Poštnina plačana v gotovini. r r Vérsztveni, politiconi i kulturni tjédnik. r' ■ 4* Céna — Ara lJDin ZKA KRAJINA MURAVIDEK Gazdasàgi, politikai és kulturàlis hetilap. Lèt. IIS. Evf. Markise vel, I924. december 10. Broj 46. Szàm. Tälanye zemlé, ki vdérja med nami pod iménom agrarne reforme, je dosztim na radoszt, escse vecsim pa na 'za-loszt. T6 je da, momentänno ji je vecs ki sze k tomi veszelijo, är nevèjo preracsünati grozna bremena, ki do sze käzale poleti i ki szo percentualno ze v znesz-ki na däcse cseki mäloga kmeta, zavoio steroga sze csiije telko sztaranya i preklinyanya. Zacsaszno veszeljé szamo zäto jeszte, är za grozne bojne vzrok sze grofi, velki agrariszti i kapitaliszti miszl/jo, (ka je tiidi isztina, är je v prvoj vrszti v tè interessi bila, nikak pa né ove vecsine, ki je zaisztino za nyò aldüvati najvecs moglo) zäto sze pa kak tnàli kmet tak delavec i tak zemló 'zelen i ne 'zelen ed näko radiijejo, kak za nikakso rekompenzäcijo vzemejo tó delo, da sze nyi làszt odvzeme, razdeli, za placsilo vzroka grozne bojne. Tó veszeljé pa nebòde vecsine melo, csi mäli kmet ednók gori pride nató, ka vsze škode i velki zgübicski dr'zäve zavoio agr. reforme sze na nyega hrbti 1110 rejo posziihsiti, da je dr'zàva szam on. ki percentualno k nyega dohòdkom more škodo z dä-csov pomocsti placsiivati. Poglednimo szamo edno példo, ki nam je v tesznoj bli'zini da szi csìszti kèp sztvorimo lèko. Itnänye grofa Szapäry je pove-csini razdeljeno Zato razdeljeno zemló sze je v dvema letoma dobilo pétdeszét jezero dinärov, opravitelsztvo toga imänya je pa moglo plàcsati za tó zemló dvè-letnoga dàvka ednosztopétdeszét jezero dinärov. Sto je zdaj fze kvären tiszti sztó jezero dinärov razlike? Jelibär da dr'zàva, är je pod nyénov oprävov, dr'zàva szmo pa mi, vszi ki dàcso pla-csüjemo. Zäto je pa podignyena nasa dàcsa ednók štirikrat, drü-gócs pà pétkràt; i zäto moremo placsüvati pétdeszét. sztotreszeti i sztopétdeszét procentov pribitka na direktne davke. Znamo pa tüdi, ka je sztäro pràvo tó, ka làszt ednoga poszarneznika z ste-rim jedino on szam ravna lèko od dnesz na vütro sze odvzéti nemre. Tò de 'szaino tak mogócse, csi lasztnik zató zemliscse odškodnino dobi. I csi dobi odškodnino, ka je vecs kak gvüs-no, àr more dobiti, gdé mà dr'zàva zató pèneze? Nema, szpo-szóditi szi more i tó pószodo de dàcsoplacsilec z pà veksov dà-csov mogo placsüvati potnàgati Kakse pa té bóde veszeljé? Ki pa zemló obdelavah znä i je szamo tó zavcseni, ti-ztomi zemló dobiti z veleimàny kratiti neszmèmo. Csiràvno ka szi prizadeti lasztnik veleimànya nemre zató csi on telko zemlé mà, moremo pa znati tó ka drügi tüdi inä jus do zeinlé, àr 'živeti tüdi i on more. Nescsemo, i je mài) kmetov cil nè tó kabi sze grunti razdróbili szamo, nego naj sze razdeli rédno i odskodüje tak lasztnik kak dr'zàva v tó formo, da mo meli vecs inàli kmetov i nè 'zelare, ki pri eden ali dvä plüga dobiene zemlé szo szamo zaposzleni, 'živeti nemrejo, dr'zàva pa szamo szvoje däcsoplacsil-ce obremeni. Doj z denésnyov agrärnov reformov, previdmo 'ze ednók nezgrüntano škodo ki jo trpi dr'zàva i tak dàcsoplacsilec. Nè trbè z neštetimi tnillijónaini škode närod za norca meti ki tak vszeedno nevè ali mà zemló ali nè, nego sze nà ednók napràvi réd. Z potrošenimi millijónami bi 'ze nikelko mali kmetov meli léko i lo nè na skodo nego na haszek näroda i dr'zävnoga 'zitka. Politicsni cili naj ne po'zréjo escse i v tó formo pèneze, ki bi za drügi poszeo bole potrèbni bili. evizija kotlov. Kak sztoji.no !ze sztem dugovä-nyom ? Tak, kak je tö vszem lasztni-kom pärni kotlov, specialno pa prèk-murszki lasztnikov paromlatilnlc dobro znäno, ka pöleg nezgriintane na nyé, kak na takse navr'zene däcse escse i pride vszäkolötne revizije na kotle, ki z neprimerni izdätki, tó je z taxov hodi. Vendar je z szociälne szträni dobra ali vszäko leto, näimre pa v Prèkmurji. gdé, pri velkoj konkurenciji, kotli za pogon mlatilnic szamo lètno stiri do max. szedem tjédnov delajo, je nepravilna i netemeljitna. Dönok sze pa dr'zi. V tom pogledi je Obrtna zadruga v M. Soboti na zahtevo lasztnikov parni kotlov prosnyo delala naj bi sze revizija tak reducerala, ka bi sze vszäko péto leto obr'zale. Odgovor nató prosnyo je !ze prisao i je rävno täksi kaksa je bila prošnja, tóje nezadovoljivo. Tä prosnya je näimre* z edne sztràni nè bila pravilna. Revizijo na vszäko péto leto "želeti je tak neo-temeljitna z szociälne sztràni, kak na podlagi pivèsi vogrszki zäkonov i navade nè. Prosnya bi sze mogla tocsno dr'zati predpiszov prvè3i revizij, ki je tak z sociälne (z sterim sze odbija od obrt. zadr. vlo'zena prosnya) kak z varnosztne szträni zadosztna, ki bi sze zagviisno vugodno resila. Nikak je pa nè namesztni razlog odbite prosnye, ki naväja tó, ka : *specielno v Prèkmurji szo sztroje-vodji nè tiszte izobrazbe (képzett-ség), ki bi odgovarjala potrèbi, da bi sze revizija na vszàko péto lèto reducèrala lèko.