Razprave in gradivo, Ljubljana, december 1979, št. 9—10, s. 41—53 41 Ferenc Hajos A NEMZETISEGEK JOGI HELYZETE A SZLOVEN SZOCIALISTA KOZTARSASAGBAN A Jugoszlaviaban él6 nemzetek és nemzetisegek egyenjogusaga mar a felsza- badit6 harc és a népi forradalom idejében alakult ki. A Jugoszlav Népfelszabadité Antifasiszta Tanacs Il. ulesszakan 1943 november 29-én Jajcéban hozott hataro- zatai mar megalapoztak a nemzetiségek egyenjogusagat, szoval még az uj allam megalakulasa idejében. E hatarozatok negyedik pontja értelmében »a jugoszlav nemzeti kisebbsegeknek az osszes nemzeti jogok biztositottak«. Nem véletlen, hogy az alakul6é uj allam els6 jogi rendelkezésében mar fog- lalkozik a nemzetiségek egvenjogusaganak és helyzetenek kerdesevel. A Jugo- szlav Komunista Part mér a vukovari kongresszusan 1920-ban allast foglalt a nem- zetiségi kérdésben. A kongresszuson megallapitottak, hogy »labbal tiporjak az orszag polgarainak alapveto jogait es az allamban él6 nemzetiségeket megfosztot- tak valasztojogatol«. Kihangsulyoztak, hogy a part legfobb feladatai koze tartozik az Osszes nemzetisegek nemzeti egyenjogusaga eszmejenek megvalositasa es a jugoszlaviai nemzetisegek politikai es polgari jogai megsemmisitésének a meg- gatolasa. A Jugoszlav Kommunista Part tobbi kongresszusan és ertekezleten is ko- vetkezetesen foglalkozik a nemzetisegi kerdessel. A sok kozil e helyen ki kell emelni az 1948-ban megtartott V. kongresszust, amelyen elfogadtak a Jugoszlav Part programjat. A nemzeti kerdessel kulon fejezet foglalkozik és a part feladatai koze sorolja a »nemzeti kisebbsegek fennailo jogainak megerositeset es bizto- sitasat, hogy lehetévé valjék nemzeti kulturajuk zavartalan fejl6dése«. Ugyszintéen jelentos a VII. ljubljanai kongresszus 1958-ban. A part e kongresszusan uj pro- gramot fogadott el €s kilon szakaszban foglalkozott a nemzetiségekkel. A pro- gram elfogadasa utan folytatott elemzesek, vitak es ertekelesek tapasztalatai alapjan a Jugoszlav KSz Kozponti Bizottsag Vegrehajto Bizottsaga 1959-ben meghozta a nemzetiségi kisebbségekrdél szolo hatarozatait. E hatarozatoknak kiulonleges politikai es jogi jelentčosege van. A dokumen- tum oly sokoldaluan és részletesen dolgozza fel a nemzetiségi kérdésekben elgo- gadott allaspontokat, hogy sok kesobbi jogi szabaly elvi alapjaul szolgalt. A hatdrozatok értelmében »jugoszlavia nemzeti kisebbsagei megtartjak jel- legzetességeiket, mint annak a nemzetnek a része, amelyben etnikailag tartoznak, amelynek — f6képpen kulturalis — jellegzetessegeit magukban hordozzak és ezeket atszovik annak a kornyezetnek jellegzetessegeivel, amelyben elnek. Ezert a nemzeti kisebbsegek jelentos tenyezčk a kulonboz6 nemzetek kozeledeseben és kapcsolataiban. Azonban a nemzetiségi kisebbségek nemcsak annak a nem- zetnek a resze, amelybčl szarmaznak, hanem osszekapcsolodnak azzal az orszag- gal is amelyben činek, annal inkabb, mine! biztosabb egyenjogu helyzetiik és minél zavartalanabb fejladesiik. Objektiv helyzetiikre čs a tarsadalmi onigazgatasi rendszer nyujtotta fejl6dési lehetosegukre valo tekintettel, a jugoszlaviai nemzeti kisebbsegek a jugoszlav szocialista kozosseg alkoto reszeve valtak«. A hatarozatok részletesebben foglalkoznak a kétnyelviség elvének megvalo- sitasaval nem csak a kil6nb6z6 szervek és intézetek elotti eljarasban hanem az oktatasban is. Foglalkoznak a nemzeti kisebbegek kulturaja čs muveszete kčrde- 42 F. Hajos: A nemzetisčgek jogi helyzete seivel, a kisebbségi sajto problemdival és egyeb jelentos kerdessel. A dokumen- tum sokoldaluassaga es gazdag tartalma miatt meg ma is igen idoszerii a nem- zetisegi jogok fejlodese čs megvalositasa teren. A part tovabbi dokumentumaiban is folyamatosan foglalkozik a nemzetisegi kerdesekkel az elfogadott elvi — politikai allaspontokbdi kiindulva. A Szloven Komunistak Szovetsegenek utols0, VIII. kongresszusan elfogadott hatarozatok is reszletesebben foglalkoznak a nemzetisegi kerdessel. A Szloven Komunistak Szovetsege kovetkezetesen tamagatja a nemzetisegi egyenjugusagot. Az olasz és magyar nemzetiségek alkotmanyos helyzetének megvalositasa altal a két nemzetiség mint tarsadalmunk gazdagodasanak és a szomszédos nemzetek és orszagok k6zétti joszomszédi kapcsolatok tényezdje erésddik. A tobbségi nemzet koteles biztositan sokoldalu fejlodesiuket es kulon jogaik megvalositasat, mint sajat fejlodesenek es szabadsaganak elvalaszthatatlan elemet. A Dolgoz6 Nép Szocialista Sz6vetsége K6ztarsasagi Valasztmanya is doku- mentjaiban azonos elvi allaspontokbol kiindulva kovetkezetesen foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel és a nemzetisegi jogok megvalositasaval. Az 1946 januar 31-i els6 szévetsegi alkotmany megerositette a part doku- mentumaiban és a Jugoslav Nepfelszabadito Antifasiszta Tanacs Il. ulesszakan lefeketetett allaspontokat a nemzetiségek helyzetérdl. Az alkotmany 13. szakasza meghatarozza, hogy a nemzeti kisebbsegek a Jugoszlav Szovetsegi Nepkoztar- sasagban kulturalis fejlodesuk es szabad nyelvnasznalatuk jogat es vedelmet elvezik. Az 1963. evi szovetsegi alkotmany 41. es 43. szakaszaban mar bovebben foglalkozik a nemzetisegek helyzetevel. Az alkotmany eloszor hasznalja a »nem- zetiseg« terminust az addigi »kisebbseg« helyett. Az emlitett alkotmanyos hata- rozatok elsGsorban Aaltalanos rendelkezéseket tartalmaznak a nemzetisegek egyenjogusagarol, tovabba foglolkoznak a nemzetisegek iskolaztatasaval es uta- sitjak a koztarsasagokat, hogy alkotmanyaikban es torvenyeikben reszletesebben rendezzek az egyes koztarsasagokban elo nemzetisegek helyzetet és jogait. Az 1976-tčl 1971-ig elfogadott alkotmanyfuggelekekben is tovabb fejlodnek a nemzetisegi jogok. Ezek kozil ki kell emelni a XIX., XX., XXI., XXV. es XLI. fiig- gelekeket. Az 1974. evi szovetsegi alkotmany nemzetisegekre vonatkozo rendelkezesei, kulonosen a 170. es 171. szakasza, meg reszletesebben foglalkoznak a jogok meghatarozasaval. Az alkotmanyos jogok serelme, a nemzetisegi jogegyenlotlen- ség hirdetése és érvenyesitése vagy nemzeti gyulolet es turelmetlenseg szitasa alkotmanyellenes és biintetend6. A nemzetisegek tagjai az allami es kozmegpbi- zatast vegzo szervek elčiti eljarasban anyanyelviket es irasukat hasznalhatjak. Tovabba minden koztarsasag illetve autonom tartomany teruleten anyanyelvu oktatashoz van joguk. A Szloven Nepkoztarsasag els6 elkotmanyat 1947-ben hoztak meg; az elso koztarsosagi alkotmany nemzetisegekre vonatkozo hatarozatai lenyegukben azo- nosak a szovetsegi alkotmany hatarozataival. Az alkotmany a mar eddig ismert čes hagyomanyos kisebbsegi jogi vedelem kereteben biztositja a Szlovén Ne- pkoztarsasag teruleten elo nemzeti kisebbsegek jogat kulturalis fejlodesukhoz és anyanyelvik hasznalatahoz. Az alkotmany kifejezetten elvi és altalanos rendel- kezéseket tartalmaz, amelyek