F /-
Vérsztveni.-, poliiiesm kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
Szhája vszáko nedelo
Naprej piacsiio: V-z leta 24., Vi !2., meszecsno 4., V zviin-sztvo 70., V Ameriko SO Dinr.re za edno leto.
Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: évre 24, V.i évre 12, 1 hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA
Rokopíszi sze eszi posílaio i sze ne vrnéjo. — Kéziratok " idekül-dendők s nem adatnak vissza.
Cejna inseratov za □ cm:
Izjave, poszSano, odprta písz-ma 150., rédert veliki 1—., máli oglász 0 70 Din. i dávek.
Pri vecskrát popüszt. j| iiisték. Többszörinél eng
Hirdetési árak négyzett cm.-ként: Nyilttér és hasonlók 150, rendes hirdetés 1—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az edm.
Düsevna pout prekmurszki
Sziovenov.
Píszao : Ljudovit Ha'ász Pápics novinar.
Pis?átelov dúzsíiüszí je, da tiszte re-•ílcAszije, stere . národi zsivéjo, na szvek-loszt prineszéjo i pokázsejo nyerni tiszto .pout na ; te; uj z-principvoinosztjov hodi i d o szég n e s z v o j o bo u o u cs n < > s .* i.
Tou je nej szfrank«r.sztva nítanye, nego volu oszt düse i nyé hirmonie i ne-szmi sze po sztrankarsztva pouti gledati i tiidi nej brez sztrankarsztva sztáiis z vršit j. Tiszti nikáki, ki meszto toga, da bi szi vzeli vrejmen i trűu i pűsziili bi sze notri do prave düse naroda, — z-netrplivosztjov i vz-hujskanyem scséjo rešiti íou pítanye: more bidti szo patentirani patriotje: aia Musulmi; prav-zaprav szo pa s/.iabi domoljubi. Lüdjé brez vszákoga pozványa; lüdjé brez vsze szpodobnosžti, ki vladajo, pred-estinírani sze iníszlijo za vodiíciszívo národa, — varni ve tri — kí misziijo, da brez nyíh neszhája gori t nezahája doH szunce v Prejkmurji. V-toj zemli, stere zemlé poznanye szi zagioboko diisno-vejsztno drzsávno pszikofogicsnn siúdijo more preszkroeti tiszti, kí sze scsé oumorno brigati za ete zemlé národ. V-druzsevnoin zsítki je misziécsna •— protivnoszt, funda-ment napredoványa. An tá protivnoszt i tá borba more vszigdár na umetnos-t nam v'ecsní osztási: bombasztscsni frázi, draga-terie, demagoige premagácsni násztaj máío. potézsijo i omocsijo delo národi, da szpo zna reálno zseinoszt zsivota.
Do zacsétka okupacije - prejk dúgi lejt je prekmurszki narod düsnoj vrejioszíi zsívo. Sztáré tradicije, visejezerolejtne ideo- ' logie, szo sze boriié z nouvim po'ozsájoin. 1 y-tom csaszi zbilja (Zvöri Klekla) poiiti-csára, kí bi vodo i premoszto pout od sztáré ideoiogie -- do noüve. Nej je bilou pravicsno i zakaj je ji nej bilou, tudi ne-pitamo. Szamo konstateramo, da szmo med tisztimi Lejtami meii od dalecs prida-joucse primadone i daleko videni fantasz-tov. Tou vrejmen je odíslo. Zádnye voiítvi szo unicsiie ino sze ie pokazalo ocsividno, ka znácsi, csi sze energie z-evoiuciáiom poutom nepisztijo.
Nekrivímo te denésnye razmere v-Prekmurji eto, ali ovo sztranko. Ali csüdü vati sze moremo, da sze nájdo med bratov szlovencov taksi intelektualni voditelje, kí nescsejo, ali nemrejo racsúnati z-statos quo-m národa düse. 1 dovolnoszt domá-csinov, stera ide za korist konsolidacije i neklapíra zsnyűvimi tedenciami: te je madzsaronsztvo! (Ka je rávno nej po-szebni greh jedíno ga prejkmurca - • kak napríiiko — je nej greh, csi tej goszpodje
ined szebom taiiánszki, ali pa nemški gu-csíjo). Verjem ka szo oni pri jugoszlo-venszkom mislejnyi doszta naprej od Prejk-rnurcov- AH v toni sztáüsi nemremo za doszta logike nájdti, ár mejrijo za prejk murce z-drűgov merov, kak za szébe: szvoj dialekt csűvajo od vpliva srbo-hrvat sine i z ednini zabránijo Prejlanurcom, da szi ránijo szvoje narecsje.
