PoStnina plačana v gotovini.
f f
Cfina — Ara 125 Din.
Vérsztvfni. politicsni i kulturni tjédnik.
RAVIDEK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Lét. IV. Évf.
Márkisevei, 1q25. március 15.
Broj 10. Szám.
az ve
o
sze je ednők tüdi i oköli Radičove politi e. Miszlili szmo, ka neszmerna demagógia prehényati nebőde stela. Lüdsztvo, ki je szamo v toj zapelívoszti bilő za-lübleno v Radiča, kak v taksega, szmo miszlili ka po velkoj zrnati Radiča, ki ga je doszégnola pri zádnyi volitvá, ré-zan pride do krvi preié^anya za tő natelko naglásano, csovjecsanszko republiko, bitka za národa s/Jobodo i neodvisznoszt, toda szkőz té do bratovszke ednákoszti. Zgodilo sze je pa niká i nacsi. To kri-csanye, tá demagógia i recsi, ka je telko lűdi naszébe vzelő, szo hényale, voditelje Radičove partáje szo ednoglászno szklenoli i tő tüdi tak ednoglászno potrdili vszi poszlanci te parbje, ka z-brisejo z programa recsi, kí sze tícsejo republike i sze p-^sztávijo na sztális monarhije i tő na monarhije po angléskom siste-mi\ To je szklep obednim íüdi i tiszti lűdi, ki szo prijatelje Radičove politike.
Ergo tiszta naglásana i kri-csécsa politika, ki je pravzaprav sze szamo zatő godila, da naj kémvecs národa zaszebov potegne i partája, ki bi jus v prvojvr-: szti méia ao mőcsi prídti, da naj f kak táksa szi z-ravnanya te vék-í si tao yövzeme léko, — je püsztila z-tisztoga programa, vu | sterom je niti szama né vervala | ka bi doprineszti mogla, ali kon f csibar técsasz za vcátnoga né za ; dobro szpoznala: republiko je | z-programa z-piisztila, na revo'u-f cijo szí nemiszli vecs, angleški monarhisti szo pősztali.
Tiszti ki szo sze tömi szred-sztvi demagogie radüvali, szo né í szamo ti prijátelje té partáje bili, f nego tüdi i nepriátelje nyé. Na-i priliko Pribičevičevci szo doté-; mao meli skér za Radiča prőti ! agitácijo, szo ga kak prőti drzáv-! noga na szvoj haszek podbijali léko i zdá, zdá gda sze je Radiča voditelsztvo i tak nyé priá-teli za monarhijo izjavili, sze Pribičevič-evci znóvics norcsárijo ; i poszmehávajo z-nyi, mogőcse záto, ár tiszto scséjo tüdi i oni, ka té. Tő je pa — szezná — na poszlabsanye pribičevcov, kak ji ; je z-trídvászeti ze szamo devel-r nászet pősztalo, tak léko nazá pridejo do broja petnászet, pri prisesztni volitvá pa vecs kak
gviisno na dva-trí. Záto zdá sztem norcsárenyom i poszmehávanyom tő neszrecso scséjo té prehititi, i stere z-ognoti sze pa vecs kak | gviisno niti tak nebődo mogőcsi.
Zdá 'ze osztáae pítanye, ali j je té sztopáj Radičove partáje részan szmeha i ospotávanya I vreden, gda sze obcsno naglása „narodni szporazum"? Ka je republika dnesz escse nezvrslíva, tő je mogo previditi vszáki csíovek. j Escse bole gviisno je pa, ka za dr'záve konsolidacijo, v zacséíki nyé mladoszti. je szamo edna pőf i tő sz kii p no delo na pod-i laX' szporázuma, za národa dohröto. I zdá 'ze csi je tő pre viditi mogla i zncla Radiča partája, szmo radovedni zaká to previditi nescsejo tiszti Pribičevi-
čovi .patrioti", ki tak prevecs naglásajo „demokratizem-, kak edino mogőcsnoszt za procvet —■ bürokratizma, na skodo národa vecsine . . .
Csi scsémo pravicsni bidti, teda Radiča té sztopáj né obszo-diti. nego pozdrávlati moremo, csirávno ka ji doszta bőde taksi, ki do pravli ka je Radič >va partája odála szvoj program. Kricsali do szamo tiszti to, kem bode v pridőcsi volitvá tő v oszíablenye do zmáge, národ pa kí mérno delo 'zelé, je sztem sztopájom za-dovolen v mislényi: da sze mérno i rédno delo escse i zdá zacsne. Ka nam valájo rázne ideje, fantázije i obecsávanya, csi osztánejo nakonci szamo li -demagogie.
ö»m<3ieece*a-e
ara a nemei birodalmi elnökségért.
A demokraták Simonst ajánlják elnöknek.
A birodalmi gyűlés demokrata frakciója felhívást intézett a többi pártokhoz, hogy egységes megállapodás alapján Simo n.s- birodalmi főtörvényszéki elnököt válasszák meg ideiglenes birodalmi einökké. A demokratáknak ezt a felhivásái politikai körökben ügyes manővernek mondjek abból a célból, hogy Stegerwaldnak, a centrumpári jelöltjének esélyeit
gyengítsék. Mindamellett a felhívás nem keltett nagy visszhangot a többi pártok körében. Már a jobboldali pártok ennek alapján felszólították a demokratákat, hogy a birodalmi elnök választásának előkészítésére a jobbóldali pártok részéről alakított bizottság tárgyalásaira küldjék el megbízottjaikat. A demokraták eleget tesznek a felhívásnak.
Vita az angol alsóházban német lefegyverzésről.
Az alsóhaz keddi ülésén Chamberlain külügyminiszter távollétében Baldwin miniszterelnök válaszolt arra a kormányhoz intézett interpellációra, hogy Németország teljes mértékben teljesiteíte-e a versaillesi békeszerződésnek tengeri és légi leszerelésre vonat kozó rendelkezéseit.