* Sztem je povèdana szamo obszódba doticsne obläszti, ki brezbrojno deli »kurjaske« szvedocsan-sztva z pooblasztilom za vodjenyé kotlov. Jesztejo pa tiidi takzväni »kriegs-maschinisti«, kl szo izpita (vi'zge) nè pred mèsanov komissijo polo'zili, zäto bi je pod nòvi izpit podvrcsti trbelo i za szamosztojno vodsztvo kotlov tak za szposzoboe ali, ali nè dovoliti. Mämo pa dobre masiniszte, ki szo vsze zavii-panya vrédni, i za steri volo je revizija rèszan tak szamo vszäko trétje, tóje péto leto zadosztna. Po prvèsem vogrszkom sistemi je inšpekcija kotlov, tóje revizija szle-décsa bila : vszàko péto leto je bila revizija kotla z vodnim pritiszkom, vszàko trétje leto je bila znotràs-nya revizija i vszàko leto kontrola. Vsze tri od szträni kotla — inspekto-riata, ali od denésnyi revizij z tisztmi razlócskom, ka szta sze plàcsale szamo prvi dvè, vszàkoletna je pa sla na dr'zàvne sztroske, csi je rèszan kontrola prišla. Tó je namesztno biló i je escse i dnesz, driigacsi je pa szamo gyiiljenyé lasztnikov pärni kotlóv, oslo-bito pa ki je nüeajo szamo za pogon mlatilnic,, na lètno 4—7 tjédnov. Ka nam je zdaj 'ze dtrznoszt ? Pregléd vszé obrtov za parne mlatil-nice od szträni obrtne zadruge ; zasz-tòponike od lasztnikov parni mlatilnic v odbor obrtne zadruge; ponovni pro-teszt proti denésnyi reviziji pravilno vtemeljitno. Prvo je pa: kak näj prvlé eden gyiilès tè lasztnikov za nadalnyo rédno delo. Je vsze mogócse!? Pri priliki prihoda ministrov v M. Soboto, za csasza szvecsanoszti nove zeleznice, je velika obcsina M. Sobota zmogla telko, ka je v Kolod-vorskoj vilici kre spitàla tratoar preci visziko dàla navoziti z sódrom i tó v prvoj vrszti na csäszt visziki gósztov minisztrov. Ali na dobróto obracsäja sze ne povozi rédno szàma ceszta i i rävno tam kre spitàla, gdé je na krätci po toj szvecsanoszti eden voznik i edem automobil zavoio bo!zne ceszte vojznoti mogao. * * * M. Sobotska velika obcsina je potrosila za szvecsani szprejem lavan-tinszkoga piispeka cca 20.000 Din, za pogosztsenyé, po komandi politicsni frakcij, gósztov pri odprtjè nove 'zeleznice M Sobota—Ormo!z pa cca 8 000 Din i tó je vsze nè doszta bilo. Gda bi pa za elektrifikàcijo, zató isztiftszko liidsztva dobrotivnoszt trbelo kaj dati, té nèga, nego z ràz-nimi velikimi däcsami, z oviranyom tühinszkoga obracsäja nyemi scséjo priszkocsiti „na pomócs." Ali je ob-sztoj tàksega odbora rèszan namesz-ten, i je obcsinszki volitev vremen escse izdà nè dozorjeno? Oh ti kamena dóba! . . . Podlaga za prikapcsitev Prek-«'' murja k szlovanszkoj dr'zävi, k Jugo-szlaviji je bila tó, ka szo prekmurci szlovenci. V vecsini je tó isztina. Pi-tati moremo vezdaj szamo tó, ali zakaj szmo zdä nè szlovenci, gda sze okóli D. Lendave hercegova zemla, pótom agr. ref., licsanom i ràcam deli, prekmurcsanom pa nè, nego je v macedonijo ràtajo csi zemló pro- szijo, är szo je potrèbni? * Na tom meszti v zàdnyem liszti szmo opiszali nigdasnye stajarszke babe pregovor. Nató gledócs szo näsz opominali z vecs sztràni ka je zosztalo z pregovora: »gda bode po cèlom szveti gosztüvanye . . .« Tó szmo szpüsztili zàto, är szo nameszto dobri gosztüvany prišli vnógi cseki, ki szo nam !ze tak do guta i vise, kak dobra jèsztvina na nigdasnyi gosztü-vanyà. Ergo veszeljé nam je sztem pobito. * * * Prekmurszka 'zeleznica M. Sobota—Hodoš je privàtna, làszt tiszti, ki szo jo z szvojimi pènezi napraviti pomogli. I csi je tak, pa je rèszan tak, kak je sto dotoga pridti mogao, ka je z 'zelezniski sztajaliscs vesz inventai odpelati dao (klopi, sztóce, rohre od pecsi itd). Csi pa sze tó zgodilo za csasza gda je tà''zeleznica né v obracsäji bila, sto i ka ie vzrok, ka sze tó nedà nazä pripelati. Csi gde indri, mi Prekmurci szmo ne vcseni zamüdni vläk sztojecski csa-kati i tó za nase dräge, 'zmetno zasz-lü'zene pèneze. Vszàki szvoje . . . A szervezettség kérdéséroi az utóbbi idoben mind több szó esik s hol az egyik vélemény azt teljes feleslegesnek àllitja, hol pediglen màsok ismét sztìkségesnek tartjàk. Mi nem polemiäba elegyedni akarunk a két különbözö nézetet vallókkal, erre éppen a mai idö nem alkal-mas, de leszegezni akarjuk azt a tényt, ami ez esetben a mi né-zetünk helyes voitàt igazolja. Szervezet és szervezettség között óriasi a ktilombség. Lehet egy szak vagy egy tàrsadalmi osztàly szervezve, egy szervezet-ben tömörülVe, ha annak tagjai csak fizetik a tagsàgi dijat anél-kiil, hogy a kitüzött cél teljes tudatàban adóznànak s mert az ezältal elveszitett munkakedv aitai maga a szervezet sem anyagi sem