V é rsastv tni, pol i ti e... ni kulturni tjétìmk. MURAVIDEK Gazdasägi, po i I tikal és kaltur±lis iietilap. Lat. II». Évf. Mài»kisevcf, ig24 szeptember 7. SSroj 86. Sašam» Tü je vremen, gda szi naj ómornèse premislä-vamo lèko od tiszti kri'zani poti, po steri näsz vodi nasa od sztrankarszkoga egoizma i korupciji: zagri'zena politika. Dnesz edni, za màio vrètnen drügi, itd. szo ravnitelje tiszte prilike z Sterin! bi sze dalò kaj za narod napraviti, aH zalosztno zatò vrè-inena imeniivani nemajo. Z-velkimj kricsanyom obecsàvane potrebe nt? szpunijo, är nyim je kratko vremen ponticati v prvoj vrszti za nazadomescsenyé, za oszebne dobròte potrébno, koncem toga pride, csi z vrètnena escsez-ide, kakse drtino za dobroto lüdsztva. j Prvèsa radikalna viàda je zacséla delari, szposztävila je v dr'zävi réd i med prebivàlsztom mér v teiko, ka je tüdi i vszàka nàrodna manjšina szlobodno gl-1 banye mèla tak, ka szmo kak-j edno vidli to rédno pót do konsolidacije. Tóda vdirjanye drugi sztrank ji je priszililo v koalicijo z Pribičevičovov szkii-pinov, po sterom szo talci dóbili j mòcs szebé tak imenüvane nacio nälne organizacije i drüstva, pri-I ka'züvale szo sze znóvics zna-; menice oijunisztov, zgaga ti ne-podgovorni elementov, vsze réd je premino kraliivati. Po vszè tè nerédnoszti i negvüsnoszti je né bila csüda csi je narod edne szpremembe 'zelen btio, bojdi szi te 'ze na to a!i ono formo, z drügov vlàdov ali z volitvami. Voiitvi je kràì riè dovolo i je po dügoj krizi, po j razni koinbinàcijaj imeuüvao via- i do g. Davidoviča, tòje . opozi-j cionainoga bloka. Po dügi nede-iavnoszti parlamenta, je tà resiiev tüdi i pri narodi ne nezadovol-noszt rodila, 'ze szamo z gornyi razlogov volo riè, i ka ves je nikak simpatijo vzbudilo med lüdsztvom, àr je tüdi rešitev z-nyóv za szébe csakao. Tò vlàdo szi je narod kak-edno vlado szlobode, dela i réda predsztävlao, ali do dnesz, 'zalosztno ali zaisztino, sze je escse vkano vunyè. Doprinese-nyé je né takse, kak je bró obe-csanye; doszègamao je delo vläde partäjszke szebicsnoszìi i né za narod.. Va'zna pltanya, kl szamo za naso kiajino szo pre-potrèbna i szilno rešitev csàkajó-csa — szpijo Od vszega za vékso potrèbo sze racsunajo premesztsenyà i iücsanye drž. szlü'zbenikov „po potrebi". Pita-nye nase 'zeleznice, dr'zävno podporo za Prèkmurszki jedini spitao, tòje za nyega modernizacijo, dvajszet procentni bonov zame-nyàva, regulacija verszki sol i nyi vucsitelov, regulacija More itd. itd. je vsze né tak kricsajò-csa potrèba, kak pa odsztranitev uradnikov —- naszprótnikov de-nésnyega re'zima Tó je bolezen ki sze najde; povszédi i vszigdär tam, gda ■ je szpreinemba vlàdajócsi, nigdä.j pa né v tisztoj meri, kak sze1 vidi zdaj i od tiszte vlade, stero je vszaki za „ovesno" dfzao. j Szeznä, ednók je prilika i Bóg znä kak de dugo trpécsa ! Poti politike szo prevecs zapletene. Tak prevecs, kalüdsztvo szamó zapletejo vu tom najlepšem obeesàvanyi, za té näjbo'z-nèse podpornike. Tüdi sze tak zgòdi'lo, i zdaj 'ze sze szòdte i krivte szami szebé. Nega autonomie, Prèkmurje sze neprikapcsi k Vógrom, jeszte escse i nadaìe szoldacsija (i ka vecs nasi v Macedoniji morejo szluziti), jeszte poreija nadale, carina ravno zdaj povišana, pšenica, ka je kmétski pridelek, je pod varno podvržena, mela pa, ki je indus-triszka, sze brez vàme lèko pela v zvünsztvo. Dela sze, zaisztino sze dela za kmeta. (!?) Pribičevičova partaja sze razdéra. Dr. Kukovec je z demokrétszke partàje vösztopo. Nigdasnya od nacionälne zagri-!zenoszti tak gori podpihnyena Pribičevičova demokrälszka partäja, za stero sze je szvoje csas?no tüdi celo urad-nistvo v IDS. odiòcsilo, 7ivé szvoje zädnye csasze. Dén od dnéva sze po-tnensä'va kotrig broj, ti edni v Davido-vičovo szküpino, ti drügi pa k radikä-lom vsztop ijo z cèlim seregom. Tüdi sze je tö zgödilo v Sloveniji i Ljubljanszke obläsztne organizacije IDS. szkiipen gyiilès, gdó szo osztro napädali tak Pribičeviča kak nyegvoga exponenta v Sloveniji dr^ ^erjava. Té partaje zmo!zna kotriga, lisztonoszilec zädnyi volitev, Dr. V. Kukovec je na lom gytilé^i zgläszo notri da z nacsel-sztva i tak z partaje vösztopi. Kak sze kak 'ze v celoj dr'zävi. Preminöcsi preminiävajo cajti ; i nazädnye sze tjeden je melo nacselsztvo Mariborszke vsze isztina szkà'ze . . . Amerika v militarizem plava. Mobilizacija „za volo probe". NEW YORK. Coolidge zacsaszni President je narédbo dao vö, na podlagi stere sze 