Lét. SV. Évf. Mápkisevei, lg25. oktober 25. Broj 42. Szám. Vérsztveni, politiesrai I kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. íme Csi sze dácsa v neprimernoj višini predpisüje, ali pobéra, je velika krivica narejena i tő v prvoj vrszli — za kmeta. Kak sze dácsa razdeljáva na poedine szíanőve, tő nam je niti praviti népotrébno, ka je p,'i toj priliki kmet náj bole prizadeti. 'Ze pri osznávlanyi dácsni zákonov nema kmet zaszébe zagovornika, kak pa bi ga mogo i meti pri nametávanyi, csi — ka je zatő potrebno, — szredsztev, je má vrokáj kapitalizem, industrijci, bankokráti i bürokratizem. Ka bi sze naszprőíno godilo, nemarno dokázov, csirávno bi kme-tovje mogii poiszkati dávcsne vrelce tiszte, steri szo dnesz escse za sürso jávnoszt, sa obcsni interess zatajeni, le'zijo kak mrtev kapitál, ki pa bi za pbcsni naprédek tak prevecs 'za ponücati potreben büo. Poljedelszívo, kak vecsina dr'zí gori dr'závo i tő z szvojim te'zko pridelanim dácse pénezom. Nevtajívo je tő potrébno, obsztoj dr'záve je odviszen szamo i edi no odtoga, vendar pa predocsmi moremo meti vszigcUr tő, ka tisztomi 'zivincseti moremo polagati to nájbőgso krmOi ki doszta vozi i doszta trpi. Pritom prigod-jenyé moremo rávno tisztoga kmeta nájbole podpérati, ki je tak najbole obiercseni, da naj za prisesztnoszt neopesa. Miszlimo pa, — i csűtlmo, — ka sze tomi rávno naszprőtno godi v našem dr'závnom véríüvanyi. Né ka bi sze szmilü /ali nad tisztim kmetom, kí je 'ze itak pre-tercseni, nego ga za bogatoga imenujejo, steri sze je dnesz 'ze preči nanogé posztavo, ergo léko plácsa, bremeni noszi léko. Tak je pravo minister za trgovi-vino, gda je v obrambo vzeo industrijo i gda je erkao ka za vsze privo'zeno blágo naj sze carina podigne. Mogöcse pridemo dotoga, ka za edno 'zelezno plű'zno glavo mo telko carine mogli piácsati, kelko sze na ed-nom plügi zemlé na leto pridela. Pravo je tüdi i financ minis-jter, ka je Slovenija bogata i ro-idovitna, ona léko plácsa dácso, kmet ki je 'ze dnesz nanogáj naj sze mocsné obdácsi, ár péneze za bojnszke priprave trbé. Nája |i ka vecs ? Dácso povéksati, carino * na vsze blágo navrcsti, tüdi i na tiszto nájbole, ki sze v nasoj dr'závi niti nedela i nenájde. Vsze tő pa na tisztoga kmeta, ki 'zer bé za írí jezero koron tá dati je prisziljeni, steroga krava i bik nema vrédnoszti, i z-dácso v je obklajen 'ze itak, kak saharaska gambela z-terhom 1 tő je pravo tiszti minister, ki sze netrüdi na tom, naj bi nasa pšenica z-fale-sov foringov prišla v Bécs kak pa Amerikanszka, ár je pa za nász Austria edini odjemalec. Né, nekrívimo direkt toga ministra, zakaj kaj táksega gúcsati more. Té gucs szo nyerni na vűszta nase davcsne uprave dalé té, gda szo lajnszko leto edno-sztosészdeszét procentov vecs dácse dáli v dr'závno gaszo, kak pa bi popravici Slovenija du'zna bila dati. Né szmo pravli natom meszti vecskrát, ka szo sztem szebi postenyé, dácsnikom pa te-'záve narédili za prisésztnoszt? Né szmo pravli natom meszti, ka je sztem Slovenija za drűgo leto dála podlago za vékso ob-dácsenye? 1 ovo, nasa trditev sze je potrdila, zdaj naj szamo noszi bremen „bogata" (v kamé-nyi!) Slovenija! Csi szo pa szlo-venszke dácsnike né milüvali, szlovénéi zakaj bí mülivao szlovence szrbijánec. I tak je dobro, zakaj sze delajo razlike med národ-nosztmi, csi nász v ednoj dr'závi vsze ednáko te'zi. Szamo kama pride pőiszski delavec, ki ie pri szvojoj neorgannéranoszti na vsze potrplívoszt obszojeni. Jeli naj li plácsa, dokecs má kaj . . . A locarnoi német delegáció vasárnap délután tért haza különvonaton. A fogadtatás rendkívül meleg volt. Luther kancellár a német birodalmi kormány hétfői minisztertanácsán beszámolt a .locarnoi konferencia lefolyásáról, Stresemann külügyminiszter pedig részletesen ismertette a parafált biztonsági és döntőbírósági szerződéseket. A minisztertanács hétfői ülésén még nem döatött a locarnoi egyezmények elfogadásáról. Csak a német fajvédők és a szovjetsajtó elégedetlenek A német nacionalisták vasárnapra gyűlést hiv;ak össze, amelyre nagy számmal jöttek el a fajvédő szövetségek. A szónokok azt hirdették, hogy nemzeti szempontból nem lehet eléggé kárhoztatni a locatnoi egyezményt, a német birodalmi kormány a paktumkonferencián nem óvta még Németország becsületét é-; méltóságát, sőt ellenkezőleg, önként