiu Halász János jázovai gazda tanyáján szerdán a lovakat etette. Amint az abrakot a jászolba öntötte, az egyik ló elkapta a kisfiú jobbkezét és három ujját leharapta. Amint pedig ki akarta rángatni kezét e ió fogai közül, karja kificamodott.

Özvegy eirjber gyásza.
Irta: L. D.
—	Most már kisirbfltUid tnng;t dat. Járjuk körül a szobákat.
Az éttermen keresztül bementek a hálószobába, hol két ágy állt egymás mellett a creton függönyök alatt.
—	Itt feküdt, mikor utóliára láttam. Az éjjeli asztalkád még ott áli az orvosság, amit utóljára szedett. Még csak azt az örömet sem érhettem meg, hogy én adhattam volna be aeki. Nézd, ez a toilette-asztalkája. Hát nem kedves egy bútordarab ? S ezek voltak a csecsebecséi.
—	S ez a menykő sok íIkcob.
—	Nagyon szerette az illatszereket. Ez például a kedvenc parfümje volt. Nagyon finom illatszer, két tallér ez a kis üveg. Minden hétten elhasznált egyet.
—	Hát az a fehér micsoda, ami a zsöllyére van dobva?
— Ez? a fésülködő köpenye. Hat volt neki ilyen, csupa valódi csipkével diszitve.
—	No nem volt éppen takarékos asszony.
— Az nem, mert vagyonos leáoy veit.
—	Hagyott végrendeletet?
—	Hagyott. Ha a szülei elhalnak, csinos sommát fogok kapni.
—	Ez is némi vigasztalás.
—	Ah — — igen.
Az özvegy nagyot sóhajtott.
—	Hallod-e, cem vagy éhes? — kérdezte hirtelen a hadnagy.
—	Éhes?! — Hát ... az vagyok tulajdonképpen. Vaiami csekélység elkelne rnost reggelire. Qyere nézzük meg, maradt-e valami a kamarában.
Találtak egy doboz szardiniát, füstölt lazacot, sonkát, egy darab sajtot, melynek csak a külseje volt kissé kemény.
—	Hiszen ebből lukullusi lakoma kerül ki. Nagyon jó gazdasszony
lehetett a feleséged, hogy -mindenfélével telerakta a kamarát.
—	Jó gazdasszony ? No ez nem volt éppen erős oldala. Agazdaszony-kodáshoz annyit sem értett, mint ta a muzsikához. A szobalány szerzett be mindent, s mindig borzasztóan becsapott benünket. Hála isten hogy végre megszabadulhattam tőle . . . már mint a leánytól, tudod.
—	Persze. De most leszaladok a pékhez egy kis kenyérért, te meg addig megterítesz, mint legénykorodban szoktuk.
—	Itt áll még két palack sör — tr.ondá az özvegy szomorúan. — Csak meg ne ászosodbtt volna 1 De nini, még egy kis sherry is van a szekrényben. No ez elég lesz.
A két barát nemsokára opulens reggeli mellett ütt. A sör még egész jó volt, a bor pedig egyenesen kitűnő. A társalgás kezdetben megélénkült, később azonban mind nagyobb szünetek következtek az özvegy ember egy egy sóhaja után. Szivarra gyújtottak s a
sherryvel bevonultak a nappali szobába.
A nap barátságosan sütött be, a kanári, aki fris3 eleséget kapott, torkaszakadtából trillázott, a virágok pedig egészen fölüdültek a víztől.
—	Üljünk ablakhoz.
—	Istenem, még itt fekszik a varróasztalon. Egy pár papucsot akart nekem hímezni. Már két hónapja dolgozott rajta. Hát nem csinosak ? Nefelejcs kék selyem alapon, aranygyöngyökkel. Micdig ott szokott ülni abban a karosszékben.
—	Te meg szemben ültél vele, ugy-e ?
—	Nem szerette, ha az ablaknál ültem.
—	Miért nem?
—	Mert .... éppen szemközt lakik egy fiatal özvegy, aki szintén mindig az ablaknál szokott hímezni.
—	Tnlán papucsot a második férje számára ?
—	His* az meglehet.
A hadnagy kitekintett.
(Eolyt. köv.)
m
Zahvala.
