oStnüna plačana v gotovini.
CStia - Ara 125 DU
r /
Vérsztveni, politicssi i kulturni tj edini k..
A KRAJINA
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
iét. IV. Evf.
Márkisevei, lg25. április 26.
Broj 16. Szám.
Vsze oholi nás
ré, grő'zasze národnezadovo-n, léko právimo, ka szmo b!á-eni, tőda veszéii záto, ár szmo é v szredíni bratomorsztva, lűdi okoncsávanya i® pricsaküvanya edocsaklívi dogődkov. ka böde nász vütro. Konsolidérano ziv-*nye mérno delo, napredek lüd-ztva je predvszern potrebno za adovolnoszPnároda i za dr'záve gléd na zvűnaj, né pa brato-íorsztvo, reakcijo i korupcijo, ki i né národi, escse menye pa r'závi na haszek.
Bolgárszka, rávnotak kak na-a dr'záva, je poljedelszka dr'záva fecsína národa z kmetskimi 'zű ami dr'zí gori dr'závo. Kak pov-zédi, sze je bolgárszki národ íidi né od dnesz do vütro szpun-ao i z ednoga momenta pridő-:simi csemerámi vrgao nigdasnyo ürokratie pun o vládo i pred tirami íétmi vszeo v sztoiec toga avnitela, nego po dugom trplé-iyi, neznosznoj korupciji, stere leztrplivoszt je vréla vu nyem éta dugó, gda ednök sze národ la djánye odlöcso. Kak eden slovek v ednom mislenyi szo li vszi na napovedani dén prőíi sztim, ki szo nyega kak vzdr-saviteia do csarne zemlé pote'zili é szamo z raznimi nepriiikami, iego tem bole z odmetávanyom ak podrejence i escse bole z leszmernov dácsov, stero placsii-'ati i prenosziti szo 'ze nemogő-:si bili Tak je prislo do té ti-lése i mérnése revulucije, sztem >a do vládanya ti deiaiőcsi i ibte'zeni.
Ti visesnyi deszétjezero je )a te pádec prenoszili nemogőcsa lila, je lákalo nazá za szvoj va-eni vládajőcsi sztolec. Nakrátci lotem szo, ti vszigdár vékso i ocsnése vküpdr'zánye zkázajócsi, metsko vlado pá vrgii i cügle f róke vzeti z escse neszmerné-iim ravnanyom, pod ravnanyom 2ankov-a reakcionarne vláde pre-irávali, vmárjali i sze nadomeszt-iávali prőti voditeiom kmetske »rganizácije.
Tő je tak tekló do dnesz. ^árod, ki je tá dela 'ze dale írenosziti nemogöcsi büo, sze je inőva pődao na djánya, v miszli, la nyerni je 'ze vszeedno, mréti ' li 'zivefi, trpeti pa dale nemre iiszta neszilsztva, stera sze dén _pd d:;éva povéksávajo 1 zacsé-ek je dáni z p:k!enszkim masi
nom tam vu szvétom meszti v cérkvi Szvéioga Kraiá, stero je predznamenüvao napád na kralá Borisa. Krao sze je szrecsno réso. ali nyega szprevodnikov ti edni szo mogli gori vzéíi szmrt. V cérkvi expodérana bomba je tüdi doszta neduzni oszob zeléla, ali pri odresáványi vecsíne národa sze áldov more dávati. Národ sze je znővics szpuntao, sztopo na djánya presztor. Zacsétek bratomorsztva je znővics dáia vláda Cankova ztern, ka je vsztrliti dála 'ze okőli 3000 lűdi, krivi kaj v deli ali né, szamo ná je nyim szpica v oké.
Prinasz szmo szrecsni, szmo odzgora pravli. Pitati pa moremo zaká bi sze né dalö pomirjajőcse
zadovolscsine národa dotecsasz, dokecs je escse né prekeszno i zaká bi né nase vládanye isztin-szko demokraticsno bilő léko, zaká bi né zadoscseni büo léko kmet, delavec i uradnik té, gda nam je escse tő mogőcse. Né velko dácso, nego z mensov dácsov dobro vértüvanye, dohőd-kov vretine v hasznovitoszt szpra-viti, ná zgine tá neszmerná korupcija i bürokrátia, ná pride na-meszto nyega vecs sociainoga csűta i demokraticsnoga csinénya v vugodnoszt trpecsega znojnat-noga národa: té sze k bolgár-szkonii primernoga bratomorsztva trősíati nemarno csi bőde kakstécs vréio okőli nász.
es
F\
a viszony,
Az amerikai kormány jegyzéket intézett Romániához, amelyben fölvilágosítást kér arra nézve, hogy a román kormány nem gondol-e Amerikával szemben fennálló tartozásainak rendezésére akkor, mikor más pénzügyi kötelezettségeit is rendezi ? Duca külügyminiszter a jegyzékre csak a
húsvéti ünnepek után fog válaszolni.
A jól értesült Aurora cimü bukaresti lap az amerikai jegyzékkel kapcsolatosan azt irja, hogy a két ország között a helyzet feszült és számolni kell a diplomáciai viszony esetleges megszakításával is.
Sok áldozata van az egynapos forradalomnak.
A portugál foradalom részleteiről csak nagyon szűkszavú hirek érkeznek, mert Lisszabonban szigorú katonai cenzuja van, amely megnehezeti a táviratok továbbítását. Az eddig érkezett táviratokból a következő kép bontakozik ki: Camara őrnagy a kormány megbuktatása céljából foiadalmi puccsot rendezett; katonai csapatokat vont össze, diretoriómot nevezett ki és sok vezető állásban lévő állami tisztviselőit elfogatott.