lemondott német területekről és németajkú népmilliókról, te- hát irgalmatlan harcot kell kezdeni a kormány elleo Locarno miatt. Moszkvai jelentés szerint a szovjetsajtó fel van bőszülve Locarno miatt Az Izvesztija és a Pravda arról ir, hogy a paktum konferencián megpecsétalt egyezség az angol politika győzelme és a biztonsági szerződések magukban rejtik a jövő konfliktusok megérlelt csiráját. A németek remélik, hogy Togot és Kamerunt visszakapják Az United Press az angol és az amerikai sajtónak egy berlini jelentést bocsátott rendelkezésére, amely állítólag a hivatalos német körök nyilatkozatain alapszik. A közlemény szerint, amely angol politikai körökben meglehetős feltűnést kelt, az amerikai távirati ügynökség berlini képviselőjének azt mondták, hogy Németország illetékes tényezői most már biztosan számítanak arra, hogy a hatalmak mielőbb átiuházzák a mandátumot Togo és Kamerun fölött Németországra. megvertek egy francia újságírót. A locarnoi Piazza Qrande árkád-jei alatt szombaton kinos incidens folyt ie, a mely némiképpen megzavarta a külügyminiszterek konferenciájának nyugodt és méltóságteljes külső impresz-szióit. Az árkádok alatt Mussolini testőrségéhez tartozó fasiszták megállitot ták a párisi L'Oeuvre Locarnoba kiküldött tudósítóját és megkérdezték tőle, ö irta-e lapjába azt a cikket; amelyben a Mussolini szállásául szolgáló Villa Farinellit őrző feketeingesekröl azt állította, hogy sötétképü akasztó- fatipusok. Az újságíró igennel válaszolt mire az egyik fasiszta kétszer arcul-ütölte. Az incidens a konferencia résztvevői körében kinos feltűnést keltett. Je vsze mogöcse?! Szrécsali szmo sze ,z ednov gosz-pöv pri spitáli v M. Sobóífr"v Kolod-vorszkoj vilici, ki je sztála zvred na nővo kanalizéranoga kaoála i sze cse-merila, glaszno dávala znaménye szvo- jim csemérom. Na edem moment szmo z-szame radovédnoszti sztanoli za nyé hrbtom, naj csüjemo, ka sze tá goszpá tak glaszno csemeri, ali kak sze !ze po prősztom právi, zakaj szi glaszno premisláva. Vendar bi né vüpala tákse recsí glaszno povedati, csi bi znála, ka jo sto csüje. Mogöcse pa táksega hipa zvé cslovek tő právo isztino, csi sze nyerni táksa prilika znájde. Koncs-no povedati scsémo tő, ka je tá goszpá prevecs—prevecs bila razburkana zavolo tisztoga kanála, tam pri spitáli, v kelko sz^tmo z-nyé glasznoga pre-mislávanya konzekvérati mogli. Ponáv-lati nesesemo i niti nemremo tiszte recsí, kakse je nücala ona goszpá zavolo szmrdécse, tam v kanáli sztojécse vodé, ali ka je te ze. Na vsze formo je prekunőla escse i tisztoga, ki je tő obprvim napré prineszao, ka naj toj, z-spítála pridőcsoj szmrdécsoj vodé trdi fundament dájo naréditi záto, ka naj zdá naveke tam sztoji. Prvlé je dőnok zemla szpíla tő szmrdécso vodő, pri tak dúgoj szuhőcsi, ali zdá, zdá pa more nász vsze tam v bli'zíni bivajő-cse tá szmrdüla v kolero szpraviti . . . Doszta vecs je tüdi gucsala. vendar szi pa cslovek vsze nemre zapomniti. Ka je doszta isztine, toda isztino méla, odtoga niti gúcsali nemo. Ár csi ednők kaj táksega narédi edna komiszija, ali ravnitelsztvo, te naj nedá tam sztáti za vecsnoszt tiszto nezdravo vodö, nego jo naj dá odvpelati v varen kraj. * Puconszke ev. gmajne solszki szvét, naszprőtno k gmajne obesnomi gyűlési i naszprőtno szklepom poedini zainteresserani obesin, je vszeedno prineszao szklep, da sze trétji razréd vpelati priporőcsa. Vendar nieden kulturen cslovek prőti razsüritví solsztva nemre bidti, zamerkati pa moremo, ka je raz-süritev solé na gmajne sztroske té, gda je podr'závlánye sől na horizonti, nedopüsztlívo i nenamesztno. Tö szo gotovitj" csiniti szamo táksi lüdjé -ki z-toga szebicsnoszti zahrbten cíl májo. Gmajna, töda zainteresserani obesin malenkoszt, ki ze itak stirisztő procentov za dvá razréda doklád placsüvati szo prisziljene, nemre trpeti, da bi za trétji razréd primerno pá dvésztő procentov placsüvale. Csi jeszte düsna-vészt, od stere sze telko predga, te kaj táksega csiniti neszmé í nemre. Vendar pa znati tő tüdi moremo, ka je solszki oddelek Puconszke gmajne od té gmaj ne né zadőbo punomőcs, záto escse pocsakati moremo,szrezkoga poglavár-sztva (solszki oddelek) neprisztranszko ova'züvanye, gledöcs toga szklepa ki je za gmajno szamo té pravomocsen, csi ga gmajnszki veliki gyűlés (ali presbitérium) odobri. (Glej Ev. cerk. usztave