12. szeptembra »defenzivni dén« loje formalna mobilizacija more zvrsiti. S/.iii'zbeno tak gläszijo ka je tò szamo doka/, Ara je Ameri- ka tüdi pripràvlena. Vsze jävnoszt pa té dogodek obszódi i za militarisz-tiesno vzeme, dr sze godi té, gda szi amerika diplomatiszticsno tao sesé vzéti z politike v Euròpi., Pogäjanya med nasov i Vogrszkov dr'zàvov. BEOGRAD. Presztävlena pogä-janya med SHS. i Vogrszko sze bodejo 15. szeptembra nadaljiivala. Pri toj priliki sze bode vsze pilanye rèsilo, ki je pri prvèsi pogäjanyaj nè szkonesano. Vogrszki delegati szo pozväni 'ze v Beograd. Polgàrhàboru Kinàban. Amerika! cìrkàlók Sang-halban. — A nag-y-hatalmak Uözös jegyzéke a kinai kormànynak. Dél-Kin^t ujabb polgärhäboru fenyegeti. Csekiang sugunja, vagyis katonai konnényzdja, Lu Jungsiang, tnegszàllta a slianghai-nankingi vasut-vonalallomiisčtt Shanghaiban, Elleniele. Csi-Sie-Juan, Kiangu sugunja, aki c-a-patäval északról közeledik Shanghai felé. Kanton kozelében véres harc volt, de még nem lehet tudni, mennyi a ha lottak és sebesültek szdma. Shanghaiba amerikai cfrk.lldk érkeztek és Csifuba 80 amerikai tengeriszkatondt küldtek Je vsze mogócse!? Né dävno szmo piszali od potrè-be edne kmétske organizacije, tòje Kmetske drü'zbe. Szeznd ka tak mala krajina, pri täksem nebriganyi kak je z té sztran prinasz, szamosztojno organizacijo nemre szpoztaviti escse zdaj, nego sze more naszloniti na edno mucsno, 'ze du'ze obsztojécso täkso organizacijo. Täksa organizäciia je na priliko „Kmétska drü'zba v Ljubljani". I ka sze zgodilo z-töv drü'zbov ? Po-vsze szili sze za pelitiesno igro niica. Vszäkokrätna vläda nyè „komiszära" posztdvi. Zdaj szo prvèsega sztirali i szo klerikälnoga imeniivali. Ali té vecs znä kak prvèsi ? Né, té de po kleri-kélnom meo za norca z kmetov nasz-tdvleni voditelszki odbor, är je on professor. (Dönok szo pošteni liidjé v toj partäji, ka szvojemi kortesi däjo kaj zaszlü'ziti.) Ka nyé briga kmet i nyega društvo, naj szamo nyim dobro ide csi szö 'ze na krmili. — Mi szi pa zdaj escse premislävajmo malo ali de nam vrèdno vsztópiti v täkso kmétsko organizacijo, ki je puna politiesni me-telic. Qd« sze té metelice pre'zenéjo, té de sze nam potrébno vdrü'ziti, csi szi 'ze na szvojem sztäni pomägati sesémo, ali teesäsz nè. Csi 'ze edna domäesa sztrannosztna (szak) org. more pod politicsnim ttìtorsztvom bidti, odbor pa zavr'zeni, je pre'zalosztno. Escse 'zalosztnèse je pa v nyo politiko neszti. Tò je szamo tu mogócse. 20u/o-ne bone z-placsati, ki szo odtégnyeni bili za csasza kolekovänja pènez v Prékmurji, Sloveniji, Horvacs-koj, Bacski itd. zvün Srbiie, je erkao financsni miniszter (vezdäsnyi !), ka szi od toga miszliti neszmé. Tò je pove-dao miniszter tiszte vläde, ki sztoji z zasztópnikov tiszti pokrajin steri prebi-välci szo tak na kriviesno stiri korone mogli dali za eden ednäko vreden dinar i escse nato 20°/'o ov. Tisztoga vrèmena szo kaj kricsali tè goszpòdje, zdaj pa gda bi z diänyOm pokazali lèko, ka szo rèszan za szvoj närod, je — praj — nemogoese. ez amerikai kolónia védelmére. Az or-szäg belseiébol 200 eurdpai hittérito menekiilt Csifuba, akik hiriil hoztäk, hogy nagy harcok dulnak. Pekingböl jelentik, hogy a nagy-hatalmak képviseloi jegyzéket nyuitot-tak al a kormänynak, amelyben tudat-jäk, hogy minden rendelkezésiikre ällö módon meg akarjäk akadälyozni a polgärhäborut. A jegyzék a pekingi kormänyt teszi felelossé azokért a kdrokért, amelyeket a zavarok a kiil-földi ällampolgäroknak okozriak Coolidge elnök mära minisztertanäesot hivott össze, hogy a shanghaii lartotnänyban tämadt helyzetet megbeszélje. * * Tri ognye szmo szpoznali doszé-mao, ki zaprävlajo vrédnoszt näroda i grofov i tó szo: 1.) ogen agrärne reforme, ki niti zemlé ne inilüje, 2.) ogen od szpice (marof v Krogi) kf niti vu nyem sztaniivajòcsi agr. interessentov nemilüje, 3.) ogen od bliszka (v pon-delek maiof v Mačkovci) ki niti agr. 