mas, alacsonyabb rendu eléirasokban nem voltak reszletezve. A Szloven Szocialista Koztarsasag 1963. evi alkotmanya jelentos fordulatot jelent a koztarsasagban él6 nemzetiségek jogainak és helyzetének alkotmanyos és altalanos rendezésében. Az alkotmany hatarozataiban kovetkezetesen eleget Razprave in gradivo, Ljubljana, december 1979, št. 9—10 43 tesz a szovetsegi alkotmany a koztarsasag teruleten elo nemzetisegek helyzetenek reszletes rendelkezeseire vonatkoz0o utalasanak. A Szloven Szocialista Koztar- sasag 1963. avi alkotmanya is eloszor hasznalja a »nemzetiség« terminust, az 1963. evi szovetsegi alkotmanyhoz hasonloan. A »nemzetiseg« terminus bevezetese ugy a szovetsegi, mint a koztarsasagi alkotmanyban nem csak formalis jellegi, hanem a gyakorlatban megvalosult nemzetisegi egyenjogusag fokanak, amelynek az eddigi »kisebbség« terminus mar nem felelt meg, jogi terminusban valo megnyilvanulasa. Az alkotmany 76-ik szakaszaban a szabad nyelvhasznalatot, a kultura fejleszteset es e célbdl in- tezmenyek alapitasat, valamint mas alkotmanyos jogok gyakorlasat csak azoknak a nemzetisegeknek biztositja, amelyek »nemzeti kisebbségek«. Hogy miért csak azoknak a nemzetisegeknek biztositottak a kulon jogok, amely »nemzeti kisebb- seg«, kitunik, az alkotmany kovetkezo 77-ik szakaszabol, amely szerint a Szloven SzK biztositja a Syloven SzK teruleten elo olasz illetve magyar nemzetisegnek az egyenjogusagat es a sokoldalu fejlodes es elorehaladas lehetoseget. A kilon jogok ezek szerint csak az oslakos nemzetisegi lakossag reszere biztositottak. Az alkotmany eloszor emliti meg nevszerint az olasz es magyar nemzetiséget. Az alkotmany 77. szakaszaban van lefektetve a ketnyelvuseg alapjainak alkotmanyos alapkove a Szloven Szocialista Koztarsasagban. Az emlitett szakasz meghatarozza, hogy »azokon a teruleteken, ahol a szloven nemzetisegu polga- rokon kivul olasz illetve magyar nemzetisegu polgarok is elnek, az olasz és a magyar : nyelv egyenrangu a szloven nyelvvel«. A ketnyelvuseg lenyege abban van, hogy nemcsak az olasz illetve a magyar nemzetiségu polgarnak van joga a koz — es tarsadalmi eletben anyanyelve hasznalatara, hanem hogy a ket nemzetisegi nyelv a nemzetisegileg vegyesen lakott terileteken egyenjogu a szloven nyelvvel, szdval a szloven nyelvvel parhuzamosan hivatalos nyelv. Ezen alkotmanyos rendelkezes reszletes feldolgozasa a koztarsasag torvenyeire es a kozsegi statutumokra volt bizva. Az alkotmany biztositja a nemzetiseg nyelven valo aktatast a nemzeti- segi iskolakban. E hatarozat alapjan hozott kétnyelvi elemi iskolakrdi szolo torvennyel kapcsolatban indult az ismert alkotmanyos per a Szloven Szocialista Koztarsasag Alkotmanyvedo Birosaganal, amelyrdl a kesčbbiek soran lesz bovebben szo. Vegul az alkotmanyos rendelkezesek értelmében a Szlovén Szocialista Koztarsasag gondoskodik az olasz es a magyar sajto es radio, kulturalis-muve- Iodesi tevékenység fejlesztéséré! és e celra biztositja a szukseges segitseget. Lendva es Muraszombat kozsčgek 1964-ben elfogadott statutumai az alkot- manyos rendelkezčseknek eleget teve bovebben foglalkoznak a nemzetisegileg vegyes teriileteken é6l6 magyar nemzetiség jogainak és helyzetének szabalyoza- saval. Annak ellenére, hogy a két kézségben él6 magyar nemzetiségnek lénye- gében ugyanazok a jogok vannak biztositva érdekes megemliteni, hogy a ket statutum kilénb6z6 modszerrel, szabalyozza a nemzetiségi jogokat. Mikézben a muraszombati statutum a nemzetisegi jogokat egy kulon fejezetben hatarozza meg, a lendvai statutum az egyes fejezetek vagyis szakaszok keretében teszi ezt. Mindkét statutum atvette az alkotmanyos hatarozatokat a magyar nyelv egyenjo- gusagarol. Kiilon szakaszokban hatarozzak meg a kézség nemzetisegileg vegyes (kétnyelvi) teriletet, mivel a nyelvi egyenjogusagrol sz0lo hatarozatok csak ezekre a teruletekre vonatkoznak. A ketnyelvi terillet meghatarozasanal nem jelentkeztek kilénleges nehézse- gek. Az alkotmanyos elvek alapjan az egyedili dént6 szempont az déslakossaghoz valo hovatartozas volt. A nemzetisegi lakossaég szama és aranya az egyes tele- pulésekben egyaltalan nem volt donté korilmény. 44 F. Hajés: A nemzetiségek jogi helyzete A lendvai statutumnak tobb konkret hatarozata szabalyozza a kétnyelvU ugykezelést, de mindkét statutum elrendeli, hogy azokat a munkahelyeket, ame- lyeken a dolgoz6k munkajuk kézben polgarokkal keriilnek érintkezésbe, ugy kell szisztemizalni és szabalyként betdlteni, hogy a szlovén és a magyar nyelv tudasa is kételez6. Tovabba mindkét statutum elrendeli a kétnyelvi Urlapok és nyomtat- včonyok hasznalatat, a ketnyelvu nyilvanos feliratok alkalmazasat, es a kepviselo- testilet dltalanos aktusainak ket nyelven valo kozzštetelet. A muraszombati sta- tutum kil6n hatarozataban foglalkozik a valaszt6k gylléseinek, Unnepségeknek, a tomeggyuleseknek a ketnyelvusegevel es a ketnyelvu pecsetek es belyegzok hasznalataval a ketnyelvii ugykezelčs soran, a lendvai statutum pedig elrendeli, hogy a kčpviselč-testiilet magyar nemzetisegu tagjai magyar nyelven kapjak az ilések anyagat, a szavazasi és a referendum — lapok ketnyelvuseget, a jogse- gély biztositasat magyar nyelven és az osszes hirdetmčny, kozlemeny, kiadvany kétnyelviségét. Igen jelent6s hatarozata a lendvai statutumnak, amely szerint biztositani kell mindkét nemzetiseg kepviseletet a kozsegi kepviselo-testuletben. A ketnyelvii oktatasrol a lendvai statutum sokkal bčvebben rendelkezik, mint a muraszombati. A statutum atvette a ketnyelvui iskolakrol szolo torveny tobb hatarozatat, mint peldaul a tantervekre vonatkozo hatarozatot, amely szerint a tantervekben figyelembe kell venni a magyar nep kulturajanak sajatossagait es nem szabad zavarni a tanulok nemzeti érzését, s hogy a kétnyelvu iskola meg- szuntetese eseteben a tanuloknak biztositani kell a ketnyelvu oktatas folytatasat. A ketnyelvi teruleten levo kozep-es szakiskolaban a magyar nyelv tantargy lehet. Az egyeduli kozep-es szakiskola a ketnyelvu teruleten Lendvan volt és ezért e hatarozat nem volt kielégit6, hiszen a ketnyelvii iskolakbol a legtobb tanulo a muraszombati kozsegben folytatta tanulmanyait. Amint a késoébbiekbol kideril, a muraszombati statutumnak erre vonatkozo hatarozatai nem voltak. A kozepiskolakban az 1976/77-es tanevben bevezettek a magyar nyelv oktarasat, a ketnyelvu teruleten kiviil levo kozepiskolakban is, amelyeket a ketnyelvu elemi iskolakat vegzett tanulok latogatnak, de a kozsegi statutumok e kérdést még nem szabalyoztak. A muraszombati statutum a ketnyelvu oktatassal kapcsolatban csak a meg- felela torvenyre hivatkozva biztositja a ketnyelvii oktatast a torvenyben meghata- rozott iskolakban. Az iskola elotti nevelessel kapcsolatban elrendeli az ovodak letesiteset a nemzetisegileg vegyes teruleteken és a lendvai statutummal hasonlo