Prejkrnurci- szo dugó sztotin pod madjarszkim viádanyen zsiveii. 1 v toni vrejmeniszo s/e düsenapunile madzsárskimi ideologiami i neuiajo poszebne historicsne velikáse i rávno tak lüdi nepoznajo szlovencov historie, nej zgodovine í nej knjí-zsevnoszti. i tá pout sze odliküjeod szlovencov, eta pout je szpoznanye denésnye reáine prilike na poliíicsnom i kuiturnom teritoriji: stera szpoznanoszt volens-nolens tira Prejkmurce naprej v politicsno] borbi. 1 prevecs lehko sze razmi zakaj po-szíanyűjejo Prejmörci vszigdár bele ino bole na centrálicsrio sztáliscSe. Národ, steri je v-szvojoj prosztoszti nej meo drzsávno drzsno ambicijo; Národ, steri szkoroii nema knjízsevnoszti, nema szvoje nacionalno szamoznanoszt, sze mogoucsilo, da szi predjavnoszt prineszé szvoje düse vne razmere.
Té razmere (zsaiibog) szo betezsnepa vrácsnoszt csukajo. 1 iou szo dúzsni zvrsiti voditelje szrcsnov giávov i nej szilom rá-dom, k tou níki míszlijo. V dühi sze prej ínurszkoga národa szlovensztvo od zacsétka okupacije datira: Z-osznoványem nouve drzsáve. Prejkrnurci szo vroz umjet-nosztnoga sztáiiscsa glédajocsno nej právi sziováni, fali nyim nacionalni dűli. í záto morejo prvle szlavofili -- da do mogoucsi posztánoti jugoszlováni!
"Nas
őszinte sor a
címere.
A „Nas Dom" cimü hetilapban egy idő óta e-y prekmurjei péter és domačin nevezetű tollujjonc heves támadásokat intéz a „Bácsmegyei Napló" ellen, azaz, csekélységemet igyekszik denunciálni a ma gyárul nem tudó szlovénok előtt, mint olyant, ki valótlan és rosszakaratú cikkekkei látom el a „Bácsmegyei Napló"-1. Természetes nem én tehetek arrói, hogy a „Nas Dom" ék kis ,,Péterké"-je az igazi domačinukat denunciáló és szerző kutató munkájában ép azokat a cikkeket inkriminálja, melyeket nem e sorok írója vetett papírra. Különösen azt a „kolács és vrtanka" végezetül legjobban pedig egy állítólagos választ, amelyet a „M. Krajinába" (?) irt a „Bácsmegyei Napló • „poračeva!ec"-a. Nem,
kedves Domačin Péter ur, mind a kétszer tévedni méltóztatott 1 Aztán csak nem gondolja komolyan, hogy a Bácsmegyei Napló reagál az ön fulánköltéseire? és azt se higyje, hogy a Bácsmegyei Naplónak szüksége van akármelyik helyilap ,,Vati erkölcs" vagy tudom is én milyen cimbe foglalt védő cikkezéseire. Ebhez az ügyhöz a Bácsmegyei Naplónak semmi köze sincs. Ez az ügy, kettőnk ügye és én tudom, hogy mi fáj önnek, (nem is önnek) azaz önöknek: Fáj az a bizonyos és a „Mőrszka Kraji-ná"-ban megjelent cikkem, melyben az itt élő ó-szlovén Íróknak a szerb-horvát nyelvhez való közeledést ajánltam. Ugye eltaláltam? Fáj? Ha bün, amit ajánltam: — fájjon!
Liudemit Domačin.
Radics külföldi akcióban
Radics külföldre utazott, hol vezetőkörökkel tárgyal.
Radics életéről és haláláról", szökésérő! és ittlétéről oly sok forgalomban lévő híreszteléséről a következő információink vannak:
Július 21.-én reggel nyolc órakor Radics István Prpies Milánnal, a párt titkárává! együtt automobilon elutazott Zagreb-ből. Koprivnice mellett Dombai Pál föid-mives házában szállt meg ugy Radics mint kísérője. Előzőleg már vonaton elutazott Zagrebbő! dr. Krnjevics, a párt főtitkára és Begics voit alezredes, akiket Radics megbízott a párt további organizációjával, amelyet Begics katonai rendszer szerint akar végrehajtani.