erkölcsi hasznot felmutatni nem képes: akkor az tényleg fe-lesleges vaiami, ami tagjainak csak tcrhet jelent. Mihelyt azon-ban a tagokat lelkesedés ösztönzi munkàra, kitartàsra, teljes tudatàban a kitüzött cél mivoltaval, és testi ielki tàmogatàsra, nem lévén ktilso hatàs, mely öt erröl letéri-teni tudnà : akkor az szervezettség, tomoriilés, egyesült erö melynek az illetökre vonatkozó hàladatos haszna el nem ma-radhat. Résziinkrol tehàt szervezett-ségben, egyesiilésben rejlik az erö, de az elsö és fofeltétel az, hogy oszlopos és kitartó tagjai legyenek, azutàn minden magàtól megy. Mindenki, aki [ennek ellen-kezojét àllitja, az csak rosszhi-szemiileg teszi azt, megbontani akarvàn egy-egy tàrsadalmi osztàly sorait, hogy azokat aztàn sajät osztälya javära, illetve önön céljàra annàl inkàbb kihasznàl-hassa. Tekintve, hogy vàlasztàsok elött ällunk, nem beszéliink poli-tikai szervezettségrol, ambär ez ma, küiönösen a szervezetlen kisgazdàkra nézve elmaradhatìan volna A kisgazda részére oly sok szép hàladatos alkalom nyii-lik, hogy a mai nehéz viszonyok közt hatvànyozva kellene törödni a szervezeitséggei. Ott van pél -däul a tüz- és allatbiztositas Egy-egy kozségben, hol ritkàbb a tiizeset, mennyi hasznot hoz az egyes biztositóknak a sok befolyt dij. Àliat ritkàn huilik el, de ha mégis, van a gazdànak segély s van a falusi szövetkezetnek haszna is. Hat a terményértéke sitök ? Egy-egy kozség lakói nagyban adhatnàk el gazdasägi terményeiket jóval tnagasabb àron, mint igy elszórva, aprànként. Kellö ellenorzés mellettveszteség nem, csak nyereség lehet az egyes tagok hasznära. Ha ily és még szàtnos ha-sonló tekintetben jó a szervezettség (példa rà Dania), azt hissziik akkor màs oldalu szervezettség is csak haszonnaì lehet azokra, kik ily szervezetek tagjai. Egy baj csak az, hogy nälunk hiànyzik az egymàsba vetett bi-zalom, hogy még egy pròba sem bizonyitotta be ennek ellenkezojét s hogy népiinkben az irigység még ma is eros gyökerü. Igy hat nem esoda, ha a rosszhiszemii lélek kufàrok azt a par làncsze-met is oly konnyedén szakitjak széjjel, ami a kisgazdàkat némileg mégis összefüzte. Lzen csak saj-nàlkozni lehet s nem kärörven-dezni . . . Benes a magyar kiràlykérdésrol. „Magyarorszäg a kiràlykérdést czak a szovetségesekkal tértésben oldhatja meg". egye- A pràgai Cesko Slovo közli azt a beszàmolót, amelyet Benes küliigy-miniszter a cseh nemzeti szocialistàk gyiilésén fog Csehszloväkia kiilpoli-tikàjàról elöterjeszteni. A jelentésben a fontosabb kiiipolitikai kérdésekrol Benes a kovetkezóképpen nyilatkozik : Véleményiink szerint az európai helyzet mär annyira fejlödött, hogy nem lehet semmiféle kiiipolitikai okot felhozni a Szovjetorszàggal vaiò dl-plomàciai viszony megkezdése. eilen. Az az àllam, amely ma nem ismeri el Oroszorszàgot, abnormis helyzetbe keriil az ältalänos polilikai fejlodés-hez vaiò viszonyàban. Ezen a ponton elérkeziink az ugynevezett szlàv politika kérdéséhez. A szlàv problèma széleskorii és nehéz problèma. A szlàv politika eddi-gi formuläzäsa ködös volt, de ahogy az nem is lehetett màsképpen, Lengyelorszägnak, ennek a teriiletre meglehetòsen nagy àllamnak, megol-datlan vitàs kérdései vannak Orosz-orszàggal. Hasonló a viszony a délszlàvok és a bulgärok között. A szlàv politika konkret koncepciójànak legnagyobb akadalya az a felfogàs, amelyet Európa többi része a szlàv politikàról tàplàl. A szlàvok szövet-ségét, vagy a panszlàvizmus valamely formàjàt aggodalommal nézi Romània, Olaszorszàg, Anglia Németorszàg, Magyarorszäg, Ausztria tovàbbàFran-ciaorszàg, az északi àllamok és több kisebb európai àllam kózvéleményé-nek egyrésze. Nem äll érdekiinkben, hogy a vilàgot megrémitsiik pänszläv tervekkel. A Magyarorszàggal vaiò kon-fliktus 1921 nyaràig folyton élesedett, mig végre Kàroly ex-kiràly Magyar-orszägra érkezésével nyilt harccà fajult. Hadseregünket mozgósitottuk : éles nézeteltérés keletkezett köztünk és a nyugati szovetségeseink közt, kik nem tudtäk rögtön megérteni, miért akarunk mi a Habsburgoktól órókre megszabadulni.