hatarozatot tartalmaz. A ketnyelvu ugykezelessel kapcsolatban meg kell allapitani, hogy a kozsegi statutumok elfogadasa elott mar napvilagot latott néhany, erre vonatkozo ideigle- nes utasitas. Az els6k kozott a koztarsasagi koltsegvetesi es kozigazgatasi titkarsag bocsatott ki ideiglenes utasitast a ketnyelvu teruleteken mukodo kozsegi es jarasi igazgatasi szervek tevekenysegerol (1963 dec. 9-en), valamint a koztar- sasagi kihagasokat elbiralo tanacs a kihagasok elbiralasdr6l a ketnyelvii teriileten (1963 dec. 4-én), tovabba a koztarsasagi igazsagugyi titkarsag a birosagok elotti ketnyelvu eljarasrol. Mar az emlitett utasitasok tartalmaztak a kesobbi statutaris rendelkezést a munkahelyek mindket nyelvet beszčič dolgozokkal valo fokozatos betolteserči, ahol ez azonnal nem volna lehetseges. Az eljaras soran mindket nyelv egyenrangu és ezért a nyomtatvanyok, Urlapok kétnyelviiek. A felek nemze- tiségét az eljaras soran nem 4llapitjak meg, hanem az eljaras azon a nyelven folyik, amelyet a fel hasznal, es ezen a nyelven kesziilnek a jegyzakonyvek es adjak ki a végzéseket és egyéb hatarozatokat. Az eljaras szobeli és irasbeli resze kétnyelvu. A nemzetiségileg vegyes teriileten a feliratok, utjelz6 tablak és bély- egz6k szinten ketnyelviiek. A ketnyelvii eljaras miatt felmeriilt koitsečgek a felet nem terhelhetik. Razprave in gradivo, Ljubljana, december 1979, ši. 3—10 45 A kštnyelvu eljarast ezutan az 1965 februar 25-en kozzetett altalanos illete- kessegu birosagokrol sz0lO torveny szabalyozza. A torveny 6. szakaszaban elren- deli, hogy azokan a nemzetisegileg vegyes teruleteken, amelyeken az olasz illetve a magyar nemzetiseg tagjai elnek, az olasz illetve a magyar nyelv a birosagi eljaras soran egyenrangu a szloven nyelvvel. A ketnyelvu eljarast reszletesebben a birosagi ugyrendi szabalyzat rendezi. 1966 junius 2-an kiadtak e szabalyzat tervezetet, amelyben nehany modositassal atvettek a megfelel6 ideiglenes utasi- tasok rendelkezeseit. Ezenkiviil az 1964-ben elfogadott koztarsasagi pecsetekrčli szolo torveny 2. szakaszanak 3. bekezdeseben elrendeli a ketnyelvu pecsetek alkalmazasat a nemzetiségileg vegyes teruleteken. Mivel sok volt a kétnyelvi eljarasra és altalaban a kétnyelvuség bevezetésére vonatkozo hatarozat, ezenkivul az ideiglenes utasitasok tartosabb ideig valo hasznalata miatt, mivel nemvoltak allando jellegii el6irasokkal felvalta, ez idoben merult fel az elképzelés, hogy mindezeket a kerdeseket egy egyseges koztarsa- sagi torvényben kellene szabalyozni. Az eddigi gyakoriat megcafolta az elképzelés megvalositasanak lehetosčget, hiszen az uj, 1974-ben elfogadott alkotmany meg- hozasa utan egyes jogi teruletet szabalyozo torvenyek is tartalmazzak a ketnyelvi eljarasra vonatkozo rendelkezeseket. A ketnyelvi eljaras gyakorlati megvalositasa teren igen jelentos čs črdekes a Szlovén Szocialista Koztarsasag Legfelsobb Birosaganak vegzese, amelyet a Szloven Szocialista Koztarsasag ugyeszenek torvenyessegi ovasa alapjan foly- tatott eljarasaban fogadott el. A végzés hatalyon kiviil helyezte a koperi es pirani birosagok donteseit, mivel az olasz nemzetisegu fel eseteben a birosagok nem tartottak be a ketnyelvu eljarasra vonatkozo hatalyos elčirasokat. Hivatkozva a Szovetsegi alkotmany 41. es 43. szakaszara, a koztarsasagi alkotmany 74-t6l 77-ig terjed6 szakaszaira, az Altalanos illetekessegu birosagokrol szolo torveny 6. szakaszara, az emlitett ideiglenes utasitasokra es a kozsegi statutumokra, a bi- rosag hatarozataban, megallapitotta, hogy ha a nemzetisegileg vegyes teriileteken a birosagi eljarasban olasz illetve magyar nemzetisčgu fel vesz reszt, az eljarast ket nyelven kell vezetni es a birosagi vegzeseket is ket nyelven kell kezbesiteni a feleknek, kivéve az esetet, ha a fel e jogarol kimondottan lemondott. Ezen elv sertese a polgari eljaras lenyeges serelmet jelenti. A ketnyelvi oktatast Muravidek nemzetisčgileg vegyes teriletein fokozatosan, az 1959/60-as tanevben kezdtek bevezetni. Addig kulonvalasztott szloven es magyar iskolakon folyt az oktatas ami az adott helyzetben igen meggyorsitotta a beolvadasi folyamatot. A magyar nemzetisegi tanulok mind nagyobb szamban iratkoztak be a szloven iskolakba. A kozsegi es koztarsasagi tarsadalmi-politikai szervezetek allasfoglalasai alapjan e folyamatot csak egy olyan iskola letesite- sevel lehet eredmenyesen megakadalyozni, amely elésegiti a sziovén és a magyar - tanulok kozeledeset, baratsagat es testveriseget, amely mindenki szamara eltfo- gadhatobb lesz, amely szavatolja a magyar nemzetiseg beolvadasi folyamatanak megakadalyozasat es amely teljes lehetoseget biztosit a nemzetiseg fejlodesehez. E kovetelmenyeknek Muravidéken csak a ketnyelvi iskola tehetett eleget. Az els6 évben az oktatas fokozatos bevezetese megfelelo torvenyes elčiras nelkil tortent. Az elsč ketnyelvu iskolakrol sz0ol0 torvenyt 1962-ben hoztak meg. A torvenyt 1965-ben modositottak és a mai szovegben 1972-ben fogadtak el. Az 1972. evi torvenymodositas a Szloven Alkotmanyvedč Birosag 1970. evi hatarozata alapjan tortent. 1969-ben Lendva kozseg 681 pogara alkotmanyos pert kezdemenyezett a Szloven Alkotmanyvedo Birosag elott, mivel velemenytik szerint a ketnyelvii iskolakrol sz0l6 térvény nem volt 6sszhangban a Szlovén Szocialista Koztarsasag alkotmanyaval. Az 1970. junius 30-an elfogadott hatdrozataban a 46 F. Hajos: A nemzetisegek jogi helyzete birésag megallapitotta, hogy az emlitett torveny nincs ellentetben a Szloven Szocialista K6ztarsasag alkotmanyaval és az eljarast megszintette. Az Alkot- manyvéd6 Birésag a Szlovén Szocialista Kéztarsasag Képviseléhazanak is kdzve- titette a ketnyelvii iskolakra vonatkozo velemenyet es javaslatait. A javaslatok kesobb a torvenymodositas es egyeb hatarozatok es torekvesek alapjaul szolgaltak. Szukseges kiemelni, hogy az Alkotmanyvedč Birosag a ketnyelvii ovodak es elemi-iskolak kader es penzugyi problemak megoldasara tett javaslatain kivil javasolja a megfelel6 kétnyelvi, illetve kisebbségi iskolak, azaz tagozatok mega- lakitasa lehetosegenek mielobbi tanulmanyozasat es a nemzetiségileg vegyes teriileten a magyar nyelv kotelezč oktatasat, a szloven szak-es kozepiskolakon. Az alkotmanyos per utan koztarsasagi szinten egy szakscoportot letesi- tettek, amely minden szempontbol tanulmanyozta a kétnyelvi oktatast. A tanul- manyozas eredményei alapjan megfelel6en atszervezték a ketnyelvu oktatast. Az 1972. evi torveny kimondottan ketnyelvu iskolakrol beszel es igy kizarja egy, az emlitett perhez hasonlo per inditvanyozasanak lehetoseget. A ketnyelvii okta- tas celja az altalanos nevelesi-oktatasi cel mellett a torveny ertelmeben kiulonosen az olasz, illetve a magyar nemzetiség fejlesztese, nemzetisegi kulturajuk es anyanemzetuk kulturajanak megismerese, anyanyelvuk egyenjogu