V trenutkih najtezje bolesti, ki nas je zadela vsled nenadneiz-gube na§ega ljubljenega soproga in oíeta nam je doálo v tolazbo in uteho toliko dokazov resnií-nega soíutja, da nam ni mogoíe za vsako tolazilo posebej izreíi zbhvalnih besed.
Zato se najprisríneje tem potom zahvaljujemo vsem, ki so nam z dokazi odkritega soíutja ter z darovaniem krasnih vencev in cvetja, kakor s svojo veliko udelezbo na zadnji poti ne-pozabnega pokojnika skuSali olaj-§ati naá bol.
M. Sobota, dne 30. marca 1927. vdova Franca Peterka ín slnovs.
Köszörietnyiívánitás.
Mindazoknak, kik felejthetetlen drága férjem és jo apánk elvesztése alkalmából részvétüket fejezték ki, l ik a megpróbáltatások e nehéz napjaiban segítségünkre voltak, a koszorú adományozóknak s mindazoknak, kik a drága halottat utolsó útjára elkísérték a leghálásabb köszönetünket fejezzük ki.
özv. Péterka Ferencné és gyermekei.
Prekmurska posojilnica r. z. z o. z. v Murski Soboti.
DILANCA
za poslovno leto 1926. Racun zgube in dobicka.
ZOUBA	dobiCek
1
SPORT.
Otvoritev hazenske sezone v Murski " Soboti.
S. K. Ptuj : S. K. Mura.
' S K. Mura otvori v nedeljo dne 3. aprila 1927. letoSnjo hazensko se-zono v prestoiici Prekrrurja. Za na-sprotnika je pridobila izvrstno druzino S. K. Ptuja, tako da nam bo takoj prva tektna v sezoni nudila iz^rsten sportni űzitek. Druíina Ptuja, ki je na koncu lanskega se7ona gladko od-pravila druzino Rapida in dosegnola íasten rezultát 12:5 proti S. K- Ma-riboru je znana po svoji veüki pcztt-vovalnosti in borbenosti. Mura nastopi k tekmi predvidoma s svojo znano obiíajno sedmorico z majhnim spre-ménjeninr postavom. Na centeru bo vodila napad reprez. igralka gdí. Marica Cimperman, na krilih bodo na-stopale Gabi in Erzike Sirbm Slove-nije poznane áuterke.
Tekma se vr§i popoldne ob 3 uri na igriáíu Mure. Prosimo prijatalje sporta, da se k tekmi polnoátevilno udelezijo.
S. K. Ptuj:S. K. Mura.
Vasárnap április 3.-án d. u. 3 órai kezdettel mérkőzik meg Mura hazenaegyüttese Ptuj város csapatával és ezzel megkezdődik az idén a sportélet Murska^íSobotában. Ptuj csapata az ösz folyamán veite Rapid csapatát NVaribor csapatával pedig 12:5 játszott. Ha tekintetbe vesszük a vendégcsapat szívós, kitartó játékát, ugy biztosra vehetjük, hogy nagyon érdekes és kemény küzdelemmel telt mérkőzésben lesz része a sportkedvelő publikumnak.
Sül
iglIISHI
III
|K ,
a
1
V MURSKI SOBOTI
V NEDELJO 3. aprila jjg popoldne ob 3.zveőer ob 8 uri i|
ilzgubila sel 1 Necakinia 1
km	**	ma
| Kako je obiteij iz pro-1 s vincije' u prijestolnici s
| zaigrala veselo, kolo | z u 5 cinova. s
ht
IIHBHIiB
VSTOPNINA
■IHII
Gornje loie
112 Din., spodnje loie 10 Din., gs in II. prostor 5 Dinarjev.
„Ili
Na znanje zupanom!
VOLILNI IMENIK
in
ABECEDNI IMENIK
se dobi pri
IZIDOR HAHN
trgovini v MURSKI SOBOTI.
Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
LJUBLJANA april 2.
100 kg. Psenica—Buza Din. 807—310 'Zito--Rozs » 240— Ovesz—Zab » 167 50 Kukorica	» 205 —
Prosző—Köles » 250— Hajdina	» 300—
Szenö— Széna » 75—95 Qraj—Bab csres. »	300
zmésan—vegyes bab 100 — Krumpli	»\ 100-150
Len. sz.--Lenmag » 370—380 Det. sz.—Lóherm. > 2800-3100
RENKO: april 2.