A felkelőket a kormányhoz hü csapatok bekerítették és véres ütközet
fejlődött ki, amelynek során kézigránátokat is dobtak. Nagyon sokan meghaltak és többszázan megsebesültek.
A kormány csapatai bekerítették a fölkelőket, akik erre megadták magukat. Sunha Leal képviselőt, a mozgalom vezetőiét elfogták. A városban a rend teljes mértékben helyreállt, a kormány ura a helyezetnek, a lázadó katonai csapatok fogságban vannak.
Radics Istvánná ellen is eljárás indult.
Radics István felesége, Radics Marzsenka majdnem olyan nevezetes személyiség a horvát paraszpárt mozgalmában, mint a férje. Most, hogy Radics fogsában van, Marzsenka vezeti a „szláv könyvkereskedést", amely a Radics-párti propaganda központja. A zagrebi rendőrigazgatóság nemrégen rendeletet adott ki, amely szabadságvesztés és pénzbüntetés terhe alatt megtiltja a koronában való számítást. A rendelet megszegése cimén az eljá-
rás Radics Istvánné ellen indult, akit feljelentették, mert a Jurisics ulicában lévő könyvkereskedés kirakatában egyes könyvek ára még mindig koronában van feltüntetve. Zagrebban természetesen nagy érdeklődéssel várják a —radikálisok és Radicsék tárgyalásainak eredményét. Ettől függ az is, hogy ebben a kihágási ügyben, milyen Ítéletet hoznak Radicsné ellen.
Je vsze mogöcse!?
Popravek. V zádnyoj M. Krajini szmo, tikajőcs sze postni razmer eden dopísz priobcsili, ki je od g. upravitela pošte v M. Soboti büo poszláni vendar je pa podpisz g. upravnika, po stamparszkoj pomoti, za „Čuček"-a büo sztávleni, záto tő pomőto korigeramo v telko, da je
popravici podpisz J. CUŠ i né Cuček. * *
*
Preminőcso nedelo szo nikáki v M. Soboti v nocsi okőli 11 vöre pri ednoj okni pősztali i natihoma popévali pravzaprav serenad dáli i tő natihoma. Ka sze nyim je zgodilo? Nocsni sztrazar ji je gori zapiszao i bődo za mőtenye nőcsnoga mira strofani. Dotémao bi bilő vsze vrédi, ár je tő v ednom várasi nedopüsztno. Szamo kak nam je znáno, sze godi vecskrát, ka nisterni gg. v popolnoj pijanoszti idejo vdiljek po várasi i ropácsejo po vsze do rők nyim pri-dőcsi őknaj, mogőcse pa né tak z-dobre vőle kak té, ki szo tam na tihoma popévali. Ka sze je pa prőti tem naredilo? ... Tő je né dokáz ednákoszti.
* *
Kak je bo'zemi tő, ka je pov-szédik szühőcsa, csi na trávniki ali na nyivi, szamo rávno v grabi Kolo-dvórszke vilice tam je vszigdár i vedno vecs vodé. Mogőcse je szmrdüla spitálszke neszná'zne vodé vékse gosztine kak pa retkőcsa zemlé ki jo tak nemre po'zréti? Szmo zaisztino radovédni sto bi násao gori tiszto obiászt, stera bi toj vődi zapovedati mogla da sze ná z-puca z-szvojov
skodlivosztjov !ze ednők prőti Ledavi. * *
Beográdszki demokrátje szo ná-bole kricsali zatő, da sze tő leto escse ná dácsa nepopüsztsáva, persze tő pa szamo zatő, ár csi edna dojna krava vecs mléka dá, vért ali dojnik znyé vecs haszka má. Tüdi szo tő né šteli privoliti ka bi sze dácsa v zláti predpisiivala, stera bi sze potem po vrédnoszti dinára placsüvala v papéri, kak bi edino pravicsno bilő pri dnésnyi céná živine i polszki pridelkov. Na i dönok ka vidimo? M. Sobotski demokráti pa hodijo okőli fárbat lüdi i nyim polágajo kefe z-tem, ka je podigávanye i predpisüva-nye dácse v dnésnyem vremeni i pőti nákrivicsnésa. Jaj kak bi sze cslovek k-tomi maszleküvanyi szmehao, csi bi ga vsze navola rávno od té sztrá-ni né okrő'závala. Bláj'zeni szte ki vu
nyi recsáj verjete, ár szte potrőstani..
* *
*
Znáno je ka sze je veleimánye gr. Szapary-ja od sekvesture razrešilo. Znáno je tüdi i tő, ka z-toga imánya je doszta lüdi dőbilo agrárno zemlő, stero obdeláva i je vrémen tü jo obdelati. Ár pa doszta med témi nevé. pa csi rávno bi znao, ka sze má zda zgoditi z-tőv zemlőv, jo nevüpa tak obdelati pognojiti, kak bi tő pot-rébno bilő, v-bojaznoszti da sze nye«* mi zemla odvzeme. Kaksa obcsno vérsztvena skoda je tő, je nepotrébno povdárjati, i rávno záto bi prepotréb-no bilő tem lüdem uradno pojasznilo dati, da sze znájo ravnati.
Hol a hiba?
Hogy minálunk nem lehet jo politikáról beszélni, azt nem is kell bővebben magyaráznunk. Mégis hogy mennyire vall állam-férfiainkra a teljes járatlanság a politikában, azaz, hogy őszintén bevalljuk, mennyire akarnak párt céljaik eléréseért absordumokat egy-egy törvényjavaslat keretében keresztül hajszolni, szolgáljon például ez egész világon még eddig nem létező az a minden ügyet magában foglaló tizenkettedekről szóló törvény, melyet minden előzetes tanulmányozás nélkül két nap alatt törvénnyé csinálták.