^Végiil az egész konfliktus végérvényesen a mi javunk-ra oldódott^meg. Kàrolyt szàmiizetés-be vitték, a magyar kormànyt pedig arra kényszeritették, hogy7a Habsbur-gokat minden idökre trónveszettek-nek nyilvànitsa és^hogy a kiràlykérdést a szovetségesekkel — voltakép-pen veliink is - - egyetértésben oldja meg. Németorszàgban és Magyaror-szàgban a demokràcia csak lassan halad elòre. A németorszàgi és magyarorszägi demokràcia fejlódésétol igen eros mértékben fiigg Európa békéje. Osszeeskiivés az angol kormàny tagjai eilen. Fegyveres katonàk órzik az angol minisztereket. Beigazolàst nyert, hogy az egyip-tomi nacionalistäk nagyaränyu össze-eskiivést terveztek. Az volt a terviik, hogy bombàval és méreggel London-ban hàrom minisztert és több fötiszt-viselöt meggyilkolnak és az alsóhàz megnyitäsa napjän, december 9-ikén több kozépiilet eilen merényletet követnek el. Az angol kormäny most a fenyegetett minisztereket gondosan örizteti és szigoruan megfigyeltetik az Angliäban él0 egyiptomi naciona- listäkat, A D lil Mail abban a cikkében, amelyben jelentést tesz a brit kabinet kivälo tagjai eilen szöt osszeeskiivés-röl, azt àllitja, hogv minden jel arra mutat, hogy az osszeeskiivés a Wafd pàrt àltal folytatott propaganda ered-ménye. A Wafd-pàrt Zaglul pasa nacionalista pärtja. Az osszeeskiivés felfedezésének hirét Allenby lord sürgönyözte meg a Foreig Officenek. A sürgöny folytän azonnal külön Illa! Irta : Rozwadovszky. V. Sändor gróf még az éj fotyamän, haza hajtatott Stropkóra. Mär hajna-lodott, amikor haza érkezett. A kastély elhagyottan, ärvän ällott, dohos leve-gövel volt tele az egész épiilet, minden szoba. minden zug. Senki sem värta érkeztét. Illa grófno halottas szobäja még most is telve volt a tomjén és gyertyafüst illatäval. Sändor menekült innen. A nagy hideg teremben, amely Illa grófno szobäjäböl nyilott, a fe-kete ébenfa zongora volt reä ijesztö hatässal, amely a reggeli nap beszii-rödö fényénél mint egy szörnyeteg tetszett neki. — Belépett nejének ma-gän lakosztälyäba. Minden egyazon helyeu volt, mint azelött. Az iróasztal elotti széken egy fehér ätvetö hevert nehéz selyemböl, Illa szokta volt azt vällära vetve viselni. Ö ällandoan a fehéret kedvelte, és az e szinnel har-moniälö többi ärnyalatokat. Sändor megérinté az ätvetöt és felesége par-fiimjének illata csapta meg. A falon az »öt képe lógott, Bändynak, a hires fiatai miivésznek a miive. Itt is a fehér és sziirke szin szép harmonikusan ele-gyednek. — Minden, minden szép ideälis, költöies emlékeket ébresztenek és mégis oly nehéz, oly elviselhetetlen neki itt minden. Ismét felvevé a se-lyem ätvetöf, arcät mélyen bele temeté, majd hosszan, epedö tekinteitel nézi a falon fuggo képet, és egy kimondha-tatlan megnevezhetetlen érzés fogta el. Hatärtalan fäjdalmäban Illa nevét kiältja, szämtalan kérdest intéz hozzä, vädolja, megboesät neki ; szerette öt, most még forróbb szentebb, bensoségesebb ér-zéssel mint valaha. Magähoz ragadott és csókjaival halmozott el minden legkisebb és legnagyobb tärgyat, butort, ruhät és min-dent ami neki kedves volt, amit csak kezei érintettek is. Az elväläs most jobban fäjt neki mint valaha. — Csak vissza jöhetne I Nem bännäm ha- mint hiitlen, bünös asszony is, ha mindjärt mint a bohóc szeretöje is, csak läthat-näm, csak ne kellene öt egészen el-vesztenem volt Sändc grófnak minden imäjäba foglalva. Ugy rémlett neki, mintha a fehér termet ott a falon, a képen megmozdulna. Majd hirtelan mintha a kép megelevenedne, lenézne reä és Sändor felkiält Angela I Angela, a bohóc gyermeke I Egész kivehetönek latta, amint a fehér asszony képe alo!, mint ätlätszo olajpapiron ät, a kis komediäs leäny, a rözsaszinü gyöngyös bal'ett jelmezbe öltözködve és az arany pénzekkel éjfekete feleresztett gyönyörü hajäban. Es a fehér asszonynak mintha megnyiltak volna ajkai, hallani vélte „valamit kell neked mondanom, vaiami fontosat, vaiami nagyot." Egy napsu-gär vetödött a fehér képre, az udvaron megkezdödött az élet és Sändor gróf a kép elött iil szomoruan, könnyezö sze-mekkel, fejét lehajtva és arcät két ke-zébe temetve. VI. Nehéz lelki harcok közepette telt el egy örökkövalösägnak tetszö hét. Naponta talälkozott Sändor a lapokban az elötte oly ellenszenves névvel. Hagyhatja-e, hogy csak ugy eltiinjék az egész titokzatos eset emléke a viläg-tenger mélyében annélkiil, hogy vilä-gossägeft deritelt volna rä, hogy az csak homälyos sejtéseket hagyjon hätra emlékezetében. És a gyermek ? az imädott nö gyermeke ? Szabad-e neki e gyermeket e nyomorult komédiàs karmai közt hagyni ? aki beiöle is csak egy rongy, cirkuszi täncosnöt ne-velne és mindenek prödäjävä tenne. — Mäs oldalról pedig minden mindenek felett tiszteletével és becsiilésével tiin-tette ki, söt többel, csala'dja, felesége, dràga halottja becsiilését is ne';i ajän-dékozta. Egy napon a lapokban olva-sott Sändor gróf egy kozleményt, amely közte és a bohóc között minden ellen-tétet, minden välaszfalat lerombolt. A k0z[emény, kovetkezoképpen szólt vaia, »a kozonség ältal annyira iinnepelt énekes bohóc, a kedvenc Qyula, a Szezerbinkow vändor cirkusz tagja, tegnap pròba közben egy szilaj pejröl lezuhant, amely haiälosan érintve meg-rugta. Felépiilésébez nincs retnény. A szerencsétlen bohóc atyja a feltünö szépségii ballett täncosnönek, aki a cigäny ballettet jätsza a fenti cirkusz szolgälatäban, és aki gyermekkora da-cära iinnepelt tagja a variettének. c — Sändor giof rögtön