III EGYÉNI ESETEK Ljubljana, 2022. április Éves jelentés 2021 Miha Lobnik, esélyegyenloségi biztos Az esélyegyenloségi biztos eloszava A 2021-es éves jelentés két részbol áll. A jelentés elso része, a „Rendszerszintu áttekintés” összefoglalja az állami szerv tavalyi muködését, mind az egyéni esetekben, mind társadalmi szinten. Statisztikai adatokat tartalmaz az elmúlt évben elvégzett munkáról és a Hivatal által az egyenloség, az esélyegyenloség és az egyenlo bánásmód területén végzett feladatok széles körét mutatja be. A jelentés második része, az „Egyéni esetek” részletesebben leírja a Hivatal termékeit. Ezzel arra a kérdésre ad választ, hogy miért volt valaki kedvezotlenebb bánásmódban részesítve. Az ok lehet egy személyes körülmény, amely olyan tulajdonsággal ruház fel egy embert, amelyet nem o választ, pl. nem, életkor, fogyatékosság stb. A kezelt esetekbol az is mindig látható, hogy a társadalmi élet mely területén került sor a diszkriminációra. A jelentés bemutatja azokat az eseteket is, amelyeket az emberek igazságtalanságként érzékeltek, de nem felelnek meg a Diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvény (ZVarD) által meghatározott feltételeknek, amelyek elengedhetetlenek annak megállapításához, hogy történt-e diszkrimináció a ZVarD szerint vagy sem. Fontos társadalmi kérdésekrol van szó, amelyekre a Hivatal nem tud a válaszolni a törvényben meghatározott hatáskörén belül. Ugyanakkor éppen azért mutatja be oket, mert bár nem felelnek meg a diszkrimináció jogi definíciójának, mégis ezek fontos kihívások, amelyekkel a társadalomnak szembe kell néznie. A Hivatal munkáját 2021-ben is jelentosen befolyásolta a covid-19 terjedése. A lakosság nehézségei miatt a Hivatalnál több tanácsadásra került sor, valamint több diszkriminációs feljelentést kaptunk és kezeltünk, és az elmúlt idoszakokhoz képest több ajánlást készítettünk a diszkrimináció elleni védelem területének javítása érdekében. A jelentés azt mutatja, hogy a nehéz helyzet ellenére sikeresek voltunk az egyének problémáinak megoldásában, valamint az állammal és a civil társadalommal való együttmuködésben is. A Hivatal munkáját az elmúlt évben továbbra is jelentosen befolyásolta a covid-19 terjedése. Szlovénia lakosságának nehéz helyzete miatt több tanácsadást folytattunk a Hivatalnál, több diszkriminációs feljelentést kaptunk és kezeltünk valamint több ajánlást készítettünk, hogy javítsuk azoknak az embercsoportoknak a helyzetét, akiket a covid-19 terjedése leginkább érintett. A 2021-es éves jelentés átfogóan bemutatja a Hivatal hozzájárulását az egyenlo esélyekkel rendelkezo társadalomhoz. Ezúton szeretném megköszönni az alkalmazottak professzionális és szorgalmas munkáját. Valamint szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik továbbra is támogatják az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal muködését, tevékenységeit és fejlodését. Miha Lobnik ESÉLYEGYENLOSÉGI BIZTOS Ljubljana, 2022. április A 2021-ES ÉVES JELENTÉS TARTALMA A rendszerszintu áttekintés tartalma 1 AZ ÁLLAMI SZERV MUKÖDÉSE 2 AZ ÁLLAMI SZERV TEVÉKENYSÉGEI 3 A HIVATAL EGYÉNI ESETEKKEL TÖRTÉNO MUNKÁJA 4 TANÁCSADÁS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS TÁMOGATÁS 5 KÉPVISELET ÉS KÍSÉRET A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSOKBAN 6 DISZKRIMINÁCIÓ-MEGÁLLAPÍTÁS 7 A SZABÁLYOK DISZKRIMINATÍV JELLEGÉNEK ÉRTÉKELÉSE 8 ADATOK A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI VÉDELEMROL – MÁS ÁLLAMI SZERVEK 9 DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI VÉDELEM TÁRSADALMI SZINTEN 10 A HIVATAL AJÁNLÁSAI 11 INTÉZKEDÉSEK A DISZKRIMINÁCIÓ MEGSZÜNTETÉSÉRE ÉS AZ EGYENLO BÁNÁSMÓD ELOMOZDÍTÁSÁRA 12 A HIVATAL KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE 13 OKTATÁS, TUDATOSSÁGNÖVELÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS 14 A HIVATAL EGYÜTTMUKÖDÉSE A CIVIL TÁRSADALOMMAL 15 A HIVATAL EGYÜTTMUKÖDÉSE ORSZÁGOS SZINTEN 16 A HIVATAL NEMZETKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉSE A egyéni esetek tartalma 1 A DISZKRIMINÁCIÓ SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNYEI 1.1 NEM 1.2 NEMZETISÉG 1.3 FAJ VAGY ETNIKAI SZÁRMAZÁS 1.4 NYELV 1.5 VALLÁS VAGY MEGGYOZODÉS 1.6 FOGYATÉKOSSÁG 1.7 ÉLETKOR 1.8 SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ, SZEXUÁLIS IDENTITÁS ÉS NEMI ÖNKIFEJEZÉS 1.9 TÁRSADALMI HELYZET 1.10 VAGYONI HELYZET 1.11 VÉGZETTSÉG 1.12 EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAPOT 1.13 TERHESSÉG ÉS/VAGY ANYASÁG/APASÁG 1.14 ÁLLAMPOLGÁRSÁG 1.15 TARTÓZKODÁSI HELY VAGY ÁLLANDÓ LAKÓHELY 1.16 CSALÁDI ÁLLAPOT 1.17 MINDEN SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNY 1.18 EGYÉB KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK NEM SZÁMÍTANAK SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNYNEK A ZVARD SZERINT VIII 1 A DISZKRIMINÁCIÓ SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNYEI 16 1.1 NEM 19 1.1.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nemi hovatartozást illeto személyes körüménnyel kapcsolatban 19 1.1.2 Diszkrimináció-megállapítás a nemi hovatartozás miatt 22 1.1.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nemi hovatartozás vonatkozásában 24 1.1.4 A Hivatal a nemi hovatartozásra vonatkozó ajánlásai 24 1.1.5 Oktatás és tudatosságnövelés a nemi hovatartozással kapcsolatban 26 1.1.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nemi hovatartozás viszonylatában 27 1.2 NEMZETISÉG 28 1.2.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatban 28 1.2.2 Diszkrimináció-megállapítás a nemzetiségi hovatartozás miatt 29 1.2.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nemzetiségi hovatartozás vonatkozásában 30 1.2.4 A Hivatal a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó ajánlásai 31 1.2.5 Oktatás és tudatosságnövelés a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatban 32 1.2.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nemzetiségi hovatartozás viszonylatában 33 1.3 FAJI VAGY ETNIKAI HOVATARTOZÁS 35 1.3.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatban 35 1.3.2 Diszkrimináció-megállapítás a faji vagy etnikai hovatartozás miatt 37 1.3.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a faji vagy etnikai hovatartozás vonatkozásában 38 1.3.4 A Hivatal a faji vagy etnikai hovatartozásra vonatkozó ajánlásai 39 1.3.5 Oktatás és tudatosságnövelés a faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatban 40 1.3.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a faj vagy etnikai származás személyes körülmény viszonylatában 40 1.4 NYELV 41 1.4.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatban 41 1.4.2 Diszkrimináció-megállapítás a nyelvre vonatkozó személyes körülmény miatt 41 1.4.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nyelvre vonatkozó személyes körülmény vonatkozásában 41 1.4.4 A Hivatal a nyelvre vonatkozó ajánlásai 42 1.4.5 Oktatás és tudatosságnövelés a nyelvre vonatkozó személyes körülménnyel kapcsolatban 42 1.4.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nyelvre vonatkozó viszonylatban 42 1.5 VALLÁS VAGY MEGGYOZODÉS 43 1.5.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatban 43 1.5.2 Diszkrimináció-megállapítás a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény miatt 46 1.5.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény vonatkozásában 46 1.5.4 A Hivatal ajánlásai a vallás vagy meggyozodés személyes körülményre vonatkozóan 46 1.5.5 Oktatás és tudatosságnövelés a vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatban 46 1.5.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény viszonylatában 47 1.6 FOGYATÉKOSSÁG 48 1.6.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a fogyatékosságra vonatkozó személyes körülménnyel kapcsolatban 48 1.6.2 Diszkrimináció-megállapítás a fogyatékosság, mint személyes körülmény miatt 52 1.6.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a fogyatékosság, mint személyes körülmény vonatkozásában 55 1.6.4 A Hivatal fogyatékosságra, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 56 1.6.5 Oktatás és tudatosságnövelés a fogyatékossággal, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 60 1.6.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a fogyatékosság, mint személyes körülmény viszonylatában 61 1.7 ÉLETKOR 62 1.7.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás az életkorral, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 62 1.7.2 Diszkrimináció-megállapítás az életkor, mint személyes körülmény miatt 65 1.7.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése az életkor, mint személyes körülmény vonatkozásában 66 1.7.4 A Hivatal az életkorra, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 71 1.7.5 Oktatás és tudatosságnövelés az életkorral, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 75 1.7.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal az életkor, mint személyes körülmény viszonylatában 77 1.8 SZEXUÁLIS ORIENTÁCIÓ, SZEXUÁLIS IDENTITÁS ÉS NEMI ÖNKIFEJEZÉS 78 1.8.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 78 1.8.2 Diszkrimináció-megállapítás a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülménnyel kapcsolatban 80 1.8.3 A szabályozások diszkriminatív jellegének értékelése a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 81 1.8.4 A Hivatal ajánlásai a szexuális irányultság, a szexuális identitás és a nemi önkifejezés, mint személyes körülményeire vonatkozóan 82 1.8.5 Oktatás és tudatosságnövelés a szexuális irányultság, a szexuális identitás és a nemi önkifejezés, mint személyes körülményeire vonatkozóan 84 1.8.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a szexuális irányultság, a nemi identitás és a szexuális megnyilvánulás, mint személyes körülmények tekintetében 84 1.9 TÁRSADALMI HELYZET 85 1.9.1 Tanácsadás, informálás és támogatás a társadalmi helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 85 1.9.2 Diszkrimináció-megállapítás a társadalmi helyzet, mint személyes körülmény miatt 85 1.9.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a társadalmi helyzet, mint személyes körülmény vonatkozásában 85 1.9.4 A Hivatal a társadalmi helyzet, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 86 1.9.5 Oktatás és tudatosságnövelés a társadalmi helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 87 1.9.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a társadalmi helyzet, mint személyes körülmény viszonylatában 88 1.10 VAGYONI HELYZET 89 1.10.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vagyoni helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 89 1.10.2 Diszkrimináció-megállapítás a vagyoni helyzet, mint személyes körülmény miatt 91 1.10.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a vagyoni helyzet, mint személyes körülmény vonatkozásában 92 1.10.4 A Hivatal ajánlásai az anyagi helyzet, mint személyes körülményre vonatkozóan 93 1.10.5 Oktatás és tudatosságnövelés a vagyoni helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 94 1.10.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a vagyoni helyzet, mint személyes körülmény viszonylatában 94 1.11 OKTATÁS 95 1.11.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vagyoni helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 95 1.11.2 Diszkrimináció-megállapítás a végzettség, mint személyes körülmény miatt 96 1.11.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a végzettség, mint személyes körülmény vonatkozásában 97 1.11.4 A Hivatal a végzettség, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 98 1.11.5 Oktatás és tudatosságnövelés a végzettség, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 98 1.11.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a végzettség, mint személyes körülmény viszonylatában 99 1.12 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 100 1.12.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás az egészségi állapot, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 100 1.12.2 Diszkrimináció-megállapítás az egészségi állapot, mint személyes körülmény miatt 104 1.12.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése az egészségi állapot, mint személyes körülmény vonatkozásában 105 1.12.4 A Hivatal ajánlásai az egészségi állapot, mint személyes körülményre vonatkozóan 106 1.12.5 Oktatás és tudatosságnövelés az egészségi állapot személyes körülménnyel kapcsolatban 107 1.12.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal az egészségi állapot, mint személyes körülmény viszonylatában 108 1.13 TERHESSÉG ÉS/VAGY SZÜLOSÉG 109 1.13.1 Tanácsadás, információ és támogatás a terhesség és/vagy szüloség, mint személyes körülményeivel kapcsolatban 109 1.13.2 Diszkrimináció-megállapítás a terhesség és/vagy szüloség személyes körülmény miatt 111 1.13.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a terhesség és/vagy szüloség, mint személyes körülmény vonatkozásában 112 1.13.4 A Hivatal a terhesség és/vagy szüloség, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 112 1.14 ÁLLAMPOLGÁRSÁG 114 1.14.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás az állampolgárság, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 114 1.14.2 Diszkrimináció-megállapítás az állampolgárság, mint személyes körülmény miatt 116 1.14.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése az állampolgárság, mint személyes körülmény vonatkozásában 117 1.14.4 A Hivatal az állampolgárság, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 118 1.15 TARTÓZKODÁSI HELY VAGY ÁLLANDÓ LAKÓHELY 120 1.15.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a tartózkodási hely vagy állandó lakhely, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 120 1.15.2 Diszkrimináció-megállapítás a tartózkodási hely vagy állandó lakóhely, mint személyes körülmény miatt 121 1.15.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a tartózkodási hely vagy lakóhely, mint személyes körülmény vonatkozásában 122 1.15.4 A Hivatal ajánlásai a tartózkodási hely vagy állandó lakóhely, mint személyes körülményre vonatkozóan 123 1.16 CSALÁDI ÁLLAPOT 124 1.16.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a családi állapot, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 124 1.16.2 Diszkrimináció-megállapítás a családi állapot, mint személyes körülmény miatt 124 1.16.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a családi állapot, mint személyes körülmény vonatkozásában 124 1.17 MINDEN SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNY 125 1.17.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás 125 1.17.2 Diszkrimináció-megállapítás 125 1.17.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése 125 1.17.4 A Hivatal ajánlásai 125 1.17.5 Oktatás és tudatosságnövelés 126 1.17.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal 129 1.18 EGYÉB KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK NEM SZÁMÍTANAK SZEMÉLYES KÖRÜLMÉNYEKNEK A ZVARD SZERINT 130 1.18.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás 130 1.18.2 Diszkrimináció-megállapítás 140 1.18.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése 140 2 MINISZTÉRIUMOK ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEK 144 3 MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 146 16 Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a Hivatal munkájáról és az elért eredményekrol a diszk­rimináció személyes körülményei szerint, mint ahogy azok a Diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvényben (ZVarD) fel vannak sorolva. A személyes körülmények a ZVarD szerint a következok: nem, nemzetiség, faji vagy etnikai származás, nyelv, vallás vagy meggyozodés, fogyatékosság, életkor, szexuális irányultság, szexuális identitás és nemi önkifejezés, társadalmi helyzet, pénzügyi helyzet, végzettség vagy bármilyen más személyes körülmény. A fejezet bemutatja a Hivatal munkájának lényeges eredményeit: 1. Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás 2. diszkrimináció-megállapítás 3. a szabályok diszkriminatív jellegének értékelése, 4. a Hivatal ajánlásai, 5. oktatás és tudatosságnövelés, 6. a Hivatal együttmuködése a civil társadalommal. A ZVarD 2. cikke meghatározza a társadalmi élet azon területeit is, amelyeken az állami szer­veknek, a helyi közösségeknek, a közhatalom birtokosainak, valamint a jogi és természetes személyeknek tiszteletben kell tartaniuk a diszkrimináció tilalmát. A területek (ügyszámok) a következo színekkel vannak jelölve: Munka és foglalkoztatás • A foglalkoztatáshoz, az önfoglalkoztatáshoz és a foglalkozáshoz való hozzáférés felté­telei (beleértve a kiválasztási kritériumokat és a foglalkoztatás feltételeit, függetlenül a tevékenység típusától és a szakmai hierarchia minden szintjén, ideértve az eloléptetést is); • hozzáférés a pályaorientáció és tanácsadás, a szakmai és muszaki oktatás, képzés, to­vábbképzés és átképzés minden formájához és szintjéhez, beleértve a szakmai gyakor­latokat is; • foglalkoztatási körülmények és munkakörülmények, ideértve a munkaszerzodés felmon­dását és a fizetéseket is. Szakszervezeti tagság • Tagság és részvétel munkavállalók vagy munkaadók szervezetében vagy bármely olyan szervezetben, amelynek tagjai egy adott szakmát folytatnak, ideértve az ilyen szerveze­tek által nyújtott elonyöket is. Szociális jogok • Szociális védelem, ideértve a szociális biztonságot is; • szociális ellátások. • Egészségügyi ellátás. Egészségügyi ellátás A diszkrimináció személyes körülményei Oktatás • Nevelés és oktatás. Áruk és szolgáltatások piaca • A nyilvánosság számára elérheto árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, beleért­ve a lakásokat és a lakásellátást. Egyéb • Ebbe a területbe tartoznak a fenti kategóriákba nem sorolható és minden területet egy­szerre érinto ügyek vagy a diszkrimináció elleni védelem általános területe. 1.1 Nem 1.1.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nemi hovatartozást illeto személyes körüménnyel kapcsolatban A nokkel szembeni kedvezotlenebb bánásmód a munkahelyen és a nok muszaki szakmákra való alkalmatlanságával kapcsolatos eloítéletek lehetséges diszkriminatív bánásmódra utalnak A Hivatalt két különbözo munkáltatónál foglalkoztatott személy kereste fel állítólagos mun­kahelyi diszkrimináció miatt. Az elso áthelyezésrol, az új határozott ideju szerzodés megkö­tésérol és a felettese fenyegetozésérol számolt be, amikor megpályázta a cég muszaki szek­torának elemzomérnöki állását, ami állítólag egy férfi kollégának volt lefoglalva. A második a munkaszerzodés alapján végzett elsodleges munkájáról és a gépi munkavégzéshez szükséges képzésrol számolt be, amely során munkáltatója nem akarta aláírni a „gépészmérnöki szer­zodést” mert no, pedig most valóban ezt a munkát végzi. A Hivatal az ügyfeleknek kifejtet­te, hogy a munkaviszonyok terén számos nemzetközi jogi törvény mellett a diszkriminációt a ZVarD és a munkajogi törvény is tiltja. A szlovén jogszabályok egyértelmuen illegálisnak, tiltottnak vagy diszkriminatívnak tekintik az egyének nemük miatti kedvezotlenebb bánás­módot. A Hivatal bemutatta az ügyfeleknek jogi lehetoségeiket, és megismertette oket a for­dított bizonyítási teher intézményével. Az ügyfelek nem döntöttek a Hivatal elotti eljárás le­folytatása mellett. A tanácsadási eljárások ezzel lezárultak. (0702-57/2021, 0702-163/2021) A családtervezéssel kapcsolatos kérdések az állásjelöltek kiválasztása során nem megengedettek A Hivatalt egy állásjelölt kereste meg az egyik munkáltatónál folyamatban lévo kiválasztási folyamattal kapcsolatban. Megkérdezte, hogy munkáltatójának van-e joga megkérdezni ot az esetleges családtervezésrol az állásinterjún. A Hivatal kifejtette, hogy az ilyen kérdések nem megengedettek. Jelen esetben a nemet, a terhességet és az anyaságot/apaságot tudja azo­nosítani olyan személyes körülményként, amely alapján az ügyfél diszkriminációval szembeni védelmet élvez, de a Hivatal felhívta a figyelmét, hogy a diszkrimináció fennállását csak a közigazgatási eljárás lefolytatása után tudja megerosíteni. A Hivatal ismertette az ügyfél­lel az eljárás menetét, és megkérte, hogy pontosan és konkrétan írja le az eseményeket. A diszkrimináció megállapítására irányuló eljárás megindításához az ügyfélnek sajátkezuleg aláírott javaslatot kell benyújtania a diszkrimináció megállapítására. Az ügyfél a tanácsadás befejezése után nem döntött a további eljárás mellett. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-275/2021) Diszkrimináció szempontja a munkaadók általi személyes és egyéb adatok gyujtése során A Hivatalt egy cég egyik idosebb noi nemu alkalmazottja kereste meg a munkáltatója által neki küldött kérdoív miatt. A kérdoívet csak az idosebb noi nemu dolgozóknak küldték ki, bár a csapatban vannak idosebb férfi munkavállalók is. A hölgy úgy ítélte meg, hogy a kérdoív nem megfelelo a személyes adatok védelme szempontjából, ezért tanácsot kért. A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek, hogy a személyes adatok védelme az információs biztos hatás­körébe tartozik, de a személyes adatok védelme összefüggésbe hozható bizonyos személyes körülményekkel is (az ügyfél a nem és életkor személyes körülményeket hozta fel), amik a diszkrimináció elleni védelem területéhez fuzodnek. A Hivatal felkérte az ügyfelet, hogy abban az esetben, ha az idosebb munkavállalók a kérdoív ill. a kérdoív kitöltésének megtaga­dása miatt vagy bármely más módon munkaviszonyuk alatt kedvezotlenebb bánásmódban részesülnek (az idosebb munkavállalókhoz képest, vagy a fiatalabb munkavállalókhoz képest, nemtol függetlenül), akkor forduljon ismét hozzá. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-162/2021) A munkavállaló munkahelyi jelenlétéhez kötött karácsonyi bónusz elfogadhatatlan diszkriminációt jelenthet A Hivatalt több olyan ügyfél is megkereste, akik a szüloi szabadság miatti alacsonyabb mun­kahelyi jelenlétük miatt nem voltak jogosultak a karácsonyi vagy teljesítménybónuszra, vagy alacsonyabb karácsonyi bónuszt kaptak. A Hivatal megismertette az ügyfeleket a már meg­lévo anonimizált diszkrimináció-megállapítási határozatokról, amelyekben úgy foglalt állást, hogy a karácsonyi vagy teljesítménybónuszhoz való alkalmasság és részesedés megállapí­tásának kritériumai, amelyek az egyéni munkavállaló munkahelyi jelenlétével függnek ösz­sze, sértik a közvetett diszkrimináció tilalmát. Ha azonban a kritériumok között közvetlenül szerepel, hogy a betegszabadság vagy szüloi szabadság miatt távollévo munkavállalók kisebb karácsonyi bónuszt kapnak, akkor ez közvetlen diszkriminációt jelent. Azok a védett szemé­lyes körülmények, amelyek alapján ezekben az esetekben a diszkrimináció következik be, vál­tozatosak, pl. egészség, terhesség, anyaság/apaság, még a nemi hovatartozás is, mert a szü­loi szabadságot továbbra is elsosorban a nok veszik igénybe, az apasági szabadságot pedig csak a férfiak. A Hivatal azt javasolta az ügyfeleknek, hogy a felhozott érvekkel forduljanak a munkáltatóhoz, és amennyiben azt szeretnék, hogy a Hivatal elkezdje kezelni a diszkrimi­nációt, nyújtsanak be konkretizált javaslatot kezelésre, és csatolják az állításaikat igazoló dokumentumokat. A két konkrét esetben az ügyfelek nem döntöttek az eljárás megindítása mellett. Az egyéb esetek, amelyekben az ügyfelek az eljárás megindítása mellett döntöttek, az 1.12.2. és 1.13.2. pontok alatt találhatók. (0702-144/2020, 0702-163/2020) A Szlovén Köztársaság oktatási tevékenységére vonatkozó kollektív szerzodés nem kö­veti a nyugdíj területére vonatkozó jogszabályok tendenciáit a nemek közötti egyenloség tekintetében A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki a Szlovén Köztársaság oktatási tevékenységé­re vonatkozó kollektív szerzodés 62. cikke alapján állította a diszkrimináció fennállását. Ez ugyanis eloírja, hogy a tanulási kötelezettség két órával csökken, férfiaknál 35 év, noknél pedig 30 év szolgálati ido után. A gyakorlatban egy ilyen rendelkezés úgy muködik, hogy a férfiak ugyanannyi ledolgozott óra után öt évig alacsonyabb fizetést kapnak, mint a nok. A Hivatal megállapította, hogy ez a kollektív szerzodés olyan rendelkezése, amely követi az 1992-es nyugdíjjogszabályt, de nincs összhangban az új trendekkel ezen a területen. A Hiva­tal kifejtette az ügyfélnek, hogy megállapításai formálisan nem szólhatnak bele a munkálta­tók és a munkavállalók képviseloi közötti kollektív tárgyalásokba, ill. a kollektív szerzodések tartalmába. A Hivatal a tanácsadást követoen ajánlást intézett az Oktatási, Tudományos és Sportminisztériumhoz, valamint az oktatási területen szervezett reprezentatív szakszer­vezetekhez a kollektív oktatási szerzodés 62. pontjának módosítására. Az ajánlásra választ nem kapott. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-16/2021/2) Különbözo kiszámítási százalék a férfiak és a nok nyugdíjának megállapítására A Hivatalt két ügyfél kereste meg azzal a váddal, hogy a ZPIZ-2 alapján meghatározott nyug­díj kiszámítási százaléka diszkriminatív a férfiakkal szemben. A Hivatal az ügyfeleknek ki­fejtette, hogy a ZPIZ-2 módosításáról szóló törvény diszkriminációjának 050-4/2019 sz. ér­tékelésében már kifejtette véleményét a fent említett kérdésben, amelyben úgy értékelte, hogy az kiszámítási százalékok különbsége nem jelenti a férfiak és a nok közötti közvetlen diszkriminációt, hanem kivételnek minosül a diszkrimináció tilalma alól. Hozzátette, hogy egy speciális ösztönzo intézkedésrol van szó, amely a nokkel szembeni közvetett diszkrimi­náció megelozésére irányul. Az értékelésben követte az Alkotmánybíróság UI-298/96 11. sz. határozatát 1999.11.11-rol, amely többek között meghatározza, hogy a férfiak és nok közötti tényleges különbségek miatti formális egyenloség egyenlotlenséghez vezetne. Ugyanis a jog­alkotó a férfiakkal és nokkel szembeni eltéro bánásmód mellett figyelembe vette a nok tár­sadalmi helyzetének romlását, amely a nemek hagyományosan és történelmileg kondicionált eltéro társadalmi szerepkörébol fakad. A Hivatal felhívta az ügyfél figyelmét a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadékra is, amely valós gazdasági és társadalmi különbségekre mutat rá. Mindazonáltal követni kell a férfiak és nok közötti egyenloség fokozatos megvalósulását: amikor a nok és férfiak gazdasági és társadalmi helyzetében már nem lesz különbség, illetve lényegesen kisebbek lesznek, az eltéro jogi szabályozásra sem lesz többé szükség. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-162/2020/2, 0702-292/2021) 1.1.2 Diszkrimináció-megállapítás a nemi hovatartozás miatt Egy szüloi szabadságon lévo köztisztviselo hátrányos megkülönböztetése az éves teljesíményértékelés odaítélése során; A Hivatal a köztisztviselovel szembeni diszkriminációt állapított meg az éves teljesítményérté­kelés odaítélésekor. Felettese az értékelés során az újszülött gondozására és védelmére szol­gáló szabadság igénybevétele miatti távollétét is figyelembe vette. A munkavállalóval így az anyaság és a nemi hovatartozás miatt bánt kedvezotlenebbül. A Hivatal ebben az ügyben a diszkriminációt egy statisztikai elemzés alapján erosítette meg, amely nyilvánvaló ok-okozati összefüggést mutatott ki a munkahelyen való távollét és jelenlét és a közintézményben dolgozó alkalmazottak túlnyomó többségének értékelése között. A Hivatal a vizsgált ügyre alapozva, valamint annak lehetoségére alapozva, hogy az éves teljesítményértékelés kiosztásánál a távol­maradás kritériuma az állami szerveknél és más közintézményeknél is megjelenhet, a Hivatal hatáskörének megfeleloen körlevél kiadását javasolta a Közigazgatási Minisztériumnak a ZVarD 21. cikkének második bekezdése alapján, amelyben emlékeztetni kell minden állami szervet és közintézményt, hogy az éves teljesítményértékelés igazolt távollét miatti csökkentése köz­vetett diszkriminációt jelent, amelyet tilt a törvény, és a munkavállalók értékeléséért felelos személyek kötelesek ezt betartani az éves teljesítményértékelések kiosztásánál. Az ajánlást betartották. A jogsérto a Hivatal határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Közigazgatási Bíró­sághoz, ahol az eljárás még folyamatban van. (0700-26/2020/41 számú határozat 2021.7.1-rol) Nem minosül diszkriminációnak a kutató eloléptetéséhez való hozzájárulás megtagadása a sikeres mentorálás feltételének nem teljesítése miatt A Hivatal javaslatot kapott diszkrimináció kezelésére, amelyben a kérelmezo közölte, hogy a Szlovén Köztársaság Állami Kutatási Ügynökségének Tudományos Tanácsa (a továbbiakban: ZSA) megtagadta tole az eloléptetést tudományos fomunkatárssá, mert nem teljesítette a mentorálási tevékenység kritériumát. A kérelmezo úgy vélte, a ZSA véleménye indokolatlan, hiszen fiatal kutatójának döntése az anyaság mellett, aki egyébként rendszeresen és eredmé­nyesen látja el a feladatát, és ha nem szült volna megkapta volna idoben a doktori fokozatot, nem szabadna akadályt jelentenie a mentora eloléptetésénél, ha esélyegyenloséggel rendelkezo társadalomban szeretnénk élni. A kérelmezo a Szlovén Tudományos és Muvészeti Akadémia Tudományos Kutatóközpontjában (a továbbiakban: ZRC SAZU) a kutatói beosztásban dolgozók eloléptetésének feltételeirol és eljárásairól szóló szabályzat 33. cikkére támaszkodott, amely en­gedélyezi az egyik kritérium nem teljesítése melletti eloléptetést. A ZSA a hozzájárulás kiadását azzal az indokkal tagadta meg, hogy a mentori tevékenység sikeres elvégzése olyan mutató, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni az eloléptetés során, a más mutatók teljesítésétol függetlenül. Az eljárásban a Hivatal megállapította, hogy a ZSA-nak a Kutatási Rangok Szabály­zata által számára biztosított mérlegelési jogkörében joga volt dönteni arról, hogy a feltételek teljesítésének ellenorzése során nem hagyja figyelmen kívül a befejezetlen mentorálást. A mér­legelési jogkör igénybevételének mellozése azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a ZSA az eloírásokkal szemben járt volna el, vagy hogy a kérelmezot más jelöltekhez képest egyenlotlenül kezelte volna. Más kritériumok túllépése sem alapozza meg a kérelmezo azon jogát, hogy figyel­men kívül hagyják ezt a feltételt. A fentiekre tekintettel a Hivatal nem állapított meg diszkrimi­nációt. A határozat jogeros lett. (0700-40/2020/12 számú határozat 2021.9.7-rol) A munkaügyi ügynökség a Hivatal közremuködése után betartja, hogy az álláshirdetéseknek nemi szempontból semlegesnek kell lenniük A Hivatalt egy harmadik fél tájékoztatta egy álláshirdetésrol, amelyben noket hívtak a kávé­zói állásra. A Hivatal a ZVarD 34. cikke szerinti diszkrimináció megállapítására irányuló eljá­rást vezetett be. Az ügyben megállapítást nyert, hogy a kávézó már nem üzemel, a hirdetést visszavonták, a kávézó jogszeru tulajdonosáról pedig nem lehetett információt szerezni. A ZUP 135. cikkének negyedik bekezdése értelmében a szerv a hivatalból indult eljárást leál­líthatja, ha a lefolytatásához szükséges feltételek már nem teljesülnek, vagy ha a testület úgy ítéli meg, hogy annak folytatásához nem fuzodik közérdek. Mindezekre tekintettel a Hivatal döntéssel határozott a diszkrimináció fennállásának megállapítására irányuló eljárás leállításáról a ZVarD alapján. A döntés jogerore emelkedett. (0700-32/2021/8 számú döntés 2021.11.24-rol) A Szlovén Foglalkoztatási Intézmény a Hivatal közbenjárását követoen szakmai munkatársakat képez ki az álláshirdetésekben szereplo diszkriminatív kritériumok azonosítására és megszüntetésére A Hivatalt harmadik személy értesítette a vitatott álláshirdetésrol. A cég álláshirdetést tett közzé a Szlovén Foglalkoztatási Intézmény honlapján, amelyben azt írja, hogy férfi jelöltet keres. A Hivatal hivatali kötelességbol indított diszkrimináció-megállapítási eljárást. A Hi­vatal az eljárásban megállapította, hogy a cég a férfi nem feltételét nem tüntette fel a hirdetésben, hanem a hirdetés közzététele során tette hozzá a feltételt a Szlovén Foglalkoz­tatási Szolgálat. A Szlovén Foglalkoztatási Intézmény az eljárásban kifejtette, hogy az ok az intézmény technikai jellegu hibája volt, amely a munkanélküliek meghatalmazotti állásba irányítása során következett be. Az intézet közölte, hogy a jövoben el kívánják kerülni az ilyen jellegu hibákat, ezért még jobban odafigyelnek az esetleges szabálytalanságokra, és a következo szakmai továbbképzésen is felhívják a szakmai munkatársak figyelmét az ilyen jellegu hibák lehetoségére. A cégtol és a Szlovén Munkaügyi Intézménytol kapott magyaráza­tok kézhezvétele után a Hivatal úgy értékelte, hogy a céggel szembeni diszkrimináció meg­állapítására irányuló eljárás folytatása ebben az esetben már nem indokolt, mivel kiderült, hogy valójában nem a cég határozta meg a foglalkoztatás vitatott feltételét. Mindezekre tekintettel a Hivatal döntéssel határozott a diszkrimináció fennállásának megállapítására irányuló eljárás leállításáról a ZVarD alapján. A döntés jogerore emelkedett. (0700-42/2021/8 számú döntés 2021.11.24-rol) 1.1.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nemi hovatartozás vonatkozásában A nemek szerint eltéro nyugdíjszámítási százalékok nem minosülnek diszkriminációnak A Hivatal két javaslatot kapott diszkrimináció kezelésére, amelyek a férfiak diszkriminációját állítják a nokhöz képest az eltéro nyugdíjszámítási százalék miatt. A ZPIZ-2 37. cikkének mó­dosításával 2020.1. 1-jétol megkezdodött a férfiak és nok öregségi nyugdíjának kiszámítási százalékos arányok éves fokozatos kiegyenlítése, 2025.1.1-én pedig el lesz érve ezen száza­lékok kiegyenlítése mindkét nem számára. Addig az azonos biztosítási idoszakkal rendelkezo férfiak nyugdíjszámítási százaléka továbbra is alacsonyabb lesz, mint a noké, bár ez a különb­ség minden évben kisebb lesz. A Hivatal ebben a témában már kiadta 050-4/2019 számú ér­tékelését 2019.9.19-én. Kijelentette, hogy a nemek közötti különbség nem minosül a férfiak és nok közötti közvetlen diszkriminációnak, hanem kivételt képez. A magasabb százalékok meghatározása a nok öregségi nyugdíjának kiszámítására valójában és ma is viszonylag hosz­szan tartó speciális (ösztönzo) intézkedésnek minosül, amely megakadályozta és megelozi a nokkel szembeni tényleges közvetett diszkriminációt a férfiakhoz képest. Ezt az intézkedést a szakadék csökkentésével most fokozatosan megszüntetik, ezzel együtt feltételezve, hogy a nokkel szembeni közvetett diszkriminációt hatékonyan felszámolják. A Hivatal értékelése során az Alkotmánybíróság U-I-298/96 sz.1999. 11. 11-i határozatát követte. A javaslatte­vok a különbözo idoszakokban alkalmazott eltéro kiszámítási százalékokkal kapcsolatban is kedvezotlenebb helyzetet állítottak. A Hivatal a fentiekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a nyugdíjba vonuló, illetve különbözo években nyugdíjba vonult személyek helyzetei, amelyekre eltéro jogszabályi rendelkezések vonatkoztak (ZPIZ, ZPIZ-1, ZPIZ-2 – változásokkal), az öreg­ségi nyugdíj kiszámítására szolgáló eltéro százalékok tekintetében nem hasonlíthatók össze. Ugyanis nem azonos vagy hasonló helyzetekrol van szó, amelyeket a ZVarD közvetlen diszkri­minációról szóló rendelkezése ír elo. A fentiekre tekintettel a Hivatal úgy döntött, hogy nem végez részletesebb diszkrimináció-értékelést. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel be­fejezodött. (050-10/2021/6) 1.1.4 A Hivatal a nemi hovatartozásra vonatkozó ajánlásai Ajánlás a Gazdasági társaságokról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslattal kapcsolatban A Hivatal azt javasolta a Nemzetgyulésnek, hogy a Gazdasági társaságokról szóló törvény módosításáról szóló javaslat hozzon létre kötelezo érvényu mechanizmust a nemek kiegyen­súlyozott képviseletének biztosítására a társaságok vezetoi és felügyelo testületeiben. A Hi­vatal emlékeztette a jogalkotót, hogy Szlovénia az elmúlt évek tekintetében le van maradva ezen a téren. (007-4/2019/3) Az ajánlás állapota: Nem vették figyelembe.1 Az ajánlás állapota a 2021-re vonatkozó éves jelentés elkészítésének végén (2022. 3. 31.). Ajánlás a férfiak és nok helyzetének kiegyenlítésére a Szlovén Köztársaságban folyó oktatási tevékenységrol szóló kollektív szerzodés 62. cikkében A Hivatal javasolta a MIZŠ-nek, hogy a reprezentatív szakszervezetekkel közösen módosítsa a kollektív szerzodés 62. pontját oly módon, hogy a férfi és noi pedagógusok, segédoktatók, ombudsmanok, tanárok és oktatók helyzete kiegyenlítodjön a tanítási kötelezettségek csök­kentése terén, hiszen a férfiak jelenleg öt évig alacsonyabb fizetést kapnak azonos számú ledolgozott tanóráért, mint a nok. (0702-16/2021/2) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Ajánlás a közelmúltban szült és határozott ideig dolgozó noi munkavállalók jogi védelmérol A Hivatal azt javasolta, hogy az MDDSZ erosítse meg a nemrégiben szült és meghatáro­zott ideig dolgozó noi munkavállalók védelmét. Különösen a nemi alapú diszkrimináció, va­lamint a munkaviszonyban a nokkel és férfiakkal szembeni diszkrimináció egyéb formáinak hatékonyabb jogi védelmére kötelezte el magát. Javasolta a különbözo lehetséges megol­dások feltárását is a biztonságosabb és folyamatosabb foglalkoztatás elérése érdekében. (0709-20/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a köztisztviselok értékelésérol A Hivatal hatáskörének megfeleloen körlevél kiadását javasolta a Közigazgatási Minisztéri­umnak, amelyben emlékeztetni kell minden állami szervet és közintézményt, hogy az éves teljesítményértékelés igazolt távollét miatti csökkentése közvetett diszkriminációt jelent, amelyet tilt a törvény, és a munkavállalók értékeléséért felelos személyek kötelesek ezt be­tartani az éves teljesítményértékelések kiosztásánál. (0700-26/2020/42) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. A Vecer újság etikátlan tudósítására vonatkozó ajánlás A tudatosságnövelo szerepére való tekintettel a Hivatal azt javasolta a Vecer újságnak, hogy az állítólagos szexuális zaklatásról szóló cikket helyezzék át a „Szórakozás” rovatból egy megfelelobb rovatba. (0705-1/2021/3) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a nok és férfiak esélyegyenloségének 2021-2030-as nemzeti programjáról szóló határozat javaslatáról A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy szüntesse meg a nemi alapú diszkrimináció ti­lalmának meghatározásában lévo jogi hiányosságokat. Intézkedéseket javasolt továbbá az átláthatóság növelésére az összehasonlítható munkáért egyenlo bérezés biztosítása terén, valamint a védelem hatékonyságának erosítésére jogsértések esetén. (0709-19/2021/1) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe véve a politikai és normatív intézkedések megha­tározásával, valamint a Bünteto Törvénykönyv módosításával. Ajánlás a Bünteto Törvénykönyv módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta a képviseloknek, hogy fogadják el azt a törvénymódosítást, amely a nemi és a szexuális eroszak buncselekmények definíciójának megváltoztatását java­solja a megerosíto beleegyezés, illetve az „az igen igent jelent” modellel összhangban. (0070-7/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve a módosított törvény elfogadásával. Ajánlás a Kranji Rendorkapitányság videotartalmára vonatkozóan A Hivatal azt javasolta a Kranji Rendorkapitányságnak, hogy a jövoben ne járuljon hozzá a nemi sztereotípiák erosítéséhez a közösségi oldalakon közzétett bejegyzéseivel. Javasolta továbbá, hogy a tartalom közzétételekor ellenorizzék annak alkalmasságát a diszkrimináció­mentesség szempontjából. (0702-290/2021/2) Az ajánlás állapota: Folyamatban. 1.1.5 Oktatás és tudatosságnövelés a nemi hovatartozással kapcsolatban Kerekasztal a nok elleni eroszakról A Hivatal képviseloje 2021. május 25-én részt vett a Društvo SOS telefon za ženske in otro­ke – žrtve nasilja által szervezett „A szóban rejlo gyulölet eroszakhoz vezet – állítsuk meg a nokkel szembeni eroszakot!” rendezvényen. A résztvevok számos nyitott kérdést vitattak meg, például hogyan lehet megérteni a nokkel szembeni ellenségeskedés és gyulöletbeszéd növekedését, hol húzódik a határ a szólásszabadság és a gyulöletbeszéd között, hogy nott-e az eroszak a covid-19 járvány során, és mi minden járul hozzá ezekhez a változásokhoz. A Hivatal a diszkrimináció ZVarD által meghatározott formáiról beszélt, különös tekintettel a diszkriminációra való buzdításról. Problémaként említette a ZVarD által meghatározott feladatok megvalósítását, különös tekintettel az ellenorzési hozzájárulásokra, valamint arra, hogy nem lehetséges szankcionálni minden jogsértést, így a diszkriminációra való buzdítást sem. Rámutatott továbbá a gyulöletbeszédre vonatkozó empirikus adatok hiányának problé­májára, valamint felvázolta a gyulölet-buncselekményekkel kapcsolatos adatok részletezett rögzítésével szembeni ellenállás problémáját. A Hivatal eloadása a Belügyminisztériumban a nemek esélyegyenloségének integrációjával foglalkozó konzultatív testület tagjainak A Hivatal képviseloi 2021. november 23-án online prezentációt tartottak a Hivatal hatás­köreirol és a nemek közötti egyenloséggel kapcsolatos munkájáról a Belügyminisztérium, a Rendorség és a Belügyminisztérium nemek esélyegyenloségének integrációjával foglalkozó konzultatív testületeinek mintegy 20 tagja számára. A rendszerszintu szempontok, külö­nösen az ajánlások mellett a nemi hovatartozás miatti diszkrimináció-megállapítási esetek bemutatására is sor került. Ismertették a diszkrimináció megállapítására irányuló eljárás menetét, valamint bemutattak néhány aktuális kérdést és adatot a nemi alapú diszkriminá­ció vádjával kapcsolatos esetek statisztikáiról a Hivatal gyakorlatában. 1.1.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nemi hovatartozás viszonylatában A Hivatal találkozott a noi hallgatók egy független csoportjával a szexuális zaklatás és szexuális eroszak megelozésével és kezelésével kapcsolatban Április 30-án a Hivatal munkatársai találkoztak az Rezistence tagjaival. Ez egy informális és önszervezodo, független diáklánycsoport, amely rendszerszintu változásokra törekszik a sze­xuális zaklatás és szexuális eroszak megelozésében és kezelésében az oktatási intézmények­ben és általában a társadalomban. Rámutattak a Felsooktatási törvény hiányosságaira a nemi diszkrimináció tilalma tekintetében, amely nem foglalkozik a hallgatók nemi diszkrimi­nációjával szembeni védelmével, mivel ez a terület a Munkaviszonyokról szóló törvénnyel van szabályozva a karon dolgozók számára. Bemutatták, milyen nehézségek merülnek fel azok­nak a felnott hallgatóknak biztosított segítségnyújtás során, akik véleményük szerint nem rendelkeznek szabályozott segítségnyújtási és támogatási rendszerrel a professzori szexuális zaklatás vagy eroszak esetén. A Rezistence tagjai arra is rámutattak, hogy az iskolai tanterv kivitelezésének minden szintjén hiányos a tudatosságnövelés a nemek közötti kapcsolatokról és a szexuális kapcsolatokról. A Hivatal képviseloi ismertették a Hivatal hatásköreit, milyen eljárásokat folytat le, és milyen módon fordulhatnak hozzá a szexuális zaklatás áldozatai. 1.2 Nemzetiség A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 61. cikke (a nemzeti hovatartozás kifejezése) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon kifejezze hovatartozását saját nemzetéhez vagy nemzeti kisebbségéhez, muvelje és kifejezze saját kultúráját, és használja a nyelvét és az írását. 1.2.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatban A diszkrimináció megállapításához meg kell állapítani, hogy a személyes körülmény-e az oka a rosszabb, ill. kedvezotlenebb bánásmódnak A Hivatalt állítólagos munkahelyi diszkrimináció miatt kereste meg egy ügyfél. Azt állítot­ta, hogy kedvezotlenebb bánásmódban részesült a szakszervezeti tagsága (az ügyfél volt a szakszervezeti elnök) és a nemzetisége miatt. Elmagyarázta az új koronavírus-járvány elso és második hullámában kialakult helyzetét, hisz nem tudta, végezheti-e otthonról a munkáját, várólistára van utalva, vagy éves szabadságot kell kivennie. Késobb várólistára utalták, a töb­bi munkatársa viszont otthonról végezhette a munkát, amiben felismerte a diszkrimináció fennállását. A Hivatal kifejtette, hogy a diszkrimináció megállapításánál ok-okozati össze­függésnek kell lennie a személyes körülmény és a kedvezotlenebb bánásmód között, és ezt az ügyfélnek megfeleloen bizonyítania is kell. Önmagában az a tény, hogy egy ügyfél nem a többség nemzetiségi csoportjához tartozik, nem jelenti azt, hogy diszkriminációról van szó. Az ügyfélnek elmagyarázták, hogy a Hivatalnak milyen intézkedési lehetoségei állnak ren­delkezésére diszkrimináció esetén. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-142/2020) A szociális munkaügyi központ elotti eljárásban történt diszkrimináció vádját a központ döntése elleni jogorvoslatban kell állítani A Hivatalt a nemzetközi védelemben részesülo család nevében kereste meg egy civil szer­vezet a szociális munkaügyi központ feltételezett jogsérto intézkedése miatt, amely ál­lítólag a család nemzetisége miatti diszkriminációnak minosül. A szociális munkaügyi központ ugyanis elutasította a család pénzbeli szociális segélyre, gyermek után járó pót­lékra, kötelezo egészségbiztosítási járulék fizetésére, valamint az egészségügyi szolgálta­tások és a rendkívüli anyagi szociális segély teljes értékére vonatkozó különbözet fedezé­sének jogát. A civil szervezet diszkrimináció fennállását állította az ilyen intézkedés miatt. A Hivatal elmagyarázta, hogy nincs joga más illetékes hatóságok elotti eljárásokba beavat­koznia, és nem értékelheti cselekvéseik jogszeruségét. A civil szervezetnek kifejtette, hogy a szociális munkaközpont intézkedésében tapasztalható törvénytelenségeket, valamint követ­kezetlenségeket a diszkrimináció tilalmának elvével konkrét eljárás keretében kell kezelnie jogorvoslattal. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-160/2020) A bevándorló diákok tanulási támogatása különleges intézkedés lehet az egyenloség biztosítására A Hivataltól egy magánszemély kért segítséget, aki tanulási segítséget szeretne nyújtani bevándorló diákoknak. A Hivatal örömmel hallotta a proaktív munkájára való motiváltságot, és azt a szándékát, hogy a személyes körülményeik miatt különösen veszélyeztetett gyer­mekcsoportot képezo tanulóknak ilyen jellegu segítséget nyújtson. A bevándorló gyermekek meglévo tudásától függetlenül a szlovén oktatási rendszerbe való beiratkozásukkor jogi stá­tuszuk megegyezik az összes többi gyermekével. A legtöbb bevándorló tanulónak azonban speciális segíto intézkedésekre van szüksége ahhoz, hogy ez a veszélyeztetett gyermekcso­port is hatékonyan integrálódhasson a meglévo oktatási rendszerbe. A Hivatal a ZVarD 17. és 18. cikke szerinti, egyenloséget biztosító speciális intézkedésnek minosítette a bevándorló diákok oktatási segédletét, amely a bevándorlók integrációjának támogatása céljából valósul meg. A Hivatal azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy vegye fel a kapcsolatot a területen már dol­gozó szereplokkel, és vegyen részt a civil szervezetek által szervezett önkéntes oktatásban. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-289/2021) 1.2.2 Diszkrimináció-megállapítás a nemzetiségi hovatartozás miatt Nem lett diszkrimináció megállapítva a harmadik országba történo pénzátutalás megtagadása ügyében A Hivatal egy olyan kérelmezotol kapott javaslatot diszkrimináció kezelésére, aki kijelentette, hogy egyenlotlen bánásmódban részesült Libanonba történo pénzátutalási kísérlete során, és a bank egyenlotlenül bánt vele nemzetisége miatt. A kérelmezo pénzt akart átutalni test­vérének a bankfiókban. Amikor az alkalmazott a Western Union nemzetközi pénzátutalási banki szolgáltatás segítségével megkezdte a pénzátutalási eljárást, személyazonosság-el­lenorzés céljából személyi igazolványának felmutatására kérte a kérelmezot. A kérelmezo adatainak számítógépes rendszerbe történo bevitele után bizonyos korlátozások léptek fel, amelyekre a banki munkatárs a következo szavakkal válaszolt: „nem utalhat pénzt, mert ilyen országból érkezett, tudja jól, hogy milyen országból érkezett, tagja-e hazájában va­lamilyen politikai pártnak” stb. A bank ezután a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelozésérol szóló szabályozással indokolta az elutasítást. A Hivatal úgy értékelte, hogy a kérelmezo nem nyújtott be minden rendelkezésre álló bizonyítékot állításaihoz, mégis kije­lentette, hogy néhány bizonyíték a rendelkezésére áll. A Hivatal összes megállapítását tartal­mazó, tájékoztató és pontosító célú levelére sem válaszolt. A fentiekre tekintettel a Hivatal nem erosítette meg a diszkrimináció fennállását. A határozat jogeros lett (0700-48/2019/7, sz. határozat 2021.2.12-ról) 1.2.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nemzetiségi hovatartozás vonatkozásában Az országból való kiutazás korlátozása a járvány megfékezése érdekében a Hivatal értékelése szerint diszkriminatív volt A Hivatal két diszkrimináció-kezelési javaslatot kapott azzal a rendelettel kapcsolatban, amellyel a Szlovén Köztársaság kormánya megtiltotta Szlovénia lakosságának a vörös listán szereplo országokba való utazást a Covid-19 járvány idején kialakult rossz járványügyi hely­zet miatt. A tilalom nem vonatkozott a betegségen átesettekre és a beoltott személyekre, valamint néhány egyéb kivételre. Az elso kérelmezo kijelentette, hogy a Szlovén Köztársaság Kormánya egészségi állapota alapján diszkriminálta ot, mivel nem esett át a covid-19 beteg­ségen, mert betartotta az intézkedéseket, így nem fertozodött meg SARS-CoV-2 vírussal, ugyanakkor nem volt még lehetosége beoltatnia magát. Ez megakadályozta ot abban, hogy hozzáférjen az ingatlanjához a Horvát Köztársaságban. A második kérelmezo rámutatott a belügyminiszter azon kijelentésére, hogy az intézkedésre annak veszélye miatt kerül sor, hogy a polgárok a volt Jugoszlávia országaiba utaznának a húsvéti ünnepek alatt. A második kérelmezo úgy vélte, hogy ezek nyilvánvalóan egyenlotlenséget teremto intézkedések, és cse­lekvésre szólította fel a Hivatalt. Az ország elhagyásának tilalma a Covid-19 fertozo betegség leküzdését szolgáló, a Szlovén Köztársaságba történo beutazás feltételeinek meghatározásáról szóló rendeletben volt meg­határozva (SZK Hivatalos Közlönye, 46/2021). A rendelet 2021.3.29-tol 2021.4.11-ig volt ha­tályos. A Hivatal úgy értékelte, hogy az ország elhagyásának tilalma, illetve a vörös listán szereplo országokba történo utazás, amint az a rendelet 11. cikkének elso bekezdésében meg van határozva, a három részes arányossági teszt szerint a fertozések terjedésének megaka­dályozásának legitim célját követte, de az ennek elérésére használt eszköz csak részben volt megfelelo, foként pedig nem volt (feltétlenül) szükséges és arányos szukebb értelemben a covid-19 betegség ellenorizetlen terjedésének és az egészségügyi ellátórendszer összeomlá­sának, és ezzel nem utolsósorban az állam fennmaradásának veszélyeztetésének megelozé­séhez. Mivel nem lett megerosítve a (közvetlen) diszkrimináció tilalma alóli kivétel, a Hivatal úgy értékelte, hogy a Rendelet 11. cikkének 1. bekezdése szerinti intézkedés diszkriminatív volt. Diszkriminatív volt mindazokkal szemben, akik még nem fertozodtek meg a covid-19 be­tegséggel, vagy nem kaptak védooltást a fertozo betegség ellen (azaz egészségi állapotuk miatt - a SARS-CoV-2 vírus elleni antitestek hiánya miatt), és ugyanakkor nem tartoztak egyik különleges kivétel közé sem (a rendelet 10. cikkének elso bekezdésébol). Szintén diszk­riminatív volt minden olyan személlyel szemben, aki nemzetisége szerint a volt Jugoszlá­via más országaiból származik (azaz nemzetisége és állampolgársága személyes körülmény alapján), akikre nem vonatkoztak az ország elhagyására vonatkozó tilalom alóli kivételek. A jelen ügyben a rendelet a 11. cikkével túlzottan korlátozta a személyek szabad mozgá­sát, mivel (az intézkedés indokolt céljához képest) aránytalanul sértette a hozzáférési jo­got egy másik államban lévo magántulajdonhoz, valamint a magán- és családi élethez való jogot az olyan személyeknél, akik e jogukat a lakóhelyüktol eltéro országban gyakorolják. Tekintettel arra, hogy az értékelt Rendelet az értékelési eljárás alatt már nem volt hatályos, és mivel az Alkotmánybíróság már vizsgálja a Rendelet 11. cikkének állítólagos alkotmány­ellenességét, a Hivatal nem terjesztett elo eljárás megindítása iránti kérelmet az alkotmá­nyosság, ill. a ZVarD 38. cikke szerinti jogszeruség értékelésére. Ezzel lezárult a szabályozás diszkriminatív jellegét értékelo eljárás. (050-16/2021/4 és 050-18/2021/10) 1.2.4 A Hivatal a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó ajánlásai Ajánlás a Szüloi gondozásról és családi ellátásokról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy más érintettekkel együttmuködve, beleértve a roma közösséget is, elemezze a roma tanulók igazolatlan hiányzásainak, korai iskolaelhagyá­sának és a középiskolai képzés elmulasztásának okainak sokféleségét, és azonosítsa, melyik erre a célra szánt, már kivitelezett programok voltak sikeresek. Javasolta továbbá, hogy vé­gezze el az intézkedések szükségességének és megfeleloségének részletes felmérését, és készítsen célzott speciális intézkedési tervet a roma gyerekek alap- és felsofokú tanulmánya­ihoz való ösztönzése érdekében. (0070-13/2021/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a Szociális ellátásokról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal javasolta az MDDSZ-nek, hogy készítsen átfogó hatásvizsgálatot az egyenloségrol, esélyegyenloségrol és egyenlo bánásmódról (equality impact assessment) a minimáljövede­lem szintjének kritériumában, amely a jogosultak neme szerint eltéro életkori feltételeket határoz meg; a roma közösség tagjait célzó intézkedések tervezésében (akik különleges ese­tekben más, nem pénzi eszközökön keresztül részesülnek ellátásban), valamint a szándékos buncselekmény miatt kiszabott börtönbüntetés jogeros ítélete miatti pénzügyi támogatásra való jogosultságtól megfosztó hibáztatási indok érvényesítésében. (0070-12/2021/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a 2021-2030 közötti idoszakra szóló nemzeti roma cselekvési program tervezetérol A Hivatal többek között azt javasolta a Szlovén Köztársaság Nemzetiségi Kormányhivata­lának, hogy a dokumentumot úgy frissítsék, hogy az megfeleljen az „EU Stratégiai Keret a romák esélyegyenloségéért, befogadásáért és részvételéért” irányelveinek; hogy az intézke­dések a Szlovéniában élo roma közösség minden tagját, köztük a Szintókat is megcélozzák; hogy az intézkedések magukban foglalják a roma közösség és a civil társadalmi szervezetek integrációjának és együttmuködésének meghatározott módjait, valamint olyan intézkedé­sekkel egészüljön ki, amelyek a covid-19 járvány roma lakosságot érinto következményeinek kezelésére irányulnak. (0709-28/2021/2) Az ajánlás állapota: A SZK Nemzetiségi Kormányhivatalának reakciójával részben figye­lembe véve. Ajánlás a Személyes adatok védelmérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a nemzeti és/vagy etnikai hovatartozásra vonatkozó személyes adatok gyujtését kivételesen lehetové tevo rendelke­zés indoklásában fejtse ki, hogy az ilyen adatok gyujtése az ún. egyenloség biztosítása és diszkrimináció azonosítása és megszüntetése érdekében tett intézkedések kontextusában is lehetséges. Végezetül a Hivatal javasolta, hogy a törvényjavaslatba kerüljön be egy olyan kiegészíto rendelkezés, amely az alapveto jogok védelmének és különösen a mesterséges intelligencián alapuló új technológiák alkalmazása kapcsán szabályozná a személyes adatok védelmét a diszkrimináció ellen. (0070-1/2019/5) Az ajánlás állapota: A törvényjavaslat tervezet kiegészítésével figyelembe véve. 1.2.5 Oktatás és tudatosságnövelés a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatban Értekezlet a migráns tapasztalattal rendelkezo nok számára A Hivatal képviseloi az Odnos Egyesület meghívására 2021. április 13-án egy kétórás online megbeszélésen vettek részt. A törökül és albánul beszélo közösségekbol származó 15 beván­dorló nobol álló csoportok bemutatták a Hivatal hatásköreit és azt, hogy a Hivatal hogyan segíthet nekik olyan esetekben, amikor úgy vélik, hogy diszkrimináció érte oket. Bemutatták a Hivatal tanácsadó funkcióját, valamint néhány konkrét példát a faji és vallási diszkriminá­cióra. A résztvevok kiemelték a növekvo ellenségességet azok a nok iránt, akik a nyilvánosság elott kendovel takarják magukat, valamint hogy a bankszámlanyitás továbbra is nagy nehéz­séget jelent. Konferencia az interkulturális együttélésrol az óvodákban, iskolákban és helyi környezetekben 2021. június 10-én a Pszichológiai Tanácsadási és Oktató-fejleszto Projektek Intézete (ISA) által vezetett projektpartnerek konzorciuma megszervezte „Az interkulturális együttélésért az óvodákban, iskolákban és helyi környezetekben” címu konferenciát az „Interkulturális együttélés kihívásai” projekt záróeseményeként, melynek célja a más nyelvi és kulturális kör­nyezetbol érkezo gyermekek integrálása a szlovén oktatási rendszerbe. A Hivatal képviseloje bemutatta az állami szerv munkáját, hatásköreit és munkamódszerét. Kifejtette, hogyan ke­zeli a diszkriminációellenes jog a rasszizmus kérdését, különösen nemzetközi viszonylatban. Bemutatott néhány nagyobb társadalmi diskurzust kiváltó esetet is, amelyekben a Hivatal a nemzetiség, a faj vagy az etnikai hovatartozás személyes körülmények alapján történo diszkriminációt állapított meg. A holokauszt roma áldozatainak világnapja 2021. augusztus 6-án Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje volt a vezérszónok a holokauszt roma áldozatainak világnapja alkalmával szervezett eseményén Muraszombaton. Beszédében ki­hangsúlyozta a múltbeli események emlékének megorzésének fontosságát: „A Harmadik Birodalom idején sok más mellett félmillió roma és szinti is életét vesztette. Ezeknek az elképzelhetetlen ellenséges cselekményeknek a célja a romák, a szintik és sok más nép végle­ges kiirtása volt. Ezért amikor Porajmosra emlékezünk, mindig újból ki kell hangsúlyoznunk, hogy ezek a cselekmények kegyetlenül embertelenek voltak, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy soha többé ne forduljanak elo.” Kiemelte, hogy Porajmosról, ahogy a roma közösség a roma lakosság náci népirtását nevezi, minden alkalommal súlyos emberi tragédiaként kell beszélni, és ennek a meggyozodésnek alapjául kell szolgálnia egy olyan tár­sadalomnak, amely a biztonságra és az egyenloségre épül. A nemzetiségen, állampolgárságon, borszínen és valláson alapuló diszkrimináció címu projekt eredményeinek bemutatása 2021. október 26-án a Hivatal képviseloje részt vett a Békeintézet által szervezett Nemze­tiségi, állampolgársági, borszíni és vallási alapú diszkrimináció címu projekt eredményeinek bemutatóján. Megállapították, hogy Szlovéniában még mindig jelen van a diszkrimináció, leginkább a foglalkoztatásban és a munkahelyen, az egészségügyben, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, a lakáspiacon és az adminisztratív eljárások során. Leggyakrabban a külföldiek és a roma közösség tapasztalják. A válaszadók 84 százaléka gondolja úgy, hogy a felsorolt személyes körülmények közül legalább egy miatt diszkriminálták már. Értekezlet a migráns tapasztalattal rendelkezo nok számára A Hivatal képviseloi 2021. november 18-án az Odnos Egyesület meghívására bemutatót tar­tottak a Hivatal hatásköreirol, és bemutatták a gyakorlatban kezelt diszkriminációs esete­ket. Koszovóból, Irakból, Palesztinából, Oroszországból, Szíriából és Törökországból érkezett tíz fos migráns nok csoportjának mutatták be a Hivatal különbözo feladatait, és azt, hogy a Hivatal hogyan tud segíteni olyan esetekben, amikor úgy vélik, hogy diszkriminációt érte oket. Kihangsúlyozták a Hivatal tanácsadó funkcióját, és bemutattak néhány konkrét példát a faji és vallási személyes körülményeken alapuló diszkriminációra. A résztvevok kiemeltek néhány észlelt problémát, mint például a vallási meggyozodéshez igazodó étkeztetés az óvo­dában, a közalkalmazottak intoleráns magatartása, a zaklatás, és a munkára jelentkezok elutasítása fejkendo viselete miatt. 1.2.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nemzetiségi hovatartozás viszonylatában A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 64. cikke (az olasz és magyar nemzeti kisebbségek különleges jogai Szlovéniában) Az oslakos olasz és magyar nemzeti közösségeknek és tagjaiknak biztosítva van a jog, hogy a nemzeti szim­bólumaikat szabadon használhassák, szervezeteket alapítsanak, gazdasági, kulturális, tudományos-kutatási tevékenységeket, valamint nyilvános tájékoztatási és kiadói tevékenységeket folytassanak. A törvénnyel ösz­szhangban ennek a két nemzeti közösségeknek és tagjaiknak joguk van a saját nyelvükön folytatott oktatás­hoz, valamint az ilyen oktatás kialakításához és fejlesztéséhez. A törvény meghatározza azokat a területeket, ahol kötelezo a kétnyelvu oktatás. A nemzeti kisebbségeknek és tagjaiknak biztosítva van a jog, hogy ápolják kapcsolataikat a saját anyaországukkal és nemzetükkel. Az állam anyagilag és erkölcsileg támogatja ezen jogok gyakorlását. Azokon a területeken, ahol ezek a kisebbségek élnek, tagjaik saját önkormányzati közösségeket hoznak létre jogaik megvalósításához. Javaslatukra az állam felhatalmazhatja az önkormányzati nemzeti közösségeket az állami hatáskörbe tartozó bizonyos feladatok ellátására, és eroforrásokat biztosíthat azok végrehajtásához. A nemzeti közösségek közvetlenül képviseltetik magukat a helyi önkormányzat képviselo-testületeiben és a Nemzetgyulésben. A törvény szabályozza az olasz és a magyar nemzeti közösségek jogainak gyakorlásának helyzetét és módját azokon a területeken, ahol élnek, az önkormányzati helyi közösségek e jogok biztosítására vonatkozó köte­lezettségeit, valamint azokat a jogokat, amelyeket e nemzeti közösségek tagjai gyakorolhatnak ezeken a területeken kívül. Mind a nemzeti közösségek, mind tagjaik jogai biztosítva vannak, függetlenül a közösségek tagjainak számától. Azokat a törvényeket és egyéb szabályozásokat, amelyek befolyásolják ezen nemzeti kisebbségek alkotmány­ban meghatározott jogait és helyzetét, csak a nemzeti közösségek képviseloinek beleegyezésével lehet elfo­gadni. 1.3 Faji vagy etnikai hovatartozás A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 65. cikke (a roma közösség helyzete és különleges jogai Szlovéniában) A törvény a Szlovéniában élo roma közösség helyzetét és különleges jogait szabályozza. 1.3.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatban Az állásra jelentkezo úgy érezte, hogy diszkriminálták, de ez önmagában nem elegendo a diszkrimináció megállapításához A Hivatalt egy állásra jelentkezo kereste meg, aki a levélben csak annyit közölt, hogy úgy érzi, kereszt- és vezetékneve miatt nem ot választották ki, illetve azért, mert kicsit sötétebb az arcbore. A Hivatal a fajt vagy etnikai származást jelölte meg személyes körülményként, és amennyiben az ügyfél nem rendelkezik szlovén állampolgársággal, akkor az állampolgárság­ra is vonatkozik. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy a diszkrimináció fennállását csak a nyilatkozati eljárás lezárása után tudja megerosíteni, ezért arra biztatta, hogy tegyen ja­vaslatot a diszkrimináció kezelésére. Az ügyfélnek bemutatta a fordított bizonyítási teher intézményét, a levél megfogalmazásával kapcsolatban pedig arra figyelmeztette, hogy ön­magában az érzés nem elegendo, sem a közigazgatási, sem a bírósági eljáráshoz. A bizo­nyítási teher megköveteli, hogy az ügyfél világosan, konkrétan és teljesköruen nyilatkozzon azokról a tényekrol, amelyekre állításait alapozza. Csak ezután száll át a bizonyítási teher a feltételezett elkövetore, akinek bizonyítania kell, hogy nem diszkriminálta az egyént. Az ügy­fél nem döntött a kezelési javaslat benyújtása mellett, így a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-103/2021) Lehetséges diszkrimináció az üzletben faji vagy etnikai hovatartozás miatt A Hivatalt egy roma ügyfél kereste meg az üzletben tapasztalt állítólagos diszkrimináció miatt. Az eladó megkérte a vásárlót, hogy mutassa meg a hátizsák tartalmát. Az ügyfél kérte a panaszkönyvet, de kérését elutasították. A Hivatal megkérte az ügyfélt, hogy írja le pontosan és konkrétan az eseményt, a diszkrimináció megállapításához pedig kézírásos javaslatot kell tennie a diszkrimináció megállapítására, valamint meg kell adnia a lehetséges tanúk elérhetoségét a bizonyítási eljárás lefolytatása érdekében. Az ügyfél nem válaszolt a Hivatal üzenetére. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-278/2021) A „Šola za vse” kampány plakátjai nem tartalmaznak diszkriminációs elemeket, de potenciálisan eloítéletekre és sztereotípiákra ösztönöznek A „Šola za vse” kampány grafikai arculatával kapcsolatban kereste meg a Hivatalt a hirdeté­sek megrendeloje, valamint egy egyesület is, akiket érdekelt, hogy valóban diszkriminatívak-e a hirdetések. Ez egy plakát volt két fiú képével, amelyen az eurázsiai fajhoz tartozó fiú egy ázsiai származású fiút utánoz egy olyan gesztussal, amelyet gyakran használnak diszkrimi­natívként az ázsiai faj tagjaival szemben. Az egyesület sértonek és diszkriminatívnak tar­totta a plakátot, a hirdetés megrendeloje pedig a „Mindenki egyenlo, mindenki egyenjogú” kampányüzenetre hívta fel a figyelmet. A Hivatal kihangsúlyozta, hogy a ZVarD 8. cikkének elso bekezdése szerint lehetne vizsgálni az ügyet esetleges zaklatásként, illetve diszkrimi­nációra való buzdításként a ZVarD 10 cikkének elso bekezdése szerint, viszont egyik esetben sincsenek megadva a felsorolt diszkriminációs formák minden szükséges elemei. A Hivatal a magyarázatában rámutatott, hogy a hirdetésnek van egy mély értelme a sokszínuség el­fogadása jegyében, de ezt több módon lehet értelmezni, ezért különösen szociokulturális szempontból válik potenciálisan problematikussá, és ebbol következoen potenciálisan eloí­téletekre, sztereotípiákra ösztönöz. Egyik ügyfél sem döntött kezelési javaslat benyújtása mellett, ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-159/2021, 0702-164/2021) A rendorség állítólagos problémás bánásmódja egy roma ügyféllel szemben A Hivatalt egy roma származású ügyfél kereste meg, aki a Szakosított Állami Ügyészség egyik alkalmazottjának problémás bánásmódját állította, és bánásmódjában diszkriminációt érzett. A ZVarD 40. cikkében foglalt fordított bizonyítási teherre is hivatkozott. A Hivatal az illetékes rendorkapitánysághoz fordult magyarázatért, ahol sor került a szakosított állam­ügyészség kihallgatására, amely tagadta az ügyfél állításait. A Hivatal átadta az ügyfélnek a rendorség magyarázatait, és kifejtette, hogy az ügyfelekkel szembeni diszkrimináció érzése nem elegendo a bizonyítási teher áthárításához, a Hivatalnak pedig megfelelo bizonyítékokra van szüksége a diszkrimináció megállapításához, például legalább a tanúk elérhetoségére, amit az ügyfél nem biztosított. A diszkrimináció megállapítására irányuló eljárásban a Hi­vatalnak az általános közigazgatási eljárás szabályai szerint bizonyossággal meg kell álla­pítania azokat a tényeket, amelyeken a diszkrimináció fennállásának megállapítása alapul. Az ügyfél nem döntött a kezelési javaslat benyújtása mellett, így a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-232/2021) 1.3.2 Diszkrimináció-megállapítás a faji vagy etnikai hovatartozás miatt A kiadó megsértette a diszkrimináció tilalmát a magazinban való közzététellel A Hivatalt a kérelmezo a Demokracija címu hetilapban megjelent cikkel kapcsolatban kereste meg, és fajon és valláson alapuló diszkrimináció fennállását állította. A Hivatal úgy értékelte, hogy az ügy fontos a fajon vagy etnikai származáson, valamint valláson vagy meggyozodésen alapuló diszkrimináció elleni védelem szempontjából, amelyek a ZVarD 1. cikke értelmében jo­gilag védett személyes körülmények, ezért a ZVarD 34. cikkével összhangban eljárást indított hivatali kötelességbol. A Hivatal az eljárás során a szöveg elemzésével megállapította, hogy a tartalom szerzoje borszín, etnikai származás és vallási meggyozodés alapján igazolta az emberek dominanciájáról és felsobbrenduségére vonatkozó elképzeléseket. Ezzel megsértet­te a ZVarD 10. cikkének második bekezdését. A Hivatal a szólásszabadság szempontjából is értékelte a jegyzokönyvet, és megállapította, hogy az EJEE ezen alapveto jogával való vissza­élésrol van szó. A tartalom tagadja a minden ember egyenloségére és egyenlo méltóságára vonatkozó elképzelések lényegét, amelyek az egyezmény alapelvei. A lap foszerkesztoje arra hivatkozott, hogy a tartalom egy glossza, illetve szatíra. A Hivatal megállapította, hogy az egyik csoport többi embercsoporthoz viszonyított dominanciájáról vagy felsobbségérol szóló publikálás diszkriminatív, függetlenül attól, hogy milyen mufajban írják. Mivel a jogsérto a védekezésben azt állította, hogy glosszáról vagy szatíráról van szó, amivel a tartalom nem minosül diszkriminációnak, a Hivatal megvizsgálta az elköveto ezen állítását is. Független médiaszakérto bevonásával megállapította, hogy a tartalom se nem szatíra, se nem glossza, mivel hiányoznak belole az újságírói kommunikáció ezen állandó formáinak mufaji jellemzoi. A határozat jogeros lett. (0700-52/2020/11 számú határozat 2021.9.20-ról) A TV3 csatorna a Faktor címu musor közvetítésével 2021. január 21-én megsértette a diszkrimináció tilalmát A Hivatal 2021 februárjában javaslatot kapott diszkrimináció-megállapítási eljárás megindí­tására a TV3-on 2021. január 21-én sugárzott Faktor címu musor musorvezetojének állító­lagos nem megfelelo kijelentései miatt. A musorvezeto nyilatkozataival az embereket a faj személyes körülmény alapján osztályozta, értékrendileg megosztotta, és ezáltal egyértel­mu üzenetet kommunikált egy-egy fajhoz tartozó emberek alsóbbrenduségérol. A Hivatal eloször a SZK Alkotmányának 39. cikke, valamint az Emberi jogok és alapveto szabadságok védelmérol szóló európai egyezmény (EJEE) 10. cikke szerinti szólásszabadság szempontjából vizsgálta a musorvezeto nyilatkozatát. Ez a két rendelkezés védi az államot vagy a lakos­ság bármely részét megrázó, sérto vagy zavaró információ- és ötlettovábbítást is. A Hivatal úgy értékelte, hogy a musorvezeto nyilatkozata nem élvez védelmet az EJEE értelmében. A musorvezeto nyilatkozata súlyosan sérti egyes személyek alapveto jogait, nevezetesen a személyi méltósághoz és biztonsághoz való jogot, a testi és lelki sérthetetlenséghez való jogot, valamint az egyenlotlenség és intolerancia elomozdítása elleni védelemhez való jogot, mint ahogy azt a SZK Alkotmányának 63. cikke meghatározza. A Hivatal ezért az eljárás­ban megállapította, hogy a musor tartalma törvényellenesen igazolta bizonyos személyek kirekesztését és lenézését személyes körülményeik miatt, valamint tiltott módon igazolta a bizonyos tulajdonságokkal rendelkezo személyek vagy személycsoportok dominanciájára vagy felsobbrenduségére vonatkozó elképzeléseit azon személyekhez képest, akik nem tagjai ennek a csoportnak. Ezért ennek a musornak a közvetítésével a TV3 megsértette a Diszkri­mináció elleni védelemrol szóló törvény 10. cikkét. A határozat jogeros lett. (0700-15/2021/7 sz. határozat 2021.7.16-ról) Nem állapítottak meg diszkriminációt a romatelepen történo rendori beavatkozással kapcsolatban A Hivatalhoz öt javaslat érkezett diszkrimináció kezelésére, amelyet egy romatelep lakói nyújtottak be a rendori beavatkozás miatt. A javaslat a 2020. 4. 3-i, 23 óra körüli beavatko­zásra vonatkozott, amely a covid-19 járvány miatti országlezárás idején történet, amikor a Novo Mesto-i rendorkapitányság rendorei állítólag indokolatlanul intézkedtek és hangosan kiabáltak, több kiskorú gyereket felébresztettek és kigúnyolták a többi romát, provokálták oket, az egyik szabálysérto személyi igazolványát állítólag az eljárás befejezése után a földre dobták. A rendorök az összes jelenlévo romával szemben helytelenül viselkedtek, egyiküket pedig indokolatlanul megbírságolták. A kérelmezo és a település többi lakója szerint szükség­telen volt a rendori beavatkozás, mivel nem szólt hangosan a zene. Beavatkozásuk állítólag nagy félelmet keltett a lakosokban, foleg a gyerekekben, ezért egyenlotlen bánásmóddal és diszkriminációval vádolják a rendorséget. A Hivatal az eljárásban megállapította, hogy az összegyujtött tények és bizonyítékok összességébol nem lehet arra következtetni, hogy a romatelepen történt rendori beavatkozásban észlelheto lenne a diszkrimináció alapveto eleme, azaz az állított személyes körülmények és a rendorségi eljárás végrehajtása között lévo ok-okozati összefüggés. A rendorök beavatkozásának nem az volt az oka, hogy a kérel­mezo és a település többi lakója roma nemzetiségu volt, hanem a közrend és a nyugalom megsértése. A javaslatokban a rendorök bánásmódjában észlelheto állítólagos szabálytalan­ságok szerepeltek, pl. kiabálás, fegyverek felmutatása, iratok földre dobása, viszont ez utób­bit a megállapítási eljárás során nem lehetett biztosan megerosíteni. Következésképpen a Hivatal a diszkriminációt nem tudta megerosíteni. A Hivatal tájékoztatta a kérelmezoket a rendorség bánásmódja elleni feljelentési eljárások lehetoségérol is, amelyek célja a hatalom­mal való visszaélés vádjának kezelése. A határozatok jogerosek lettek. (0700-33/2020/24, 0700-33/2020/25, 0700-33/2020/26, 0700-33/2020/27, 0700-33/2020/28 sz. határozatok 2021.6.30-ról) 1.3.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a faji vagy etnikai hovatartozás vonatkozásában 2021-ben a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a faj vagy etnikai származás személyes körülmény vonatkozásában. 1.3.4 A Hivatal a faji vagy etnikai hovatartozásra vonatkozó ajánlásai Ajánlás a Szüloi gondozásról és családi ellátásokról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy más érintettekkel együttmuködve, beleértve a roma közösséget is, elemezze a roma tanulók igazolatlan hiányzásainak, korai iskolael­hagyásának és a középiskolai képzés elmulasztásának okainak sokféleségét, és azonosítsa, melyik erre a célra szánt, már kivitelezett programok voltak sikeresek. Javasolta továbbá a minisztériumnak, hogy végezze el az intézkedések szükségességének és megfeleloségének részletes felmérését, és készítsen célzott speciális intézkedési tervet a roma gyerekek alap- és felsofokú tanulmányaihoz való ösztönzése érdekében. (0070-13/2021/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a Szociális ellátásokról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal javasolta az MDDSZ-nek, hogy készítsen átfogó hatásvizsgálatot az egyenloségrol, esélyegyenloségrol és egyenlo bánásmódról (equality impact assessment) a minimáljövede­lem szintjének kritériumában, amely a jogosultak neme szerint eltéro életkori feltételeket határoz meg; a roma közösség tagjait célzó intézkedések tervezésében (akik különleges ese­tekben más, nem pénzi eszközökön keresztül részesülnek ellátásban), valamint a szándékos buncselekmény miatt kiszabott börtönbüntetés jogeros ítélete miatti pénzügyi támogatásra való jogosultságtól megfosztó hibáztatási indok érvényesítésében. (0070-12/2021/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a Személyes adatok védelmérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a nemzeti és/vagy etnikai hovatartozásra vonatkozó személyes adatok gyujtését kivételesen lehetové tevo rendelke­zés indoklásában fejtse ki, hogy az ilyen adatok gyujtése az ún. egyenloség biztosítása és diszkrimináció azonosítása és megszüntetése érdekében tett intézkedések kontextusában is lehetséges. Végezetül a Hivatal javasolta, hogy a törvényjavaslatba kerüljön be egy olyan kiegészíto rendelkezés, amely az alapveto jogok védelmének és különösen a mesterséges intelligencián alapuló új technológiák alkalmazása kapcsán szabályozná a személyes adatok védelmét a diszkrimináció ellen. (0070-1/2019/5) Az ajánlás állapota: : A törvényjavaslat tervezet kiegészítésével figyelembe véve. Ajánlás a 2021-2030 közötti idoszakra szóló nemzeti roma cselekvési program tervezetérol A Hivatal többek között azt javasolta a Szlovén Köztársaság Nemzetiségi Kormányhivata­lának, hogy a dokumentumot úgy frissítsék, hogy az megfeleljen az „EU Stratégiai Keret a romák esélyegyenloségéért, befogadásáért és részvételéért” irányelveinek; hogy az intézke­dések a Szlovéniában élo roma közösség minden tagját, köztük a Szintókat is megcélozzák; hogy az intézkedések magukban foglalják a roma közösség és a civil társadalmi szervezetek integrációjának és együttmuködésének meghatározott módjait, valamint olyan intézkedé­sekkel egészüljön ki, amelyek a covid-19 járvány roma lakosságot érinto következményeinek kezelésére irányulnak. (0709-28/2021/2) Az ajánlás állapota: A SZK Nemzetiségi Kormányhivatalának reakciójával részben figye­lembe véve. 1.3.5 Oktatás és tudatosságnövelés a faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatban A holokauszt roma áldozatainak világnapja 2021. augusztus 6-án Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje volt a vezérszónok a holokauszt roma áldozatainak világnapja alkalmával szervezett eseményén Muraszombaton. Beszédében ki­hangsúlyozta a múltbeli események emlékének megorzésének fontosságát: „A Harmadik Birodalom idején sok más mellett félmillió roma és szinti is életét vesztette. Ezeknek az elképzelhetetlen ellenséges cselekményeknek a célja a romák, a szintik és sok más nép végle­ges kiirtása volt. Ezért amikor Porajmosra emlékezünk, mindig újból ki kell hangsúlyoznunk, hogy ezek a cselekmények kegyetlenül embertelenek voltak, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy soha többé ne forduljanak elo.” Kiemelte, hogy Porajmosról, ahogy a roma közösség a roma lakosság náci népirtását nevezi, minden alkalommal súlyos emberi tragédiaként kell beszélni, és ennek a meggyozodésnek alapjául kell szolgálnia egy olyan tár­sadalomnak, amely a biztonságra és az egyenloségre épül. 1.3.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a faj vagy etnikai származás személyes körülmény viszonylatában A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. 1.4 Nyelv 1.4.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a faji vagy etnikai hovatartozással kapcsolatban A tolmács igénybevételének lehetosége a nem szlovénul beszélok egészségügyi ellátásához való hozzáférése során nem jelenti a szlovénul beszélok diszkriminációját A Hivatal levelet kapott egy koraszülött édesanyjától, amelyben az áll, hogy az egészség­ügyi intézmények látogatása során egyenlotlen bánásmódban részesültek. Az intézmények elmagyarázták a szüloknek, hogy a vizsgálatokra a gyermekkel csak az egyik szülo jöhet el, vagy az anya vagy az apa. Az ilyen intézkedésre a covid-19 járvány terjedésének korlátozása érdekében van szükség. Kivételt képeznek a szlovénul nem tudó gyermekek szülei, hiszen oket elkísérheti egy szlovénul beszélo személy. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy eb­ben az esetben olyan intézkedésrol van szó, amely megakadályozza a nyelv, mint személyes körülmény miatti közvetett diszkriminációt. Kiemelte, hogy a megfelelo alkalmazkodás in­tézkedése nem sérti mások jogait, és nem veti fel az alkalmazkodásra nem szoruló egyének diszkriminációjának kérdését. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-31/2021) 1.4.2 Diszkrimináció-megállapítás a nyelvre vonatkozó személyes körülmény miatt 2021-ben a Hivatal nem adott ki határozatokat a nyelvre vonatkozó személyes körülmény miatti diszkrimináció-megállapításokról. 1.4.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a nyelvre vonatkozó személyes körülmény vonatkozásában 2021-ben a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a nyelvre vonatkozó személyes körülmény vonatkozásában. 1.4.4 A Hivatal a nyelvre vonatkozó ajánlásai Ajánlás a Munkaero-piaci szabályozásról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy a törvényjavaslatban pontosítsa a megfelelo fog­lalkoztatás újrafogalmazására, a közmunka idotartamának meghosszabbítására, valamint a Foglalkoztatási Szolgálat határozatai elleni fellebbezések elbírálására vonatkozó jogsza­bály-módosítási javaslatok céljait. Javasolta továbbá, hogy a törvényjavaslat egészítse ki és szüntesse meg a hatályos törvény azon rendelkezését, amely a külföldiek számára eloírja a szlovén nyelv alapismeretének követelményét, mivel ez különbséget tesz a nyilvántartott munkanélküliek között állampolgárság (személyes körülmény) alapján, illetve közvetve más személyes körülmények alapján is. (0709-29/2021/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. 1.4.5 Oktatás és tudatosságnövelés a nyelvre vonatkozó személyes körülménnyel kapcsolatban 2021-ben a Hivatal a média és a közösségi hálózatokon megjeleno bejegyzések segítségével külön kiemelte az egyes kiszolgáltatott csoportok helyzetét a covid-19 fertozo betegség jár­ványa idején. Különbözo módokon indokolta a koronaellenes intézkedések hozzáigazításának szükségességét ahhoz az elvhez, miszerint mint társadalom nem szabad megfeledkeznünk senkirol. 1.4.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a nyelvre vonatkozó viszonylatban A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. 1.5 Vallás vagy meggyozodés A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 41. cikke (vallásszabadság) Mindenkinek joga van a vallását és egyéb meggyozodéseit szabadon kinyilvánítani, akár magánkörben akár nyilvánosan. Senki sem köteles meghatározni vallási vagy más meggyozodését. A szüloknek joguk van gyermekeiknek meggyozodésüknek megfelelo vallási és erkölcsi oktatást nyújtani. A gyermekek vallási és erkölcsi nevelésével kapcsolatos útmutatásnak összhangban kell lennie a gyermek életkorával és érettségével, valamint a lelkiismereti, vallási és meggyozodési szabadságával. 1.5.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatban Az oltás melletti vagy elleni döntés nem hasonlítható össze a vallásválasztás döntésével A Hivatalhoz az az általános kérdés érkezett, hogy a vallásválasztás személyes döntés-e, és megengedheto-e a valláson alapuló diszkrimináció az élet különbözo területein, így az áruk­hoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben is. Az ügyfél az oltás melletti vagy elleni döntést összehasonlította a vallásválasztáshoz, mivel mindketto egyéni döntés kérdése. A Hivatal ki­fejtette, hogy a vallás lehet veleszületett vagy megszerzett személyes körülmény, amelyen nem lehet változtatni, illetve nem megengedheto, hogy valaki ezt kérje az egyéntol. Ez szo­rosan összefügg az identitásával. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából, az Emberi jogok és alapveto szabadságok védelmérol szóló európai egyezménybol, az Európai Szociális Chartából és az EU Alapjogi Chartájából eredo különösen védett személyes körülményrol van szó. A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 14. cikkében is szerepel. A Hivatal a meggyozodés fogalmával kapcsolatban is állást foglalt, és ennek során a Legfelsobb Bíróság I Up 27/2008 sz. döntésére hivatkozott 2008.6.23-ról. Utóbbi azt az álláspontot foglalja, hogy a diszkriminációellenes jogszabályok keretein belül a „meggyozodés” szónak csak az egyik jelentése van védve a SSKJ szerint, nem pedig a meggyozodés, mint az egyén megítélése, ill. egy bizonyos ténybe vetett hite. A Hivatal nem tudja meggyozodésnek tekinteni azt a puszta tényt, hogy az egyén nem akarja magát beoltani, ha a háttérben nincs személyes körülmény. Az ügyfélnek kifejtette, hogy következésképpen egy bizonyos valláshoz való tartozás nem hasonlítható össze az oltás melletti vagy elleni döntéssel. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-185/2021) A covid-19 elleni védooltás ellenzése vallási okokból A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, akit felháborított a covid-19 elleni védooltás felté­tele a különféle jogaihoz és juttatásaihoz való hozzáférésben. Az ügyfél kijelentette, hogy vallási okokból ellenzi az oltást. A Hivatal az ügyfélnek kifejtette, hogy a covid-19 járvány leküzdésére szolgáló PCT (átesettség, beoltottság, tesztelés) feltétel a lakosság túlnyomó többségét lefedi, hiszen a beoltottak, a betegségen átesettek és a negatív teszttel rendel­kezo egyéneknek is biztosítva van a szolgáltatásokhoz és árukhoz való hozzáférés. A Hivatal arra szólította fel az ügyfelet, hogy – ha diszkrimináció-kezelési eljárást akar indítani – nyújt­son be javaslatot a diszkrimináció kezelésére, és benne fejtse ki vallási meggyozodését, és szolgáltasson bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az ügyfél vallása tiltja az oltást és a tesz­telést. Az ügyfél nem döntött az eljárás lefolytatása mellett. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-86/2021) A PCT nem minosül valláson vagy meggyozodésen alapuló diszkriminációnak A Hivatal egy magánszemélytol kapott levelet, aki kihangsúlyozta, hogy a PCT-feltétel (át­esettség, beoltottság, tesztelés) a „vallás vagy meggyozodés” értelmében vett „meggyozo­dés” személyes körülményén alapuló diszkriminációnak minosül, amely miatt nem hajlandó beoltani magát. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy a „meggyozodés” fogalmának megha­tározása elsosorban a Szlovén Köztársaság Legfelsobb Bíróságának I Up 27/2008 sz. döntésé­bol származik 2008.6.23-ról. Utóbbi azt az álláspontot foglalja, hogy a diszkriminációellenes jogszabályok keretein belül a „meggyozodés” szónak csak az egyik jelentése van védve a SSKJ szerint, nem pedig a meggyozodés, mint az egyén megítélése, ill. egy bizonyos ténybe vetett hite. A Hivatal nem tudja meggyozodésnek tekinteni azt a puszta tényt, hogy az egyén nem akarja magát beoltani, ha a háttérben nincs személyes körülmény. A diszkriminációellenes jogszabályokat azért dolgozták ki, hogy védelmet nyújtsanak azoknak a védett csoportok­nak, akiknek egyértelmu és vitathatatlan közös személyes körülményeik vannak. Az oltat­lanság viszont önmagában nem ilyen személyes körülmény. Az egyén dönti el, hogy beoltja-e magát vagy sem. Amikor úgy dönt, hogy nem veszi be az oltást, vállalja döntésének minden következményét, jelen esetben a tesztelési kötelezettség következményét, ahogy azt a PCT feltétele megköveteli. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-208/2021) Az „az ateisták nem turik a keresztényeket” megjegyzés nem tartalmaz diszkriminációs elemeket A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, aki ellenezte a polgármesternek az önkormányzati közlönyben megjelent vitatott írását. Azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a községben más vallású személyeket, különösen az ateistákat nem látják szívesen a településen, mivel ezek „nem turik meg a keresztényeket.” Az ügyfél azt állította, hogy gyulöletbeszédrol van szó. A Hivatal kifejtette, hogy a jelen ügyben a ZVarD 8. cikke szerinti zaklatásról vagy a ZVarD 10. cikke szerinti diszkriminációra való buzdításról akkor beszélhetnénk, ha adottak lennének a szükséges elemek a két diszkriminációs forma valamelyikének definíciójából. Ezek az elemek elozetes értékelés alapján az ügyben nem voltak jelen. A tanácsadási folyamat lezárult. (0702-20/2021) Zaklatás és diszkriminációra való buzdítás a közösségi hálózatokon A Hivatalhoz névtelen beadvány érkezett meggyozodésen alapuló diszkrimináció kezelésére, amelyben az ügyfél zaklatással és diszkriminációra való buzdítással vádol egy prominens közéleti személyiséget. Egy „story” felvételrol volt szó az Instagram platformon, amelyben a feltételezett szabálysérto megsértette az úgynevezett pénteki tüntetoket. A Hivatal a javas­lat kiegészítésére szólította fel a ügyfelet, amelyre nem kapott választ. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-223/2021) Egy problematikus cikk feljelentése a Kulturális és Médiafelügyeloségnek A Hivatalt egy médiaportálon megjelent cikkben írt problematikus kijelentések miatt kereste meg egy vallási közösség. A szöveg szerint a szerzo közvetlenül a menekültekhez köti a nemi eroszakot, különösen a muszlim hit képviseloihez. A Hivatal a szövegben felismerte a ZVarD által meghatározott zaklatás lehetséges elemeit. Mivel az ügyfél közölte, hogy már benyúj­tott kérelmet a SZK Kulturális Minisztériuma Kulturális és Médiafelügyeloségéhez, a Hivatal felkérte, hogy majd tájékoztassa az eljárás eredményérol. A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet a ZVarD szerinti diszkrimináció feljelentésének lehetséges eljárásáról is. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0705-39/2019) A muszlimok iránti kritikus elkötelezettség nem jelent nyilvános mentséget a személyek, illetve a személycsoportok kirekesztésére vagy lenézésére személyes körülményeik miatt A Hivatalt egy menekültstátusszal rendelkezo, iszlám vallású ügyfél kereste meg. Felhívta a figyelmet egy, az egyesületben elsosorban menekültekkel foglalkozó személy problematikus viselkedésére. A feltételezett jogsérto állítólag nem tájékoztatta megfeleloen az illetékes intézményeket a menekültekkel szemben elkövetett jogsértésekrol, és a médiában is nega­tív megjegyzéseket fogalmazott meg a muszlimokkal kapcsolatban. A Hivatal a vizsgálatot követoen arra a következtetésre jutott, hogy a magatartásban nem szerepeltek a diszkrimi­náció megállapításához szükséges elemek. Kifejtette, ez még nem jelenti azt, hogy az ilyen nyilvánosan meghirdetett nézopontok megfeleloek lennének, de azt igen, hogy az ilyen nézo­pontok nem felelnek meg a ZVarD szerinti diszkrimináció definíciójának. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-154/2020) 1.5.2 Diszkrimináció-megállapítás a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény miatt Az óvoda a Hivatal beavatkozását követoen a gyermek vallásának megfelelo étrendet biztosít A Hivatal egy apától kapott javaslatot diszkrimináció kezelésére, akinek gyermeke a család vallása miatt nem eszik egy bizonyos típusú húst. A gyermek óvodába járt, de nem alakítot­ták át az étrendjét, és nem kapott helyettesíto ételt. Az óvoda az egészséges táplálkozás irányelveire hivatkozott, és arra, hogy csak akkor köteles az étlapot módosítani, ha azt a gyermek egészségi körülményei megkövetelik. A Hivatal az ügyben a gyermekkel szembeni valláson vagy meggyozodésen alapuló lehetséges közvetett diszkriminációt állapított meg. Az eljárás az eljárás leállításáról szóló határozattal zárult, mivel az apának sikerült meg­egyeznie az óvodával. A döntés jogerore emelkedett. (0700-24/2021/6 2021.4.32-rol) 1.5.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény vonatkozásában 2021-ben a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény vonatkozásában. 1.5.4 A Hivatal ajánlásai a vallás vagy meggyozodés személyes körülményre vonatkozóan 2021-ben a Hivatal nem adott ki ajánlást a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény vonatkozásában. 1.5.5 Oktatás és tudatosságnövelés a vallás vagy meggyozodés személyes körülménnyel kapcsolatban 2021-ben a Hivatal a média és a közösségi hálózatokon megjeleno bejegyzések segítségével külön kiemelte az egyes kiszolgáltatott csoportok helyzetét a covid-19 fertozo betegség jár­ványa idején. Különbözo módokon indokolta a koronaellenes intézkedések hozzáigazításának szükségességét ahhoz az elvhez, miszerint mint társadalom nem szabad megfeledkeznünk senkirol. A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 7. cikke Az állam és a vallási közösségek elkülönülnek. A vallási közösségek egyenjogúak; szabadon gyakorolhatják vallásukat. 1.5.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a vallás vagy meggyozodés személyes körülmény viszonylatában A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. A vallás vagy meggyozodés személyes körülmény tekintetében a templomokban és más val­lási épületekben feljegyzett károkkal és az intolerancia egyéb formáival, valamint az egyhá­zak és vallási közösségek tagjainak vallási alapú diszkriminációval kapcsolatos tapasztalata­ival foglalkozott. 1.6 Fogyatékosság A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 52. cikke (a fogyatékkal élok jogai) A fogyatékkal éloknek a törvénnyel összhangban biztosítva van a védelem és a munkára való felkészítés. A testi vagy szellemi fogyatékkal élo gyermekeknek és más súlyos fogyatékkal élo személyeknek joguk van az oktatáshoz és az aktív társadalmi életre való felkészítéshez. Az elozo bekezdésben említett oktatást és képzést közpénzekbol kell finanszírozni. 1.6.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a fogyatékosságra vonatkozó személyes körülménnyel kapcsolatban Azoknak a munkavállalóknak, akik sajátos szükségletu gyermekek szülei, joguk van a megfelelo munkarendváltoztatáshoz Egy speciális nevelési igényu gyermek édesanyja nevében fordult a Hivatalhoz egy szakszer­vezet elnöke, amely abban a cégben tevékenykedik, ahol az anya dolgozik. Azon az osztá­lyon, ahová beosztották, megállapodást kötött kollégáival, ami lehetové tette számára, hogy munkaidejét családi helyzetéhez igazítsa. A vezetoség áthelyezte egy másik osztályra, tilos volt bármiféle megállapodás és munkarendváltoztatás. A Hivatal kihangsúlyozta az anya­ságot, mint személyes körülményt a megfelelo munkarendváltoztatással való joggal kap­csolatban, és a fogyatékosság személyes körülményt az úgynevezett kapcsolaton keresztüli diszkriminációval kapcsolatban. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy a Fogyatékossággal élo személyek jogairól szóló egyezmény értelmében azoknak a munkavállalóknak joguk van a megfelelo munkarendváltoztatásokhoz, akiknek speciális nevelési igényu gyermekük van, és hogy ez az eset diszkriminációnak minosülhet. A Hivatal arra biztatta a szakszervezet elnö­két, hogy nyújtson be feljelentést, illetve, hogy magát a munkavállalót is ösztönözze a felje­lentés benyújtására. A munkavállaló benyújtotta a feljelentést, így az ügy elbírálása a ZVarD szerinti diszkrimináció-megállapítási eljárás keretében folytatódott. Ez utóbbiban egyezség született a munkavállaló és a munkáltató között a munkavállaló számára kedvezobb munka­ido-beosztásról. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-110/2021) A fogyatékkal élo egyéni vállalkozók részére történo járulékfizetés megtagadása az igazolt munkából való távolmaradás idejére a ZZZS által A Hivatalt egy fogyatékkal élo egyéni vállalkozó kereste meg, aki diszkriminatívnak véli a ZZZS nyugdíj- és rokkantbiztosítási járulékfizetési gyakorlatát. Egy egyéni vállalkozóról van szó, aki rokkantság miatt járulékmentességet élvez. Mivel több mint 30 napig volt betegsza­badságon, a járulék kifizetése a ZZZS-re hárult, amely nem vette figyelembe, hogy a ZZZS is mentesülve van a kezdeményezo utáni járulékfizetés alól. Az ügyben a Hivatal az informáci­ók ellenorzése és a leheto legtöbb releváns információ megszerzése érdekében felkereste a ZZZS-t. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Fogyatékossággal élo személyek foglalkoztatási rehabilitációjáról és foglalkoztatásáról szóló törvény a fogyatékossággal élo egyéni vállalkozók számára is biztosít járulékfizetési mentességet, ami a fogyatékossággal élo személyek foglalkoztatásának anyagi ösztönzését szolgálja, és pozitív intézkedésként is felfogható. A ZZZS azonban úgy véli, hogy a mentesség csak a magánvállalkozókra vonatko­zik, a ZZZS-re nem. A Hivatal a magyarázatokat átadta a kezdeményezonek, aki úgy döntött, hogy javaslatot tesz diszkrimináció kezelésére, ezért a téma kezelése folytatódik a Hivatalnál a diszkrimináció-megállapítási folyamat keretein belül. (0702-108/2021) A speciális igényu személyek szüleinek vagy gondviseloinek az otthoni gondozásba való elvonulás miatti gondozási költségtérítést kell kérniük a szociális szolgáltató központtól A szociális szolgáltató központ egyik lakójának édesapja fordult a Hivatalhoz a lakók covid-19 járvány miatti kivonása miatt az intézményi ellátásból, ugyanis szerette volna visszakapni a gondozási költségeket. Az eset egy releváns témához kapcsolódik, mivel egy különösen kiszolgáltatott embercsoportról van szó, nevezetesen a speciális igényu személyekrol. A Hi­vatal azonban nem ismerte fel a diszkrimináció problémáját a személyek egyik csoportjával szembeni kedvezotlenebb bánásmód értelmében, hanem az intézetben elhelyezett szemé­lyek szüleinek finanszírozási jogaival kapcsolatos problémát, amelyet az intézeti gondozásból való kivonás okoz. A Hivatal bemutatta az ügyfélnek a gondozási költségek megtérítését szabályozó úgynevezett válságtörvény vonatkozó cikkeit, és az illetékes intézmények nyilvá­nosan elérheto, nyílt leveleit. A Hivatal tanácsot adott az ügyfélnek az ilyen esetekben lehet­séges törvényszerinti intézkedésekrol, nevezetesen, hogy a gondozási díj fennmaradó részét követelje vissza az intézettol, majd az illetékes minisztériumhoz forduljon jogorvoslatért. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-92/2021) Az egyesület által képviselt összes fogyatékossági kategória képviseloje indulhasson az egyesület vezetoi választásán A magánszemély felhívta a figyelmet a fogyatékossággal élok egyesületeiben lévo kép­viselok helyzetének elavult szabályozására. Kiemelte, hogy a hatályos alapszabály cik­kei a reprezentativitás két kategóriáját sorolják fel, és eloírják, hogy a képviseltek 50:50 arányban legyenek képviselve a közgyulésben. Mindaddig, amíg az egyesületek szövet­sége csak két fogyatékossági kategória képviseletét ismerte el, ez az ügyfél vélemé­nye szerint elfogadható volt. A tagsági igények miatt az egyesületek szövetsége ezt követoen további két képviseleti kategóriát hozott létre. Ezen kategóriák képviselo­inek egyelore nem biztosított az egyenjogú muködés és felszólalási jog, mert nem indul­hatnak a választásokon az újonnan kialakuló fogyatékossági kategóriák képviseloiként. A fentiekre tekintettel a Hivatal érzékelte annak lehetoségét, hogy ebben a konkrét esetben bizonyos fogyatékossággal élo személyek hátrányos megkülönböztetésére kerülhet sor. A Hi­vatal ezért arra biztatta az ügyfelet, hogy nyújtson be javaslatot a diszkrimináció kezelésére, és felszólította a tények konkretizálására, valamint további adatok és információk közlésé­re. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-82/2021) A személyi segítségnyújtásról szóló törvény B módosítása potenciálisan a személyi ápolók és gondozók megszüntetéséhez vezethet A Hivatalt a Személyi segítségnyújtásról szóló törvény B. módosításában foglalt új feltéte­lekkel kapcsolatban kereste meg egy beteggondozással és ápolással foglalkozó egyesület. Ez jelentosen szigorítja a feltételeket, és azokat az egyesületeket, amelyek nem teljesítik ezen feltételeket a határidon belül, az új szabályozás értelmében hivatali kötelességbol kitörlik a szolgáltatók nyilvántartásából. A Hivatal kifejtette, hogy diszkriminációról elvileg nincs szó, de a diszkriminációellenes jogszabályok be nem tartásának kérdése felvetheto, ha a feltéte­lek miatt bizonyos típusú személyek, illetve bizonyos fogyatékossággal rendelkezo személyek személyi segítoi nem tudnák többé végezni munkájukat, vagy annak minosége jelentosen romlana. A Hivatal megkérte az ügyfelet, hogy tájékoztassa, ha a törvénymódosítás ilyen kö­vetkezményekkel járna. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-261/2021) A munkaviszony nélküli nyugdíjasok, fogyatékkal élok és háborús veteránok ingyenes települések közötti szállítása nem diszkrimináció A Hivatalt egy részben nyugdíjas, harmadik kategóriájú fogyatékkal élo személy kereste meg. Az ügyfél kijelentette, hogy az ingyenes települések közötti szállítás elonyeit o is ugyan­úgy szeretné élvezni, mint a teljesen nyugdíjas fogyatékkal élok és nyugdíjasok. A Hivatal megállapította, hogy a Közúti közlekedésrol szóló törvény értelmében az ingyenes telepü­lések közötti szállítás a nyugdíjasokat, illetve a 65 év feletti személyeket, a fogyatékossági igazolvánnyal rendelkezoket és a háborús veterán státusszal rendelkezo személyeket illeti meg. Ehhez azonban minden kategóriának joga lehet, feltéve, hogy nem rendelkeznek mun­kaviszonnyal, vagy nem végeznek önálló bejelentett tevékenységet. Ha az ellátásban a mun­kaviszonyban álló magánszemélyek is részesülnének, akkor már nem lennének jogosultak a költségtérítésre. A Hivatal kifejtette, hogy nem összehasonlítható egyének csoportjairól van szó (fogyatékkal élo munkavállalók és munkanélküliek), így az ügyben nincs szó diszkrimi­nációról a ZVarD szerint. Hasonló kérdést tett fel a Hivatalnak az egyik szakszervezet is. A tanácsadási eljárások befejezodtek. (0702-248/2021/2, 0702-262/2021) Mentesség az éves gépjármuadó fizetése alól A Hivatal levelet kapott egy kezdeményezotol a Gépjármuadóról szóló törvény (ZDajMV) 9. cikkének ötödik bekezdésében meghatározott, a gépjármuadó megfizetése alóli mentesség állítólagos ellentmondásos és diszkriminatív szabályozása miatt. A kezdeményezo a közigaz­gatási hivatal és a minisztérium (fellebbviteli szerv) elutasító határozatát, valamint az ügy­ben benyújtott fellebbezést is elküldte a Hivatalnak. A Hivatal azt javasolta a kezdeményezo­nek, hogy a közigazgatási jogvitában figyelmeztessen az éves gépjármuadó alóli mentesség céljára, tehát a fogyatékkal élok nagyobb mobilitásának biztosítására. Ennek kapcsán a Hi­vatal arra biztatta az ügyfelet, hogy a már folyamatban lévo bírósági eljárásban mutassa be azokat a körülményeket, amelyek alátámasztják azt a tényt, hogy azt a jármuvet, amelyre a kezdeményezo adómentességet kér, a fogyatékkal élo fia szállítására használja, és hogy ez az egyetlen személygépkocsijuk, mint ahogy az a törvényben elo van írva. A Hivatal azt is java­solta a kezdeményezonek, hogy hívja fel a figyelmet a Hivatal ajánlására ( 070-87/2019/1 sz. ajánlás 2019.8. 22-rol), amelyben a Hivatal rendszerszintu funkciója keretein belül már állást foglalt az éves gépjármuadó megfizetése alóli mentesülés feltételeirol, amelyet a ZDajMV 9. cikkének ötödik bekezdése szabályoz. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-78/2021) Az építési munkák elvégzésekor a kivitelezoknek biztosítaniuk kell a mozgáskorlátozottak hozzáférését A Hivatalt egy fogyatékkal élo személy kereste meg az egyik szlovén önkormányzat építési munkáinak végrehajtásával kapcsolatban, ahol az építkezések kivitelezoje a létesítménybe való bejutást csak lépcsokön keresztül képzelte el, és ezzel teljesen kizárta a mozgássérült személyek bejutását. A levél alapján a Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy az ügyfél a Szlovén Köztársaság Alkotmányának 14. cikkébol, a Fogyatékossággal élo személyek jogairól szóló egyezménybol és a szlovén jogrend szempontjából problematikus történésekre hívja fel a figyelmet. A Hivatal arra bíztatta az ügyfélt, hogy nyújtson be javaslatot a diszkriminá­ció kezelésére, amit névtelenül is megtehet, és nyújtson bovebb tájékoztatást az ügyrol. Az ügyfél nem válaszolt a Hivatal levelére. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0705-7/2021) Az internetes tartalmakhoz és televíziós musorokhoz való hozzáférésre vonatkozó minimumkövetelmények hiánya az érzékszervi fogyatékkal élok számára kialakított technikákban A Hivatalt több egyesület és szövetség is megkereste, akik az audizmus miatti közvetlen diszk­rimináció fennállását állították, mivel az RTV Szlovénia a szlovén jelnyelv napja alkalmából tájé­koztató musort közvetített a szlovén jelnyelvrol, de nem volt jelnyelvu fordítása a musornak. A Hivatal megerosítette az ügyfeleknek, hogy az érzékszervi akadályokkal élo személyeket érinto rendkívül fontos témáról van szó, és Szlovéniában ez a terület nincs optimálisan szabályozva. A Hivatal kifejtette, hogy ebben a témában már végzett diszkrimináció-megállapítási eljárást, de a közvetlenül alkalmazható jogalapok hiánya miatt ebben a konkrét ügyben nem tudta meg­állapítani a diszkrimináció fennállását, hisz döntését nem tudta volna mire alapozni. Ugyanis a diszkrimináció egyik eleme a konkrétan meghatározott védett tulajdonba való beavatkozás. A jogi szabályozás hiánya miatt a Hivatal 2020-ban ajánlást küldött a szlovén kormánynak a televíziós tartalmak hozzáférhetoségével kapcsolatban az érzékszervi fogyatékossággal élok számára, valamint részt vett az Audiovizuális médiaszolgáltatások módosításáról szóló törvényjavaslat megfogalmazásában. Az ajánlásra választ nem kapott. A tanácsadó eljárások befejezodtek. (0702-286/2021, 0702-41/2021) 1.6.2 Diszkrimináció-megállapítás a fogyatékosság, mint személyes körülmény miatt A munkavállalót, aki egy különleges szükségletu gyermek édesanyja, a Hivatal közremuködésének köszönhetoen megilleti a különleges munkaido-beosztás A Hivatalhoz egy olyan ügyfél fordult, aki egy sajátos nevelési igényu gyermek édesanyja. Azon az osztályon, ahová beosztották, megállapodást kötött kollégáival, ami lehetové tette számára, hogy munkaidejét családi helyzetéhez igazítsa. A vezetoség áthelyezte egy másik osztályra, tilos volt bármiféle megállapodás és munkarendváltoztatás. A Hivatal kihangsú­lyozta az anyaságot, mint személyes körülményt a megfelelo munkarendhez való joggal kap­csolatban, és a fogyatékosságot, mint személyes körülményt, a közvetett diszkriminációval kapcsolatban. A Hivatal kéréssel fordult a munkáltatóhoz az ügy békés rendezése érdekében. A kezdeményezo tájékoztatta a Hivatalt, hogy munkáltatójával sikerült egy számára megfe­lelo megegyezésre jutniuk, és már aláírt egy szerzodéskiegészítést. A sikeres megegyezésrol a munkáltató tájékoztatta a Hivatalt is, aki kifejtette, hogy a Hivatal üzenetének kézhezvé­teléig nem volt tisztában a munkavállaló helyzetével. (0700-43/2021/11 sz. döntés az eljárás leállításáról 2021.10.18-ról) A Siketek és Nagyothallók Intézete nem diszkriminálta a tanulókat az órán A Hivatal a siket és nagyothalló tanulókkal szembeni állítólagos diszkriminációt vizsgálta meg egy általános iskolában, amely az egyik siket és nagyothalló személyek intézetén belül muködik. A Hivatalhoz az egyik tanuló szüloje nyújtott be feljelentést, miszerint az iskola tanárai a covid-19 terjedését megakadályozó intézkedések érvényességi ideje alatt védo­maszkot viselnek. Emiatt a tanulók várhatóan nehezen követik majd a tananyagot, hiszen a kommunikáció megértéséhez a jelbeszéd mellett elengedhetetlen az ajkakról olvasás is. Az eljárás során kiderült, hogy a tanárok az iskolában nem „hétköznapi” védomaszkot, hanem arcvédo pajzsot használtak – ahogyan azt a covid-19 járvány/világjárvány elleni intézkedé­sekrol szóló külön kormányrendelet is eloírja. Ezek megfelelo kiigazítást jelentenek a siket és nagyothalló tanulókkal szembeni közvetett diszkrimináció hatékony megelozésére. A szülok tévhitét, miszerint hétköznapi maszkokról van szó, a szülok és az iskola vezetosége közötti kommunikációs félreértés okozta, amit a Hivatal segítségével meg is oldottak. A határozat jogeros lett. (0700-20/2021/11 sz. határozat 2021.5.17-rol) A para-karate sportversenyen minden versenyzonek biztosított a részvétel, fogyatékosságtól függetlenül A Hivatal a Szlovén Karate Szövetség (KZS) bírói bizottsága által 2020 májusában kiadott, a para-karate versenybírói szabályokkal kapcsolatos állítólagos diszkrimináció kezelésére vonatkozó ajánlást kapott egy civil szervezettol. Az említett szabályok a versenyeken való részvételt három kategóriába tartozó versenyzok számára teszik lehetové, nevezetesen: 1) kerekesszékesek, 2) vakok és gyengénlátók, 3) értelmi fogyatékosok. A kérelmezo szerint a szabályok diszkriminatívak, mivel nem vonatkoznak minden fogyatékkal élo személyre, kü­lönösen azokra a fogyatékkal élokre, akiknek nincs szükségük tolószékre a mozgáshoz, de egyéb segédeszközökre, mint például a mankó és a kerekes járókeret (rollátor) igen, illetve mozgásukhoz nincs szükségük a fent említett segédeszközök egyikére sem (agyi bénulás­ban, izomelhalás, genetikai rendellenességekben szenvedok, amputáción átesettek stb.). Az említett szabályok értelmében a KZS-en belüli versenyeken bizonyos fogyatékkal élo szemé­lyeknek nem biztosított a részvétel. A Hivatal az eljárásban megállapította, hogy a KZS bíráló bizottsága által 2020 májusában kiadott, a Karate Világszövetség szabályainak fordítása­ként létrejövo szabályok ellenére, amelyek három versenyzoi kategóriát írnak elo, az orszá­gos bajnokságokat az egyes nemzeti bajnokságok versenyszabályai szerint rendezik. Eddig minden versenyzo nevezhetett a versenyre, a fogyatékosság típusától függetlenül. Mivel a Hivatal a KZS által szervezett parakaraté országos bajnokságok lebonyolításában nem ész­lelte a személyek korlátozását fogyatékosságuk miatt, a határozatával nem állapított meg diszkriminációt. A határozat jogeros lett. (0700-51/2020/18 2021.11.15-rol) A tanuló számára nyújtott fizikai segítség megtiltása a távoktatás idején diszkriminációt jelent A Hivatal diszkriminációt állapított meg egy fogyatékossággal élo tanulóval szemben, aki egészségi állapota miatt részben vagy teljesen távoktatásban kellett részt vennie az oktatás­ban. Mozgáskorlátozottsága miatt az intézmény, ahol tanul, valamint az Oktatási, Tudomá­nyos és Sportminisztérium elismerték a kísérohöz való jogát a tanórai fizikai segítségnyújtás­hoz. A minisztérium azonban nem engedte, hogy éljen ezzel a lehetoséggel, amikor otthonról végezte az iskolai kötelezettségeit egészsége védelme érdekében. Mint ahogy az ügyfél a Hivatalnak kifejtette, úgy ítélte meg, hogy ennek nincs jogalapja. A Hivatal megállapította, hogy a minisztérium indoklása téves. A sajátos nevelési igényu gyermekek oktatásáról szóló törvény és az ennek alapján elfogadott szabályok nem írják elo, hogy a nevelésben részesü­lok testi segítése kizárólag annak az intézménynek a területén nyújtható, ahol egyébként oktatásban részesülnek. Csak azt írják elo, hogy ez a segély az iskolai idoszakban jár nekik. A Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a tanulóval kedvezotlenebbül bántak a fogyaté­kosság és az egészségi állapot személyes körülményei miatt, mint osztálytársaival, akik az oktatási intézményben tanultak, így továbbra is részesülhettek a fizikai segítségnyújtásban. A tanuló a távoktatás során ezt a segítséget nem kapta meg, pedig az illetékes minisztérium is lényegesnek ismerte el az oktatási folyamat sikeres lebonyolításához. A Hivatal a határo­zatban kifejtette, hogy ez a diszkrimináció súlyosabb formája, mivel gyermek részesült diszk­riminatív bánásmódban. A Hivatal kihangsúlyozta, hogy az oktatáshoz való jog alapveto jog. A Fogyatékossággal élo személyek esélyegyenloségérol szóló törvény szerint a fogyatékos­sággal élo személyeknek joguk van a megfelelo támogatáshoz az iskolai folyamatba tör­téno integrációjuk során, illetve az oktatási folyamat korrekciójához. Kiemelte azt is, hogy az államnak a gyermekek és a fogyatékkal élok jogairól szóló nemzetközi egyezmények ér­telmében kötelessége aktív intézkedésekkel semlegesíteni azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a sajátos szükségletu gyermekek számára emberi jogaik és alapveto szabad­ságaik egyenrangú gyakorlását. 2021.12. 31-én a határozat még nem volt jogeros. (0700­28/2021/13 sz. határozat 2021.12.21-rol) Nem állapítottak meg diszkriminációt a televíziós tartalmak hozzáférhetoségében az érzékszervi fogyatékkal élok számára Az Hivatal a látássérült személyek állítólagos diszkriminációjával foglalkozott a televíziós tartalmakhoz való hozzáférés tekintetében. A kérelmezo azt állította, hogy az érzékszervi fogyatékossággal élo személyeknek ugyanolyan hozzáférést kell biztosítani az RTV Slove­nia és más musorszolgáltatók összes televíziós tartalmához, mint a fogyatékosság nélkül élo személyeknek. A diszkriminációmegállapítási eljárás során a Hivatal megállapította, hogy a vakoknak és gyengénlátóknak, valamint a siketeknek és nagyothallóknak szóló hatályos jogszabályok szerint csak az RTV Slovenia köteles ehhez igazított tartalmakat készíteni. A jogszabály azonban nem határozza meg, hogy mekkora legyen az ilyen tartalmak aránya, és milyen tartalmakat kell így módosítani. A Hivatal egyúttal arra a következtetésre jutott, hogy a tájékoztatáshoz való alkotmányos alapjog ellenére nem lehet azt állítani, hogy az Alkotmány szerint minden musorszolgáltatónak minden tartalmat az érzékszervi fogyaték­kal élok igényeihez igazodva kellene szolgáltatnia. A Fogyatékossággal élo személyek esély­egyenloségérol szóló törvény szerint az árukat és szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat nem lehet aránytalanul nagy teherrel kötelezni ezen áruk és szolgáltatások fogyatékos személyek számára történo hozzáférhetoségének biztosítására. Másrészt a szabályozás a kereskedelmi televízióknak és kábelszolgáltatóknak nem ír elo szabványokat tartalmaik hozzáférhetosé­gére vonatkozóan. A Hivatal ezért úgy döntött, hogy ebben az ügyben nem állapíthat meg diszkriminációt. A televíziós tartalmak érzékszervi fogyatékkal élok számára való hozzáfér­hetosége terén azonban ajánlást intézett az illetékes hatóságokhoz, hogy meghatározzák az érzékszervi fogyatékkal élokre vonatkozó akadálymentesítési szabványokat, amelyeket a televíziós tartalmak kereskedelmi szolgáltatóinak kell biztosítaniuk. A kérelmezo a Hivatal határozata ellen fellebbezést nyújtott be a Közigazgatási Bírósághoz, ahol az eljárás még folyamatban van. (0700-29/2019/49 számú határozat 2021.2.24-rol) 1.6.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a fogyatékosság, mint személyes körülmény vonatkozásában A Hivatal szerint a Nyugdíjakkal és a sport területén elért kiemelkedo teljesítményekkel járó kiegészítésekrol szóló törvény diszkriminatív a siket sportolókkal szemben A Hivatal értékelte a Nyugdíjakkal és a sport területén elért kiemelkedo teljesítményekkel járó kiegészítésekrol szóló törvény (ZDPIDŠ) diszkriminatív jellegét. A rendelet részletesen szabá­lyozza azokat a feltételeket, amelyek mellett az élsportolók különleges nyugdíjkiegészítést kaphatnak. Így azok a sportolók, akik érmet szereztek valamely olimpiai sportág világbajnok­ságán, nyugdíjkiegészítésre jogosultak. Viszont a hasonló teljesítményu siket sportolók nem. A Hivatal szerint a siket és nem siket élsportolók összehasonlítható helyzetben vannak, ezért jogaiknak is egyenlonek kellene lenniük. A Hivatal megállapította, hogy a ZDPIDŠ-ben szereplo szabályozás diszkriminációnak minosül a siket sportolókkal szemben. A fentiek figyelembevé­telével a Hivatal ajánlást készített, tekintettel a szabályozás megítélt diszkriminatív jellegére, amelyben a jogszabály megfelelo módosítására, illetve a diszkrimináció megszüntetésére szólí­totta fel az illetékes hatóságokat. Az ajánlást figyelembe vették a diszkriminációt megszünte­to parlamenti törvény elfogadásával. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-25/2021/1) A Hivatal értékelése szerint nem minosül diszkriminációnak a személyi jövedelemadó fizetésének szabályozása azon személy esetében, aki négy órát dolgozik, a fennmaradó négy órában pedig rokkantsági ellátásban részesül A Hivatal javaslatot kapott az SZJA-törvény rendelkezései diszkriminatív jellegének értékelésé­re. Egy olyan kérelmezo nyújtotta be, aki fogyatékossága miatt részmunkaidoben foglalkozta­tott, és a munkaido hátralévo részében fogyatékossági járulékban részesül. A kérelmezo azt állí­totta, hogy fogyatékossága miatt hátrányos helyzetbe került a hasonló járulékkal részesülokkel szemben, mivel több személyi jövedelemadót fizetett az adóév végén, mint a fent említett személyek. Beosztását a teljes munkaidoben dolgozókhoz hasonlította. A Hivatal az értékelési eljárásban megállapította, hogy a helyzetek összehasonlítása szempontjából nem releváns a személyi jövedelemadó-pótlék mértéke, hanem az egy adóévben megállapított személyi jöve­delemadó mértéke a releváns. A kérelmezonél lévo eltérés abból adódik, hogy két címen szerez bevételt, a munkáltató pedig havi rendszerességgel számolja a személyi jövedelemadó-eloleget, mintha ez lenne az egyetlen bevételi forrása, hiszen nem tudja, milyen lesz az összjövedelme és a kapcsolódó jövedelemadó mértéke. Az adóhatóság azonban az évi összes bevételt figye­lembe veszi, és ez alapján állapítja meg a személyi jövedelemadót. Mivel a kérelmezo személyi jövedelemadó-elolegje nem egyezik meg a ténylegesen megállapított SZJA-eloleggel, azt meg kell fizetnie, míg a munkáltatójánál teljes munkaidoben dolgozó munkavállalónak, akinek ez az egyetlen jövedelemforrása, a munkáltató havi rendszerességgel számolja fel a SZJA-eloleget, és így az ilyen munkavállaló alacsonyabb nettó kifizetést kap év közben, ezért szabály szerint nem kell többletadót fizetnie év végén. A Hivatal úgy értékelte, hogy a kérelmezot a Személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében minden más adófizetohöz hasonlóan kezelték. Az év során csak személyi jövedelemadó-eloleget fizetett, a jövedelemadó pedig a jövedelemadóról szóló határozattal lett meghatározva, amely nem volt magasabb, mint a kérelmezovel azonos bruttó jövedelemmel rendelkezo, összehasonlítható munkavállalók megállapított személyi jöve­delemadója. Ezzel a diszkrimináció-értékelési folyamat befejezodött. (050-13/2021/11) A segélyre és ápolási járulékra való jogosultság megállapítása során a vakok és a mozgásukban korlátozott személyek eltéro bánásmódja nem diszkrimináció. A Hivatalt egy olyan személy kereste meg, aki azt állította, hogy fogyatékossága miatt diszk­riminálták. Elismert I. kategóriás fogyatékossággal élo személyként állította a diszkrimináció meglétét a vakokhoz képest a segély és gondozási díj odaítélésének kritériumaiban. Ez utób­biban a vakok elonyt élveznek vele szemben, mert a segély és gondozási díj iránti kérelmüket a fogyatékossági bizottság elbírálása után automatikusan jóváhagyják. A segélyre és gondo­zási díjra való jogosultság feltételeit a ZPIZ-2 99. cikke, a vakok esetében pedig külön a ZPIZ-2 100. cikke határozza meg. A Hivatal úgy értékelte, hogy az összehasonlított személycsopor­tok helyzete nem összehasonlítható. Azt, hogy a (különbözo fogyatékossággal élo) személyek összehasonlíthatatlan csoportjáról van szó az is mutatja, hogy a szlovén jogszabályok a va­kok és gyengénlátók jogait, valamint a mozgáskorlátozottak jogait eltéroen szabályozzák az egyes fogyatékossági formák igényeitol függoen. Ráadásul nem igazak a kezdeményezo azon állításai, miszerint a segélyt és gondozási díjat a vak személyek automatikusan megkapják. A ZPIZ szakértoi testülete egyúttal foglalkozik vakokkal, gyengénlátókkal, és olyan személyek­kel, akiknek mozgásképessége 70%-kal csökkent. Vakok esetében megerosíti a vakságot és meghatározza annak bekövetkezésének idopontját, mozgáskorlátozott biztosítottak eseté­ben megerosíti a legalább 70%-kal csökkentett mozgásképességet és szintén meghatározza a bekövetkezés idopontját. A fentiekre tekintettel a Hivatal nem végzett részletes diszkrimi­náció-értékelést. Ezzel a diszkrimináció-értékelési folyamat befejezodött. (050-18/2020/20) 1.6.4 A Hivatal fogyatékosságra, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlás a ki nem fizetett segély és gondozási díj folyósításáról szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy ösztönözze a törvényjavaslat elfogadását a Kor­mánynak, és küldje el a Nemzetgyulésnek jogalkotási eljárásra, hogy lehetové váljon a segély és ápolási díj 2003. 1. 1. és 2016. 12. 31. közötti elmulasztása miatti igazságtalanságok meg­szüntetése azok számára, akiknek szülei annak idején éltek a gyermekgondozási segélyre való jogukkal. (0070-1/2021/1) Az ajánlás állapota: A ki nem fizetett segély és gondozási díj folyósításáról szóló törvény elfogadásával figyelembe véve (Szlovén Köztársaság Hivatalos Közlönye, 121/21). Ajánlás a Személyi segítségnyújtásról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal ajánlást küldött az MDDSZ-nek, amelyben óvatosságra figyelmeztette azon megol­dásokkal kapcsolatban, amelyek nem bovítik, hanem szukítik vagy már szukítették a szemé­lyes segítségnyújtás elérhetoségét, pl. a személyi segítségnyújtásra való jogosultsági küszöb tervezett heti 30-ról 40 órára emelésével, valamint a személyi segítségnyújtásra való jogo­sultság megszerzését megakadályozó korhatárral a 65 év és 18 év között. (0070-2/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás a 2021–2031-es évek szlovén egészségügyi beruházásainak forrásbiztosításáról szóló törvényjavaslathoz A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy az állam kötelezze el ma­gát a 2016-2025 közötti idoszakra szóló Nemzeti Egészségügyi Tervrol szóló határozatban megfogalmazott kiemelt célok mellett, különös tekintettel az egyenlotlenségek leküzdésére az egészségügyben. A Hivatal azt is javasolta, hogy a javaslat konkrétabban tuzzen ki célo­kat az ápolókórházak és idosotthonok megfelelo létesítményeinek kialakítására, a betegek megfelelo palliatív ellátásának szükségességére, valamint a fogyatékkal élok egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására. (0070-11/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás a ki nem fizetett segély és gondozási díj folyósításáról szóló törvényjavaslatról A Hivatal javasolta a törvény elfogadását, kiküszöbölve ezzel azt az igazságtalanságot, hogy a 2003-tól 2016-ig tartó idoszakban a vak és 26 éves korig speciális nevelési programban részt vevo gyermekeknek nem folyósították a segélyt és gondozási díjat. (0070-1/2021/3) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve a törvény elfogadásával. A sport terén végzett munkáért és elért kiemelkedo eredményekért járó nyugdíjkiegészíté­sérol szóló törvényre vonatkozó ajánlás A Hivatal a törvény diszkriminatív jellegének értékelése alapján azt javasolta a MIZŠ-nek, hogy készítsen el és terjesszen a Nemzetgyulés elé egy törvényjavaslatot, amely a nyugdíjki­egészítésre jogosultak körébe bevonja a siket élsportolókat is, akik olimpiai érmét szereztek a siketolimpia sportágaiban. (050-25/2021/2) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve a sport terén végzett munkáért és elért kiemelkedo eredményekért járó nyugdíjkiegészítésérol szóló törvény módosításáról szóló törvény elfoga­dásával (ZDPIDŠ-A, SZK Hivatalos Közlönye, 119/21) amelyet a képviselok javasoltak. Ajánlás a Sajátos nevelési igényu gyermekek orientációjáról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta a Nemzetgyulés Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Bizottságá­nak, hogy a leheto legszélesebb köru megegyezés jöjjön létre az összes jogosulttal, különösen azokkal, akik a sajátos nevelési igényu gyermekek nevelési-oktatási folyamataiban és azon túl is napi szinten szembesülnek a kihívásokkal. A Hivatal azt is javasolta a bizottságnak, hogy olyan megoldásokat fogadjanak el, amelyek a leheto legjobban reagálnak a legégetobb gyakorlati kihívásokra, amelyekkel minden sajátos nevelési igényu gyermek szembesül az oktatásban. (001-4/2021/8) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a nevelési-oktatási folyamat megvalósítására minden sajátos nevelési igényu gyermek számára az iskola újbóli bezárása esetén A Hivatal azt javasolta a MIZŠ-nek, hogy biztosítsa a nevelési-oktatási folyamat lebonyolítá­sát minden sajátos nevelési igényu gyermek számára minden oktatási intézményben, és ne csak azok számára, akik adaptált programmal és szakintézményekben részesülnek oktatás­ban. (0702-49/2021/3) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás a 2021–2030-as nemzeti felsooktatási programról A Hivatal javasolta az eltéro személyes körülményekkel rendelkezo hallgatók esélyegyenlo­ségének tényleges biztosításának nyomon követését célzó új célok és intézkedések bevo­nását a programba, speciális ösztöndíjak bevezetését a speciális igényu hallgatók számára, valamint a pedagógiai személyzet képzésének és tudatosításának ösztönzését az emberi jogok védelme és a speciális igényu tanulók diszkriminációja elleni intézkedések terén. (0070-19/2021/1) Az ajánlás állapota: A törvény még az elfogadás folyamatában van. Ajánlás az érzékszervi fogyatékkal élok információkhoz és televízióhoz való hozzáférésének javítására A Hivatal az érzékszervi fogyatékkal élok televíziós tartalmakhoz való hozzáférésben való állítólagos diszkriminációjának megállapítására irányuló eljárás eredményei alapján azt java­solta a kormánynak, hogy vállaljon aktívabb szerepet a fogyatékkal élok média-hozzáférhe­toségének biztosításában. 2021 végéig kellene elfogadni az illetékes minisztérium szabály­zatát, amely ezen a területen is eloírná a minimumkövetelményeket. (0700-29/2019/50) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz A Hivatal a törvényjavaslattal kapcsolatban az összes szolgáltatás szélesebb köru hozzáfér­hetoségét szorgalmazta az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítá­sa érdekében (ideértve a weboldalakat, a webalkalmazásokat és az elektronikus musorújsá­gokat, információk biztosítását az elérhetoségrol hozzáférheto formátumokban), valamint az akadálymentesítési követelmények szigorúbb ellenorzésének törvényesítését javasolta. (0709-48/2020/7) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás a Fogyasztóvédelmi törvényrol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta az MGRT-nek, hogy foglaljon törvénybe egy egyértelmu rendelkezést, amely tiltja a fogyasztókkal szembeni diszkriminációt; kötelezettségeket a fogyatékkal élo fogyasztók kommunikációhoz való hozzáférésének biztosítására a megfelelo nyelveken és írásmódokon, valamint az egyenlotlenségre, intoleranciára és gyulöletre ösztönzo reklámok tilalmát. (0070-14/2021/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás az Akcióprogram a fogyatékossággal éloknek 2022-2026 elokészítéséhez Ajánlásában a Hivatal javasolta, hogy tegyenek intézkedéseket a fogyatékosságon alapuló diszkrimináció tilalmának meghatározásában meglévo jogszabályi hiányosságok kiküszöbö­lésére, valamint olyan normatív és egyéb intézkedések kidolgozására, amelyek biztosítják minden fogyatékossággal élo személy kommunikációs jogának védelmét a bírósági és egyéb eljárásokban. Továbbá a Hivatal javasolta, hogy intézkedéseket is tervezzenek a fogyatékos­ságon alapuló diszkrimináció áldozatai jogi védelmének megerosítésére, különösen a foglal­koztatás és a munka során történo zaklatás révén, valamint a megtorló intézkedések meg­elozése érdekében. (141-2/2021/2) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe véve az akcióprogram kiegészítésével és a meg­hirdetett szabályozási változásokkal. Ajánlás az Alkotmány 62.a kiegészítocikkének érvényesítését célzó javaslattal kapcsolatban A Hivatal egy új kiegészítés elfogadását javasolta a Nemzetgyulésnek, amely az új 62a. pa­ragrafussal módosítaná az Alkotmányt, és kifejezetten elismerné a siketek és siketvakok, illetve a bizonyos érzékszervi fogyatékossággal élok nyelvi kisebbségeinek a saját nyelv­használathoz való jogot. A Hivatal egyúttal megfelelo törvények elfogadását is javasolta. (0070-6/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve az Alkotmány kiegészítésének elfogadásával. 1.6.5 Oktatás és tudatosságnövelés a fogyatékossággal, mint személyes körülménnyel kapcsolatban Az EASIT (Easy Access for Social Inclusion Training) projekt záróeseménye: Audiovizuális újságírás és a könnyen értheto nyelvhasználat Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje részt vett az Erasmus+ EASIT (Easy Access for Social Inclusion Training) projekt záró rendezvényén, amelyre 2021. június 14-én került sor az RTV Slovenija és a projektpartnerek szervezésében. Az esemény célja a könnyu olvasás elosegítése volt. A projekt részeként tantervet és tananyagokat készítettek az audiovizuális média (újságírás, hangos leírások és feliratozás) területén a könnyu olvasással foglalkozó szakemberek oktatá­sához. A Hivatal vezetoje köszöntojében kihangsúlyozta a mindenki számára egyenlo, diszkri­minációmentes tájékoztatás, a hozzáférhetoség biztosításának, valamint az e téren új isme­retek és szemléletmódok kialakításának fontosságát. Megemlítette saját erofeszítéseit is az esélyegyenloségrol és a Hivatal szolgáltatásáról könnyen olvasható tájékoztatás elosegítése terén, ami segíthet megelozni a diszkriminációt, és elosegíteni annak áldozatainak védelmét. A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA 62.a cikk (jelnyelv és a siketvakok nyelve) A szlovén jelnyelv szabad használata és fejlesztése biztosítva vannak. Azon önkormányzatok területén, ahol az olasz vagy a magyar is hivatalos nyelv, az olasz és a magyar jelnyelv szabad használata is biztosítva van. Ezeknek a nyelveknek a használatát és használóik helyzetét törvény szabályozza. A siketvakok nyelvének szabad használatát és fejlesztését törvény szabályozza. 1.6.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a fogyatékosság, mint személyes körülmény viszonylatában A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. A középiskolák megközelíthetoségére a mozgássérült tanulók számára vonatkozó írásos együttmuködés a civil szervezetek tagjainak a középiskolák megközelíthetoségére, a meg­közelíthetetlenség esteinek számára, a mozgássérült tanulók felvételének megtagadásának eseteire, a középiskolák megközelíthetoségének biztosításáról, a középiskolák mozgáskorlá­tozott tanulók számára történo átalakítására, valamint a középiskolák korlátozott megköze­lítésének politikai szintu okaira vonatkozott. A siketek oktatási kihívásaival kapcsolatos írásos együttmuködés a siketek általános, közép- és felsooktatásban észlelt problémáiról, a siketek rossz oktatásának okairól, a siketek oktatá­sának javítását célzó jó gyakorlatok példáiról, valamint a covid-19 járvány siketek oktatására gyakorolt hatásáról szólt. A Hivatal a kapott válaszokat a “Siketek helyzete az oktatási rend­szerben” különleges jelentésben foglalta össze.2 Találkozó az RTV Slovenia nézoi és hallgatói jogaiért felelos ombudsmannal 2021. május 26-án a Hivatal munkatársai online értekeztek az RTV Szlovénia nézoi és hallga­tói jogaiért felelos ombudsmannal, Ilinka Todorovskival. A találkozó az intézmények kölcsö­nös bemutatását tuzte ki célul, és érintett néhány aktuális témát, nevezetesen a televíziós musorok hozzáférhetoségét, a diszkrimináció elleni védelmet a mesterséges intelligencia viszonylatában, a gyulöletbeszédet, és a koronavírus-járvány következményeit, különös te­kintettel a politikai intolerancia növekedésére és a nyilvános szakértoi vitára alkalmas tér szukülésére. Elérheto itt: https://www.zagovornik.si/posebna-porocila/ 1.7 Életkor 1.7.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás az életkorral, mint személyes körülménnyel kapcsolatban A „Tudja a születése évét?” kérdés feltevése az állásra jelentkezonek nem diszkrimináció Az interjúbizottság egyik tagja a jelöltnek a következo kérdést tette fel: „Tudja a születése évét?” A jelölt a kérdést az elozo két kérdéssel kapcsolatos tudatlansága összefüggésében szükségtelennek és sértonek, ebbol következoen diszkriminatívnak minosítette. A Hivatal megerosítette az ügyfélnek, hogy a jelölt a felvételi eljárás során kétségtelenül védelmet élvez a diszkriminációval szemben, de a vitatott kérdés nem definiálható személyes körülmé­nyen alapuló kérdésként. A kérdésre adott válasz ugyan meghatározza az életkor személyes körülményt, de a jelölt életkora a munkaadó és a bizottság számára már a jelölt önéletrajzá­ból világos volt. Emellett a jelen ügyben az ügyfél csak a kérdést találta diszkriminatívnak, anélkül, hogy azt állította volna, hogy diszkriminálva lett volna életkora alapján. Ezért a Hiva­tal arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben nem következett be diszkrimináció a ZVarD rendelkezései szerint. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen kérdés feltevésének van értelme vagy helyénvaló. Az sem kizárt, hogy a kérdést nem a jelölt válaszának teszte­lése érdekében tették fel. Mindenesetre az ilyen az interjúbizottság tagjának ilyen cseleke­detének vizsgálata nem tartozik a Hivatal hatásköreibe. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-102/2021) Az idosek otthonában hozott intézkedések arányossága, amely korlátozta a látogatásokat a covid-19 járvány idején A Hivatalt egy magánszemély kereste meg az idosek otthona látogatóira vonatkozó szabá­lyokkal kapcsolatban, és rámutatott ezek diszkriminatív hatására a mozgásképtelen szemé­lyekkel szemben a mozgásképesekhez képest. Tekintettel a helyzet súlyosságára a járvány harmadik hulláma idején, valamint arra, hogy az idosek rendkívül veszélyeztetett csopor­tot jelentenek egy vírusfertozés esetén, az MDDSZ különleges protokollt adott ki. Az akkori helyzetben az egészségügyi minisztérium a látogatások felügyeletét, illetve a látogatások általános korlátozását és tilalmát szorgalmazta. A minisztérium hozzátette, hogy ezen in­tézkedések végrehajtása során figyelembe kell venni a beteg magánéletének (személyi mél­tóságának) védelméhez való jogát, mivel a korlátozó intézkedések nem lehetnek aránytala­nok. Ennek megfeleloen az egyes idosotthonok saját belso utasításokat fogadtak el. A Hivatal az ügyfélnek kifejtette, hogy egy adott idosek otthona intézkedéseinek arányossága csak külön diszkriminációs eljárásban értékelheto. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-67/2021) Nem megfelelo és nem professzionális, eroszakra utaló bánásmód esetén a feljelentést az erre illetékes hatóságnak kell benyújtani A Hivatal levelet kapott egy magánszemélytol, aki egy konkrét idosek otthona problémáiról tájékoztatta. Felhívta a figyelmet az alkalmazottak állítólagos hozzáállására az ellátottak­hoz, maguk az ellátottak körében tapasztalható eroszakra, a pszichológiai támogatás hiá­nyára, a gyógytorna és a foglalkozási terápia megszakítására a járvány idején, az ellátottak mozgásának korlátozására stb. A Hivatal ezzel kapcsolatban kifejtette az ügyfélnek, hogy az idoskorúak intézményi ellátásának felügyeletét az olyan ügyekben, amelyek nem fuzodnek a diszkriminációhoz, különbözo felügyeloségek végzik (szociális felügyeloség, egészségügyi fel­ügyeloség) a hatályos jogszabályoknak megfeleloen. Kiemelte, hogy az egyéni szolgáltatással elégedetlen ellátottaknak (felhasználók) a Szociális ellátásról szóló törvény értelmében lehe­toségük van panaszt benyújtani a szociális ellátást nyújtó intézmény vezetoségének a szak­munkások munkájával kapcsolatban, az intézmény ellen pedig a szociális kamarának. Az a magánszemély, aki úgy véli, hogy a szociális védelem területén megilleto jogainak gyakorlása során megsértették a Szociális Etikai Elvek Kódexében foglalt jogait, írásos kezdeményezést is benyújthat a Szlovén Szociális Kamara Tiszteletbeli Bíróságához. A Hivatal egyúttal felhív­ta a figyelmet arra, hogy az ügyfél által kiemelt ügyekben nem intézkedhet, mivel a ZVarD által biztosított hatáskörében csak azokért a cselekményekért felel, amelyek megfelelnek a diszkrimináció elemeinek. Eroszakra utaló jelekkel járó nem megfelelo bánásmód esetén feljelentést kell tenni a rendorségen, a szakemberek szakszerutlen bánásmódja esetén pedig vagy az intézmény tanácsának, a szociális kamarának vagy a szociális felügyeloségnek. A Hivatal felajánlotta az ügyfélnek, hogy az információkat (bár névtelenül) elküldheti az illeté­kes felügyeloségeknek. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-155/2020) A vakcina típusának megfelelosége nem diszkrimináció kérdése A civil szervezet nyilvános levelének egyik címzettjeként a Hivatalt felkérték, hogy válaszoljon a védooltással kapcsolatos lakossági kérdésekre. A Hivatal a kérdéseket abból a szempontból elemezte, hogy azok milyen mértékben kapcsolódnak tevékenységi területéhez. A legtöbb kérdésrol úgy ítélte meg, hogy ezek az egészségügyi szakmát illeto kérdések, amelyekrol nem tud nyilatkozni. A többivel kapcsolatban kifejtette, hogy diszkrimináció-megállapítási eljárás lefolytatása nélkül nem tud válaszolni, és általánosságban megállapítani a diszkrimináció fennállását vagy annak ellentétét. Az egyik feltett kérdés az volt, hogy helyénvaló-e, hogy az idosek otthonaiban lakóknak az AstraZeneca vakcinát adják be, minden más otthon élo idos embernek pedig a Pfizer vakcinát. Az érdekvédo kifejtette, hogy a diszkriminációt csak a diszkrimináció-megállapítási eljárás lefolytatása után lehet megerosíteni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy bizonyos típusú vakcina alkalmazásának megfelelosége egészségügyi és nem diszkrimináció kérdése. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0705-12/2021) A középiskolai felvételi helyek korlátozott száma nem diszkrimináció A Hivatalt egy kilencedikes tanuló édesanyja kereste meg, aki felhívta a figyelmet a ljubljanai beiratkozási korlátozásokra szinte minden gimnáziumban, illetve arra, hogy a beiratkozás­hoz szükséges pontok száma jóval magasabb, mint a korábbi években. Úgy véli, hogy ez a gyermeki jogok rendszerszintu megsértése, és az életkor személyes körülményen alapuló diszkrimináció egy adott beiratkozási évben. A Hivatal kifejtette, hogy a gyerekek különbözo generációi, illetve az oktatási programokba beiratkozó fiatalok nincsenek összehasonlítható helyzetben. Minden generációt a létszámuk, a sikerességük és egyéb tényezok határoznak meg, amelyek az iskoláztatásukat kísérték. Az oktatáshoz, iskoláztatáshoz való jog nem ér­telmezheto úgy, hogy minden jelöltnek a kívánt oktatási intézményben vagy oktatási intéz­ménytípusban kell helyet biztosítani. A jog lehetoséget biztosít arra, hogy meghatározott beiratkozási idon belül más jelöltekhez képest diszkriminációmentes feltételekkel induljon a felvételi eljárásra. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-109/2021) A nem megfelelo tartalom közzététele az interneten nem feltétlenül jelent diszkriminációra való buzdítást A civil szervezet felhívta a Hivatal figyelmét egy internetes fórumon lévo problematikus be­jegyzésre, amelyet a nyugdíjasokkal szembeni diszkriminációra való buzdításnak értékelt. A Hivatal ismertette az ügyféllel azokat az elemeket, amelyeknek jelen kell lenniük, hogy a ZVarD 10. cikke szerinti diszkriminációra való buzdításról legyen szó. A Hivatal a konk­rét esetre vonatkozóan kifejtette, hogy csak diszkrimináció-megállapítási eljárás után tud végso értékelést adni arról, hogy történt-e diszkrimináció. Kihangsúlyozta, hogy sok bejegy­zés nem megfelelo, de nem feltétlenül felel meg a diszkriminációra való buzdítás jeleinek. Az ügyfél nem döntött a feljelentés mellett. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-157/2021) Nem minden nézeteltérésre ösztönzo cselekmény minosül diszkriminációnak A Hivatalt egy szövetség kereste meg a nyugdíjak eltörlésére vonatkozó javaslattal kapcsolat­ban a predlagam.vladi.si internetes portálon. A szövetség nem értett egyet a Szlovén Köztár­saság Kommunikációs Kormányhivatala (UKOM) megállapításaival és azok magyarázataival, valamint számos nem megfelelo hozzászólásra is rámutatott a közzétett tartalom alatt. A Hi­vatal kifejtette az ügyfélnek, hogy az ilyen bejegyzések megítélése elsosorban azon a doktrínán alapul, hogy a véleménynyilvánítás társadalmilag fontos témákról megengedett mindaddig, amíg az nem jelenti a ZVarD értelmében vett diszkrimináció valamely formáját, vagy nem felel meg valamely buncselekmény definíciójának. Kiemelte a véleménynyilvánítás szabadságának fontosságát és szerepét is. Nem minosül diszkriminációnak minden olyan tevékenység, amely nézeteltérésre ösztönöz vagy számos hozzászólást eredményez. A Hivatal kifejtette, hogy ebben a konkrét bejegyzésben hiányoznak a diszkriminációra való ösztönzés elemei, amelyek­nek a ZVarD szerint teljesülniük kell. A portál egyik felhasználójának javaslatáról van szó, ami minden bizonnyal problémás, sot rendkívül nem megfelelo, de egyúttal kivitelezhetetlen is. A javaslat továbbra is az írott szavak szintjén marad, tehát önmagában nem vezet kedvezot­len bánásmódhoz a lakosság más csoportjaihoz képest, és hipotetikusan sem vezethet rosz­szabb bánásmódhoz, azaz a nyugdíjak eltörléséhez. Ezen túlmenoen a bejegyzés vizsgálata során a Hivatal megállapította, hogy a portál adminisztrátora a bejegyzés alatti sérto hoz­zászólásokat törölte, a kritikus hozzászólásokat azonban megtartotta, ezzel jelentosen hoz­zájárulva a portálhasználók kommunikációs szintjéhez, valamint ezáltal elvette a bejegyzés potenciálját a diszkriminációra való buzdításra. Ez a fo oka annak, hogy a Hivatal tanácsadási tevékenységként foglalkozott az üggyel, és nem kezdeményezett diszkrimináció-megállapí­tási eljárást. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-5/2021) 1.7.2 Diszkrimináció-megállapítás az életkor, mint személyes körülmény miatt A Hivatal segítségével sikerült elérni az öregségi nyugdíjba vonulás feltételeinek eleget tevo munkavállaló teljesítményprémiumának kifizetését A Hivatal egy olyan személy ügyével foglalkozott, aki azt állította, hogy életkora alapján volt diszkriminálva a munkabér összegének kiszámításakor. A kérelmezo kifejtette, hogy munkál­tatója az öregségi nyugdíj feltételeinek teljesítése miatt közel 30%-kal csökkentette a telje­sítésbol származó személyi jövedelmét. Alacsonyabb fizetési kategóriába került, mint a többi dolgozó, vagyis majdnem annyit keres, mint amennyit a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Inté­zettol kap. A Hivatal felkereste a munkáltatót, hogy szolgáltasson dokumentációt és magya­rázatokat. A cég válaszában kifejtette, hogy a munkavállaló alapbérét nem csökkentették, csak bizonyos kiegészítések folyósítására való jogosultság szunt meg, és cáfolta a kérelmezo azon állításait, miszerint más, hasonló beosztású munkavállalók magasabb fizetési kategóri­ába tartoznak. A magyarázat kézhezvétele után a Hivatal megkereste a kérelmezot további pontosítás érdekében. A Hivatal ezt követoen tájékoztatta a kérelmezot az összes lehetséges eljárási lehetoségérol, mivel nem tudta eldönteni, hogy folytatja-e az eljárást. Ezt követoen a kérelmezo arról tájékoztatta a Hivatalt, hogy a Hivatal levele után a cégben bizonyos dolgok elkezdtek jó irányba fordulni, a korábban kapott kiegészítések felét megkapta, és már nem nehezedett rá nyugdíjba vonulási nyomás. Mivel az ügyfelek megfelelo egyezségre jutottak, a Hivatal az eljárást leállította. (0700-23/2021 sz. döntés az eljárás leállításáról 2021.10.12-rol) A Hivatal nem állapított meg diszkriminációt a covid-19-es beteg gyógykezelésében A Hivatal megállapította, hogy az egészségügyi dolgozók nem sértették meg a diszkrimináció tilalmát egy 92 éves demenciában szenvedo és mozgásképtelen ellátott orvosi ellátása során egy idosek otthonában, aki elkapta a covid-19 vírust, majd a kórházban meghalt. Szakorvosi vélemény alapján megállapította, hogy a beteg gyógykezelésének módja nincs összefüggés­ben az életkorával. Azt is megállapította, hogy az ellátottat a többi, más egészségi állapotú covid-19-betegtol eltéroen és megfeleloen kezelték, ezért nem lehet szó diszkriminációról. A határozat 2021.12.31-én még nem volt jogeros. (0700-9/2021/29 sz. határozat 2021.11.29­rol) Nem állapítható meg diszkrimináció az idosek otthonai covid-19 betegséggel fertozött lakóinak kezelése során Az idosek otthonai covid-19-ben megbetegedett lakóival szembeni diszkrimináció megállapí­tásának folyamatában a Hivatal nem erosítette meg azokat az állításokat, amelyek szerint életkoruk, egészségi állapotuk és lakóhelyük miatt nem volt lehetoségük kórházi kezelésre, holott szükségük volt rá. Ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Egészségügyi Minisz­térium a járvány elso hullámában nem diszkriminálta az idosek otthonai lakóit azzal, hogy a kifejlett és gyógyíthatatlan krónikus betegség stabilitásának felmérését javasolta. Az idosek otthonai dolgozói sem cselekedtek diszkriminatívan, akik a minisztérium javaslatai szerint jártak el. Az eljárás megállapításai nem jelentik azt, hogy minden covid-19 betegséggel meg­fertozodött lakó megfelelo orvosi ellátásban részesült, de ez az egyes orvosok szakmai meg­ítélésén múlik, és meghaladja a Hivatal hatáskörét. A határozat 2021.12.31-én még nem volt jogeros. (0700-32/2020/119 sz. határozat 2021.12.21-rol) A fogyasztói hitel jóváhagyására vonatkozó korhatár meghatározása nem minosül diszkriminációnak A Hivatal diszkrimináció-megállapítási eljárást indított hivatali kötelességbol egy magánsze­mély azon kijelentése alapján, hogy életkora (76 év) miatt nem tud hitelt felvenni a banktól. A Hivatal megállapította, hogy a bank életkoruktól függoen eltéroen bánik a hitelfelvevokkel, ezért azt vizsgálta, hogy indokolt és megengedheto-e az ilyen bánásmód. A diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvény (ZVarD) általános kivételt ír elo a közvetlen diszkrimináció tilalma alól. Nem minosül diszkriminációnak a meghatározott személyes körülménybol eredo egyenlotlen bánásmód, ha az eltéro bánásmód jogos célon alapul, és a cél elérésének eszközei megfeleloek, szükségesek és arányosak. A Hivatal jogosnak találta a bank célját, hogy fele­losségteljesen hitelezzen, amely követi a hitelkockázat kezelésének törvényi eloírásait, így a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a hitelfelvevok korhatárának meghatározása megfelelo, szükséges és arányos eszköz-e. A Hivatal az eljárásban megállapította, hogy a bank nem sér­tette meg a diszkrimináció tilalmát a Hitelpolitika elfogadásával, amely a 75 éves korhatárt határozza meg a hitelfelvevo felso korhatáraként, hisz egy ZVarD szerinti kivételrol van szó. A határozat jogeros lett (0700-49/2020/4 sz. határozat 2021.3.5-rol) 1.7.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése az életkor, mint személyes körülmény vonatkozásában A Hivatal szerint az öregségi nyugdíjba vonulás feltételeinek eleget tevo munkavállalók indoklás nélküli elbocsátása diszkriminációnak minosül A Hivatal több szakszervezettol kapott kezdeményezések alapján értékelte a Covid-19 járvány második hulláma következményeinek enyhítését szolgáló intervenciós intézkedésekrol szóló törvény (PKP7) 21. és 22. cikkeinek diszkriminatív jellegét, amely lehetové tette a munkál­tatók számára, hogy indoklás nélkül elbocsájtsanak olyan munkavállalókat, akik betöltötték a 60. életévüket, és 40, 65 vagy 15 év nyugellátásra jogosító szolgálati idovel rendelkeznek. Az eljárásban a Hivatal úgy értékelte, hogy az ilyen rendezés diszkriminatív, és az Alkot­mány több cikkével is összeegyeztethetetlen, mivel sérti az életkoron alapuló közvetlen diszkriminációval szembeni védelemhez való jogot az elbocsátáskor, valamint a foglalkozta­tás biztonságosságát. Kérelmet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a PKP7 e két cikkének alkotmányosságának megítélésére, amely végso döntést hoz arról, hogy a szabályozás al­kotmányellenes-e vagy sem. A Hivatal ez az intervenciós törvény parlamenti elfogadásának eljárásában már javasolta a képviseloknek és a kormánynak, hogy gondolják át és végezzék el az akkori törvényjavaslat arányossági tesztjét. Az Alkotmánybíróság a U-I-16/21-17 in U-I­27/21-12 sz. határozattal 2021.11. 18-ról úgy döntött, hogy az intézkedés nincs összhangban az Alkotmány 8. cikkével. (050-4/2021/12) A Hivatal szerint diszkriminációnak minosül a fogyatékossággal élo személyekkel szembeni, életkoruk alapján történo egyenlotlen bánásmód a személyes segítségnyújtáshoz való hozzáférés terén A Hivatalhoz diszkrimináció kezelésére irányuló javaslat érkezett, amelyben az indítványozó azt állította, hogy a Személyi segítségnyújtásról szóló törvény 6. cikke diszkriminatív. Az indítványozó közölte, hogy tizenöt éve gondozza feleségét, aki fogyatékkal élo nyugdíjas, és folyamatos gondozásra és segítségre van szüksége. Mivel a no 65 év feletti volt, a határozat megfosztotta tole a személyi ápolóhoz való jogot. Úgy véli, hogy a személyi ápolóhoz való jog törvényes korhatára logikus és helyénvaló lenne, ha szabályozva lenne a hosszantartó gondozás. Mindaddig azonban, amíg nincs törvényileg szabályozva a hosszantartó gondo­zás, a korhatár nem megfelelo, mivel a ZOA a 6. cikke a negyedik bekezdésben részleges kivételeket ír elo. A Hivatal az eljárásban úgy értékelte, hogy a személyes segítséghez való jog megszerzésének feltételéül szabott korhatár meghatározása önmagában nem jelentene automatikusan diszkriminációt, ha az országban létezne egy olyan rendszer, amely szerint a kituzött korhatárt meghaladó kedvezményezetteknek hozzáférésük lenne ehhez hasonló szociális szolgáltatásokhoz, amelyek révén az intézménytelenítés jegyében egyformán kielé­gíthetik az önálló életvitelre vonatkozó szükségleteiket, hogy önállóan, aktívan élhessenek, és egyformán részt vehessenek a társadalmi életben. Mivel azonban ennek az igénybevevoi körnek nem állnak rendelkezésre összehasonlítható szociális szolgáltatások sem a szolgál­tatások terjedelmében és jellegében, sem a kedvezményezett anyagi terheik tekintetében, a Hivatal úgy ítélte meg, hogy a ZOA szabályozása diszkriminatív, nevezetesen életkoron alapuló közvetlen diszkriminációnak minosül. A Személyi segítségnyújtásról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról szóló 0070-2/2021/1 sz. ajánlással A Hivatal azt javasolta Szlovénia Kormányának, hogy a ZOA-B törvényjavaslatát egészítsék ki a 65 év feletti személyi segítségnyújtásra való jogosultság megszerzésére vonatkozó diszk­riminatív korhatár eltörlésével, amelyet a hatályos ZOA 6. cikke második bekezdésének 3. bekezdése határoz meg. Az ajánlás nem lett figyelembe véve. A szabályozás diszkriminatív jellegének értékelése lezárult. (050-16/2020/17) A foglalkozási biztosítási járulék fizetésének megszüntetése az öregségi nyugdíj feltételeinek teljesülése esetén nem minosül diszkriminációnak A Hivatal javaslatot kapott a ZPIZ-2 202. cikke 10. bekezdésének értékelésére, amely szerint a munkáltató megszüntetheti a foglalkoztatói biztosítási járulék fizetését azon biztosított munkavállaló után, aki megfelel a foglalkoztatói nyugdíjra való jogosultság megszerzésének feltételeinek. A kezdeményezo közölte, hogy a teljesített feltételek ellenére továbbra is dol­gozik, mert szeretné betölteni teljes nyugdíjas idejét, és továbbra is ugyanabban a rendsze­rezett munkakörben marad, ugyanazzal a munka- és feladatleírással, azonos feladatkörrel és beosztással. Viszont megvonják azon jogát, amelynek célja a kiegészíto nyugdíjbiztosítás bevezetése. A Hivatal megállapította, hogy az ügyben a Felsobb Munkaügyi és Szociális Bíró­ság a Pdp 795/2019 sz. ítéletével azt az álláspontot fogadta el, hogy a foglalkozási biztosítás célja, hogy azok, akik különösen nehéz és egészségtelen munkát végeztek, illetve olyan mun­kát, amelyet egy bizonyos életkor után nem tudtak sikeresen végezni, jogosultak legyenek a foglalkozási nyugdíjra, amelyet korábban szereznek meg, mintha öregségi nyugdíjra lennének jogosultak. A bíróság értékelése szerint miután a biztosított teljesíti a foglalkozási nyugdíjra való jogosultság megszerzésének feltételeit, a továbbiakban nem kell foglalkozási biztosítási járulékot fizetnie. A Hivatal hatáskörei szempontjából az is lényeges, hogy a diszkriminációt állító kezdeményezo az ügyben össze nem hasonlítható helyzetben lévo munkatársakkal (pl. öregségi nyugdíjjogosultságot szerzett, de a munkát tovább folytató kollégával) hasonlítja össze magát. Igaz, hogy a munkáltatónak a törvény alapján lehetosége van arra, hogy abba­hagyja a járulékfizetést vagy sem. Amíg a járulékfizetés megszüntetésérol szóló döntés nem az egyének személyes körülményein alapul, addig nincs szó diszkriminációról. A fentiekre tekintettel a Hivatal nem végzett részletes diszkrimináció-értékelést. Ezzel a diszkriminá­ció-értékelési folyamat lezárult. (050-12/2021/3) A diákok Zois ösztöndíj megszerzéséhez szükséges eredményeinek figyelembevételének módjának korrekciója covid-19 miatt nem minosül diszkriminációnak A Hivatalhoz kezdeményezés érkezett a COVID-19 járvány következményeinek enyhítését és kiküszöbölését célzó intervenciós intézkedésekrol szóló törvény rendelkezéseivel kapcso­latban (ZIUOOPE, SZK Hivatalos Közlönye, 80/20). A kezdeményezo felhívta a figyelmet a covid-19 járvány idején kiadott szabályozásra, amely szerint 2021-ben a 2017/2018-as és a 2018/2019-es tanévben kiemelkedo teljesítményt elérok elsobbségben részesültek az ösz­töndíjak odaítélésénél. A 2019/2020-as tanévben elért eredményeket érvénytelenítették, bár a járvány 2020. március 15-i kihirdetéséig szerveztek versenyeket. Mivel a 2020/2021­es tanévben nem került sor olyan versenyekre, amelyek alapján odaítélhetnék valakinek a Zois-ösztöndíjat, a kezdeményezo úgy vélte, ezzel a diákok két generációja egyenlotlen bánásmódban részesül, és ösztöndíj nélkül marad. A Hivatal úgy értékelte, hogy az elté­ro bánásmód oka nem az egyének személyes körülményei voltak. A szabályozás figye­lembe veszi a versenyzési képtelenség tényét, és kiegyenlíti a 2019/2020-as tanévben részt vevo, illetve versenyezni szándékozó valamennyi személy pozícióját. A Hivatal sze­rint az adott évben elért teljesítmény körülményei, illetve azok a kritériumok, amelyek alapján a 2019/2020-as tanévben elért kiemelkedo teljesítmény nem tekintheto rele­vánsnak, nem határozható meg a ZVarD által meghatározott személyi körülményként. Ha a minisztérium nem a ZIUOPE alapján készítette volna el az ismertetett megoldást, ak­kor azok a tanulók, akik az elozo tanévben nyíltköru versenyeken vettek részt, vagy részt kívántak venni, rosszabb helyzetben lennének, mint azok, akik zártköru versenyeken vettek részt. A fentiekre tekintettel a Hivatal nem végzett részletes diszkrimináció-értékelést. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-33/2020/3) Nem diszkrimináció a felnott tanulók kizárása a gyermekek után járó szolidaritási támogatásból A Hivatal kezdeményezést kapott az egyszeri szolidaritási támogatás vizsgálatára a Covid-19 járvány második hulláma következményeinek enyhítését segíto intervenciós intézkedésekrol szóló törvénybol (ZIUPOPDVE, PKP7). A kezdeményezo azt állította, hogy a jogalkotó figyel­men kívül hagyta a nagykorú tanulókat, akik ugyancsak jogosultak a támogatott étkezés­re, de nem jogosultak szolidaritási juttatásra. A kezdeményezo szerint ez diszkriminációt és alkotmánysértést jelent. A Hivatal úgy értékelte, hogy ebben a konkrét esetben azokat a családokat kell összehasonlítani, akiknek 18 éven felüli tanuló gyerekük van, és nem ré­szesültek a PKP7 szerinti egyszeri szolidaritási támogatásban, és a 18 év alatti gyermeket nevelo családokat, akik jogosultak az egyszeri szolidaritási támogatásra. Az a kérdés, hogy a tanuló részesül-e támogatott étrendben vagy sem, már nem lényeges, hiszen a szolidaritási támogatás a gyermek kiskorúságához kötodik. A kedvezményezettek e két kategóriája (egy­részt családok és felnottek, másrészt kiskorú gyermekek) azonban nincs összehasonlítható helyzetben akkor sem, amikor még nem hirdették ki a járványt, és akkor sem, amikor az állam enyhíti a járvány hatásait az intézkezdéseivel. Azt, hogy ez egy összehasonlíthatatlan kedvezményezetti kör, az is mutatja, hogy a ZSDP-1 és a ZUPJS szabályozzák a 18 éven aluli gyermeket nevelo kedvezményezettek után járó támogatást, de a 18 éven felüliek után nem, függetlenül attól, hogy van támogatott étkezésük vagy nincs. A fentiekre tekintettel a Hi­vatal nem végzett részletes diszkrimináció-értékelést. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-5/2021/5) A járvány kihirdetése elott, 2020-ban született gyermekek szolidaritási támogatásból való kizárása megszunt és diszkrimináció nem állapítható meg A Hivatalt több kezdeményezo is megkereste, akik felhívták a figyelmet a gyermekek után járó, 500 euró értéku szolidaritási támogatással kapcsolatos problémákra. A támogatást a szlovén kormány a hetedik koronaellenes csomagba (a COVID-19 járvány második hulláma kö­vetkezményeinek enyhítését segíto intervenciós intézkedésekrol szóló törvény, avagy PKP7) foglalta bele, és csupán azon gyermekek után járna, akik a járvány kihirdetése után születtek, tehát 2020. 3. 12. után. A kezdeményezok úgy vélték, hogy a javasolt intézkedés egyenlotlen, kedvezotlenebb helyzetbe hozza mindazokat a gyerekeket, akik 2020-ban, még a járvány kihirdetése elott születtek. A Hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelkezéseket már az eljárás során módosították azáltal, hogy a COVID-19 járvány következményeinek enyhíté­sét és kiküszöbölését célzó intervenciós intézkedésekrol szóló törvénybe, amely 2020.1.31-én lépett hatályba, belevontak minden gyermeket, akik 2020. január 1-jén vagy azt követoen születtek. A fentiekre tekintettel a Hivatal nem végzett részletes diszkrimináció-értékelést. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-31/2020) Az egészségbiztosítási jogok rendelettel történo szabályozása nem megfelelo A Hivatalhoz a Kötelezo egészségbiztosítási szabályzat 34. cikkének állítólagos diszkrimina­tív és alkotmányellenes rendelkezései miatt érkezett egy magánszemély kezdeményezése. Az említett rendelkezés eloírja, hogy a biztosítottnak joga van a fogszabályozási kezelésre, amely magában foglalja a megfelelo fogszabályozó készülék elkészítését is, ha a fogszabályo­zási szakma doktrinális definíciói szerint a fogszabályozás középsúlyos, súlyos vagy nagyon súlyos formájáról van szó. A 18. életévüket be nem töltött biztosítottaknak joguk van ilyen kezelésre, illetve ezen életkor betöltése után is, ha a kezelés szükségességét legalább két évvel a 18. életév betöltése elott állapították meg. A kezdeményezés benyújtója úgy vélte, hogy ez diszkriminációt jelent mindazokkal szemben, akik késobb veszítik el tejfogaikat. A Hivatal az ügyben megállapította, hogy a kérelmezo már folytat bírósági eljárást a fogszabá­lyozási kezelés megtagadása miatt. Ennek kapcsán azt tanácsolta, hogy a bírósági eljárásban hívja fel a figyelmet arra, hogy nem szabad szabályozási rendelkezéssel a jogokat életkorral korlátozni. A nem feltétlenül vitatott korhatárt csak törvény határozhatja meg. A fentiekre tekintettel a diszkrimináció-elbírálási eljárást leállította. (050-24/2021/7) A Hivatal szerint az óvodába való felvétel alsó korhatárának meghatározása nem diszkrimináció A Hivatal kezdeményezést kapott egy olyan szabályozás vizsgálatára, amely alsó korhatárt ír elo a gyermekek óvodai felvételére. Az eloterjeszto azt állította, hogy az Önkormányza­ti óvodai felvételi szabályzat és az Óvodai felvételi szabályzat módosításának szabályzata diszkriminatívak. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a gyermekek, akik a beiratkozási évben (pl. 2021/22) 2021.10.1-ig betöltötték a tizenegy hónapos életkort, ami az óvodai felvétel fel­tétele, az óvodai felvételi bizottság által vannak kezelve, a többiek viszont nem. Hozzátette, hogy a 11 hónaposnál fiatalabb gyermekeket csak akkor veszik fel, ha új egységet nyitnak. Így az önkormányzati szabályzat miatt a tizenegy hónapon aluli gyerekeknek nem jut hely az óvodában. Példaként említett egy gyermeket, aki 2021.10.5-én töltötte be a 11 hónapos kort, ezért nem vette fel a Bizottság. A kezdeményezo felkérte a Hivatalt, hogy vizsgálja meg a szabályzatot az életkor szerinti diszkrimináció szempontjából. A Hivatal úgy értékelte, hogy az Óvodai törvény 20. cikkének második bekezdése alapján meghatározott, a gyerekek óvodába való felvételének korhatára nem diszkriminatív. A 11 hónaposnál fiatalabb és a 11 hónaposnál idosebb gyermekek nincsenek összehasonlítható helyzetben a két csoportba tar­tozó gyermekek eltéro pszichofizikai fejlettsége és szüleik általi védelmének eltéro leheto­ségei miatt. A korhatár követi a gyermek normális pszichofizikai fejlodését, amely alapján a gyermek még nem alkalmas az óvodába való felvételre. Másrészt a korhatár a szüloi szabad­ság igénybevételére kényszeríti a szüloket vagy a gyámokat, így biztosítva, hogy a gyermek a leggyengédebb idoszakban a szüleivel, gondviseloivel legyen, és (még) ne legyen óvodában. A szüloi lét és a szüloi gondoskodás nemcsak a gyermek gondozásával kapcsolatos jogokat, hanem kötelességeket is magában foglalja, így a nevelést, a gondozást és az ápolást is. A Hivatal ezen túlmenoen úgy ítélte meg, hogy a gyermekek életkorának eltérése az óvodai beiratkozás lehetoségében az arányosság elve alapján indokolt. A Hivatal ugyanis (a hely­zetek összehasonlíthatóságát feltételezve) úgy ítélte meg, hogy a gyermekek óvodába való felvételének alsó korhatára nem minosül diszkriminációnak, mivel értékelése szerint az ilyen eltéro bánásmód jogos célon alapul, és a cél elérésének eszközei megfeleloek és arányosak. Ezzel befejezodött a diszkrimináció-értékelési folyamat. (050-26/2021/3) Az #Ostanizdrav alkalmazás használatának feltétele a települési határok átlépéséhez a Hivatal szerint diszkriminációnak minosül A Hivatal értékelést végzett a 2020. december 15. és 24. között hatályos mozgáskorlátozó kormányrendelet diszkriminatív jellegérol 11 feljelentés alapján. A rendelet az önkormány­zati határok átlépésére vonatkozó 13 tartalmi kivételen túlmenoen eloírja, hogy a statiszti­kai régiók határait azok a személyek léphetik át, akiknek okostelefonjukon telepítve van az #Ostanizdrav alkalmazás, amely nyomon követi a koronavírussal fertozött személyekkel való kontaktust. A panaszosok azt állították, hogy életkoruk és anyagi helyzetük alapján egyen­lotlen bánásmódban részesültek. A Hivatal a szabályozás diszkriminatív jellegének értékelése során az intézkedés arányossági tesztjével azt értékelte, hogy a kormány által követett cél jogos. Az a mód azonban, ahogyan a kormány megpróbálta tovább korlátozni a vírus terje­dését, a Hivatal véleménye szerint csak részben volt megfelelo, mivel a célt önmagában az alkalmazás használatával nem lehet elérni. Mivel az alkalmazást nem mindenki használja, a Hivatal azt is megállapította, hogy az alkalmazás használata hasznos, de nem szükséges eszköz az új koronavírus terjedésének megfékezésére irányuló cél elérésében. A Hivatal ezért arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet 6. cikkében foglalt szabályozás nem jelenthet kivételt az okostelefonnal nem rendelkezo, illetve azt használni nem tudó idosek és rosszabb anyagi helyzetu személyek (valamint bizonyos fogyatékossággal élo személyek) közvetett diszkriminációjának tilalma alól. A rendelet ezeket a személyeket hátrányos helyzetbe hozta másokhoz képest, aránytalanul akadályozva oket abban, hogy az önkormányzatok között utazhassanak, mivel életkoruk és anyagi helyzetük (vagy fogyatékosságuk) miatt nem tud­tak eleget tenni az alkalmazás telepítésének feltételének. A rendelet ezért diszkriminatív volt. Tekintettel arra, hogy a diszkriminatív rendelkezést tartalmazó rendelet hatályát vesz­tette, a Hivatal úgy döntött, hogy nem nyújt be alkotmányossági felülvizsgálati kérelmet a Szlovén Köztársaság Alkotmánybíróságához. Ennek ellenére azt javasolta a Szlovén Köz­társaság kormányának, hogy a jövoben az intézkedések bevezetésekor vegye figyelembe az esélyegyenloség elvét. A Hivatal az ajánlásra választ nem kapott. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-30/2020/34) 1.7.4 A Hivatal az életkorra, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlás a Személyi segítségnyújtásról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal ajánlást küldött az MDDSZ-nek, amelyben óvatosságra figyelmeztette azon megol­dásokkal kapcsolatban, amelyek nem bovítik, hanem szukítik vagy már szukítették a szemé­lyes segítségnyújtás elérhetoségét, pl. a személyi segítségnyújtásra való jogosultsági küszöb tervezett heti 30-ról 40 órára emelésével, valamint a személyi segítségnyújtásra való jogo­sultság megszerzését megakadályozó korhatárral a 65 év és 18 év között. (0070-2/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás a Covid-19 elleni nemzeti oltási stratégia kivitelezésére vonatkozóan A Hivatal azt javasolta a Kormánynak, hogy minden rendelkezésre álló forrást és intézke­dést használjon fel a legveszélyeztetettebb csoportok, különösen az idosek és a krónikus betegségben szenvedok következetes és korai oltásának biztosítására. Ennek során azt is biztosítania kell, hogy tiszteletben tartsák a lakosság egyenlo bánásmódhoz való jogát, lakó­helyüktol függetlenül. (0709-23/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a 2021–2031-es évek szlovén egészségügyi beruházásainak forrásbiztosításáról szóló törvényjavaslathoz A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy az állam kötelezze el ma­gát a 2016-2025 közötti idoszakra szóló Nemzeti Egészségügyi Tervrol szóló határozatban megfogalmazott kiemelt célok mellett, különös tekintettel az egyenlotlenségek leküzdésére az egészségügyben. A Hivatal azt is javasolta, hogy a javaslat konkrétabban tuzzen ki célo­kat az ápolókórházak és idosotthonok megfelelo létesítményeinek kialakítására, a betegek megfelelo palliatív ellátásának szükségességére, valamint a fogyatékkal élok egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására. (0070-11/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás a ki nem fizetett segély és gondozási díj folyósításáról szóló törvényjavaslatról A Hivatal javasolta a törvény elfogadását az Országgyulésnek, kiküszöbölve ezzel azt az igaz­ságtalanságot, hogy a 2003-tól 2016-ig tartó idoszakban a vak és 26 éves korig speciális ne­velési programban részt vevo gyermekeknek nem folyósították a segélyt és gondozási díjat. (0070-1/2021/3) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve a törvény elfogadásával. Ajánlás a Személyi segítségnyújtásról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról Az Hivatal többek között törvénymódosítást javasolta a 65 év felettiek személyi segítség­nyújtáshoz való jogosultság megszerzésének diszkriminatív korhatárának megszüntetésé­vel, valamint a gyermekek (18 éven aluliak) helyzetének részletesebb meghatározásával, amely majd biztosítja számukra az összes joguk és kötelességük gyakorlását életkoruknak és érettségüknek megfeleloen. (0070-2/2021/10) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás a Sajátos nevelési igényu gyermekek orientációjáról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta a Nemzetgyulés Oktatási, Tudományos, Sport és Ifjúsági Bizottságá­nak, hogy a leheto legszélesebb köru megegyezés jöjjön létre az összes jogosulttal, különösen azokkal, akik a sajátos nevelési igényu gyermekek nevelési-oktatási folyamataiban és azon túl is napi szinten szembesülnek a kihívásokkal. A Hivatal azt is javasolta a bizottságnak, hogy olyan megoldásokat fogadjanak el, amelyek a leheto legjobban reagálnak a legégetobb gyakorlati kihívásokra, amelyekkel minden sajátos nevelési igényu gyermek szembesül az oktatásban. (001-4/2021/8) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a Hosszantartó ápolásról szóló törvényjavaslatról A Hivatal a törvényjavaslatra tett ajánlásában szorgalmazta, hogy a rendelet szövege jobban tartsa tiszteletben az egyenlo bánásmódhoz való jogot, és tiltsa meg a diszkriminációt a hosszantartó ápolási szolgáltatások igénybevétele során. Javasolta a törvényjavaslat módo­sítását úgy, hogy az a hosszantartó ápoláshoz való jogot is olyanként határozza meg, hogy annak alapveto elemei lebontásra kerüljenek, ezzel lehetové téve annak védelmét, ahogy az más emberi jogoknál lehetséges. A Hivatal javasolta továbbá a megfelelo jogi védelmi esz­közök bevezetését azokra az esetekre, amikor a gondozottak szerint a szolgáltatások nem lennének megfelelo színvonalon. A Hivatal arra is rámutatott, hogy a törvényjavaslatból hi­ányzik a hosszantartó ápoláshoz való jog és a személyes segítségnyújtáshoz való jog közötti különbségének részletesebb magyarázata. (0701-14/2020/12) Az ajánlás állapota: Részben figyelembe véve. Ajánlás az oktatás kivitelezésére vonatkozóan a covid-19 járvány megfékezése idején A Hivatal a járvány miatti 47 hetes távoktatási szabályozás diszkriminatív jellegét értékel­te, és úgy értékelte, hogy az iskolák bezárása életkoruk alapján hátrányos helyzetbe hozza a gyerekeket és a serdüloket a lakosság más rétegeihez képest. Azt is értékelte, hogy az iskolák bezárása negatív következményekkel jár, különösen a veszélyeztetett gyermek- és serdülocsoportok számára. Az intézkedések a többi lakoshoz képest aránytalanul érintették az iskolás gyermekek szüleit és gondviseloit is, akiknek távoktatásról kellett gondoskodniuk, különösen a noket. A Hivatal ezért azt javasolta a kormánynak és az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztériumnak, hogy a jövoben tartózkodjanak az iskolák hosszú távú, mindenkit érinto bezárásától. (050-15/2021/57) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a covid-19 terjedésének megelozésére, mérséklésére, ellenorzésére, helyreállítására és következményeinek felszámolására irányuló további intézkedésekrol szóló törvényjavaslatról A távoktatás szabályozásával és az oktatási intézmények muködésének a covid-19 járvány idején történo korlátozásával kapcsolatban a Hivatal azt javasolta, hogy a szabályozás jogi kereteit olyan végrehajtási rendeletekkel szabályozzák, amelyekkel összhangban lesz az ará­nyosság elvével. A Hivatal javasolta ezen intézkedések céljainak pontosabb meghatározását, és azt, hogy az intézkedések kiszabása csak feltétlenül szükséges esetben legyen megen­gedheto. Biztosítani kell az összes kulcsfontosságú szakma és érdekelt fél részvételét az intézkedések elfogadásáról szóló döntésben. (0070-18/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás a Családi Törvénykönyv módosításával kapcsolatban A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy végezzen megfelelo módosítást a Családi Tör­vénykönyv átmeneti rendelkezéseiben, hogy a bíróságok is elrendelhessék ezeket a megosz­tott gondnokságokat minden 2019.4.15. elott indult ügyben, amikor ez a gyermekek minde­nek felett álló érdekét szolgálja. (0709-34/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. 1.7.5 Oktatás és tudatosságnövelés az életkorral, mint személyes körülménnyel kapcsolatban A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 56. cikke (gyermekjogok) A gyermekek különleges védelemre és gondoskodásra jogosultak. Az emberi jogokat és az alapveto szabadsá­gokat a gyermekek életkoruknak és érettségüknek megfeleloen élvezik. A gyermekeket különleges védelemben kell részesíteni a gazdasági, társadalmi, fizikai, szellemi vagy egyéb kizsákmányolás és bántalmazás ellen. Az ilyen védelmet a törvény szabályozza. Azok a gyermekek és kiskorúak, akiket szüleik nem gondoznak, akiknek nincsenek szüleik, vagy akik nem részesülnek megfelelo családi gondozásban, különleges állami védelemre jogosultak. Helyzetüket a törvény szabályozza. Konferencia a gyermekek és serdülok mentális egészségének védelmérol és javításáról a járvány idején 2021. június 1-jén a Hivatal képviseloje részt vett a NIJZ által szervezett, A gyermekek és serdülok mentális egészségének védelme és javítása a járvány idején címu konferencián. Az online konzultáció célja az volt, hogy erosítse a szektorok közötti diskurzust, és összekap­csolja a különbözo érdekelt feleket a gyermekek és serdülok mentális egészsége terén. A konferencián kiemelték a gyermekek és serdülok lelki egészségének védelméhez szükséges intézkedéseket, tevékenységeket. A konzultáció egy része interaktívan, csoportos beszélge­tésekkel zajlott, ahol a résztvevok megvitatták a gyermekek és serdülok mentális egészségi állapotának romlásának okait, és intézkedési javaslatokat tettek a gyermekek és serdülok különbözo korcsoportjaira, valamint a veszélyeztetett helyzetu gyermekek és serdülok szá­mára. Ez lehetové tette a Hivatal álláspontjának bemutatását is. Szakértoi konzultáció az idosek egészségügyi és szociális kezelésérol a COVID-19 idején A Združenje za dostojno starost Srebrna nit szervezet által szervezett eseményre 2021. szep­tember 15-én, online került sor. A résztvevok bemutatták azokat a kulcsfontosságú prob­lémákat, amelyekkel a covid-19 járvány során eddig szembesültek az idosek, különösen az idosek otthonaiban. Az idosek és hozzátartozóik közötti kapcsolattartás lehetoségének szu­külése, a tartós gondozás és ápolás személyi problémái, valamint az idosek otthonainak a covid-19-fertozöttek ellátására való alkalmatlansága voltak kiemelve fo problémákként. A Hivatal képviseloje bemutatta a Hivatal munkáját és az idosek otthonainak helyzetével kap­csolatos kutatásokat a covid-19 járvány elso hullámában. A Hivatal részvétele a Harmadik életszakasz fesztiválja rendezvényen A Hivatal saját pavilonjával részt vett a 20. alkalommal megszervezett Festival za tretje živl­jenjsko obdobje (Harmadik életszakasz fesztiválja) rendezvényen, amelyre 2021. szeptember 29. és október 1. között került sor a ljubljanai Cankarjev dómban a Proevent cég és a Ljublja­nai Nyugdíjasok Városi Egyesülete szervezésében. A Hivatal szakérto munkatársai a kiállító teremben tájékoztattak, tanácsot adtak, növelték a tudatosságot és bemutatták a testület munkáját. A hangsúly a résztvevok tájékoztatásán volt az életkoron alapuló diszkrimináció elleni védekezés lehetoségeirol. Lehetoségük volt el­olvasni egy szórólapot, ami a Hivatalt mutatja be, egy formanyomtatványt a diszkrimináció feljelentéséhez, a különleges jelentéseket és a Hivatal éves jelentését. A Hivatal szakérto munkatársai a kiállítóteremben tájékoztattak, tanácsot adtak, növelték a tudatosságot és be­mutatták az intézmény munkáját. „A digitalizált társadalom és az idosek” kerekasztala A Festival za tretje življenjsko obdobje keretében 2021. szeptember 30-án kerekasztalt tar­tottak a digitalizált társadalomról és az idosekrol. A panel résztvevoi – köztük az Hivatal képviseloje – megvitatták, hogy az információs és kommunikációs technológiák, valamint a digitalizáció és a kapcsolódó szolgáltatások hogyan teremtik meg és erosítik a társadalmi rétegzodést és egyenlotlenségeket. A technológiák és szolgáltatások rohamos fejlodése éle­tünk minden pórusát érintette, így szembesülünk azzal, hogy az internetes készségek elsa­játítása hatással van az életminoségre – mondta az Hivatal képviseloje. Azok az állampolgá­rok, akik nincsenek tulajdonukban, hátrányos helyzetbe kerülnek különféle élethelyzetekben. Ez különösen nyilvánvaló az idos lakosság körében. A megbeszélésen szó esett az idosek fo problémáiról és szükségleteirol, valamint a cselekvési lehetoségekrol, beleértve az újonnan megalakult Digitalizálási Stratégiai Tanács által tervezett intézkedéseket az idosek digitális készségeinek fejlesztésére. 1.7.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal az életkor, mint személyes körülmény viszonylatában A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. 1.8 Szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés 1.8.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés, mint személyes körülménnyel kapcsolatban A magukat LMBTI-ként azonosított gyermekek különösen kiszolgáltatott csoportot alkotnak A Hivatal levelet kapott, amelyben a szövetség aggodalmának ad hangot az LMBTI-fiatalok közoktatásban lévo helyzete miatt a politikai és médiatérben markánsan növekvo homofóbia tekintetében. Külön aggodalomra ad okot a szlovén iskolákban lévo „kulturális marxizmus és az LMBT-ideológia” ellen felszólaló országgyulési képviselo beszéde, valamint a Demokracija címu hetilap címlapja, amely 2021. 8. 26-án jelent meg, amelyen egy feketére színezett csa­lád egy esernyot tart, amely „megvédi” oket a „szivárványtól”, a címe pedig Hogyan védjük meg az iskolásokat az LMBT+ indoktrinációtól. A Hivatal rámutatott, hogy a magukat LMB­TI-személyként azonosító gyermekek több tényezo együttes hatása miatt különösen kiszol­gáltatott csoportot alkotnak, amelyet – mint az egyesület rámutat – kiemelt védelemben kell részesíteni. Kifejtette, hogy a magánszemélyek kijelentéseit és a különbözo médiumok publikációit, amelyeket gyakran gyulöletbeszédként értelmeznek, a Hivatal általában az esetleges zaklatás szempontjából vizsgálja a ZVarD 8. cikkének 1. bekezdése alapján, illetve az esetleg diszkriminációra való buzdítás szempontjából a ZVarD 10. cikkének 1. bekezdése alapján. A Hivatal megkérte az ügyfelet, hogy tegyen javaslatot valamelyik ügyben a diszkri­mináció kezelésére. Az egyesület nem döntött az eljárás megindításáról. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-183/2021) Az „LGBTQ+ prijazno”(LMBTQ+ barát) matricák felhelyezése hozzájárul az egyenlo bánásmód elvének érvényesüléséhez, és megakadályozza a diszkriminációt A Hivatalhoz kérdés érkezett az önkormányzati közintézmény ajtaján elhelyezett „LGBTQ+ prijazno” (LMBTQ + barát) címke elhelyezésének megengedhetoségével kapcsolatban. A Hiva­tal kifejtette, hogy az ilyen matricák és hasonló jelölések elhelyezése üdvözlendo. Az egyének szexuális irányultságával és nemi identitásával kapcsolatos mélyen gyökerezo és megrögzült homofób és transzfób nézetek miatt az LGBTQ+ csoportok különösen kiszolgáltatott cso­portok, amelyek különösen ki vannak téve a diszkrimináció veszélyének. Az LGBTIQ+ barát azt jelenti, hogy biztonságos nyilvános teret hozunk létre azok számára, akik az LGBTIQ+ közösség részeként azonosítják magukat. Ez különösen azért fontos, mert régen és ma is sok közterület (számukra) nem volt (volt) biztonságos. Mivel kiszolgáltatott csoportról van szó, az ilyen matricák a közterületek megnyitását jelentik, valamint hozzájárulnak az egyenlo bánásmód elvének érvényesüléséhez és a diszkrimináció megelozéséhez. A fentiek miatt az ilyen jelölések már szimbolikusan önmagukban is összhangban vannak a ZVarD rendelkezé­seivel. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-122/2021) A Hivatal tanácsot adott a biztonsági szolgálatnak, amely munkája során a nemi szegregáció, a szexuális orientáció és a nemi identitás helyzeteivel találkozik A Hivatal több levelet kapott az éttermeket és diszkókat védo biztonsági szolgálattól. Mun­kájuk során a biztonsági szolgálat különbözo helyzetekkel találkozik, amelyek kapcsán elle­norizni akarták, hogy diszkriminációnak minosülnek-e. Levelükben felsoroltak különbözo, a diszkrimináció elleni védelem szempontjából eltéro helyzeteket, mint például a férfiaknak fenntartott klub, és a homoszexuális noknek fenntartott klub, illetve a nemek szerint el­különített mosdók kérdésére és az ezzel kapcsolatos kérdésre, hogyan bánjanak ennek kap­csán egy transznemu személlyel. A Hivatal néhány általános iránymutatást adott a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Kiemelte, hogy ezeket a helyzeteket általában nem minosítheti diszkriminációnak vagy diszkriminációmentességnek. Azt, hogy egy konkrét ügyben van-e szó diszkriminációról vagy sem, a Hivatal csak a diszkrimináció megállapítására irányuló köz­igazgatási eljárás lefolytatása után erosítheti meg. Felkérte a biztonsági szolgálatot, hogy terjesszen elo javaslatot a diszkrimináció kezelésére az úgynevezett „leszbikusok klubja”, és a „szivarosok klubja” esetében, mivel ezek olyan helyiségek vagy szolgáltatások, amelyek le vannak foglalva, illetve csak egy nem vagy szexuális irányultság számára vannak fenntartva, ugyanis a Hivatal még nem foglalkozott hasonló üggyel. A biztonsági szolgálat a Hivatal fel­kérésére nem válaszolt. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-242/2021) Egy televíziós musorban tett nyilatkozatok az LMBT közösségrol A Hivatalt egy olyan ügyfél kereste meg, akit aggodalommal töltötték el az Inervju címu musor népszerusítésére feljegyzett kijelentések az RTV Sloveniján, illetve a musorban el­hangzott kijelentések. Az LMBT közösséggel szembeni megrázó nézopontokról volt szó. A Hivatal kifejtette, hogy az ilyen megnyilvánulásokat a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül ítéli meg, és rámutatott, hogy ez utóbbi vonatkozik azokra az információk­ra, gondolatokra is, amelyek sértoek, megdöbbentoek és zavaróak lehetnek. Zaklatásról és diszkriminációra való buzdításról is szó lehetett. Felszólította az ügyfelet, hogy egészítse ki a levelet annak magyarázatával, hogy a vitatott feljegyzések és nyilatkozatok milyen hatással voltak rá, mivel csak így lehet megállapítani, hogy a diszkriminációra való buzdítás objektív és szubjektív jelei teljesülnek-e. A Hivatal sem választ, sem konkretizált kezelési javaslatot nem kapott. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-132/2021) Az anya élettársa, aki azonos nemu az anyával, jogosult a gyermek születési anyakönyvi kivonatába történo automatikus bejegyzéshez A Hivatal két személy élettársi kapcsolatában született gyermek szüloségének auto­matikus elismerésével kapcsolatos ügyben kért tanácsadást egy ügyvédi iroda. Az ügy­ben a Hivatal a levelet a Belügyminisztériumnak (MNZ) küldte tovább, valamint is­mertette az e területre vonatkozó rendelkezések értelmezését. A Belügyminisztérium ismertette a Munkaügyi, Családügyi, Szociális és Esélyegyenloségi Minisztérium (MDDSZ) véleményét, amelybol nyilvánvaló, hogy a Házassági és családi kapcsolatokról szóló tör­vény és a Családi Törvénykönyv rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy mindkét élet­társat a két no élettársi kapcsolatában született gyerek szülojeként kell tekinteni. Az MDDSZ ezen véleményét az MNZ elküldte minden közigazgatási egységnek, hogy szol­gáljon iránymutatásként munkájuk során. Az anyakönyvvezetonek a születés anyakönyvi bejegyzésekor eloször ellenoriznie kell, hogy a gyermek szülei érvényes házasságban vagy élettársi kapcsolatban állnak-e, majd az apáról, illetve a másik szülorol fennálló adatokat be kell jegyeznie az anyakönyvbe. Ha megállapítja, hogy a gyermek édesanyja azonos nemu élettársi kapcsolatban él, az anya élettársát kell másik szüloként bejegyeztetnie. Az ügyfél tájékoztatta a Hivatalt, hogy a bejegyzés sikeres volt. Ezzel befejezodött a tanácsadási folya­mat. (0702-15/2019) Az újságírók szava hitelességét veszti a közösségi médiában, személyes körülmények miatt A Hivatal levelet kapott, amelyben az ügyfél az újságírók személyes körülményei, konkrétan etnikai és szexuális irányultsága alapján történo lejáratására hívja fel a figyelmet a közös­ségi oldalakon. A Hivatal ismertette, hogy az ügyfél hogyan nyújthat be javaslatot kezelésre, illetve hogyan kell eljárni névtelen javaslat esetén. Felhívta a figyelmet a bizonyítási teher követelményeire is. A Hivatal rámutatott a ZVarD 8. cikke szerinti zaklatás azon elemeire is, amelyeket az ügyfélnek a bizonyítási eljárás keretében bizonyítania kell. A Hivatal arra is fi­gyelmeztette az ügyfelet, hogy mivel konkrét személy elleni diszkrimináció vádjáról van szó, a kezelés iránti kérelmet vagy neki, vagy más személynek kell eloterjesztenie, de a ZVarD 34. cikke szerint a Hivatalnak be kell szereznie a diszkriminált személy hozzájárulását. Az ügyfél, illetve a diszkreditálásban részesült újságíró nem nyújtottak be javaslatot diszkrimináció ke­zelésére. Ezzel befejezodött a tanácsadási folyamat. (0702-231/2021) 1.8.2 Diszkrimináció-megállapítás a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés személyes körülménnyel kapcsolatban A szexuális identitáson alapuló diszkriminációt megállapító eljárás során nem lett kimutatva ez a személyes körülmény A Hivatal javaslatot kapott egy olyan transznemu novel szembeni állítólagos diszkrimináció megállapítására, aki azt állította, hogy szexuális identitása miatt diszkriminálták a munka­helyén. Ugyanis végrehajtotta a szexuális identitás átváltoztatásának és megerosítésének folyamatát, ezzel tájékoztatva felettesét, és megkérte, hogy ezentúl noi névmással és ke­resztnévvel szólítsa meg. Felettese állítólag ennek ellenére is mindig férfiként szólította meg, és állítólag más alkalmazottaknak is közölt információkat a nemváltoztatásáról. Mivel szer­zodéssel dolgozott, késobb találtak helyette más alkalmazottat, és megkérték, hogy írja alá a felmondólevelet. Annak érdekében, hogy a Hivatal a ZVarD 8. cikkének elso bekezdése sze­rinti diszkriminációra való buzdítást és zaklatást megerosíteni vagy cáfolni tudja, elsosorban olyan releváns információkkal kell rendelkeznie, amelyek az állítólagosan ellentmondásos, diszkriminatív jellegu bánásmódot idopont és tartalom szempontjából is konkretizálják, hogy a megítélés egyáltalán lehetséges legyen. Mivel az eloterjeszto többszöri felszólítás ellenére sem egészítette ki és konkretizálta állításait, így az állítási tehernek sem tett eleget (ami egyben elofeltétele annak, hogy a bizonyítási teher a feltételezett jogsértore háruljon), és a Hivatal a diszkrimináció kezelésére irányuló javaslatot elutasította. A határozat jogeros lett. (0700-61/2019/16 sz. határozat 2021.3.26-ról) A homoszexuális férfiak végleges kizárása a véradásból diszkrimináció A diszkrimináció megállapítása során a Hivatal úgy döntött, hogy diszkriminatív a végleges véradási tilalom, amely minden olyan férfira vonatkozik, aki férfiakkal élt korábban nemi életet. Bár a HIV és más, vér útján terjedo vírusok heteroszexuális úton is terjednek, a véra­dás elozetesen és véglegesen csak minden azonos nemu és biszexuális férfi számára tilos. Kizárják oket ebbol a fontos humanitárius tevékenységbol, bár a véradás biztonságát az is biztosítja, hogy minden begyujtött vért megvizsgálnak vírus jelenlétére. A Hivatal eloször úgy értékelte, jogos a bevezetett véradási tilalom célja, hiszen az a helyes, hogy a recipienseket hibátlan vérrel látják el. Ugyanakkor azt is értékelte, hogy nem teljesen helyénvaló a véradás automatikus és végleges tilalma minden olyan férfi esetében, aki nemi életet élt férfiakkal, és nem is az egyetlen lehetséges és nem arányos intézkedés a kituzött cél eléréséhez. A Hi­vatal tehát azt állapította meg, hogy diszkriminatív a véradás állandó tilalma minden olyan férfi számára, aki nemi életet élt férfiakkal. A diszkriminációért felelosek az Egészségügyi Minisztérium és a Transzfúziós Orvostudományi Intézet, amelyet az ombudsman 2018-ban figyelmeztetett a jelenlegi szabályozás potenciálisan nem megfelelo jellegére. Azok a magya­rázatok alapján, amiket a Transzfúziós Orvostudományi Intézettol kapott a Hivatal a diszk­rimináció-megállapítási eljárás során, Szlovéniában 2022-tol csak átmeneti véradási tilalom lesz érvényben, a véradók kiválasztása pedig a szexuális tevékenykedésük kockázatosságától függ majd, függetlenül a nemtol, illetve a szexuális irányultságtól. A határozat 2021.12.31-én még nem volt jogeros. 0700-41/2020/15 sz. határozat 2021.12.3-ról). 1.8.3 A szabályozások diszkriminatív jellegének értékelése a szexuális orientáció, szexuális identitás és nemi önkifejezés, mint személyes körülménnyel kapcsolatban A Hivatal szerint az orvos-biológiailag asszisztált mesterséges megtermékenyítési eljárásokhoz való hozzáférést szabályozó szabályozások diszkriminatívak a házastársi vagy házasságon kívüli kapcsolatban nem élo meddo nokkel szemben A Hivatal úgy értékelte, hogy az orvos-biológiailag asszisztált mesterséges megtermékenyíté­si eljárásokhoz való hozzáférést szabályozó jogszabályok diszkriminatívak a házastársi vagy házasságon kívüli kapcsolatban nem élo meddo nokkel szemben. Ezek a nok nem jogosultak mesterséges megtermékenyítésre pusztán azért, mert egyedülállók, elváltak, özvegyek, vagy más típusú párkapcsolatban vagy közösségben élnek, beleértve az azonos nemuek élettársi kapcsolatát is. A Hivatal szerint megalapozatlan és indokolatlan az a kedvezotlenebb bá­násmód, amelyben az ilyen nok részesülnek ez a személyes körülményük miatt az egész­ségügy területén. Ezért kérelmet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, hogy végezzenek al­kotmányossági vizsgálatot az orvos-biológiailag asszisztált mesterséges megtermékenyítési eljáráshoz való hozzáférést szabályozó törvények esetében. Az Alkotmány 14. paragrafusa szerint ugyanis az emberi jogok személyes körülményre való tekintet nélkül mindenkit meg­illetnek, az Alkotmány 55. cikke pedig mindenkinek biztosítja a gyermek születése kérdé­sében való döntés szabadságát. Az Alkotmánybíróság elotti eljárás még folyamatban van. (050-1/2017/24) 1.8.4 A Hivatal ajánlásai a szexuális irányultság, a szexuális identitás és a nemi önkifejezés, mint személyes körülményeire vonatkozóan Ajánlás az egészségügyi alkalmazottak tájékoztatásáról a transznemuségrol Az érdekvédo javasolta a Nemi Identitás Megerosítés Interdiszciplináris Tanácsának, hogy erosítse meg tevékenységét az egészségügyi dolgozók transznemuekkel kapcsolatos tájékoz­tatása terén, valamint, hogy szükség esetén a tanácsadásra hívjon meg más szakterületek szakértoit és civil szervezeteket is. (0709-14/2021/268) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Ajánlás a póttagok kijelölésérol az interdiszciplináris tanács minden szakembere számára A Hivatal azt javasolta a Ljubljanai Egyetemi Pszichiátriai Klinikának, hogy az Interdiszcip­lináris Nemi Identitás Megerosíto Tanácsának biztosítsa a tanács zavartalan muködését a tanács minden tagja helyére való póttag kijelölésével a tagok tartós távolléte esetén. (0709-14/2021/288) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Ajánlás a transznemuek egészségügyi kezelésének javítására A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy biztosítson finanszírozást egy nemzeti kapcsolattartó pont létrehozásához; hozzon létre munkacsoportot a nemi iden­titás orvosi megerosítésére irányuló eljárásokban részt vevo betegek kezelésére vonatkozó nemzeti iránymutatások kidolgozására; biztosítson hozzáférést a transznemu betegeknek a nemi diszfória kezelésére szakosodott szakemberekhez, valamint oktatást és képzést az egészségügyi szakemberek számára a transznemuek megfelelo kezelésével kapcsolatban. (0709-14/2021/265) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Ajánlás az ICD-11 Betegségek Nemzetközi Osztályozása tizenegyedik felülvizsgálatának végrehajtásáról A Hivatal azt javasolta a NIJZ-nek, hogy a leheto leghamarabb hajtsa végre az ICD-11 Beteg­ségek Nemzetközi Osztályozása tizenegyedik felülvizsgálatát. (0709-14/2021/266) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Ajánlás a transznemuek egészségügyi szolgáltatásainak azonos szintu lefedettségének fenntartására az ICD-11 hatálybalépése után A Hivatal azt javasolta a ZZZS-nek, hogy az ICD-11 Betegségek Nemzetközi Osztályozásának tizenegyedik felülvizsgálatakor legalább ugyanolyan szintu fedezetet biztosítson a páciensek orvosi beavatkozásainak költségeire a szexuális identitás orvosi megerosítése során, mint korábban. (0709-14/2021/267) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Ajánlás egy átfogó törvény kidolgozására a nem jogi elismerésérol A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy készítsen egy átfogó, a nem jogi elismerésé­rol szóló törvényt, amelyben többek között a nem jogszeru elismerésének közigazgatási eljárását úgy szabályozza, hogy a személy önrendelkezése elegendo legyen az adminiszt­ratív egységek egyes eljárásain belül, mégpedig olyan módon, hogy harmadik, nemileg semleges lehetoségeket is biztosítson a transznemu és interszexuális személyek számára. (0709-14/2021/284) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Ajánlás a nemi adatok megváltoztatására vonatkozó települési joghatóság eltörlésére; a már bevitt anyakönyvi tényezo megváltoztatásáért fizetendo díj megszüntetésére A Hivatal javasolta a Belügyminisztériumnak, hogy szüntesse meg a nemek közötti egyenlo­ségre vonatkozó eljárások jogi elismerésének önkormányzati hatáskörét, és biztosítsa, hogy a már bejegyzett születési anyakönyvi kivonat módosítása minden közigazgatási egységben ingyenes és egységes legyen. (0709-14/2021/285) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Ajánlás az adminisztratív egységek alkalmazottainak képzésére vonatkozóan a transznemu emberek megfelelo kezelésérol A Hivatal azt javasolta az MJU-nak, hogy biztosítson képzést a közigazgatási egységek köz­tisztviseloi számára a transznemuekkel való megfelelo bánásmódról. (0709-14/2021/286) Az ajánlás állapota: Folyamatban. Ajánlás a közrend és a béke védelmérol szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz A Hivatal támogatta a törvénytervezetben szereplo megoldásokat, amelyek maradéktala­nul követték a Hivatal ajánlásait a törvénytervezetekhez (lásd 0070-6/2020/1 sz. ajánlás 2021.12.22-rol és 0070-6/2020/6 sz. ajánlás 2021.3.12-rol). Ezek az Élettársi kapcsolatról szóló törvényben foglaltakkal való harmonizációra, a közterületi éjszakázás korlátozására és a vétség olyan módon történo meghatározására vonatkoztak, amely minden személyes körülményre kiterjed, nyitott definícióval. A Hivatal ajánlotta a Nemzetgyulésnek a javasolt megoldások elfogadását. (0070-6/2020/16) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. 1.8.5 Oktatás és tudatosságnövelés a szexuális irányultság, a szexuális identitás és a nemi önkifejezés, mint személyes körülményeire vonatkozóan Harmadik szexuális orvostudományi és szexológiai oktatás December 16-án a Hivatal képviseloi részt vettek a Ljubljanai Egyetemi Pszichiátriai Klinika által szervezett harmadik szexuális orvostudományi és szexológiai oktatáson az UPKL-ben. A Hivatal vezetoje bemutatta a Hivatal szerepét és funkcióját a társadalomban, a diszkrimi­nációs és érdekképviseleti osztály vezetoje ismertette a Hivatal tanácsadásának és a diszkri­mináció megállapításának menetét, a megfigyelési, tudatosságnövelési és preventív osztály vezetoje pedig bemutatta azt a módszert, amellyel a transznemu emberek helyzetérol szóló különleges jelentés készült, valamint a jelentés fobb megállapításait. 1.8.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a szexuális irányultság, a nemi identitás és a szexuális megnyilvánulás, mint személyes körülmények tekintetében A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. A transznemuek a nemi identitás orvosi megerosítésének és a nem jogi elismerésének eljárá­saiban lévo helyzetére vonatkozó adatgyujtés azon problémák kérdéseire vonatkozott, ame­lyekkel a transznemu emberek szembesülnek az említett eljárásokban, a nem állami szerve­zetek ezzel kapcsolatos tevékenységeire, valamint az erre a területre vonatkozó lehetséges saját tanulmányokra és kutatásokra. A Hivatal a válaszokat a Transznemuek helyzete a nem orvosi megerosítése és a nem jogi elismerésének eljárásaiban címu különleges jelentésébe foglalta bele.3 A Hivatal az “LGBTIQ+ személyek életkörülményei Szlovéniában” kutatási jelentés bemutatóján Október 1-jén a Hivatal találkozott a Društvo Parada ponosa egyesület képviseloivel, akik ku­tatási jelentést mutattak be az LGBTIQ+ személyek szlovéniai életkörülményeirol.4 A jelen­tés szerint a fiatal LGBTIQ+ személyek hajléktalansága és lakhatási kirekesztése társadalmi probléma, amely az elsodleges családi környezettol az iskolai és egészségügyi rendszeren, az ingatlanpiacon, a civil szektoron, az állami intézményeken át egészen a helyi, nemzeti és eu­rópai stratégiákig és politikákig terjed. Ezenkívül súlyosan megterheli az LGBTIQ+ személyek diszkriminációja és megbélyegzése is. A biztonságos, stabil, hozzáférheto és megfelelo lakha­tás biztosítása olyan kihívás, amellyel sok fiatalnak szembe kell néznie, függetlenül egyéb sze­mélyes körülményeitol. A szexuális irányultság és identitás azonban olyan körülmények, ame­lyek további kockázati tényezok a lakhatási kirekesztés és a hajléktalanság szempontjából. 3 lérheto itt: https://www.zagovornik.si/posebna-porocila/ 4 Elérheto itt: https://www.sqvot.si/wp-content/uploads/2021/06/Raziskovalno-porocilo_web.pdf 1.9 Társadalmi helyzet 1.9.1 Tanácsadás, informálás és támogatás a társadalmi helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban A Hivatal 2021-ben nem zárt le tanácsadást a társadalmi helyzet, mint személyes körülmény alapján történo diszkriminációval kapcsolatban. 1.9.2 Diszkrimináció-megállapítás a társadalmi helyzet, mint személyes körülmény miatt 2021-ben a Hivatal nem adott ki határozatokat a társadalmi helyzet, mint személyes körül­mény miatti diszkrimináció-megállapításokról. 1.9.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a társadalmi helyzet, mint személyes körülmény vonatkozásában A covid-19 járvány idején történo hosszantartó iskolabezárások a gyermekek, a gyermekek veszélyeztetett csoportjai és a szülok, különösen a nok diszkriminációjához vezettek A Hivatal a járvány miatti szabályozások diszkriminatív jellegét értékelte, amelyek alapján a 2020 márciusától 2021 júniusáig tartó 47 hetes idoszakban (amikor az iskoláknak 52 hétig kell nyitva tartaniuk) az iskolák távoktatásban muködtek. Úgy értékelte, hogy az iskolabezárás a gyermekeket és a serdüloket életkoruk alapján rosszabb helyzetbe hozza a lakosság más cso­portjaihoz képest az Alkotmány 57. cikkébol eredo, az oktatáshoz és iskoláztatáshoz való al­kotmányos joghoz való hozzáférés terén. Azt is megállapította, hogy az iskolák bezárásának negatív következményei voltak, különösen a gyermekek és serdülok anyagi helyzete, fogyaté­kosságuk, faji vagy etikai származásuk, nemzetiségük, állampolgárságuk, nyelvük, társadalmi helyzetük és lakóhelyük alapján veszélyeztetett csoportjaira. Az intézkedések a többi lakos­hoz képest aránytalanul érintették az iskolás gyermekek szüleit és gondviseloit is, akiknek távoktatásról kellett gondoskodniuk, különösen a noket. A Hivatal jogosnak ismerte el az elbí­rált intézkedés céljait, mivel az állam meg akarta védeni, és valóban meg is védte az emberek egészségét és életét. A Hivatal azonban a cél eléréséért felhasznált eszközt – az iskolák hosz­szú távú bezárását – nem találta megfelelonek ebben az értékelésben, mivel az iskolák nem jelentenek fontos fertozési forrást a gyermekek és serdülok körében, a NIJZ pedig az iskolák bezárása helyett az egyéb tevékenységek bezárás javasolta az iskoláztatás fontossága mi­att. A hosszú távú, különösen a teljes iskolabezárás eszközei szintén nem voltak szükségesek. Az NIJZ szerint az iskolák bezárására nem volt szükség ilyen hosszú ideig, és a kormánynak és az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztériumnak különbözo oktatási lehetoségei vagy modelljei voltak. Azonban az oktatási intézmények teljes bezárásának legszélsoségesebb mo­delljét alkalmazták, ami a tanulók és hallgatók túlnyomó többségét érintette. A Hivatal a hosszú távú iskolabezárás eszközét sem találta arányosnak, mivel a távoktatás gyermekekre és szülokre vagy gondviselokre (különösen a nokre) gyakorolt hatásainak súlyossága nem volt arányos az intézkedés elonyeivel. A Hivatal ezért azt javasolta a kormánynak és az Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztériumnak, hogy a jövoben tartózkodjanak az iskolák hosszú távú, mindenki számára történo bezárásától. A Hivatal nem kapott választ. A diszkriminá­ció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-15/2021/56) 1.9.4 A Hivatal a társadalmi helyzet, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlás a hajléktalanok helyzetének javítására A hajléktalanokat gyakran diszkriminálják társadalmi helyzetük miatt, és az eroszak külön­féle formáinak célpontjaivá válnak. A Hivatal a hajléktalanok világnapja alkalmából intézke­dések meghozatalát javasolta, köztük a 2021-2030 közötti idoszakra szóló nemzeti szociális védelmi programról szóló határozatot, a hajléktalanok helyzetének javítása és a hajléktalan­ság megelozése érdekében. (0709-38/2020/43) Az ajánlás állapota: A törvény még az elfogadás folyamatában van. Ajánlás a Munkaero-piaci szabályozásról szóló törvény módosításáról és kiegészítésérol szóló törvényjavaslatról A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy a törvényjavaslatban pontosítsa a megfelelo fog­lalkoztatás újrafogalmazására, a közmunka idotartamának meghosszabbítására, valamint a Foglalkoztatási Szolgálat határozatai elleni fellebbezések elbírálására vonatkozó jogsza­bály-módosítási javaslatok céljait. Javasolta továbbá, hogy a törvényjavaslat egészítse ki és szüntesse meg a hatályos törvény azon rendelkezését, amely a külföldiek számára eloírja a szlovén nyelv alapismeretének követelményét, mivel ez különbséget tesz a nyilvántartott munkanélküliek között állampolgárság (személyes körülmény) alapján, illetve közvetve más személyes körülmények alapján is. (0709-29/2021/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van Ajánlás a közrend és a béke védelmérol szóló törvény módosításáról szóló törvényjav­aslathoz Javaslatában a Hivatal kinyilvánította elégedettségét az iránt, hogy a Belügyminisztérium az új törvénymódosítási tervezet elkészítésekor figyelembe vette a Hivatal az elso törvénymó­dosítási tervezetekkel kapcsolatban tett javaslatait, amelyek az intoleranciára való buzdítás szabálysértésre vonatkoztak. Az új tervezet kapcsán a Hivatal azt javasolta a minisztérium­nak, hogy a Párkapcsolati törvény eloírásait vegyék figyelembe a rokoni vagy egyéb kapcso­latban álló személyek között elkövetett eroszakos és sérto bánásmód vétségére vonatkozó rendelkezések megalkotásakor. Azt is javasolta a tervezet készítojének, hogy fontolja meg azoknak a törvényi feltételeknek a meghatározását, amelyek mellett az önkormányzatok rendeleteikkel meghatározhatják azokat a területeket, létesítményeket, ahol nem megenge­dett a közterületen való éjszakázás. (0070-6/2020/6) Az ajánlás állapota: A törvényjavaslatban figyelembe vették. Ajánlás a közrend és a béke védelmérol szóló törvény módosításáról szóló törvényjav­aslathoz A Hivatal támogatta a törvénytervezetben szereplo megoldásokat, amelyek maradéktala­nul követték a Hivatal ajánlásait a törvénytervezetekhez (lásd 0070-6/2020/1 sz. ajánlás 2021.12.22-rol és 0070-6/2020/6 sz. ajánlás 2021.3.12-rol). Ezek az Élettársi kapcsolatról szó­ló törvényben foglaltakkal való harmonizációra, a közterületi éjszakázás korlátozására és a vétség olyan módon történo meghatározására vonatkoztak, amely minden személyes kö­rülményre kiterjed, nyitott definícióval. Ajánlotta a Nemzetgyulésnek a javasolt megoldások elfogadását. (0070-6/2020/16) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. 1.9.5 Oktatás és tudatosságnövelés a társadalmi helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 2021-ben a Hivatal a média és a közösségi hálózatokon megjeleno bejegyzések segítségével külön kiemelte az egyes kiszolgáltatott csoportok helyzetét a covid-19 fertozo betegség jár­ványa idején. Különbözo módokon indokolta a koronaellenes intézkedések hozzáigazításának szükségességét ahhoz az elvhez, miszerint mint társadalom nem szabad megfeledkeznünk senkirol. 1.9.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a társadalmi helyzet, mint személyes körülmény viszonylatában A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. A hajléktalanok helyzetével kapcsolatos írásos közremuködések a hajléktalanok számára, a hajléktalanság fo okaira, a prevenciós és támogató programok végrehajtására, a speciális tevékenységek és intézkedések végrehajtására a covid-19 járvány idején, a hajléktalanprog­ramok finanszírozásának módjaira és terjedelmére, valamint a hajléktalanság megelozése során felmerülo kihívásokra és akadályokra vonatkoztak. A Hivatal az erre az írásos együtt­muködésre adott válaszok elemzését a hajléktalanok helyzetének javításáról szóló ajánlásba foglalta bele.5 Elérheto itt: www.zagovornik.si/priporocila-2021-2/ 1.10 Vagyoni helyzet 1.10.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vagyoni helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban A kötelezo egészségbiztosításban és a kiegészíto önkéntes egészségbiztosításban részesülok helyzete nem összehasonlítható A Hivatalhoz feljelentés érkezett az egészségügyi ellátórendszerben lévo beutalók problema­tikus osztályozása miatt. A magánszemély kiemelte, hogy ez diszkrimináció, mivel az osztá­lyozással a beutaló sürgosségi foka csökkentheto (pl. nagyon gyorsról gyorsra), így az egyén tovább vár a szolgáltatásra, míg kiegészíto biztosítás esetén a biztosítóknál gyorsabban sorra lehet kerülni, bár egy ilyen személynek kezdetben talán csak sürgosségi fokú beutalója lehet „rendszeresen”. A kérelmezo diszkriminatívnak minosítette az ilyen rendszert, mivel egyesek várakozás nélkül állnak sorban, míg másoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a kiegé­szíto biztosítást, nincs biztosítva a sor „rövidítése”. A Hivatal az ügyfélnek kifejtette, hogy az általa kiemelt kérdéseket a ZVarD szemszögébol nem lehet kezelni, értékelni, mivel az ügyfél által kiemelt helyzetek nem összehasonlíthatók. El kell különíteni a kötelezo egészségbizto­sítást és a kiegészíto avagy nem standard egészségbiztosítás. Az Alkotmány értelmében az állam köteles egészségügyi ellátórendszert kialakítani és annak muködésérol gondoskodni, valamint az állampolgárok számára biztosítani az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hoz­záférést. Az állami egészségügyi rendszeren belül az állam (a kötelezo egészségbiztosítással is) végrehajtja az alkotmányos kötelezettségvállalásokat. A kötelezo egészségbiztosítástól eltéroen a kiegészíto egészségbiztosítás esetében nem a társadalombiztosításhoz való al­kotmányos jog és az egészségügyi ellátáshoz való jog biztosítására vonatkozó állami köte­lezettségek teljesítésérol van szó (Alkotmány 50. és 51. cikke), hanem többletlehetoségek vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításáról, illetve kiegészíto jogokról, amelyek meghaladják a közegészségügyi rendszeren belül biztosítandó jogok körét. Az ismertetett osztályozási rendszer nem értékelheto diszkriminatívnak a vagyoni helyzet miatt. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-158/2021) A távoktatáshoz szükséges eszközökkel nem rendelkezo gyerekek hátránya a rossz anyagi helyzetük miatt A Hivatalt egy anya kereste meg, aki értesítést kapott az iskolától, hogy gyermeke fertozött osztálytársa miatt csak a betegségen átesett és a beoltott tanulók járhatnak az órákra. Úgy vélte, az intézkedés diszkriminatív a nem beoltott tanulókkal szemben, akiket tesztelnek, mert negatív teszttel igazolják, hogy egészségesen jönnek iskolába (amit a betegek és az ol­tottak nem tudnak biztosítani). A Hivatal bemutatta az ügyfélnek azokat a rendelkezéseket, amelyek az oktatási intézményekre vonatkoznak a megerosített covid-19-fertozés esetére való reagálásra vonatkozóan. A fentieknek megfeleloen az a tanuló, akit fokozottan veszé­lyeztetett fizikai kontaktusként ismernek el, és nem esik a kivételek közé (sem beteg, sem beoltott), otthoni karanténba helyezik. Kifejtette az ügyfélnek, hogy az ilyen szabályozás el­fogadása nem tartozik a hatáskörébe. Rámutatott ugyanakkor azon családok problémájára, akik rossz anyagi helyzetük miatt nem tudják biztosítani gyermekeik számára a távoktatás­hoz szükséges eszközöket. Ilyen esetekben elofordulhat vagyoni alapon történo diszkriminá­ció. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-212/2021) A nyomtatott számlák számlázása diszkriminatív hatású lehet A Hivatalt egy magánszemély kereste meg a klasszikus papíralapú számlák igénylésének díjával kapcsolatban. Ugyanis a felhasználók a számlákon kívül felkérést kaptak a cégtol, egy szolgáltatótól, hogy jelentkezzenek fel az e-számlára, ellenkezo esetben többletköltség terheli oket. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy a cégnek jogos érdeke fuzodik az elekt­ronikus üzletelés létrehozásához, de biztosítania kell, hogy szolgáltatásaihoz személyes kö­rülményeitol függetlenül mindenkinek egyenlo hozzáférést biztosítson. Felhívta a figyelmet arra a lehetoségre, hogy ebben a konkrét esetben közvetett diszkriminációról van szó anyagi helyzet miatt (nem minden személy fér hozzá az internethez és számítógéphez vagy más megfelelo elektronikus eszközhöz, így e-mailhez sem), életkor miatt (az idosek gyakran nem tudják használni a számítógépet, nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel és számítógéppel vagy más megfelelo elektronikus eszközzel, és ezáltal e-mail-hozzáféréssel sem) vagy fogya­tékosság miatt (egyes mozgási, szenzoros vagy pszichoszociális okok miatt nem rendelkez­nek internettel, számítógéppel, illetve más megfelelo elektronikus eszközzel, és így e-maillel sem). Arra biztatta az ügyfelet, hogy tegyen javaslatot a diszkrimináció kezelésére, tájékoz­tatta a hivatali kötelességbol indított eljárás lehetoségérol, és további kérdéseket tett fel neki. Az ügyfél nem döntött a diszkrimináció-megállapítási eljárás lefolytatása mellett. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-18/2021) A bankkártya és a bankszámla (nem) birtoklása nem határozható meg egyértelmuen a vagyoni helyzet személyes körülményeként A Hivatal levelet kapott egy magánszemélytol, aki panaszt tett, mert az egészségügyi köz­pontban üzemelo covid-19 tesztelést csak bankkártyával lehetett kifizetni. Elmagyarázta, hogy nincs pénzeszköz a fizetokártyáján, de van készpénze. Mivel emiatt nem tudja elvégezni a tesztet, diszkriminálva érzi magát. A Hivatalhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy ez diszk­riminációt jelent-e olyanokkal szemben, akik nem rendelkeznek tranzakciós számlával vagy bankkártyával. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy a szabályozás szerint az árukat és szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem kötelesek mindkét fizetési módot engedélyezni, pl. kártyával és készpénzzel történo fizetést is. A bankkártya és a bankszámla (nem) birtoklása nem határozható meg egyértelmuen a vagyoni helyzetet, mint személyes körülményt érin­to diszkriminációként a ZVarD rendelkezései értelmében. Ez egyéni döntés kérdése, mivel a bankszámlák hozzáférhetok. Ezen túlmenoen minden bank köteles alapszámlát nyitni, ha a fogyasztó kéri, hisz a bankok csak törvényileg meghatározott kivételes esetekben utasíthat­ják el az alapszámla nyitására irányuló kérelmet. Az alapszintu fizetési számla bevezetésére a 2014/92/EU irányelv alapján került sor, amelynek célja, hogy a fogyasztók pénzügyi helyze­tüktol függetlenül hozzáférjenek fizetési számlához. Az alacsony számlaegyenleg, illetve a kártya muködésképtelensége a magánszemély vagyoni helyzetének személyes körülménye­ire akkor vezetheto vissza, ha a magánszemélynek a megjelölt személyes körülménye miatt tartozásai vannak és a bankszámlájáról a pénzeszközök automatikusan levonásra kerülnek, ami miatt az egyén inkább a készpénzt részesíti elonyben. A Hivatal azonban rámutatott, hogy egy magánszemélynek különbözo okokból lehetnek adósságai. A fentiekbol nem követ­keztetheto automatikusan a vagyoni helyzet alapján történo diszkrimináció. Ezzel a tanács­adási folyamat lezárult. (0702-174/2021) 1.10.2 Diszkrimináció-megállapítás a vagyoni helyzet, mint személyes körülmény miatt 2021-ben a Hivatal nem adott ki határozatokat a vagyoni helyzet, mint személyes körülmény miatti diszkrimináció-megállapításokról. 1.10.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a vagyoni helyzet, mint személyes körülmény vonatkozásában A Hivatal értékelése szerint a humanitárius raktáraknak a PCT (átesett, beoltott, tesztelt) feltétel nélkül hozzáférhetonek kell lenniük A Hivatalhoz javaslat érkezett a 146/2021 rendelet diszkriminatív jellegének vizsgálatára, amely többek között ideiglenesen meghatározta a PCT feltételét a szolgáltatóknál dolgozó, valamint a szolgáltatást igénybe vevo, illetve a szolgáltatás teljesítésében részt vevo vagy je­lenlévo személyek esetében. A 146/2021 rendelet 2021.9.15-énlépetthatályba. A rendelet meg­határozta, hogy az említett korlátozások nem vonatkoznak „az alapveto életszükségletek sür­gosségi ellátására, a közrend és a köznyugalom, a biztonság és a védelem, a sürgosségi orvosi ellátás és a sürgosségi szolgáltatások” eseteire. A rendelet szerint az alapveto életszükségleti cikkekkel és kellékekkel való ellátásnak (kizárólag) ezek számítottak: az elsosorban élelmiszert és italt árusító üzletek, ideértve az üzleten kívüli élelmiszer- és italértékesítést is, a bevásár­lóközpontokon belüli üzletek kivételével; valamint gyógyszerészeti, gyógyászati, kozmetikai és piperecikkeket kínáló szaküzletek, a bevásárlóközpontokon belüli üzletek kivételével. A Hivatal megállapította, hogy a rendelet kizárja a lakosság azon legszegényebb csoportjait, akik alap­veto szükségleti cikkeket humanitárius raktárakban, élelmiszer-elosztó központokban és más olyan helyeken kapnak, amelyek a szociálisan veszélyeztetett csoportok számára ingyenes hoz­záférést biztosítanak az alapveto szükségletekhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 146/2021­es rendelet ilyen kivételének hiánya a lakosság legszegényebb csoportjaival szembeni esetlege­sen egyenlotlen bánásmódra utal. A Hivatal azt javasolta a kormánynak, hogy a humanitárius raktárakat, élelmiszer-elosztó központokat és egyéb olyan helyeket, amelyek a szociálisan hát­rányos helyzetu csoportok számára ingyenes hozzáférést biztosítanak az alapveto szükségleti cikkekhez, vegye be az alapveto szükségleteket biztosító szolgáltatások körébe. Az ajánlást betartották. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-31/2021/2) Az oltási igazolás, az átesettség vagy a PCR teszt feltétele a statisztikai régiók határának átlépésekor nem diszkrimináció A Hivatalhoz 2021.4.5-én olyan diszkrimináció-kezelési kérelem érkezett, amelyben az indítvá­nyozó azt állította, hogy a SARS-CoV-2 fertozések megelozése érdekében a személyek mozgá­sának ideiglenes korlátozásáról és a személyek összejövetelének tilalmáról szóló rendelet diszk­riminatív. Az ország statisztikai régióinak átmenetének feltételeiként az oltást, az átesettéget vagy a PCR teszt negatív eredményét határozta meg. A kérelem benyújtója diszkrimináció fennállását állította, mert a rendelet meghozatalakor nem minden lakos jutott hozzá a vak­cinához, csak néhányan esten át a covid-19-en, a többieket pedig állítólag vagyoni helyzetük alapján diszkriminálták, mivel a PCR teszt ára 60-tól 120 euróig terjed. A Hivatal megállapítot­ta, hogy 2021. 4. 12-én új rendelet lépett hatályba a személyek mozgásának ideiglenes korláto­zásáról és a személyek összejövetelének tilalmáról a SARS-CoV-2 fertozések megelozése érde­kében, amely tartalmilag hasonló rendelkezést tartalmaz. A Szlovén Köztársaság kormányának 71. rendes ülésén elfogadott határozattal feloldották az összes statisztikai régió közötti átke­lési tilalmat. A régiók közötti utazás korábbi korlátozását feloldotta a SARS-CoV-2 fertozések megelozése érdekében az emberek gyülekezésének ideiglenes tilalmáról szóló rendelet, amely már nem tartalmazott ilyen korlátozást. Ebbol következoen a Hivatal nem hajtotta végre a korábban hatályos rendelet diszkriminatív jellegének értékelését. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-19/2021/3) 1.10.4 A Hivatal ajánlásai az anyagi helyzet, mint személyes körülményre vonatkozóan Javaslat a Szociális ellátásokról szóló törvény módosításáról (ZSvarPre-H), valamint a Közpénzekbol származó jogok gyakorlásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz (ZUPJS-J) A Hivatal azt javasolta a Nemzetgyulésnek, hogy a ZSvarPre-H eloterjesztésben fogadjon el egy olyan megoldást, amely alapján a szociális segélyhez való hozzájutás jelenleg érvényes igazolásával a szociális segély hiányát igazolja. A ZUPJS-J ajánlás tekintetében pedig egyéb iratok is bekerülnének a bizonyítékok közé, amelyekbol kitunik, hogy a végrehajtható jogcím összegénél alacsonyabb összegu díjazásban nem részesül. (0070-16/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás a hajléktalanok helyzetének javítására A hajléktalanokat gyakran diszkriminálják társadalmi helyzetük miatt, és az eroszak külön­féle formáinak célpontjaivá válnak. A Hivatal a hajléktalanok világnapja alkalmából intézke­dések meghozatalát javasolta, köztük a 2021-2030 közötti idoszakra szóló nemzeti szociális védelmi programról szóló határozatot, a hajléktalanok helyzetének javítása és a hajléktalan­ság megelozése érdekében. (0709-38/2020/43) Az ajánlás állapota: A törvény még az elfogadás folyamatában van. Ajánlás a Lakástörvény módosításáról szóló törvény tervezetével kapcsolatban A Hivatal a lakbértámogatás mértékének módosítását (emelését) javasolta a Nemzetgyulés­nek a nonprofit bérleti díj összegének tervezett emelésére, egy olyan új rendelkezés megho­zatalát, amely kifejezetten tiltaná a diszkriminációt az ingatlanhirdetésekben és az ingat­lanpiacon. Javasolta továbbá a nonprofit bérlakások kedvezményezetti körének bovítését a tartósan nem uniós polgárok jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvnek megfeleloen, vala­mint azt, hogy a törvény igazolja a bérlok egyenjogúságát biztosító pályázati kritériumokat a ZVarD szerint). (0709-62/2020/2) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás az alapveto szükségleti cikkeket és kellékeket nyújtó sürgos ellátásról A Hivatal javasolta a Kormánynak, hogy a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megfékezését célzó PCT feltételnek való megfelelés módjáról szóló rendeletet, amelyet 2021.9.11-énfogadott el, egészítse ki, és a sürgosségi ellátás helyeiként kifejezetten határozza meg a humanitárius raktárakat, élelmiszer-elosztó központokat és egyéb olyan helyeket, amelyek a szociálisan veszélyeztetett csoportok számára ingyenes hozzáférést biztosítanak az alapveto életszük­ségletekhez. (050-31/2021/2) Az ajánlás állapota: A rendelet módosításával figyelembe véve. 1.10.5 Oktatás és tudatosságnövelés a vagyoni helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 2021-ben a Hivatal a média és a közösségi hálózatokon megjeleno bejegyzések segítségével külön kiemelte az egyes kiszolgáltatott csoportok helyzetét a covid-19 fertozo betegség jár­ványa idején. Különbözo módokon indokolta a koronaellenes intézkedések hozzáigazításának szükségességét ahhoz az elvhez, miszerint mint társadalom nem szabad megfeledkeznünk senkirol. 1.10.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a vagyoni helyzet, mint személyes körülmény viszonylatában A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. A hajléktalanok helyzetével kapcsolatos írásos közremuködések a hajléktalanok számára, a hajléktalanság fo okaira, a prevenciós és támogató programok végrehajtására, a speciális tevékenységek és intézkedések végrehajtására a covid-19 járvány idején, a hajléktalanprog­ramok finanszírozásának módjaira és terjedelmére, valamint a hajléktalanság megelozése során felmerülo kihívásokra és akadályokra vonatkoztak. A Hivatal az erre az írásos együtt­muködésre adott válaszok elemzését a hajléktalanok helyzetének javításáról szóló ajánlásba foglalta.6 Elérheto itt: https://www.zagovornik.si/priporocila-2021-2/ 1.11 Oktatás A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 57. cikke (oktatás és végzettség) Mindenki hozzáférhet az oktatáshoz. Az alapfokú oktatás kötelezo és állami forrásokból kell finanszírozni. Az állam lehetoséget teremt az állampolgárok számára a megfelelo oktatás megszerzésére. 1.11.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a vagyoni helyzet, mint személyes körülménnyel kapcsolatban A jogalkotó mérlegelési jogkörébe tartozik annak megítélése, hogy egy adott szakma elvégzéséhez milyen végzettség szükséges A Hivatal az egyenloség elvének betartásával kapcsolatos kérdést kapott egy ügyféltol, ne­vezetesen arra vonatkozóan, hogy a pedagógiai vizsgát tett jogászok nem oktathatják álta­lános iskolában az állampolgári kultúra és etika tantárgyat, a teológusoknak és politológu­soknak pedig meg van adva ez a lehetoség. Az elemzést követoen a Hivatal megállapította, hogy a Szlovén Köztársaságban a tanári hivatás szabályozva van, ami azt jelenti, hogy a munkavégzés feltételeit jogszabály szabályozza. A jogalkotó mérlegelési jogkörébe tartozik annak megítélése, hogy egy adott szakma elvégzéséhez milyen végzettség szükséges. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-32/2021) Nem egységes gyakorlat, hogy az egyetemi etnológia és kulturális antropológia képzési program lehetové teszi-e az oktatás szociológiai irányának elsajátítását A Hivatalt egy ügyfél azzal kereste meg, hogy a társadalombiztosítási vizsgához való hoz­záférés tekintetében megsértették az egyenloség elvét. A Szlovén Szociális Kamara, majd késobb a Tudományos, Oktatási és Sportminisztérium megalapozatlanként utasították el a kérelmet, mivel az ügyfél nem rendelkezik megfelelo végzettséggel. Az ügyfél etnológus és kulturális antropológus. Az ügyfél egy másik személy példáját hozta fel, aki 2016-ban vizsgázhatott ugyanilyen végzettséggel. A Hivatal megállapította, hogy a jogalkotó bizonyos képzési területekre korlátozta a szakvizsgához való hozzáférést. Mivel az ügyfél már nyújtott be panaszt a Közigazgatási Bírósághoz, a Hivatal kifejtette, hogy nem tud eljárást indítani az illetékes hatóságok elott. Azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy a bírósági eljárásokban éljen az egyenloség elvének érvelésével, mivel a Szlovén Szociális Kamara válaszát követoen meg­állapította, hogy nem egységes az etnológia és a kulturális antropológia tudomány megha­tározásának gyakorlata. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-133/2020/2) Tanácsadás egy fiatal orvosnak, akinek az Egészségügyi Minisztérium és az Orvosi Kamara nem akarta elismerni a dr. med. címet A Hivatalt egy olyan magánszemély kereste meg, aki az Európai Unió másik tagállamában végzett az Orvostudományi Karon, és ezzel megszerezte az orvosdoktori címet. Több, szintén külföldön tanult kollégájával együtt szakmai képesítés elismerésére nyújtott be kérelmet. Az Egészségügyi Minisztérium az alkalmazkodási feltétel feltételének teljesülését követo­en hozott határozatot szakképesítésének elismerésérol. A szlovén szakvizsga letétele után megállapította, hogy a határozat elismerte az orvosi szakképesítését, de a dr. med. címet nem Kijelentette, hogy nem minden kollégájának voltak ilyen problémái az egyetemen, ahol tanult. A Hivatal hatáskörére tekintettel kiemelte, számára a kulcskérdés az, hogy a cím el nem ismerését az ügyfél személyes körülményei indokolták-e. Az ügyfél az iskolai végzett­séget jelölte meg személyes körülményeként. A Hivatal az ügyfél kijelentésére tekintettel kihangsúlyozta, hogy össze kell hasonlítani az ügyfelet és az orvosi tanulmányaikat szintén az Európai Unió más tagállamában végzett hallgatókat, mivel ez összehasonlítható helyzet­be hozza oket. Megállapította, hogy a képzettség típusa és szintje megegyezik az ügyfélnél és a többinél. Ezért úgy tunik, hogy nem az iskolai végzettség az a személyes körülmény, amely kedvezotlenebb bánásmódhoz vezet az azonos orvosi végzettségu külföldi kollégákhoz képest. A Hivatal hozzátette: a Szlovén Köztársaságban az orvostudományi karon végzett hallgatókkal való összehasonlítás esetén a pozíciók összehasonlíthatósága kérdéses. Ugyanis azoknak, akik orvosi tanulmányaikat a Szlovén Köztársaságban az orvostudományi karon végezték, nem kell határozatot szerezniük a szakképesítés elismerésérol. Ezért a Hivatal azt javasolta az ügyfélnek, hogy éljen a meglévo jogorvoslati lehetoségekkel. Javasolta az ügy­félnek, hogy forduljon az Egészségügyi Minisztériumhoz kiegészíto határozat kibocsátására. A testület általi elutasít esetén az ügyfélnek lehetosége van panaszt benyújtani, majd köz­igazgatási vitát indítani. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-225/2021) 1.11.2 Diszkrimináció-megállapítás a végzettség, mint személyes körülmény miatt A második bolognai évfolyamra történo beiratkozás elutasítása nem jelent diszkriminációt A Hivatal egy olyan hallgatótól kapott javaslatot diszkrimináció kezelésére, aki második bo­lognai diplomáját megszerezte, és ugyanazon a karon szeretne beiratkozni egy másik bolog­nai diplomára. Az egyetem nem teljesítette kérését. Végzettségen alapuló diszkrimináció végett tett panaszt. A régi egyetemi szakirány végzoseihez hasonlította magát, akik a má­sodik évfolyamba közvetlenül beiratkozhattak. Az ügyben a Hivatal megállapította, hogy a kérelmezo nem volt összehasonlítható helyzetben a régi egyetemi szakirány végzoseivel, mi­vel tanulmányaik befejezése után nem szereztek mesterfokozatot, a kérelmezo pedig igen. A második bolognai évfolyam második évfolyamába történo beiratkozás még csak lehetové teszi számukra a mesterfokozat megszerzését, amelyet a panaszos már megszerzett. Ezért a Hivatal ebben az esetben nem állapított meg végzettség miatti diszkriminációt. A határo­zat jogeros lett (0700-2/2020/21 sz. határozat 2021.8.31-rol) 1.11.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a végzettség, mint személyes körülmény vonatkozásában A Hivatal értékelése alapján a hivatásos autósiskola-vezetok számára eloírt képzettség feltétele nem minosül diszkriminációnak. A Hivatal diszkrimináció kezelésére irányuló indítványt kapott, amely felvázolja a 2016.15.12­ei Jármuvezetokrol szóló 15. törvény következményeit az autósiskolát muködteto egyéni vállalkozók részére. A kezdeményezo azt állította, hogy a törvény diszkriminálja azokat a ki­sebb autósiskolákat, amelyek nem fognak tudni megfelelni az új feltételeknek. A Hivatal tájé­koztatta a kezdeményezot, hogy hatáskörének megfeleloen csak a személyi körülményekkel összefüggo jogszabályi feltételekrol dönthet, amely az autósiskola hivatásos jármuvezetoi számára az végzettség jogszabályi feltétele. A Hivatal az eljárást követoen arra a követ­keztetésre jutott, hogy az eloírt iskolai végzettség feltétele a hivatásos autóiskolai vezetok számára nem minosül diszkriminációnak, mivel értékelése szerint az eltéro bánásmód jogos célon alapul, és úgy ítéli meg, hogy a cél eléréséhez felhasznált eszközök szükségesek és ará­nyosak. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-3/2018/3) A Hivatal szerint az adott munkakörhöz szükséges iskolai végzettség nem diszkrimináció A Hivatal az állami szektor bérrendszerérol szóló törvény (ZSPJS) 14. cikkével összefüggés­ben kapott javaslatot diszkrimináció kezelésére. Ez eloírja, hogy az eloírtnál alacsonyabb iskolai végzettségu munkakörben munkát végzo köztisztviselot annak a munkakörnek az alapbérénél két vagy egy fizetési fokozattal alacsonyabb fizetés illeti meg. Az eloterjeszto kijelentette, hogy egyenlo munkáért egyenlo bért kell kapnia a közalkalmazottnak, és hogy a mindössze egy szinttel alacsonyabb iskolai végzettség nem lehet kritériuma a több éven át végzett munkáért járó alacsonyabb fizetésnek. Az eloterjeszto úgy vélte, hogy a ZSPJS 14. cikke alkotmányellenes, és ennek vizsgálatára kérte a Hivatalt. A Hivatal megállapította, hogy nincsenek összehasonlítható helyzetben azok a közalkalmazottak, akik megfelelnek az eloírt iskolai végzettségnek és azok, akik nem, és mégis azonos munkakörben dolgoznak, hiszen az egyik csoport megfelel a munkavégzéshez szükséges feltételeknek, a másik vi­szont nem. Elobbiek egy bizonyos munkakörhöz szükséges megfelelo (formális) képzettség­gel rendelkeznek, az utóbbiak nem. Ebben a konkrét esetben az iskolai végzettség az oka az összehasonlított pozíciók összehasonlíthatatlanságának. Mivel a helyzetek összehasonlít­hatatlanságának oka a ZVarD szerinti személyi körülmény (iskolai végzettség) is egyben, a Hivatal emellett azt is értékelte, hogy a közalkalmazottak iskolai végzettség szerinti diszk­riminációja megfelel-e az arányosság elvének. A Hivatal úgy ítélte meg, hogy az alapfizetés csökkentése nem minosül diszkriminációnak, mivel az ilyen eltéro bánásmód jogos célon ala­pul, a cél eléréséhez alkalmazott eszközök pedig megfeleloek, szükségesek és arányosak. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-34/2021/4) A közszférában történo béreloléptetések figyelembevételének idopontja nem diszkrimi­náció A Hivatal javaslatot kapott az állami szektor bérrendszerérol szóló törvény (ZSPJS-V) módo­sításáról szóló törvény vizsgálatára, amely állítólag diszkriminatív és alkotmányellenes. Állí­tólag a ZSPJS 16. cikkének 4. bekezdése problémás, amely kimondja, hogy az a köztisztviselo vagy tisztviselo, akit magasabb fizetési fokozatba, vagy magasabb címre léptetnek elo, a megszerzett cím szerinti fizetésre való jogosultságot az eloléptetés évének december 1-jén szerzi meg. A kezdeményezo szerint az eloléptetésbol származó nagyobb fizetés visszatartá­sáról van szó, ugyanis az eloléptetést a tárgyév április 1-jén szerzi meg, a magasabb fizetést viszont csak decemberben. A Hivatal megállapította, hogy a diszkrimináció elso eleme — ez a ZVarD értelmében a személyes körülmény — nincs megadva. A közalkalmazottak eloléptetési helyzete más, mint az állami szektorban dolgozóké, így a két csoport nem hasonlítható ösz­sze. A rendelkezés azonban minden közalkalmazottra egyformán vonatkozik, így az említett cikk alapján nincs köztük diszkrimináció. Következésképpen a Hivatal úgy ítélte meg, hogy a rendelkezés nem minosül diszkriminációnak. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-28/2021/2) 1.11.4 A Hivatal a végzettség, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai 2021-ben a Hivatal nem adott ki ajánlást a végzettség, mint személyes körülmény vonatko­zásában. 1.11.5 Oktatás és tudatosságnövelés a végzettség, mint személyes körülménnyel kapcsolatban 2021-ben a Hivatal a média és a közösségi hálózatokon megjeleno bejegyzések segítségével külön kiemelte az egyes kiszolgáltatott csoportok helyzetét a covid-19 fertozo betegség jár­ványa idején. Különbözo módokon indokolta a koronaellenes intézkedések hozzáigazításának szükségességét ahhoz az elvhez, miszerint mint társadalom nem szabad megfeledkeznünk senkirol. 1.11.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal a végzettség, mint személyes körülmény viszonylatában A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. A siketek oktatási kihívásaival kapcsolatos írásos együttmuködés a siketek általános, közép- és felsooktatásban észlelt problémáiról, a siketek rossz oktatásának okairól, a siketek okta­tásának javítását célzó jó gyakorlatok példáiról, valamint a covid-19 járvány siketek oktatá­sára gyakorolt hatásáról szólt. A Hivatal az ezen írásos együttmuködés kereteiben született válaszokat a Siketek helyzete az oktatási rendszerben különleges jelentésbe foglalta bele.7 Elérheto itt: https://www.zagovornik.si/posebna-porocila/ 1.12 Egészségi állapot A HIVATAL KIHANGSÚLYOZZA A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 51. cikke (az egészségügyi ellátáshoz való jog) Mindenkinek joga van az egészségügyi ellátáshoz a törvényben meghatározott feltételek mellett. A törvény meghatározza a közpénzbol történo egészségügyi ellátáshoz való jogokat. Senkit nem lehet kényszeríteni kezelésre, kivéve a törvény által eloírt esetekben. 1.12.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás az egészségi állapot, mint személyes körülménnyel kapcsolatban A munkahelyi jelenlét figyelembevétele a megnövekedett terhelési pótlék összegének meghatározásakor a munkavállalók egészségi állapota miatti közvetett diszkriminációját jelentheti A Hivatal levelet kapott egy magánszemélytol, akinek igazgatója munkahelyi jelenlététol te­szi függové a megnövekedett munkavégzés után járó pótlék összegét. A betegszabadság vagy szabadság miatti távollét a segély csökkentését jelenti. Az ügyfél azzal a kérdéssel fordult a Hivatalhoz, hogy a megnövekedett terhelési pótlék mértékének meghatározásakor a munkahelyi jelenlét figyelembevétele esetén vajon közvetett diszkriminációról van-e szó a szabadságon vagy betegszabadságon lévo munkavállalókkal szemben. A Hivatal kifejtette, hogy a ZVarD értelmében az éves szabadság igénybevételének ideje nem személyi körül­mény, így ebben az esetben nincs szó diszkriminációról. A saját egészségi állapota miatti betegszabadság ideje, illetve annak egészségi állapota miatti betegszabadság ideje, akirol az állítólagosan diszkriminált személynek gondoskodnia kell, nem választás kérdése, hanem olyan körülmény, amelyet az egyén nem tud befolyásolni. Ezekben az esetekben a Hivatal a távolmaradás okaként személyes körülményt ismert fel, mégpedig egészségi állapotot vagy anyaságot/apaságot. Ennek alapján a Hivatal tájékoztatta az ügyfelet a jogi lehetoségeirol, és felkérte, hogy terjesszen elo indítványt a diszkrimináció kezelésére. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-146/2020) A munkahelyi jelenlét figyelembevétele a teljesítménybónusz vagy a karácsonyi bónusz összegének meghatározásakor a munkavállalókkal szembeni diszkriminációt jelentheti egészségi állapotuk alapján A Hivatalhoz 2021-ben is érkeztek kérdések a munkavállalóktól a teljesítménybónusz mérté­kének meghatározásával kapcsolatban. Az esetekben a munkáltatók a törvény szerint nem kötelezo karácsonyi bónuszt más-más összegekben fizette ki az alkalmazottaknak, amelyet a dolgozók jelenléte alapján számítottak ki. Az egyik ügyfél azt nyilatkozta, hogy határozat­lan ideju munkaviszonyban áll, és már három éve betegszabadságon van, de ebben a három évben nem kapott karácsonyi bónuszt. A Hivatal indoklásában felhívta a figyelmet a Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bíróságának IU 29/2020-21 számú ítéletére, amely megerosítette a Hivatal azon döntését, miszerint ebben az ügyben egészségi állapot miatti diszkrimináció történt. Azt tanácsolta neki, hogy ha munkáltatója a jogosultságot meghatározza, és a tel­jesítmény- vagy karácsonyi bónuszt ugyanúgy számítja ki, akkor tájékoztassa a humánero­forrás osztályt vagy a vezetoséget a Hivatal határozatáról és a közigazgatási bíróság ítéle­térol, és javasolja az üzleti teljesítmény mértékének diszkriminációmentes meghatározását. Ugyanakkor javaslatot is tehet a Hivatalnál diszkrimináció kezelésére. Egy másik ügyfél a ta­nácskérésben azt írta, hogy a munkáltató a Hivatal döntése és a felügyeloségi szolgálatoktól való félelme miatt döntött úgy, hogy idén eltörlik vagy minimálisra csökkentik a karácsonyi bónuszokat, mert mindenkinek ugyanakkora mértékben kell fizetni. A Hivatal a fent említett ítéleten túlmenoen ismertette az ügyféllel a teljesítménybónusz szabályozását. Ugyanis a munkáltató köteles azt megfizetni, ha azt kollektív szerzodésben vagy munkaszerzodésben rögzítették, és a ZDR-1 és a ZVarD eloírásait úgy kell betartani, hogy a munkavállalót szemé­lyes körülményei miatt ne érje hátrány. Az ügyfelek nem reagáltak a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-179/2020, 0702-235/2021) Az elhúzódó betegszabadságnak a munkavállaló éves értékelésére gyakorolt hatása potenciálisan diszkriminációt jelent A Hivatal levelet kapott egy ügyféltol, aki betegszabadság és egészségi állapota miatti rész­munkaidos munkavégzése miatt 3-as értékelést kapott. Az ot értékelo egység vezetoje el­mondta neki, hogy 4-es osztályzattal értékelte volna, de mivel a dolgozó egészségügyi okok miatt olyan sokáig távol volt, és munkába való visszatérésekor bizonyos kiigazításokat vé­geztek, felettesei 3-ra értékelték. Az ügyfél ezért érdeklodött az iránt, hogy az elhúzódó betegszabadság befolyásolhatja-e az alkalmazott éves értékelését. A Hivatal az ügyfélnek kifejtette: már döntött abban a kérdésben, hogy a munkából való távolmaradás befolyásol­hatja-e a közalkalmazott értékelését. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó ügyben közalkal­mazott volt, a Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy az ügy az MJU hatáskörébe tartozik. Ezt a területet az állami szektor bérrendszerérol szóló törvény (ZSPJS) szabályozza. A Hivatal be­mutatta az ügyfélnek a vonatkozó jogi kereteket és cselekvési lehetoségeket. Abban az eset­ben, ha a köztisztviselo értékelése megtörtént, és az értékelést ismertették vele, de azzal nem ért egyet, az értékelés vizsgálata iránti kérelem benyújtásának határideje a bizottság muködése elott elkezd lejárni. A Hivatal azt javasolta az ügyfélnek, hogy az MJU-nak küldjön egy olyan kérdést, hogy van-e jogorvoslati lehetosége a volt munkáltató értékelése ellen. A Hivatal ugyanis csak nem kötelezo jelleggel értékelte, hogy a magánszemélynek csak az az értékelés ellen van jogorvoslati lehetosége, amelyet 2021-re a következo évben, március 15-ig fog kapni az új munkáltatójától, és csak abban az esetben, ha a volt munkáltatója értékelése befolyásolná a végso értékelést. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a ta­nácsadási folyamat lezárult. (0702-244/2021) Nem minosül diszkriminációnak az idosek otthonában lakóval szembeni gondozás szakmai megfelelosége A Hivatal levelet kapott az idosek otthonában lakó fiától, akinek anyját covid-19 fertozés miatt az úgynevezett szürke zónába helyeztek. Ez azt jelentette, hogy nem hagyhatta el a szobáját, és a személyzet személyi védelemben tartotta vele a kapcsolatot. A magánszemély azt állította, hogy a szürke zónában lévo lakó nem részesült megfelelo ellátásban, ezért a Hivatal megkereséssel fordult az idosek otthonához. A Hivatal az idosek otthona válaszai alapján kifejtette a magánszemélynek, hogy az anyja esetében a beérkezett adatok alapján nem volt kimutatható diszkrimináció. Ugyanis nem arról volt szó, hogy az ellátott személyes körülményei miatt kedvezotlenebb bánásmódban részesült, hanem a kezelés szakmaisága volt kérdéses az egyén számára. A Hivatal azt javasolta az ügyfélnek, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy adott alkalmazott szakmai felkészültsége megkérdojelezheto, forduljon a Társadalmi Felügyeloséghez, illetve a Szlovén Köztársaság Egészségügyi Felügyeloségéhez. Hozzátette továbbá, hogy konstruktív együttmuködést javasol a vezetoséggel és az idosek otthona többi munkatársával való kommunikációban az anyja érdekében. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-181/2020) Az Apert-szindrómás egyén lehetoségei a rendszeres terápiák költségeinek fedezésére a diploma megszerzése után A Hivatal levelet kapott egy olyan személytol, aki egy specifikus genetikai betegség miatt heti rendszerességu, magas költségekkel járó terápiára szorul. A Hivatalhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a terápiákat miért fedezte az állam az iskolai tanulmányai végéig, utána viszont már nem. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy ez az Egészségügyi és Egészségbiz­tosítási törvény 23. cikkének eloírásából fakad. A Hivatal további információkat szerzett a Szlovén Egészségbiztosítási Intézettol. Az intézmény válasza alapján a Hivatal azt javasolta a magánszemélynek, hogy forduljon orvoshoz, hogy az az értékelése, illetve a specialista or­vos értékelése alapján az Egészségügyi és egészségbiztosítási törvénnyel, valamint a kötele­zo egészségbiztosítás szabályaival összhangban hivatalos utalja be a kötelezo egészségügyi szolgáltatások végrehajtására, ideértve a gyógyfürdoi kezelést és a fizioterápiás kezelése­ket. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-25/2021) Az, hogy egy egészségügyi központ megfelel-e bizonyos egészségügyi eljárások elvégzésének feltételeinek, nem diszkrimináció kérdése A Hivatalt egy magánszemély kereste meg bizonyos orvosi eljárások, pontosabban az or-vos-biológiailag asszisztált mesterséges megtermékenyítési eljárások elvégzésére vonatkozó koncesszió, illetve engedély visszavonásával kapcsolatban. Az, hogy egy adott egészségügyi központ megfelel-e az OBMP eljárások lefolytatásának feltételeinek, nem a diszkrimináció, hanem a jogszabályban eloírt, az ellátó szakszeruségét biztosító feltételek teljesítésének kérdése. A meddoség ugyan az egészségi állapot személyes körülményei közé tartozik, de a megújítás elmaradásának indokoltságának felülvizsgálata, illetve a koncesszió vagy engedély visszavonásának felülvizsgálata nem tartozik a Hivatal hatáskörébe, kivéve, ha ezzel egyide­juleg vádat emelnek, hogy a megújítás elmulasztása, illetve a koncesszió visszavonása mö­gött diszkriminatív indokok vannak. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0705-15/2021) A covid-19 betegséggel fertozött érettségizok lehetosége az érettségi megszerzésére az oszi félévben visszamenoleges elismeréssel A Hivatalt egy olyan érettségizo anyja kereste meg, aki megfertozodött a covid-19 betegség­gel, és emiatt nem tudott megjelenni az érettségi elso részén. Megmaradt neki az érettségi letételének lehetosége az oszi félévben, viszont ez problémát okozott abban az esetben, ha a kiválasztott kar a felvételi vizsgák és a jelentkezési helyek betöltöttsége miatt nem valósítja meg az oszi beiratkozási idoszakot. A felvételi vizsgák júliusban vannak, és ha a beiratkoz­ni kívánó nem tett le érettségi vizsgát, kizárásra kerül a kiválasztási eljárásból. A Hivatal emlékeztette az ügyfelet az Országos Vizsgaközpont álláspontjára, miszerint a fertozött vizsgázóknak osszel a bizonyítékok benyújtását követoen úgynevezett visszamenoleges elis­meréssel lesz lehetoségük érettségi vizsgát tenni. Emlékeztette az ügyfelet a 2020/2021-es tanév általános és szakmai érettségi kiigazításáról szóló határozatra is, amely részletesebb rendelkezéseket tartalmaz. A nyilvánosan elérheto sajtóhírek alapján a Hivatal megállapítot­ta, hogy az a kar, amelyre a hallgató be akart iratkozni, válaszolt és kifejtette, hogy megtalál­ja a módját, hogy beiratkozhassanak azok a személyek, akik koronavírus-fertozés miatt nem tudnak érettségi vizsgát tenni, de ezekbol a beszámolókból nem lehetett rájönni részletekre, hogy ez hogyan fog megvalósulni. Ezért a Hivatal arra kérte az ügyfelet, hogy tájékoztassa arról, hogyan reagált az egyetem a beavatkozása után. Az ügyfél nem reagált a Hivatal ma­gyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-75/2021) Az orvosi igazolás arról, hogy az illeto egészségi állapota miatt nem kaphat védooltást, az ingyenes teszteléshez való hozzáférés feltételének számít A Hivataltól egy magánszemély kért segítséget, aki ismertette nagyon súlyosan beteg idos édesanyja helyzetét. Minden orvosi látogatáskor és egyéb ügyekben tesztet kell végeznie, mivel nem javasolták neki az oltást. A Hivatal azt javasolta, hogy az ügyfél szerezzen orvosi igazolást édesanyja számára arról, hogy egészségi állapota miatt nem kaphat védooltást. Így a tesztelés ingyenes lesz számára. A Hivatal hozzátette, hogy azt, hogy az ügyfél édesany­ja egészségi állapota miatt nem oltható-e be, o maga nem ítélheti meg, ez ugyanis egész­ségügyi szakmai kérdés. Tájékoztatta az ügyfelet a PCT feltétele nélkül elérheto sürgosségi ellátások listájáról is. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-189/2021) Tájékoztatás a Covid-19 fertozo betegség leküzdését szolgáló, a Szlovén Köztársaságba történo beutazás feltételeinek meghatározásáról szóló rendelet alapján történo mozgáskorlátozással kapcsolatban A covid-19 járvány harmadik hulláma során többen is felkeresték a Hivatalt, hogy korlátozzák mozgási szabadságukat és egyenlotlen esélyeket biztosítsanak mobilitásukra. Felhívták a figyelmet arra, hogy a covid-19-en átesettek és a beoltottak is korlátlan ideig átléphetnek a határon, a többiek mozgási szabadsága viszont korlátozott. Úgy vélték, hogy egy ilyen intéz­kedés az egészségi állapot alapján diszkriminatív, amíg a védooltás minden lakos számára elérhetové nem válik. A Hivatal ismertette a felekkel, hogy több javaslat érkezett hozzá a Covid-19 fertozo betegség leküzdését szolgáló, a Szlovén Köztársaságba történo beutazás feltételeinek meghatározásáról szóló rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban, amely 2021. március 29-tol 2021. április 12-ig volt hatályos. Elmagyarázta, hogy az említett rendelet alapján már két eljárás indult az ország elhagyásának és oda való visszatérésének jogával kapcsolatban, valamint a Kormányhoz címezte a Hivatal az ország elhagyásának tilalmával kapcsolatban tett 050-18/2021/3 sz. ajánlását 2021.4.1-jérol. Ezzel befejezodtek a tanács­adási folyamatok. (0702-62/2021) 1.12.2 Diszkrimináció-megállapítás az egészségi állapot, mint személyes körülmény miatt A munkavállaló munkahelyi jelenlétéhez kapcsolódó karácsonyi bónusz elfogadhatatlan egészségi állapot miatti diszkriminációt jelent A Hivatal 2021-ben több esetben állapított meg diszkriminációt a teljesítménybónusz vagy karácsonyi bónusz kifizetése során, amikor a munkáltatók a betegszabadság vagy szüloi (szülési vagy apasági szabadság, gyermekgondozási szabadság) szabadság miatti távollé­tet használtak kritériumként a karácsonyi bónusz kiszámításához. Ezekben az esetekben a munkáltatók csökkentették azoknak a munkavállalóknak a fizetését, akik betegszabad­ságon vagy szüloi szabadságon voltak. A Hivatal az ügyekben – attól függoen, hogy a kifi­zetés számítási kritériumait hogyan fogalmazták meg – közvetlen vagy közvetett diszkri­minációt állapított meg. Ha a kritériumok közvetlenül a betegszabadsághoz vagy a szüloi szabadsághoz kapcsolódnak, akkor közvetlen diszkriminációt állapított meg. Ha látszólag semlegesek voltak a munkavállaló személyes körülményei tekintetében és általánosságban a távolléthez fuzodtek, akkor a diszkrimináció közvetett formáját állapította meg. Ez ugyan­is akkor van jelen, ha egy látszólag semleges kritérium bizonyos személyi körülményekkel rendelkezo személyt hátrányos helyzetbe hoz, ugyanakkor egy ilyen számítási mód nincs összhangban az arányossági teszttel, amelyet a Hivatal minden esetben ellenoriz. Ezekben az esetekben a kritériumok minden munkavállalóra egyformán vonatkoztak, de közvetve hátrányos helyzetbe hozták a munkavállalókat egészségi állapotuk, szüloi hovatartozásuk, terhességük és nemük miatt (mert csak no lehet várandós, vagy csak férfiak vehetnek ki apasági szabadságot). Két kiadott határozat esetén a szabálysérto pert indított a Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bírósága elott, az eljárás jelenleg is folyamatban van. A Hiva­tal egy esetben határozatot hozott a teljesítménybónusz kiszámítása során történo diszk­rimináció megállapítására irányuló eljárás felfüggesztésérol, mivel sem a kérelmezo, sem az eljárásban felrótt jogsérto nem nyújtott be bizonyítékot állításaira. (0700-14/2020/7 sz. határozatok 2021.2. 22-rol, 0700-19/2021/7 2021. 7. 30-ról, 0700-4/2021/8 2021.9. 7-rol, 0700-14/2021/10 2021. 7. 9-rol, 0700-17/2021/12 2021.10. 6-ról, 0700-55/2020/17 2021.10. 11-rol, 0700-16/2021/10 2021.11. 18-ról, 0700-3/2021/6 2021.12.13-ról, Határozat az eljárás leállításáról 0700-1/2021/11 2021.10.11-rol). 1.12.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése az egészségi állapot, mint személyes körülmény vonatkozásában Az országból való kiutazás korlátozása a járvány megfékezése érdekében a Hivatal értékelése szerint diszkriminatív volt A Hivatal két diszkrimináció-kezelési javaslatot kapott azzal a rendelettel kapcsolatban, amellyel a Szlovén Köztársaság kormánya megtiltotta Szlovénia lakosságának a vörös listán szereplo országokba való utazást a Covid-19 járvány idején kialakult rossz járványügyi hely­zet miatt. A tilalom nem vonatkozott a betegségen átesettekre és a beoltott személyekre, valamint néhány egyéb kivételre. Az elso kérelmezo kijelentette, hogy a Szlovén Köztársaság Kormánya egészségi állapota alapján diszkriminálta ot, mivel nem esett át a covid-19 beteg­ségen, mert betartotta az intézkedéseket, így nem fertozodött meg SARS-CoV-2 vírussal, ugyanakkor nem volt még lehetosége beoltatnia magát. Ez megakadályozta ot abban, hogy hozzáférjen az ingatlanjához a Horvát Köztársaságban. A második kérelmezo rámutatott a belügyminiszter azon kijelentésére, hogy az intézkedésre annak veszélye miatt kerül sor, hogy a polgárok a volt Jugoszlávia országaiba utaznának a húsvéti ünnepek alatt. A második kérelmezo úgy vélte, hogy ezek nyilvánvalóan egyenlotlen­séget teremto intézkedések, és cselekvésre szólította fel a Hivatalt. Az ország elhagyásának tilalma a Covid-19 fertozo betegség leküzdését szolgáló, a Szlovén Köztársaságba történo beutazás feltételeinek meghatározásáról szóló rendeletben volt meghatározva (a Szlovén Kormány Hivatalos Közlönye, 46/2021). A rendelet 2021.03.29-tol 2021.04.11-ig volt hatályos. A Hivatal úgy értékelte, hogy az ország elhagyásának tilalma, illetve a vörös listán szereplo országokba történo utazás, amint az a rendelet 11. cikkének elso bekezdésében meg van ha­tározva, a három részes arányossági teszt szerint a fertozések terjedésének megakadályozá-sának legitim célját követte, de az ennek elérésére használt eszköz csak részben volt megfe­lelo, foként pedig nem volt (feltétlenül) szükséges és arányos szukebb értelemben a covid-19 betegség ellenorizetlen terjedésének és az egészségügyi ellátórendszer összeomlásának, és ezzel nem utolsósorban az állam fennmaradásának veszélyeztetésének megelozéséhez. Mivel nem lett megerosítve a (közvetlen) diszkrimináció tilalma alóli kivétel, a Hivatal úgy értékelte, hogy a Rendelet 11. cikkének 1. bekezdése szerinti intézkedés diszkriminatív volt. Diszkriminatív volt mindazokkal szemben, akik még nem fertozodtek meg a covid-19 be­tegséggel, vagy nem kaptak védooltást a fertozo betegség ellen (azaz egészségi állapotuk miatt - a SARS-CoV-2 vírus elleni antitestek hiánya miatt), és ugyanakkor nem tartoztak egyik különleges kivétel közé sem (a rendelet 10. cikkének elso bekezdésébol). Szintén diszk­riminatív volt minden olyan személlyel szemben, aki nemzetisége szerint a volt Jugoszlá­via más országaiból származik (azaz nemzetisége és állampolgársága személyes körülmény alapján), akikre nem vonatkoztak az ország elhagyására vonatkozó tilalom alóli kivételek. A jelen ügyben a rendelet a 11. cikkével túlzottan korlátozta a személyek szabad mozgását, mivel (az intézkedés indokolt céljához képest) aránytalanul sértette a hozzáférési jogot egy másik államban lévo magántulajdonhoz, valamint a magán- és családi élethez való jogot az olyan személyeknél, akik e jogukat a lakóhelyüktol eltéro országban gyakorolják. Tekintettel arra, hogy az értékelt Rendelet az értékelési eljárás alatt már nem volt hatályos, és mivel az Alkotmánybíróság már vizsgálja a Rendelet 11. cikkének állítólagos alkotmányellenességét, a Hivatal nem terjesztett elo eljárás megindítása iránti kérelmet az alkotmányosság, ill. a ZVarD 38. cikke szerinti jogszeruség értékelésére. Ezzel lezárult a szabályozás diszkriminatív jellegét értékelo eljárás. (050-16/2021/4 és 050-18/2021/10) 1.12.4 A Hivatal ajánlásai az egészségi állapot, mint személyes körülményre vonatkozóan Ajánlás a Covid-19 elleni nemzeti oltási stratégia kivitelezésére vonatkozóan A Hivatal azt javasolta a Kormánynak, hogy minden rendelkezésre álló eroforrást és intéz­kedést használjon fel a legveszélyeztetettebb csoportok, különösen az idosek és a krónikus betegségben szenvedok következetes és korai oltásának biztosítására. Ennek során azt is biztosítania kell, hogy tiszteletben tartsák a lakosság egyenlo bánásmódhoz való jogát, lakó­helyüktol függetlenül. (0709-23/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a 2021–2031-es évek szlovén egészségügyi beruházásainak forrásbiztosításáról szóló törvényjavaslathoz A Hivatal azt javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy az állam kötelezze el ma­gát a 2016-2025 közötti idoszakra szóló Nemzeti Egészségügyi Tervrol szóló határozatban megfogalmazott kiemelt célok mellett, különös tekintettel az egyenlotlenségek leküzdésére az egészségügyben. A Hivatal azt is javasolta, hogy a javaslat konkrétabban tuzzen ki célo­kat az ápolókórházak és idosotthonok megfelelo létesítményeinek kialakítására, a betegek megfelelo palliatív ellátásának szükségességére, valamint a fogyatékkal élok egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására. (0070-11/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás az ország elhagyásának tilalmára vonatkozóan A Hivatal az országba történo beutazási és az országból történo kiutazási jogot korlátozó rendelet rendelkezéseire vonatkozó ajánlásában felhívta a figyelmet a védooltásban nem részesülokkel, a covid-19-en át nem esettekkel, valamint a bevándorlók és külföldi állampol­gárok leszármazottjaival szembeni potenciális rosszabb bánásmódra. A Hivatal hozzátette, hogy a rendelettel, a fertozo betegségekrol szóló törvényekkel és az Alkotmánnyal poten­ciálisan összeegyeztethetetlen az, hogy az ország elhagyását pénzbírság fizetéséhez kötik azok esetében, akik személyes körülményeik miatt nem felelnek meg a távozás feltételeinek. (050-18/2021/3) Az ajánlás állapota: A rendelet lejártával figyelembe véve. 1.12.5 Oktatás és tudatosságnövelés az egészségi állapot személyes körülménnyel kapcsolatban Kerekasztal az Atópiás Dermatitisz Világnapja alkalmából 2021. szeptember 19-én a Hivatal képviseloje részt vett az Atópiás Intézet kerekasztalán az Atópiás Dermatitisz Világnapja (szeptember 14.) alkalmából. Az atópiás dermatitis egy krónikus, erosen viszketo gyulladásos borbetegség, amelynek összetett keletkezési mecha­nizmusa és számos ok-okozati tényezoje van. Az atópiás dermatitiszben szenvedo betegek, különösen az e betegségben szenvedo gyermekek szülei, gyakran nem kapnak meg minden lényeges információt a betegség kezelésérol, és arról sem, hogy ezek a krónikus betegek mire jogosultak. A Hivatal képviseloje ismertette a Hivatal feladatait és munkáját. Kifejtette azt is, hogy a fogyatékosság és az egészség a ZVarD által védett személyi körülmények, ezért minden fogyatékossággal élo személyt és beteget, így az atópiás dermatitiszben szenvedo­ket is egyenlo bánásmódban kell részesíteni, és e joguk védelme is biztosított. 1.12.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal az egészségi állapot, mint személyes körülmény viszonylatában A covid-19 fertozések terjedésének visszaszorítása érdekében a Hivatal a civil szervezetekkel elsosorban írásban muködött együtt. A hajléktalanok helyzetével kapcsolatos írásos közremuködések a hajléktalanok számára, a hajléktalanság fo okaira, a prevenciós és támogató programok végrehajtására, a speciális tevékenységek és intézkedések végrehajtására a covid-19 járvány idején, a hajléktalanprog­ramok finanszírozásának módjaira és terjedelmére, valamint a hajléktalanság megelozése során felmerülo kihívásokra és akadályokra vonatkoztak. A Hivatal az erre az írásos együtt­muködésre adott válaszok elemzését a hajléktalanok helyzetének javításáról szóló ajánlásba foglalta.8 A Hivatal képviseloi munkaértekezleten a Viljem Julijan ritka betegségekben szenvedo gyerekeket segíto egyesület tagjaival 2021. május 4-én a Viljem Julijan ritka betegségekben szenvedo gyerekeket segíto egyesület meghívására a Hivatal munkatársai online munkaértekezleten vettek részt. A találkozón a civil szervezet képviseloi bemutatták a ritka, többnyire gyógyíthatatlan betegségekben szen­vedo gyermekek és szüleik problémáit. Rámutattak a gyermekgondozási segély szabályozási problémáira, illetve a Személyi segítségnyújtásról szóló törvényben is felfigyeltek problémák­ra. A Hivatal munkatársai bemutatták a Hivatal kompetenciáit, és azt, hogy a Hivatal hogyan tud segíteni olyan esetekben, amikor úgy ítélik meg, hogy diszkrimináció érte oket, illetve azokban az esetekben, amikor úgy ítélik meg, hogy a szabályok diszkriminatívak. Kihangsú­lyozták a Hivatal tanácsadó funkcióját, és konkrét példákat mutattak be a fogyatékosság és a gyermekek egészségi állapota miatti diszkrimináció megállapítására. A Hivatal értekezlete a teljesítménybónusz kritériumainak meghatározásával kapcsolatban A Hivatal 2021. február 11-én találkozott a Szlovéniai Kereskedelmi és Iparkamara (a további­akban: GZS) kollektív tárgyalási stratégiai tanácsa (a továbbiakban: DS SSKD) munkacsoport­jának képviseloivel. Az értekezletet a Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezte a Hivatal és a DS SSKD tagjai közötti szakértoi megbeszélés céljából. A beszélgetés témája legfoképp az volt, hogy a Hivatal álláspontja szerint a gazdasági tevékenységekre vonatkozó kollektív szerzodések rendelkezései abban a részben, amelyben meghatározzák a teljesítménybónusz kritériumait, illetve meghatározzák annak kiindulópontjait a munkáltatók szintjén, a tör­vénnyel összhangban vannak-e, és teljesítik-e a Diszkrimináció elleni védelemrol szóló tör­vény 21. cikke szerinti tesztet. Elérheto itt: https://www.zagovornik.si/priporocila/ 1.13 Terhesség és/vagy szüloség 1.13.1 Tanácsadás, információ és támogatás a terhesség és/vagy szüloség, mint személyes körülményeivel kapcsolatban A munkahelyi jelenlét figyelembevétele a teljesítménybónusz összegének meghatározásakor a munkavállalókkal szembeni diszkriminációt jelentheti szülosége alapján A Hivatalhoz 2021-ben is érkeztek kérdések a munkavállalóktól az üzleti teljesítmény mérté­kének meghatározásával kapcsolatban. Az esetekben a munkáltatók a törvény szerint nem kötelezo karácsonyi bónuszt más-más összegekben fizette ki az alkalmazottaknak, amelyet a dolgozók jelenléte alapján számítottak ki. A Hivatal kifejtette az ügyfeleknek, hogy a szüloi, szülési vagy apasági szabadság miatti távollét okozta csökkenés a teljesítménybónuszban a szüloség és közvetve a nem személyes körülmények miatti diszkriminációt jelenti (mivel a szüloi szabadságot leginkább a nok veszik igénybe, az apasági szabadságot pedig férfiak). A Hivatal az indoklásban tájékoztatta az ügyfeleket a Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bíró­ságának IU 29/2020-21 sz. ítéletérol is, amely megerosítette a Hivatal azon döntését, amely szerint az esetben diszkriminációról van szó. Azt tanácsolta az ügyfeleknek, hogy figyelmez­tessék a munkáltatókat a diszkriminációra, vagy nyújtsanak be javaslatot a Hivatalnál diszk­rimináció kezelésére, amely lehet névtelen is. Ezzel befejezodtek a tanácsadási folyamatok. (0702-252/2021, 0702-235/2021) A szüloi szabadság igénybevétele nem lehet indok a munkaszerzodés megszüntetésére A Hivatalhoz egy olyan magánszemély fordult segítségért, akinek a szülési szabadsága le­telte után és az elozo évi szabadsága igénybevétele után felmondták a munkaszerzodését. A felmondás oka állítólag a munka hiánya volt, az ügyfél pedig azt állította, hogy az ok a terhessége és a szüloi szabadsága igénybevétele. A Hivatal bemutatta az ügyfélnek az elbo­csátás elleni védelem jogi kereteit ezekben az esetekben. Tájékoztatta, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy a munkaszerzodés megszunésének indoka nem megalapozott, a munkáltató elbocsátása ellen az elbocsátás kézbesítésétol számított 30 napon belül panaszt nyújthat be az illetékes munkaügyi bírósághoz. A munkáltatónak az elbocsátásban írásban kell indokolnia az elbocsátás tényleges okát. Fontos, hogy ez egy valós és valóban létezo ok legyen, amely nem takar el egy másik indokot, amit pedig bírósági úton is kellene bizonyítani, ha mégis úgy lenne. A Hivatal tájékoztatta az ügyfelet, hogy a terhességet és a szüloséget is megalapo­zatlan oknak tekintik a felmondásban. A szülok különleges védelmével kapcsolatban felhívta az egyén figyelmét a ZDR-1 115. cikkének azon rendelkezésére, amely szerint a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a terhesség ideje alatt, valamint az egy éven aluli gyermeket szoptató munkavállalónak sem, amikor szüloi szabadságot vesznek ki surített változatban teljes távollét formájában, és e szabadság felhasználását követoen még egy to­vábbi hónapig. A Hivatal arra biztatta az ügyfelet, hogy ha további segítségre van szüksége, forduljon ismét hozzá. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-117/2021) A „vis maior védelem” alkalmazása miatt nem érhetik negatív következmények a szüloket Egy áthelyezett munkavállaló kérte ki a Hivatal véleményét és tanácsát. Úgy vélte, hogy az áthelyezés annak következménye, hogy idonként úgynevezett „vis maior védelmet” használt ki a gyermekei védelme érdekében a covid-19 járvány idején, mivel akkoriban a standard isko­lák távoktatásban muködtek. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy a járvány miatt elfoga­dott, úgynevezett intervenciós jogszabályok szerint joga van a munkából távol maradni olyan esetekben, amikor vis maior miatt nem tudja végezni a munkáját, amely a karantén vagy az iskolák bezárásának egyéb körülményének következményeként fellépo gyermekvédelmi kötelezettsége miatt következik be. A Hivatal elmagyarázta az ügyfélnek, hogy milyen jogor­voslati lehetoségei vannak az áthelyezés ellen, és bemutatta a diszkrimináció-megállapítási eljárás lefolytatásának lehetoségét. Az ügyfél nem döntött a javaslat benyújtása mellett. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-33/2021) A szoptató anyák nagyobb védelmet kapnak a foglalkoztatás terén A Hivatalt egy munkavállaló kereste meg a szoptató és nem szoptató anyákkal szembeni egyenlotlen bánásmód miatt a munkajogban. A munkavállaló úgy ítélte meg, hogy diszk­rimináció érte a szoptatós anyákhoz képest, mert egészségügyi okokból nem szoptathat önállóan, így rövidebb ideig védett az elbocsátástól, mint a szoptatós anyák esetében. A Hivatal elmagyarázta a munkavállalónak, hogy a szoptató anyák a nok különösen sérülékeny csoportját alkotják (három releváns tényezo van jelen, nevezetesen: a noi nem, az anyaság/ szüloség és a szoptatás). A szoptató anyák többféle diszkrimináció áldozatává válhatnak amiatt, hogy élni kívánnak a munkahelyi szoptatási szünethez való jogukkal. A Hivatal kifej­tette: a jogszabály arra törekszik, hogy jogi kerettel a leheto legnagyobb mértékben korlátoz­za az ilyen helyzeteket, és megvédje a nok e különösen kiszolgáltatott csoportját. A szoptató anyák nagyobb védelmet kapnak. Fontos megjegyezni, hogy az anyák a szoptatás körülmé­nyeitol függetlenül a munkavállalók különösen védett kategóriáját alkotják, és a szoptató és nem szoptató anyák nincsenek összehasonlítható helyzetben. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-43/2021) Nem szabad rosszabbnak ítélni munkája miatt azt a munkavállalót, aki a szüloségbol származó jogait élvezi A Hivataltól több munkavállaló kért segítséget a munkateljesítményük értékelése során tapasztalt állítólagos diszkrimináció miatt. Úgy érezték, alacsonyabb éves értékelést kap­tak a munkavégzésért a szüloség miatti részmunkaido alkalmazása miatt. A Hivatal is­mertette az ügyfelekkel, hogy melyek a teljesítményértékelés törvényileg eloírt elemei, és rámutatott, hogy a munkáltató magyarázataiban milyen problémás indokokok voltak. A Hivatal bemutatta az ügyfeleknek jogi lehetoségeiket, és arra biztatta oket, hogy nyújtsa­nak be indítványt a diszkrimináció kezelésére. Az ügyfelek ezekben nem nyújtottak be ja­vaslatokat. Ezzel befejezodtek a tanácsadási folyamatok. (0702-74/2021, 0702-244/2021, 0702-140/2021) 1.13.2 Diszkrimináció-megállapítás a terhesség és/vagy szüloség személyes körülmény miatt Ha az üzleti teljesítmény vagy a karácsonyi bónuszok a munkavállaló munkahelyi jelenléte alapján vannak kiszámolva, az nem, anyaság/apaság és egészségi állapot alapján történo közvetett diszkriminációnak számít A Hivatal 2021-ben több esetben állapított meg diszkriminációt a teljesítménybónusz vagy karácsonyi bónusz kifizetése során, amikor a munkáltatók a betegszabadság vagy szüloi (szülési vagy apasági szabadság, gyermekgondozási szabadság) szabadság miatti távollé­tet használtak kritériumként a karácsonyi bónusz kiszámításához. Ezekben az esetekben a munkáltatók csökkentették azoknak a munkavállalóknak a fizetését, akik betegszabad­ságon vagy szüloi szabadságon voltak. A Hivatal az ügyekben – attól függoen, hogy a kifi­zetés számítási kritériumait hogyan fogalmazták meg – közvetlen vagy közvetett diszkri­minációt állapított meg. Ha a kritériumok közvetlenül a betegszabadsághoz vagy a szüloi szabadsághoz kapcsolódnak, akkor közvetlen diszkriminációt állapított meg. Ha látszólag semlegesek voltak a munkavállaló személyes körülményei tekintetében és általánosságban a távolléthez fuzodtek, akkor a diszkrimináció közvetett formáját állapította meg. Ez ugyan­is akkor van jelen, ha egy látszólag semleges kritérium bizonyos személyi körülményekkel rendelkezo személyt hátrányos helyzetbe hoz, ugyanakkor egy ilyen számítási mód nincs összhangban az arányossági teszttel, amelyet a Hivatal minden esetben ellenoriz. Ezekben az esetekben a kritériumok minden munkavállalóra egyformán vonatkoztak, de közvetve hátrányos helyzetbe hozták a munkavállalókat egészségi állapotuk, szüloi hovatartozásuk, terhességük és nemük miatt (mert csak no lehet várandós, vagy csak férfiak vehetnek ki apasági szabadságot). Két kiadott határozat esetén a szabálysérto pert indított a Szlovén Köztársaság Közigazgatási Bírósága elott, az eljárás jelenleg is folyamatban van. A Hiva­tal egy esetben határozatot hozott a teljesítménybónusz kiszámítása során történo diszk­rimináció megállapítására irányuló eljárás felfüggesztésérol, mivel sem a kérelmezo, sem az eljárásban felrótt jogsérto nem nyújtott be bizonyítékot állításaira. (0700-14/2020/7 sz. határozatok 2021.2. 22-rol, 0700-19/2021/7 2021. 7. 30-ról, 0700-4/2021/8 2021.9. 7-rol, 0700-14/2021/10 2021. 7. 9-rol, 0700-17/2021/12 2021.10. 6-ról, 0700-55/2020/17 2021.10. 11-rol, 0700-16/2021/10 2021.11. 18-ról, 0700-3/2021/6 2021.12.13-ról, Határozat az eljárás leállításáról 0700-1/2021/11 2021.10.11-rol). A Hivatal közremuködött a szülési és betegszabadság miatti kisebb teljesítményprémiu­mok pótlásának elérésében A Hivatalt egy magánszemély kereste meg, mert szülési és betegszabadság miatti távol­maradása végett alacsonyabb teljesítménybónuszt kapott. A javaslat szerint a munkáltató 2017., 2018. és 2019. évre a fizetés teljesítménybónuszra kijelölt részét a munkahelyi jelenléte alapján számította ki. A Hivatal a javaslatból adódó tényállás ellenorzése érdekében felvilá­gosítási kéréssel kereste meg a munkáltatót. A munkáltató a Hivatalnak küldött válaszában kifejtette, hogy a kérelmezovel úgy döntöttek, békés megoldást keresnek, és követik a Hiva­tal magyarázatait a teljesítménybónusz kiszámítása során a terhesség, szüloség és egészsé­gi állapot személyes körülményeken alapuló közvetett diszkrimináció elkerülése érdekében. A kezdeményezo tájékoztatta a Hivatalt, hogy a céggel a teljesítménybónusz tekintetében megfelelo megegyezést kötött, nevezetesen, hogy munkáltatója a teljes különbözetet min-den korábbi évre visszamenoleg kifizette. A Hivatal ezután lezárta a diszkrimináció-megálla­pítási eljárást. (0700-18/2021 sz. döntés az eljárás leállításáról 2021.5.14-rol) 1.13.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a terhesség és/vagy szüloség, mint személyes körülmény vonatkozásában 2021-ben a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol a terhesség és/vagy szüloség, mint személyes körülmény vonatkozásában. 1.13.4 A Hivatal a terhesség és/vagy szüloség, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Ajánlás a közelmúltban szült és határozott ideig dolgozó noi munkavállalók jogi védelmérol A Hivatal azt javasolta, hogy az MDDSZ erosítse meg a nemrégiben szült és meghatáro­zott ideig dolgozó noi munkavállalók védelmét. Különösen a nemi alapú diszkrimináció, va­lamint a munkaviszonyban a nokkel és férfiakkal szembeni diszkrimináció egyéb formáinak hatékonyabb jogi védelmére kötelezte el magát. Javasolta a különbözo lehetséges megol­dások feltárását is a biztonságosabb és folyamatosabb foglalkoztatás elérése érdekében. (0709-20/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a köztisztviselok értékelésérol A Hivatal hatáskörének megfeleloen körlevél kiadását javasolta a Közigazgatási Minisztéri­umnak, amelyben emlékeztetni kell minden állami szervet és közintézményt, hogy az éves teljesítményértékelés igazolt távollét miatti csökkentése közvetett diszkriminációt jelent, amelyet tilt a törvény, és a munkavállalók értékeléséért felelos személyek kötelesek ezt be­tartani az éves teljesítményértékelések kiosztásánál. (0700-26/2020/42) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a Családi Törvénykönyv módosításával kapcsolatban A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy végezzen megfelelo módosítást a Családi Tör­vénykönyv átmeneti rendelkezéseiben, hogy a bíróságok is elrendelhessék ezeket a megosz­tott gondnokságokat minden 2019.4.15. elott indult ügyben, amikor ez a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. (0709-34/2021/1) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. 1.14 Állampolgárság 1.14.