r r KRAJINA čpsztv?ni, poiiiiessii kulturni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Szhája vszáko nedelo. aprej placsilo: Va leía 24., 4 12., meszecsno 4., V zvün-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leio. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : 7a évre 24, 1/4 évre 12, ! hónapra 4.. Külföldre 70 , Amerikába 80 Dinár évente. Rediíelszívo i opravnistvo Szerkesztó'séq és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M. SOBOTA Rok pis ti sze eszi posilaio i sze ne vrnéjo. — Kéziratok " ideküi-dendök s nem adatnak vissza. Cejna inseratov za □ cm: Izjave, poszlano, odprta pisz-ma I 50., réden veliki 1 máli oglász 0 70 Din, i dávek. Pri vecskrát popüszt. Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1 —., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illetek. Többszörinél engedm. ' „Magyaron". Ez ma tnár oly elterjedd és i mert szó, hogy az ember szinte álmában is halja (!) ellenségeitől. A mikor ugy latszik nemcsak minálunk van-e szőjárásnak talaja, fia nem a velünk egyforma sorsú Vajdaságban is, Ián felesleges lesz speciálsán fejtegetni e szó eredetét és értelmét, egyszerűen leközöljük a „B. N." e cimü közleményét, inely a következőkép hangzik, a mélynél csak a Vajdaság kitételei helyeit Prek-jinurjél kel j gondolni „Ez a s-'ó „Magyaron" SHS királyságban szálló igévé vált. Mit jelent? De ~iogy tüdja az is aki először használta, még kevésbbé az aki szajkó módjára tovább adja és tovább használja. Ez olyan apagáj szó, a melyet, ész nélkül ejtenek á az emherformáju papagájok Az az egy bizonyos, hogy megbélyegzésül használja sz aki kimondja. Olyan Kain belyegfor mája, žr melyet valakinek homlokára sütve, az egész életén keresztül nem tud tőle szabadulni. Rásütik a magyarra, németre, bunyevácra, románra és szerbre, szóval jó mindenkire, aki a Vojvodinában lakik. Akin rajta van ez a bélyeg, annak érvényesülése lehetetlen ne va lik. És ki találta ezt a szót? itt keletkezett a Vajdaságban. Bűnben született és a becs ü 1 etra b I ó k h as znáiják Mikor a szerb hadsereg megszállotta Vajdaságot, ekkor egy egész lelkiismet-len strébereknek hada rávetette magát a közéletre Mindenki koncot akart, ezt pedig y vélte elérni, ha ve'e bajban jóban együttélő testvéreit az uj hatalom előtt befeketíti. Az uj Káin-nok ekkor találták fel a „magyaron" lelzőt, s akit uljukból el akartak távolítani, az ellen használták. A tisztviselő társát ezzel a jelzővel tette lehetetlenné, a kereskedő konkurensét, a pap a paptársát, aki az uralkodó vallású, az ural jkodó nemzetiség tagjául született a más [vallásut és más nemzetiségűt, s ha érvényeiülésben ez gátolta, akkor a szerb a szerbei, a bunyevác a buny. vácot „magya ron"-ozta le és ezen az áron övé volt a [diadal, Persze később előfordult sok esetben, hogy ilyen holttesteken át hatalomhoz, vagyonhoz vagy konchoz jutott. Káint magát is utolérte a nemezis, egy szerencsésebb törtetű őt tette lehetetlenné azzal, hogy szintén - magyaro:i"-nak keresztelte. És igy lassanként az ószerbiai közvéíe ménybe is befészkelte magát a „magyaron" jelző és az a tudat, hogy a vajdaság iníe-lilenciája megbízhatatlan, mert hát saját lestvérei sütik reá a Káin bélyeget. Ekkor a magyaron jelző állam ellenes elemet kezdett jelenteni vagy legalá!)!) is olyat, a kiben bízni nem lehet és aki nem akarja szolgálni az uj államalakulat érdekeit. En-n k az aknamunkának lehet azután köszönni azt, hogy az exponált állásokba csak is ószerbiai tisztviselőket kezdenek kinevezni, mert ugy a megbélyegzők, mint a megbélyegzettek megbízhatatlanná váltak az ószerbiaiak előtt A pénzügy igazgatóságoknál már ki is mondták hogy kerületi vagy tartományi igazgató csakis ószerbiai tisztviselő lehet, akár van hozzá kvalifikációja akár nincs Mindennek ellenére még sem okultak az emberek. Példa reá Raics Balázs kath. plébános és országgyűlési képviselő, aki az általa hirdetőt felebaráti szeretet jelszavával titkon paktumot köt Radicscsal és a radikális párttal és ebben a paktumban „magyaron tisztviselők elbocsátását követeli. Azok, akiket Beográd — hogy okkál-e vagy ok nélkül ezt kutatni nem a mi feladatunk, — haza és áilamellenesnek tart. szintén a „ magyaron "-ság bélyegével a haza állam ellenség vádjával igyekeznek megbélyegezni másokat. A hatalom