a värosba hajtatott. Qyula a cirkusz szinterével szemben ällö vendégloben lakott és a cirkusz tuìajdonos nyilatkozata alapjän älla-pota tényleg:a legsulyosabb és remény-telen volt. Sändor grófnak egy hazug-säghoz kellett folyamodni, hogy a szerencsétlen bohóc beteg szobäjäba bebocsäjtäst nyerjen, amelyet kollégài mint az orség öriztek. Rokonäoak ha-zudta a bohócot és azt mondä, hogy a gyermek jovojét illetöleg jött ide. A sziik kis szoba falai tele lógtak a bohóc ruhäival, a kiilonféle ällati fejek-kel ; az asztalon gydgyszer és kötszer közt voltak parökäk, festékes tégelyek, puderek és ecsetek. Sändor gróf az elsö pillanatban lätta, amint az ägy felé lépett, hogy haldoklóval van dolga. Az ägymellett tilt a kis Angela köny-nyektöl eläzott arcocskäiäval és a sok sirästol véres szemeivel. A gyermek mintegy védelmet keresve huzödott haldokló atyjähoz, aki a belépot ugy-lätszik azonnal felismerte. — Mit akar, minisztertanäcsot hivtak össze. A minisztertanäcs végeztével J o y s o n Hicks belügyminiszter azonnal érte-sitette a Scotland Yard külön ügy-osztälyät Az értesités folytän a ren-dörfönököket sürgös értekezletre hivtak össze és parancsot adtak azoknak a különleges rendörcsapatoknak és ma-gàndetektiveknek a szaporitäsära, akik a kabinet tagjainak órzésével vannak megbizva. A kabinet egyes tagjait éjjei-nappal fegyveres ütkosrendörök örzik. A Scotiand Yard értekezlete azt is elhatärozta, hogy valamennyi minisztérium azonnal rendörtisztekböl allò órséget kapjon. Valamennyi tiszt-viselöt revolverrel szerelték fei. GLÄSZI-HIReK. — Nesrecsa med delom. Kolossa Kälmän v Püconci je preminöcsi tje-den drva kälao, med sterim je z sze ■ kerov tak neszrecsno vszèkao, ka szi je na lèvoj roki kazäcsni prszt, taker-köcs — eden ménsi tao, odszekao, fj razkàlao. Za pomöcs je k vracsiteli sö. — Ogen. .Opravitelsztvo imä-nya gr. Szapäry szenó v os/Jico mä szklajeno na presztori tak-zväni „ciglenic*. T. m. 8 ga okòli Vs9 vöre sze je pa z nez nänoga vzroka vu'zgäla, stero szo pa na hitroma na pamet vzéli i pogäszili. Preiszkäva tecsé. — Sto je zgübo ? V „grüntnoj knigi" M. Sobotsk» okr. szodnije je najdeni dvä pära novi moški nogavic (strump-fle, zokni). Ki ji je zgübo, naj sze tam glàszi zanyé. — Z velikov piäQsov — na potüva-nye. Prekmurec, piszarniski pomocs-nik pri okr. szodiscsi v M. Soboti g. Klar Jó'zef je 1-ga dee. tak premino, ka nyemi szledü do dne.sz nèga. Gucsi sze da bi nikà nedosztojnoga vesino, ali neverjemo. Pa esi bi tak bilö je zadoszta grdö od drzäve, gda sze nisterne millijone vr'zejo vö za nikoj, uradnike pa glädati dà, i gda eden miniszter mèszecsno 40 jezero dinärov pläese mä, uradnik, kak je Klar büo, pa szamo té sume l1/* procenta, toje 600 Din na mèszec. Grdo je gda edno cslovecso möcs ksenki scsé vöponücati. I tó sze veli demokratizem ? Eden do güta szit, drugi lacsen ? Pitajte kelko mä pla-ese eden Prèkmurszki hläpec. /— Näjbögse vràsztvo proti vszè vrszt reumatizma (protin). Po toj groz-noj szvetovnoj bojni nas närod doszta trpi od reumatizma (protina), a doszta jih nevè, da sze tä bolezen zdà 'ze nalèci i hitro dä zvräcsiti z Dr. Rahlejeva zdravilom „R .dio-Balsamica". Dr. Rahlejev je ze v Rusiji po-szvéto szvoje delo za prestudiranye toga zdravila nyegov dügoleten trüd je pa rodüo zaszlü'zen szäd Pred dvema letoma v Sloveniji vöszproba-no zdravilo je prineszlo Dr. Rahlejevi zvtìnrédne rezultäte tak, ka je dnesz nyegovo vràsztvo ze ■ priznäno kak jedino näjbögse szredsztvo proti vszè vrszt reumatizma. Ka je pa tö vràsztvo rèszan dobre zdravilne vrèdnoszti, szvedocsijo trditvi — professòrov i apotekarov, kak tüdi zahvälna piszma "'ze odzdrävleni bete'zm'kov. Radio-Balsamica hitro valä i ne sködi né kö'zi né organizmi, tüdi absolutno je neskodllvo szrci. Dvä do tri gläskov Radio-Balsamika zvräcsi tüdi te näj-sztaresi i vkorjeni reumatizem. Tö zdravilo sze dela i dobiva v „Laboratoriji Radio Balsamica Beograd Kosovska ulica 43. — Prijava pomožnega osobja v trgovskih obratih. Gremij trgovcev za Prekmurje v M. Soboti opozarja vse gg. trgovcev svojega okoliša, ki imajo v lrgovinah učence in pomočnike (praktikante in druge uradnike) da isti to osobje prijavijo pri gremiju vedno najkasneje tekom 8 dni radi evidence, ki jo zahtev? Obrtno zadružno nadzorništvo in obrtni zakon, ker bi sicer moral gremij postopati po obrtnem zakonu, oziroma dopol- kérdé most egy elutasitò mozdulatot téve elfuló hangon. — Menjen hät! nem lätja, hogy szegény atyäm nem óhajt önnel beszélni? hangzott most a kisläny szäjäböl korät tekintve szokat-lan eréllyel. — Sändor nam hagyta magät elutasitani, hanem az ägy elé lépve mondä. Mindenre ami szent ön elött, kérem adjon felvilägositäst nekem egy névrol négyszemkòzt, amely név