Ahogy annak idején az illetéktörvény paragrafusai közé hozták olyan rendelkezéseket melyeknek a pénzügyi törvényhez mégcsak megközelítő közük sincsen, éppenugy hozták bele a tizenkettedekről (büdzsét) szóló törvénybe is gazdasági tanács megalakítására, uj vámra, postatakarék átszervezésére, uj iskola törvényre szóló felhatalmazást és sok egyébb ügyet, mely a büdzset-törv íny keretein belül sehogysem férhetne el ott, hol tiszteséges állampolitikát és nem pártpolitikát csinálnak abból a pénzből, melyet a szegény adózó hovatovább nehezebben tudja megfizetni. Mind erre a szegény halandó csak részletekben jön rá, de elkeseredettsége akkor lesz csak teljes, ami kevésbbé lesz kedvező azokra kik az ily törvények alkotásában alapos részüket veszik ki.
Figyelmen kivül hagyva azonban ezeket a külön és absurdum intézkedéseit azon egyes törvényeknek, magával a jövő évre szóló költségvetési tizenkettedekről szóló törvénnyel illetve annak egyes lesújtó rendelkezéseivel akarunk foglalkozni.
Tudott dolog, hogy az adóvégrehajtónak az idén már alapos munkája akadt az adózók körül.
Hogy ez az idén s a jövőben még nagyobb mértékben fog megtörténni, az több mint bizonyos. Különösen pedig meg fog történni ez a gazdákkal, kik a gazdasági terményeiket csak nagy kínálat mellett is potom árért vannak kényszerítve odaadni akkor, mikor az iparcikk ára nem enged, az állam maga pedig csak ugy segit neki, hogy adóját emeli s ezt ok nélkül.
Az elmúlt évi adó elég magas volt s amellett még a tartományi finánc kirendeltségünk is százhatvan százalékkal több adót szedetett be, mint az a költségvetésben előirányoztatott. Mindez azonban még valahogy ment, de kérdés hogyan fog menni ez az idén s a jövőben, amikor minden nap jobban és jobban merülnek ki a jövedelmi források. Egy józan politika nem tehet mást, mint az adókulcsot megállapítani aranyban, mely adókulcs ma már stabil lehetne s igy a hullámzó dinár árfolyama szerint minden megrázkódtatás nélkül lehetne adót szedetni. De miután ez a
cél nem vezeti a mi államférfiain-kat, hanem mintegy az arra való törekvés, hogy államfentartó elemét tönkre tegye, akkor cseppet sem keli csodálkoznunk azon, ha az 1925—26. évre szóió költségvetés két miliárd papir dinárt, tehát 20°/° többletet mutat ki, ami négyszázmilló arany dinárt vagyis a mult évi ádóhoz viszonyítva 60o/o-os adótöbbletet jelent, tekintve a dinár árfolyamértékét s az egyes adók emelését.
Tehát államunk pénzügyi perspektívái rosszak, nagyon is rosszak. S ha vesszük még azt is, hogy a dinár árfolyamának alaptalan erősítése csak az árak lenyomásáért történik, akkor nemcsak a fináncpolitika, de az egész állampolitika rossz, ami korántsem vezethet jóra. Az árakat ilyen módon leszorítani az elhibázott dolog s annál inkább akkor, mikor maga az állam igy is adja az — árdrágítót.
Hogy az elégedetlenség nőt-tön nő, a hiba nem másutt csak az államban, illetve férfiaiban keresendő, ami elég szomorú.
POLITIKA.

Tizenhárom halottja van a lisszaboni felkelésnek.
A Chicago Tribune madridi értesülése szerint a portugál forradalmi kísérlet moszkvai agitátorok müve volt. A zavargások megbeszélt terv szerint ugyanabban az időpontban törtek ki a fővárosban és a vidék több városában.
A lisssáboni forradalmárok fegyverletétele azért történt meg, mivel a harcosok nagy része elhagyta a zászlót. A forradalmi mozgalom vezérei a spanyol követség épületébe menekültek.
A lieszaboni zavargásokkal egy-időben hasonló zavargások törtek ki több vidéki portugál városban. A lisszaboni jelentések szerint a puccsot a szélsőjobboldali képvise'ök készítették elö azzal a szándékkal, hogy a spanyol direktórium mintájára direktóriumot alakítanak, azután helyreállítják a monarchiát. Erre vall Suncha Koal képviselő, monarchista vezér letartóztatása. A zendülök a kormányt nyomban föl-
szólitótták a lemondásra. A kormány erre mozgósította a csapatokat, elrendelte a támadást a puccsisták főhadiszállása ellen és a fölkelők kénytelenek voltak magukat a körülzáró csapatoknak megadni. A harcokban tizenhárom embert megöltek, hetvenháromat pedig megsebesítettek.
A kormány elhatározta az ezerkétszáz emberre rugó forradalmi csoportegységek feloszlatását. Az általános munkásszövetség tagjai tüntetést rendeztek a forradalmi mozgalom ellen. A közúti forgalom helyreállt, az egész országban nyugalom van. A felkelő tiszteket részben várakba, részben egy cirkáló fedélzetére szállították.
Ujabb lisszaboni hírek szerint a forradalmi mozgalom ott ismét fellángolt és a főváros uccáin kedden állítólag vérontás folyt. A hadsereg két pártra oszlott s egymás pllen harcolnak.