hasznalata a tobbi jugoszlav nepek és nemzetiségek nyelve mellett és a neveld-oktatasi inte- zetekben valo oly viszonyok kialakitasa, amelyekben az olasz, illetve a magyar nemzetiseg a szomszedos nepek es orszagok barati egyuttmukodesečnek tenye- zčje es a nemzetkozi egyiutteles serkentčje. A ketnyelvu iskolakban ezt az okta- tast ugy kell megszervezni, hogy a tanulok elsčsorban sajat anyanyelvuket ismerik meg és a masik nemzetisén nyelvét is megismerik, valamint hogy mindkét nemzet torténelmének és kulturajanak lényegesebb adatait is megismerjék. A tantervben figyelembe kell venni a nemzetisegi kultura jellegzetessegeit čs nem serthetok a tanulok nemzetisegi erzelmei. A torveny ezenkiviil rendelkezik a ketnyelvu iskolak penzeleserčl es biztositja a koztarsasag 50 szazalékos anyagi hozzajarulasat vagyis a tobblet kiadasok fedezeset mind ezen intezetek tevekenysegehez, mind beruhazasi koltsegeihez. Annak allenére, hogy lényegében az eddigi alkotmanyos rendelkezeseket is tartalmazza, az 1974-ben hozott Szlovén Szocialista Koztarsasag alkotmanya uj rendelkezeseivel ketsegkivul a legnagyobb lepest jelenti a Szloveniaban elo magyar, illetve olasz nemzetiség jogi helyzetének szabalyozasaban. Az alkotmany mar els6 szakaszaban a Szlovén Szocialista Koztarsasagot mint a szloven nep, az olasz es a magyar nemzetiseg szocialista onigazgatasu, demokratikus kozos- ségét hatarozza meg. A masodik szakasz felsorolja a koztarsasag fo feladatai kozott az olasz és a magyar nemzetiseg nemzetisegi jellegenek vedelmet, hely- zete biztositasat és egyenjogusaganak megvalositasat, valamint sokoldalu fejl6- desik serkenteset. Az alkotmany 314-ik szakasza 2. bekezdesenek 9-ik pontja azonos szovegel tartalmaz. E szakasz meghatarozza, mely kérdéseket intéz a Szlovén Szocialista Koztarsasag alkotmanyban €s torvenyekben meghatarozott jogai es kotelessegei kereteben a koztarsasagi szervek altal. A Szloven SzK Kepviselčhaza az alkotmany 370-ik szakasza hatarozata ertel- meben uj szervet kap: Nemzetisčgi Bizottsagot, amely megtargyalja az olasz illetve magyar nemzetiség jellegével, helyzetével, jogaival és fejlodesi lehetosegeivel kapcsolatos kérdéseket. A bizottsag egyenlo szamu szlovén, olasz és magyar nemzetisegu tagbol all. A Nemzetiségi Bizottsag a Szlovén Socialista Koztarsa- sagban él6 magyar és olasz nemzetiség javaslatara volt az uj alkotmannyal me- galakitva. Mindkét nemzetiség igen aktivan reszt vett az alkotmanytervezetrči Razprave In gradivo, Ljubljana, december 1979, št. 9—10 47 folyo nyilvanos vitaban 6s javaslataik egyik eredmenye e bizottsag megalakitasa volt. A Bizottsag kesčobbi munkajaval 8s tevekenysegevel eleget tett a nemzeti- segek varakozasainak. Ahogy ez a Bizottsag beszammolojabol, amelyet a Képvi- selo-haz tanacsai is jovahagytak kitiinik, a Nemzetisegi Bizottsag megyvitatott és megtargyalt minden jelentosebb kerdest a ket nemzetiseget illet6en és megfeleld javaslatokat tett a Szloven SzK Képviseléhaza és mas illetékes szervek fele. Tébbek k6z6tt eldkészitette a beszamolojat amelynek alapjan a Képviseléhaz Tanacsai elfogadtak allaspontjait, javaslatait és hatarozatait a Szloven Szocialista Kéztarsasagban él6 olasz és magyar nemzetisegek kilon jogainak megvalosi-' tasarol. A 190-ik szakasz hasonlo Nemzetisegi Bizottsagok megalakitasat szabalyozza a nemzetisegileg vegyes teruleteken mukdodo kozsegi kepviselč-testuleteknel. E bizottsagok is megalakultak, de nem mindenutt vegeztek oly eredmenyesen alkotmanyos es statutaris feladataikat, mint a koztarsasagi Képvisel6haz Nemze- tisegi Bizottsaga. A nemzetisegileg vegyes teruleteken az alkotmany 157-ik szakaszanak 3. be- kezdese ertelmeben, biztositani kell az olasz illetve magyar nemzetiseg megfelelč kepviseletet a kuldottsegekben. A valasztasokrol čs a kepviseld-testuletekbe valo delegalasrol szolo torveny 45. szakasza 2. bekezdese azonos hatarozatot tartal- maz. A kozsegi statutumok is atveszik a fenti alkotmanyos rendelkezest. Annak ellenére, hogy a valasztasokrol szolo torveny semmi formalis kulcs-rendszert nem lat elo, amelynek alapjan biztositani lehetne a nemzetiseg megfelel6 képvi- seletet a kuldottsegekben, a szloveniai magyarok a kuldottsegekben a ketszeres- valasztasok alkalmaval uz uj alkotmany meghozasa utan a lakossag aranyaval čoszhangban voltak kepviselve. Ez a teny a Dolgozo Nep Szocialista Szovetsége a torveny hatarozatai ertelmeben vegzett politikai akcija eredmenyekent értékel- hetč a jelolesi eljarasban. A kozsegekben a magyar nemzetiseg tagjai legmaga- sabb vezeto tisztsegeket is toltenek be. Az 1974-ik evi koztarsasagi alkotmany legjelentčsebb ujdonsaga pedig ketse- gen kivil a kulon fejezet, amelyben az alkotmany 250-ik es 251-ik szakaszaiban az olasz illetve magyar nemzetiseg es tagjai kulon jogaival foglalkozik. Mar e fejezet cime is megmondja, hogy az alkotmany a kilon jogokat es vedelmet a nemzeti- ségnek, mint csoportnak és tagjainak, mint egyéneknek biztositja. Az u. n. kulon jogok alatt pedig az alkotmany azokat a jogokat hatarozza meg ,amelyek a nem- zetiségeknek és tagjainak az altalanos, munkabol eredo jogokon kiviil, amelyek minden polgarnak es dolgozonak biztositottak, kulon vannak biztositva. Ezek kozul ki kel emelni a sajat anyanyelvik szabad hasznalatat, sajat nemzetiségi kulturajuk kifejezését és fejleszteset es e celbol szervezetek alapitasat čs nem- zetisegi szimbolumaik szabad hasznalatat. A nyelvi egyenjogusagrol az alkotmany hasonlčan rendelkezik, mint az eze- lotti alkotmany. Az eddigi hatarozatoknal sokkal bévebbek és részletesebbek az anyanyelven valo nevelesre es oktatasra vonatkozo hatarozatok. Az alkotmany kil6n biztositja a Szloven SzK gondjat es tamagatasat a nem- zetiségi kaderek képesitésénél. Tovabba tamagatja az olasz illetve magyar nem- zetiseg kozotti, és anyaorszagaikkal valo kapcsolatok fejleszteset. A nemzetisegi jogok reszletesebb feldolgozasat az alkotmany torvčnyekre, koszegi statutumokra és a tarsult munka szervezeteinek és mas Gnigazgatasi szervezet és kozosseg altalanos aktusaira bizza. Az alkotmany I. alapelvének megvalésitasa érdekében, amely szerint az olasz és magyar nemzetiségii dolgozok és polgarok alkotmanyos jogaikat olyképpen valositjak meg, hogy mindenttt a tobbi dolgozoval és polgarral egyenranguan 48 F, Hajés: A nemzetiségek jog! helyzete kapcsolodnak be az 6nigazgatasi szocialista viszonyokba és az dnigazgatasi donteshozatalba, az alkotmany 251-ik szakaszaban lehetove teszi az olasz illetve magyar nemzetiseg tagjainak, hogy a nemzetisegileg vegyes kozsegekben muve- lédési és kulturalis onigazgatasi črdekkozossegeket alakithatnak. Az erdekkozos- seg a kulon jogok fejlesztésével es megvalositasaval foglalkozik. A Szloven Szocialista Koztarsasagban elo magyar nemzetisegnek az uj alkotmany meghoza- saig nem volt sajat szervezete. Ezert az onigazgatasi erdekkozosseg megalaki- tasanak lehetosege annal inkabb jelentos volt szamara. 