birtokosai számára, ha ugyan a hatalom képes volna tanulni, — hasznos -tanulságot nyuj ez a megállapítás Legalább kellene megtanulniok, mielőtt elitélnek és exisistenciát tönkretesznek azért mert valakit „magyaron"-nak .neveznek előttük, meg kellene vizsgálni, hogy mi e vád forrása. Nem a kenyéririgység s a hatalom vágy é?" Prektnurjei specialitásaira majd legközelebbi számunkban visszatérük, ha szer-kesztőnk ez ügybeni tárgyalása a járás- -bíróságnál befejeződik. Nezadovolnoszt vsze- povszédik. Kamasié sze cslovek zgledne, od'kud- j sté kaj csüje, od nikec neprídejo dobri glászi. Vszepovszédik je nezadovolnoszt, nevüpaznoszti z tej szhájajoucse poszledice. Kama sze naj tak obrnemo? Gde najdemo te právi broud, pri sterom od váiovjá" oszlableno i gnano ládjo szvojo, kak na gvüsno meszto privézsemo? Z-zsoltára plszáteloin nikeliko z-drügim razmejnyem lehko právimo: „Kama bi odísao pred dühöm tvojim i kama bi odbejzsao pred lícom tvojim ? Csi bi szi vzéo prouti zorje j i prebívao bi na nájszkrádnyem kraji mourja: i tá bi me- szprevájala i tam bi láda;a". Zaisztino vszepovszédik je tam .. 3to? Ali ka?... Nezadovolnoszt i nevola! Csi sze okouli zglédnemo po domovini, po tühinszki országaj, vszepovszédik sze szré-csamo zsnyouv. Pri hízsaj med drzsinov nezbívanye, vu vészi med sztancsarmi, vu országaj v-szkupcsini, pri vládi — no vu vszáksetn sztáni je ona nazoucsi i kaksté sze trüdijo ravnitelje, ocsevje drzsáve, po-tihsatí je nemrejo. Csi jo v ednom k rá ji nakeliko, teliko obládajo, v drűgom kráji sze vsze zvéksov niocsjouv vötere. Rávno je tak, kak on fabulni sárkány, pozoj, ste-tomi, csi szo -edno glavou doii vszekli, na nyé meszto je szedem zraszio. Prerazmimo, ka je nezadovolnoszt z-edním vszekájom nernogoucsee vö vszejcsti, nego po ednom, ra/metom naprejvidejnyi i ravnanyi je jo po vrejmeni mogoucse zvrácsiti i stero sze neszmi szamo ednoga réda interesov dosztájati, nego na cejlom presztori neszebicsno zvrsávati. Ka sze tou nájlezsej i nájhitrej zgodi, tüdi po-trplejnye more meti ino sze vűpati vu oni, ki nas sors vu rokáj májo, da vsze ka csiníjo — sze za obcsinszka trüdijo. Nas sors de tém bole neznoseni, kejm vecs nevűpanya láda vu nami. Právo zadovol-sesino gori náidti je na etom szvejti ne-tnogoucse, ali priblízsati jo je mogoucse, csi med lüdmí dobravolnoszt, blízsnyi lü-bézen jeszte. Gde vszáki szamo zaszébe dela ino sze szkrbí, tam zadovolnoszti nigdár nede. Tak szmo sze troustali, ka po groz-norn krvi prelejávanyi sze szvejt sztrejzni priátelje od obcsűtnoszti cslovejsztva nav-düsení, szi roké podájo í polozsijo bra-tinsztva lűdi fundaméntom, na sterogn sze gori posztávi lezsejsa bodocsnoszt národa cslovecsanszkoga. Tou natn je dao sze troustati Vilsona návuk tüdi. Ali zaman je vszáki lejpi návnk, steroga ali szvéto piszmo, ali cslovecsanszka vcsenyá tak lepou donejo, csi oni, ki z-szvejta sors v-rokaj májo, nemrejo lübéz-noszti temel szpraviii. Sészto leto je zse, ka je to uezgo-vorno vmárjanye lűdi dokoncsano i escse déndenésnyi sze je nej zbougsao nego, pohüsao sztan národov i boug zná kak dugó de escse trpo. V-drűgi országaj je escse véksa nezadovolnoszt. Nezrecsena drágocsa i mála vrejdnoszt pejnez. Pl. d v:Rusiji, v-Netn-kom, v-Ausztríi, na Vogrs^kom Sztrájkanye delavcov i csesztníkov, gíbanye komuniz-musa, szo vsze rane vu tejli országov, stere csi sze nezvrácsijo, cejlo tejlo cslo-vecsansztva irificejrajo. Sto bode tou pod-govornoszt noszo? Oni kí szvejta sors v-rokaj májo i nepascsijo, sze -nyá zvrácsiti. Tizenöt évi súlyos börtönre ítélték a Sztambulijszky-kormány belügyminiszterét. Szófiából jelentik: A plevljei kerületi biróság Obovot, a Sztambulijszky kormány belügyminiszterét in contumaciatn tizenöt évi súlyos börtönre és huszévi becsületvesztésre Ítélte. Obov ellen az volt a vád, hogy fellázadt a junius 9.