Baldwin miniszterelnök az interpellációra adott válaszában kijelentelte, hogy a német kor mányt már 1922 ápr. értesítették a szövetséges hatalmak kormányai
hogy megállapításuk szerint Németország a légi erők leszerelése tekintetében teljesen eleget tett a versaillesi békeszerződésben elő-követelményeknek. Mult év szeptemberében azt is közölték, hogy megállapításuk szerint Németország a tengeri lefegyverzést is végrehajtotta, holott ennek a határideje csak mult év novemberében járt le.
Az alsóház a miniszterelnök eme felvilágosításait tudomásul vette.
Je vsze mogőcse!?
Radičovi szo papér obrooli, vecs nebődo szamo republiko želeli, ár je tö za národ premalo, nyerni niká vecs trbé, záto szo zdá na szlobobscsini bodőcsi voditelje té partáje szklenoli, ka do sze odszérnao za monarhijo borili. Ja za monarhijo i tő za tákso, kak je v angléskom, gde král je szamo doszmrtna gláva dr'záve, ravnati né, nego od vlííde nyerni predlo'zene vsze narédbe i drüga dugoványa podpiszati má jus, csi sze nyerni vidi ali né. Tak szó pősztali Radičovci — republikán-szki — monarhiszti. Zaká? Delo je szvetlo. Právi voditel partáje je Radič, on pa je zapréti. Zdá, gda szo neza-préti voditelje sze za monarhijo izjavili, csi bode nyim tő na skolo pri prisesztni volitvá, té bőde !ze g. Radič z-zápora z-püscsen i de on erkao: „tő szo szklenoli voditelje nase partáje té, gda szam jesí, zapréti büo, jesz pa nacsi zravnam". Tak sze papér z-nő-vics léko obrné, národ sze pá léko za republiko lovi. Szamo nevémo tő, ka bődo pravli k-tomi lüdje, ki szo zatő partájo szamo zavolo nyé republikan-sztva dáli vőtume ?
* *
Coolidge az aranyvaluta bevezetéseért.
Coolidge elnök nemzetközi vaiutakonferencia egy behívásának gondolatával foglalkozik. A konferencia feladata volna megtárgyalni annak lehetőségét, hogy a világ minden államában az aranyvalutát léptessék életbe.
Az amerikai repubíikáuns párt bomlasa.
A republikánus szenátorok bizottsága Lafollette, Ladd, Frazier és Brookhardt szenátorokat a pártból kizárta, mert ezek az elnökválasztási kampány alatt nagy Coolidge-ellenes magatartást tanúsítottak
Parlament je 7-ga t. m. odpréti büo, gyűlési szo sze zacsnoli, toda brez navzőcsnoszti nisterni zapréti poszlancov. Kak je viditi, je v Jugoszláviái niti poszlanec né vrédno bidti, csi ze za plácse volo né, ár ga ne-bráni imuniteta csi je ne poszlanec vládajőcse partáje, pa kak taksi tüdi doszégnoti nemre nika. Csűdno dugo-ványe je pn részan, ka szo poszlanci né ednáko zagovorjeni. Oda ti edni z szlobodnim gibanyom korupciji na vrijek idejo, tecsász drüge policija »paziti« more. ná je niscse nevkrádne. * *
*
Interesantno je tő, ka komaj je parlament vküper priso, sze ze v réd-nom, pravtcsnom i postenom deli poszlanci nemrejo zarazmeti. Taki pri prvom gyűlési szo !ze dvá predszednika meli, toda predszednik, odebráni z opo-zicije, je gyűlés zaklücso, ár szo zapréti poszlanci szvojoj pravici né mogli zadosztiti. Natő taki je opozicija vö odisla, vládna vecsína pa z drügim predszednikom száma méla gyűlés. Tak dabi pri véksoj bremeni razpregli dvá
konya i z edoim šteli dati vlécsti. * * *
Edna obcsina je za csasza volitev dobila deszét jezero dinárov ob-csinszke podpore. Kak znati moremo, sze tő v obcsinszko knigo kak dohodek more notri szpeleti. Csi pa je ednök tam notri szpelano, jo kak jávno lászt v várnom meszti szhrániti, proti zoji (%). Na podlagi obcsinszkoga réda i obsztojécsi zákonov, je tő varno meszto szamo i edino — gvüsna banka. Kak nam je pa znáno, kriticsne obcsine ge-rent je pa tő né tak vcsino, nego isz-kajőcsi postenyé szamo zaszébe i né obcsinszki haszek, je té péneze ednim trém lüdem dao vö i tő dvá procenta falé, kak pa bi sze tő v varnésoj banki doszégnolo léko. Szezná, zatő j« g rent, da obiászti je kontrola racsu-novodsztva nepotrébna.
Politikai házasságok.
Bár a szentírás azt tanítja, hogy a házasságok az égben köttetnek, mégis meg kell állapítani azt a százados tapasztolaton alapuló tényt, hogy a pap áldásával perfektuált életközösségi szerződések igen fontos tényezői voltak mindenkor a politikának és a vagyonszerzésnek. Az egyháznak azok a bölcsei, akik szentséggé minősítették a törvényes formák között kötendő házasságot, nagyon is jól tudták mit cselekszenek.
A házasság, ha ezt mint két egymást szerető sziv összedobbanását nézzük, nem mindenkor sikerül. Sőt a mindennapi élet azt bizonyítja, hogy inkább nem sikerül. De még a legrosszabb házasságnak is sikerül a másik része. Akármennyire kiábrándultak is egymásból az egykor még a fülön is tulig szerelmesek, bármenyire elpárolgott is abból minden poézis, azok a connexiok, amelyeknek okából a politika kedvéért köttetett a házasság megmaradnak s a vagyon gyarapodás ténylegesen létrejött.
De maradjunk egyenlőre a politikánál.
Mióta a kereszténység a házasságot mai formájában rendszeresítette, mindig az összeköttetések szerzése illetve gyarapítása volt az a főcél, mely a házasulandókat, hanem is mindig magukat a közvetlenül érdekelt feleket, de hozzátartozóikat vezette. Persze nem azokat a naiv idealistákat, akiket az úgynevezett szerelem ejtett rabokul. hanem a józan hüvösséggel számitókat, akik mérlegelni tudták, hogy mit nyernek vagy veszítenek a házasság által. Ez absolut józansággal számitó házasulandók 95 százalék erejéig a felsőbb tízezreiből kerültek ki.