I. §. U. i szamorazmete pred-pisze z zacsétkom od fundamentoma zákonov.) * * * Ka sze je escse zgodilo napács-noga na tom gyűlési ? Brezi inspektora je büo dr!záni gyűlés, ár ga — po zákoni — nega, kí pa po zákoni je uradoma kotriga vszákoga oddelka. Pa ka vecs ? Frtao^létne gmajnszke racsú-ne szo tüdi tü esteli gori, tak da bi tő kaksi višnji faktor büo gmajne. — Na ja, vem gmajna má z-koj plácsa . . . Egy egész falu elítélve. Az 1923. évi csendőr támadás eredménye. — 30 börtön és 2 évi fogház. evi A maribori törvényszék tanácsa előtt páratlan jogi esemény folyt le a mult hét csütörtökjén, azaz okt. 15-én. Gornja Bistrica 27 polgára állott a tanács előtt, súlyos testisértésből származott halál, súlyos testisértés és az államvédelmitörvény és hatósági közegek elleni erőszak vádjával. Már ez év juniusában kellett volna a vádlottak ügyét az esküdszék előtt tárgyalni, mégis a bizonyítás kiegészítése végett, elhalaszttatott s az ügy most a törvényszék tanácsa elé került. Ámbár emlékezetes ei az érdekes prekmurjei esett, mely oly hosszadalmasan húzódott, mégis röviden leírjuk : 1923-ban szökött meg a börtöm-ből Balazsics János ottani gazda fia, kit a csendőrség a legnagyobb erőfeszítés mellett sem tudott kézre keríteni. Egy napon Antolín Anna bistricei föld-mivelőnő csrensovcei korcsmában azt meséli, hogy Balazsícsot most könnyű volna elfogni, mert szülei házánál a szénapadláson tartozkodik. Postružnik József csendörörspa-rancsnok, ki ezt hallotta, elmesélte két cseodörtársának Sever Alajos és Krump Antalnak, ki mindnyájan még ugyanazon este civil ruhába öltözködve Q. Bistricára mentek, magukkal csak szolgáli revorvereket vittek. A nagy sötétségben azonban eltévesztikj a házat s Kressler udvarába tévedtek be, hol a a mellette lévő és Kuzma tulajdonát képező istállót vették körül. Postružnik a padlásra mász, villanylámpájával megvilágítja a padlást s már is valamit észrevesz és int a kollegáinak : „Pszt! megvan!" Ebben a pillantban valakit leugrani látott a padlásról, Postružnik utánna veti magát, de már e pillanatban az udvart teletömve a falu embereivel látják. Egyszerre csak elkiálltja magát valaki »Ti jövévenyek mit kerestek itt.« Még mielőtt a csendőrség revolverét használhatta volna a nép rájuk támadott, a csendőröket ugy agyba—főbe vert, hogy mindany-nyiukat azután szekérre rakva a köz-segbiró kommandoia mellett »diadalmenetként« állítottak a D. Lendavai bíróság elé, hol bejelentettek, hogy csendőr tolvajokat hoztak, kik az éjjel rabolni akartak. Postružnik sebeibe a kórházba szállítás alatt belehalt, másik kettő pedig odaadó ápolás mellett felgyógyult. Áz ügynek tárgyalása f. hó .15-én lett megtartva nem az esküdtszék hanem a törvényszék vádtanácsa előtt, mely hosszú tanácskozás után meghozta itéletetét, mely összesen 30 évi, börtön és 2 évi fogházra a következőképpen szól: Borovics Qyörgy 3 évi, Kresli-nán Rudolf 3 évi, Tkálec István 2 és fél évi, Kolenko András 2 és fél évi, Horváth István 2 és fél évi, Tkálec István 8 hónapi, Tkálec Mátyás 8 hónapi, Bucsku Mátyás 1 és fél évi, Tkálec József 1 és fél évi, Györek József 1 és fél évi, Gorics 8 havi, Horváth István 8 havi, Bucsko Kálmán 8 havi Bucsko Dániel Ő havi, Gori-csán Ignác 8 havi, Spiclin János 8 havi, Bernyák Mihály 1 és fél évi, Zvér Márton 1 és fél évi, Zsáliká István 8 havi, Bucskó István 9 havi, Lebar József 8 havi, Horvát Ignác I évi súlyos börtönre és Rebrics István 6 havi, Balazsics János 8 havi, Cigány József ifjút 6 havi és id. Cigány Józsefet 8 havi szigorított fogházra. Az elitéltek az itélet ellen semmiségi panaszt emeltek, a magas itélet ellen pedig fellebeztek. Németország, Belgium és Franciaország nem támadhatják meg egymást. Hétfőn este, a birodalmi kormány minisztertanácsa ulán nyilvánosságra hozták a locarnói egyezmény és a rajnai paktum szövegét. A lócarnói konferenciáról szóló jegyzőkönyv többek közt a következőket tartalmazza: A német, belga, angol, francia, olasz, lengyel és csehszlovák kormá- nyok megbízottai, akik október 5-től 16-ig Lócarnoban üléseztek, hozzájárulásokat adják ahhoz a tervezethez, amelyet a konferencia különféle szerződések és egyezmények formájában kidolgozott és amelyek egymással a legszorosabb összefüggésben vannak. Ezek a szerződések és egyezmények a következők: A Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország közötti döntőbírósági jegyzőkönyv. A Németország és Lengyelország, valamint Németország és Csehszlovákia közötti döntőbírósági egyezmény. A résztvevő államok képviselői megegyeznek abban, hogy 1925 december 1-én Londonban összeülnek, hogy az okmányokat formailag is aláirják. A francia külügyminiszter közli, hogy Franciaország és Lengyelország valamint Franciaország és Csehszlovákia Locarnóban szintén egyezmény-tervezetet készítettek elő, hogy kölcsönösen biztosítsák egymásnak a locarnói szerződésekből származó eredményeket. Ezeket az egyezményeket a Népszövetségnél letétbe helyezték, az érdekeltek azonban azokról egy-egy másolatot kaptak. A brit külügyminiszter azt indítványozza, hogy a német kancellár és a német külügyminisztar által a Népszövetség alapszabályai 16-ik szakaszának tisztázása ügyében felállított kérdésekre adandó válaszképpen a jelen tervezethez csatolt külön melléklet a fenti okmányok aláírásával egyidö-'oen megküldessék a német kormánynak. A konferencia ezt a javaslatot elfogadja. A konferencia képviselői végül annak a szilárd meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a fenti szerződések életbelépése nagy mértékben hozzájárul az összes nemzetek közöt észlelhető feszültség megszűnéséhez és hogy ezek a szerződések a legjobb eszközét képezik annak, hogy a népszövetégi alapszabályok 8-ik szakaszában lefektetett lefegyverzés valóban megtörténjék. E szerződések kötelezik az aláiró feleket arra, hogy a Népszövetségnek a lefegyverzés végrehajtására irányuló munkáját teljes erejükkel támogassák. A kínai katonaság feltartóztatta az amerikai vámdeleoáció vonatát Csang-Cso-Lin és Feng-Ju-Siang között kitört ellenségeskedés egész Kínában nagy nyugtalanságot keltett. A tartományokban mindenütt lázas háborús készülődés folyik, a polgárháború minden pillanatban lánubaboritja a hatalmas birodalmat. A feszült atmoszférában az idegenellenes mozgalom ismét erőre kapott. Az amerikai delegációt, a mely a nemzetközi vámkonlerenciára utazott, Suhov közelében fegyveres irreguláris csapatok feltartóztatták. A fegyveres felkelők a vonatot kényszeritették, hogy térjen vissza Sanghajba. Közvetlenül Sanghaj előtt aztán ujabb baj érte az amerikai delegációt. Katonák állották útját a vonatnak, felugráttak a kocsikba, megfenyegették a külföldi utasokat és megtiltották a mozdonyvezetőnél hogy útját tovább folytassa. Az amerikai követ Pekingben a kínai központi kormánynál tiltakozást jelentett be és követelte, hogy fegyveres erővel biztosítsa az amerikai delegáció számára a bántatlan utazást Pekingig. S i á s z i—H i p e h. — Gornya Bistrica. Nasi vesesar je, po raesuni ji je bilő 27, szo 15-ga oktobra v Maribori vszi navküpnr na 30 lét vőze i 2 letnetemlice obszojeni. Po i.neni szo szledécse bili obszojeni: Borovics György 3 léta, Kreslin Rudolf 3 léta, Tkálec Stevan 2 pa pő leti, Kolenko András 2 pa pő, Horváth Stevan 2 pa pő, Tkálec Stevan 8 mé-szecov, Tkálec Mátyás 8 mészecov, Bucsko Mátyás 1 pa pő'leta, Tkálec József 1 pa pő leta, Györek József 1 pa pő leta, Gorics 8 mészecov, Hor- váth Stevan 8 mészecov, Bucsko Kál-trán 8 mészecov, Bucsko Dániel 8 mészecov, Goricsan Ignác 8 mészecov Spiclin János 8 mészecov, Bernyák Mihály 1 pá pő leta, Zvér Márton 1 pa pő leta, Zsálika Stevan 8 mészecov Bucsko István 9 mészecov, Lebar József 8 mészecov, Horváth Ignác 1 leto te!zke vőze in Rehrics Stevan 6 mészecov, Balazsics János 8 mészecov,, Cigány József mlájsi 6 mészecov in sztarési Cigány József 8 mészecov poosztrene vőze. — Strofani szo zavolo kit nem ismertek. Irta: HAJNALKA. Juliette kikönyökölt a hajó ablakán. Ugy örült, hogy a nap rásütött. Ugy fázott, olyan beteg volt lélekben, testben. Ki volt Juliette? Egy megtört szép asszony. Egy nő, a kitől az ifjúság már-már tűnőben van, és a ki alig volt fiatal. Egy nő, a ki arra van hivatva, hogy szeressen, és a ki meg fog halni anélkül, hogy ismerné a szerelmet. De hát lehetséges ez ? Juliette maga sem hiszi; si.