'živine ne miliije. Kak je csudna zräka mòcs i nezgrüntana. Vecs kak isztina je, ka sze ogviisati sesé ta višja mócs, ali i.na agr. reforma tak zidati, kak razdérati. Bodemo !ze vidli, prilika je nyè däna v Krògi i Mačkovci. Ali je dati nè tak nalehci kak vzéti? Schicht Béke van? irta : PREK MÓRICZ. Ugy mondjäk, akik szämon tart-jäk, hogy mär 18 prekmurjei ifju esett el a débzerbiai bandaharcokban. Hogy kik azok, akik ezt szämon tartjäk ? Azok a Prekmurjei édesany^k, a' iknek fiai ott vérzettek el azokon a rettene-tes csatatereken, ahol még prekmurjei ember sohasem jdrt, s mär a viläg-häborut követo békében nem is gon-dolta soha senki ember fia, hogy ott Prekmurjébol valakinek vaiami keresni valója legyen. Csunya haicokban lel-ték hösihaläiukat, mert hiszen ott nem folyik rendes häboru ; hanem orv, rablóbaudàknak estek martalékdul. — Nem sokat tudunk kedves fìainkról, legfeijebb csak azok, kiknek majd hogy a sziviik nem basadt meg értuk. — Tizennyolc prekmurjei ifju pecsételte meg vérével azt a békét, amit a nagy konferenciäkon a viläg urai megterem tettek. Mert ez a viläghäboru titani vildgbéke ugy van megcsinalve, hogy arra minden embernek legaläbb is nyitott bicskäjäval kell örködnie. Kevéssel ezelött még, ha egy katona fiunak sikeriilt folmentést nyer-nie, megiitiitték az ujsa'gban a nagy-dobot, hogy a követ ur ennek meg ennek kieszközölte a folmentését, sza-badsägoläsät stb. Most tizennyolc hös fiunak eleste a nagv békében föl sem tiinik ! Minek megbolygatni tizennyolc sirhalmot ? A funenStor helyzete ugyis keserves, mert az temet. Tehrft mit hozzon onnan a tävolböl a kesergö anyäknak, akik fiaikat siratjäk. Tizennyolc fejfrft ? Keserves ajdndék, szo-moru emlék ! Hagyjuk tehät öket békén a messze idegenben, honnan soha tobbé vissza nem tèi nek ! Ök mär el-jutottak oda, aho! a békét nein konferenciäkon csinäliäk gyarló emberek, hanem a mindenható örök irgalmäböl pihennek békességben. Hanem azért ne gondolja am senki sem, hogy e rniatt nagy volna a gyäsz Prekmurjéban ? Söt böven van arról gondoskodva, hogy az örötnnek a vigassägnak vége ne szakadjon. Akär melyik faluba tévediink be, — a värosokröl nem is szólok, — ott ta-läljuk megfelelö helyeken felragasztva a kiilonféle plakätokat, néha kettöt-härmat egyszerre, ide és amoda szölit-vän kiilonféle cimü murikra a népet. Titulus a mulatsägra van sok féle. Pravo SCHICH|TQ0O-inilo z znamko J E L E H" prihrani čas in denar. Zadostuje, ako s Schichtovim-milom samo enkrat po peri Su ^aL potegnete, tam kjer morate z navadnim mi ioni trikrat. Fld. harang, toronyóra, fecskendö-megäldäs. hat még a sokféle »Veselica in ples» ! ? — Hogy szégyenli mägät ezek között az a plakdt, amit az absti-nensek ragasztottak ki, hogy ne része-geskedjünk ? ? De hat le az alkohollal, t. i. a garaton ! Ällithatjuk, hogy minden vasär-, és ünnepnapra esik egypär muri. — Tehät mikor igazi pihenésre volna sziikség a heti färadalmak utän, akkor megyiink egy legaläbb is màsfél napig tartó dorbézolàsra, mert a mai tärsa-dalmi és kulturälis viszonyok ezt igy követelik. Helyiség van e célra ele-gendö, hiszen minden templomra meg iskolära esik két-hdrom korcsma. Saj-nos, még a papok is tämogatiäk bizo-nyos iränyban e mulatozäsokat ! Pedig ezeknek vége a pénz fecsérlésen és a rrunka mulasztäson kiviil gyakran ve-szekedés, intelligansebb helyeken kido-bäläs, pofozkodäs. Lättuk a multkor, szintén vasärnap nagy csinadrattäval egy felvonu-läst Prekmurje egyik szélérol a mä-sikra, öreget, ifjut, gyereket együtt. Vitték öket tnulatni. Mäsnap megäzva, pocsékosan, gyalogosan vissza haza cammogtak mint a vert hadak. Miröl volt ez jó, most nem keressiik, de az ilyen tervszeriien megrendezett csavar-gäsoknak morälis jó eredményiik alig lessz. Folyton a békét óhajtjuk, de mikor nyugodtan békében lehetnénk, akkor készakarva keressiik az alkalmat, hogy se testileg se lelkileg ne pihen-jünk, nyugalmunk még akkor se legyen, mikor még a befogó barmunknak is békéje van, t. i. vasär-, és iinnep-napon. Élvezheted tehät a békét, kedves atyämfia, ugy is, hogy akär' a fejed tetején täncolhatsz ! Meg van engedve. Csak az nincs megengedve, hogy el-mehess az édes apäd temetésére, vagy haldokló édesany.id körägyähoz, hogy jelen légy a testvéred eskiivojén, avagy beteg gyermekedet hozhasd haza, ha az az orszäg hatärän ti i perc-nyi iaràsra tul esik. De a kenyeredet, borodat, husodat sem hozhatod um el tulról, ha csak sok utänjärässal iräst nem vältasz dräga pénztn, hogy be-csületes ember vagy s az tényleg a tied. Ha pedig van snnyi pénzed, hogy vehetsz egy irtfst magadnak, hogy 30 napig megtürjenek tul a hatäron apäd häzänäl, akkor szerencsés vagy ; de ha lejär az idöd, akkor siess onnan, mert bizony joga van akär minö hatdsägi csekélységnek ätdobni téged a hatäron, ugy mint egy rongyot, Mindegy az, hogy ha még oly becsiiletes vagy is, mert tudnok kell, hogy csak az emberek egyformäk, de a nemzetek nem. A vilägbeke pedig nem arravaló, hogy a becsiiletes