Politikai élet "beográdban rövidesen megélénkül, tekintve, hogy a politikusok a húsvét ünnepi pihenésükről mind beográd-ba érkeznek s maga a király is haza fog jönni. A kormánynak ma a bolgár esemény is élég gondot okoz, ami szinte sietteti az üdülések megszakítását s a tarca teendőinek ellátását. Eddig csak a parlamenti bizottság fejt ki nagyobb munkát, melynek e hó 28-áig elő kell készítenie a parlamenti munkához kellendő anyagot, hogy a fennakadás ne történhesse a parlament legköze-leba összeülő ülésein. Pašič az őt helyettesítő Gjuričičnek meg-liagyta, hogy e hó 25-ére az összes ministerek megbeszélésre jelenjenek meg Beográdban. — Pašič megérkezésével az a felfogás van elterjedve, hogy legelább sor kerül a kormány rekonstrukciójára, uj személyeket azonban nem emlegetnek e tekintetben s szó csak a betöltetlen tárcákról esik, ami szintén csak ideiglenesen fog megtörténni. Ebből csak az látható, hogy a Radič—radikális megegyezés mindinkább perfektuálódik, s a demokraták (Pribičevič) kiszorítása már csak rövid idő kérdése. Erre hagy következtetni az a tény is, hogy a horvátországi közigazgatási hatalmat a radikálisok kiveszik a demokraták kezéből s saját embereik kezébe adják. Ha a radikális— radič tárgyalások eredménnyel végződnek, magától értetődően slovéniában is a pad alá fognak ülni, ami sokezer sziv óhajának a teljesítése lesz. — Radié-párti vezetők internálási ügyében a zágrebi törvényszék ismét felmentő Ítéletet hozott, de az ügyész újra megfelebbezte. — Horvát egységes párt, mely tudvalevően szintén radic-párti programon dolgozik, egy kis el-
Mit csinált örömében Darkó Dénes?
Elbeszélés. — Irta : Ja. O.
A hulldogáló levelű nagy fa régi szép szabályos, kerek koronája olyan volt, mint a téli szénaboglya, melynek egyik felét középen keresztül földig lemetélték. A szomszéd kertjébe átnyúló hosszú, izmos ágak egytőlegyik le voltak tőből fürészelve. Ott feküdtek rakásban egymáson.
Első felindulásában át akart ugrani az Antal János portájára, hogy keservesen számon kérje tőle: ki enge-delméből merészelte a más fáját ugy összevagdalni ?
Mégse ment átal: tartott, hogy az öreg embernek a fia is otthon lesz.
Szinte kihasadt a méregtől, de nem tudta mitévő legyen. E nélkül is már rég'deje nem nézhette jó szemmel az öreg szomszédot, mióta az egyszer az úrasztalánál a sorban elejébe állott.
Eszébe jutott most minden.
Jó darab idő múlva tikkadó haraggal kapta fel a fejét s átalfenyege-tett a szomszéd jószágra:
— No várj meg! Ha levagdaltad az én fámat: majd koldusbotot csinálsz te még abból 1 Perre viszem majd a dolgot s meghurcollak fela királyig, mig a sok törvénylátásra utolsó falatod is felmegy. No várj csak I
Nem is volt ennek a beszédnek a fele se tréfa, mert két hét múlva mindkettőjöket megidézték szépen Mak-falvára, a törvény elébe.
Az Antal János felesége egész nap sírt otthon hogy elveszik most min-denöket azért a néhány levágott faágért. Hasztalan vigasztalták.
Pedig kár volt a sok siránkozás mert az öregnek adtak ám Makfalván igazat. Azt Ítélte a törvény, hogy min den ember szabadon bánhat azzal a faággal, amely az ő kertje fölébe át-hajlik. Még a gyökeret is szabad kiszaggatni, ha más földjébe ereszti be azt az idegen fa.
Mikor kijöttek a perlekedésről, Darkó Dénes elcsüggedve morogta magában :
—	Nincs igazság!
Azzal lement a hosszú fogadóba, hova később ellefele is bevetődött.
Szótalanul titdögéltek két asztalnál s a nyertes fél ugyancsak gyakran hajtogatta az üveget, széleles jó kedvében. Egészen megfeledkezett arról, hogy öreg embernek nem bír meg sokat sokat a természete.
Meg is látszott rajta hamar.
A mit nem tett már legalább két esztendő óta: csendesen dúdolgatni kezdett valami régimódi, kenetes szép nótákat, melyek a zsoltárok énekére emlékeztetének. A nyelve is megeredett s bizalmasan összedarált mindent, boldognak, boldogtalannak.
Végre nagy barátságosan Darkó Déneshez is csak oda fordult:
—	Ne neheztelj reám, Dénes fiam, mert látod, nekem van igazam, pedig szegény ember vagyok. Nem vétettem én neked semmit. Tudod, én szegény
ember vagyok, de olyan ember vagyok, hogy azt mindenki Ismeri, hogy én milyen ember vagyok. Nem ártok én, fiam, a légynek se.
Nem volt vége-hossza az öreg ember beszédének: folyt az, mint a zavaros áradat. Eltartott volna, isten tudja: meddig, ha társa nem kezd útra készülődni.
— Dénes fiam, én is veled megyek, mert én neked jó embered vagyok, tudod. Apádnak is én fogta volt fejénél a koporsoját, mikor kivittük a házból. Jó ember volt szegény I Várj meg na I Aztán megindultak ketten. Pár napja vala már, hogy a kora tél beköszöntött. Vastag hórétek boritá a földet, melyre még egyre szállingóztak a szürke felhők lustán kóválygó kópelyhei. A falak felett tö mött köddé verődött össze a fehér kémények lerekedett füstje. Alkonyodni kezdett.
(folyt, köv.)