-én teremtett helyzet és az ellenforradalmi kormány ellen. Ez az első eset, hogy a Sztambu'ijszky-kormány egyik tagja ellen a bolgár biróság ítéletet hozott. Obov a Cankov-féle államcsíny idején a külföldre menekült és Daskalov volt prágai és Todorov volt beogradi követtel együtt most Prágában időzik, ahol folytatják az agitációt az uj bolgár kormány ellen Négy halálos ítélet. tig tartó fegyházra, 70 vádlottat két évtől 12 évig váltakozó tartamú börtönbüntetésre, kilenc vádlottat pedig felmentettek. Az Ítélet még nem jogerős, amennyiben az elitélteknek módjukban áll két héten belül fellebbezéssel fordulni a semmitő törvényszékhez. Az a hír, mintha a törvényszék a volt Sztambulijszky kormány négy miniszterét halálra Ítélte volna, teljesen alaptalan. A Sztambulijszky-kormány tagjainak biinpö-rében a vizsgálat eddig még be sem fejeződött. A volt miniszterek bünpörében nehézségek merültek fel, amennyiben a szófiai Ezzel egyidőben a plevnai törvényszék ügyvédi kamara megtiltotta tagjainak, hogy első fokon Ítélkezett annak a 85 vádlottnak ügyében, akik a Sztambulijszky-kormány bukása után lázadást kíséreltek meg a törvényes kormány ellen. Négy vádlottat halálra ítéltek, két vádlottat életfogy- Sztambulijszki minisztereinek védelmét elvállalják, mert állítólag nemcsak a sikkasztási vádak, hanem több gyilkosság vádja is beigazolást nyert ellenük. Nem változik a szlovének politikája. Zagreb, aug, 20. A Jutarnji List tudósítója előtt a szlovén párt egy vezető tagja kijelentette, hogy habár Korošec nem tudott Radics utazási szándékairól, mert Radics a legutóbbi időkig Zag-rebban tartózkodott, a szlovén párt nem látja semmiféle szükségét annak, hogy jelenlegi taktikáját megváltoztassa. Bizonyos az, hogy a szlovén pártnak a jelen időkben igen nehéz a helyzete, de ez még nem lehet ok arra, hogy a szlovének változtassanak az eddigi megállapodásokon és frontot cseréljenek. A szlovén néppárt ősszel újra bevonul a parlamentbe és folytatja az alkotmányre-vizióra törekvő ellenzéki mnnkát. A szlovén párt el van készülve arra is, hogy ki fogják tessékelni a parlamentből, de épen ezért folytatja az ellenzéki parlamenti munkát, mert tudja azt, hogy ez ugy a radikálisoknak, mint a demokratáknak kellemetlen. A horvát lap informátora még hozzátette azt is, hogy a szlovén párt- nak sem most, sem a múltban semmiféle kifogása nem volt az ellen, hogy Radics közzétette az ominózus zagrebbi szerződést. Végül arról szólott, hogy Pasics a legutóbbi időben többször felszólította a szlovéneket a kormányba való belépésre, de ezt az ajánlatot a szlovén párt erélyesen visz-szautasitotta, mert addig folytatni akarják az ellenzéki politikát, amig el nem érték a szlovén autonómiát és Szlovéniának gazdasági függetleni-tését. Egy tanító és egy tanítónő szerelmi drámája. Nem teljesítették utótsó kívánságukat. Nagyváradról jelentik ; Kornádi község lakóinak véres szenzációja van. A falu tanítója, Munkácsy Ferenc, pénteken délután Csomor Böske tanítónővel együtt öngyilkosságot követett el a tanítónő lakásán. Munkácsi Ferenc nős ember volt és boldog | családi életet élt mindaddig, amig a leányiskolába uj tanítónőt nem neveztek ki. A leányiskola tanitóJ nőjével a család mihamar jóbarátságba került. A fiatal tanitó és Csomor Böske tanítónő között a jóviszony csakhamar forró szerelemmé változott és Munkácsy egyre inkább elhanyagolta hivatását! és feleségét. Pénteken délután Munkácsy elbncsu-j zott a feleségétől, aki várandós állapotban volt és amikor másnap délig nem tért haza kereséJ sére indultak. Mindenekelőtt Munkácsy iskolájába mentek, ahol a nagy fekete táblán krétával ez a felírás állott: „Istenveletek, kedves tanítványaim,többet nem látlak benneteket. . . Munkácsy". Ez a pár sor megerősítette a kétségbesett asszony borzasztó gyanúját és édesapjával, mej már akkor többedmagával együtt benyitott Csorna Böske iskolájának tantermébe is, ahol az ottani nagy fekete táblán ugyanazon szavakat olvashatta „Csomor Böske" aláírással. Erre kétségbeesettel rohantak Csomor Böske szobája felé, amelynel ajtaját zárva találták. Ekkor már előkerültek a a hivatalos közegek is, sőt a rendőrök is megjelentek, akik betörték a tanítónő lakásának ajtaját,! Bent szörnyű látvány tárult a belépők elei Szemben az ajtóval a díványon ült Munkácsy Ferenc és Csomor Böske. Balhalántékán lövéstől eredő seb, amelyből még vékonyan szi-j várgott a vér. Munkácsy balkezével a nyakánál átkarolva tartotta a leányt, jobb kezében pedig ott szorongatott egy kis Browning pisztolyt. Kö-| röskörül a díványon pedig valóságos vértócsa mindkettő halott volt. Az öngyilkosok búcsúlevelükben annak az átolsó kívánságuknak adtak kifejezést, hogy együtt temessék el őket »különben rettentő átok sújtsa j egész életén