emberek oda men-jenek, ahovä érdekiik kivänja, körül-ményeik kényszeritik öket, hanem hogy szépen othon üljenek s värjäk meg nyugodtan azt a mäsik békét amelyik a mostani utän fog következni, amikor az ernberek szabad mozgäsi joga ismét éi vényesiilt. Jó Isten, te tudod, hogy e két béke között mi van, avagy mi lesz ! Tartsd ezt titokban elöttiink, mert ha mi is tudnók, ugy igazän nem tudnänk békében maradni. A lakäsrendelet még egy évig érvényben marad ? Arra a hirre, hogy a jelenleg érvényben levo lakäsrendelet 1925. januar 1-én hatälyät veszti, a lakóérdekeltségek szämos kül-dòttsége kereste fel a Lszocial-politikai minisztert azzai a ké-. réssel, hogy a lakàstòrvény ma-radjon véltozatlanul érvényben. Legutóbb a gyógyszerészek or-szàgos egyestiletének kiildottsége jart dr. Behmen szocialpolitikai miniszternél, akitöl azt kérték, hogy az esetleg késziìlo uj lakàstòrvény specialis védeimet biz-tositson a gyógyszertarak szà mara. A miniszter kijelentette a ktìldòttség elòtt, hogy kérésiik még korai, mert a mostani lakäsrendelet minden valósziniiség szerint tovabbi egy évig érvényben marad. Ebben az esetben természetesen a lakàsok és iiz-letek szabadforgalmät sem ällit-jäk vissza és a jelenlegi helyzet, hogy nem lehet a bérliòknek felmondani, tovàbbra is fenn-marad. — „Mura" športni klub gori proszi szvoje kotrige, naj vszäko nedelo predpódnévom pläcsajo zadrü'zni dävek (cslana-rino) v I. Hahn Prekmurska Tiskarna v M Soboti. TALLÓZÀSOK. Veselica järvarty. Sajätsägos tünet folyik le sze-meink elött és alig veszi észre azt valaki, milyen ragadós és rnilyen kä-ros ez a tünet. Az utóbbi idökben és különösen januär hónap óta olyan mulatozäsi mänia dühöng, hogy abból mär veselica järväny lett. Minden hó-napra esett legaläbb 2 -3 muri vagy veselica különbözö jogcimeken, de nemcsak Murska Sobotäban, hanem a kisebb falvakban is. Igy aztän, hogy lehessen kiizdeni az alkohol és käros kihatäsai eilen! S ez nem is jele an-nak, hogy az emberek szeretik a rögöt, hol élniok kell, a szülöföldet, hol bölcsöjük ringott, a hazät, melyet a sors nekik adott. Ez jele a munka-keriilésnek, a könnyelmü életnek és az épitkezési hajlain hiänyänak. Mert a ki sziilòfoldjét és hazäjät szereti. az arra törekszik, hogy minden pénzt s minden megtakaritott vagyont annak külsö és kulturälis emelésére fordit, mert ebböl alakul ki aztän az otthon melegsége a megelégedettség, az em-bertärsak és a hon szeretete. Ha ätszämitjuk azt a vagyont, mi veselicäkra elment, hihetetlen kép tärul elénk. A veselicäkon részt vesz rendesen 100-400 ember legaläbb is. Volt olyan, hol jelenvoltak 1000-en is. Ätlagosan különbözö kiadäsokra elköltöttek 200 500 dinärt fejenként. Hacsak a kozép aränyt vesszük, tehät 800 fejjel és 300 din. fejenkénti kiadässal, akkor minden veselicän füstbe mer.f 90000 dinär azaz 360000 korona vagyis egy kis häzikö lett megsemmisitve. Ha ezen a pénzcn kis csalädi lakok éphlhettek volna avagy a mulatozók a pénzt ilyen la-kokba fektették volna, ugy ma M. Sobotäban ällhatna — csak az idei évi ätlagot véve szämitäsi alapul tehät havonként két veszelica, mert mär eltelt 8 hónap, ,— legaläbb 16 uj kis csalädi lak. Es mekkora szó ez! Mert egy kis csalädi lakot 90000 dinärral ma itt meg lehet épiteni ! Es ebben a telek ära is benne van. Höl-gyeim s uraim gondolkozzunk egy kicsit csak, mert még nem késó és ha a mulatozàsok abba maradnak, a pénz épitkezésekbe fektettetik, akkor a veselica järväny megszünik és kis vàroskànk harnar nagy vàros képét ölti magära. Ezüst serleg. A häzak oltalmära majdnem minden faluban ujabban megalakultak a tuzoltó egyletek. Ezek azonban mindia nem egészen hivatäsuknak élnének ! A gyakorlatra, redszeretetre és embertärsi segitésre vannak bazi-rozva, de a kivitel még késik. Ezért a mint halljuk, egy igen okos ötlet | megvalósitàsàra vàllalkozott Murska Sobota nagykozség. Egy vàndor ezüst-serleg megvételén fàradozik és ennek birtokosa az a tuzoKó-egylet lesz, melyik az évenként rnegtartandó nyil-vànos gyakorlaton egyrészt és màs-részt az év folyamàn esetleg elöfor-dult esetekben'a legszebb és legkifo-j gästalanabb összgvakorlatot és össz-eredményt érte el. Dicsérjtìk ez esz-1 mét és hisszük, hogy az ezüst serleg birtokàért — a mennyiben az eszme testet is ölt, — minden egylet oda-adóan fog versenyezni s viszont a primus inter pares meg azon lesz, hogy vele büszkelkedni is fog. Igaz, hogy ez nagyobb helyeken mär régen kifejlödöt