érése van a radikálisokkal folyó árgyalások miatt, de a nézetelérések nem olyan nagyok, hogy űztük a szakadás létre jöhessen, adič Pál kijelentése folytán ártja szüntelen összeköttetésben an-a radikálisokkal, s a tárgyaások sokkal kedvezőbb befeje-ét fognak, nyerni mint azt azok iknek az eddigi politika csak asznukra volt gondolni is merik. — Bolgár események élénken bglalkoztaíják az egész világot, íülföldi diplomaták külügyminiserünknél szerzik be a pontos lireket, mit aztán közlik saját ál-amaikkal, hogy informálódva lejyenek. Síatariumra vonatkozó cormányrendeletet a sobranje szerdai ülcse jóváhagyta, ami azonban nem sokat segít azon, íogy a folyton erősbödő földmi-ves és komunista kilátásba levő íatalinon gyengitsen. Bolgária képe tna borzalmas. Ca k o v mi-jnister irgalmat nem ismerő absu utizmusa előbb-utóbb kaíasíró-ahoz viszi Bolgáriát. Eddig vagy 0.000 ember van bezárva s több mint négy ezret legyilkoltatott ankov kormánya. Boris királyt, nert a Cankov kormány helyébe gy mindenkit kielégito földmives Kormányt akart kinevezni, a ka-onai titkos szövetség elnökének -azarovnak a segítségével Cankov nternáltatoít, vagyis királyi kas-élya katonasággal körülvétetett, íogy sem el nern szökhet, sem sédig senkivel, engedél nélkül íem érintkezhet. Minden bizony-lyal a dolog beihaborura fog vezetni. — Nemetországnak nyújtandó amerikai kölcsönre vonatkozó amerikai targyalások megszakadtak, mert amerika abban az esetben, ha Hidenburg ienne tiémetország köztársasági elní>ké-ve megválasztva, németországnak cölcsönt nyújtani nem hajlandó.
Elászi
— Murska Sobota—Križevci. Dne 28. marca t. 1. je priredil pevski zbor tuk. iržavne realne gimnazije pod vods-vom gg. profesorjev Severja, Malija, íarbe in Ščuke izlet v Križevce, kjer e priredil pevski koncert. Vrli Križev-iarje so mlade izletnike sprejeli nad rse ljubeznivo in gostoljubno. Na colodvoru v Petrovcih jih je pričako-rala križevska požarna bramba pod rodstvom g. nadučiielja Džubana. Ki e došle pevce pozdravil v lepih be-ledah. V prostorih evang. osnovne »ole v Križevcih je bil prirejen zajtrk; )0 evang. službi božji se je istotam irršil koncert, ki ga je vodil učitelj jetja g. M. Dujc. Koncertu je prisos-rovalo mnogo občinstva, ki je z za-limivantem sledilo posameznim toč-cam, ter je po vzporedu zahtevalo, la se nekatere pesmi ponové, kar se e seveda tudi zgodilo. — Po kon-:ertu so pokazali križevčarje svojo epo slovensko gostoljubnost. Posa-nezne družine so sprejele na brez-)Iačno prehrano dijakinje in dijake er jih nad gostoljubno sprejele. Med »ogostitelji moremo posebno z zah-ralo omeniti sledeče gg. ki so vse torili, da so se mladi izletniki poču-
tili udobno: g. trgovce Nemčiča in Preisa, gg. gostilničarje Gorčana, Gerčarja in Šakala, vg. dim. mojstra Landija, go. vdovo Čahuk Faniko, go. učiteljico Bogomiro Škedl in g. kom. žand. stanice Vratariča. — Največja hvala in priznanje za tako lep potek izleta, kakor tudi za moralni in gmotni uspeh istega pa gre gospodu župniku Aladarju Darvašu in gospodu upravitelju Josipu Džubanu, kakor tudi njihovima gospema soprogama. Tem slednje navedenim kličemo v imenu mladih izletnikov: Stotera in prisrčna Vam hvala! — Izletniki pa radi v najbližjih dneh ponovno zleteli v gostoljubne križevce. Na svidenje I
—	Zvünrédno vrásztvo pröti vsze vrszt protina (reuma). Po toj groznoj bojni nas národ doszta trpi od protina, ali doszta ji nevé, ka sze tá bolezen nalehci i hitro dá z-vrácsiti z vrásztvom dr. Rahlejeva, irnéna „Radio Baisamica". 'Ze v Russiji sze je dr. Rahlejev doszta boriio za z-nájd-bo prituernoga vrásztva prőti protíni, nyegov trűd je pa tüdi plodonoszen büo. Pred dvema letoma v Slovackoj preszkuseno vrásztvo je prineszlo dr. Rahlejevi zvünrédne rezultáte tak, ka je dnesz nyega vrásztvo pripoznano kak nábögse szredsztvo próti vszé vrszt protina. Nyega zdravilno vréd-noszt nábole potrdijo dokumenti pro~ fessorov i apotekarov, kak tüdi zah-válna piszrna ozdravleni bete'znikov reume. Radio-Balsamica vekoma hitro valá i nenihá nikaksi osztankov na ko!zi i szrdci absolutno nesködi. Z dvé-tri glazkami toga vrásztva sze te námocsnésí reumatizem 'ze v-vrácsi. Tő vrásztvo sze dela i dobi v laboratoriji Radió-Balsamica dr. Rahlejeva v Beogradi Kosovska ul. 43.
HALLÓI	GOSPE!
Prišli szo Pariški in Btčki klobuki v trgovino A. Király M. Sobota.