1975. marciusaban mega- kozsegben. Az črdekkozosčgek lehetovč tették a magyar nemzetiseg reszvetelet az Onigazgatasi dontéshozatalban kulon jogaikat illetčen, mivel az alkotmany a nemzetisčgi črdekkozossčgek a kozsčgi statutum es az onigazgatasi erdekkozos- segek onigazgatasi aktusai hatarozataival osszhangban a kozsegi kepviselo-testi- let illetekes tanacsaval illetve a megfelelo onigazgatasi erdekkozossegekkel egyenjoguan dontenek. A kilon jogok kčzil ki kell emelni az anyanemzettel valo kulturalis kapesola- tok fejlesztésének biztositasat és tamogatasat és kiiléndésen a miivelédési és kul- turalis Onigazgatasi erdekkozossegek alakitasanak lehetoseget a nemzetisegi kultura, az anyanyelven valo oktatas es nevelčs, a nemzetisegi sajto es nyilvanos tajékoztatas mas eszkozeinek, valamint a konyvkiadas čs az anyanemzettel valo kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az 1974-ben elfogadott statutumok Lendava és Muraszombat kdzségekben szinten az eddiginel reszletesebben rendezik a magyar nemzetiség helyzetét és jogait. A ket kozsegi statutum kiilon fejezetebe foglalt, a nemzetisegi jogokra vonatkozo hatarozatai ez alkalommal majdnem teljesen azonossak azzal, hogy a lendvai statutum ezenkiviil meg egyes fejezeteiben is rendelkezik a nemzetisegi jogokrol mint példaul a tarsadalmi-politikai szervezetekrél, a nevelesrol es okta- tasrol, a kulturarol és mivelédésrél és a kézségkézi egylttmiikdédésrol szol6 fejezetekben. A kil6n jogokat szabalyozo fejezet elsosorban a nyelvi egyenjo- gusagrol rendelkezik a nemzetisegileg vegyes teruleten. Tobb és részletesebb a ketnyelvii eljarasra vonatkozo hatarozat, mint az eddigi statutumokban. A statu- tum biztositja a nemzetiségi képviseletet a kuldottsegekben, a vegrehajto ta- naesban es a kepviselo-testuletben. A kozsegi nemzetisegi bizottsag osszetetelet kul6n szakasz szabalyozza. A statutum nem részletezi az alkotmany nemzetiségi Oonigazgatasi erdekkozossegekre vonatkozo hatarozatait, egyediil azokat a kerde- seket sorolja fel, amelyekrol az erdekkozosseg kozgyulese mint egyenjogu tanacs targyal és dont a kozsegi kepviselč-testiilettel. Utasitja a megfelelč onigazgatasi erdekkozessegeket, hogy alapszabalyaikban biztositsak a nemzetisegi črdekkos- seggel valo kozremudodšsst. Szukseges megemliteni, hogy az eddigi gyakorlatban a lendvai čs muraszom- csak egy izben dontott a kozsegi kepviselo-testiilet negyedik tanacsakent, meg pedig a magyar nemzetiség alkotmanyos és statutaris joga es helyzete megvalosi- tasarol. Mivel az altalanos jogokrol a nemzetisegnek, amely megfelelčen van kepviselve minden kildottsegben, lehetosege vam donteni minden forumon és az erdekkozosseg csak a kiulon jogokrol dont, ez az allapot kielegito. Az elokeszu- letben levo kozsegi statutumnak modositasai pedig reszletesebben hatarozzak majd meg azokat a kerdeseket, amelyekrčl kozossen kell donteni. A nemzetisegi črdekkozosseg programjat vegrehajto u. n. megfelelo erdekko- zossegek dnigazgatasi aktusaiban nem tettek teljes mertekben eleget a kozsegi statutum utalasanak, hogy biztositjak a nemzetisegi erdekkozosseggel valo koz- remiikodest. Szabaly-szerint egy altalanos hatarozattal rendezik e kozremuko- a Razprave in gradivo, Ljubljana, december 1979, št. 9—10 49 dest, amely a kdzremukodes konkret formdinak felsorolasa hianyaban sokszor akadalyt jelent ezen elv megvalosulasanal. E teruleten az eddig szerzett tapaszta- latok alapjan tobb es reszletesebb hatarozatot volna szukseges az u. n. megfelel6 donigazgatasi črdekkozossegek altalanos aktusaiba bevezetni. Az uj alkotmany meghozasa utan a nyelvi egyenjogusagrol tobb uj torveny rendelkezik. Az onigazgatasi birosagokrol sz6lO torveny elrendeli a kétnyelvi eljaras alkalmazasat a nemzetiségileg vegyes teriileteken. Hasonlé hatarozata van a rendes birosagokrol szolo torvénynek. A torvény elrendeli az eljaras szobeli es irasbeli ketnyelvuseget. Ketnyelvii eljarast akkor kell vezetni, ha a fel olasz, illetve magyar nyelvet hasznal. A birosag elnokenek kotelessege gondoskodni a ketnyelvu eljaras torvenves alkalmazasarol. Az eljarast reszletesebben a birosag ugyrendi szabalyzatanak kell meghatarozni. A kdziigyészségekré| szdl6 térvény is elrendeli, hogy a térvénnyel vagy statummal meghatarozott nemzetisegileg vegyes terileteken az ugyeszeg az eljaras soran kételes alkalmazni a magyar, iletve az olasz nyelvet. Erdekes megallapitani, hogy az emlitett torvenyek, es a birosagi ugyrendi szabalyzat is a Szloven Szocialista Koztarsasag nemzetisčgileg vegyes teriletein a birosagi eljarasban is eredeti ketnyelviiseget vezetnek be, amely meghaladja a biuntetč eljaras 5 tol 8-ig, polgari eljaras 102-t6l 105-ig es kozigazgatasi eljards 15-ik szakaszainak nyelvi egyenjogusagr6l sz6lo hatarozataiban biztositott jogo- kat. A birosagi ugyrendi szabalyzat az emlitett ideiglenes utasitasoknal sokkal reszletesebben es kovetkezetesebben szabalyozza a ketnyelviu eljarast. Tovabba az oktatasugyi kozossegekrčl szolo torveny 10. szakasza 2. bekez- dese 18. pontja is szabalyozza a Szlovčen Szocialista Koztarsasagban elo magyar es olasz nemzetisečg oktatasugyi tevčkenysegenek serkenteset. A kulturkozossegek- rol szolo torveny 8. szakaszanak 9-ik čs 10-ik pontja szerint e kozossegek is serkentik a magyar čs olasz nemzetiseg kulturtevekenyseget. A Szloven Szociali- sta Koztarsasag Kepviselohaza ugyrendi szabalyzata 12-ik, 176-ik és 177-ik szakasza szabalyozza a szlovéniaban él6 magyar és olasz nemzetiség kulddtteinek jogait a Képvisel6hazban, amelyek alapjan a nemzetisegi kuldotteknek kovetke- zetesen lehotoseguk van sajat anyanyelviikon felszolalni a koztarsasagi Kepvi- selohazban, és e lehetoseggel szabalyszerint élnek is. A Szlovén Szocialista Koztarsasag Bunteto Torvenye 60-ik es 113-ik szakaszaban az egyenjogusag se- relmét és Jugoszlav népek és nemzetiségek szégyenitését mint bincselekménye- ket hatarozza meg. Az alkotmanyos s egyéb nemzetiségi jogokra vonatkozé hatarozatok megva- lositasanal igen jelentos az 1976-os esztendč. A Dolgozo Nep Szocialista Szovet- sége ebben az evben igen szeles vitat szervezett a helyi kozossegektol kezdve egészen a kéztarsasagi forumokig, ahol a Dolgoz6 Nép Szocialista Szdvetsegenek Koztarsasagi Elnoksege, a Szloven Szocialista Koztarsasag Elnoksege es vegil a Kéztarsasagi Képvisel6haznak dsszes tanacsa is targyalt a nemzetisegek jogai és helyzete megvalésitasarél. A vita alapjan a Koztarsasagi Kepviselčhaz elfo- gadta az olasz, illetve a magyar nemzetiseg tagjai kiilon jogaira vonatkozo alla- spontjait, javaslatait čs hatarozatait. Az emlitett okmany tartalmaba nem bocsatkoz- va ketsegkiviil megallapithato, hogy megfelelčen tikrozi a magyar es az olasz nemzetiseg jogai megvalositasanak mai helyzetet es utmutatčul szolgal a jovo- beni munkahoz is. FORRASOK — VIRI 1. Ustava FLRJ (Ur. list FLRJ 10/46) 2. Ustavni zakon o temeljih družbene in politične ureditve FLRJ (Ur. list FLRJ 3/53) 3. Ustava SFRJ (Ur. list SFRJ 14/63) 50 F. Hajos: A nemzotisegek jogi helyzete . Ustavna dopolnila k zvezni ustavi št. I—VI, (Ur. list SFRJ 18/67) . Ustavna dopolnila k zvezni ustavi št. VII. —XIX. (Ur. list SFRJ 55/68) . Ustavna dopolnila k zvezni ustavi št. XX.