önnek is dräga kell hogy legyen, „lila". A beteg egy fäjdalmas hordulést hallatott és felakart ägyäban tämasz-kodni, de hasztalan erölködött. Eredj Angela! eredj édes gyermekem hadd beszélek vele. Mozdulata elärulta, mennyire kedves volt elötte e név. — A gyermek csak vonakodva hagyta el a szobät, lesujtö haragos pillantäsokat vetve az idegenre. — Most beszéijen, szölt a beteg és mindkét kezével meg-ragadä Sändor gróf kezét. Töle jön ? Tudja ö, hogy én hol vagyok ? Tudja, hogy — és egy boldog fényszikra csil-lämlott meg szemeiben, arcät pillanatra boldogsäg sugärzotta be. — Nem ! Illa halott — és a férje äll ori elött. A beteg mindkét karjät leejté, egészen a falnak huzódott és mereven nézte leesett ällal Sändort, aki most, hogy a valösäg elött äll, a.nely utän éveken ät hasztalan färadozott, kutatott, egész belsojében megremegett. — Hogy fele-loségre vonjon jött ide ? De én nem tartozom önnek feleloséggel. Ö szaba-don rendelkezett szivével és azt ajän-dékozhatta meg vele, kit akart, ha az mindjärt egy szegény ördög is. Egy bohdcnak természetes nem, de én akkor nem voltam még bohòc, oh nem ! nagy jövöjü, tehetséges mUvésznek mondtak engem. Egy gyenge pir futotta be a säpadt arcot egész a gyöngyözö hom-lokig. A buszkeség birja. Sändor gróf lehorgasztä fejét, e szavak mélyen lelkéba hatoltak. Tehät Illa szerette önt? kérdé a gróf elszorult hangon. Gyözelmes mosoly vonult végig a beteg arcän gyönyörrel legelteté sze-meit a gróf läthatö lelki tu«äjän, majd igent intve fejével, halk eihaló hangon mondä a szöt mindenek felett, es arcän lätszott a boldogsäg sugara, amely ez édes emlék félidézésével tgész lénvét eholté. (Folyt. köv.) nilni ministrovi naredbi od 21. VII. 1924, Uradni list št. 75 z dne 19. Vili. 1924. — Gda je NI. Sobota dönok velko meszto. LUdjé szo radovedni i esi sze nyim ponüdi prilika jo gori ponücajo. Tàksa prilika sze je ponüdila tüdi z növov 'zeleznicov M. Sobota—Ormo'z, gda szo jo ti radovèdni tiidi ponücali. Näimre na szvétek 8-ga decembra sze je z okolice Ljutomer (Lotmerk) vékse drüstvo näbralo da szi pogléd-nejo M. Soboto. Po razglédi i okrepili je prišlo vrèmen sze za nazäj pelati. Mednyimi je büo tüdi edem hi'zni pär. Mö!z ie prvlé odisao v vläk kak 'zena, stero je ona né na pamet vzéla. Gda sze vläk za odid 'ze nasztàvla 'zena pita i kresi : „Gdé je moj mož?" — Ar sze ne ogläszi, nèga ga, 'zena ga ide iszkat v väras. Taki potom porine mó!z glavó z vagona okne i kriesf : „Mečka, Mečka, kje si ?" Nega je. Vläk sze priprävla na odid, Stanko szkocsi z vläka i be'zi iszkat ženo. Zdà 'ze dreseta i edem za drügim, eden isese toga drügoga. K szrecsi sze nahitroma näjdeta i szamo telko prvle prideta na sztajalisese, ka v vläk szkocsita, lokomotiva szfücska i sze drüstvo sztema zgüblenima vréd pela dale ! — na Mursko polje Pa té naj sto pràvi esese ka je M. Szobota màla, esi sze vu nyè zgübi lèko . . . — »Dober Pajdaš« kalendar je zgo-tovleni i sze vunyem doszta szmesnoga cstenyä näjde. Kalendariji, kf sze v Prekmursko] Tiskarni i pri Erdösi dobi, je céna 8 din. Ar pa „Mörszka Krajina" szvojim p. naprèplacsnikom i esti-telom po nyé zmo'znoszti nikak hvä-le'zna scsé bidti, je szklenola, ka vszi tiszti, ki sze dokà'zejo, ka szo rèszan naprèplacsniki na „Mörszko Krajino", dobijo eden „Dober Pajdàs" kalendar za läsztno ceno, töje za 6 dinärov, i tö ali v reditelsztvi „M. Kr." v Märkisezci, ali pa proti dokäzi v Prekmurskoj Tiskärni v M. Soboti. — Moscsanci. Falunknak dec.26-än (Sz. Istvän napjän) fiagy napja lesz. T. i. az önk. tüzoltö egylet, ekkor tartja téli mulalsägät, melyre az elö-késztìletek mär is teljes erövel foly-nak. Vaiami kulonlegességról is van szó, de azt még eddig megtudni nem lehetett. Erre a mulatsägra màr is sokan készùlódnek. — G. Petróvci. Oreg, tiszteletremél-tó Varga tanitóurunk nyugdijaztatàsà-val gyülekezeti iskolänk tanitói àllà- vjifeäba Paulik eddigi moràcf ev. kàn-tortanitó került. — Kozségtìnk tulaj-donàt képezo ällomäs meletti korcs-màt Miola Ferenc bérelte ki, — Kühär plébànosunk minden köznapi és templomi munkäjät fölülmulja a politika. Az utóbbi idöben erösen neki fogott. — Rosszak a gabonavetések. Orszàg-szerte az a panasz hangzik, hogy a vetések rosszül keltek ki s ami meg-van, abban is nagy kàrokat okoznak a mezei egerek. Tehät nemesak nà-lunk van meg ez a nyavaja s mégis a gabona olesó, ruha, vas az meg dräga. — S. K. „MURA" tea-estélye, melyet a klub f. hd 3-än tartott meg, a leg-teljesebb anyagf és erkölesi sikerrel végzodott. Dicséret illeti a klubot ezen estély rendezéséért annälis inkäbb, mert az ilyen barätsägos összejövetelek hiä-nya különösen itt Murska Sobotäban nagyon érezheto. Az egyes szämok olyan jdl voltak összeällitva és elöadva, hogy a