Egy nappal később juiius 22 -én ugyancsak Dombai Pál földműves házába érkezett Vecsenai Iván földműves is Delokov-cáről, jelentkezett Dömbánál, aki Svinjara plébános utasítása szerint megbízta Vecse-naic, hogy Radicsot és társait vigye át a Dráván csónakon. Ez meg is történt, Vecsenai Radicsot és kísérőit a Dombai kocsiján vitte el a Dráva partjáig, ott Radics és kísérői csónakba szálltak és két goka-iovai földműves, névszerint Anloiics Mihály és Seszták Mihály átevezett velük a Dráván a túlsó partra, a magyar határra. A magyar határon Premac és Kertész nevü horvát emigránsok várták az érkezőket, majd valamivel távolabb a határtól más emigránsok is csatlakoztak hozzájuk. Ra-dicsék innét visszaküldték Vecsenait azzal az utasítással, hogy augusztus 5.-én újból jelentkezzék Dombainál.
Juüus 24,-én Radics társaival a határ közelében fekvő Berzencére ment, onnan pedig Balatonfüred irányában folytatta útját. Augusztus 5.-én Vecsenai az utasítás

szerint csakugyan megjelent Dombainál, akUői egy csomagot és Radicsnak több ruháját kapta, amit Svinjara plébános Radics szökése után hozatott el Zagrebból.
Vecsenai ezeket a csomagokat is elvitte Radics után és azokat még augusztus 5.-én Nagykanizsán személyesen átadta Radicsnak. Még ugyanaznap Radics Bécsbe utazott, dr. Krnjevics pedig visszatért Zagrebba.
A „Novosti<l ehhez a jelentéshez azt fíizi hozzá, hogy a horvát parasztok között nagy az elkeseredés, mert azt tartják, hogy Radics cserbenhagyta őket.
Radics elutazásáról a horvát köztársasági parasztpárt egyik vezetője a következőket mondotta:
— Szükséges volt, hogy Radics eltávozzék az országból, mert amellett, hogy a beogradi kormány teljes eréllyel lépett fel ellene, biztos tudomásuk volt arról is, hogy Radics ellen merényletet készítettek elő. Radics elutazása különben fontos eseményekkel van összefüggésben, amelyek politikai természetűek és amelyeknek bekövetkezése 10—12 napon belül várható.
A legközelebb várható események a szlovén néppel egyetértőleg fog megtörténni
GLAS ISI.
—	ImenUvanye. Q. Dr. Janko Lokar doszedás-nyi gimnázijszki ravnátel je imeniivani za nadzornika k minísztersztvi za proszveta (közokt.) Sztem goszpoudom zgübí szobocska gimnazija edno isztinszko návucsno moucs, nasa krajina pa doszta vrednoga mozsá za szporazumlívoszt i konszolidacijo, ár je büo med malimi eden, ki je postüvao naso národnoszt i sztároszlovenscsino. Kak nam je zsao za nyega odhoud, tak sze veszelimo k imeniivanyi, ár je toga vrejden. — Q. Alojz Pipa doszedásnyi upravit. carinarnice v M. Soboti je imeniivani pri carinarnici v Mari-bori za revizora 4. klásza. — Stevan Fridrich pis. of. v M. Soboti okr. szodiscse je pri iom szodiscs imeniivani za tolmácsa za ogrszki iezik.
—	Na M. Sobota—Ormož zseleznice mouszta betonszko delo je vláda seszt i pou millión din. kredita odobrila.
—	Zvozna carina je znizsana za vsze szilje na 100 kgmov 30 din za vsze vrszte leder pa 50°/o-ov menye kak doszemao, od psenicsne mele 25 din.
—	Deszétdinárszke banke, vödáne leta 1919 sze z obracsáje vöpotégnejo do 1. 1924. juni 10-ga. (Szíve na steri je kovács gori.)
—	Poszvetsüvanye zvoná je v Nemcsavcih t. m. 12 med velikov mnozsinov liidsztva z velikim ouszvetkom sze godilo, pri sterom szo poszvetsá-vanya lejpi govor drzsali g. Kovács ev. esperes i g. Luthar ev. diihovnik. Zvon vága 170 kg.
