Rejcs k-nasim vogrszkim Szlovenom!
Nasa velka bojna sze zsalosztno dokoncsala za one, ki szo jo zacsnoli. Kralovje szo dojdjáni, ta velka goszpoda je potrejta. Boug je szam tak steo, naj oni, ki szo vu bojni najvecs trpeli: zdaj kak obládavci vékso szlobodsino i vecs pravice dobijo.
Zse nemamo vecs kralá, ki bi za szvojo zmozsnoszt na szmrt poszlo vász vu tihinszke országe. Ta zmozsna goszpoda je oblászt i mocs zgübila. Oni szo za máli lon vnogo tezskoga dela zseleli. Kelko jeszte med vami, ki edne grüde grünta nema i dönok je ni za dráge pejneze nej mogo dobiti od onih, ki vnoge jezero plügov grünta májo. Po etomtoga nacsi bode. Pozserávci (uzsorávci) vász na dale nedo mogli gűliti. Záto nej ár je po toj velkoj bojni prisla ta pravicsna revulucia (nekrvna bojna szlobodsine).
Pregnali szo kralé i meszto nyíh od szlobodnoga lüdsztva odebráno vladársztvo (kormány) ravna ország. Eto vladársztvo je zato odébralo lüdsztvo, naj nyega nakanejnye, zselnoszt i volo po pravici szpunyáva i pázi na to, naj ta preminocsa hüda vrejmena na nász nazáj nepridejo. Bratje nasi, záto proszimo vász, pomágajte ví tüdi vu vszákom deli té kormány, ár je prerázum i vküpdrzsánye nase rozsjé i mocs. Vu preminocsem vrejmeni nebi telko trpeli, csibi — mesztotoga, kabi szoszeda proti szoszedi vész proti vészi drasztili — vszepovszédi lüdsztvo vküp sztopilo i vküpdrzsalo proti vszejnász neprijátelom.
Dobro známo to, ka vu nasoj domovini ono lüdsztvo, steroga materni jezik je nej vogrszki, je escse vecs trpelo, kak vogrszkoga jezika lüdjé, záto, ár szo nej razmeli goszpodé, birovije, notárosov, zsándarov rejcs i tak je lezsi bilo vász vkaniti, zapelati. — Ne vörte záto, kabi vogrszkoga prosztoga národa sors doszta bogsi bio, kak vas! Vogrszki, proszti národ je zvami vréd doszta trpo i gladüvao; vnogo lüdsztva je prisziljeno bilo, rávnotak, kak doszta medvami, vu-Ameriko odvandrati. Kralovje i velka goszpoda szo nasega országa národe proti eden-drügomi uistili: vogre proti romanam, nemce proti vogram, i tak-dale i vsze to zato, naj lüdsztvo vu toj szváji obszlabi, i naj sze nemre brániti proti velikásom i naj szi nemre pobogsati szvoj sztális. Ali zdaj je tomi konec!
Zdaj je réd na vász priso szvoj sztális szi pobogsati. Bratje nasi, vküpdrzsimo, ár nasi
prvejsi vu országi bodocsi neprijátelje, kí szo nász dotejmao tezsili, zsmetno csákajo tíszto vöro, gda bi nász znovícs v-robsztvo szünoli.
Novo ravnanye tak scsé pelati kormány, kak to Amerike moder predszednik (elnök) Wilson vcsí. Vszaki národ poulek szvoje szlobodne vole, naj szam szebé ravna i szvoj sztális pobogsa; vszáki národ vu szvojoj krajini, vu szvojem vármegyővi, szvojoj biroviji i vészi náj szam szkuncsa, vu káksem jeziki sze scsé vcsiti, szvojimi csesztniki gúcsati.
Záto dá nase republike kormány vszákomi mozskomi i zsenszki votum, naj jus dobi kveskomi, vármegyővszkomi i orszácskomi ravnanyi kcojgucsati. 
Lűdjé! Vszáki de meo jus kcojgucsati, kak velka naj bode dácsa, gde je potrejbna zseleznica, velka cesta, moszt i tak vecs. Zsenszke, poetomtoga i vász bodo pitali, jeli zselejte bojno, csonklave, plantave, szlejpe mozsé viditi, nepokopane, mrtve sziní v tihinszkom országi zgübiti. Poetomtoga te i ví mele jus gúcsati, csidi naj bode grünt i kákso dero naj dobi delavec.
Lüdjé! To je návuk predsednika Wilsona.