gyakorlat nàlunk még nem nagyon ismeretes. Nàlunk mindenki csak nagyszerüen tud birälni, szava- ! kat ràgni és csepülni, de àldozatot; hozni és dolgozni csak kevés ember. j Mijidenki akar tudni mindent, pedig alig tud valamit, mindenki azt vàrja, hogy a sült galamb röpüljön az asz-! taira mint vaiami égi manna, de érte nem tesz semmit, ha tüz van, segiteni és dolgozni nem akar ugyszólvàn senki, ott àll a bàmész tömeg a tüz elött mint akärcsak egy borju az uj kapu elött és värja azt, hogy a tüz aludjon el önmagätöl, ha vészes, olt-^ säk el a tüzoltok, katonäk és csend-; örök. Pedig nein ugy verik a cigänytl S amit akarsz, hogy néked embtrtàr-said megtegyenek, azt tedd meg te is nekik. Csak ki kell venni a lomtàrból azt a ma is érvényes szép tUzrcndé-szeti szabàlyrendeletet és végrehajtani. Nincsen ember, seri iniézmény hiba nélktìl, de a ki birdl, az adjon és mutasson jobb példàt. Tàn az ezüst serleg meghozza a kivànt gyümölcsöt! Ero-miivészek. Még mindig làtjuk munkàban az uj kor specialis eromiivészeit. Kik is ezek ? Kik azt hiszik, hogy karjaikban hordjàk az embertàrsaik megmenté-sére sztìkséges nagy erót, — bàr erre a fiatai és tapasztalatlan kor öket épen nem praedestinàlta még;, — és ezt az eröt akkép igyekeznek kifejteni, OLÀSZI —H1REK — Za veiäkoga 'zupana * Maribor-szkoj obJäszti je ne dr. Pio] imenüvaoi. kak ' szmo tò szvojecsaszfio na tom j meszti piszali, nego dr. Frane Vodo-pivec vlädni s/.vetnik (kormäny tanä-csos). ki je szluzbo doszèmao pri okro'znoj obläszti v'*Maribori szpunyä-vao. Poznäni nam jé kak dober uradnik 'ze z Ljubljanszke de'z. vläde. — Evang. visesja cerkevna obläszt. Szluzbene novine za mariborszko obläszt, broj 79. z dnéva 23. auguszta jävla öszrednje vläde 252. narédbo z sterov sze potrdi, tòje „szposztävi evang. cerkveni distrikt augsb. konf. v kr. SHS." ,T6 je, dokécs sze defini-tivno, po predpiszi cerkv. zäkona, ne organizèra najvišja cérkvena obläszt vsze szilno rešitev potrèbna dugovänja, kak prosnye, to'zbe, apeiäcije itd., ki sze odläsa'ti nemrejo, de té distriktu-dlni konsisterium resävao. Zvün konsistorijszkogagfpredszednistva szo za diihovnoga szodnika odebräni med driigimi tiidi g, Kcväcs Stevan ev. si-nyór v. M. Soboti. — Himen. G."'Frarc JeZovšefc opra-vitel imäriya gr. Szapäry szi je porò-cso gdes. Marico Kropš z Maribora. Qratuliramo. — Szpremembe v M. S. gimnaziji-Suplent g.f Andrej Antik je premeszt-seni k 111. ' drz. gimn. v Ljubljani ; bivši vucsitel na realki v Idriji Florian Ščuka je premesztsen za kontraktual-noga vucsitela na drz. fealki v M. Soboti. — imenüvanye. Za solszke upravitele szo z miniszterszkim dekrétom imenii-vani v Gornji Slaveči g. Pojbics Gyula, v Mačkovci pa Bimtan Julija. — Bliszk je vdaro i vu'zgao. l.-ga t. m. stale i skedjen, läszt grofa S/.apäryja. v Mačkovci. Velke hrambe, zvün zidani tälov, z vsze skerjov, ma-sinami i szenom szo pogorele, csirävno je lüdsztvo z okolice pripelani sesztimi sprickancami neobtrüdlivo delalo. Skoda je velka, szakolerano je pa szamo na mälo sumo bilò. — Mrò je v Ameriki niki Ivan Slavit rodom z Jugoszlävie, ki je vékso sumo pènez nihao za szebov. Rodbina sze naj z dokumentarni gla'szi pri Ame-riskom konzulati ali izseljeniskom komiszariati v Zägrobi. hogy beleburkolóznak a sotét homà-lyàba és hàt megetti tämadässal igye-keznek àrtani boldog-boldogtalannak, csak azért, hogy masoknak àrtsanak. A kultura, a nagy jövöbe lätas hej de hiànyzik még az elmult korok miazmàitól megmételyezett lelkekben. Az ismeretlen és névtelen szereplés megboszulja magàt. ha nem is ezen a hitvàny gyarló földön, de bizonnyal egy màsik vilàgon, mert mindenkit érdeme szerint fog megjutalmazni egykor az az Isten ki az életet adja és elvszi. A titkos tàrsulatok berkei sern mentesitik etto! az egyes vàllal-kozókrt, kik kijelölve lesznek vagy maguktól vàllalkoznak egyes gaztettek eikóvetésére. Azért a nemes lelkek még az ilyen erómiivészeket is meg tudjàk ismerni finom tapintattal és a rosszért jóval fizetnek, nem dobnak vissza kövel, hanem kenyeret nyujta-nak, hogy a végsó isteni itéleten lel-küket semmi ne terhelje. Reméljiik, hogy a kultura és huinanizmus szàr-nyain nevelkedve ezek az erómiivé-szek a végitéletig szintén megjavulnak; nyiltsàggai kimondjàk a mea kulpàt. attól eltàvolodnak és jó utra térnek, annak a szemmeltartasäval, hogy ha jót nem tudok tenni ernbertàrsaimnak, rosszat és kellemetlent nem teszek soha - Velika občina Murska