—	Nouva fara. K törniskoj fari szpádajoucse Velika i Málé Polane krscseníki szo z velikov vdűsevnosztjov szkoncsali szposztávlanya 'cérkvi. Cérkev szi szarni z szvoje mocsi szpouvajo, stera zsé tou jeszén po sztreho príde.
—	Szinrtni szpadáj. Botján. Antal 60 lejt sztár polodelec je t. m. 8. za krave po szenou sou po-lesztvici na stale i je tak neszrecsno szpadno zsnyé , da je escse tiszto noucs vmrou.
—	Obeszo sze je. Hozián Stevan 65 lejt sztar vért z Velike Polane sze je t. m. 11-ga v ednoj neszrécsnoj minuti v pármi obeszo. Vzrok je dugi nezvracslívi beteg biio.
—	Sztároszlovenszki piszki. Kak szmo zvedli od voditelsztva stamparije, v krátkom prido tiszti escse menkajoucsi piszki stero za naso piszávo potrebiijemo.
—	Za invalidov ponouvno pregledüvanye je ministerstvo zsé imeniivalo 10 komisij.
—	Podragsanye zseleznic. Od 15. zzept. naprej do sze zseleiezniske tarif" pri vszej vozsnyaj (personszko ali blagovno) 50—100 percentov podragsale.
—	Zvoznina tobáka. Po porocsili monopolszke upráve de letosz za 6 millión vrednoszti tobáka pelano v zvünsztvo. Záto mi tak bozsen tobák moremo kaditi domál
!
—	Zselezni dvajszti fillerje szo escse dale v | velávi, szamo ár sze z Ausztri i z Magvarszkoga
notri sibajo, v Prekmurji i pri obmejni postaj sze neszmejo jemati. (Páver csi más 20 falátov : neszi je v Varazsdin, na sztrosek pa vzemi 300 I dinárov te nebos kvaren ; ali ti je misi pojejo . kak „csíszte" jezérke. Zakaj pa neodminijo dávcsni uradi? Mogoucse sze csáka odrédba za neveljáv- j j tej pejnez.)
—	Svicarszko poszojilo dobi Jugoszlávia v zneszki 10 millión svicarszki frankov. Tazadevna pogájanya szo koncsana i zatou vöposzláni Dr Markovics je zsé nazáj prisao v Beográd.
—	Halálozások. Dr. Moisinger Vilmos wien. gyakorló orvos Hannoverben a vasúti állomáson szívszélhűdés következtében váratlanul e'halálozott. A tragikus végetért elhunytban özv. Arvai Henrikné fivérérét gyászolja. — Batthyány Jusztin grófnő hosszas betegség után 57 éves korában aug. 7-én Qornjalendaván elhalálozott. Az elhunytban gró Batthyány Zsigmond, gróf Batthyány Tivadar, gró Batthyány Ernesztine, gróf Batthyány Vilmos, gróf Batthyány Béla nővérüket gyászolják.
—	Felakasztotta magát. Velika Polana község ben Hozián István 65 éves földműves f. hó 11.-én a kora reggeli órákban egy óvatlan pillanatban a pajtában felakasztotta magát. Súlyos gyógyithatat lan betegség gyötörte s ez keserítette meg életét,
—	Uj plébánia. A turnisčei plébániához tartózd Velka és Mala Polana községek a »Mater»-íő elválva, külön plébánia felállításán fáradoznak. A templom épitést saját erejükből, nagy áldozatkész-séggel már meg is kezdték s az uj templom ez őszön még tető alá is kerül. Az uj fára megszer-] vezése nagy igyekezettel folyik, pedig a két köz-j ség egyenlőre még csak saját erejéből fáradozik j uj plébániája létesítésén.
—	Halálos esés. Bottján Antal 60 éves Dolnji; Petánci gazdálkodó f. hó 8.-án teheneivel hazajött a mezőről, azokat megetetni akarván, szénáért j ment fel a padlásra, miközben á létráról oly szerencsétlenül esett le, hogy koponyatörést és súlyos zuzódásokat szenvedett. A hamarosan hozott orvos már nem segíthetett rajta, még azon éjsza kán meghalt.
—	M. Sobota— Ormoži vasút Murahidjának be tonmunkálataira a kormány 6 és fél millió din hitelt szavazott meg. E munkálatokat állítólag eg szlovén cég kapta meg.