Lüdjé, Republike — lüdsztva — kormány etak právi vam:
„Vu Vogrszkom országi kak naj prlé vszáki polodelavec telko grünta dobi, kelko de szvojov familiov obdelati mogo i steri nyegovo familio zlejka hráni. Vu Vogrszkom országi bodo dobre solé, vu sterih sze navcsí lüdsztvo po szvojem maternim jeziki csteti, piszati i racsunati tak, ka je niscse nede mogo znoríti.
Doktorje orszácski csesztniki posztánejo i sziromasko lüdsztve de sze lezsej i falej dalo vrácsiti.
Porcija de progresszívna, toje to: ka te ménsi vért odplüga menye, te véksi vért vecs porcije plácsa. Zemelszki goszpodárje do ménsa imánya meli, kak zdaj, zmozsnoszt nyihova sze tüdi poménsa, dera de pa rédna.
Predprávdov (törvény) de vszáki cslovek glihni, vu káksojkoli sztávi je i káksikoli jezik gucsi.
Dobro známo, ka vi, csi szi na to miszlite, ka szte do etimao trpeli: vász vase szrcé k-onim vlecsé,
kí vász na to rátajo, kabi vd Vogrszkoga országa odsztopili. Ali poszlühnite nász: vukormányi szmo vszi táksi lüdjé, ki szmo do tejmao vszigdár za lüdsztvo gucsali, delali i to glászili, ka szo szi vu nasoj domovini vszej národov deca medszebom bratje i szesztre i vszi vglihni jus morejo meti vu vszáksem dugoványi. Zato nase djánye szmo i mi doszta trpeli od prvejsi kormányov.
Mi vam to porácsamo, prvle, kak bi sze od vase sztáre domovine vkraj vtrgnoti namejnili i vsze to, ka tü mámo preobrnoli: probajte vu mirovnom jedinsztvi zsiveti: té kormány pomágati, potpérati. Csi te vidli, ka mí nase obecsánye nezdrzsimo, te escse vszigdár cajt máte odnász sze otrgnoti. Mi poszili proti vam nikaj nescsemo vcsiniti, liki dobro morete znati to, ka je polodelavcam, vértom i tezsákom nigdár nej na haszek z-burkanye i nerédnoszt; szamo mér i pascslivo delo má blagoszlov.
Csí sze zdaj raztepémo i Vogrszki ország razpádne, dugo vrejmen de trbelo, dokécs vi za szvoje blago küpce i szvojo potrejbcsino blágo najdete.
Tiszti národ, steri sze vam za rod drzsi i vász kszebi zové je zvelikimi tekocsemi vodinaj i nerodnimi planinami od vász razlocseni, tak de vam z-tisztim vküp zsiveti bole tezsko, kak csi pri szvojoj sztároj domovini osztánete.
Csi nase sztáre domovine národi vu meri vküp zsivéjo, vsze majo, ka nyim trbej; csi sze pa raztrgnejo, te tiszti, steri v-brezsni krajinaj prebivajo, nedo meli kruha, steri, pa na velkoj dolini zsivejo, nedo meti drv i kamenoga vogelja, szoli, zseleza i tak dale. Nevola
i falinga vszepovszédi bode, lüdsztvo na szirmastvo pride i znovics nyemi na sinyek szédejo prvejsi velikásje, steri do je znovics gülíli.
Bratje! Zato sze neszvajüjmo medszebom; idte k szvojim jugoszlavnim bratom i eto nyim govorte: „Mér nyájte novomi Vogrszkomi országi! To je zse nej te sztári Vogrszki ország, vu sterom szmo mi i nasi ocsáki doszta trpeli, tezski járem noszili, liki to je zdaj zse celo drügi ország, ország szlobodsine, gde vszáki cslovik glihno pravico dobi. Zmérte sze raj znasim novim országom, zdrüzsite sze znami tak mocsno i sztálno, da kak dobri i mirovni szoszedje, edendrügoga potpérajocs, vszáki národ li hitro zavcsenejsi, bogatejsi i zadovolen gráta.
To proszi Republike kormány od vász, kí szte sze nej vu vogrszkom jeziki narodili.
Ete kormány nemre odgovárjati za one grehe, z-sterimi szo prednami bodocsi kormányi i vogrszki velikásje proti lüdsztvi pregrejsíli, liki vsze vcsiní, naj sze vase rane, stere szte duga lejta z-britkosztjov mogli nosziti: kak naj prvlé zvrácsijo. Na to obecsüvanye vam dojzvézsemo nase postenyé i zsítek.
Proszímo vász, vörte vu nasem obecsanyi i vüpajte sze vu nami!
Vu iméni Republike kormánya:
Károlyi Mihál
predszednik.
Tipografija Obscsesztva Franklin Budapest.