Nem keli messze mennünk példákért. Az Árpádház-beli férfiak igen gondosan válogatták meg jövendő-belieiket s az előrelátó királyi és hercegi apák nagyon megfontolták, hogy egy—egy Árpád családbeli főhercegnőt kinek adjanak oda. A magyar arisztokrátia és gentri mindig nagyobb összeköttetések kedveért házasodott. Persze az egyes elszórtan előforduló kivételek csak megerősítik a szabályt. És ezeknek a politikai házasságoknak a divatja mind máig meg van s ameddig házasság egyáltalán lesz, meg is fog maradni.
A magyarság történetében külön fejezet illeti ezeket a politikai házas-
ságokat. Az Ausztriával való szoros ; kapcsolat és a bécsi udvar évszáza- ; dokon keresztül tartó központosító rögeszméje valóságos melegágya volt a politikai házásságoknak.
Vitéz elődeink nyakas kurucok vol- j tak. Vas>y legalább is többen voltak közölük ilyenek. Ezeket sem hatalmi szóval, sem hivatalall és kitüntetéssel nem lehetett leven ti lábaikról. II. Rákóci Ferenc már rég pihent rodostói sírjában, de a kuruc világ kisérteteitől mégis rettentő módon féltek Bécsben. Mária Terézia királynü nem hiába volt asszony, de asszonyi módon akarta megpuhítani a kemény nyakú magyarokat. Á Habsburg családban különben is traditió volt a jó házasság. Még szólló ige is van a szerencsés házasságokról, melyekkel nem egy tartományt szereztek a száz császárok ivadékai.
Mária Terézia tehát elhatározta hogy házasságok révén fogja a magyarokat az összbirodalmi eszmének megnyerni. És megszervezte a magyar testőrséget. A fő és köznemesség legdaliásabb ifjait gyiijté udvarába s ezeknek igazán alig akadt más dolguk. mint a külömböző tartományokból Bécsbe csődített német és cseh előkelő höleyeknek udvarolni. Az alkalom szerzést valoságos művészet tel csinálta a koronás asszony s egész szervezett állott udvarában rendelkezésre, amely a legmagasabb trón iránti hűségből lázas buzgalommal terelte össze a párokat. Sok magyar
ifjú hagyta magát igy megfogni. Ezekből aztán engedelmes és loyalis alattvalói lettek. A gyermekeik már nem tudtak magyarul beszélni.
Máskép, egészen máskép történt azonban a magyar leányok kiházasí-tásával Mert nemcsak osztrák comtes-oek voltsk ám Bécsben, hanem magyar grófnőket és előkelő hölgyeket is maga mellé rendelt Mária Terézia. Ezeknek meg az osztrák lovagok közül kellett válogatni. Azt már az udvari házasság közvetítő iroda kicsinálta, hogy magyar lányok mellé csak német gávallérok kerüljenek. És mert a magyar lányok szépek voltak meg gazdagok, hát persze, hogy a német fiatal urakat nem sokat kellett biztatni. Amint azonban a krónika feljegyzi, a királynő nem volt megelégedve — a politikai eredménnyel. Ezek a derék magyar lányok, akárhová vitték is őket, magyar menyecskékké lettek s a család elnémetesitése nem sikerült. A nők jobban viselték maguVat mint a magyar férfiak. Vagyis a férfiak mindig egyformák veitak, az asszonyok kedvéért mindig en gedtek. Á magyar férfi a német asszonynak, a német férfi meg a magyar asszonynak. Ime a papucs — a nemzeti eszme szolgálatában. Majd elvállik, hogy a mi szlovén menyecs kékké lett magyar leányaink hogyan kezelik a — papucsot. —
Kak szi na pomaga prehmurszhi kmet 7
Tő je nepotrebno nam pov-dárjati, ka vesznicsar od dr'závne adminisztrácije szamo telko má csakati, kak je tő za vsze tüdi i osztale prebivalce povprecsno potrebno. Záto vesznicsar i tak v prvoj vrszti pávra pomőcs szamo i edino od vesznicsara s?a moga csákamo léko. od drügoga csakati niká nemarno. Kak ná pride tá szatnopomőcs? Pride v dvojo formo.
Edna pomőcs je obcsinszko ravnanye od vesznicsarov szarni, dotriá v vesznici, tője obcsinszka uprava. Z-toga naraszté okrajno i oblásztno ravnanye, záto sze veli szamouprava. Z tema dvema
obiásztina szi léko nagájamo tak, kak nam tő nase potiébe 'zeb jo. Csitaka szi tő priiiko pametno zaszébe goriponűcati scsémo, te-da szo nam bli'zajocse sze ob-csinszke, toda szamoupravne (önkormányzati) volitvi skér za rsaso prísesztnoszt. csi nto szi je hasz-novitno znali vőponíicati. Tő nam je szredsztvo politicsne pőti, szamo sze zarazmimo, né ka bi nevoscslivoszt nász raztrgala na vecs tálov.
Druga prilika je pa i szkoro da bőgsa, ár je nepohticsna, vendar za szporázumno delo edno-ga nemeskoga cila vekse vred-nosztí. tője ta szamo za povzdig
vérsztvenoga sztána namenjena organizacija: „Krneííszkg drű'z-ba " V toj organizaciji szmo za-gvüsani, ka do poíiíicsnoga nasz-pfőt'a príti nemre, ár priti neszmé, ergo sze dela léko za vsze potrebe, ka nam nase vértüvanye zelé. Záto kakkoli tő zgorányo, tüdi i tő ponücamo gori v tisztoj tneri, kak nam nase razmere tő prevecs 'zelejo. Vsztőpimo za kotrige vszi, ki szamo kolicskáj csűtimo — kmétsko, za pávra dobroto. Tak szmo gvtísni léko, ka kémvecs nász bode za szküp-no mőcs, témvecs doszégnemo léko, nakrátci moremo napamet vzéti ka bődemo vérsztveno na-predüvali, né zaosztanüvali.