—	Vendéglős egyesület f. hó 15 -én tartotta meg tilíakozo gyűlését a Turk-féle vendéglőben, melyen a következő rezoluciot hozta és küldi el az iiletékes helyre: 1.) sörgyárak karlelje elleni lépések megetétele az illelékes ministe-riumnál, esetleges megbontása, ha bojkottal is; 2.) illetéktörvénynek megvál-toztasa olyan formán, hogy a vendéglősök illetékosztályba való sorozása a vendéglő forgalma szerint állapitas-sék meg; 3.) illetéktörvény vonatkozó pontjai akkép helyesbbitessennk, hogy ne kaphasson akárki különböző nevek alatt borkereskedést, avagy kimérést ! 4.) tiltakozás az ellen, hogy a korcsmárosok nem részesülhetnek a Narodna banka által nyújtandó 6%"os kölcsönben. (Ennek ellenére minnél többen nyújtsák be kérvényeiket, hadd lássák, hogy a korcsmárosok is csak ugy vannak rászorulva a kölcsönre akár más kisiparo-.) — lit jegyezzük meg hogy a mult évi tagsági dijak és az 1923. évi belépési dijak haladéktalan befizetése végrehajtás terhe mellett esedékes.
—	Prekmurje egész területére szigorú ebzárlat rendeltetett el.
—	Gazdasági egyesület választmányi gyűlésében elhatározta, hogy a gazdasági iskolának R^kitsánban való felállítását illetékes hatóságnál javasolni fogj a^ kérni.
JSport-
Az emlékezetes lendvai »barátságos« mérkőzés óta nem volt „Mura"-nak olyan izgalmas meccse, mint a mult vasárnapi, melyet »S. K- Ptuj«-jal vivőt af bajnokságért.
Šepec, maribori biró szerencsétlen bíráskodása miatt a botrány már a játik elején elkerülhetetlennek látszott, mig végül Ptuj absuíut nem sportszerű viselkedése egyenesen lehetetlenné tette
a mérkőzést. Végzetes hibát követ el a biró már akkor, midőu még az első félidőben Ptuj durva offseidjét le nem fúlja, hanem ugyanakkor 1 l-est itél »Mura« ellen. — »S. K Ptuj s második félidőben ugyancsak hasonló helyzetből, dacára birói sipjelzesnek — offseidet figyelmen kivül hagyja és a védtelen kapuba golt lő ... . melyet a biró »Műtétesén« megítél (? !) — de a következő percben észrevéve a tévedést a megítélt golt megsemmisíti és az elmaradt offseidot akarja rúgatni. Ptuj azonban kétségbeesetten ragaszkodik a második vérszegény goljához is, s megtagadja bírónak a játék folytatásat, ki kénytelen pár perces kinos várakozás után a mérkőzést lefújni.
Plujiak e vonakodása a játék folytatását illetőleg könnnyen érthető volt, mert »Mura« az egész mérkőzés alatt határozottan állandó fölényben játszott s a kiegyenlítő gol bármely percben bekövetkezhetett volna.
Šept-c bíró véleménye szerint az eredményre vonatkozólag két eshetőség álí fenn, mely felelt valószínűleg a »Podszavez« dönt. Vagy megismétlődik a mérkőzés egy semleges' pályán (Mariborba.i). vagy pedig miután »Ptuj« birói felszólítás dacára sem folytatta a játékot — igy az eredmény a félidöbeli (1:0), de a két pontot »Mura« kapja.
Végül, a sportközönségünkfői csak annyit mondhatunk, hogy hangos felháborodása igenis jogos volt, — senki sem vádolhatja »Alura» iránti elfogultsággal hisszen az összes eddigi »dugókban« bőséges vereségeket valóságos angyali szelídséggel mindig türelmesen végig szenvedte.
*
wr	-	*	*
Vasárnap^ ápr. SS-ára
tartja „S. K. ČAKOVEC" barátságos mérkőzését „S. K. Muraival. „Mura" valószínűleg a mult vasárnapi feállitással játszik.
Az S. K. Mura e hó 26-ára tervezett kerépár-versenye kevés jelentkező miatt elmarad.
ZA MLADINO D0V0L1EN0 ! 1!
V NEDELJO 26. aprila popold.ob 3., in zvečer ob 8 url
Povratak
Odiseja.
Pustoiovina u 6 činova.
Die Rückkehr der Odysseus.
U giavnoj ulozi:
LUCIANO ALBERTINI.
VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 Din, in II. prost. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH.
OPQMINJAM
vse tiste, ki so mojim službenikom ali družini moji kaj posodili, ali na up dali blago, da svoje zahtevke pri meni v tekom časa 8 dni osebno ali v priporočenem pismu prijavijo, ker bi sicer pozneje daoe zahtevke ne bi moral vzeti na znanje Z enim opozarjana vsakega, da mojim službenikom, ali moji družini brez mojega osebnega ali pismenega dovoljenja ni ničesar ne posodijo ali izročijo ker ni kritja, da jas v svoji osebi za iste odgovornost ne vzamem.
M. Sobota, dne 22. IV. 1925.
Dr. Silvij Brandieut
Trztvo. Kereskedelem.
Biágo — Áru.
NOVISAD: april. 24. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 400—465 » 'Zito—Rozs » —390 » Ovesz—Zab » —375 » Kukorica	190-275
» Prosző—Köles » - 300 » Hajdina	» 270—300
» Szenő—Széna » —80 » Graj—Bab csres. » —400 » zmésan—vegyes bab —330 » Krumpli	» —150
» Len. sz.—Lenmag » —700 » Det. sz.—Lóherm. » 3200 BENKO: april. 24.
1 kg.	Ili.
Bikőv. Telice
6" 3 6-
c/3 o. 'O Ó -■v
Bika 2 Üsző Krave í'g Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice-Tojás 1 drb.