—XLI!I, (Ur. list SFRJ 29/71) . Ustava SFRJ (Ur. list SFRJ 3/74) . Ustava LRS (Ur. list LRS 4/47) . Ustava SRS (Ur. list SRS 10/63) 10. Ustava SRS (Ur. list SRS 6/74) 11. Zakon o spremembah in dopolnitvah zakonika o kazenskem postopku (Ur. list SFRJ 50/67) 12. Zakon o pravdnem postopku (Ur. list SFRJ 4/77) 13. Zakon o upravnem postopku (Ur. list SFRJ 4/77) 14. Zakon o dvojezičnih šolah z italijanskim in madžarskim učnim jezikom in o dvo- jezičnih šolah v SRS (Ur. list SRS 13/62, 7/65 in 31/72) 15. Zakon o pečatih v SRS (Ur. list SRS 8/64) 16. Zakon o sodiščih splošne pristojnosti (Ur. list SRS 20/65) 17. Zakon o samoupravnih sodiščih (Ur. list SRS št. 10/77) 18. Zakon o rednih sodiščih (Ur. list št. 10/77) 19. Zakon o javnem tožilstvu (Ur. list SRS 10/77) 20. Stališča, priporočila in sklepi o uresničevanju posebnih pravic italijanske in madžar- ske narodnosti in njunih pripadnikov v SRS (Ur. list št. 11/77) 21. Zakon o volitvah in delegiranju v skupščine (Ur. list SRS 24/77) 22. Zakon o izobraževalnih skupnostih (Ur. list SRS št. 38/74) 23. Zakon o kulturnih skupnostih (Ur. list SRS 38/74) 24. Kazenski zakon SRS (Ur. list SRS 12/77) 25. Poslovnik Skupščine SR Slovenije (Ur. list SRS 21/75) 26. Odločba ustavnega sodišča SRS št. U 31/692 dne 30. 6. 1970 (Ur. list SRS 27/70) 27. Mnenje in predlogi ustavnega sodišča SRS o dvojezičnih šolah (U 31/69 z dne 30. 6. 1970) 28. Sklep vrhovnega sodišča SRS z dne 15.7.1966 št. Pzz 9/66 29. Statut občine Lendava (Uradni vestnik okraja Maribor 25/64) 30. Statut občine Murska Sobota (Uradni vestnik občine Maribor 22/64) 31. Statut občine Lendava (Uradne objave okraja Maribor 8/74) 32. Statut občine Murska Sobota (Uradne objave okraja Maribor 5/74) 33. Začasno navodilo republiškega senata za prekrške z dne 4. 12, 1963 34. Začasno navodilo republiškega sekretariata za proračun in občo upravo o dvoje- zičnem poslovanju upravnih organov na narodnostno mešanih območjih v SRS (9. 12. 1963 št. 03-4/63) 35. Začasno navodilo republiškega sekretariata za pravosodje o dvojezičnem poslo- vanju sodišč na narodnostno mešanih območjih v SRS (4. 2. 1964 št. Su .—L/64-1) 36. Sodni poslovnik za redna sodišča (Ur. |. SRS 26/78) OOnANS Povzetek PRAVNI POLOŽAJ NARODNOSTI V SR SLOVENIJI Pravna osnova enakopravnosti narodnosti v Jugoslaviji je v sklepih ll. zasedanja AVNOJA, ki zagotavljajo narodnostnim manjšinam v Jugoslaviji vse pravice. KPJ je že od vukovarskega kongresa 1920. leta naprej dosledno stala na stališču, da je vsem narodno- stnim manjšinam v Jugoslaviji potrebno zagotoviti enakopravnost in to stališče je izraženo tudi v kasnejših partijskih dokumentih. Med temi so posebno pomembni sklepi IK CK KPJ o narodnostnih manjšinah iz leta 1959. Ustava SR Slovenije iz leta 1947 podobno kakor prva zvezna ustava iz leta 1946 zago- tavlja tradicionalno pravno zaščito manjšin. Ustava SR Slovenije iz 1963 leta pa pomeni že znaten napredek pri ureditvi pravnega položaja manjšin. Ta ustava prvič uporablja termin »narodnost«, kar ni le formalnega pomena, ampak je tudi odraz stopnje uveljavljanja ena- kopravnosti narodnosti v vsakdanji praksi. Iz določila 76. člena ustave sledi v zvezi z določilom 77. člena, da so narodnostne pravice zagotovljene italijanski in madžarski na- rodnosti, ki živita na področju SR Slovenije kot avtohtono prebivalstvo. V tej ustavi so položeni tudi temelji dvojezičnosti v SR Sloveniji. Ustava določa enakopravnost sloven- skega jezika in jezika narodnosti na narodnostno mešanih območjih ter napotuje občinske statute, da to vprašanje podrobneje uredijo. Ustava ima tudi podrobnejša določila o izo- braževanju v jeziku narodnosti ter o skrbi za kulturno dejavnost ter informiranje narodnosti. Statuti občin Lendava in Murska Sobota iz leta 1974 podrobneje urejajo položaj madžar- ske narodnosti v navedenih občinah. Mursko-soboški statut ureja pravice in položaj madžarske narodnosti v posebnem poglavju, lendavski statut pa v posameznih ustreznih Razprave in gradivo, Ljubljana, december 1979, št. 9—10 si poglavjih in členih, Statuta določata narodnostno mešano (dvojezično) območje občin. Pri določanju dvojezičnih območij ni bilo težav, ker je bil edini kriterij avtohtonost, dočim število in razmerje prebivalstva sploh ni bilo upoštevano, Statuta sledeč napotilu ustave podrobneje urejata dvojezično poslovanje ter načine in oblike zagotovitve enakopravnosti obeh jezikov v javnem družbenem življenju. Oba statuta imata tudi več določil o dvojezičnih osnovnih šolah, lendavski statut pa o pouku madžarskega jezika v edini srednji strokovni šoli na narodnostno mešanem območju, ki se nahaja v Lendavi. Občini tudi v sedaj ve- ljavnih statutih nimata določil o pouku madžarskega jezika na srednjih in strokovnih šolah izven dvojezičnega območja, ki jih obiskujejo učenci dvojezičnih osnovnih šol, čeprav je v šolskem letu 1976/1977 na teh šolah uveden pouk madžarskega jezika. Še pred sprejetjem zgoraj omenjenih občinskih statutov pa so republiški sekretariat za proračun in občo upravo, republiški sekretariat za pravosodje in republiški senat za prekrške izdali začasna navodila o dvojezičnem poslovanju na narodnostno mešanih območjih. Ta navodila že vsebujejo kasnejša statutarna določila o zasedbi delovnih mest z dvojezičnimi kadri, o dvojezičnih tiskovinah, napisih in pečatih ter o dvojezičnosti zapisni- kov ter odločb. Po navodilih dodatni stroški dvojezičnega poslovanja strank ne bremenijo. Zakon o sodiščih splošne pristojnosti iz leta 1965 v 6. členu določa enakopravnost italijanskega oziroma madžarskega jezika v sodnih postopkih na narodnostno mešanem območju. Sodni poslovnik, ki naj bi po določilih zakona podrobneje uredil dvojezično poslovanje, povzema določila začasnih navodil. Tudi zakon o pečatih v SRS iz leta 1964 določa uporabo dvojezičnih pečatov na narodnostno mešanem območju. Za izvajanje dvojezičnega poslovanja v praksi je pomemben sklep Vrhovnega sodišča SRS iz leta 1966 v postopku za varstvo zakonitosti, s katerim so bile razveljavljene odločbe koprskega in piranskega sodišča zaradi bistvene kršitve določil pravdnega postopka, ker postopek ni bil voden dvojezično. Dvojezični pouk se je v Prekmurju pričel postopoma uvajati v letih 1959/60. Prvi zakon o dvojezičnih šolah je bil sprjet leta 1962, zakon je bil spremenjen leta 1965, v