POLITIKA.
A parlament ülése f. hó 7-én nyittatott meg elég nagy érdeklődés s mégnagyobb izgalom mellett. Lazics Arsza mint korelnök nyitotta meg az ülést s miután a képviselők megbízó leveleiket leadták, korelnök megállapítja, hogy egyes képviselők dacára menteimi joguknak, még ma is le vannak zárva, igy tehát képviselői jogukkal nem él hétnek. Hogy ezek kiszabadítására a kormánynak a lehetőség megadassák ko relnök az ülést berekeszti. A kormány erre nem számítván, a rögtönözött minisztertanács után az ellenzék távollétével és uj elnök megválasztásával a kormánypártok a gyűlést mégis lefolytatták. A csonka parlament a javaslatokat 167 szavazattal megszavazta amit a 315 összképviselőből a parlament többségének kell betudni. — A parlament megalakulása után megállapítható, hogy a radikálisták (Pasié) pártja 7 48 tagot számlál, vagyis 7 a szaporulat a választási eredmények kimutatásával szemben. A Pribicsevics demokraták 23 megválasztott tagja közül már négyen hagyták ott a pártot, tehát 19-en vannak csak. — Radič mandátumok igazolása körül is bajok vannak kilátásban. A kormányzó pártok igazolóbizottsági tagja a párt utasításhoz hiven, a Radics mandátumokat nem akarják igazolni. E -tekintetben az a nézet uralkodik, hogy a Radičok mandátumait mindenütt megsemmisítik s azok helyél-e uj választásokat rendeli el a kormány, -r—
ABA-
Elbeszélés.
Irta: B. J.
Csak ne ment volna az Isten házába ; csak ne látta volna az ara-koszorut, a menyasszonyi fehér fátyolt; csak ne hallotta volna az orgona fohászát, a pap áldó szavait. A hosszú zsongás ott borongott a lelkén, mint az árnyék. De mindezeket elmondhatja e Bélának ? Felfedezheti-e előtte, miért dobbant meg a szive, mikor az oltár zsámolyán térdeplő arát megpillantotta Miért húzódott végig halvány arcán az a piros égő vonal ? Nem, ezt nem teheti. Mély, igaz szerelme önzésnek látszanék s elveszthetné Béla előtt minden zománcát.
A lelkére borult árnyat vig csapongó jókedv alá igyekezett elrejteni. Hatalmas zongorájának hangjai betöltötték a kis nyári lakot, kirepültek a nyitott ablakon és ott haltak el a platánok rezgő árnya alait. Holdvilágos estéken sokakat arra felé csalogatott a zongora hangja: a hársak, platánok
sugár törzseinél hallgatódzó alakok ácsorogtak.
Egy estén vidáman szökent fel zongorája mellől. S a dal hangjai tovább rezegtek.
—	Qyüjts egy kis társaságot körünkbe, édesem.
—	Ugy-e megmondtam, hogy Ada unja meg először a remeteséget.
—	Nem, Ada ezt nem cselekszi. Csak táncolni szeretne. Oh mit ér az élet tánc és zene nélkül.
És trillázva, bájosan szökdicsélve Bélát is táncra perditette.
A férfi lelkéből felkacagott.
—	Mi lelte az én kis bohó Adá-mat ? I
Dalolva felelt; „Az életkedv, az életkedv! "
—	Hát azlán kiket híjunk meg?
—	A kiket magának tetszik. — Ezt is trillázva mondta.
—	Ne hagyjuk abba a táncot,míg legalább tanácskozunk ?
—	Ne, ne, ne hagyjuk — és dalolva szökdicséli tovább, — Béla pedig nevetett jóizün.
—	Jó lesz-e Kompolti Laci?
—	Jó, jó, jó!
—	Hát Szaöke Pista ?
—	Az is, az is, az is!
—	Damó Viktor ellen nincs kifogásod?
—	Nincs, nincs, nincs 1
—	De hiszen egyiket sem ismered te kis pajzán.
—	Óh, az nem tesz semmit, semmit, és még egyszer semmit.
Abba hagyta a táncot és a mint szeme összetalálkozott a Béláéval, mindketten felkacagtak.
—	Te rakoncátln kis golyhó, mi ütött magához?
—	Ne tréfázz, Béla, mert ismét táncba viszlek.- Irigyled a ió kedvemet ?
—	A világért se teszem. — Hát holnap estélyt adunk.
—	Igen. Azonnal beszélek Eszti nénivel, maga pedig Jancsinak adja ki a rendeletet.
És csicseregve kisurrant a szobából, miftt egy madár.
IV.
Az estélyek sűrűn követték egymást. Zajos vigalmak tanyájává lett a kis nyári lak, utána meg a télire bérelt lakás is. Bélának sok ismerőse, számos barátja volt, azok most mind ellátogattak a »rendkívül kedves < estékre. Igy nevezgették a zajos őrőmek óráit, melyeket ott töltögettek.
De nők nem jöttek a » rendkívül kedves » estékre. Egy se jött soha; férfiakból ált az egész társaság.
Ada azt hitte, bizonyosan nőtlen ember lesz valemennyi. Már több izben kérdést akart intézni Bélához, de mindannyiszor abba hagyta. Lelke valamitől megrezzent, nem merte.
Egy este, a kártya-asztal mellől ez a néhány szó ütötte meg Ada fülét;
—	Az én kis feleségem jól tudja.
—	Az enyém is tudja
Ada mélyen elpirult.
Glószi
tan János postara deca. Skoda znása okőli 1800 Din.
Postüvane nsse napréplacs-ííke opozárjsmo, ka prilagamo :sekke k našemi líszti, stere jroszimo za napréplacsiio goripo-lücati. Csi bi pri napíszanom sneszki neda kaksa falinga bila, proszimo nam tö naznaniti.