1 kg.	III.
Biköv.i Bika j ^ 7 -TelicejoÜsző C3 7-— Krave f» Tehén J=o 3/-Teoci J Borjú J"" Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojá3 1 drb.
II. I. prima 7-50 8-— 9-50 7-50 8 - 8-50
9-50 10 — 15-50 16 — . 22 — 30 — 30— . 25— 0.75
PREDMET
Din
Din
Raíun obresti
Kapitalizova-ne obresti hra-nilnih v!og
Predplaíane obresti ^posojil
Preteklega leta zaostale obresti posojil
Plaíane ob resti in posojil
Vrnjene
obresti
Raíun uprav-nih stroákov :
Plaíani uprav-ni stroéki
Raíuninven-tarja:
2-7% cdpis Raíun razliíni
Prehodni síroSki
Racun bilanct
Dobiíek za leto 1926
21351
8
78398 120
81
111992
37091
266
7268
45000
201618
őt
25
06
PREDMET
Din
Raíun cbresti
Prejete obresti posojil
Prejete;rza-mudne obresti
Preteklega leta predplaía-ne obresti posojil
K kreditu pri pis. obresti od tek. raí.
Obresti odde-leza pri Zad-ruzni Zvezi
Raíun uprav-nih stroákov: Vplaíani up-ravni stroáki
Raíun razliíni
Spisi, poát-nina etc.
Vstopnina Prehodni stroáki iz leta 1925.
Raíun bilanci
86629 759
7583 9995 15
50
Din
104981
82934
2780
360
10561
50
50
56
50
201618 06
IMETJE
DOLGOVI
PREDMET
Din
Din
Raíun posojil
a)	vknjizena
b)	na osebni kredit
c)	v tekoíem raíunu
Raíun inven-tarja:
Stanje 31. dec, 1926. 2-7°/o odpis266Din
Raíun razliíni
Delez pri Zad ruzni Zvezi
Raíun bla-gajne:
Gotovina 31. dec. 1926.
1243035
118050
9300
1361085
9800
250
20655
PREDMET
Din
Din
Raíun hranil-
nih vlog: Stanje 31. dec. 1926. Kapita-lizovane hra-nilne obresti
Raíun obresti Predpl. obr. posojil
obresti dele-zev od prej§-njih let
Obr. delezev za 1. 1926.
Raíun izpo-sojil: Kapital
Raíun razliíni Prehodni stroáki
Raíun delez. Stanje 31. dec. 1926.
Raíun rezerve Stanje kon-cem 1. 1925.
Raíun bilance Dobiíek za leto 1926.
17075
40
1391290
412607
17115 808000
7268 21300 80000 45000
1391290
MURSKA SOBOTA, dne 27. marca 1927.
Naőelstvo.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr- Rökopfszi, kl sze ne szhránijo tao leta v domovini : 15 Din. zvfin SHS.,	posílajo:
18 Din. v Ameriko 20 Dia. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i posz!«no V50 Din reklámé 1'— mali oglaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt.
ne vrnéio sze ' Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide	Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára
küldendők:	negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre
■ditelszivo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal	'?> Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-
., ; ,, ,, . „ c ,. , , „.. , witdci/a cnnrvTj	kent: szovoarkozt es nyilttér T.jü, rendes
M A R K I S E V C I br. 20. posta MURSKA SOBOTA.	apróhBrdetég 0-70 Din és ú illeték-
—: Hostni csekovni racsun broj 12980. :— I -—: Postatakarék számla száma 12980. :— i	i\KnciAnfiul onrroHmAnv
Többszörinél engedmény,
Bérbeadó |
I
i
vendéglő, rőfös áru kereskedéssel, trafikkal stb,
vagy csapiárosnak kiadó, teljes berendezéssel kedvező feltételek mellett. Az üzlet templom, iskola és vásártér mellett van; ehez egy nagy kert is tartozik. Családi viszonyok miatt azonnal is. Bővebbet a lap kiadóhivatalában.

SZNEJÉ i MLADO'ZENCI!