azt, aki ezt megakadályozza* j irták. A lány felháborodott szülei nem engedték á j közös temetést és lányuk holttestét hazavitték. Négy napra rá, hogy a két szerencsétlent eltemették, Munkácsy Ferencné egészséges fiúgyermeknek adott életet. Pár nap múlva pedig a szegény boldogtalan Munkácsy Fertncnét megtépett, összeroncsolt idegekkel beszállították e^y szanatóriumba, mert elméje a súlyos megpróbála-tások alatt elborult. PODLISZTEK. Divatavrág. Z-vesznícskoga decska je detics, z-mladénca pa szoldák pousztao, gléda to ponüjano oblejko, pozselej jo. Trbej nyerni jo i kűpi jo, szoldák szi jo tüdi kűpi naj szamo ednouk doj szlecsé szoldacski mundejr. K-varaskomi gvantí sze nesikajo rámatni csrejvli, nesika sze zaszükanoga povitjá pantlíkní krscsák, nesika sze zakrscsákom korina; nesika sze sürki rokávov szrakica, doszta sze nesika, rávno nika nej z-tisztoga, ka je z douma prineseno. Trbej k-coj tud) visziki krscsák, postér-kana szrakica z gorsztojécsim golejrom , trbej di-vatni píntlin, steri sze gotov dobi vu bautaj, trbej marelo, szuncsevnico, ár tömi trdomi krscsáki szunce rávno tak skoudi, kak dé'zdz'i. Tak bode z-vesznícskoga decsáka varaski cslovek, tak pomali vesznícski gvant na klin pride, gde ga moli kvarijo i cote bodo zsnvega. Jeli sze z-telkim zdaj zse zadovol' toga divata vrág? Oh nej! On nenáide pokoja nigdár. Ide na szenyá, od meszta, do meszta, z-várasa vu vesz-nice, notri sze potégnovsi v-nisternoga bálisa püto, v-mále vesznícske baute, obhodi málé vesz-nícske od hizse do hizse, marofe, vsze povszédík, gde cslovek prebiva. I kama ednouk notri sztoupi, tam ponujati zácsa szvojo partejko, hváli jo, ráta, miti sze, nagouszti tak szladko gucsí, tak da bi szípszma csteo, tak maszno zná gucsati, ka sze preci k-nyemi pridrüzsi cejli sereg lüdi, moski, zsenszke, deca, ki ga z odprejtimi lampami, ocsmí ' gombami glédajo i poszlühsajo i csüdüjejo sze nad, touv na szto vöszkladjenov doszta féle partejkov, cifrasztov brbrajov, kákse szo do etiga mao viditi prilike nej meli. Kak bi sze tou nebi povidlo, náimre zsenszkam, mladim deklinam, deci, stero sze vsze tak lepou lescso — ali csi je hasznovit i potrejbno, tou niscse ne pita, — kiipűjejo je vise cejne. Vu divata vrági vsze pouka vszeljá radoszt, ár je szvoj cil doszégno: notri je vcejpo vu szrdcá lüdi nouva zselejnya, brezi steri szo do eti mao, da szo ji nejszpoznali: lehko bili. Ali zdaj nyim je zse trbej i terejo sze, da szi morejo szpraviti. I csi je tou nemogoucse, szo nezadovolni. Touzsijo, sztarajo sze nyim szrdcá z-nezadovolnosztjov, z-nevoscsénosztjov i zgübíjo volo k-deli. Nevídi tiszto stero je dobro szamo za tákse szkumnej, kakse drűgi májo. Do tega mao sze je doszta bole znao veszeliti zsitki, kak zdaj. 1 rávno tou je zselo doszégnotí te hüdi. Blájzsenoga i za-dovolnoga csloveka je nagno na nezadnvolnoszt i zrouk nyerni je vzéo ono skér z-sterov je on szebi ta potrejbna dotejgamao szpraviti szpodoben bio, i z-obema prgíscsoma je dao toriti nájvecs-krát za nepotrejbna. Zgledni sze bár vu lado! Do eti mao je puna bila z-hízsnim plátnom, lejpe troube szo sztalé vu nyej, zdaj je pa z-cifrasztimi cotami nametana. Qlédaj bár vu cérkev idoucse decske i dekline, kak szo cifraszte, malo fali, ka neletijo. Ali té gvant je bogme doszta bozsnejsi, kak je bio te prvejsi, domá szprávleni; vu csloveki sze tákse obcsütejnye pobudi, da bi napouszodo bio prineseni, prvejsi je pa tak kázao, da bi szi vszi lüdjé bratje i szesztre bilé. Tak je lübléni moji — toga divata vrág je raztrgao ined nami jedin-sztva vezálje i vö nasz je odkapcso z-nase prosztou-cse i szüno nász je vu cifránya zsaloszten vrtél. Steri nasz z-sebom vneszé z-velikov bisztroucsov vu nezmerjeno viszikoszt i odnut v-tla vcseszne, da sze vecs nigdár neposztávimo na szvoje nogé. Sztári nas pláscs, szüknyeni kaput, lenova, mocsna szrakica, prílicsno z-orehovoga. csresnyo-í voga leszá zgotovlena hízsna szpráva sze zsa--losztno odsztranijo i meszto morejo dati varasko-; mi, na hrbti z-pojázom obravnanomi z-bozsne materie cifraszto naprávlenomi, tak zvánomi „havelocki", krátkitn bricscser pantalonom, stere szamo dolítk szégnejo i v-strumpfe sze szkríjeju z-bozsni cout zasitoj ténkoj szrakici i z-mébkoga bozsnoga leszá zgotovleni, ali szvekio oblecseni i hatnisno