— Vérsztveni glászi. Austria, kak szmo z-dobre sztráni informérani, bö-e v krátkom dovolila nase konyo »rez kontumáca dová'zd'zati v austrijo. >ztem sze trőstamo léko, ka sze céna é doszémúo niká né vrédue 'zivíne lodignola bode. — Ruszija je teköcsi jeden v Becs na szenye 20.000 szviny josztávila, Ira je céno našemi blági jreci pote'zilo. Tő konkurencijo pa >d ruszije tüdi pri drügi prid Jki pričakujemo léko, ka de né szuno za íász, nego i za vsze polodelszke drzáve elkeískode.—Kak szmo od , , Ko-íyerejszkoga drüstvaB;informérani, po-eg, ze doblenoga arabs 'zrebca dobi jrekmurje v krátkom escse od 3 do j zmetni belgianszki 'zrebcov. — Cmetiszka družba v krátkom dobi 000 falátov szadoveni cepik po zni-zanoj céni, za oddajo po cca. 13 — 15 )in. — Kmetiszka drü'zba bode v nedelo ob lKvöri v drzávnoj söli mketo obdr'zála za vsze kmete z >rősztim vsztőpom.
-	Vracsitelszki glász. Dr. Muster ožef zdravnik i zobozdravnik v M. »oboti sze priszeli z dnevom 15. 111
1. v hi'zo g. Kücsana mehanika v [vezno vilico.
-	Krcsmárje, ki bi namenili od Jarodne banke ponüdjeno poszojilo 000 Din. po fio/o-nom !zoji vzeti, sze iá v zadruge piszarni ali pri predsedniki glászijo. — Vszi ki szo es-:se prisztopnino z-leta 1923. duzni, iá tö kak naprvle notri plácsajo, ivak sze bode ekzekvalivalo. rszáki krcsmár na v 14-ti dnévaj ;lászi k goszt. zadrugi piszmeno, ali
recsjov: pribli'zno kelko krcsmene löszödé (lagve né) má za cimentéra-ye, tüdi tak v krcsmi nücane váge i jerila, zavolo pribli'zajocsega sze zlü'zbenoga cimentéranya. Vá'zno za rcsmáre 1
-	Ogen. V szoboto dneva 7.-ga iarca predpődnévom ob 9 vöri je ^oréla szlama lászt Titan Ivana v iernelavci. Vú'zgali szo jo sziná Ti-
Tísztelf előfizetőink szíves figyelmét felhívjuk a lapunkhoz csstolt csekkekre melyeket lejárt előfizetéseik mielőbbi beküldésére felhasználni kérjük. Kinél e-setleg r.etán az összegnél tévednénk; kérjük azt velünk közölni.
— Lóbevitel Ausztriába. Mint az már tudodt dolog, Jugosláviából a lóbevi-telt Austria nem engedte meg, illetve megnehezítette eddig a határon való megfigyeléssel (vesztegzárral), amit takonykor és rühességgel okolta volt meg. Mint most megbízható helyről értesülünk, Austria a mi lovaink bevitelét rövidesen szabaddá teszi, illetve a vesztegzár alól feloldja. Ily módón most immár megvan a lehetősége annak, hogy a mi lovaink is jobb árban fognak elkelni mint eddig.
—	Már oroszország is exportál. Oroszország, mely már éhhalálra volt Ítélve, ime feltámdt s rövidesen tan az egész világnak erös konkurenciája lesz. Az elmúlt héten Bécsben, hol a mi állataink húsának fő elhelyezési piaca van, 20.000 drb orosz sertés csinálta a konkurenciát, ami az árak itteni kialakulására erös befolyást gyakorolt.
—	Orvosi hir. Dr. Muster József orvos és fogorvos március 15. ével eddigi lakásából átköltözködik a Zvezna-u. lévő Kii-csan géplakatos házába.
—	Vendeglös egyesületi hirek. — A t. tagok, kik tagdíjukat még nem fizették meg s az 1923 évről a belépési dijakkal is hátralékban vannak, felhivatnak, hogy azt végrehajtás terhe mellett haladéktalanul fizessék be. Azon tagok, kik 5000 Dináros 6°/o meletti kamatozású „Narodna banka" kölcsönét igénybe venni szándékoznak, jelentkezzenek az egyesület irodájában illetve az egyesüllet elnökénél. -Mindennemű ügyben az egyesület irodája csak szerdán d. e 9 órától 12 óráig áll a tagok rendelkezésére.
— Lótenyésztő egyesülettől szerzett értesülésünk alapján a M. Sobotai járás 3, D. Lendavai járás pedig 1 drb fajtiszta, nehéz belga tcnyészrnent fog kapr.i, melyek a közeli napokban már meg is érkeznek.
Gazdasagi egyesület választmányának első ülése f. hó 1.-én tartott meg. Vértes Sándor ur az első üléshez méltó elnöki megnyitója után kövekezett a múlt jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése, titkári jelentés az eddigi ténykedésről, utána pedig Vojsk ur 4000 Dináros álamsegély hovaforditását tette szóvá és ismertette egyes gazdasági kellékek árát az egyesület révén. Hosszabb tanácskozás után a következő határozatok hozattak. Az esetleges államsegélyből legelébb szükséges gépek szerztessenek be s elsősorban rét-borona; gyümölcsfacsemeték Oslerer ur szívességéből ott raktároztassanak el s a tagoknak kb. 13 Din. árban engedtessenek át; tartassanak gazdasági előadások a vidéken, márc.15. d. e. II órakor az álami népiskolában M Sobotában egy n tgyobb-szabásu anket tartasék a me^ei kártevők irtásáról és rendeleti utón való szabályozásáról; választmányi illés minden hó első vasárnapján tartasék; Benko féle vendéglőben fektet-tessék fel egy könyv melybe á ga-zd. egyesület minden egyes tagja üléseken kwül is panaszát, javaslatát, indítványát, nézetét bejegyezheti ha a vezetőség nincsen is ott s a legközelebbi vál. ülésen tárgyaltassék; hogy a tagok és vezetőség közt az állandó érintkezés fenntartassák, u-gyan a Benkonál minden vasárnap összejövetelek lesznek, mintegy „Gaz dakör," hol minden egyes tagja az egyesületnek résztvehet; sürgős és fontos esetben egy szűkebb választmány is dönthet — Egy sürgős ne-héz-mén (belga) ügyben is tétetett javaslat a lótenyésztő egyesület jelenlevő tagjaiból alakúit választmány részéről. T. i. Prekmúrje 3-4 drb eredeti belga mént fog kapni a napokban.