ép fejét lehajtotta kis puha tenyerébe és bámult hosszasan ki a habokba. Hogy mit nézett, maga sem tudta. Talán azt kereste, mi van ott lenn a vizfenéken, a hol ugy örvénylik a hab? Talán sejtette lelke, hogy ott is egy rejtélyes világ van, eltemetve mélyeo, hogy senki se lássa, olyan mélyen mint az ő szivében az a rejtélyes világ, a mit még senkisem ismert ki, s melylyel ö maga van legkevésbbé tisztában. Szegény Juliette ! O maga sem tudta mit akar. Csak azt érezte, hogy vágyik valami ismeretlen boldogság után. Hogy valami olyan üres, olyan betöltheletlen szive körül. Hogy mi lehet az, maga sem tudta, Csupa ellentmondásokból állt egész lénye. Érezt«, hogy forró szive van, és egész életében senkit sem szeretett. Elborult miként az ég, és sirt, anélkül, hogy okát sejtette volna. De elég volt egy napsugár, hogy kedvre derítse, hogy örüljön, kacagjon, miként csak gyermek képes. Szerette az embereket, de az első kis csalódásra, a mely érte részükről, mélyen és szivéből megvetette őket. Voltak órák, mikor örült az életnek, vidám volt, mulatott, kacagott velők, majd hirtelen elkomorodva sötét életunalommal zárkozott magányába. Ilyen órái vannak most is. Áb-ráridai oly merészek, oly nagyszerűek hogy az élet azokat sohasem fogja beváltani. Olyan tökély, a minőről ő álmodozik, nem létezik. Érzi, tudja ezt ő maga is. Ez teszi lehangolttá és szivét mély csüggedés fogja el. Csak egy órája még, hogy a B...i kikötőből útra keltek Éppen akkor jött fel a nap. Gyönyörű tavaszi reggel volt. A Duna habjai szelíden himbálóztak. A legpompásabb gőzös várta a kis propellert hogy személyeit tova szállítsa. És minő szerencse, a kapitány férjének egyik régi barátja. Szívélyesen üdvözlik egy-mást, és örömük nagy e nem várt viszontlátás felett. A két barát kezet fog, míg Julieüe fáradtan int nagy, bágyadt szemeivel. Hisz ugy nem szereti ha háborgatják. Ez az ember terhére lesz, tudja jól, ha minden barátságos kérdésre egy-egy hideg mosollyal felel. Bizonyosan untatni fogja az egész uton. Juliette jobb szereti a gondolkozást, mint a léha fecsegést, s szinte boszus erre az alkalmatlan jóbarátra. Íme egy ismerős, a kire semmi szüksége sem volt! Azonban, hí" csak goromba nem akar lenni, el kel! fogadnia a kapitány kíséretét, ki udvariasan karjára fijzi hogy külön kis kabinjokba vezesze. Robert kapitány kedves ember. Csupa vidámság, csupa derű: Ő kérdez és felel, ő kacag és mulat. É3zre sem veszi Juliette közönbös, hideg tekintetét. Örül a szép időnek, a rég nem. látott, kedves jó barátnak, a pompás utazásnak, Juliette szép szemeinek, s Isten tudja még mi mindennek. Juliette sohasem látott még ilyen embert. Hisz ez egy bolond, szelíden szólva, egy hóbortos ember. De csupa tüz, csupa szenvedély. Nem tagadhatja meg magától, hogy ne csodálja. Def azután bele is fárad a sok figyelembe terhére van a sok bók, mikkel Robert kapitány elhalmozza. Bókot mond kis gúnyos ajkaira, nagy, sötét szemeire i s a legparányibb kis kezekre, minőket valaha látott. S mindezt az első órá-' ban egy perc alatt. znánoga dogodka z leta 1923 gda szo v civil ob'ecsene !zandáre tak zbili, ki szo z voze odszkocsécsega Bala'zics Jánosa szlécl.ii, ka je mednyimi edem zand^r ranam podlegao ovi szo pa te'zko ranjeni bili. ^r- Kmetijszko dröstvo podrü!znica v M. Soboti bőde 8-ga novembra 1925. obdrzála sevoj réden létni gyűlés ob U vöri predpoldnévom v hoteli Dob-rai. Poszebna pozványa nebodo raz-posilana, záto szi vszáki naj te termin zamerka i pride vu szvojem interessi tocsno. — Tűz. Salovci községben f. hó 14-éről 16-ére virradó éjjel, 12 órakor kigyuladt Zzupanek Istvánné iulajdonát képező szalmakazal, mely félelmetesen veszélyeztette a szomszédos épületeket. A nagy sötétség dacára idejében vonult ki a helybeli tűzoltóság, melynek a lakosság részvétével szorgos erőfeszítés mellett sikerült a tüzet lokalizálni s ezáltal a tüz tovább terjedését megakadályozni. A tüz keletkezésének oka ismeretlen, Sem a kazal sem pedig a közeli épületek biztosítva nem voltak. A nyomozás megindult. — Gazdasági egyesület M. Sobotai fiókjának rendes évi közgyűlése 1925 nov. 8-án d. e. li órakor á Dobrai szálló étermében tartatik meg. Külön meghívók nem lesznek szétküldve, azért mindenki pontosan jelenjék meg saját érdekében. — „Professor hujszkacs" cimü vezércikkünk miatt a lap szerkesztőjét a maribori törvényszék mint sajtóűgyi biró-ág f. hó 16-án, sajtó utján elkövetet becsületsértés vétsége miatt 500 Din. pénzbírság és a költségek megtérítésében marasztalta el. Igazának tudátában szerkesztőnk az ítélet ellen semmiségi panaszt emelt, s a döntést a hétszemélyes táblától várja (Zagreb). — Az osztrák buzavám. A