—	Rokkantak felülvizsgálata rövid időn beliil újonnan megtörténik. Ezen felülvizsgálatok meg-ejtésére a miniszter már tiz bizottságot kirendelt,
—	Svájci kölcsön Jugoszláviának. Dr. Markovics, aki Svájcban 10 millió svájci frank kölcsön felvélele ügyében tárgyalt, Beográdba visszaérkezett. A tárgyalások sikerrel végződtek.

PODLISZTEK.
Divatavrág.
Bár probaj ti gori ete goszpodszke puncsike, zse bos vídla, kak sze ti priprávijo ? Kak lejpa bos v-nyí! Tvoje nogé szo tüdi nej velke i pa csi do te rávno malo kaj tiscsale, tou nika nedene. Szamo je li probaj! — Juliska je gori obüla szíve szvekle puncsule i jáko fájn szo sze nyej paszali. Divatni vragics sze je vtx szebi zadovolno szmehao.
Za puncsikmi je naszledüvao blúz, remen, pojáz, rokaice, slár, krscsák. Na vsza tá je divata vrág napelao Julisko. On jo je pelao k-bou te szvet-lim obiokom i kázao nyej tou bliscsécso partejko, etak jo rátajoucsi:
— Qlédaj bár eto! Glédaj ejno! Kak lejpa bi ti bíla v-etom, ka pa v-ejnom! — V-boutaj, v-mesznici, na pláci, na vilici, bi te zse za gosz-podícsino imenüvali vszi. — Vis Juliska, csi bi tí v-etaksem krsztsáki sla po vilici, escse bi ti roké küsüvali. Tak bőgnie! Ka miszlís Juliska ?
Juliska szi je tak zmiszlila, ka je vecs je na szébe vzéla prvejsega prsznyeka (blúza) pomali je celou varaska goszpodícsina grátala zsnyé. Csi bi jo mati po nedelaj vídila, nebi vu nyej na szvojo csér najsla.
Vsze tou je pa tak doj szpíszsno, kak sze je godilo, nika je nej k-coj pridáno i nej vkraj vzéto, z-tém oznaménenyom ka eden pár puncsik
kosta 1200, prsznyek (blúz) 1000, szűknya 1500, krscsák 800, pár strumf (nanougica) 300, rokaice 200 koron, stero vküp jáko lejpo sumico zneszé. Za stero de Juliska vecs mejszecov mogla hizse ribati, práh briszati, prati, pejgtati, kűhati, rámati, na piac i v-boute, v-mesznice, po mlejko hodili, persze v-puncsikaj, — puncsike pa popla'e májo i bogme ténke, z-fabrícsnoga ledra poplate, steri sze od gojdne do vécsara nücajo i li szamo v-nocsi pocsívajo, ali ni te negratsüjejo kujsi.
AH tou vsze nika nedene. Z-Juliske je gosz-pododícsina grátala. Ona bogme nemre vu vesz-nícskoj, ordinárszkoj oblejki eti vu várasi hoditi, tou divata vrág nikak nemre dopüsztiti z-vesznic vu várasaj szlüzsécsim deklinam. Ni z-tém sze je ne zadovoti. Divata vrág sze preobrné na vöro, na lancek ; szkríje sze v-jezero féle drouvno brbra-jo, stere tam lescsécso víszijo vu obioki boute obejsene, lejpe licojne kaménye dene v-prsztanke,
v navühnice, v-gombosnice, fájne scsipke na prsz-nyeke, prebráno pérje vu krscsáke. Jaj tisztomi, ki dosztakrát vidi i vu szrdci poz'elejnya edno málo iszkromá stero te vragics zácsa nejtiti, pihati tecsasz, dokecs sze ona ne z-plámni, steri piamén 'zezsgé pošteni vesznicski láiblin, pozsgé krouszna, preprávi pocsaszoma k-hízsnomi deli navajeni i v-nyem veszeljé i radoszt inajoucsi odvejtek i na nedelavnoszt na zobsztonyszko vadlárjenye i na lehkasijo ga nagne.
Tak je moji lübléni! V-mojem omári z-vel kov szkrbnosztjov varjem edno medlávo z hi'znoga plátna bodoucso brszacso.
Tou brszacso je v- 1846-tom leti doubila, i kak zsenítvi dár edna vesznicska devojka, notri 1 je szpiszana v parafernáliski liszt, (móring levél) : k-coj je szpis/.ano, ka je tou ona: száma préla i 1 szetkála» (navogrszkom zsenszke tcséjo) vu mo- ] jega detinsztva vrejmeni szem jasz tiszto drágo rokou nezracsúnanokrát küsno — oh i z-kaksim nezgovornim postüvanyem bi jo rad küsno dnesz-J, dén, csi bi tü bila i préla i tkála brszasso i drli- j go gvantanye — vnüki szvojemi ....