Murski
ZA MLADINO DOVOLJENO ! 1 1
V NEDELJO 15. marciusa popold.ob3.,In zvečer ob8uri
MARKIZA DE CHATELET
(MOČ LJUBVI)
Filmska historijska drama u 6 činova po noveli MALMAISON od A. v. NATHUSIUS U glavnoj ulozi:
MADY CHRISTIANS
ES LEUCHTET
MEINE LIEBE.
VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 Din, In II. prost. 3 D. Lastnik kina QUSTAV DITTRICH.
Hotel Resturation!
Dobroidőcsa kresma z prenocseválnimi hi'zami, z ográdecom, dnévno z stirami vláki, na eden stok viszika zidanica, pri madiars/koj graniesnoj posztáji carinarnica v hi'zi, sze prőti kauciji taki vugodno z-árende (v najem) dá. Vecs pri lásztniki: BENCSEC KÁLMÁN i VILMA Hodoš (Prekmurje).
Tr'ztvo. Kereskedelem.
Bíágo — Áru.
NOVISAD: marc. 13.
100 kg. Pšenica—Buza	Din.	450—465
>	» 'Zito—Rozs	»	—4()0 » » Ovesz—Zab	»	—400 » » Kukorica	190—265 » » Prosző—Köles	»	-335 » » Hajdina	»	270—320 » » Szenő—Széna	»	—80
»	»	Qraj—Bab csres. »	—400
>	»	zmésan—vegyes bab	—330 »	»	Krumpli »	—150 »	> Len. sz.—Lenmag*	—700 »	»	Det. sz.—Lóherm. *	3200
BENKO: marc. 13. 1 kg.	III.
7-t 7-
6 —
Bikőv.l Bika Telice iS Üsző Krave | g Tehén Teoci Borjú Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. , Zmőcsaj--Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb.
Pénezi —
1 Dollár . . . . 100 Kor. Budapest . 100 Kor. Becs . . . 1 Kor. Praga . . 1 líra .... Zürichben 100 Din
H. I. 8-- 9--8 - 9-8--
12-14-
prima lO-lO—
13-— 15-—
, 30 — 38 — 30--
. . —• 30-— . .	0-75
Pénz.
= D. 60-75 = » 00857 = » 0.0878 = » 1-845 = » 2-519 = 8'35 sfrk
Ellátogattak az álarcos bálokba is. éla a legfényesebb jelmezekről gon-oskodott mindég s örült, hogy azt a sli szép alakot a férfiaknak egész cso-ortja környékezte, de az soha sem tá )zott az ő oldala mellől
—	Miért megyünk mi csupán az jlarcos bálokba? Hiszen te kapsz meg-jivót a többi bálokra is.
Bélát szemmel látható zavarba ej-tte a kérdés. Késlekedve válaszolt;
—	Az a legélvezetesebb, édesem, többi nem sokat ér.
Az Ada szemében most jelent .neg (őször egy fájó mosoly. S elhallgatott.
Másnap Eszti nénivel a boltokba ent bevásárolni.
—	Ismerte Eszti néni Tarnay Honit? Nézze, amott jön a nagynénjével, ekem l^kedvesebb barátnőm volt ;
szomszéd faluban laktak, de azért nden naposak voltunk egymással.
És Ada örömtől ragyogó arccal etett a csinos barna lányka elé, ki a vidékiek szokása szerint minden ki-
rakat előtt megállította nagynénjét, hogy apróra megbámulhasson mindent.
Most is megálltak.
Ada felhúzta fátyolát szép halovány arcáról, megállt a lányka mellett, kezét előre nyújtotta és a szeretet meleg hangján ejtette ki nevét.
—	Ilonkám 1
A lányka ránézett és mintha észre sem venné az eléje nyújtott remegő kezet, végtelen fagyosan mondá;
—	Ni, ni, Ada.
A figyelmessé lett nagynéni szintén ránézett és szúró tekintetével végig 1 mérve fojtott hangon szólt ;
—	Menjünk Ilonka.
Ada ott állt, kipirult arccal, minden izében remegve, egyedül. A mellette le s fel hullámzó tömeg bámészkodva surrant tovább.
—	Mi lelte édesem ? - Kérdé Esz-: ti néni, n ikor elérte.
—	Megfájult a feiem, nagyon szé- : dűlök. Menjünk haza. — És vérpiros homlokára nyomta a kezét.
Ada tántorogva ment szobájába, lerogyott a kanapéra, mint egy lézengő beteg és zokogott keservesen.
Béla ijedten-futott hozzá.
—	Az istenért, mi az? Mi bajod édes Ada ?
Mikor látta, hogy nem felel odaült mellé, oda hajolt az arcához, gyöngéden simogatta és folytonosan beszélt hozzá.
Darab idő múlva felemelte a fejét s fájdalmasan sóhajtott:
—	Oh Istenem! Istenem! — S újra erőt vett rajta a zokogás.
Béla szeretettel, nyájasan szólítgatta :
—	Beszélj, édes Ada, mi történt?
—	Ne haragudj rám, nem birom tovább, ugy fáj a lelkem.
Halkan, töredezve elmondott mindent.
—	Ki vagyok taszítva a társadalomból, az emberek nem bocsátják meg vétkemet soha. Oh Bélám ! édesem ! add vissza lelkem nyugalmát, add vissza önbecsülésemet 1
—	Szegény, szegény Adám Bocsásd meg nekem, az ellened elkövetett súlyos bűnt. Én vagyok oka boldogtalanságodnak, téged nem terhel semmi. Miért nem birtam uralkodni érzelmeim felett; miért kellett ép nekem szerencsétlenségbe dönteni téged, nekem, a ki oly melegen szeretlek. Hisz én férfi vagyok; erös akarattal elfojthattam volna szivemben azt az édes érzést, melyért most keserűen kell meglakolnom. Én vagyok a bűnös 1
—	Nem, nem te vagy 1
—	Én vagyok, édes szegény Adám Tudnom kellett volna, hogy mindez be-következhetik és én nem változtathatok rajta semmit.