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás az állampolgárság, mint személyes körülménnyel kapcsolatban Tanácsadás az ügyfélnek az állampolgárságon és etnikai hovatartozáson alapuló állítólagos munkahelyi diszkriminációval kapcsolatban Egy bolgár nemzetiségu ügyfél fordult segítségért a Hivatalhoz. Állítása szerint állampol­gárságon és etnikai hovatartozáson alapuló diszkriminációban részesült, különösen a mun­kakörülmények és a foglalkoztatás tekintetében. Többek között sok munkáltatót említett lehetséges szabálysértoként, valamint adminisztratív egységeket és szociális munkaközpon­tokat. A Hivatal kifejtette, mit jelent a diszkrimináció, és hogy a jelen ügyben nincs megadva minden olyan tény, amely alátámasztja azt az állítást, hogy megsértették a diszkrimináció tilalmát, és a bizonyítási teher a feltételezett jogsértokre hárulna. Az állítása bizonyítása érdekében a diszkriminációt állító ügyfélnek konkrét körülményt kell bemutatnia ügyében, és legalább néhány olyan bizonyítékot be kell mutatnia, amelyekbol arra lehet következtetni, hogy az esetben diszkrimináció történhetett. Az a puszta állítás, hogy egy személlyel szemé­lyes körülménye miatt kevésbé jól bánnak, nem elegendo a diszkriminációs-megállapítási el­járásban. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy minden szabálytalanság és igazságtalanság nem minosül diszkriminációnak, és tájékoztatta ot a diszkrimináció-megállapítási eljárás le­folytatásának módjáról. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-113/2021) A munkáltatónak a munkára jelentkezo állampolgárságára vonatkozó kérdésének elfogadhatósága a konkrét helyzettol függ A Hivatalt az ügyfél egy állásinterjúval kapcsolatban kereste meg, amelyen a munkáltatója megkérdezte tole, milyen állampolgársága van. Azon töprengett, hogy fel lehet-e tenni ilyen kérdést, vagy ez diszkrimináció. A Hivatal az ügyfélnek kifejtette, hogy mind a ZDR-1, mind a ZVarD kötelezi a munkáltatót arra, hogy a foglalkoztatás során egyenlo bánásmódban része­sítse az álláskeresoket. A külföldiek foglalkoztatását és munkavállalását egyébként külön a Külföldiek foglalkoztatásáról, önfoglalkoztatásáról és foglalkozásáról törvény szabályozza. Ez a törvény szerint a külföldiek csak bizonyos csoportjai jogosultak a szabad munkaeropiacra való belépésre, míg a külföldiek egyéb foglalkoztatását az abban a törvényben meghatá­rozott külön eljárások szerint kell végezni. Emellett bizonyos esetekben az állampolgárság törvényi feltétele a megüresedett állásra való jelentkezésnek (pl. hadsereg, rendorség, ál­lamigazgatás). Az ügyfél kérdésébol nem derült ki, milyen munkakörrol van szó, az ügyfél­nek feltett állampolgárságra vonatkozó kérdés megfeleloségének megítélése pedig a konkrét helyzettol függ. Ha a munkavégzés feltételeinek vagy a munkavégzés módjának ellenorzé­sérol van szó, akkor ez releváns kérdés lehet. Ugyanis egyes külföldieknek a foglalkoztatási intézet hozzájárulása vagy engedélye kell az idénymunkához, amit a munkáltató szabályoz. Ha azonban nem a munkaviszonnyal közvetlenül összefüggo információról van szó, és a munkáltató azért szeretné megtudni ezt az információt, hogy az álláskeresot állampol­gársága alapján diszkriminálja, akkor ez egy tiltott kérdés. Ezekben az esetekben az ál­láskeresonek jogában áll megtagadni az ilyen kérdés megválaszolását. Az ügyfél nem re­agált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-47/2021) Hozzáférés szociális lakásokhoz a Szlovén Köztársaság elutasított lakosai számára A Hivatalt a Szlovén Köztársaság állandó lakosainak nyilvántartásából törölt személyek csa­ládjából származó ügyfél kereste meg. Mivel nem szlovén állampolgár vagy más Európai Uni­ós tagállam állampolgára, és nem rendelkezik elismert kedvezményezetti státusszal, akit töröltek az állandó lakosok nyilvántartásából, ezért nem jogosult szociális lakáshoz jutni. A Hivatal tanácsot adott neki, hogyan tudna mégis részt venni az eljárásban, és milyen érvek­kel éljen ennek során. Külön felhívta a figyelmet a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezo állampolgáraival egyenlotlenül bánó lakástörvény problémájára, és tanácsot adott az Európai Unió 2003/109/EK rendeletére. Az ügyfél nem reagált a Hivatal magyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-218/2021) Tanácsadás uniós polgárnak az öt évig érvényes lakcímbejegyzési igazolás kiállítására irányuló kérelem beadásának lehetoségérol A Hivatalt egy bolgár állampolgár kereste meg, aki elmagyarázta, milyen akadályokba ütközik a lakcím-nyilvántartási igazolások megszerzése során. Azt állította, hogy diszkriminálva van más uniós állampolgárokhoz képest, akiknek ötéves tartózkodási engedélyt adtak ki. Kijelen­tette, hogy minden hónapban be kell szereznie a lakcímbejegyzési igazolást, mivel rövid távú munkaszerzodése van. Azt is elmondta, hogy fényképét gyakran elutasítják az adminisztra­tív egységen, ezért mindig új fotót kell készítenie. Ez további költségekkel jár, és leterheli az idejét. A Hivatal az ügyfél kijelentéseivel kapcsolatban megkereséssel fordult a közigazgatási egységhez, hogy a bemutatott körülményekre tekintettel a lakcím-nyilvántartási igazolvány beszerzési eljárásában az ügyfél benyújthat-e nyilatkozatot a Szlovén Köztársaságban való tartózkodási szándékáról, hogy hosszabb idore kapjon igazolást (legfeljebb öt évre), valamint feltette neki a fényképek elutasításával kapcsolatos kérdést. A közigazgatási egység válasza azt mutatja, hogy egy adott közigazgatási egységnél változás történt, és ha a külföldiek megfelelnek a törvényi feltételeknek, akkor mostantól öt évig érvényes igazolást állítanak ki nekik, kivéve, ha az ügyfél kifejezetten kijelenti, hogy rövidebb ideig marad Szlovéniában. A Hivatal azt javasolta az ügyfélnek, hogy legközelebb uniós állampolgárként kifejezetten kérjen a közigazgatási egységtol ötéves bizonyítványt. A Hivatal a fényképek elutasításával kapcsolatban javasolta, hogy éljen az elektronikus fotótárból származó hivatkozási számos fotó (e-fotograf) lehetoségével, amelyet az arra jogosult fotós ad ki. A fényképet egy évig tárolják a központi elektronikus fotótárban, amely ez ido alatt korlátlanul felhasználható dokumentumok készítésére. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-198/2021) Tanácsadás egy ügyfélnek a Szlovén Köztársaságban törölt lakos jogainak szabályozásával kapcsolatban Az ügyfél apja levelét továbbította a Hivatalnak, amelyben közölte, hogy o egyike a törölt lakosoknak, és segítséget kért tole. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy mind a Szlovén Köztársaság Alkotmánybírósága, mind az EJEB megerosítették határozataikban a törlés diszkriminatív jellegét. A Hivatal kihangsúlyozta, hogy a kitörölt státuszának megszerzésére nem tartozik a hatáskörébe. Az ügyfelet a közigazgatási egységhez irányította, de ha ez már döntött a letelepedési engedély kiadásáról, annak megtagadása esetén jogorvoslattal kell élni – fellebbezni a Belügyminisztériumnál. A Hivatal további kérdéseket tett fel annak érde­kében, hogy további segítséget nyújtson az ügyfélnek. A Hivatal nem kapott választ. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-138/2021) A sportcsapatban szlovén állampolgársággal nem rendelkezo külföldiek számának korlátozása megengedheto, ha azt arányossági vizsgálat indokolja Az egyik sportszövetség versenyszabályai eloírják, hogy csak szlovén állampolgárok vehetnek részt nemzeti bajnokságokon, ami nem vonatkozik azokra a nemzeti bajnokságokra, ahol két külföldi játékos is indulhat, ezért az ügyfélt az érdekelte, hogy az ilyen korlátozások diszkri­minatívak-e. A Hivatal rámutatott az EU Bíróság ítéletének arra az álláspontjára, miszerint már elso ránézésre is jogosnak tunik, hogy egy sportágban az országos bajnoki cím birtoklá­sa hazai állampolgár számára van biztosítva, mivel ez az állampolgársági elem az országos bajnoki cím sajátosságának tekintheto. Emellett a csapatban a külföldi játékosok számának korlátozásának célja az is lehet, hogy elosegítse a helyi környékrol érkezo játékosok fejlodését és ezzel a sportág elterjedését. Másrészt a szabályozás célja az is lehet, hogy lehetové tegye a sportág erosítését olyan más országok játékosaival, ahol ez a sportág fejlettebb. A sport­ág sajátosságai olyanok, hogy kis számú élvonalbeli játékos is döntoen valamelyik csapat oldalára tudja tolni az eroviszonyokat, miközben természetesen a csapatlétszám kérdése is aktuális. Ennek eredményeként egy sok külföldi játékossal rendelkezo szlovén csapat le tudná gyozni a többi csapatot, amelyeknek nem lenne lehetoségük ilyen minoségi külföldi játékoso­kat szerezni. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy egy ilyen szabályozás akkor lehet megfe­lelo, ha azt legitim cél igazolja, és megfelel az arányosság elvének. Felkérte az ügyfelet, hogy nyújtson be javaslatot a diszkrimináció kezelésére. Az ügyfél nem döntött ez mellett. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-51/2021) 1.14.2 Diszkrimináció-megállapítás az állampolgárság, mint személyes körülmény miattp 2021-ben a Hivatal nem adott ki határozatokat az állampolgárság, mint személyes körül­mény miatti diszkrimináció-megállapításokról. 1.14.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése az állampolgárság, mint személyes körülmény vonatkozásában Nem diszkrimináció a külföldi hallgatók kizárása a szolidaritási támogatásból a covid-19 járvány idején A Hivatalhoz olyan kezdeményezés érkezett, amelyben a kezdeményezo kijelenti, hogy véle­ménye szerint a PKP7-ben a hallgatók szolidaritási támogatásának folyósítása során közve­tett diszkrimináció történt, mivel a segélyre való jogosultság feltétele a szlovéniai állandó lakcím. Kizárták az intézkedésbol azokat a nemzetközi hallgatókat, akik rendszeresen Szlové­niában tanulnak, élnek és dolgoznak. A Hivatal úgy értékelte, hogy a Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkezo felnottek helyzete lényeges ténybeli és jogi elemeiben nem hasonlítható össze a Szlovén Köztársaságban állandó lakóhellyel nem rendelkezo felnottek helyzetével. Nincs olyan jogi vagy alkotmányos alap, amely alapján igazolható lenne, hogy a Szlovén Köztársaságban bejelentett ideiglenes lakóhellyel rendelkezo hallgatók is részesülje­nek egyszeri szolidaritási juttatásban. A szuken meghatározott gazdasági és szociális jogok vagy kedvezmények, amelyeket az ideiglenes lakosokat megilletik, egészen más jelleguek, és teljesen más célokat követnek, mint például a gyermeki jogok és a munkajogok védelme, ahol az ideiglenes és az állandó lakosok jogai egyenloek. Emellett a Szlovén Köztársaságban végzett tanulmányok és az ideiglenes tartózkodási engedély megszerzése révén az egyén továbbra is fenntartja a járvány korlátozására irányuló intézkedésekbol származó jogait és elonyeit, amelyeket azon ország kínál, amelyben állandó lakhelye van, vagy amelynek állam­polgára. A fentiekre tekintettel a Hivatal úgy döntött, hogy nem végez részletesebb diszkri­mináció-értékelést. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-7/2021/3) A Hivatal értékelése szerint a szlovéniai tartózkodási hellyel nem rendelkezo külföldiek bírósági illetékmentességének szabályozása nem diszkriminatív. A Hivatal hivatali kötelességébol vizsgálta meg a külföldiek bírósági illetékmentességének szabályozását, nevezetesen azt a kérdést, hogy a Szlovén Köztársaságban (továbbiakban: SZK) állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezo külföldiek, illetve a Szlovén Köztársaság­ban lakóhellyel nem rendelkezo külföldiek ki vannak-e zárva a bírósági illetékmentesség alól. A külföldi állampolgárok már a törvény alapján mentesültek a bírósági illeték alól, ha ezt nemzetközi szerzodés eloírja, vagy ha viszonyosság van érvényben. Ha e két feltétel egyike nem teljesül, a Szlovén Köztársaságban tartózkodó külföldiek nem mentesülnek a bírósági il­letékek megfizetése alól. Ezért a külföldi állampolgárok csak akkor mentesülhetnek a bírósági illeték megfizetése alól, ha azt nemzetközi szerzodés eloírja, vagy ha viszonosság van érvény­ben. A Hivatal úgy értékelte, hogy az olyan ország külföldi állampolgárai, amellyel a Szlovén Köztársaság nem kötött nemzetközi szerzodést, vagy amelyre nem vonatkozik a viszonosság feltétele (nem olyan harmadik ország állampolgárai, akik a 2003/8/EK irányelv 4. cikke értel­mében jogszeruen tartózkodnak valamelyik tagállamban), jogalap hiányában nincsenek ösz­szehasonlítható helyzetben olyan külföldi ország állampolgáraival, amellyel a Szlovén Köztár­saság nemzetközi megállapodást kötött, vagy amelyre vonatkozóan a viszonosság érvényesül. A Hivatal úgy értékelte, hogy az olyan országból érkezo külföldiek, amelyekkel a Szlovén Köz­társaság nem kötött megfelelo nemzetközi szerzodéseket, illetve a viszonosság hatálya alá nem tartozó külföldiek esetében a mentesség lehetoségének kizárása nem minosül diszk­riminációnak, mivel az eltéro bánásmód jogos célon alapul, és úgy értékelte, hogy az e cél eléréséhez szükséges eszközök megfeleloek, szükségesek és arányosak. Ha egy ebbe a körbe tartozó külföldinek lehetoséget adnának arra, hogy bírósági illetékmentességet igényeljen, és a jogalap hiányában nem lehetne tájékozódni az anyagi helyzetérol, akkor a bírósági eljá­rásokban patthelyzet alakulna ki. Egy ilyen helyzet problémás lenne a hatékony bírói védelem szempontjából a per szükségtelen késedelem nélküli lefolytatása vagy az ésszeru idon belüli tárgyaláshoz való jog szempontjából. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezo­dött. (050-9/2019/5) Megszunt az idegenek kizárása a karantén negatív covid-19 teszttel történo megszuntetésének lehetoségébol, diszkrimináció nem állapítható meg A Hivatal kezdeményezést kapott a karantén covid-19 negatív teszt történo megszunteté­sének lehetoségérol, amit a szlovén állampolgároknak elismertek, de a külföldiek nem. Ezt a lehetoséget az akkor hatályos, a Covid-19 fertozo betegség leküzdését szolgáló, a Szlo­vén Köztársaságba történo beutazás feltételeinek meghatározásáról szóló rendelet (Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja, 196/20 és 204/20) rendelkezései biztosították. A kezdeményezo rákérdezett egy olyan rendelkezés érvényességének okaira és céljára, amely szerint a karan­tén megszüntetése az új koronavírus jelenlétére vonatkozó negatív teszteredménnyel csak a Szlovén Köztársaság állampolgárai számára lehetséges. A Hivatal az ügyben felismerte a szabályozás diszkriminatív jellegét az állampolgárság személyes körülmény alapján. Ezt követoen megállapította, hogy a Szlovén Köztársaság kormánya úgy módosította a vitatott rendelkezést, hogy a rendelkezés személyre, és már nem állampolgárra vonatkozott. Mivel a Kormány a következo rendeletben az esetleges diszkriminációt megszüntette, a Hivatal nem értékelte részletesebben a rendelet diszkriminatív jellegét. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-2/2021/3) 1.14.4 A Hivatal az állampolgárság, mint személyes körülményre vonatkozó ajánlásai Recommendation aimed at the Draft Act Amending the Labour Market Regulation Act A Hivatal azt javasolta az MDDSZ-nek, hogy a törvényjavaslatban pontosítsa a megfelelo fog­lalkoztatás újrafogalmazására, a közmunka idotartamának meghosszabbítására, valamint a Foglalkoztatási Szolgálat határozatai elleni fellebbezések elbírálására vonatkozó jogsza­bály-módosítási javaslatok céljait. Javasolta továbbá, hogy a törvényjavaslat egészítse ki és szüntesse meg a hatályos törvény azon rendelkezését, amely a külföldiek számára eloírja a szlovén nyelv alapismeretének követelményét, mivel ez különbséget tesz a nyilvántartott munkanélküliek között állampolgárság (személyes körülmény) alapján, illetve közvetve más személyes körülmények alapján is. (0709-29/2021/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a Covid-19 járvány második hullámának következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvényre vonatkozóan (egyszeri szolidaritási juttatás újszülött után) A Hivatal értékelte a Covid-19 járvány második hullámának következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvényt (PKP7), és úgy ítélte meg, hogy a szabá­lyozás indokolatlanul zárja ki azokat, akik ideiglenes lakcímmel rendelkeznek Szlovéniában és Szlovéniában is élnek. Ugyanis a törvény kiköti, hogy rendkívüli segélyben csak a Szlovéniá­ban állandó lakhellyel rendelkezo kedvezményezettek részesülhetnek. A Hivatal azt javasolta, hogy az MDDSZ haladéktalanul kezdje meg a törvény diszkriminatív jellegének felszámolá­sát. (050-9/2021/8) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. A Hivatal alkotmányossági felülvizsgálati indít­ványt terjesztett elo. Ajánlás a Lakástörvény módosításáról szóló törvény tervezetével kapcsolatban A Hivatal a lakbértámogatás mértékének módosítását (emelését) javasolta a Nemzetgyulés­nek a nonprofit bérleti díj összegének tervezett emelésére, egy olyan új rendelkezés megho­zatalát, amely kifejezetten tiltaná a diszkriminációt az ingatlanhirdetésekben és az ingat­lanpiacon. Javasolta továbbá a nonprofit bérlakások kedvezményezetti körének bovítését a tartósan nem uniós polgárok jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvnek megfeleloen, vala­mint azt, hogy a törvény igazolja a bérlok egyenjogúságát biztosító pályázati kritériumokat a ZVarD szerint). (0709-62/2020/2) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. Ajánlás az ország elhagyásának tilalmáról A Hivatal az országba történo beutazási és az országból történo kiutazási jogot korlátozó rendelet rendelkezéseire vonatkozó ajánlásában felhívta a figyelmet a védooltásban nem részesülokkel, a covid-19-en át nem esettekkel, valamint a bevándorlók és külföldi állampol­gárok leszármazottjaival szembeni potenciális rosszabb bánásmódra. A Hivatal hozzátette, hogy a rendelettel, a fertozo betegségekrol szóló törvényekkel és az Alkotmánnyal poten­ciálisan összeegyeztethetetlen az, hogy az ország elhagyását pénzbírság fizetéséhez kötik azok esetében, akik személyes körülményeik miatt nem felelnek meg a távozás feltételeinek. (050-18/2021/3) Az ajánlás állapota: A rendelet lejártával figyelembe véve. 1.15 Tartózkodási hely vagy állandó lakóhely 1.15.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a tartózkodási hely vagy állandó lakhely, mint személyes körülménnyel kapcsolatban Az állandó lakóhelytol függoen eltéro szintu társfinanszírozás nem feltétlenül jelent tartózkodási hely alapján történo diszkriminációt A Hivatalt egy olyan lány apja kereste meg, aki fogyatékossága miatt napi kezelésre került egy intézetbe. Az Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium csak az iskolai naptár idejé­re vonatkozó költségeket fedezi, az ezen az idoszakon kívüli nem standard tevékenységek költségeit pedig a szülok állják. Az intézet megegyezett az önkormányzatokkal a nem stan­dard tevékenységek (azaz iskolai naptáron kívüli kezelés) társfinanszírozási lehetoségérol. Az önkormányzatok különbözoképpen fedezik a költségeket, egyesek teljes egészében, mások részben. Az ügyfél azt állítja, hogy az állandó lakóhely miatt diszkrimináció következik be, mivel az intézmény egyazon védelmi programon belül a nem standard tevékenységeket a szüloknek különbözo módon számítja fel, egyeseknél évente, másoknál havonta. A Hivatal kifejtette, hogy az eltéro felszámítás (havi, éves) valójában nem jár eltéro hatással. A fel­használók szüleit terhelo befizetések összege között azonban eltérések mutatkoznak, mivel önkormányzattól függ, hogy milyen összegu támogatást nyújtanak a nem standard prog­ramok társfinanszírozásához. A Hivatal kifejtette, hogy a társfinanszírozás az egyes önkor­mányzatok belátása szerint történik, és az önkormányzat eredeti hatásköreinek gyakorlá­sához tartozik. Kifejtette azt is, hogy a szlovén társadalomban az önkormányzatok konkrét segítsége mellett léteznek más formái is az anyagilag veszélyeztetett személyek megsegí­tésének, amelyeket vagy az állam, vagy az önkormányzatok kínálnak. A Hivatal az ügyfélnek kifejtette, anyagi veszélyeztetettség esetén a szülok különféle segítséget kérhetnek, többek között a gyermekgondozási költségek fedezése céljából. Ezzel a tanácsadási folyamat lezá­rult. (0702-241/2021) A napelemes eromu építésének elutasítása a muemléki védettségu épületek esetében nem diszkrimináció A Hivatal levelet kapott egy ügyféltol, aki nehézségekbe ütközött a naperomu építése során. Mivel az eromunek tervezett ingatlant muemléki védelem alatt álló épületek veszik körül, az ilyen építkezés el vannak utasítva, és ezzel az ügyfél önellátási jogába beleszólnak. Az ügyfél állandó lakóhely alapján történo diszkriminációt állított. A Hivatal kifejtette, hogy a nape­lemes eromu létesítésének és építésének feltételei között szerepelhetnek muemlékvédelmi kivételek, amely nem az ügyfél lakóhelyéhez, hanem az épület státuszához kapcsolódnak. Kifejtette, hogy végleges álláspontot a megállapítási eljárás után foglalhat el. Felszólította az ügyfelet, hogy nyújtson be javaslatot a diszkrimináció kezelésére, és mutasson be minden dokumentumot is. Az ügyfél nem döntött az eljárás lefolytatása mellett. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-158/2020) A Szlovéniában és Horvátországban eltéro istentiszteleti szabályozás a covid-19 idején nem diszkrimináció kérdése A Hivatal az új koronavírus-járvány elleni intézkedésekkel kapcsolatban kapott kérdést egy ügyféltol az istentisztelet szlovéniai szabályozására vonatkozóan. A Szlovén Köztársaság te­rületén egy hívore harminc négyzetméter volt a korlátozás. Horvátország ugyanazt a kérdést másként szabályozta, nevezetesen hét négyzetméteres határt írt elo személyenként. A Hi­vatal kifejtette, hogy nem ismert fel olyan egyenlotlen bánásmódot, ami az ügyfél személyes körülményei miatt történt volna. Minden ország olyan intézkedéseket fogad el, amelyek a saját területén hatályosak, és egyformán vonatkoznak a területén tartózkodó minden sze­mélyre, tekintet nélkül az országon belüli lakóhelyükre. Az ügyfél nem reagált a Hivatal ma­gyarázatára. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0705-47/2020/2) 1.15.2 Diszkrimináció-megállapítás a tartózkodási hely vagy állandó lakóhely, mint személyes körülmény miatt Együttes hulladék-égetési terület a Šoštanji Hoeromuben A Hivatal javaslatot kapott diszkrimináció kezelésére a Šaleška-völgy lakosaitól, ugyanis diszkriminációt állítottak a Šoštanji Hoeromuben (TEŠ) meghirdetett nem veszélyes hulla­dék együttes égetése miatt. A javaslatból az következett, hogy a tevékenység állítólagosan diszkriminatív volt, mivel a Šaleška-völgy lakosait állandó lakóhely személyes körülményük alapján diszkriminálták. Az együttes hulladék-égetési muvekrol és az együttes hulladék-ége­tési készülékekrol szóló rendelet is állítólag diszkriminatív, amely lehetové teszi a hulladékok ilyen együttes égetését a TEŠ-ben. A rendelet eltéro kibocsátási határértékeket szabályoz az égetésre és az együttégetésre. A Hivatal elotti eljárás során a TEŠ-nél a hulladék-együttége­tési tervet visszavonták, így a diszkrimináció egyik eleme, azaz a jogba, érdekbe, haszonba való beavatkozás megszunt. A fentiekre tekintettel a Hivatal a kezelési javaslatot elutasítot­ta. A határozat jogeros lett (0700-9/2020/21 sz. rendelet 2021.9.8-ról) Állandó lakóhely alapú diszkrimináció megállapítása az egészséges lakókörnyezet megorzése tekintetében A Hivatal javaslatot kapott diszkrimináció kezelésére annak a régiónak a lakosságától, ahol komlótermesztési tevékenység terjed. Állandó lakóhelyen alapuló diszkriminációt állítottak, valamint az egészséghez és az egészséges lakókörnyezethez való joguktól való megfosztást. A Hivatal megállapította, hogy az eloterjesztok állításai a környezetvédelem és a komlóter­melés területét szabályozó jogrend hiányosságára vonatkoznak, ugyanis nincsenek meg­szabva a kibocsátási határértékek, termoföld kello távolsága a településektol, valamint a kötelezettségek nem teljesítése és az illetékesek felügyeloségi intézmények ellenorzésének hiánya is problémát jelent. A Hivatal megállapította, hogy az ügyben nem lehetett olyan ösz­szehasonlító csoportot azonosítani, amelynek helyzete lényegében megegyezne a völgy lakó­ival. Az összehasonlító csoport elengedhetetlen feltétele a diszkrimináció megállapításának. Mivel ezt nem sikerült beazonosítani, a Hivatal a diszkriminációt nem tudta megállapítani, de az ügyrol tájékoztatta az ombudsmant, és átadta neki az ügyet. A határozat jogeros lett (0700-40/2019/21 sz. határozat 2021.12.15-rol) 1.15.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a tartózkodási hely vagy lakóhely, mint személyes körülmény vonatkozásában A Hivatal szerint diszkriminatív a gyermek születése utáni szolidaritási segély igénybevehetoségének korlátozása a Szlovéniában állandó lakóhellyel rendelkezokre A Hivatal a covid-19 járvány második hulláma következményeinek enyhítését segíto inter­venciós intézkedésekrol szóló törvény (PKP7) 101. cikkének értékelte diszkriminatív jellegét Ez a cikk az új koronavírus-járvány elott, alatt és azt követoen egy évvel, azaz 2022. június 15­ig született gyermekek egyszeri szolidaritási támogatásának értékét és feltételeit határozza meg. A Hivatal úgy értékelte, hogy a szabályozás indokolatlanul zárja ki a szociális ellátásból azokat, akik csak tartózkodási hellyel rendelkeznek Szlovéniában és Szlovéniában is élnek. Ugyanis a törvény kiköti, hogy rendkívüli segélyben csak a Szlovéniában állandó lakhellyel rendelkezo kedvezményezettek részesülhetnek. Ezért a Hivatal értékelése szerint egyes sze­mélyeket az állandó lakóhely és az állampolgárság személyes körülményeik alapján diszkri­minálja. Mivel a diszkrimináció áldozatai gyerekek, a Diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvény értelmében a diszkrimináció súlyosabb formájáról van szó. A Hivatal azt javasolta a Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztériumnak, hogy haladéktalanul indítsák meg a törvény diszkriminatív jellegét megszünteto eljárást, ellenkezo esetben kérelmet nyújt be az Alkotmánybírósághoz, hogy a Diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvénynek megfeleloen vizsgálja felül a szabályozás alkotmányosságát. A minisztérium nem követte az ajánlást, ezért a Hivatal kérelmet nyújtott be a PKP7 101. cikke alkotmányosságának felülvizsgála­tára. Javasolta az Alkotmánybíróságnak, hogy az ügyet kiemelten kezeljék, mivel a szóban forgó ügy a Hivatal álláspontja szerint a diszkrimináció súlyos formája. A diszkrimináció áldo­zatai olyan gyermekek, akiknek a rendkívüli szolidaritási segélyt szánják, és a diszkrimináció tömeges is. A Hivatal szerint a szabályozás nem egyeztetheto össze az Alkotmány 2., 3a., 8., 14., 15., 50., 53. és 56. cikkeivel, az Emberi Jogok és Alapveto Szabadságok Védelmérol Szóló Európai Egyezmény egyes cikkeivel, az Európai Szociális Chartával, a Szociális, Gazdasági és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménnyel. Az Alkotmánybíróság elotti eljárás még folyamatban van. (050-9/2021/7) 1.15.4 A Hivatal ajánlásai a tartózkodási hely vagy állandó lakóhely, mint személyes körülményre vonatkozóan Ajánlás a Covid-19 járvány második hullámának következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvényre vonatkozóan (egyszeri szolidaritási juttatás újszülött után) A Hivatal értékelte a Covid-19 járvány második hullámának következményeinek enyhítésére irányuló intervenciós intézkedésekrol szóló törvényt (PKP7), és úgy ítélte meg, hogy a szabá­lyozás indokolatlanul zárja ki azokat, akik ideiglenes lakcímmel rendelkeznek Szlovéniában és Szlovéniában is élnek. Ugyanis a törvény kiköti, hogy rendkívüli segélyben csak a Szlovéniá­ban állandó lakhellyel rendelkezo kedvezményezettek részesülhetnek. A Hivatal azt javasolta, hogy az MDDSZ haladéktalanul kezdje meg a törvény diszkriminatív jellegének felszámolá­sát. (050-9/2021/8) Az ajánlás állapota: Figyelembe nem véve. A Hivatal alkotmányossági felülvizsgálati indít­ványt terjesztett elo. 1.16 Családi állapot 1.16.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás a családi állapot, mint személyes körülménnyel kapcsolatban A Hivatal 2021-ben nem nyújtott tanácsadást és támogatást a családi állapot, mint szemé­lyes körülménnyel kapcsolatban. 1.16.2 Diszkrimináció-megállapítás a családi állapot, mint személyes körülmény miatt 2021-ben a Hivatal nem adott ki határozatokat a családi állapot, mint személyes körülmény miatti diszkrimináció-megállapításokról. 1.16.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése a családi állapot, mint személyes körülmény vonatkozásában A Hivatal szerint az orvos-biológiailag asszisztált mesterséges megtermékenyítési eljárásokhoz való hozzáférést szabályozó szabályozások diszkriminatívak a házastársi vagy házasságon kívüli kapcsolatban nem élo meddo nokkel szemben A Hivatal úgy értékelte, hogy az orvos-biológiailag asszisztált mesterséges megtermékenyí­tési eljárásokhoz való hozzáférést szabályozó jogszabályok diszkriminatívak a házastársi vagy házasságon kívüli kapcsolatban nem élo meddo nokkel szemben. Ezek a nok nem jo­gosultak teherbeesési segítségre pusztán azért, mert egyedülállók, elváltak, özvegyek, vagy más típusú párkapcsolatban vagy közösségben élnek, beleértve az azonos nemuek élettársi kapcsolatát is. A Hivatal szerint megalapozatlan és indokolatlan az a kedvezotlenebb bá­násmód, amelyben az ilyen nok részesülnek ez a személyes körülményük miatt az egész­ségügy területén. Ezért kérelmet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, hogy végezzenek al­kotmányossági vizsgálatot az orvos-biológiailag asszisztált mesterséges megtermékenyítési eljáráshoz való hozzáférést szabályozó törvények esetében. Az Alkotmány 14. paragrafusa szerint ugyanis az emberi jogok személyes körülményre való tekintet nélkül mindenkit megil­letnek, az Alkotmány 55. cikke pedig mindenkinek biztosítja a gyermek születése kérdésében való döntés szabadságát. Az SZK Alkotmánybírósága elotti eljárás még folyamatban van. . (050-1/2017/24) 1.17 Minden személyes körülmény 1.17.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás A Hivatal 2021-ben nem nyújtott tanácsadást és támogatást az összes személyes körülmény­nyel kapcsolatban egyszerre. 1.17.2 Diszkrimináció-megállapítás 2021-ben a Hivatal nem adott ki határozatokat diszkrimináció-megállapításokról az összes személyes körülmény miatt egyszerre. 1.17.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése 2021-ben a Hivatal nem végzett értékelést a szabályok diszkriminatív jellegérol egyszerre az összes személyes körülménnyel kapcsolatban. 1.17.4 A Hivatal ajánlásai Ajánlás a covid-19 tesztelés hozzáférhetoségére és ingyenességére A Hivatal azt javasolta a kormánynak, hogy a HAG-tesztekkel való tesztelést továbbra is ál­talánosan és ingyenesen hozzáférheto legyen. (050-32/2021/9) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. Ajánlás a 2021–2030-as nemzeti felsooktatási programról A Hivatal javasolta az eltéro személyes körülményekkel rendelkezo hallgatók esélyegyenlo­ségének tényleges biztosításának nyomon követését célzó új célok és intézkedések bevo­nását a programba, speciális ösztöndíjak bevezetését a speciális igényu hallgatók számára, valamint a pedagógiai személyzet képzésének és tudatosításának ösztönzését az emberi jogok védelme és a speciális igényu tanulók diszkriminációja elleni intézkedések terén. (0070-19/2021/1) Az ajánlás állapota: A törvény még az elfogadás folyamatában van. Ajánlás a Fogyasztóvédelmi törvényrol szóló törvényjavaslatról A Hivatal javasolta az MGRT-nek, hogy foglaljon törvénybe egy egyértelmu rendelkezést, amely tiltja a fogyasztókkal szembeni diszkriminációt; kötelezettségeket a fogyatékkal élo fogyasztók kommunikációhoz való hozzáférésének biztosítására a megfelelo nyelveken és írásmódokon, valamint az egyenlotlenségre, intoleranciára és gyulöletre ösztönzo reklámok tilalmát. (0070-14/2021/1) Az ajánlás állapota: A jogalkotási eljárás még folyamatban van. Ajánlás a 2025-ig tartó nemzeti programról a mesterséges intelligencia fejlesztésének és használatának elosegítésére a Szlovén Köztársaságban A Hivatal az MJU-nak tett ajánlásában kihangsúlyozta, hogy a diszkrimináció tilalmának megsértése jelenti az egyik legfontosabb kockázatot az emberi jogok számára a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása kapcsán, ezért javasolta, hogy ezt a kérdést, avagy kockázatot a program keretein belül külön emeljék ki. (382-3/2021/1) Az ajánlás állapota: A tervezet kiegészítésével figyelembe véve. Ajánlás a Szlovén Köztársaság Jogi Információs Rendszerének (Pravno-informacijski sistem RS) hozzáférhetoségérol A Hivatal az összes jogi és természetes személy jogbiztonságának biztosítására tekintettel azt javasolta a SZK Kormányának, hogy biztosítson hozzáférést a Szlovén Köztársaság Jogi Információs Rendszeréhez (PISRS), mint a hatályos jogszabályokhoz való központi ingyenes adatforráshoz. (0702-93/2021/2) Az ajánlás állapota: Figyelembe véve. 1.17.5 Oktatás és tudatosságnövelés Polgári Jogi Bírói Iskola Az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Képzési Központja szervezésében 2021. március 25-én a Polgári Jogi Bírói Iskola 2020-ban megszervezte az „Új jogi fogalmak a diszkrimi­nációellenes jog területén” eloadást. Az eloadásban bemutatta a diszkriminációellenes jog területén (és mellette) kialakuló szlovén terminológiát, valamint a diszkrimináció formáival, a diszkrimináció tilalma alóli kivételekkel, a speciális intézkedésekkel és az egyéni személyes körülményekkel kapcsolatos terminológiát. A terminológia bemutatásával a résztvevok mély­rehatóan megismerkedtek a diszkriminációellenes joggal, valamint a döntéshozatal során kezelendo jogi, elméleti és gyakorlati kérdésekkel. Kerekasztal az egyenloségrol az üzleti környezetben 2021. május 12-én Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje is részt vett a Fiatal Projektmenedzserek di­ákszervezet által szervezett kerekasztalon a Projektmenedzsment Nap alkalmából, ahol beve­zetésül bemutatta a Hivatal létrejöttét és munkásságát, valamint a rendszerszintu munkáját a különbözo feladatok során. Kiemelte, hogy a cégek kötelesek védelmet nyújtani alkalmazott­jaiknak és szolgáltatásaikat igénybe vevoiknek is a diszkrimináció ellen. Beszélt a szlovéniai diszkrimináció területén kialakult általános helyzetrol, és bemutatott néhány adatot az Hivatal közvélemény-kutatásából, pl. hogy minden ötödik szlovén úgy véli már élt át diszkriminációt, leggyakrabban a munka és a foglalkoztatás területén. Miha Lobnik vezeto gyakorlati kérdések­re is válaszolt, hogyan kell a cégeknek fellépniük a diszkriminatív alkalmazottakkal szemben. Kerekasztal a mesterséges intelligencia etikai dilemmáiról A Hivatal képviseloje 2021. június 17-én aktívan részt vett a Nova Ljubljanska banka (NLB) A mesterséges intelligencia etikai dilemmái címu kerekasztalán, amely egy mesterséges intelli­gencia alapú, magánszemélyek hitelképességét, felméro számítógépes alkalmazás fejlesztésé­re kiírt nyilvános pályázat keretében zajlott. Bemutatta a Hivatal törvény szerinti hatásköreit és feladatait, valamint a diszkrimináció különbözo formáit és területeit, amelyek leginkább kapcsolódnak a mesterséges intelligencia alapú technológiákhoz. A mesterséges intelligencia szabályozása etikai és emberi jogi szempontból Nemzetközi konferencia Szlovénia Európai Uniós Tanácsának elnöksége keretében 2021. június 20-án nemzetközi konfe­rencia zajlott a mesterséges intelligencia szabályozásáról (Regulation of Artificial Intelligence – Ethical and Fundamental Rights Aspects), amelyet az Igazságügyi Minisztérium szervezett. A legmagasabb politikai szintu rendezvény azokra az emberi jogokat és egyenlo bánásmódot fenyegeto kockázatokra figyelmeztetett, amelyeket a mesterséges intelligencia alkalmazása okoz az élet számos területén. A konferencián a Hivatal és az Equinet képviseletében Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje is részt vett. Kihangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia terü­lete az egyik legizgalmasabb, hisz hozzájárulhat az emberek életminoségének javításához. A mesterséges intelligencia bevezetése ugyanakkor kockázatot jelent, és valójában veszélyezteti az olyan emberi jogok tiszteletben tartását, mint az egyenlo bánásmódhoz és az esélyegyen­loséghez való jog. A Hivatal vezetoje kifejtette, még mindig ritkán történnek feljelentések az algoritmikus döntéshozatal miatt, ami a mesterséges intelligencia muködésének titkosságára is visszavezetheto. Kihangsúlyozta azt is, hogy a mesterséges intelligencia használatával fog­lalkozó állami szervek szakértoit be kell vonni a mesterséges intelligencia használatát szabá­lyozó jogszabályok kidolgozásába, hogy megvédjük az embereket a diszkriminációtól. Webinárium az igazságügyi alkalmazottak számára „Az EU diszkriminációellenes jogának alkalmazása – webinárium igazságügyi alkalmazottak­nak” címu szemináriumon, amelyet az Európai Jogi Akadémia szervezett 2021. szeptember 3-án, és amelyre a SZK Igazságügyi Minisztériumának Igazságügyi Képzési Központjában ke­rült sor, a Hivatal képviseloje eloadást tartott a Jogérvényesítés: jogorvoslatok, szankciók és megoldások diszkrimináció esetén címmel. Bemutatta a diszkrimináció esetén alkalmazható jogorvoslatokat, az igazságtalanságok és az illetékes hatóságok által kiszabható szankciók el­leni lehetséges jogorvoslati módokat, valamint az ezen a területen felmerülo problémák egyéb lehetséges megoldásait (egyezség, közvetítés). Bemutatta a különbözo EU-tagállamokból származó eseteket az európai diszkriminációellenes törvény végrehajtásával összefüggésben. Szlovén Szociológiai Találkozó 2021: Pandémiai társadalom A Hivatal képviseloi részt vettek a Szlovén Szociológiai Társaság 2021. évi Pandéimiai tár­sadalom címu találkozóján, amelyet 2021. szeptember 24-én és 25-én szerveztek online. A találkozó fo témája a covid-19 járvány volt, a résztvevok különbözo kerekasztal-beszélgeté­seken beszéltek a járvány társadalmi következményeirol, valamint olyan témákról, mint az idoskor, a nemek közötti egyenlotlenség, az oktatás és még sok más téma. A Hivatal képvi­seloje több panelen is részt vett a beszélgetésekben, és ismertette a Hivatal hatásköreit és néhány konkrét tevékenységét. Az esélyegyenloség ellentmondásai kerekasztal Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje 2021. október 8-án részt vett a Szlovén Szociális Kamara XXVII. napjain Az esélyegyenloség ellentmondásai kerekasztal keretein belül, ahol a Hivatal bemutatta hatásköreit és feladatait mint független állami szerv, amely a diszkrimináció elleni védelemre van specializálódva. Kifejtette, hogyan nyújt tanácsadást az embereknek, és hogyan állapít meg diszkriminációt egyéni esetekben. Társadalmi szinten mutatta be a Hivatal munkáját, hangsúlyt fektetve a szociális védelemre. A Szlovén Szociális Kamara Napjain Miha Lobnik, a Hivatal vezetoje bemutatta a Hivatal társadalmi szintu muködését, hangsúlyt fektetve a szociális védelemre. Konferencia a gyulöletbuncselekményekrol „A gyulöletbuncselekmények és a gyulöletbeszéd felszámolása – Hatékony küzdelem a gyu­löletbeszéddel és gyulöletkeltéssel szemben, valamint az áldozatok védelme” konferencián, amelyet a Szlovén Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma szervezett 2021. október 28-án az Európai Bizottsággal együttmuködésben az EU Tanácsának szlovén elnöksége alatt, a Hivatal képviseloje eloadást tartott Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal szerepe az online gyulölet­beszéd kezelésében címmel. Bemutatta a Hivatal hatásköreit és azt, hogy a Hivatal hogyan járhat el a ZVarD alapján, és már járt el az online diszkriminatív beszéd esetén. A Hivatal hatáskörökkel való felhatalmazása a diszkriminatív beszéd, megjegyzés és publikáció terén azt a célt szolgálja, hogy ezzel lehetoséget teremtsünk a gyulöletbeszéd azon eseteinek ke­zelésére, amelyekre nem terjed ki a büntetojogi rendszer. 1.17.6 A Hivatal együttmuködése a civil társadalommal Találkozó a Platforma Sloga képviseloivel a 2030-a fenntartható fejlodési napirend megvalósításáról Május 6-án a 36 civil szervezetet tömöríto Platforma Sloga kezdeményezésére a Hivatal munkatársai online találkoztak a szervezetek képviseloivel. A találkozó célja a tevékenysé­gek kölcsönös bemutatása volt, a SLOGA képviseloi pedig részletesebben beszéltek arról a fejlesztési együttmuködésrol, amelyet a platform az EU Tanácsának szlovén elnöksége alatt kívánt kiemelni. A találkozón a 2030-as fenntartható fejlodési napirend megvalósításáról is szó esett, mind a fejlesztési együttmuködési politikák keretében, mind itthon Szlovéniában. Az egyenlotlenségek felszámolása a 2030-as napirend átívelo kérdése, és a napirend egyes témái közvetlenül is bekerülnek a szlovén külpolitika (a nemek közötti egyenloség) tartal­mába. A SLOGA többek között „felügyeloi” (watchdog) funkciót lát el a 2030-as napirend megvalósítása során. Ebben a témában árnyékjelentések is készülnek. Kifejtették, hogy a szlovéniai SLOGA platform fo célja, hogy az állam a GDP 0,4%-át fordítsa nemzetközi fejlesz­tési együttmuködési projektekre, ami egyben Szlovénia nemzetközi kötelezettségvállalása is. Szlovéniában a SLOGA az úgynevezett globális tanulás népszerusítésében is részt vesz, amelynek középpontjában az emberi jogok tudatosítása, valamint azok elomozdítása áll a globális szolidaritás összefüggésében. Ebben fontos szerepet játszik az egyenlotlenségek fel­számolásának kérdése. 1.18 Egyéb körülmények, amelyek nem számítanak személyes körülményeknek a ZVarD szerint Az alábbiakban bemutatott ügyek olyan esetek, amelyeket az egyéb személyes kmé­nyek közé lehetne sorolni, azonban a Hivatal nem ismerte fel oket személyes körülményként. Ugyanis ezek olyan tulajdonságok, amelyeket az egyén befolyásolni tud, és könnyen lemond­hat róla, valamint választás kérdése is lehetnek. Ezek az egyén nem megváltoztathatatlan és elidegeníthetetlen tulajdonságai, amelyeket szabályozások vagy nemzetközi egyezmények külön védenek. Egyéb olyan személyes körülmények, amelyeket a Hivatal 2021-ben nem ismert fel személyes körülményként: • PCT feltétel (átesettség, beoltottság, tesztelés), • védoeszközök használatának kötelezettsége, • önálló tesztelés, • munkahely, • munkavállalási státusz, egyéni vállalkozói státusz, • az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzésének dátuma, • devizában kapott fizetés, • foglalkozás, • tudományos cím. 1.18.1 Tanácsadás, tájékoztatás és támogatás PCT feltétel (átesettség, beoltottság, tesztelés) A védooltás feltétele a munkafeladatok ellátásához elvileg nem minosül diszkriminációnak A Hivatalt többször is felkereste az egyik szakszervezet a PCT-feltétel diszkriminatív jel­legével kapcsolatban. A szakszervezet a (nem) beoltott munkavállalók személyes ada­taival való jogellenes visszaélést, az egyenloség és egyéb, a munkaviszonyból származó alapveto jogok megsértését, valamint a munkavállalók a felettesseik általi zsarolását ál­lította, pontosabban azt, hogy a beoltottságot szabták ki feltételként a munkafeladatok kiosztása során, hogy az alkalmazottak döntsenek az egyébként szabadon választható covid-19 elleni oltás mellett. A Hivatal kifejtette a szakszervezetnek, hogy ezek a vádak más állami szervek hatásköreibe tartoznak. A diszkrimináció szemszögébol kifejtette a szakszervezetnek a Hivatal PCT feltétellel kapcsolatos álláspontját, mégpedig azon mun­kavállalók diszkriminációjára vonatkozóan, akik egészségügyi okok miatt nem kaphat­nak védooltást, illetve akik vallásuk vagy meggyozodésük miatt utasítják el a védooltást. Ezt azonban a Hivatal csak külön tudja megállapítani egyéni esetben. Azt tanácsolta a szak­szervezetnek, hogy amennyiben a munkavállalók valamelyike a kivételek valamelyikére hi­vatkozik, egyéni feljelentést nyújtson be, és indokolja meg személyes körülményét vagy kö­rülményeit. A Hivatal a többi kérdéssel kapcsolatban – állítólagos buncselekmények és egyéb, nem diszkriminatív joggal összefüggo szabálysértések – nem foglalhat álláspontot. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-146/2021) Az államigazgatási rendeletben meghatározott PC (átesettség vagy beoltottság) feltétele nem a diszkrimináció, hanem a törvényesség alkotmányossági elvének való megfelelés kérdését veti fel A Hivatalt egy államigazgatási alkalmazott kereste fel, akinek a munkájához teljesítenie kell a PC (átesettség vagy beoltottság) feltételt. Az államigazgatásban dolgozók PC-felté­telét a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megfékezését célzó PCT feltételnek való megfelelés módjáról szóló rendeletet határozta meg. Kijelentéseibol egyértelmuen kiderült, hogy a Szlo­vén Köztársaság Kormánya már korábban is figyelembe vette az egyik lehetséges kivételt, amely esetében a PC-feltétel megengedhetetlen egyenlotlen bánásmódot jelenthet – azok a munkavállalók, akiket egészségügyi okokból nem szabad beoltani. Az úgynevezett megfelelo munkarendváltoztatást biztosították számukra. A többi csoport esetében nem biztosítottak kivételeket. A Hivatal kifejtette, hogy a PC-feltétel nem a diszkrimináció kérdését veti fel, hanem a rendeletben rögzített feltételnek a törvényesség alkotmányos elvének való meg­felelését a Fertozo betegségekrol szóló törvény, a Foglalkoztatási törvény és a Munkahelyi biztonságról és egészségrol szóló törvény tükrében. Az ügyfélnek kifejtette, hogy az alkot­mányossági felülvizsgálati kérelmet már benyújtottak az Alkotmánybírósághoz, amely az egyetlen, amely hatályon kívül helyezheti a rendeletet, ha a Szlovén Köztársaság kormánya magát a rendeletet nem változtatja meg. Kifejtette továbbá az ügyfélnek, hogy egyéni szin­ten a munkavállalónak lehetosége van feljelentést tenni a Munkaügyi Felügyeloségnél a nem beoltottság negatív következményei ellen, a munkaszerzodés felmondása ellen pedig a ZDR-1 szerint lehetosége van bírósági védelemhez jutni. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. Az Alkotmánybíróság 2021.11. 29-én a U-I-210/21-25 sz. határozattal eldöntötte, hogy a PC-fel­tétel alkotmányellenes. (0702-210/2021) A legkiszolgáltatottabbak védelmét szolgáló idosek otthona látogatásának PCT-feltétele nem diszkrimináció A Hivatalt egy civil szervezet kereste meg azzal, hogy a PCT feltétel az idosek otthonába való belépéshez diszkriminatív az ellátottakat szemben, különösen a mozgásképtelenekkel. A Hivatal kifejtette a szervezetnek a PCT-feltétellel kapcsolatos álláspontját. Kiemelte, hogy az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a covid-19 betegség súlyosabb lefolyásának és a halálozásának kockázata az életkor elorehaladtával exponenciálisan növekszik, és bizonyos krónikus betegségekben szenvedoknél is magasabb a kockázat. A PCT-feltétel, mint az idosek otthonába való feltétel elsodleges célja az ellátottak egészségének védelme. Ezért a Hivatal a biztonságos látogatáshoz feltétlenül szükséges biztonsági intézkedésnek tartja a PCT-fel­tételt a hozzátartozók esetén. Egyetértett a civil szervezet megállapításával, miszerint a mozgásképes ellátottak hozzátartozói elkerülhetik a PCT-feltételt, ha az idosek otthonán kívül találkoznak a gondozókkal, a mozgásképtelen lakóknak pedig nincs erre lehetoségük. Ez viszont az intézkedések betartása feletti ellenorzés, illetve ennek a kijátszásának, és nem a diszkrimináció kérdése. A Hivatal kihangsúlyozta, nem o dönti el, hogy az egyes intézmé­nyekben milyen feltételek vannak, hanem az egészségügyi szakma. Ezzel a tanácsadási fo­lyamat lezárult. (0702-178/2021) Annak a rendeletnek a megfelelése a Páciensek jogairól szóló rendelettel, amely az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez a PCT-feltételt szabta meg, nem a Hivatal hatásköreibe tartozik, és ezért nem veti fel a diszkrimináció kérdését A Hivatalt több személy is megkereste a PCT-feltétellel és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban. Egyesek azon véleményüket fejezték ki, hogy az egészség­ügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés PCT-tol függové tétele nincs összhangban a Pácien­sek jogairól szóló törvénnyel, és diszkriminációt jelent. A Hivatal ismertette a kezdeménye­zoknek a PCT-feltételszabályozását 2021.9.6-tól és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés e feltétele alóli kivételeket. A Hivatal kihangsúlyozta, hogy a sürgosségi egészség­ügyi ellátást nem szabad függové tenni a PCT-feltétel betartásától, amely az akkor hatályos rendeletekben figyelembe volt véve. A Hivatal kifejtette, hogy az intézkedések magyarázata szerint a feltétel célja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való biztonságos hozzáférés bizto­sítása. Felmerült azonban a kérdés, hogy egy ilyen rendelet összhangban van-e a Páciensek jogairól szóló törvénnyel. Kihangsúlyozta, hogy ez egy olyan kérdés, amely meghaladja a Hiva­tal hatásköreit. Úgy értékelte, hogy az ombudsman lehet felelos a kérdés megválaszolásáért, ezért az ügyet hozzá utalta. Ezzel befejezodtek a tanácsadási folyamatok. (0702-144/2021, 0702-150/2021, 0702-170/2021) Az iskolai szüloi értekezlet lebonyolításának vagy a hibrid formában történo értekezlet lebonyolításának PCT-feltétele nem diszkrimináció Az általános iskola igazgatója tájékoztatta a Hivatalt az iskolával szembeni panaszokról a javasolt hibrid szüloi értekezlet lebonyolítási móddal kapcsolatban, mivel nem minden szülo felelt meg a PCT-feltételnek. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek a PCT-feltétellel kapcsolatos álláspontját a diszkriminatív jog szempontjából. Állásfoglalása az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló 050-27/2021/6 sz. rendeletben található. Kiemelte, hogy a normatív szabályozás sze­rint a PCT-feltétel a szüloi értekezleten való (fizikai) részvételhez minden résztvevo feltéte­le. Az iskola nem sért jogszabályt, ha a vonatkozó eloírásoknak megfeleloen megköveteli a PCT-feltételt. Amíg az Alkotmánybíróság úgy nem dönt, hogy a PCT-feltétel általánosságban vagy egy adott helyzetben alkotmányellenes, minden, a világjárvány következményeinek csökkentését célzó intézkedésre vonatkozó rendelet és jogszabály alkalmazandó. Alterna­tív megoldásként a Hivatal opcionálisan azt javasolta, hogy az iskola tartson egy kizárólag online értekezletet minden szülo számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a megoldás egyenlotlenségekhez vezethet azokkal a szülokkel szemben, akik nem rendelkeznek internet­kapcsolattal és megfelelo számítástechnikai eszközökkel. Ha egy adott esetben vannak ilyen szülok, akkor ellenorizni kell, hogy megfelelnek-e a PCT-feltételnek. Számukra az online szüloi értekezlet az iskola számítógépjein, az iskola területén lehetne követheto. Ezzel a tanácsadá­si folyamat lezárult. (0702-224/2021) A PCT-feltétel teljesítésének követelménye nem diszkrimináció A Hivatalhoz számos kérdés, panasz és kezdeményezés érkezett olyan személyektol, akik azt a véleményt nyilvánították, hogy a PCT-feltétel kijelölése a munkahelyhez, az áruk és szolgál­tatások piacához, az egészségügyi ellátáshoz stb. való hozzáféréshez diszkriminációt jelent. A Hivatal a C és T feltételekre (beoltottság és tesztelés) vonatkozó magyarázataiban azt az álláspontot foglalta, hogy a feltétel elvileg nem jelent az egyén személyes körülményei alap­ján történo diszkriminációt. Állásfoglalása az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló 050-27/2021/6 sz. rendeletben található. Álláspontjában felhívta a figyelmet azokra a lehetséges kivéte­lekre, amikor a feltétel egészségi, vallási vagy meggyozodési alapon történo diszkriminációt jelenthet. A Hivatal a PCT-feltételt eloíró rendeletek alkotmányosságával kapcsolatban kifej­tette, hogy a covid-19 járvány visszaszorítása terén hozott intézkedésekre vonatkozó sza­bályozásokat csak az Alkotmány 14. cikkén és a ZVarD-on keresztül tudja értékelni, viszont általánosságban az alkotmányosság szempontjából nem. A Hivatal nem az az állami szerv, amely végso döntést hozhat arról, hogy a szabályozás összhangban van-e az Alkotmánnyal, és semmilyen módon nem tud hatással lenni magára a szabályozás tartalmára. Egyedül a Szlovén Köztársaság Alkotmánybírósága rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy egy egyéni szabályozás alkotmányellenes-e. Ez utóbbinak joga van végleges határozatot hozni arról, hogy a szabályozás nincs összhangban a Szlovén Köztársaság alkotmányával vagy más törvénnyel. Kifejtette, hogy amíg az Alkotmánybíróság nem dönt az ügyben, a járvány következményeit mérséklo intézkedésekrol szóló minden hatályos rendelet és jogsza­bály hatályos marad, és azt a lakosok kötelesek tiszteletben tartani. A Hivatal válaszaiban ismertette a magánszemélyekkel a rendeletek tartalmát, a PCT feltétel alóli kivételeket és a tesztelések költségeinek munkáltató általi fedezési kötelezettségét. Ezzel befejezodtek a tanácsadási folyamatok. (0702-118/2021, 0702-120/2021, 0702-196/2021, 0702-202/2021, 0702-203/2021, 0702-264/2021) A PCT-feltételnek való megfelelés igazolásának elutasítása diszkriminációt jelentene, ha az valamelyik személyes körülményen alapulna A Hivatalt egy magánszemély kereste, aki diszkrimináció fennállását állította. Elmondta, hogy egy benzinkút alkalmazottja PCT-t kért tole. Az egyén megmutatta neki az SMS üzenetet, amelybol látható, hogy a covid-19 teszt eredménye negatív volt. Az SMS-ben szerepeltek a személy nevének kezdobetui is. Hozzátette, hogy o maga a személyes adatok védelme miatt nem rendelkezik digitális tanúsítvánnyal. A Hivatal kifejtette az ügyfélnek, hogy a PCT-felté­telnek való megfelelés igazolásának elutasítása mindaddig nem minosül diszkriminációnak, amíg az elutasítás nem a ZVarD értelmében vett személyes körülményen alapul. Az illetékes hatóságok magyarázatai azt mutatják, hogy azokat az igazolásokat fogadják el hitelesnek, amelyekbol egyértelmuen kiderül az oltás vagy a tesztelés azonossága és idopontja. Ha va­laki nem rendelkezik európai digitális tanúsítvánnyal sem digitális, sem papír formátumban, igazolásként oltási kártyát vagy papíralapú jegyzokönyvet is felmutathat a negatív korona­vírus-tesztrol. Az Egészségügyi Minisztérium szerint az elvégzett gyorstesztrol (HAG) szóló SMS-üzenet nem minosül a PCT-feltétel teljesítésének bizonyítékának, mivel az SMS-bol nem derül ki az illeto személyazonossága. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-276/2021) A PCT-igazolás bemutatásának követelménye a határátlépéskor és a kiszabott karantén nem diszkriminatívak A Hivatalt több személy is megkereste tanácskéréssel a határátlépéskor érvényes PCT fel­tétellel kapcsolatban. Az egyik személy a határátlépéskor nem mutatott fel PCT-igazolást, ezért karantén határozatot kapott. A Hivatal az ügyfélnek kifejtette, hogy a karantén elke­rülését biztosító PCT-feltételt eloíró határátlépési szabályok nem minosülnek diszkriminá­ciónak, mivel a covid-19 fertozésen át nem esett személyek számára elérheto C és T felté­tel nem függ össze az egyén személyes körülményeivel. A Hivatal ismertette az ügyféllel a határátlépés szabályait, a Szlovéniába történo beutazáskor érvényes bizonyítéktípusokat a PCT-feltétel igazolására, valamint azt, hogy tíz napig otthoni karanténba kerül az a személy, aki nem mutatja fel valamelyik bizonyítékot. A Hivatal azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy éljen a karantén ido elotti megszüntetésének lehetoségével, amelyre akkoriban lehetoség volt. Az egyik személy hivatkozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyulésének 2361. sz. határozatára, amely tiltja a (nem) beoltottságon alapuló diszkriminációt, és az EU 2021/953. sz. rendeletére. A 2361. számú határozattal kapcsolatban a Hivatal rámutatott, hogy ez egy jogilag nem kötelezo ereju állásfoglalás, a rendelet tekintetében pedig arra, hogy a diszkrimi­náció tilalmáról szóló nyilatkozat a rendelet bevezeto preambulumbekezdésében, nem pedig a jogilag kötelezo ereju részében szerepel. Kifejtette, hogy a szabályozás lényege az egységes uniós digitális tanúsítvány jogalapjának megteremtése, és a 2361-es határozat nem értel­mezheto úgy, hogy az ellentmondjon az EU digitális COVID-tanúsítványának vagy a PCT-felté­telnek. Ezzel befejezodtek a tanácsadási folyamatok. (0702-156/2021, 0702-197/2021) A covid-19-intézkedések betartásának ellenorzése nem diszkriminációs A Hivatalt egy magánszemély kereste meg az országban lévo covid-19 helyzettel kapcsolat­ban. Nem ért egyet a határátlépés kialakított rendszerével, valamint az árukhoz és szolgál­tatásokhoz való hozzáférés korlátozásával a PCT-vel. Kiemelte, hogy a PCT-vel az embereket kényszerítik a tesztelésre, ahol sokan szükségtelenül megfertozodnek. Rámutatott a maszk nem megfelelo viselésére, a nem megfelelo kézmosásra és a védointézkedések általános be nem tartására, valamint az ezzel kapcsolatos ellenorzés hiányára. A Hivatal ismertette az ügyfélnek a PCT-feltétellel kapcsolatos állásfoglalását, amelyet az Áruk és szolgáltatások a Szlovén Köztársaság fogyasztóinak történo kínálásának és eladásának ideiglenes tilalmáról szóló rendelet értékelésében fogalmazott meg. Az egyéb vádakkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem tartoznak a hatáskörébe, és az ügyfelet a covid-19 miatti intézkedések betartá­sának ellenorzéséért felelos hatóságokhoz irányította. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-171/2021) A PCT-feltétel nem diszkriminálja a beoltott személyeket A Hivatalhoz panasz érkezett egy magánszemélytol, amely szerint a PCT-feltétel ellenté­tes irányú diszkriminációt hoz létre. Úgy vélte, hogy beoltottként az beoltatlanokhoz képest alárendelt helyzetben van, illetve kevesebb joga és nagyobb mozgáskorlátozása van, ha el akarja kerülni a covid-19 fertozést. A Hivatal ismertette az ügyféllel a PCT-feltétellel kap­csolatos álláspontját, és kifejtette, hogy az oltásról szóló döntés nem ismerheto el a ZVarD rendelkezései értelmében személyes körülményként. Ugyanis az egyén dönti el, hogy beoltja magát, vagy sem. Itt tehát az egyén választásáról van szó, nem pedig kényszerrol, amelyet az egyén megváltoztathatatlan és elidegeníthetetlen tulajdonságai szabnának meg. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-173/2021) Védoeszközök használatának kötelezettsége A nem megfeleloen felhelyezett védomaszk a munkahelyen nem személyes körülmény, ezért nem minosül diszkriminációnak. A Hivatalt megkereste egy munkavállaló, aki a maszk megfelelo viselésének megtagadása miatt írásbeli figyelmeztetést kapott a munkavégzési kötelezettségek teljesítésére és a munkaszerzodés felmondásának lehetoségére. Ennek eredményeként a munkavállaló nem volt jogosult teljesítménybónuszra. A Hivatal kifejtette, hogy az írásbeli figyelmeztetést a kötelezettségek teljesítésérol és a munkaszerzodés felmondásának lehetoségérol nem le­het megindokolni kizárólag ZVarD szerinti személyes körülménnyel. A Hivatal a munkahelyen helytelenül felhelyezett védomaszkot nem ismerte el a ZVarD értelmében vett személyes körülményként. A Hivatal kihangsúlyozta azt is, hogy a teljesítménybónusz folyósításának kritériumai nem alapulhatnak a munkavállalók személyes körülményei alapján történo diszk­rimináción. A dolgozó teljesítménybónuszának egy részét azonban egy felmondás elotti fi­gyelmeztetés miatt nem fizették ki, amit éppen a munkahelyi védomaszk megfelelo viselésé­nek megtagadása miatt küldtek neki, és ez a ZVarD alapján nem személyes körülmény. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-76/2021) A maszk viselésének megtagadása az egyén döntése, illetve gyerek esetén a szüleié, tehát nem minosül diszkriminációnak A Hivatalt egy általános iskolás diák egyik szüloje kereste meg, akinek gyerekét nem en­gedték be az eloadás megtekintésére, mivel a gyerek a szülok döntése alapján nem visel védomaszkot. A Hivatal kifejtette, hogy a kérdés nem tartozik a diszkrimináció területére. Ha az eloadás megtekintésének eltiltása megváltoztathatatlan és elidegeníthetetlen sze­mélyes tulajdonságokon (például nem, nemzetiség, faji vagy etnikai származás, nyelv, vallás vagy meggyozodés, fogyatékosság, életkor, szexuális irányultság, nemi identitás és szexuális megnyilvánulás, társadalmi státusz, vagyon, iskolai végzettség vagy bármely más személyes körülmény) alapulna, akkor beszélhetnénk a ZVarD rendelkezései szerinti személyes körül­ményrol, és ezzel egyaránt (egyéb elemeket figyelembe véve) a diszkriminációról. A maszk viselésének megtagadása viszont az egyén döntése, illetve gyerek esetén a szüleié. A Hivatal kifejtette a szüloknek, hogy a védomaszk viselésének mellozése nem jelent elidegeníthetet­len és megváltoztathatatlan személyes körülményt (a ZVarD rendelkezései szerinti „egyéb személyes körülmény” értelmében). Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-175/2021) A védomaszk viselése vagy annak megtagadása nem személyes körülmény, tehát nem diszkrimináció A Hivatalt több személy is megkereste, akik a beltéri védomaszk-viselés kötelezettségével kapcsolatos diszkriminációt állítottak. A Hivatal kifejtette az ügyfeleknek, hogy a védomaszk viselése vagy annak megtagadása nem ismerheto el a ZvarD értelmében személyes körül­ményként – és „egyéb személyes körülményként” sem, mivel nem veleszületett vagy meg­szerzett személyes jellemzorol, tulajdonságról, állapotról vagy státuszról van szó, amely ál­talában tartósan és elválaszthatatlanul kapcsolódik egy adott egyénhez és személyiségéhez, különösen identitásához, vagy amelyet az egyén nem tud könnyen megváltoztatni. Ha a szolgáltatás megtagadása változhatatlan és elidegeníthetetlen személyes tulajdonságokon alapulna, akkor beszélhetnénk diszkriminációról. A maszk viselésének megtagadása azonban egyéni döntés, és nem jelent elidegeníthetetlen és változatlan személyes körülményt. A maszk viselésének kötelezettségét a nyilvános zárt helyiségekben a járványügyi egészségügyi szak­vélemény írta elo, hogy a maszkok jelentosen megakadályozzák a SARS-CoV-2 vírus és ezzel a covid-19 járvány terjedését, és ennek helyességének megítélése nem tartozik a Hivatal ha­táskörébe. Ezzel befejezodtek a tanácsadási folyamatok. (0702-107/2021, 0702-149/2021, 0702-204/2021) Önálló tesztelés Az önálló tesztelés végrehajtása miatti késés a munkából nem veti fel a diszkrimináció kérdését A Hivatalt a munkába érkezés új szabályozása miatt kereste meg egy ügyfél, ugyanis önálló tesztelést kell kiviteleznie. Kijelentette, hogy a munkába a covid-19 ellen beoltott munkatár­sai elott egy órával meg kell érkeznie. A Hivatal kifejtette, hogy a PCT-feltétel kérdésében már döntött, és ez nem minosül diszkriminációnak. Azt tanácsolta az ügyfélnek, hogy esetle­ges munkajogi szabálysértés miatt eloször a munkáltatóhoz forduljon, mivel a tesztelést ál­talában munkaidon belül és a munkáltató költségére szervezik. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-251/2021) Az önálló tesztelés feltételének megszabása a személyi asszisztens munkájának végzéséhez nem minosül diszkriminációnak A Hivataltól egy súlyos mozgási nehézségekkel küzdo személy kért segítséget, aki személyi asszisztensek segítségével tud csak át menni a mindennapok akadályain. Kifejtette, hogy a személyi asszisztens munkája nem csak otthon valósul meg, hanem lehetové teszi számára, hogy el tudjon menni dolgozni, boltba, orvoshoz stb., ami a személyi asszisztensek önálló tesztelésének bevezetése óta rendkívül meg van nehezítve. Elmagyarázta, hogy a teszt csak az otthonára vonatkozik. A Hivatal megvizsgálta a jelenlegi szabályozást. Megállapította, hogy a személyi asszisztensek akkor felelnek meg a PCT-feltételnek, ha szurés-szeruen tesz­telik magukat HAG teszttel. A Hivatal kihangsúlyozta, hogy a személyi asszisztensi munka el­végzése többet jelent, mint a személyi segítségnyújtás igénybe vevojének otthoni segítését. Ennek során a személyi segítségnyújtás definíciójára támaszkodott, amely Személyi segít­ségnyújtásról szóló törvényben szerepel. A fentiekre tekintettel azt az álláspontot foglalta, hogy a személyi asszisztens önálló tesztelésének elegendonek kell lennie ahhoz, hogy kísérje a személyi segítség igénybevevojét a napi feladatok során. Ezzel a tanácsadási folyamat le­zárult (0702-193/2021) Az önálló tesztelés megtagadása diákok esetében a szülok döntése, amelynek nincs köze személyes körülményhez, tehát nem diszkrimináció A diákok kötelezo önálló tesztelésének bevezetése után a Hivatal rengeteg levelet kapott a szüloktol, akik ezt a kötelezettséget nyilvánvaló diszkriminációnak minosítették. A Hivatal kifejtette az ügyfeleknek, hogy az önálló tesztelés megtagadása a ZVarD rendelkezései sze­rint nem jelent elidegeníthetetlen és megváltoztathatatlan körülményt az „egyéb szemé­lyes körülmény” értelmében. Ebben az esetben nem olyan veleszületett vagy megszerzett személyes tulajdonságról, állapotról vagy státuszról van szó, amely általában tartósan és összeegyeztethetetlenül kapcsolódna egy adott egyénhez és személyiségéhez, különösen identitásához, vagy amelyet az egyén nem tud könnyen megváltoztatni. Az önálló tesztelés elutasítása az egyén döntése, illetve gyerek esetén a szüleié. A gyermeket nem személyes kö­rülményei miatt rendelik távoktatásra, hanem az önálló tesztelés megtagadása, ami mellet a szülok döntöttek. Következésképpen a diszkrimináció ilyen esetekben nem jöhet szóba. A Hivatal a fentiek alóli lehetséges kivételként olyan esetet említett, amikor az önálló tesztelés képtelensége a gyermek egészségi állapotával függ össze. Ilyen esetben lehet szó személyes körülményrol (az egészségi állapot személyes körülményével kapcsolatban), de szükséges, hogy a gyermek ilyen egészségügyi állapotát orvos igazolja. A Hivatal indoklásában arra is rá­mutatott, hogy kizárólag a diszkrimináció elleni védelemre vonatkozó kompetenciája szem­pontjából foglalkozik az ügyekkel, ami nem jelenti azt az ítéletet is, hogy a gyermekek önálló tesztelésének követelménye alkotmányos, törvényes vagy szakmailag indokolt. Ezekre a kér­désekre, illetve az ügy szempontjaira tekintettel a Hivatal nem tud álláspontot foglalni, mivel ez meghaladja a hatáskörét. Ezzel befejezodtek a tanácsadási folyamatok. (0702-270/2021, 0702-267/2021) Munkahely A kutatói munkahelyen való munkavégzés nem személyes körülmény, és nem is a finanszírozási forrása ennek a munkahelynek, tehát nincs szó diszkriminációról A Hivatal felhívást kapott egy szakszervezettol, hogy értékelje a nemrégiben elfogadott Tu­dományos kutatási és innovációs tevékenységrol szóló törvény (ZZrID) 64. cikkének diszkri­minatív jellegét. A szakszervezet megállapította, hogy a ZZrID azáltal, hogy a projekteken dolgozó kutatók számára meghatározott ideig törvényi felmentést ír elo a közszféra álta­lános bérrendszere alól, lehetové teszi a hasonló munkakörökben, jogcímeken és funkciókon végzett munkáért járó egyenlo bértol való eltérést. Ezért a szakszervezet diszkriminatívnak tartja a rendelkezést. A Hivatal kifejtette, hogy a ZZrID esetében a diszkrimináció szem­pontjából meg kell határozni, hogy milyen alapon lehet eltérni a ZSPJS szerinti általános bérrendszertol az állami szektorban, tehát hogy az eltéro bánásmód oka a ZvarD értelmében vett személyes körülmény-e. Az SSPSA szerinti általános bérrendszertol való eltérés az állami szektorban azon kutatók munkahelyén alapul, akiket külön szerzodés alapján alkalmaztak meghatározott idore. A ZZrID 64. cikke által bevezetett eltéro bánásmód oka tehát a mun­kahely (kutató) és a munkavállaló fizetésének forrása. A Hivatal kifejtette, hogy a meghatá­rozott munkahelyen végzett munkavégzés nem tekintheto a ZVarD értelmében személyes körülménynek, tekintettel a személyes körülménynek fent leírt jellegére. Ez a finanszírozási forrásra még inkább igaz. A fentiek fényében a jelen ügybol nem tunik ki, hogy rendszerszin­tu kérdésrol lenne szó a diszkrimináció területén. Csak ha a jogsértés valamely személyes körülményhez kapcsolódik, akkor van szó diszkriminációról a ZVarD értelmében. Ezzel a ta­nácsadási folyamat lezárult. (0702-295/2021) Az, hogy valaki tisztségviselo-e, az a tisztségre való jelentkezés személyes döntése, ezért nem diszkrimináció A Hivatal levelet kapott egy magánszemélytol, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a covid-19 idejében észrevette, hogy egyes tisztviselok (pl. miniszterek) másokkal (pl. bírók, ügyészek stb.) eltéroen nem kapnak juttatásokat az államtól, amit viszont minden alkalmazott kap (pl. fizetett túlóra, kockázati pótlék stb.). A Hivatal figyelmeztette az egyént a közalkalmazotti és tisztviseloi pozíciók közötti különbségtételre. A Hivatal a tanácsában a Szlovén Köztár­saság Legfelsobb Bíróságának VIII. Ips 81/2016. sz. ítéletébol indult ki 2016.8.30-ról, amely figyelmeztet arra, hogy a tisztviselo nincs olyan helyzetben, mint a munkaviszonyban álló közalkalmazott. A tisztviseloi beosztás már alapból eltér a foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonytól, így a tisztviseloi munkaviszony szabályozása és a közalkalmazotti jogviszony szabályozása közötti különbségtétel indokolt. A jogalkotó a személyek különbözo pozícióinak megfeleloen eltéro rendelkezéseket írhat elo, és így azokat eltéroen szabályozhatja. Az, hogy valaki tisztviselo, nem személyes körülmény. Személyes döntés, hogy bizonyos pozíciókra je­lentkezik-e. Nem is olyan státuszról van szó, amely tartósan egy személyhez kapcsolódna. Az ügybol tehát nem következett, hogy diszkriminációról lenne szó. Ezzel a tanácsadási folya­mat lezárult. (0702-38/2021) A diplomáciával való foglalkozás ideje nem személyes körülmény, tehát nem diszkrimináció A Hivatal megkereste egy diplomata, aki a nyugdíjba vonulás feltételeinek teljesítését jelzo értesítés miatt úgy ítélte meg, hogy munkahelyi diszkrimináció érte. A Hivatal kifejtette, hogy a diszkriminációellenes törvények a munkaszerzodés felmondásával kapcsolatban is vé­delmet biztosítanak a munkavállaló számára. Kiemelte ugyanakkor, hogy meg kell határozni azt a személyes körülményt, amely az eltéro, egyenlotlen vagy kedvezotlenebb bánásmód oka, hogy diszkriminatív bánásmódról beszélhessünk. Kifejtette az ügyfélnek, hogy a ZVarD szempontjából nem ismerheto el személyes körülményként, hogy a Szlovén Köztársaság függetlensége idején vállalt diplomáciát, nem pedig a volt közös állam, a JSZK fennállása alatt, amit az ügyfél diszkriminációs indítékként említett. Ugyanez vonatkozik egy állásra, foglalkozásra vagy munkatapasztalatra is. Az életkor és a nyugdíj személyes körülményeivel kapcsolatban a Hivatal felhívta a figyelmet az Alkotmánybíróság U I-146/12 sz. határozatára 2013.13.14-rol. A Hivatal a meggyozodés személyes körülményét az ügyben potenciálisan relevánsnak minosítette, ezért felszólította az ügyfelet, hogy tegyen javaslatot a diszkrimi­náció kezelésére. Az ügyfél válaszában megköszönte a Hivatalnak a mindenre kiterjedo ma­gyarázatot, de nem döntött a Hivatal elotti eljárás lefolytatása mellett. Ezzel a tanácsadási folyamat lezárult. (0702-100/2021) Az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzésének dátuma Az s. p. egy bizonyos idopontban történo regisztrációja nem diszkrimináció A Hivatalt több egyéni vállalkozó is megkereste, akik mind 2020.9.1. után újonnan bejegy­zett s. p. nem voltak jogosultak rendkívüli segélyre havi alapjövedelem formájában. A Hivatal kifejtette az ügyfeleknek, hogy a havi alapjövedelem formájú rendkívüli segélyre való jogo­sultság „a tevékenység legalább 2020. szeptember 1-jétol való regisztrációja” feltétele nem minosítheto a ZVarD értelmében vett személyes körülménynek. Ugyanis nem veleszületett vagy szerzett személyes tulajdonságról, állapotról vagy státuszról van szó, amely általában tartósan és elválaszthatatlanul kötodik az egyénhez és személyiségéhez, különösen identi­tásához. A magánszemély az s. p. bejegyzését és törlését is könnyedén megváltoztathatja. Az ügybol tehát nem következett, hogy diszkriminációról lenne szó. A Hivatal a Gazdaságfej­lesztési és Technológiai Minisztériumnak adta át az ügyet. Ezzel befejezodtek a tanácsadási folyamatok. (0702-19/2021, 0702-80/2021) 1.18.2 Diszkrimináció-megállapítás Devizában kapott fizetés A fizetés devizában történo utalása a ZVarD értelmében nem személyes körülmény A Hivatalt egy nemzetközi szervezet külföldön foglalkoztatott szlovén állampolgára keres­te meg. Fizetését amerikai dollárban (USD) kapja. Mivel a fizetését nem euróban kapja, a szlovén bankok és takarékpénztárak egyike sem hagyott jóvá egy szlovéniai lakásvásárlás­hoz szükséges hitelt. A kérelmezo ezért azt állította, hogy a bankok és a takarékpénztá­rak diszkriminálták. A Hivatal az eljárásban megállapította, hogy nem az állandó lakóhely személyes körülménye volt az oka annak, hogy a bankok nem adtak hitelt a kérelmezonek, hanem az, hogy USD-ben kapja a fizetést. A Hivatal a Diszkrimináció elleni védelemrol szó­ló törvény alapján nem ismeri el személyes körülményként a fizetés meghatározott pénz­nemben történo utalását, mivel az nem olyan személyes tulajdonság, állapot vagy státusz, amely tartósan és elválaszthatatlanul kapcsolódna a kérelmezo személyiségéhez, identitá­sához, vagy a kérelmezo nem tudja megváltoztatni. A Hivatal ezért az eljárást a diszkrimi­náció kezelésére irányuló javaslatot elutasító határozattal lezárta. A határozat jogeros lett (0700-10/2021/38 sz. határozat 2021.7.2-ról). 1.18.3 A szabályok diszkriminatív jellegének értékelése PCT feltétel (átesettség, beoltottság, tesztelés) A Hivatal szerint a PCT-feltétel a szolgáltatáshoz való hozzáférésnél nem minosül diszkriminációnak A Hivatal több kezdeményezést kapott magánszemélyektol a SARS-CoV-2 vírus terjedésé­nek megfékezését célzó PCT feltételnek való megfelelés módjáról szóló rendelet (Rendelet) állítólagosan diszkriminatív jellegével kapcsolatban. A benyújtott javaslatokban különbözo eloterjesztok hívták fel a figyelmet a Rendelet különbözo állítólagos diszkriminatív rendel­kezéseire. Felhívták a figyelmet a P (átesett) vagy C (beoltott) feltételnek eleget nem tevo (egészséges) személyek állítólagos diszkriminációjára a különbözo árukhoz és szolgáltatá­sokhoz való hozzáférésben. Ide tartozik az üzemanyaghoz való hozzáférés, a tömegközle­kedés, a nem alapveto egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a banklátogatás, a bevásárlóközpontok látogatása, a posta stb. A kezdeményezok állítólagos diszkrimináci­óra hivatkoznak a nem beoltott emberekkel szemben a tesztelés során, mivel a tesztelés, amely feltétel a legtöbb áruhoz és szolgáltatáshoz való hozzáféréshez, legtöbb esetben nem ingyenes. Az beoltottaknak nem kell tesztelni magukat. Az egyik kezdeményezo rá­mutatott a PCT-feltétel állítólagos diszkriminációjára a társadalombiztosítási programokhoz való hozzáférésben. A kezdeményezok az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés te­rén is diszkriminációra hivatkoznak, mivel az árukhoz és szolgáltatásokhoz hozzájutni kí­vánó ügyfeleket meghatározott egészségügyi szolgáltatónál kell tesztelni, az eredmények csak 48 óráig érvényesek, a vizsgálat költségét pedig mindenkinek magának kell állnia. Eközben a munkavállalók számára elegendo az antigén gyorstesztekkel végzett önellenorzés (továbbiakban HAG tesztek), az eredmény egy hétig érvényesek voltak a vonatkozó rendelet szerint, a költségek alacsonyabbak vagy a munkáltatót terhelik, ezért állítólag diszkrimináció éri a nem beoltott egyéneket, akik nem rendelkeznem saját közlekedési eszközzel, és a la­kótelepülésükön nincs lehetoség tesztelésre. Az ilyen személyek ezért nem férhetnek hozzá árukhoz és szolgáltatásokhoz tesztelés nélkül. A Hivatal úgy értékelte, hogy a szolgáltatá­sokhoz való hozzáférés PCT-feltétele a ZVarD értelmében nem minosül az egyének szemé­lyes körülményei alapján történo diszkriminációnak. A személyes körülmény meghatározása elengedhetetlen eleme a diszkrimináció megállapításának és annak megítélésének, hogy egy adott szabályozás diszkriminatív-e a ZVarD értelmében. A PCT-feltétel a lakosság minden szegmensére kiterjed a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A jogokhoz és juttatásokhoz, ahol C és T korlátozások vonatkoznak a covid-19-en át nem esett személyekre, következés­képpen nemcsak a beoltottak, hanem más személyek is hozzáférnek, azzal a további feltétel­lel, hogy van negatív tesztjük. A magánszemélyek kijelentései, amelyekkel diszkriminációra hivatkoztak, mivel a PCT-feltétel bevezetése által a szinte összes szolgáltatáshoz való hoz­záférésük korlátozva van, nem az egyének személyes körülményein alapulnak, ahogyan azt a ZVarD eloírja. A diszkriminációellenes jog célja a személyes körülményeik által meghatáro­zott „védett csoportok” védelme. A T feltétel, amely nem kapcsolódik az egyének személyes körülményeihez, hanem az erre a feltételre vonatkozó döntésének következménye, így csak az egyik lehetséges feltétele a PCT-nek az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozóan. Az az álláspont, hogy a PCT-feltétel elvileg nem minosül a ZVarD értelmében az egyén személyes körülményei alapján történo diszkriminációnak, nem jelenti a Hivatal azon állásfoglalását, hogy a PCT-feltétel (illetve a PCT-feltétel az államigazgatásban) alkot­mányos, törvényes és szakmailag indokolt. Az Alkotmánybíróság az egyetlen, amely vég­legesen dönthet arról, hogy egy szabályozás alkotmányellenes-e, nem sérti-e túlzottan az egyén alkotmány által biztosított jogait és szabadságait, vagy összeegyeztethetetlen-e más törvénnyel. A diszkriminatív jellegének értékelési eljárásai ezzel lezárultak. (050-27/2021/6, 050-32/2021/8) A Hivatal szerint a Szlovén Köztársaságba való beutazás feltételeinek meghatározásáról szóló rendelet a covid-19 fertozo betegség visszaszorítása és ellenorzése érdekében nem diszkriminatív. A Hivatal diszkrimináció kezelésére irányuló javaslatot kapott, amelyben a kérelmezo azzal érvelt, hogy a közeli családtagokkal való kapcsolattartás céljának figyelmen kívül hagyása a PCT-feltétel alóli kivételként diszkriminációnak minosül. A kezdeményezés idején hatályos rendelet szerint a közeli családtagokkal való kapcsolattartás nem szerepelt azon kivételek között, amelyek lehetové teszik a határátlépést a PCT-feltétel teljesítése és a karantén el­rendelése nélkül. Egy ilyen szabályozás nagyon költséges a kérelmezo számára, mivel a ha­tárátlépés elott tesztelnie kell magát. A szabályozást tehát diszkriminatívnak tartja. A Hi­vatal úgy értékelte, hogy nem minosül a ZVarD szerinti diszkriminációnak az, hogy bizonyos személyek nem szerepelnek kifejezetten azon kivételek között, akiknek a karantén nélküli határátlépéshez nem kell teljesíteniük a PCT-feltételt. Általánosságban elmondható, hogy a szabad határátlépés minden magánszemély számára lehetséges, ha a PCT-feltétel teljesül. Az ország elhagyására vonatkozó PCT-feltétel meghatározása nem jelent egyenlotlen bánás­módot bármely személyes körülmény alapján, és nem minosül olyan kivételnek sem, amely­hez a PCT-feltétel és a karantén nem szükséges, így nem minosül a ZVarD szerinti diszkrimi­nációnak. A hatályos szabályozás által érvényesített kivételek észszeruségérol a Hivatal nem tudott álláspontot foglalni, mivel a szabályozások és a kivételek tartalmilag a ZVarD-ben foglalt hatásköröknek megfeleloen értékelhetoek, és csak diszkriminációjuk alapján, nem pe­dig észszeruségük és megalapozottságuk alapján. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-35/2021/6) Munkahely A covid-19 járvány idején a határátlépéskor a szlovéniai lakóhellyel rendelkezo külföldi soforök helyzete a Hivatal szerint nem diszkriminatív A Hivatal a nemzetközi fuvarozásban dolgozó soforök a COVID-19 fertozo betegség terjedé­sének megakadályozására vonatkozó intézkedések elrendelésérol és végrehajtásáról a külso határok határátkelohelyein, a belso határoknál és a Szlovén Köztársaság területét érinto rendelet (2020.11.12-rol) alapján kialakult helyzetével kapcsolatban kapott kezdeményezést. A kezdeményezo rámutatott arra a szabályozásra, amely szerint a továbbiakban nem léphet be az országba az a sofor karantén vagy negatív teszt nélkül, aki az EU-tagállamokon vagy a schengeni övezeten kívüli szuk családi körrel való kapcsolattartás indokával lépi át a határt, és 72 órán belül nem tér vissza a határon. A kezdeményezo összehasonlította a Szlovéniában bejelentett lakóhellyel rendelkezo soforök helyzetét a Szlovéniában bejelentett lakóhellyel nem rendelkezo soforökével. A Hivatal úgy értékelte, hogy a rendelet nem volt diszkrimina­tív. Megállapította, hogy a két soforcsoport helyzete nem összehasonlítható. A különbség közöttük a munkába való érkezés és a munkából való távozás (illetve a feladatra való utalás és a feladatról történo visszautazás), mivel a Szlovén Köztársaságban lakóhellyel nem ren­delkezo soforök közvetlenül külföldrol érkeznek dolgozni, és a vezetés befejezése után térnek vissza oda, a Szlovén Köztársaság lakóhellyel rendelkezo soforök azonban errol a lakóhelyrol érkeznek dolgozni és távoznak a munkáról, ezért nem léphetik át a határt azzal az indokkal, hogy munkába jönnek vagy távoznak a munkából. Mindkét csoport esetében az akkor hatá­lyos rendeletek különbözo kivételeket írtak elo. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-27/2020/8) Foglalkozás A magas jövedelmu vezetokkel és a teljes munkaidoben foglalkoztatottakkal szembeni eltéro bánásmód nem diszkrimináció TA Hivatal javaslatot kapott a vezetok ZPIZ-2 szerinti diszkriminációjával kapcsolat­ban. Ez a törvény állítólag diszkriminálja a vezetoket az egyéni vállalkozókhoz, társ­vállalkozókhoz és gazdálkodókhoz képest, akikre a ZPIZ-2 145. cikke szerint a legma­gasabb nyugdíj- és rokkantsági járulékfizetési alap meghatározása vonatkozik. Ennek eredményeként hozzájuk képest a vezetoi szakmában foglalkoztatott biztosítottak ma­gasabb járulékot fizetnek a ZPIZ-2 alapján. Mindegyikükre a ZPIZ-2 36. cikkének rendelke­zése szerinti nyugdíjalap vonatkozik, amely a legalacsonyabb nyugdíjalap négyszerese. A kezdeményezo a fennálló nyugdíjrendszert rendkívül igazságtalannak tartotta a vezetoi szakmák munkavállalóival szemben, ahol a szokásos magas jutalmak a sikeres üzletelés kö­vetkezménye. A kezdeményezo azt javasolta, hogy a Hivatal végezze el a ZPIZ-2 diszkrimi­natív jellegének értékelését. Az ügyben a Hivatal úgy értékelte, hogy a jelen ügyben nem állapítható meg olyan (a ZVarD-nek megfelelo) személyes körülmény, amely a bemutatott egyenlotlen bánásmód oka lehetne. A ZPIZ-2 144. és 145. cikkében a biztosítottakkal szem­beni eltéro bánásmód oka a foglalkozás típusa. Az, hogy az illeto munkaviszonyban áll, azaz a munkáltatónál alkalmazott, vagy egyéni vállalkozó, illetve társvállalkozó vagy gazdálkodó azonban a ZVarD értelmében nem egy személyes körülmény. Ugyanakkor a foglalkozás, pl. a vezetoi szakma nem személyes körülmény. Mind a (vezetoi) állás, mind a foglalkozás típusa az egyén szabad választása, és nincs személyes körülmény jellegük. A fentiekre tekintettel a Hivatal nem végzett részletes diszkrimináció-értékelést. A diszkrimináció-értékelés folyama­ta ezzel befejezodött. (050-20/2021/3) Tudományos cím A személyek kutatási és pedagógiai címe szerint eltéro bánásmódja nem diszkrimináció A Hivatalhoz javaslat érkezett a Kutatási címek szabályzata által szabályozott, a kutatási címekre való eloléptetéssel kapcsolatban. A szabályzat 7. pontja kiegyenlíti a pedagógiai és kutatói címeket, mégpedig a következoképpen: az állandó professzor, tudományos tanácsadó egyenértéku a tudományos tanácsadóval, a docens, tudományos fomunkatárs egyenértéku a tudományos fomunkatárssal, adjunktus, tudományos munkatárs egyenlo a tudományos mun­katárssal stb. Kiemelte ugyanakkor, hogy az egyetemen a kutatói címekkel ellentétben nem kell többször alacsonyabb címet megszerezni a magasabb pedagógusi cím megszerzéséhez (ahogy az a kutatókra vonatkozik). A kezdeményezot az érdekelte, hogy a Szabályzat diszk­riminatív-e, mivel az egyik csoportot (egyetemi dolgozókat) nem kell újból alacsonyabb címre újra kinevezni a magasabb cím megszerzéséhez, a másik csoportot (a kutatókat) pedig igen. A Hivatal megállapította, hogy két összehasonlíthatatlan csoportról van szó, hiszen a pedagógi­ai dolgozók helyzetét a Felsooktatási törvény, a kutatók helyzetét pedig a Kutatás-fejlesztési tevékenységrol szóló törvény szabályozza. Ezenkívül a diszkrimináció fennállásához elengedhe­tetlen, hogy az kedvezotlenebb bánásmód az egyén konkrét személyes körülményén alapuljon. A Hivatal úgy értékelte, hogy a leírt megkülönböztetési kritérium, a megszerzett cím (kutatói/ pedagógiai) nem felel meg a személyes körülmény fogalmának a ZVarD szerint. A fentiekre te­kintettel a Hivatal nem végzett részletes diszkrimináció-értékelést. A diszkrimináció-értékelés folyamata ezzel befejezodött. (050-11/2021/4) 144 FIGYELEM Az eredeti szövegben ez a fejezet a kezelt eseteket mutatja be egyes minisztériumok és intézmények szerint. Mivel a kezelt esetek többnyire már bele vannak foglalva az 1 Személyes körülmények címu fejezetbe, a 2 Minisztériumok és más intézmények fejezet tartalma nincs lefordítva. Minisztériumok és egyéb intézmények 3 MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK covid-19/SARS-CoV-2 DSO ECRI EJEB EJEE EP Equinet EU FRA Hivatal Kormány KZ-1 LGBTIQ+ MDDSZ MF MGRT MIZŠ MJU MK MKCP MKGP MNZ MOP MORS MP MZ MzI MZZ Nemzetgyulés NIJZ NPUR koronavírus betegség Idosek otthona Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága Emberi Jogok Európai Bírósága Emberi jogok európai egyezménye Európai Parlament Esélyegyenloségi Testületek Európai Hálózata Európai Unió Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal A Szlovén Köztársaság Kormánya Bünteto Törvénykönyv Leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transznemuek és interszexuálisok, valamint más, nemileg nem normatív identitású emberek Munkaügyi, Családügyi, Szociális és Esélyegyenloségi Minisztérium Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium Oktatási, Tudományos és Sport Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Kulturális Minisztérium Osztályközi Emberi Jogi Bizottság Mezogazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium Belügyminisztérium Környezetvédelmi és Térrendezési Minisztérium Védelmi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Infrastrukturális Minisztérium Külügyminisztérium A Szlovén Köztársaság Nemzetgyulése Nemzeti Közegészségügyi Intézet Roma intézkedések nemzeti programja OBMP Orvos-biológiailag asszisztált mesterséges megtermékenyítési eljárások PCT PCT feltétel (átesettség, beoltottság, tesztelés) PKP7 Hetedik koronaellenes törvény PU Rendorségi Igazgatóság SIFOROMA Romákat segíto nemzeti platform SPIRIT Szlovénia A Szlovén Köztársaság Közügynöksége a vállalkozás, az internacionalizáció, a külföldi befektetések és a technológia támogatására SSRS A Szlovén Köztársaság Lakásállománya SZK Szlovén Köztársaság SŽP Svet za ženske na podeželju (Vidéki Nok Tanácsa) UOIM Migránsok Támogatásának és Integrációjának Kormányhivatala ZDPIDŠ A sport terén végzett munkáért és elért kiemelkedo eredményekért járó nyugdíjkiegészítésrol szóló törvény ZOA A személyi segítségnyújtásról szóló törvény ZPIZ-2 A nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény ZUP Az általános közigazgatási eljárásról szóló törvény ZUPJS Törvény a közpénzekbol származó jogok gyakorlásáról ZVarD A diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvény ZZZS Szlovénia Egészségbiztosítási Intézete ZSA A Szlovén Köztársaság Kutatási Közügynökségének Tudományos Tanácsa ZSDP-1 Szüloi gondozásról és családi ellátásokról szóló törvény ZSPJS A közszféra bérrendszerérol szóló törvény Mozaikszavak és rövidítések Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal 2021-es éves jelentése – Egyéni esetek Kiadó A Szlovén Köztársaság Esélyegyenloségi Biztosi Hivatala Neki Miha Lobnik, esélyegyenloségi biztos Szerkesztette mag. Karmen Merlov A tartalom elkészítésében részt vettek Miha Lobnik, mag. Karmen Merlov, Majda Hostnik, dr. Neža Kogovšek Šalamon, mag. Jelena Aleksic, dr. Matevž Kokol, Nevenka Prešlenkova, Mitja Blažic, Boštjan Vernik Šetinc, Sergeja Oštir, Mojca Šmid, Aljoša Gadžijev, Nika Stroligo Urankar, David Kovic, Crt Kaker, Denis Vicic A jelentés megfogalmazásában részt vettek Katja Grubar, Maja Rangus, Urška Osterc Fényképek Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal archívuma, ha nincs másként feltüntetve. Fordítás és lektorálás Dvojka d.o.o. A grafikai arculat szerzoje Luka Pajntar, kaloop.si Nyomdai elokészítés Blaž Rat, IDEJA.si Nyomtatás CICERO, Begunje, d. o. o. Példányszám 150 Ljubljana, 2022 A jelentés tartalmának felhasználása a forrás megjelölésével engedélyezett. A kiadvány ingyenes és mindenki számára hozzáférheto. A 2021-es éves jelentés eredeti szövege szlovén nyelven van megfogalmazva. Nem egyértelmu fordítás esetén az eredeti példány az irányadó. Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal éves és különleges jelentései közzé vannak téve a www.zagovornik.si Nyomtatott kiadás ISSN 2738-4160 Internetes kiadás ISSN 2738-4950 Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal egy független állami szerv, melynek hivatása a diszkrimináció elleni védelem, és az egyenloség, egyenlo bánásmód és esélyegyenloség elomozdítása. 2016-ban lett alapítva a Diszkrimináció elleni védelemrol szóló törvény alapján, amellyel Szlovénia öt európai esélyegyenloségi irányelvet vitt át a jogi szabályozásába. Az Esélyegyenloségi Biztosi Hivatal teljes jogú tagja az Equinet-nek – az Esélyegyenloségi Testületek Európai Hálózatának www.zagovornik.si