szereplökröl csak dicsérettel emlékezhettìnk meg. A kis Livia volt az est fo atrakciója, kinek tänc-szämai az egész kozonséget magukkal ragad-täk. Jazz band (Karba, Nädai Grego-rič, Berlo!, Svetina és Legenstein urak) olyan tetszést aratott, hogy közkivä-natra meg kellett ismételni. Dujc ur énekszàmai, melyeket Nädai ur kisért zongorän, nagy késztìltségrol tesznek tanusägot és szeretnénk azokat minél többször hallani. Karba, Živkovič és Rup urak sza'mai a kozonség részérol meleg fogadtatäsban részestìltek és különösen ujszertìségukkel hatottak. Az egész estély rendezése különben azt a benyomäst kelti, hogy a „MURA" es-télyei lesznek az idény iegszórakoztatóbb mulatsägai, melyeket az ember ujból és ujból megkivän. •— Gazdàt cserél a dolnja-lendavai uradalom. Ugy 'hirlik, hogy herceg Esterhäzy Miklós a d.-lendavai uradal-mät eladta egy konzorciumnak, amely azt parcelläznä. — Ebben az esetben sok-sok foldigénylonek lehet majd szäntöföldet vagy rétet juttatni, csak elegendö dollär vagy dinär älljon ren-delkezésre. — Templom szentelés. A »Velika Polana «-i uj plébània templomot november 30-àn szentelte fel Štraus Flóriàn dolnja lendavai esperesplébà-nos, cimzetes kanonok nagy Unnepé-lyességgel. Sajnos azonban, hogy az uj fära népének óhaja ezutttal még nem teljesülhetett, mert ugyanis a plébània betöltve még nem lesz mindaddig, mig a kormàny a leendö plébànos részére a kopgruàt nem folyósitja. — Magàtól értetódik. hogy ez a dolog a mai politikai viszonyok-tól is függhet, s igy esetleg még hosszabb halasztàst is szenvedhet. — Lehet azonban, hogy ezt az iigyet kedvezöen fogja elintézni a minisztérium rövid idön belili. Trztvo. Kereskedelem. BIàgo — Aru. LJULJANA: dee. 10. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 400—435 » » 'Zito—Rozs » —375 f » Ovesz—Zab » —340 » » Kukorica —300 » » Proszö—Köles » — 330 > » Hajdina » 250—275 » » Szenö—Széna » —75 » > Graj—Bab csres. » —580 » » zmèsan—vegyes bab —430 » » Krumpli > —120 » » Len. sz.—Lenmag » —700 » » Det. sz.—Ldherm. » BENKO: dee. 10. 1 kg. III. 8- 3 ' cfl r-O O Bikóv.ì Bika Telice ? Üszö Krave "g Tehén Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zng)csaj--Vai , . Sjre—Szalona . . Belice —Tojäs 1 drb. Peneasi — 1 Dollär . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . . 1 lira..... Zürichben 100 Din IL I. prima 9-- 11-11-50 >- II-11-50 ■ 6-- 8'- -13-— 14-— 18"- 19 5 , 32-50 40-— 40- . . 30- 34-— • . 2-— Pénac. == D. 65-75 = » 0-0935 = » 0.0970 = » 2-02 = > 2.901/, = 7-70 sfrk. [M PRODAJO - ^M——.......................III—.. en novi „Alba", „Indiän", motocikli in Pianino, pozve sze pri LEGENSTEIN kavarna. 3 Z-häja v*zäko szrédo — Naprèplacsilo za : 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklàme 1— mali ogaszi 0*70 Din i dàrek. Pri vecskràt popüszt. Ròkopiszi, kl sze ne szhränijo i ne vrnéjo sze posflajo : Reditelsztvo i opràvnistvo Mòrszka Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide kiildendök : M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal M A R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. Postatakarék szàmla szàma 12980. :— Megjelenik minden szerdàn Elófizetési àra : 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr. Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. nirde-tési àr CJ cm.-ként : szövegközt és nyilttér 1 50, rendes 1'—, apróh rdetés 0'70 Din és az illeték. Tobbszórinél engedmény. GAZDÀLKODÀS. Hogyan vàlt be a müträ-gyäzäs a kisgazdäknäl. Egy a kisgazdäk igazàn agilis és életrevaló szaklapja, a következö két kérdést intézte olvasóihoz. 1. Milyen novény ala milyen mii-tràgyàt hasznàl és holdanként uiennyit?" • 2. „Miben nyilvànult tapasztalata szerint a müträgyäzäs haszna?" E két kérdésre 103 kérges te-nyerü kisgazda adott érdemleges sok-szor több irott oldalra kiterjedö và-laszt-, amiböl kitünik, hogy a gazda-sàgi szakirók önzetlen munkälkodäsa révén nemcsak hogy a kisgazda közönseg érdeklódését sikeriilt a müträgyäzäs nagy hasznära felkölteni, hanem egyuttal megnyilvänuläsra hoz-ni abban a tärsadalmi egytìttérzést, amely sajät tapasztalatainak közre-adäsäval kivänja elösegiteni gazdatär-sainak boldoguläsät. A beérkezett vàlaszokból kitünik, hogy bàr a legtöbb kisgazda csak szuperfoszfàtot hasznàl, sokan meg-toldjäk ezt a kàlisókésa chilisalétrom hasznälatäval is. Legtöbben az öszi gabona alä müträgyäztak, de többen a tavaszi kaläszosok, a cukor és ta-karmànyrépa, burgonya, söt a here-félék alä és a réteken is. — A felhasznält müträgya mennyiség eltéró, de kat. holdanként ätlagosan 150 kg. szuperfoszfàtot, 70 kg. 40%-os käli-sót és 25 kg. chilisalétromot adtak, meiy adagoläs a mi àtlagos viszo-nyainknak teljesen megfelelö. Kettö kivételével valamennyi kisgazda a