Péeeasi -
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 Kor. Praga . 1 líra .... Zürichben 100 Din = 8 30 sfrk
H. I. prima 7-- 8-- 9-— 7 - 8 - 9--5--	—
11-5 12-5 15— 16 — , 30-— 38-— 30--
. .	30-—
. .	0-75
Pénz.
= D.	62 —
= »	00862
= »	0.0876
= »	1-8425
= »	255
Zatou reditelsztvo neodgovárja
(csrép)
CI6E0
SCSiPKI(rö'ze)
cepltni nájakse zbráne fajte, tak tüdi vszáke vrszte flance sze dobijo pri nővom kertészi:
M i kola Győrffi
M. Sobota 23. Pőleg Benkove fabrike.)
a trgovino primerno
sztanüvanye, obsztojécse z-dvéhi"'zi, kühnya, betonírane peovnice i szkladiscsa, pri vélkoj ceszti, sze taki z-árende dá. Vecs sze z-vé pri
SZABÓ JÓZ EF-i Srednja Bítrisca.
z-Sv. KRIŽA
sze po rávno táksoj céni dobi, kak tü v steristécs ciglénicá, pri
BRATA BRUMEN
trgovini v Murski Soboti,
ki máta szkladiscse križevski ciglénec. — Tüdi sze dobijo tü Singer masíni za vszefelé si-vanye, ki sze ze kak nindri pri diügi, na dvélétno ráto dobijo. Nadale velka zbéra v vszefelé obüteii (punesule) za goszpé, goszpőde i deco; sandali, ga-masli, galosni itd. — Veliko szkladiscse manufakture (plát-no, druk, oxford, zefir, vunat stof, cájg, posztelina, szploh vsze ka je za oblécs.)
Z-hája vszáko nedelo. Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvűn SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali ogaszi 0-70 Din i dávek. Pri vecskrát popüszt.
Rókopíszi, kf sze ne szhránijo i ne vrnéjo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo :	küldendők :
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre beif'hlön lr> Dinár, küllőidre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1'—, apróh 'tietés 0-70 Din és uz illeték.
Többszörinél engedmény.
KÖZGAZDASÁG.
Mezőgazdasági hitelszövetkezetek.
A hitelszövetkezetek finanszírozását egy Beográdban létesítendő autó-nom pénzintézet: a mezőgazdasági hiteligazgatóság intézi. Az igazgatót a földmivelésüg/i miniszter és pénzügyminiszter előterjeztésére a minisztertanács nevezi ki. Az igazgatóság tagjai: az államtanács, a legfőbb állami számvevőszék, a Nemzeti Bank, az állami jelzálogbank, a postatakarékpénztár egy-egy, a kerületi szövetkezetek egy-egy, a földmivesszövetkezetek központi szövetségének három a szerb földmi-vesegyesület egy és a földmivelésügyi minisztérium egy delegátusa,
A mezőgazasági hiteligazgatóságnak rendelkezésére bocsájtanak : százmillió dinárt, amit a földmivelésügyi minisztérium költségvetésében irányoznak elö és évi huszmiliós részletekben adnak ki, továbbá Nemzeti Bank évi tiszta jövedelméből az államnak átadott összegek hetvenöt százalékát, az osztálysorsjáték évi tiszta jövedelmének ötven, az állami jelzálgbank tiszta jövedelméből az államnak beszolgáltatott összeg hetvenöt és a postatakarékpénztár tiszta jövedelmének husz százalékát. (Itt csak az a félő, hogy ebből az össz összegből Prekmúrjéra csak akkora hiteltőke fog rendelkezésre állani, amennyire az egyes kisgazdáknak túlságosan kivetett adóiuk megfizethetése miatt ma már kölcsönre szükségük lesz.)
A szövetkezetek és az igazgatóság teljes illeték-, portó- es adómentességet élveznsk, epugy a kölcsönök felvevői is mentesittetnek a kötelezvények és bekebelezések után járó állami és községi illetékek fizetése alól. Mindamellett a jövő titkának nem tudása miatt az alkalmat ne szalasszuk el, ragadjuk meg jókor.
(vége)
Prekmurjei hitelszövetkezetek ügye.
Prekmurjében még a háború előtt alakult egynéhány hitelszövetkezet, melyek a Budapesten székelő »Központi hitelszövetkezet<-nek a fiókjai voltak. Magától értetődően, mint falusi alakulatok, üzletrész tulajdonosai legnagyobb részt a falusi kisgazdák voltak. Egyik másik hitelezővetkezeti fiók elég szépen dolgozott is a hákoru előtt és alat is, ami azonban továbbra lehetetlenné vált magával a háború befejeztével, illetve az uj határok által a budapesti központúktól elszakított fiókok a központpan elhelyezett pénzükhöz nem nyúlhattak s igy üzleti tevékenységet nem fejthettek ki, betéteseket nem eligethették ki, ami a szövet-
kezetek iránt táplált bizalmat megredi-teni nem kismértékben segítette elő. Hogy ezek a szövetkezetek ma már ismét kelendő hivatásuknak megfeleljenek, ahoz a meglevő pénzkészletük, mely a budapesti központban helyeztetett el, kellő mennyiségben való folyósítása szükséges, hogy a keresletet ki elégíthessék. Lássuk azonban, hogy az ügy ma hogyan áll.