Wiener Zeitung közli a pénzügyministérium hirdetményét a buzavám megállapításáról. Eszerint a buza a kétszeres és a tönköly vámja az 1925 október 16-ától 31-ig első időre 100 kilogrammonként 0.70 aranykorona. Ez a vám áll a rozsra, árpára és zabra és október 31-ike után is érvényben tnarad. — Esküvő. Némethy Iduska, — Né-metny János nyug. igazatő tanitó leánya, — és Klomfár István kereskedő f. hó. 13. án d. u. 3 órakor tartották esküvőjüket a turniscsei plébánia templomban. — Családi gyász miatt az ünnepély csak a legszűkebb családi körben folyt le. — Egyházi hirok. Winter György beltiocei káplán körünkből eltávozik és visszatér a szombathelyi egyházmegye kötelékébe. — Nevezett káplán távozását őszinte sajnálattal vesszük tudomásul. — Csácsics József črensov-ci plébános, ki súlyos szembajával Grácban keresett gyógyulást, — mint örömmel halljuk, már annyira jobban van, hogy állását rövidesen újból elfoglaltatja. — Felemelik Ausztriában a vasúti menetdíjakat. Az osztrák vasutakon január elsejétől kezdve a személy- szállítási díjszabást tizenöt százalékkal felemelik. — Tiz évi orosz hadifogság után hazatért egy bánáti földmives- Mihajlov Dusán- szerbeleméri földműves tíz évi hadifogság után most tért haza Oroszországból. Mihajluv 1914-ben esett fogságba és azóta Oroszország különböző vidékein tartózkodott. Hazautazását a varsói jugoszláv követ tette lehetővé, akinek közbenjárására a lengyel hatóságok szállították át Oroszországból Varsóba, ahol jugoszláv útlevelet kapott és azzal tért haza Csehszlovákián és Magyarországon keresztül. — Megérkeztek vend, német és magyar naptárak. Kaphatók : I. HAHN papirkereskedésében M. Sobota. — Sztrájkra készülnek az osztrák állami tisztviselők. Az állami tisztvise -lők fizetésrendezési mozgalma komoly méreteket öltött. A tisztviselőszervezetek november 3-án döntenek arról, hogy sztrájkba lépnek-e. POLITIKA. A parlament hosszú szünet után hétfőn d. e. tizenegy órakor ült össze amelyen Pašič miniszterelnök élénk és hallható hangon olvasta fel a teljes számban összegyűlt képviselők előtt a a parlament ülésszakának bezárásáról s az uj ülésszak megnyitásáról szóló királyi ukázt. Ennek megtörténte után a képviselők eljenezték a királyt. Egyes bizottsági jelentések után a ház áttér a napirendre. Felolvassák a Lu-kinič volt mininister ellen Thurn-Taxis ügyben kiküldött bizottság jelentését, melynek feldolgozására miután eddig nem tudták az anyagot feldolgozni tiz napi haladékot kért. Hosszabb vita utáu a ház megadja a haladékot. Az uj ülésszak napirendjére csak a rokant-törvényt tűzték. — A parlament uj ülésszaka kedden tiz ótakor vesszi kezdetét. Mindjárt áttérnek az uj tisztikar megválasztására. Elnökül Trifkovič Markót eddigi elnököt, első alelnöknek Szubotič Nikola radikálisoktói és második alelnöknek radič- párti Sibenik Sztankot, titkárokkul Bacsinics radič-pártit, Kobasica radikálist Paviovics radikálist és Zagorec klerikálist választották meg. Politikai körökben mindinkább hire jár, hogy a belügyi-és közlekedésügyi minister távozása befejezett tény Hire jár annak, hogy a megegyezés politikáját folytato Ljuba Jovanovič is tárcát vállalna. Ennek még az ellenzék körében is nagyon örülnének. — Radič István felszólította a pártból kivált és disidenssé vedlett Lorkovičot, hogy mandátumáról váljon meg. Lesz-e foganatja, — kérdés. — Ninčič külügyminister Ljubljanában találkozott a lokarnói konferenciáról hazatérő Benes csehszlovák külügyminiszterrel, hol a konferencia tárgyát és lefolyását nemkülönben fontosságát beszélték meg. — Kinában polgárháború du!. A foradalmárok elfoglalták Sanghai városát. A forradalmat láthatólag támogatja az orosz vörös uralom. — Magyar parlament keddi ülésétmelyet Ramsay Macdonald volt angol miniszter elnök is végighallgatott a kárzatról- nevetséges incidens zavarta meg. Szünet közben Gömbös megfogta Fábián két fülét és megrázta, mire a Gömböst mellbevágta. (Igazi kultora!) — Francia helyőrség, mely beduinok ellen védte Damaszkuszt, megadta magát, mire a bevonuló beduinok fosztogatni kezdtek. Beiruttal az összeköttetés megszakadt. cšT-"k-V HAZENA. \ S. K. MURA: T. S. K. MERKUR, Maribor 13:0 (3:0) V nedeljo dne 18. t. m. gostovale so naše hazenvšice v Mariboru ter so po lepi in fair igri priborile si zelo lepo zmago, nad mariborčankami. Obe družini