pofárbani omári, sztoli, stampeki, steri sze po krátkom hípi razpüsztíjo, ár szo szlabo zakeljeni i fárba tüdi hitro pomedjej, Mocs-: ni nasi sztolci steroga je Boug zná kelki nas dejdek, na dományem grünti zrastsenoga orejha, csresnye, ali szkourisa narédo i szlanyalo remekno vözdelao i radüvao sze nyerni le, ka zsnyim nyegov szpoumenek gori osztáne pri kísznom poko-lejnyi, sze vödene v-preklat, ali na trnác, liki edno, nehasznovito ponücano blágo, stero csi je bár krepko, je zse nahasznovito i na nyega meszto príde okrougloga, resétnoga szedeliscsa, naduzl vugnyenoga nászlonya filigrámno naprávleni pré LÉLEK FUVOLA Est—Éj—Hajnal ESTEFELÉ... ha ucos-uton végig rovom az uccákat, Estefelé, ha elfog a hangulat Fájón száll rám a minden kinja: Fáj a jelen, fáj a jövő, fáj a mult, Estefelé . . . Estefelé minden vagyok és senkisem. ÉJFÉLFELÉ ... ha be végzem utamat. Éjfélfelé, ha álom marja szememet: Enyhén száll rám s bubosgatja lelkemet. Éjfélfelé, ha rózsás álom cirógat Estefelé ezerjófü a gondolat : Merre járok, mindenfelé boldogan Kacsingat rám a minden kincse ; Csoda-város az aranyliget büba'ja . . . Éjfélfelé király vagyok és ajkamon Hajlott-testii princ-, k csüngnek s parancsom: Messzerebben, inig mélázva hallgatom . . . Álmodom . . .' HAJNALFELÉ . . . fürge nap szállja meg ablakom, Sugárival szétrepeszti trónusom . . . Hajnalfelé ! . . . Hajnalfelé, ugy fáj, ha éjjel álmodom i HALÁSZ P. LAJOS. GLASZI. — HÍREK. — Harangszentelések. Mint értesülünk szeptember hó 2.-án nagy ünnepségek keretében fogják felszentelni Petrovcin n. g. az ev. templom újonnan beszerzett két nagy harangját, melyeket a hívek nagy áldozatkészséggel szereztek be. — Szta-nyovcén szeptember hó Í 6.-án szentelik fel a község ev. lakosságának szívélyes adakozásából újonnan felépült és vett kápolnájuknak és két, összesen 134 kg. sulyu harangjuknak. Utánna Pörs vendéglőben lakoma és táncmulatság — A kettősbirtokosok kérdésének rendezése. A pénzügyi, belügyi és külügyi minisztériumok kiküldötteiből összeállított bizottság foglalkozott a kettösbirlokosok kérdésének rendezésével és erre nézve egy uj rendeletet szövegeztek meg. Ezt a rendeletet azonban, életbeléptetése előtt még egy szélesebb körű bizottság fogja felülvizsgálni. Mint értesülünk, a magyarors/ággali 10 km-es zóna iránti szerződés is meg van, csak még kezdetét nem vette. Igazán kívánatos volna már, ha megtörténne. —- Halál a kútban. Cipott Ilona tesanovcii lakost f. hó 20.-án reggel a kútban találták összeroncsolt testrészekkel — holtan. Hogyan került oda még nem bizonyos, de a gyanú veje ellen szól, kivel állandóan hadilábon álltak. Helyszűke miatt részletesen a jövő számunkban hozzuk. — Szervezett rablók nyomában. Csendőrségünk éber munkájára vall ezúttal ugy ez, mint az alábbi esett is. Felső Adrijándon egy nagyobbszabásu szervezett rablóbanda nyomára jöttek rá, kik már többrendbeli kisebb-nagyobb lopást, rablást követtek el. Ezek müve kereskedők kirablása s az 1600 dollár »zsákmánya«. Körülbelül Adrijanc fele jó polgára érdekelve van az ügyben. Főcinkosait f. hó 21.-én átadták a bíróságnak. — Radics Stevan je zaisztino odísao v tüjino brez poutnoga líszta i je zsé v Angliji, gde od nasi razmer naprejdávanye obdrzsáva. Vsze tiszte, kí szo nyega prejk granice . zprevájal,i, je obiászt aretirala. — Zvoné poszvetsávanye boutle szept. meszeca 2.-ga v Petrovci, 16.-ga pa v Sztányovci, z dárov ev. prebiválcov. V obema mesztoma de velik parádija, za stero szo zsé priprave velike. — Granicsní obracsáj med ogrszkov i Jugo-szlávijov je — kak sze csüje —-zsé szklenjeni i sze v krátkom zacsne kak je tou i z austriov. Isztina prevecs potrebno bi bilou kak náj prvlé. — Csi szi betezsen —- meri. Edna prttozsba je prednami, stera je interessantna záto, ár nam dá znati, na keliko szmo v nevarscsinni pred nikákimi, kí za szvojo kritje drűge notri naniá-csejo i csirávno je lázs, dönok oblászti verjejo. Edna goszpá v M. Soboti je zavolo betega na Ogrszkom bila i da szi domá poglédne szvojo deco i vérszstvo je domou prišla. Eden mladé-nics je pa med tem brez poutnoga líszta prisao eszi i szo ga zgrabili. Pri zaszlisanyi je tüdi-pravo ka je tá goszpá v Zalaegerszegi hodla v tábor internirancov gde je tüdi on büo. »Tou bi moglo bidti nikak ka jc escse sznejg sott" i jo