Prvle kak szi szpoküpüjete Va§e potrebsesine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY m. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korinaj, vencov, slarov za szneje, strumfle in vsze drobno blago kaj sze pri tej priiikaj nüca.
Velika záloga 'zenszki krs-csákov i lázno traletno in drobno biágo.
Szolidna posztre'zba ! Niszike esne !
A. KIRÁLY
trg. Klobuki perilom in kratkim blagom
MURSKA SOBOTA Glávni trg.	Bergerova hisa.
Proda se
osebni autó
znamke »Austro-Fiat« tipa IC, sedeza 4, konjskih sna-ga 24, brzina 80 km. na sat; „Bosch" naprava za svijetlo i start, sve v naj-boljem redu, dobro chra-njen. Cijena samo 40.000 Din. Autó se nalazi u Ma-riboru. Naslov kod FRANJO KEMÉNY velika kavarna.
VAFIO, PORTLAND CEMENT,
Blanje, Late, Csrepni cigelj za pokrivanje in Premog sve po najfalejsi ceni dobi pri
I
LUXUS AUTÓ
i i
i I
„Austro Fiat", Typ: IC. négyüléses, 24 lóerős, 80 km. sebességű, „Bosch" rendszer start és világításra, mind a legjobb kivitelben, jó állapotban. Ára 40.000 Din Mariborban. Bővebbet FRANJO KEMÉNY VELIKA KAVARNA Maribor.
SÁMUEL HEIMEB
trgovina z mesani blagom MURSKA SOBOTA Kolodvorska ul.
BU——-mmm-n—■
■■II	mgm ||		IIH	
				
Miat 11 ne prniture,
edna „Marrshal" 4 HP, edna „Garret" 4Ví sze po vugodnoj céni oddájo. Vecs sze zvé v „ML1N PUCONCi"
FRANCOSKA LINIJA Cie. Gle. FRANSAT-LANTIQUE V SEVERNO AMERIKO,
H AVRE-NEWYOR
Samo 5 72 dni íez morje v Juzno Ameriko, Cie Chargeurs Réunis, Sud Atlantique in Frans-ports-Haritimes, z velikiini ekspres parniki, ki odha-jajo vsak teden iz Havre, Bordeaux in Marselja v Brazilijo, Argentino, Uruguay, Australijo in
Kanado.
Parobroladjarszko drüstvo
„LLOYD SABAUDO",
szediscse GENOVA.. Generálni zasztöpnik (agent) BANAZ & RUSKO Zagreb, trg. I. br. 16
Rédno, prőszto i expresno prevá'zanye pőtnikov v Zjedinyene Americske Dr'záve (U. S A.) Ju'z-na Amerika (Brazilija, brezplácsno prevá'zanye famili-je, Argentína i Uruguay) Australija i Nova Zelan-dija ino v sze prékoceanszke dr'záve z velikirni i naj-hitrésimi paioládjami, kakíi: Conte Rosse, Conte Verde, Conte Biancamano, Principessa Maria, Principessa Giovanna, Tomaso di Savoia, Prin-cipe di Udine itd.
Odhod iz Ljubljane vsak teden.
Tozadevna pojasnila daje brezplaőno
IVAN KRAKER zastopnik
Francoske linije Cie. Gle. Franssantíantique v LJUBLJANI, Kolodvorska ulica 35.
Vsze za to potrébne tanácsé ino predbele!zbe (előjegyzés) za presztore zvrsáva naipripravnése i brezplácsno :
BANAZ & RUSKO Zagreb, Trg 16., Beograd Karadjordjeva ul.
Split, Dubrovnik i Gruz ino Podzasztőpniki: Kodjasií Qjordjc, Bitolj, Zanatlijska 35. Lloyd Sabaudo, Sombor, Kralja Petra ul. 30- Lloud Sabaudo, Ljubljana, Dunajska cesta 38., Lloyd Sebaudo, Veliki Becskerek, Svetosavska 7., ino Makarska, Metknvií i Korőula.
NA VELKOÜ
MOTORI!
Zaszíopszivo za Frekmurje pri
EMECZJANEZ
trgovci z 'zeleznino
v MURSKI SOBOTI.
NA MÁLOÜ
NA VELKOÍ!