Sobota. Štev. 1^07/1924. Predmet: zatiranje poljskih miši. Razglas ! K»j lahko sumi sto: imo o boju proti poljskim mišim ? Murska Sobota, dne 30-ga augusta 1924. Poljske miši so se na mnogih naših krajih jako močno raz-plodile in ogrožajo nadaljnji razvoj naših kultur. Ta škodljivka se neizmerno hitro množi, njen zarod gre v ugodnem" kletu £na stotine. Poljske miši imajo mnogo sovražnikov med živalmi, kakor podlasice, lisice, sove, kanje ali misarje, postopke, srake in tudi deloma vrane, ki prav pridno zasledujejo in uničujejo na tisoč miši. Vendar pa mora tudi človek pomagati, ako se hoče obvarovati škode. Predvsem se da mnogo miši uničiti že med obdelovanjem samim na polju, posebno sedaj pri jesenski prahi in setvi. Otroki, šolarji, vsi člani domače družine ali pa najeti dninarji naj gredo za plugom na njivah, deteljiščih in travnikih, kjer jih lahko s palicami ali šibnatimi metlami pobijajo. Izredno marljive otroke, ki se pri tem delu posebno odlikujejo, bode tudi občina s primernimi nagradami obdarovala. Priporoča se tudi zemljišča, kjer zemlja in rastoče rastline dopuščajo, povaljati (povalé-kati) z težkimi robatimi ali zobastni-mi valjarji (valeki), s čimer mnogo miši v zemlji stisnemo oziroma pre-bodemo. Priporočamo še, da se posztavljajo stojala za razne ptiče, iz katerih prežijo na vsako miško, ki bi se upala iz svoje luknje. V zemljo postavimo navpik dve močni prekli (ščapke), kateri v višini dveh ali treh metrov zvežemo z močnejšo, do 40 cm. dolgo palico, kot sedež za ptice Na en oral (plug) zemlje postavimo do pet takih sedežev, katere pa večkrat (vsakih par dni) premaknemo z enega mesta na drugega. Tudi na ta način lahko dosežemo lepe uspehe. Zaenkrat smo dokler ne pride druga pomoč, navezani na samega sebe, na gori navedeno samopomoč Izdaten uspeh pa je mogoče doseči samo s skupnim smotrenim postopanjem vsega kmetskega prebivalstva. Leče bodo pri zatiranju poljskih miši sodelovali vsi kmetovalci, na primer po načinu, kakor je to že začel zakupnik delnega Szäpäry-jevega posestva g. Karel Osterer, pri katerem se tudi lahko pridobi primeren pouk — le tedaj je upanje, da se bomo čimprej rešili tega nevarnega škodljivca naše kulturne zemlje. Za županstvo velike občine gerent : Dr. SÖMEN 1. r. — Prošnja na občinstvo v Murski Soboti ! Prostora za učne sobe meščanske šole za III. i IV. razred tukaj primanjkuje ; vsled česar se lastniki hiš prosijo javiti na občino ako bi kdo imel na razpolago take dve učne sob>s ena za 18 in ena za 17 učencev. Szerencsétlenség cséplègoptiél. S à 1 o v c i. Lepoša lstvàn Vogl David koesisa Sžecsko és Skrilec tulajdonät képezó cséplogépjének szällitäsa köz-ben aug. 12 én ugy esett a gép kereke ala, hogy az a läba sarkät a szószo-ros értelmében levette. Beszällitottäk M. Sobotai kórhàzba. — Bedek Mi-häly sälovcei gazda läbujjait Stefanec Franc gépje huzatäs közben aug. 24-én összemorzsolta. Bedek csak 30-än ment be orvoshoz, mikor läba da-gadni kezdet s a fäjdalmakat nem birta ki. — Villämcsapäs. F. hó 1 -én nagy zivatar és jégeso közepette a viJläm belecsapott és felgyujtotta gr. Szapäry mačkovcei majorjät, mely teljesen le-égett a benne levò szénàval és gazd. i felszereléssel egyiitt. Marhaällomäny 1 most a pajtàkban vari elhelyezve. A kär annäl nagyobb, mert biztosit^a csak règi értékben volt. — Radicspärt nayy gyiilést jelentett be szept. 8-ära Pucincon, mely egész Prckmurjéra vonatkozna. A hirt hozó küidönc ällitäsa rzerint a gyiilésre Radics és felesége és 20 képviselo jön el, hogy Prekmurje népével is-mertessék meg a mai politicai hely-zetet. Kijelentése szerint nagy soka-sàgra szàmitanak. — Szäj- és körösnfäjäs järvänya miatt a Radkersburg-i ker. fonókség megtiltotta a kétpatàjuaknak Jugoszlä viàból élve vaiò behozatalàt és a velök vaiò hatàrforgalmat. — Kanadai kivadorlók, kik afidavit-tal és jótàlló irattal nem rendelkeznek, milyenek a szerzódéssel kivitt ugy-nevezett idöszaki niunkàsok, kell hogy re delkezzenek keresetet 1 iztositó irattal, melyet az egyes munkaadók a kanadai „Depertmenta za Emigraciju u Ottavi" hivatal aitai hitelesitve kiil-dik meg az egyeseknek. — Olcsóbb Iesz a dohänyärn, de hogy mennyivel és mikor lép életbe, még nem tudni. — Ki megfojtotta csecsemojét, Kercs-màr Lina černelavcei cselédlàny, tettét bevallotta. Atadtak a maribori t'trvényszékhez hol värja méltó bün-tetését. A tanukihallgatäsok sorän kiderült az apa kiléte is, egy N. 18 éves szolgagyerek személyében. Vsako nedeljo dve predavanji, ob 4. in 8. uri. v MURSKI SOBOTI Bii^iäi^wiisgs^^isi V nedeljo 7. in pondeljek 8. Graj—Bab csres. » — » zmèsan—vegyes bab — 500 » Krumpli ' » -120 » Len. sz.