zdaj v kúnikuli po gvanti szpoznao. Csi szi rávnocs míszlimo, ka te i zdaj v kánikuli ed-náki gvant nemre nosziti, tiidi namre isztina biti, ár za sztálno ne potrdi on. 1 obiászt dönok szamo za volo trditvi nescse vidírati te goszpé poutni jiszt, da bi lehko sla szvoje zdrávje iszkat. Míszlimo, da je potvárjati lehko delo, ali poszvedocsiti tesko, záto takse vörvati i drűge od nyé pravice odtegnoti — neszmi. Ka pa csi bi té cslovek povedo rta nikágoga ka je edno miliárdo vkradno, szamo naj szebi olehsa, bi tüdi vervano bilou ? — Bujta, ali sze bujia. Cipott Ilona vertinyo v Tešanovci, szo t. m, 20 oga v gojdno z vküper szpotrejtin tejlom v sztüd. mrtvo najsli.Kak je tá prišla, je neznámo, ali potvorjeni je yet, szkem szta sze vszigdár pernyala. Drűgi tjeden vecs. — Organizerano touvajszko bando szo zsandárje zaszlejdili v Adrijanci na gor. stera je zse dúgi cajt v sztráhi drzsála celo kroglino. Podroubnom escse neszmimo vecs, ali kak je csüti, té vesznice szkoro polovico dobri vértov je zráven. Zsandárom k toj priliki gratuliramo. — Draga drva. Titán János černelavski pintés kocsme lásztnik i Frankovszki postár je dneva 23. VIII. 1923 obszojeni pri okr. szodniji v M. Soboti na 5 dnevni zápor z ednim posztom, ár je z loga grofa Szapáryja v szpodnyi Salamonéi pou meter klaftra drv vkradno. Zráven toga pa escse more plácsati za drva 3200 koron i logári Hor-váthi, ki je tolvajijo za szledo 800 koron. Tou je prav zaneszlivec za vodsztvo poste i za lasztnistvo »pintés kocsme« koncessijo ! — Neszrecsa pri matilnici. Tm. 18-ga je v Markiševci masin mláto i gda je z psenicov szkou-csao, szo masin doli sztavili i szo masiniszti pre-minjávali résata. Qda szo masiniszti sztém zaposz-leni bili i je masin henyávao, je v ednom meg-nenyi prisao na mlatilnico 11 lejtni szin g. Sinko ,obese poznánoga natákara, i v escse eden pár ob-racsájov csinoucsi drumlin nogou notri djao, steri nyerni nogo v glejzsnyi ziámo. Nahitroma szo ga pelali v spitao v M. Soboto, gde szo nyerni nogou pod kolenom szrecsno amputerali. Sztarisje vecs opozornoszti na málo deco ! Pejnezi I Dollár. . . . -100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 1 lira..... Zürichben 100 Dinar Pénz. Kj 370- 2 — —50 16-5-80 Szloboud. cimbne ali szlabe pesztáve sztolec, na steroga je komaj szlobodno doli szejszti i Boug vari ka bi zsmetnejsi cslovek nanyega szeo, ár sze poderé. Csi bi té sztolec gúcsati znao od vecs sztojin bi nam doszta znao pripovedávatr Gúcsao bi nam od onoga sztároga dejdeka, ocsáka, kí je na tom fundusi, na sterom mi zdaj zsivémo ono drejvo szadio, cejpo i gori gájo, z-steroga je on napráv-leni. Qúcsao bi nam od onoga pokolejnya nasi prehodníkov, kí szo doszta lejt nyegov szád vzsívali, stere je on hráno; gúcsao bi nam od onoga mouzsa, kí je nyega narédo szvojim osz-tankom ; gúcsao bi nam od oni pokolejny, sterim je on haszno, opomínao bi nász natou, ka je ono pokolenye vecs vrejdno bilou, kak zdásnye, vecs je razmelo, z-ménsim sze je zadovolilo, znalo sze je za szébe szkrbeti i szvoje vérsztvo v-táksem rédi meti, da je ono to potrejbno navékse szamou od szébe, z-szvojega pouva znalo szebi poszkrbeti. Zagvüsno bi sze zsalosztno touzso, ka ga neza-hválno nepostűje vezdásnye pokolejnye, steroga prehodníhom je on na tak veliki haszek bio i na szlűzsbo bi znao bidti escse dngo lejt etomi po-kolejnyi i escse nyihovim pohodníkom, csi bi ga neszmileno nebi vö z-hizse na trnác sztirali, gde zagvüsno preidti má. Ze vszej tej sze ocsiveszno vidi ka je divata vrág nej nas dober tanácsnik. Ne csini prav, kí vu vszem nyega bouga i nyega naszledüje. Vö sze kázse tüdi tou, ka kí povouli hodi i obilno na-gosztsáva pozselejnya, tomi sze glászi sztrádanye i nevola. K-koncovi sze vídi tüdi tou, ka divata vrág millió i millió lűdi za norca má. Tak nam dá stímati, da sze mí radűjemo, ka szmo szrecsnejsi, csednejsi, I sparavnejsi, kak szo nasi prehodníki bili. I mí millione lüdi drejmajoucs zanyim idemo. Z-tejla nasega krvávim znojotn tesko priszkrbleni szád neszpa-metno nyemi noszimo vu nyegov dnanemajoucsi zsakel, liki szo dávni Artierikanszki divji sztan-csarje erdécsokufrene kouzse négerje, za krhécse, bliszcsécse, previdne pomálane glazsojne i za drűgo, ocsam sze povidno brbrajo tádávali szvoje zláte pejneze, tak sze