Ali hodmo li dale! Vesznicski decsák odide vu váras za inasa. Pri síelingi vesznícskoga mla-dénca notri vzemejo za szo'dáka na tri lejta — I v-váras pride v-edre grobianszke kaszámé. Z-inasa povrejmeni detits bode gvant, stero ga je z-doumi prineszao sze je raztrgao. Vu várasi celou nácsisega vidi: z-goszpodszkoga stofa je zgotov- j leni, vu veliko; fabriki ga po jezero falataj delajo. Vö ga povejszijo pred boute, na leszene bábé ga oblecséjo: i kak sze pri právi i povidi, sto ga gléda. Divata vrág je tá leszena bába — nini escse i bajúszi má. Eden krivi cslovek tam sztoji pri od-prejti dveraj, v-steroga, kak sze vidi, sze je te hűdi szkrio, ár nesztanoma kricsi:
Pojdte notri!.....Sztrahsna faloscsa I Cejli
pár gvanta 2000—2400 koron! — Tak da bi senkani bio! Z-toga náj bougsega stofa ! Nigdár sze ne raztrga! . . . Pojdte notri ! . . . Pogled-nite .... nekosta pejnez! . . . .
(Nadaljávanye pride.)
—	Vasúti tarifaemelés, mely szept. 15.-ével már életbe is fog lépni, 50—100 százalékos lesz, ugy hogy a személyvonatok III. osztályában 30 para, II. osztályában 60 para, I. osztályában 90 para, gyorsvonatok III. osztályában 60 para, II. osztályában 90 para, I. osztályában 120 para lesz fizetendő kilométerenként, melyhez még 15 százalék forgalmi adó is hozzá jön. Árularifánál az emelkedés 100 százalékos.
—	Dohánykiviiel. Jövedéki igazgatóság jelentése szerint Jugoszlávia dohány-kivitele a f. évben meghaladja a 6 millió dinárt (Azért szivünk mi oly rossz dohányt, mert a javát kiviszik.)
—	Kinevezés. Dr. Lokar Janko Murska sobotai gimnáziumi igazgatót a közoktatásügyi minisztériumban való szolgálattételre tanfelügyelőnek nevezték ki. Az ő eltávozásával a mai gimnázium egy igazi tanerőt, Prekmurje népe pedig egy megértő hivatalnokot, ki szokásainknak és ó-sz'iovén nyelvünknek barátja, nem ellensége volt. Amennyire sajnáljuk körünkből való távozását, épp annyira örülünk kinevezésének, mert megérdemli s esetleg eme magasabb állásában Prekmurjének még nagyobb szolgálatára lehet, mert annak alapos ismerője.
—	Ismét a vas 20 filléresek. Az Osztrák-Magyar 20 filléresek még mindig érvényesek (5 para), de mert az Osztrák és Magyar határ közelében pl. Prekmur-jébe is be szokták csempészni (mintha más jobb dolog nem volna csempészni való szerk.), azért a prekmurjei s általában a határmenti posták azokat el nem fogadhatják. Szóval minket nemcsak a papírpénzbe/? akarnak megkárosítani, ami még sok százezrekben hever bélyegezetlenül a nép között, de a vaspénzben is. Talán akkor jó volna beváltani az adóhivataloknál! Vagy gondolják az illetékesek, hogy 10 vagy 50 darab 20 filléresért minden gazda külön menjen Ljutomeri, Varazdi vagy egyébb távoli postára azt a pénzt feladni.
—	Harangszentelés. F. hó 12.-én NemSavcán szép ünnepségek keretében és nagyszámú közönség jelenlétében szemelték fel, Kovács h\. sobotai ev. esperes és Luthár pucinci ev. lelkész urak magasszár-nyalásu alkalmi beszédekkel, a 170 kg. nehéz harangot. Az ünnepély után Benko „hídvégi" korcsmájában együttes bankett volt a vendégek részére.
-- Kiviteü vámok, a pénzügyminiszter egy szakemberekkel tartott konferenciáján, következőleg lettek megállapítva: az ösz-ses gabonára 100 kg. után 30 Din., búzalisztre 25 Din., kukoricalisztre 20 Din., mindenfajta bőrre 50 százalékkal kevesebb mint eddig.