sta igrale jako lepo in vsled tega je bila tekma jako živahna. Merkur je s svojo igro iznenadil občinszt-vo in je družina istega igrala svojo najlepšo tekmo. Sodnik g. Šepec iz Maribora dober. NOGOMET. T. Š. K. Merkur, Maribor: S. K-MURA 14:0 (7:0). Naznanjam, da za mojim možem Resch Dragotinom ne bom plačevala nobenene dolgove. Murska Sobota, 1925. okt. 22. RESCH KATICA Nyilatkozat. Férjemért, Resch Károlyért, semmiféle adósság fizetését magamra nem vállalom. Murska Sobota, 1925. okt. 22. RESCH KÁROLYNÉ. Z-árendc g6,^ obsztojécsa zídanca obsztojécsa z 3 brzic, kűhnya szpájsz i z-vérsztvene hrambe, pri vélkoj ceszti, kí je za vszáko tr'zovino ali obrt pripravna, na vecs lét po fái céni. Vecs sze zvé pri: LUDVIK FL1SZÁR Vrtna ulica 219. (szluga szrez. poglavársztva.) Vérszívó, obsztojecse z-18 mali plügov zemlé, zidana sztanüványa i vérsztvena hramba, sze óddá vküper ali na parcela. Vecs sze pozvé pri: LAJNSCSEK JÓZSEFI v Szűhom vrehi pri Tesanovci. K1 N o v Murski Soboti. ZA MLADINO DOVOLJENO 1 1 ! V NEDELJO 25. oktobra popold.ob3.,in zvečerob8uri Č0\?JEK Bez 2l\?ACA Pustolovina u 7 činona. U glavnim ulogama: HARRY P IE L Der Mensch ohne Nerven. VSTOPNINA: Gornje lože 12 Din., spodnje lože 10 D., in II. prost 5 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. Trztvo. Kereskedelem. Blágo — Áru. LJUBLJANA: okt. 23. 100 kg. Pšenica—Buza Din. 290— » » 'Zito—Rozs » 205— » > Ovesz—Zab » 200— » » Kukorica 180— » > Prosző—Köles » 215— » » Hajdina » 250— » » Szenő—Széna » 50—80 » » Graj—Bab csres. » 275— » » zmésan—vegyes bab 200— » » Krumpli > 100— » » Len. sz.—Lenmag » 500— > » Det. sz.— Lóherm. » 1500 BENKO: okt. 23. 1 kg. SoiszJ-ie knige t vszefelé solszke poí-refoscsixie sze "dobijo na velko i malo pri: Bikov.)" Bika Telice ° Üsző Krave [STehén Teoci Borjú Szvinyé;—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmőcsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. III. II. I. prima 7-50 8-- 8-50 9--7-50 8"— 8-50 9 — 4- 8-- •— 10 — 1650 . 28'— 10" 50 17 — 35 — 30-25-— 1.50 Pénezi 1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest 1 Schil. Becs 1 Kor. Praga . 1 líra . . . . Pénz. = D. 55 — = > 0.0785 = » 7-9370 = » 1-669 = » 2256 Zürichben 100 Din = 9.211/, sfrk ümepihoiici pozor! Krasno posestvo, fundus ves novo zidani z 12 plugi zemlje se zarolo preselitve po fái ceni óddá. Vse natančno se zve pri RUDOLFU HORVATIČ v KRIŽEVCIH pri LJUTOMERU. H A HM tF9°vina 63 papirji M r% k jem v M« SOBOTI. Z-hája vszáko nedelo Napréplacsilo za fr-tao leta v domovini : 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm: med textom i izjave i posz!«no 1-50 Din rekláme 1'— mali oglaszi 0-70 Din. i dávdk. Pri vecskrát popüszí. Rokopiszi, kfs ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze [ Kéziratok, a melvek nem adatnak vissza, ide D posílajo: | küldendők: Keditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina | M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Hostni csekovnf raccun broj 12980. ;—| —: Postatakarék számla száma 12980. :— Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön ló ' Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár : ! cm.-ként: szövegközt és nyilttér I "50, rendes 1'—, apróh 'etés 0-70' Din és az illeték. Többszörinél engedmény. GAZDÁLKODÁS. Műtrágyákról (Folytatás.) Miután ma már teriiletet hektár és árral jelzik, a mi próbánk is ezen az alapon történjék. A kísérletet ugy eszközölhetjük, ha néhány ár-nyi (1 ár 100 négyszögméter, 100 ár — 1 hektár, 1 haktár — 10,000 négyszögméter) szántóföldet bizonyos számú egyeulö, lehs-tőleg hosszú részekre osztunk és ezeket küiömbözö trágyaanyagokkal kezeljük, a termésekből azután megítélhetjük, hogy a hasznáü trágyák közül tnelyik mutat legjobb hatást. Az egyes parcellák legcélszerűbben 5—6 ár nagyok és a trágyából 25 ár onkéat következő mennyiségek ajánlhatók : 1.parc. lOkg. foszforsav 17 5 kg. káli 2. » 5 » nitrogén 17"5 > káli 3. » 5 » nitrogén 10 » foszf. 