—	Miért nem fedeztem fel előtted a valót, miért hallgatam el, hogy szivünk közt az a sírkereszt áll. melyre egy jó anyának neve van bevésve. Ne kivánd, hogy többet elmondjak.
—	Mondd el. Fedezz fel előttem mindent. Elaltatom vele a lelkemet.
(Folyt, köv.)
Z-hája rszáko redelo. Napréplncsilo za fr-t*o leta v domovini * 15 Din. zvün SHS., IS Din y Ameriko 20 Din. Céna anonc u C cm: med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklámé 1 — mali ogaszi 0-70 Din i dárek. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kl szc ne szhránijo i ne vrnéjo sze posílajo:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők:
M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Hostni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980.
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 1"> Dinár, külföldre 18^ "Amerikába 20 Din. Hirdetési ár j cm.-ként: ^/övegközt és nyiittér 150, rendes 1-—, apróh uetés 0-70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.

PORT.
S. K.
S. K. Mura.
Dne 15. marca ob 3 uri popoldne otvori se pomladanska nogometna sezona s prijateljsko tekmo S. K. PTUJ, katero moštvo nastopi prvič na našem igrišču. Zadnja tekma s tem klubom končala je z rezultatom 3:1 v korist Ptuja.
Pričakuje se, da tudi letos pokaže p. n. občinstvo zanimanje in razumevanje za sport in letošnje prireditve enako mnogoštevilno pbseča.
S. K. Ptuj - S. K Mura.
Március hó 15-én délután 3 órakor megkezdődik a tavaszi football-szezon S. K. Ptuj csapatával lejátszandó barátságos mérkőzéssel S. K. Ptuj csapata ez alkalommal játszik először az itténi pályán. Ezen csapattal játszott utolsó mérkőzésünk eredménye 3:1 az ö javukra.
Reméljük, hogy a közönség az idén is megértéssel és áldozatkézséggel fogja támogatni a sportot és a mérkőzéseken nagy számban fog megjelenni.
GAZDÁLKODÁS.
A mezei pockok és egerek, valamint az ellenök való védekezés.
IV. Védekezés a pockok és egerek ellen.
Ál eljárás minden esetre jónak lá^zík, de gyakorlatban némi akadálya van. El&ször is kérdés, hogy vájjon az egér csakugyan a méreggel ellátott lyukon, jön-e ki ? Télen Mezőhegyesen és nyáron Pöldvárott (Brassó vm.) végrehajtott kísérletek ellenkezőről győztek meg : az egér ntm a megmérgezett lyu-koii, hhhem fegy másikon jött ki, mert a bÉiÍJtnött lyukból kiálló mérges szalma határozottan mutatta, hogy a po-czok nem bántotta azt. És hogy azt nem is bántja, az valószínű is. Hiszen visz-szagondólva a poczok lakásának ismertetésére, tudjuk, hogy egy lyukhoz több bejárat vezet s ha a poczok egyikmásik kijáróját egymásután kétszer is betömve találja, akkor óvatos lesz, kikerüli azt, és igyekszik másfelől kijutni. Igy tehát, ha valaki erre azt tartjuk,hogy a lyukak előzetes betömése felesleges : elég az, ha az egyszer, a méreg elhe lyezése útán történik, akkor a mikor a mérget minden egyes egérlyukba adtuk. Igaz, hogy igy több méregre lesz szükség, de kétszeri tömés helyett elég lesz az egyszi is s habár az némileg több
munkával jár, az eredmény annál jobb, mert igy az egér mindenképen méreghez jnt és elpusztul.
Második hibája ennek az, eljárásnak az, hogy attól csak az öreg egerek pusztulnak el. S ha ezekkel együtt tönkre mennek az egészen fejletlen fiatalok is, mégis marad a nagyobb fíatalokbol annnyi, hogy ez által az egész irtási kísérlet majdnem hiábavalóvá válik.
Ezek után tehát ez az eljárás csak késő öszszel vagy tavaszszal alkalmazandó, mikor nem kell félni, hogy a föld befagy s a mikor fészeklakó fiatal sincs. Alkalmazás esetén teljes siker elérése végett tanácsos ezt az eljárást két heti idökőz után megismételni. Nagy területen nem igen alkalmaszható, legfeljebb olyan helyeken, hol a szántás lehetetlen (réten, luczernásban, herés-ben és töltéseken). Nem alkalmazható ott sem, a hol a sertés legel.
A foszfor másik alkalmazása pi-lulák alakjában történik, melyek I rész foszforrbol és 15 resz olcsó lisztből készülnek. A liszthez kis vizet kell adni, megkeverni s aztán óvatosan hozzá kavarni a foszfort. A t igy kevert tészta legyen annyira kemény, hogy abból borsó nagyságú pilulákat könnyen lehessen készíteni. Szükséges, hogy a készítést szintén gyógyszerész mutassa meg. Ebben az esetben, hogy a pilulának hatása legyen, a poczoknak nyalakodni kell belőle, minthogy a foszfor kellemetlen szagú és izü, és azt az egér is észrevesz, azért e miatt a fönnebbi két anyaghoz két rész barna szöpöt is kell keverni. És miután a foszfor hatását a a szabad levegőn csakhamar veszti, a-zért annál jobb, minél frissebbek a pi-lulák: régen kés/ült pilulát jobb nem is hásználni. Ezeket a pilulákat kis kanállal az egérlyukba kell adni s a lyukat betömni. Ezenfelül vigyázni kell, hogy a munkás a pilulákbol valamit el ne szorjon, a mihez a vad vagy házi állat is hozzá férne.