—	Magyar tolmács Ljubljanai tartományi felsőbb biróság kinevezte Friedrich István M. sobotai járásbíróság]' irodatisztet ugyanennél a bíróságnál hites magyar tolmácsnak. (Legfőbb ideje. Szerk.)
—	A tizdináros bankjegyek, a pénzügyminiszter rendelete szerint 1924. junius 10-ig a forgalomból kivonatnak. Ez az 1919. évben kibocsátott bankjegyekre vonatkozik, melyeknek egyik oldalán kovács van.
Krupp gyáros ítélete, mely a feljebbviteli törvényszékhez volt megfellebezve Párisban, helybenhagyatott. Tehát az Ítélet végérvényés, mely Krupp és igazgatóságára vonatkozik a Ruhr-vidéki ügyből kifolyólag vagy 100 millió márka és 15 évi fogház.
—	Visszaéléssel vádolják a közlekedésügyi miniszter helyettesét. A Tribuna hétfői számában feltűnést keltő cikket közöl, amelyben azzal vádolja Av-ramovics államtitkárt, a közlekedésügyi miniszter helyettesét, hogy Andrejev és Hir-sak nevti kereskedőkkel összejátszva visz-szaéléseket követett el a jóvátételi szállításoknál. A támadást, hír szerint, még ujabb leleplezések is fogják követni, ugy az államtitkár kénytelen lesz lemondani állásáról.
—	Uj magyar követ megy Beo gradba. Értesüléseink szerint Kolos, Magyarország jugoszláviai követe a közeli napokban megválik állásától. Utódja az eddigi diszpozíciók szerint Rudnay, a budapesti külügyminisztérium tanácsosa lesz. A követváitozás okai tisztán személyi természetűek. Kolos követ ugyanis személyében sértve érzi magát Pribicsevics volt miniszter néhány hét előtti parlamenti beszéde miatt és azért, hogy több közbeszóló ennek során internálást követelte. Ekkor Kolos követ, aki a parlament diplomata páholyában hallgatta az ülés lefolvá sát, tüntetőleg eltávozott a parlament épü létéből és a budapesti külügyminisztériumtól sürgős visszahívását kérte.
—	Osztrák-jugosíláv tárgyalások a határforgalomról. Beavatott osztrák
helyről a Bácsmegyei Napló tudósítója arról értesül, hogy augusztus végén megindulnak a tárgyalások Ausztria és az SHS királyság között egy keresked eimi egyezmény létesítése céljából. Ezt megelőzőleg azonban rendezni fogják a határmeriti forgalmat. Ebből a célból a két ország delegátusai között augusztus 3-.án tárgyalások kezdődnek Mariborban.
— Bandaharcok Délszerbiában. Egy bolgár komitácsi banda összeütközött Skopljéban a város alatt egy jugoszláv csapattal, amelynek Pandurovics vajda volt a vezetője. A heves harcban Pandurovics megsebesült, mig a komifácsik vezére Vandel vajda holtan maradt a csatatéren. Vandel egyike volt a legvérengzőbb és legáliatisabb bolgár bandavezérnek. Holttestét Strumicára szállították. Strumicai jelentés szerint ott egy bolgár komitácsi szervezetet lepleztek le. Eddig több letartóztatás történt. A várost erős katonaság szálta meg.
Trgovszki pomocsník
z-mesanim blágom iscse zaposzlenoszt. Adress: Zadravec József Bogojina.
eíország beszünteti
a jóvátételi anyagszállításokat.
Németország azáltal, hogy jóvátételi és kártérítési kötelezettségeinek teljesítését a Ruhr-betörésben nem részes államokkal szemben folytatta, bizonyságát szolgáltatta a végsőkig menő teljesítésre irányuló akaratának. A mostani helyzet szükségessé teszi Németország összes erőinek megfeszítését, hogy a lakosság számára legalább a legcsekélyebb létminimumot biztosítsa és az éhínség fenyegeti! veszedelmét elhárítsa. A birodalmi kormány tehát kénytelen a versaillesi szerződésben meghatározott anyagszállításokat Angliával, Görögországgal, Olaszországgal, Jugoszláviával, Portugáliával és Romániával szemben is átme-menetileg beszüntetni, mert a szállításuk finanszírozása okozta nagyrészt a költségvetési hiányt és az inflációt. Az eddtg átvett, de még ki nem fizetett anyagszállításokra kerek 300 billió papirmárkára van szükség. Az anyagszállítások folytatása az adóreform és aranykölcsöny sikerét már eleve is kérdésessé tennék.