— Lenmag » —685 » Det. sz.—Lóh'jrm. » BENKO: szept. 5. 1 kg. III. 10- f IO" =3 6- Bikóv.l Bika Telice 5 Üszö Krave I Š Tehén Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj--Vaj , . Spè—Szalona . . Belice -Tojäs 1 drb. II. I. prima 11 - 13-14-11- 13-14 -7-- 9'- I 1 — 17-— 18-24 — 25.— , » 28--35 . » 35- . » 1-50 Pèneri 1 Doilär . . . .100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 Kor. Praga . 1 lira . . . . Péli 52. D. 75- ^ » 0-1080 = » 01020 = » 2-30 » 3-35 Zürichben 100 Din = 7 05 sfrk. KLADO s proserjakovci-i KOVÀCS-féle vizimaìoil?, mely all 1 drb. U-es „GanzMéle hengerszékbol, 1 drb. 36-os ko és teljes malom-felszerelésból a tulajdonos haläla miatt nyilvànòs àrverésen 1924. szept. 28»än d. e. 9 órakor a helyszinén a legtöbbet igérónek eladatik. A berendezés egészben, vagy külön-kü'ön is eladatik. — A lakóhàz 2 szoba, konyha, fàból szalmàval fedve, a malom épii-let fa, téglaval fedve. Bövebb felvilägositässal szolgàl Kovacs József kózségbiró Prosenjakovci Z-hàja vszäko nedelo. — Naprèplacsilo za : 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zviin SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklàme 1— mali ogaszi 0-70 Din i dävek. Pri vecskrät popüszt. Ròkopiszi, k! sze ne szhrànijo i ne vrnéjo sze posilajo : Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendök : M. Krajina szerkesztóség- v. kiadóhivatal M A R K I S E V C 1 br. 20. posta AtURSKA SOBOTA. Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék szämla szàma 12980. Megjelenik minden vasärnap. Elofizetési är 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Din Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. Hirc tési är □ cm.-ként : szövegközt és nyilt: 1 50, rendes 1—, apróh'rdetés 0-70 Din és illeték. Tobbszòrinél engedmény. Gazdàikodàs A tej. IrtaNemes Miktós àllatorvos, Murska Sobota. IX. Betegséget okozó baktériumok. A tej, ha nagy mennyiségben lätjäk el az urodalmak, tejszövetkezetek a värost, nem ritkän järvänyt okoz. Okozhat koleràt, tifuszt, difteritiszt, vörhenyt, fertözö tüdö- és garatgyu-ladäst. Tartalmazhatja a tej az orbane, a szifilisz baktériumait, de a heptika, szàj és körömfäjäs, lépfene, veszett-ség, himlö, ragadós tüdölob, aktinomi-kozis és a szepszis ragälyanyagai is lehetnek benne. E betegségeket okozó tej kiilsöleg a veszélynek semmi jelét nem mutatja, ize, szaga, összeälläsa, szine.stb. olyan mint az egészséges, rendes tejé és ezért rendkivül veszé-lyes. Éppen ezen oknàl fogva néhàny betegségról, amelyek a tejjel az ein-berre ätvihetök, isrnerkedjünk meg közelebbröl. Elsö helyen all a gümökör (tuberkulózis, heptika, skofulózis). Ez a veszélyes betegség elterjedése egyes orszàgok vidékek szerint rendkivül vàltozó. A szarvasmarhàk legfiatalabb korukban csak ritkàbban betegek, csak 1 szàzaléka beteg; de az 1- 3 évesek mär 10 szàzaléka, a 3 - 6 ève-; sek 30 40 szàzaléka beteg. Az em-j berre legveszedelmesebb a tögygümö-kóros tehenek teje, ezek szàzaléka körülbelül 2 -4; de e^yes vidékekeu 5—6 is lebet. Az ilyen beteg tógy annyira életeros és oly sok heptika1 bacillust vàlaszt ki a tejjel, hogyha j az ilyen tejet 1 billiószor higitjuk màsik egészséges tejiel, még akkor is fertózést okozhat. Ellenben, ha a betegség az àllatban kezdódó àlla-potban van, akkor az ezerszeres higi-tàs a tej fertözö képességét megsziin-teti. Ha a tehén tógyén elvàltozàst nem taläl a z àllatorvos, de a tehén egyéb szerveiben klinikailag nyilt gümököros elvàltozàsokat tud észlelni : a tej a gümöbacillusokat tartalmazhatja, mert a gümököros vèr a togy minden kis részecskéjébe behatol és olyan kiesi kfs gumócskéket képezhet, amelyek klinikai vizsgàlattal, stb. ta-pintatàssal ki nem mutathatók. Em-bernél ugyanilyenek a viszonyok. Fiirster megvizsgàlta 7 asszony tejét, akik klinikailag tuberkulózisak voliak, de a tejüket egészségesnek talàlta. (Az etnlök épek voltak, a tuberkulózis kezdödö stàdiumàban volt.) Roger és Garnier ép emlöjü torok- és tüdö-gümököros asszonyok tejeit tengeri malacokbea oltotta. Egyik 33 nap mulva heveny (galopierende) tuberku-lózisban elhullott a többi 3—4 hónap rnulva pusztult el. A gyermek egyik esetben csak 2 napig szopta az egészséges emlöjü, de heptikäs anya tejét mégis, 6 hétre