A magyarországi központi hitelszövetkezetnek a mai Jugoslavia terü-latén levő fiókjai az uj állam megalakulásával automatice szakadtak el budapesti központúktól s a beográdi Jugoslav hitelszövetkezeti közpoethoz csatoltattak, amellyel azonban élénkebb üzleti összeköttetést nem taatanak fenn. Szó volt ugyan egyszer arról, hogy ujabb üzletrész jegyzésekkel a miiködé süket elevenítsék fel, de ez az akció nem járt sikerrel, tekintettel az elveszített bizalomra. Maga a beográdi központ sem törődik annyira, mint az neki kötelességében állana, hogy a budapesti központban elhelyezett összegek minnél előbb visszatérüljenek és minnél nagyobb százalékban. A most folyamatban levő és a pravoslav húsvét után újból kezdetét vevő jugoslav— magyar tárgyalásokon ez az ügy is düllőre fog jutni, kérdés azonban az, hogy delegációnk mennyire fogja szivén viselni ezt a felette fontos ügyet azaz a hitelszövetkezetek budapesti központját mily arányban kényszeritik az ezen fiókoknak ott elhelyezett tőkéjük visszafizetésére.
Teljesen megbízható információnk alapján ez az ügy eddig csak azért nem került a tárgyalások során még düllőre, mert a magyar és a mi delegációnk közt nem teljes az egyettértés abban a tekintetben, hogy milyen arányban legyen a kifizetés eszközlendö. Mig a magyar delegáció azt kívánja, hogy minden 100 osztrák—magyar koronáért 30 jugo koronát fizessen, addig a mi delegációnk azt követeli, hogy az egymásközti követelések 100: 100 arányban rendeződjenek, azaz minden 100 régi koronáért 100 jugo korona fizettesék és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert a hitelszövetkezeti fiókok, melyek ma a mi területünkre esnek, előbb és a háború alatt is kü lömböző összegeiket budapesti központúktól arányban követelték és ha ez folvósittatott volna, akkor ezen fiókok ma virágozhattak volna.
Hitelszövetkezeti fiókok tehát automatice és véglegesen a beográdi hitelszövetkezeti központhoz csatoltattak, ennek az ügynek a keresztülvitelével, illetve elintézésének ellenőrzésével és sürgetésével neki kellene a leginkább törődnie. Miután pedig ez a legkevésb-bé tapastalható, s a gyakorlati kivitele még sok-sok időt fog igénybe venni, tekintve, hogy maga a tárgyalás is még vagy 6 hónapig el fog húzódni, ha a fiókok működésűket mielőbb fel
akarják venni, akkor a legtanácsosabb teendő az volna, hogy egy bank közbenjárásával az összeget illetve az üzlet folytatásához kellendő mennyiségű összeget addig is biztosítsák, mig a nekik megjáró készletet a konvenció befejezése, illetve a ratifikálás után folyósítani fogják.
Miután ez a mi vidékünk érdekeit is értnti, nem fog ártani, ha most, mikor itt az ideje, az érdekelt intézmények vezetői a szükséges lépéseket megteszik. Bővebb felvilágosítást szerkesztőségünk adhat.
Hali©
Halló
goszpé i pipije!!
Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nanovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i letne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v
írgoviiso
A. Király M. Sobota
Dobijo sze tüdi po náni'zioj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco / druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpőde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100'— dinarov napré
A. Király
trg. z krsesaki, perilom i krátkim blágom M. Sobota (Bergerova hi'za)
v MURSKI SOBOTI
(Pöleg kath. cérkvi.)
priporőcsa vszetn interesentom szvoje bogato skladiscse
nagrobni
VENŰEGLOSOÍ
figyelem!
GÖTZ
TAMAS
I
omeniRov
SAEIBOE-i |
sörgyár termékeinek £
FŐ LERAKATAj
Prekmurje részére
Fiiszár ]őzsef
vendéglőjében Murska Sobotában van. |
Értesítjük a t. vendéglős urakat, | hogy állandóan raktáron tartunk £ világos »MÁRCIUSI SÖR* és g barna »BOKK SÖRT« különle- | gcsséget ugy fél literes üvegekben, mint 12.5 litertől egészen 100 li- 5 teres hordókban. Kedvezményes || árról és szolid kiszolgálásról már g eleve is biztosítjuk a t. vevőket. ™ Ugyancsak állandó nagy rak- ■ tár „RÁDEINI" savanyúvíz- forrás B termékeiben, úgymint: „GYÖGY- 1 FORRÁS" „KÍRÁLYFORRÁS" és -„GIZELLAFORRÁS"
miKHiiHBRii
• r J i •• •
iert tori a
fejét
hogy hol vásároljon kerékpárjához szükséges alkatrészeket, külső vagy belső gumit stb. varrógépjéhez szükséges alkatrészeket, mikor minedezeket:
FLISAR PDÍEL
műszaki cikkek üzletében (Berger-féle ház) M. Sobotaban
jutányos áron megkaphatja. — Ugyanitt nagy raktár öngyújtókban és ennek alkatrészeiben. A legjobb tűz.kövek, villanyzseblámpák és elemek, gramafon lemezek, tűk és alkatrészek és varro-yéplűk nemkülönben összes az e szakmába vágó cikkek állandóan és olcsón kaphatók.
od Ó00.— Dinarov napié. Prevzeme vsze v íő sztroko :—: szpádajőesa dela. :—:
| HALLÓ PR1JATEL!
ZNÁS STO JE TOU;
MÁJER STE VAN i
v Murski Soboti na Radgonszkoj cesztí ?
iisamiumm
Tö je násztarésa firma szabolije1
' i
i trgovina z gotovimi obiékami.! Csi scsés dobro obleko po fal céhi dobiti, ali dober, garanté-j rani i po céni stof i caig kiipiti, j te obisesi tö Prekmurja naszta-i réso i nászolidnéso trgovino i1 szabolijo, pa sze zagvüsas.