müträgyäzäs nagy hasznàról szàmolt be, amennyiben egy mmàzsa müträgya utän legalàbbis ugyan annyi szemterméstobbletet kaptak, söt többen holdanként 4—5 mmäzsäröl is szämoltak be. De még nagyobb jöve-delmet adott a kapäsok, takarmänyok, a szölö és kertmüträgyazasa, ugy hogy egyes kisgazdäk azt irtäk, hogy tobbé semmiféle veteményt nem vet-nek el müträgya nélktìl, màsok pedig hogy a jövedelmük a müträgyäk hasznälata óta megkétszerezodott. I A kenyérkészités Irta Netnes Miklós àllatorvos, Murska Sóbota Ezt a zsidók màig megtartottàk és a päszka ünnepkor csak maoeszt esznek, koväszos kenyér helyett. Ma sokan örömmel fogyasztjäk a maceszt, mert most meg az nyujt élvezetet. Toujour perdrix. Minden jó amihez ritkàn jutunk: igen jó. Node térjtìnk vissza a liszthez. Nàlunk a buzàt és rozsot szokàs lisztté örölni. Erdélyben, Romàniàban a kukoricät örlik kenyérnek, a tótok az ärpät és zabot. Qusztus dolga, de azt hiszem legjobb a buza és a rozs-kenyér különösen, ha egy kis burgonya is van benne. Minél szebb és sulyosabb a buza, a rozs, annàl finomabb a lisztje. De ez nem elég. Minél jobb a malom-berendezés, annàl finomabb lisztet produkàl. (A magas órlésrol màskor). Magyarorszàg minden tekintetben az elsö helyen ali, mert ott terem a leg-acélosabb buza és ott van legjobban kifejlödve a malomipar. Ezt legekia-tànsabban bizonyitja, hogy külföldiek jöttek. hogy eltanuljàk a sokféle, — 10—12 féle, — lisztnek készitését, amelyet abból az egyetlen kis magocs kàból ki tudtak örölni. A sokféle lisztet a lisztporszem nagysàga és fehérsége szerint osztàlyoztàk és szämoztäk. Minél fehérebb volt a liszt, annäl kisebb szàmot adtak néki. Igy lett a 00, 0, 1, 2-es szàmu : a legfehérebb liszt, a 3, 4, 5-ös szàmu: a barnaliszt, a 6, 7, V/i, 73/4-es: a fekete liszt, a 8-as : a tarkarmàny vagy dercés liszt. A liszt porszemcsék nagysàga szerint lesz làgy, sima, fo-gós, goromba, daràs, érdes tapintatu liszt. MagàtóI értetòdik, hogy minde-nik a „magfehérjé"-b01 älljon. Az érdes liszt jobb, mert ez adja az izletesebb és nagyobb mennyiségu stìteményt. Ismétlem az utolsó elötti mondatoti a liszt „maghéjmentes" legyen. A maghéj fogalmàval tisztàba kell jönni. Ha a buzaszemet megfelelö módon megpuhitva éles borotvàval szeletekre metéljtìk és a szeleteket nagyitóval nézzùk azt làtjuk, hogy leg-belül vannak a „keményitó testecs-kék". Ezek a buza sulyànak 60-66°/'o-àt teszik. E területröl szàrmazó liszt tàp-értéke azért legnagyobb, mert ebben van legtöbb emészthetd fehérje: a sikér. Az ettöl küljebb levö sikér mennyisége ugyan nagyobb, de nem annyira emészthetó. A sikérnek nemcsak a mennyisége, de a minosége is fontos. Ha a gabonaszem tokélete-sen beérett, akkor a legkülsöbb réte-gen a maghéjon vagy korpabéjon belüli részben, az ugynevezett „endo-spermàban" a sikér egyenletesen van eloszfva. Az endosperma legértéke-sebb része a magnak. Ez adja a fehér lisztet, a maghéj : a korpàt. (Folytatäs.) Romania bànyatermelése. A ro-män központi statisztikai hivatal most tette kozzé a romàn bànyatermelés eredményét cikkek szerint. E kimuta-tàs szerint a petróleumtermelés az osszbànyatermelésnek az ötven szà-zalékàt adja, mig a szénre harminc-egy, a sóra 4.7, aranyra négy, vasra 2.9 és màs äsvänyokra 7.2 szà-zalék jut. i iiimm\ I i KOSZEN a vonat megnyitas aitai | legolcsóbb napi arban = SGS" kapható "Sa | I. HEIMER-nél MURSHi) SOBOTA g LENDAVSKA CESTA --SS T ! 151-2 Suhno kangarn in ievjot za moške in ženske obleke, ter vsakovrstno manufaktur-no blago za Čudovito nizke cene razpošilja veletrgovina M. Sterm eck i, Celje št. 335. Slovenija. Kdo se zaveže, da vrne v roku 8 dni ali plača Din 150'— dobiti če veliko zbirko vzorcev (mustrov). J, Ilustrovani cenik brezplačno ! 2 Trgovci engros cene I f'gyel- I I é be üendeglösöh A murska-sobotai pincèm-ben elsörangu jó h n h minoségii ó- és uj- U U I kapható. Ära literenként 6V2 154-2 Dinartól felfelé. NÀDA1 JOZSEF borkereskedö. rBiiHgumiiBH = FIGYELEM!!| J Épiilet és tflzifàt a legjobb J ■ minóségben, a legolcsóbbb napiàron és dus vólaszték-153-2 ban kizórólag: [ I ABRAHAM ELEK I fakereskedónél 1™ HODOSON szerezheti meg. n sniBaniniHiiBd Bikaborju, tizenkét hetes most vàlasz-tott eladó KÜHÄR vendég-lósnél Markišavci. Eloftzetések és hirdetések „Mörszka Krajinéra" felvétetnek Erdóssy Barnabàs papir és jàtékàru iizletében M. Sobotàban a róm. katholikus templom mellett. III III III III j Cigeo po fai ceni ! j Piiconszke ciglence, zavolo ménkanya pre- j sztora, cigeo, steri de od dnesz mao najkesznè do nòvoga leta odpelani, odavajo pròti gotovomi placsili ! jezero cigla za zidanye po 550 Din., jezero pokrivat- — Ljeca (Falc) po 1400 Din. 134-10 I linmiHMMUI IIHBlll IIMIIH1IIH1IIH Fizess elfi .a „MÖRSZKA RRfl3IHfl"-ra.