vese-,' lép-, mäjgü-mokórban meghalt. Azt tudjàk a gazdäk, hogy a tuberkulózist nem lehet mindig kopogtatàssal, hallgatódzàssal, tapin-tàssal, stb. a tehénnél megällapitani és ezért van egy kitünö módszer a tuberkulinozàs, amellyel pontosan meglàtszik, melyik marha heptikàs, melyik nem. Az orvossàgot (tuberkulint) a bör ala kell feeskendezni, vagy a szemhéj ala cseppenieni, avagy a felsértett börbe beledörzsoini. Ha bi-zonyos idön belül az àllat làzas lesz, szemfàjàst kap, iiletöleg a bör jeüem-zöen nìogbetegszik, az àllat biztosan heptikäs. Most az i k '>rdés merült fei, hogy az igy tu'ojrkuiinozott és ennek alapjän betegnek talält, de kü-lönben teljesen egészségesnek làtszó tehén teje fertözö e ? A vizsgälatok kimutattäk, hogy a pozitiv tuberkulin reàkció alapjän gümökörosnak minö-sitett tehén teje is tartalmazhatja a gümökör ragälyanyagät még akkor is, ha rendes klinikai vizsgäla'ttal teljesen egészségesnek lätszik. Az ilyen tehenek tejét sem csecsemök, sem gyer-tnekek täplälkozäsära felhasznàini nem szabad. Tehät, ha gümökormen tes tejet kivänunk produkälni, akkor az igy lehetséges, ha olyan teheneket tartunk, melyek sem egyszerü klin kai vizsgàlattal, sem tuberkulin zäsra a heptika jeleit ne mutatjäk és gümökörment« istàllóban tartatnak. Minden mi tej csak akkor fogyasztandó, ha el zetesen kellöleg felforraltatott. Talän még emlékeznek néhànya arra a viläg tudäsait kiforgató kiji lentésre, melyet Koch 1901. jul. 23-é a londóni nemzetközi kongresszusc mondott: „hogy az emberi és alla gümökör nem azonos." Hogy az en beri gümökör ällatra nem vihetö, < az ài lati gümökörnak az emberre vai àtvitele még nincsen eldöntve. meglepö kijelentésre élénk vitàk k< letkeztek. Kutató felülvizsgälatokl nagyban és éveken àt végeztek i egész vilägon. Mär 1905-ben a budl pesti àllatorvosi kongresszuson a ki vetkezö hatàrozatot fogadtàk el : 1. hogy a szarvasmarha tubei ; culózis az emberre àtragad és viszol az emberi heptika a szarvasmarhài is àtragad, söt a nölcsönös fertózése is lehetségesek. 2. tovàbbra is nélktìlózhetetli nek az óvintézkedések, melyek a fej tózést häträltatjäk. Hus és tej vizS gàlàsok. Ezek utàn a tuberkulózis baci lusa egyféle, az az azonos, csak i aliati test minósége szerint az ahhc vaiò alkalmazkodàs miatt módosi annak életeróssége, fertózóképesség (Folytatjuk.) Sino kang'arn in š e v j o t za moške in ženske obleke, ter vsakovrstno manufaktur-no blago za Čudovito nizke cene razpošilja veletrgovina M. Stermecki, Celje št. 335. Slovenija. Kdo se zaveže, da vrne v roku 8 dni ali plača Din 150 — dobiti če veliko zbirko vzorcev (mustrov). Ilustrovani cenik brezplačno ! Trg'ovci engros cene ! r ZALOGA (depo) j dein, piv. I raško ino piv. ,Union" Ljubljana Murska Sobota. :o| KA. NE VES PITAJ Univerzalni Informativni Biro „ÄRGU8" Knez Mihailova ulica 35. Telefon 6-25. BEOGRAD — (Pasaž Akademije Nauka.) — Fizess elö a MORSZKA KRAJINA-ra I i I ■B È priporócsa (rekomendèra) gg. kresmärom specialno pivo v vrsztaj : Dvojno tnàrcsno (màrciusi sor), Porter csarno i Lezàk (züto) po nisziki i rédni cènaj. V szkladiscsi vszigdàr prèk 100 Hektolitrov ! tm I Garantirana frtska piva ! Zdravo i 'zérno ! I p J je po fai cèni : 1 piszarni sztol, 1 velka gledala, 1 preproga (tepich), vecs orig. oljnajti kèpov i szrebrni dugovàny. Vecs sze zvé pri: BARNABAS ERDÖSY tr'zovina zpapérom i igracsarni v M. SOBOTI. Elófizetések és hirdetések „Mörszka Krajinära" felvétetnek Erdössy Barnabàs papir és jàtékàru iizletében M. Sobotàban a róm. katholikus templom mellett. Hailó Lovci! Szamo tiszti siis je gvüsen, steri sze z pri: HEKLIT5 5TE\?AN tr'zeci v MURSKI SOBOTI küplenoga patròna dà doj. Vu toj tr'zovini sze dobijo vsze za lòvce potrébna dugovanya, kakti: prvoVr-sztni prazni i nabiti patroni, spri, dimni i brezdimni prah, kapszlni itd. itd. po näj nisisoj ceni. Szamo tü küpleni patròni szo gvüsni i pocèni. Probajte i sze zagvüsate l Fai ! Po ceni ! Turško mleto kavo Srbsko stoičeno kavo Vse vrste pražene kave, vse vrste zrnate nepražene kave razpošilja poštnine prosto : V ardar industrija kave Jovo Gigovic, Sušak.j Ceniki na zahtevb franko. interesu pazite, da dobite vedno davno preizkušeni »Pravi : FRANCKOV : kavni pridatek« v zaboj-čkih in ne kako ponaredbo. — Na novi, rjavo-modro-beli etiketi se posebno jasno izražajo glavni znaki, a to so: ime »Franck» in »kavni mlinček«, — »Pravi :FRANCK; z mlinčkom« zboljšuje in pocenjuje vsako kavo!