mí tüdi za etakse bojdikaj brgüse vlecsémo. Vis ti Juliska zakaj szi dála gori szkondrati tvoje lepou v-kito szpletene i z-pantlikom osznáj-zsene viaszé? Tak stimas ka szi goszodicsina ? Nej szi! edna divata vragej gibajoucsa bába szi, stero on po szvojoj vouli cuka szemtá. Oh Juliska csi bi ti i tvoji jezero i jezero tüvárisov tou mogli doprineszti, ka bi len i ko-nouple pouvale, nyé szküble, rílale, namakale, pleját dejvale, trlé, prele, i tkalé : divata vrági bi mraknolo i z-szramotov bi vküper poubrao brbrajo szvojo i v-drügom kráji bi probao szrecso. Lüdjé premislávajte szi od eti neprejdáni, jeli náidete kaj isztine vu nyí ? Lüdjé, zamerkajte szi ka je med nami tiszti nájszrecsnejsi: kí menye zselejnya, kak prémocsnoszti má. Vcsímo sze mí tüdi, prészti, tkali, réditi naj bou nasa dúsa bogatejša vu veri, vu iszkanyi ti bozsíesni, kak pa vu obloszühnoszti precimbe zselejnyi. Naj nema ober nász obládnoszti divata vrág ! (Konec.) Vszem mojjm prijátelom, kolégom, poznan-fcom, bivsim vucseníkom, od steri szloboud vzéti szam prilike nej meo: po etoj pouti právim z ' szreá szhájajoucsi zbougom. Odhájam od vász. ali szrcé i dűsa moja pri vasz osztáne. Vasa bolezen je moja bolezen, vase zselejnye je moje zselejnye. .Obdrzste me vu dobtom szpoumenki, kak i jasz vász obdrzsim. Vu trousti pávidejnya : Polgár Sándor vucsitel. KINO v Murski - Soboti Naznányam postüvanomí obcsinsztvi i c. prijátelom „Kinoja",da 2-ga szeptembra 1923. znouvics i z nájmodernejsimi filmi zaesnem predávanya. Za obilen óbiszk sze priporoesa GUSTAV DITTRICH lasztnik. Gazdálkodás Sertéseinknél sokszor előforduló eset, hogy a hátsó felüknél egyszerre mintegy bénákká válnak, ugy hogy alig vánszorognak. Oka ennek a beteg állapotnak, mely a reumához hasonló, lehet hülés vagy pedig gyomorrontás, elrontva bő gabonaszem etetésétől. Az ily sertések leginkább alomba húzódva szeretnek feküdni, néha-néha lihegve és nyögve Keltésre is nehezen kelnek, mert minden izmuk fáj. Csupa fájdalomtól remegnek. Menésnél húzzák mintegy a hátsó részüket maguk után. Az evés nem izlik nekik, inkább szomjasak. Ha ezen betegségük sokáig-* eltart, azon részükben sokáig nyomorak maradnak. Ez a betegség leginkább ugy keletkezik, ha hirtelen megyünk át a sovány ételek adásáról a szemes etetésre vagy ha az állat mohón tul eszi magát gabona szemmel, különösen akkor ha a szem romlott volt. Gyógyításnál természetes legelébb az okot kell megállapítani. Minden esetben az ily állatot meleg helyen kell tartani és jól almozni. A beteg testrészeket mindennap jól be kell dörzsölni langyos terpentin olajnak kevés kámfor keverékével. Meleg halzsir szintén ajánlatos. Ezenkívül egész testüket is meg kell dörzsölni (massirozni). Ha a betegség oka a tul sok szemesgabona (különösen ha romlott) falása, mindenekelőtt fontos, hogy az állatot ne tartsuk bezárva, hanem mozogjék. Mint belső orvosság ajánlatos ily esetben a törött lennmag főzete, amelyhez egy kevés glauber só keverendő. Ezen főzetből naponts 3-4-szer adjunk a beteg sertésnek. Végre eledelül csak ivóst adjunk korpával, savanyu tej, főtt répa stb. Súlyosabb esetekben állatorvosi segítség feltétlenül szükséges. Vérsztvena. Štev. 341/1923. Razglas o vložitvi prijav za odmero davka na poslovni promet za davč. leto 1923. I. Na podlagi člena 10 zakona o davku na poslovni promet z dne 31 I. 1922. štev. 20. Ur. lista za 1922. se poživljajo vsr davčni zavezanci, da predložijo za vsaki obrat ali podjetje, katerega promet je bil v letu 1922 večji kot 15.000 Din pa ni ni pre ni presegel 360.000 Din. potem vse svobodne profesije (odvetniki, notarji, zdravniki itd.) brez ozira na višino prometa /aradi odmere davka na poslovni promet za davčno leto 1923 — predpisane prijave pri davčnem okrajnem oblastvu v Murski Soboti v času od dne 21. avgusta de dne 3. sept. 1923 z navedbo, kolik je bil promet v letu 1922 in z vsemi podatki, potrebnimi za pravilno ocenitev opravljenega prometa, odnosno dololočitve davčne osnove za odmero davka. II. Podjetja zavezana javnemu polaganju računov, družbe z omejeno zavezo in vsi oni obrati in vsa podjetja, katerih promet je presegel v letu 1922 360.000 Din, morajo voditi „knjige opravljenega prometa" in na koncu vsakega trimesečja, najkasneje v 30 dneh po preteku vsakega trimesečja