Ezen eljárás — a foszfor alkalmazása — jelentősége nem olyan nagy, mint az előbbié. Ha a foszfornak van is némi jo oldala a többi méreggel szemben, hogy t i kelemetlen szaga miatt kevésbbé veszélyes, mert az ember hamar észreveheti, mindazonáltal az az alkalmazó soha se feledje egy percig sem, hogy milyen méreggel dolgozik, járjon el a legnagyobb óvatossággal és figyelmeztesse különösen a munkásokat e méreg veszedelmes voltára.
h.) A s/trichnín. Ezt különösen Szászországban a drezdai országos egészségügyi kollégium javaslata folytán alkalmazzák. Ott evy kgramm búzára 2—3 gramm salétromsavas sztrichnint használnak és az igy előkészített búzát egérirtási célra csak gyógyszerész vagy droguista árusíthatja ; tiszte sztrichnint neki sem szabad kiadaink.
Ez a méreg egérírtás szempontjából felette áll a foszfornak annyiban, hogy az azzal impregnált búzának kellemetlen szaga nem lévén a pockok szivesebben eszik belőle, mint a foszforosból. Az emberre nézve azonban az ellenkezője áll, mert a sztrichnines buza szinre nézve semmiben sem különbözik a tiszta búzától, s azzal könnyen ösz-szecserélhetö. Azért szükséges, hogy a mérges buza valmely olcsó, de kirivó szinü anilinnel (kékkel, vagy pirossal) festessék meg.
A sztrichnines búzát szintén nem szabad szanaszét elszórni, hanem kis kaoállal 5—6 szemet az egérlyukba adni, s » lyukat utána betömni. Régen impregnált és száraz sztrichnines búzát használni nem szabad, mert akkorára a méreg lehullott róla; legjobb a frissen impregnált anyag, mikor még egy kjssé nedves, de már nem vizes.
i.) Az arsén. Ez ugy kerül előbb alkalmazásba, mint a strichnin, tehát impregnált búza alakjában; ma már inkább pilulákat készítenek belőle, ugy mint azt a foszfornál láttuk és pedig egy rész arsénra tizenkét rész liszt és két rész barna szörp kel. Ezt is csak gyógyszerész készítheti. A pilulák elhelyezése is teljesen úgy történik, mint az előbbi esetben.
Tiszta arsén hely az áiotnás az arsénsavas rezet (cuprum arsenicosum) próbálta ki és pedig keminyitő péppel mint a foszfort (g): egy kilogramm pépre egy dekagramm arsénsavas rezet száinitva. Feltűnő jo erstnénye nem volt.
j) A bárium karbonát Ez is, mint a foszforpép Crambéiől való. Négy kilogram lisztre egy kilogramm praeci-bitál szénsavas bárium (bárium karbo-j nát) veendő és kevés viz hozzáadásával kemény tésztává gyúrandó, hogy abból borsó nagyságú pilulát lehesen készíteni. Minthogy ezektől a pilulák- j tói elpusztulhat a nyul is az egérlyuk- i ba adandó és a lyuk azután betaposandó, (folyt, köv.)
KÖZGAZDASÁG
Burgonya termelési kísérletek.
Burgonya termelésünk az utóbbi években csökkenéseket mutat, amely csökkenésnek legfontosabb oka az, hogy burgonyát rendesén hitvány talajakon szoktunk termeszteni, amelyekben nincsen elegendő tápláló anyag, s igy nagy terméseket már ezért sem adhat, másrészt pedig az az oka, hogy ujabb és ujabb burgonya betegségek léptek fel, amelyek a csökkenő termés átlagokat még inkább csökkentették.
Ezen a bajon segitteni kell, mert végtére a burgonya népünknek egy igen fontos táplálókat ad, másrészt
gyártási és takarmányozási célokra is nélkülözhetetlen, s ennek folytán nem tűrhető el, hogy a termés átlagok folytonosan csökkenjenek, hanem ellenkezőleg oda kell törekedni, hogy fokozódjanak.
Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a burgonya betegségek az olyan talajokon léptek fel gyakrabban, amelyek humusz gazdagok, amelyek a burgonya elbetegesedik, elrothad, ha ellenben az istálló trágyázást elhagyjuk, akkor nincs miből táplálkoznia, s nem fejlődik, nem ád termést. Ellenben mindenütt ott, ahol burgonya alá megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágyát adtak, nemcsak kielégítő, hanem határozottan jó terméseket arattak, maga a bu-gonya pedig sokkalta egészségesebbnek bizonyult. Ezen elvekből kiindulva határozta el az országos magyar gazdasági egywület, hogy a jövő év folyamán az ország különböző részeiben fekvő több gazdaságban burgonya mütrágyázási kísérleteket fog folytatni, s azok eredményét széles körben fogja ismerttétenni. Másrészt pedig lépések tétettek az iránt is, hogy ültetési termelési és ehaitási eljárások állapíttassanak meg, amelyek segélyével a burgonya betegségek elkerülhetők legyenek. Ezek a tanulmányok és kísérletek is folyamatban vannak s már is kedve/ö eredménnyel kecsegtetnek.
Annyi azonban már ez ideig is megállapithattó, hogy a burgonya káli igényes növény, s nagy termés többlettel a káli-szuperfoszfáttal való trágyázást hálálja meg. Ebből a káli-szuper-foszfátból kat. holdanként 150—200 kg,-ot kell kiszórni a vetöszántás előtt.
GoFíesnlm vértam
naznányamo, ka v goricaj gr. Szapáry-ia v Bokrecsi sze prvovrsztna edno leto sztare trszta-ceplenice "dobijo po faláti za Din. 2 50 Za fajte csisztöeso garantiramo. Za naso krajino nápri-mernésa fajta !
és lúdtoll, savanyúvíz olcsc árban állandóan kaphatc! SCHÖNTAG ADOLFNÁL Murska Sobota (Fliszár-féle vendéglő)
mif m pri okrajnoj ceszti v ífllilal dobrom sztáni na IIIMlgl Žčavnici, szpövani leta
1899 na tri páré kamnov i z prí-právov za oli delati z masínami za mésziti. vsze z csrépom pokrito
i bluzi 1 plüg trávnika sze po niszikoj céni óddá, Vecs sze zvé pri g. Korošak trg. Sv. Jiiri na Ščavnici.