sedaj veljavnem besedilu pa je zakon sprejet leta 1972. V zvezi z dvojezičnim poukom je leta 1969 pred Ustavnim sodiščem SRS tekel ustavni spor o vprašanju ustavnosti dvojezičnih šol. Ustavno sodišče je odločilo, da zakon o dvojezičnih šolah ni v nasprotju z ustavo SR Slo- venije, ustavno sodišče pa je pripravilo tudi vrsto predlogov za nadaljnjo ureditev šolstva narodnosti. Brez dvoma ustava SR Slovenije iz leta 1974 pomeni največji korak pri ureditvi pravic in položaja narodnosti. Ustava že v 1. členu definira SR Slovenijo kot socialistično samoupravno demokratično skupnost delovnih ljudi in občanov, slovenskega naroda in ita- lijanske in madžarske narodnosti, svoje ustavne pravice pa občani italijanske in madžarske narodnosti uresničujejo po prvem temeljnem načelu ustave tako, da se povsod enakopravno z drugimi delovnimi ljudmi in občani vključujejo v samoupravne socialistične odnose in samoupravno odločanje. Ustava določa ustanovitev komisij za narodnosti pri republiški skupščini in pri občinskih skupščinah. Nadalje določa enako kakor zakon o volitvah in delegiranju v skupščine ter občinski statuti ustrezno zastopstvo narodnosti v delegacijah, kar se v praksi uresničuje. Posebne pravice narodnosti pa ustava določa v posebnem poglavju v 250. in 251. členu. Že iz naslova tega poglavja sledi, da so te pravice zagotov- ljene narodnosti kot celoti in tudi njenim pripadnikom. Med posebnimi pravicami so naj- pomembnejše enakopravnost jezika narodnosti na narodnostno mešanem območju, vzgoja in izobraževanje v materinem jeziku oziroma na dvojezičnih šolah, razvijanje kulturno- prosvetne dejavnosti, tiska, založništva, v ta namen možnost ustanavljanja lastnih organi- zacij, pravica do uporabe narodnostnih simbolov in razvijanje stikov z matičnim narodom. Najpomembnejša novost pa je možnost ustanavljanja samoupravnih interesnih skupnosti za prosveto in kulturo, ki skrbijo za razvijanje in uveljavitev posebnih pravic narodnosti in ki o teh vprašanjih v skladu z določili statuta občin in samoupravnih aktov ustreznih samoupravnih interesnih skupnosti enakopravno odločajo s pristojnim zborom občinske skupščine oziroma z ustreznimi samoupravnimi interesnimi skupnostmi. Statuta občin Lendava in Murska Sobota iz leta 1974 podrobneje in natančneje od določil dosedaj veljavnega statuta urejata položaj in pravice narodnosti. Po sprejetju nove ustave vrsta zakonov določa dvojezično poslovanje. Tako zakon o samoupravnih sodiščih, zakon o rednih sodiščih in zakon o javnem tožilstvu določajo dvo- jezični postopek na narodnostno mešanih območjih. V skladu z določilom zakona o rednih sodiščih način dvojezičnega poslovanja ureja sodni poslovnik. Novi sodni poslovnik v skla- du z določili citiranega zakona in smislom določil ustave SRS uvaja na dvojezičnem območju dvojezično poslovanje, v katerem imajo pripadniki narodnosti glede uporabe ma- terinega jezika in vodenje postopka v njihovem jeziku znatno širše pravice kot so pa zagotovljene v zakonu o pravdnem postopku, v zakonu o kazenskem postopku ter zakonu o upravnem postopku. s2 F. Hajés: A nemzetiségek jogi helyzete Nadalje urejajo pravice narodnosti tudi zakon o izobraževalni skupnosti in zakon o kulturni skupnosti, vsak na svojem področju. Kazenski zakon SR Slovenije določa kazniva dejanja kršitve enakopravnosti in sra- motitve narodov in narodnosti Jugoslavije z ustreznimi sankcijami. Na podlagi široke javne razprave v letu 1976 so zbori skupščine SRS 1977 leta spre- jeli stališča, priporočila in sklepe o uresničevanju posebnih pravic italijanske in madžarske narodnosti in njunih pripadnikov v SRS. Ta stališča, priporočila in sklepi so odraz dejan- skega stanja na področju uveljavljanja pravic narodnosti v SRS in seznam bodočih nalog na tem področju. Summary LEGAL STATUS OF NATIONALITIES IN THE SR OF SLOVENIA The legal basis of the equality of rights of the nationalities living in Yugoslavia is comprised in the Conclusions of the Il. AVNOJ-Session (AVNOJ-AFCNLY =the Antifascist Council of the National Liberation of Yugoslavia). They guarantee all the rights to the national minorities living in Yugoslavia. Since the Vukovar Congress in 1920 the Commu- nist Party of Yugoslavia has consistently taken up a position that the equality of rights has to be guaranteed to all national minorities in Yugoslavia. This point of view is ex- pressed in all subsequent Party Documents. Among them are of particular importance the Conclusions of IK CK KPJ (EC CC CPY — the Executive Council of the Central Co- mittee of the Communist Party of Yugoslavia) concerning the national minorities (from 1959). The Constitution of the SR of Slovenia of 1947 guarantees — similarly to the first federal Constitution of 1946 — the traditional legal protection of minorities. The Constitu- tion of the SR of Slovenia of 1963 means a significant progress as regards the regulation of the legal status of minorities. For the first time it uses the term ‘‘nationality”. This fact is not only of just formal meaning, but is also a reflexion of the degree of assertion of the equality of rights in everyday praxis. From the stipulation of the Article 76 — in con- nection with the Article 77 — it is emanating that the national rights are guaranteed to the Italian and Hungarian nationalities living in the territory of the SR of Siovenia as the autochtonous population. In the Constitution the grounds for implementation of bilingualism in SR of Slovenia bave been set up as well. The Constitution provides for the equality of rights of the Slovene language and the language of the nationality inhabited in the ethnically mixed territory. It gives directions to the Communes to regulate this question in greater detail in their Statutes. The Constitution also comprises precise stipulations regarding the education in the language of the nationality, the development of cultural activities as well as of the information media in the nationality's mother tongue. The Sta- tutes of the Communes of Murska Sobota and Lendava of 1974 regulate the status of the Hungarian nationality living on their territory in a more precise way. The Statute of the Commune of Murska Sobota regulates the rights and the status of the Hungarian nationa- lity in special chapters, whereas the Statute of the Lendava Commune both in special chapters and articles. The Statutes define the nationally mixed (bilingual) territory. The Statutes, following the directions of the Constitution, regulate more accurately the bilingual administration as well as the ways and forms of security of eguality of rights in the public social life. Both Statutes contain a number of stipulations concerning the bilingual elementary schools whereas the Statute of the Commune of Lendava includes also the provisons on