4. » 5 > nitrogén 10 > fosz- forsav 17"5 kg. káli 5. » 10 » foszforsav 6. » Trágyázatlan Nitrogén tartalmú trágyának 'csi-lisalétromot vagy kénsavas anmoniakat, foszforsav tartalmú trágyának szuperfoszfátot és kali tartalmú trágyának tömény kalisó oldatot vagy kainitot használhatunk. Mi a mennyiséget illeti, 6-árra kell 8 kg. csilisalétróm 674 kg. kénsavas ammónium, 6'/4 kg. szuperfoszfát (20% vizben oldható foszforsavval) 9 kg. tömény kálisó oldat vagy 35 kg. kainit. A foszforsav trágyázás által előidézett hatást a 5. számú parcellán láthatjuk a 6. számúval szemben és a 4. számú p.ircelán 2. számúval szemben; a kálit a 4 számú parc. terméséből, a 3,-al, l-essel szemben az 5. számúval, nitrogénét pedig ugy, hogy a 4. parc. termését az 1., 3.-ét az 5. parc. terméséből levonjuk. Ily módon elegendő biztossággal megtudjuk, hogy a talajból meiy tápláló anyagok hiány-zanak. Most az egyes trágyanemek ismertetésére térünk át, hogy ezok gyártását illetve előállítását, összetetetét és alkalmazását illetőleg t'sztába jöjjünk. Szupepfossfát A szuperfoszfát vizben oldható j savanyu foszforsavas mész és kénsavas mész (gipsz) keveréke. Értéke a vizben oldható foszforsav tartalomtól függ, mely a kereskedésbeli szuperfoszfátoknál 12—20% változik s- ugy állítják elő, hogy az előbb említett foszforsav tartalmú trágya anyagokat kénsavval kezelik. Szuperfoszfát készítésének célja az, hogy a foszforsav a növények által könnyebben felvehető alakba menjen át és hatása gyorsabb legyen. Mindenesetre a szuperfoszfát értéke és ára annak csak vizben oldható foszforsav tartalmától függ, hogy az miből készül, csontszénből avagy más nyers anyagból-e, teljesen közönyös. A vizben oldható foszforsavat közvetlenül nem, vagy csak kis részét veszik fel a növény gyökerei. Ugyanis, inihelyest a szuperfoszfátnak a talajnedvben oldott foSzforsavja a föld, mész, vas vagy agyag részecskéivel érintkezik, azok elnyelik, t i. ezekkel nehezebben oldható savanyu foszfátokkal egyesül és igy az oldatból kivállik. De lassanként a szükséglet szerint a megkötött foszforsavat a szénsav tartalmú talajnedvesség ismét feloldja és igy a növénygyökér áthasonlilhatja. A foszforsav sokszor visszaváltozik vagy mint szokás nevezni csak citromsavbao oldhatóvá viliik, mely oldodik bár a talajban is, de csak lassan, azért hatása is kisebb s értéktelenebb is. Függ azért hatása oldhatóságától, s hogy mily talajban alkalmazzuk. Minden tömött talajnem, igy a puha sáiga agyag és márga talajon, tehát a legtöbb müveit talajnemen mindig a szuperfoszfátok vizben oldható foszforsavja fog legnagyobb és biztosabb hatással birni. Máskép áll a dolog a könnyű homokos, lápos és mészdúsabb talajnemeken, ezen a nehezen oldódó foszfátok bírnak előnnyel. (Folyt, köv.) augusztus hónapban befizetett állami fogyasztási adók összege 63 millió 894.964 dinár, az állami jogi illetékek összege 87,940.379 dinár. Á kimutatás szerint az 1925 — 1926 évi költségvetés dsö öt hónapjában vagyis április, május, junius, julius és augusztus hónapokban nyolcvankét millió hats/ázhat-vanhárom ezer százhetvenegy dinárra! több fogyasztási adó és jogi illeték folyt be. mint amennyi « költségvetésben ezen öí hónapra előirányozva volt. Bauta (trgovina) z-stela'zami pa sztanüványorn 2 hi'zi, kühnya, kiéi, je na PETÁNCI za vö dati. Vecs sze zvé pri: Nemec Jaases trgövci v MURSKI SOBOTI. KÖZGAZDASÁG Szombori gabonatőzsde, mely csak gabonanemüek értékesítésével fog foglalkozni, már megnyílt. Megjegyzendő azonban, hogy mint a novisadi ép-ugy a szombori tőzsdeárak reánk nézve gabonánál nem mérvadók, miután a sok vihar és jég miatt az ottani termés, minőségileg a miénktől jóval aluí maradt, azért az ára v. alacsonvabb. Ránk nézve — az idén — a ljubljanai börze mérvadóbb. Allörní jövedelmek augusztus havi kimutatása. A pénzügyminisztérium hivatalos jelentése szerint az Dne 29. oktobra (cse-írtek) predpoldne ob 8 vöri iz prőszte rő 10,16 9,50 20,20| 20,051 19,520 19,2 7| 19,051 19.001 14,28 14,12 13,55 13,40 INaznanye! Szpostüvanyom szi dovol- sh jüjem naznányati postüvanomi |Í obcsinsztvi, da szam prevzeo I® sztolarszko delavnico od gosz- SS pé vdovice Csiszár, kí sze v S M. Soboti v Sodni vilici nahá- |1 i ja i stero bődéin pod RUDOLF ŠAFRAN m iménom nadale vodo. Opéra- ff| i jőcs sze na szvojo vszesztran- B szko prakszo, pridobleno v SI domaesiji i v zvünsztvi, zagvü- ü sam vszákoga, ka bődem vszá-ko naroesilo z küncsnoga po-hist^enoga ino sztavbenoga S| (épület) sztolarsztva zvrso S szkrbno ino po nisziki cénaj. S Pricsákajőcs postüvanoga H obcsinsztva c. naroesila z postüvanyom: gS Rudolf Šairan |f Ravno tam sze gor vzemeta 2 inasa (vajenca). mKMKIgg |||