vložiti prijavo pri okrajnem davčnem uradu in plačati odpadajoči davek. III. Obrate otvorjene med davčnim letom je pri- prijavo se dobivajo jih je napraviti po istr št. 59 z dne 3. javiti v 4 tednih pri pristojnem davčnem oblastvu ter napovedati promet, ki se previdoma doseže v obratu od poletka obratovanja do konca davčne-nega leta. IV. Vse právne i fizične osebe ki ne "plačujejo pridobnine, kakor tudi osebe, ki izvrše slučajen promet stvari v zmislu zadnjega odstavka člena 4 zakona morajö v 14 dneh od dne opravljenega prometa, vložiti predpisano prijavo ter plačati na ta promet odpadajoči 1 °/'o-ni davek pri onem davčnem uradu, ki je glede na kraj opravljenega prometa teritorialno pristojen za pobiranje neposrednih davkov. Prijave je podati po najboljši vednosti in vesti. Prikrajšanje in utajevanje se kaznuje po čl 1 zakona. Predpisani obrazci na pri davčnih uradih odnosno obrazcih objavljenih v Ur. VI. 1922. V. Kdor ne poda prijave v predpisanem roku, odnosno napove manjšo nego dejansko svoto opravljnega prometa, tamu se odmeri davek na podstavi uradnih pripomočkov in davčni zavezanec izgubi ■— nekvarno kazenskim pravnim posle dicam čl. 12 in 13 navedenega zakona pravico pritožbe proti odmeri. VI. - Oproščeni prijavljena in plačevanja tega davka so : kmetovalci glede prometa z lastnimi pridelki vseh strok kmetijstva, mali obrtniki (čevljarji, kovači, mizarji, krojači i in dr.) ki se bavijo samo s popravili, izdelujejo in predelujejo blago samo po naročilu vendar brez pretežnega sodelovanja kapitala (stalnega ali obratnega) t. j. če temelji promet v glavnem na delavni moči (brez motorjev itd.) in če delajo poklicno največ dvema pomočnikoma ali uslužbencim (učencema). Na-daljne oprostitve glej pod členom v etiranega zakona. V Murski Soboti, dne 14. VIII. 1923. Davčno okrajno oblastvo. Trzsne cejne. Kereskedelmi árak. Blágo — Áru. 100 kg. Pšenica—Buza .... K 1400'— » » Zsito—Rozs ... . » 1200"— Ovesz—Zab.....» 1300'— » Kukorca—Tengeri . . . » i 400-— J » Proszou—Köles ....'» I200-- » 1> Hajdijna—Hajdina . . . » 1200-— T> 1> Graoka—Bükköny . . » 2000"— > » Otroubi (psen ) — Korpa (buza)» 1000-— » » Szenou—Széna ...',» 3Ü0-— J » Graj—Bab.....» 1600-— » Krumpise—Burgonya . » 400"— 1 kg. Lenovo sz.—Lenmag . . » » Detelcsno sz.—Lóhermag III. » i> i> ■» Bikovje ? —Bika Telice £ —Üsző Krave Q- —Tehén Teoci J> —Borjú Szvinyé .g —Sertés Mászt I-a— Zsirl-ő. Zmoucsaj--Vaj , . Spej—Szalona Belice—Tojás . . '5 50' I 50- £.30' 3 II. 55--55-- 35 • — 70-95- I. 00--60--45--80-10o--216--140-160-!■- jPJB y ELADÓ jó karban lévő zcmgora. Megtudható Gáspár József kereskedőnél v Murski Soboti. J ED STAR L I rs t Antwerpen—New-York s čuvenimi belgijskimi parobrodi „BELGENLAND- najnovejši, največji in najhitrejši purobrod Red Star l.iniie Največja udobnost, najmodernejša urejenost v kabinah in tretjem razredu. IZVRSTNA HRANA. Vsa pojasnila dajajo brezplačno zastopstva RED STAR LINE: BEOGRAD, Karadjordjeva ulica broj 91. ZAGREB, Trg I. broj 16. LJUBLJANA, Marijin trg šl. 2. GRUŽ, Obala. BITOLJ, Bankarska ulica broi 12. a N C1MP Ejf / O, 3 sze lehko naroucsi pr' ** FÚJSZ JANEC OTTOVC1 J ni.sziko s e e j u i Mah glaszi Mindenkinek figyelmébe ! Mindennap lehet kapni fagylaltot és friss süteményeket, özv. Nóvák Szidónia cukrászdájában Murska Sobota. Naznánye! Vszákidé dobi ledica (fagylalt) frisko szpecsenyé vu No vák Szidonei cukrárnic v Murski Soboti. Novoszt! Naznányam Novoszt! postüvanomí obcsinsztvi, ka v krátkom odprem v M. Soboti delavnico i sze dobi ino dela vsze fslš kamenje kak grobovni i cerkevni z szivo, csarno i beloga marmora steri sze lehko poglednejo pri: J O S E F MOČNIK zacsaszno MOClOS ideiglenesen v krátkom |j rövidesen v MURSKA SOBOTA-ban SÍRKÖVEK szürke és fehér márványból kaphatók, mint gránit, szianit és labradorból. Elvállal mindennemű templomi munkálatokat, úgymint beton és művészi munkák elkészítését. Figyelem! Újdonság ! SBHraai ft'JÍ Előfizetések és hirdetések a murska tiskarnában is felvétetnek. Prek- HRANILNICA v MURSKI SOBOTI Prej — Ezelőtt MURASZOMBATI TaKARÉKPÉNZTAR (SZTARA GASZA) Z VRSÁVA VSZE BANCSNE DUGOVÁNYA. MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET-LEBONYOLÍT. V ZVÉZI ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN Z „JADRANSKA BANKA BEOGRAD"-AL