the classes in the Hungarian language in the secondary professional school in the ethnically mixed territory (the school is namely in Lendava). The legal Sta- tutes of both Communes comprise however no stipulations as regards the lessons of the Hungarian language in the secondary and professional schools outside the bilingual terri- tory which are attended by pupils who finished the bilingual elementary schools, although the lessons of the Hungarian ‘language have been introduced in this kind of schools in the school-year 1976/77. Before the above mentioned Statutes were passed the Republic Secretariat for Budget and Common Administration, the Republic Secretariat For Law Affairs and the Republic Senate for Transgressions had passed the provisional instructions concerning the bilingual administration in the area with mixed population. Those instructions have already included the present statutory stipulations as regards the occupation of the posts with bilingual staff, bilingual prints, inscriptions and seals, as well as bilingual registers and decrees. According to the instructions the citizens are not charged with additional expenses due to bilingual administration. The bill on the Law-Courts of common competence of 1965 stipulates in its Article 6 the equality of rights of both the Italian and Hungarian languages in the course of legal procedures on the territory with mixed population. The legal working-order, which, according to the law-provisions, should regulate the bilingual administration more pro- Razprave in gradivo, Ljubljana, december 1979, št. 9—10 53 foundly, sums up the provisions of the temporary instructions. The Law on Seals in the SR of Slovenia of 1964 also stipulates the implementation of bilingual seals in the area with mixed population.. For implementation of bilingual administration in praxis is of great importance the decree given by the Supreme Court of the SR of Slovenia in 1966. The decree vitiated the decisions of the Law-Courts of Koper and Piran. The legal procedures had namely not been conducted bilingually and that meant an essential violation of the provisions of the legal procedures. The bilingual classes in Prekmurje were introduced gradually in the years 1959/60. The first Law on Bilingual Schools was passed in 1962, revised in 1965 and passed in final form in 1972. In 1970 the Constitutional Court of the SR of Slovenia after a constitu- tional litigation concerning the problem of bilingual schools made a decision that the Law on Bilingual Schools was not in opposition with the Constitution of the SR of Slo- venia, and prepared a series of suggestions for further regulation of bilingual schools. There is no doubt that the Constitution of the SR of Slovenia of 1974 means the greatest step as regards the regulation of the rights and status of nationalities. The Article 1 of the Constitution defines the SR of Slovenia as a socialist selfmanaging de- mocratic community of the Slovene nation and the Italian and Hungarian nationalities; the citizens of the Italian and Hungarian nationality carry out their constitutional rights in accordance with the first fundamental article of the Constitution. With the equal rights as the Slovene working people and citizens they take part in selfmanaging decision- making. The Constitution provides for the establishing of the Commissions for nationalities at the Republic Assembly as well as at the Assemblies of Communes. Furtheron, it sti- pulates-likewise the Law on Elections and Delegating Into the Assemblies and the Com- munity-Statutes — an adequate representation in the delegations — all this is carried out in praxis. The Constitution defines the special rights of a nationality in the special chapter — Articles 250 and 251. Already from the title of the chapters follows that these rights are guaranteed to the nationality as a whole as well as io its members. Among the special rights are the most important the equality of the language of the nationalities on the districts with mixed population, education in the mother tongue in bilingual schools, development of the cultural activity, press, publishing, in this connection the possibility of establishing own organizations, the right of using the symbols of a nationality, the right of developing the relations with the mother nation. The most important novelty, however, is the possibility to establish the Self-managing Communities of Interest For Culture and Education of the Members of Nationalities. They take care for the development and assertion of the special rights of the nationality. In this context they make decisions, on terms of equality, together with the competent Chamber of the Commune-Assembly respectively with the corresponding Self-managing Communities of Interest — all this in accordance with the stipulations of the Commune- Statutes and of the selfmanagement acts of the corresponding Self-managing Commu- nities of Interest. The Statutes of the Communes of Lendava and Murska Sobota, passed in 1974, re- gulate the status and rights of the nationalities more accurately and profoundly. After 1974 a series of laws regulate the bilingual administration: Law on the Self- management Courts, Law on Regular Courts, Law on Public Prosecution. They all deter- mine the bilingual procedure in the nationally mixed territory. In accordance with the Stipulation of the Law on Regular Courts the bilingual administration is regulated by the judicial working-order. In accordance with the stipulations of the cited Law and in the spirit of the Constitution of the SR of Slovenia the new working-order introduces both languages, the Slovenian and Hungarian, as means of communication on institutional level in the nationally mixed territory. It gives the members of the nationality far broader rights as they are guaranteed by the Code on Judicial Procedure, the Code on Penal Procedure as well as by the Law on Administrative Procedure. The rights of nationalities are also regulated by the Law on Self-managing Commu- nity of Interest For Education and the Law on Self-managing Community of Interest For Culture. Adequate sanctions for criminal activities concerning the violation of the equality of rights and asulting the Yugoslav nations and nationalities are defined by the Penal Law of the SR of Slovenia. On the basis of a wide public discussion in 1976 the Chambers of the Republic Assembly (in 1977) passed Recommandations and Conclusions concerning the implemen- tation of the special rights of the Italian and Hungarian nationalities and their members in the SR of Slovenia. They reflect the actual situation as regards the implementation of the rights of the nationalities in the SR of Slovenia and indicate the future tasks in this field.