A birodalmi kormánynak ez az elhatározása semmiképen sem jelenti a jóvátételi fizetések végleges beszüntetését. Az anyagszállítások ismét megfognak kezdődni, ha ezt a birodalom pénzügyei és valutája is meg fogják engedni. A jóvátételi bizottság által 1923. augusztus 11.-ig végleg jóváhagyót szerződéseket még végre fogják hajtani. Ellenben azon szerződések alapján, amelyeket augusztus 11. ig bezárólag a jóvátételi bizottság nem hagyott még jóvá, a birodalom nem fog fizetéseket teljesíteni.
A birodalomnak oly szerződésekből fakadó magánjogi kötelezettségeit, amelyeket az elpusztított vidékek újjáépítési munkálatainak birodalmi kormánybiztosa véglegesen megkötött, a jóvátételi anyagszál-
lítások beszüntetése nem érinti. Tekintettel azokra a nagy nehézségekre, amelyekkel Olaszországnak meg kell küzdenie, hogy gazdaságát a szükséges szénnel ellása, kísérlet fog történni az Olaszországba való szénszállítások folytatására.
* * *
A német kormány azon elhatározásával kapcsolatosan, hogy a jóvátételi szállításokat beszünteti, a belgrádi német követ ma Berlinbe utazott, hogy a jóvátételi tanácskozásokon részt vegyen. Miután Pasics és Níncsics külföldön tartózkodnak, Németország ezen állásfoglalása ügyében nem történt döntés A jugoszláv kormány a német kormány határozatáról értesíteni fogja a francia kormányt. Jugoszláviát a jóvátételi szállítások beszüntetése érzékenyen érinti, inert a mezőgazdaság és ipar rá van utalva a jóvátételi szállításokra. Dacára a jelentékeny már befejezett jóvátételi szállításoknak, még igen nagy szállítások maradnak teljesítetlenül.
Véres zavargások Aachenben.
A német munkásság éhségtüntetései ujabb és ujabb véres kirobbanásokhoz vezetnek. Kedden Aachenbenben a tüntetők körülzárták a rendőrfönökség épületét és megostromolták, miközben tizen meghaltak és körülbelül százan megsebesültek. A tüntetők két rendőrtisztviselőt súlyosan megsebesítettek.
Wilhelmsburgban a munkások a rend fentartására küldött vadászkatonák egy részét lefegyverezte, az összeütközésnek négy emberélet esett áldozatul.
Gazdálkodás
Sertéstenyésztőnek néhány fontosabb tudnivalója a sertésorbáncróf.
Irta Nemes Miklós, volt járási m. kin állatorvos M.-Sobotán (Folytatás)
Ezeket a tudományos vizsgalatokat ismerve, most már tudjuk, hogyan bánjunk az ilyen hússal, hogy a betegség minden okozója kiirtassák.
Hátra van még az ól és az udvar fertőtlenítése. Amint az emiitett gödörbe, az ólban levő minden szalmát, szennyet, az ól padlójáról lesarabolt piszkot beletettük, forró lúggal és gyökérkefével az ól belsejének minden legkisebb részét felsuroljuk és azután frissen oltott srűű mészteijel, homok hozzákeverése nélkül, annyira kimeszeljük, hogy minden kicsi repedésbe sok mésztej jusson. Az ól alatt felgyűlt vizeletet és egyébb piszkot, pocsolyát, mind el kell a gödörbe hordani, sőt a földet 20-25 cm. mélyen ki kell emelni, helyébe 2 ujjnyi vastagon oltatlan meszet rétegezni és efölé lehetőleg agyagot olyan vastagon rakni, leverni, hogy a kifolyó ,ólnedvek" ne álljanak meg az ól alatt, hanem lefolyjanak az araszos nyilt agyagcsatornába, melyet időnkét jól tisztítani és mésztejjel fertőtleníteni kell.fkülö-külösen akkor, ha gyanús megbetegedést észlelünk az óiban levő sertéseknél. Az udvar többször összeseprendő, e söpredéket is temessük a gödörbe.
Záradékul tudnivalók az oltásról.
Ha az oltóanyag üvegjét felbontjuk (a dugóját kíhuzzuk), a benne lévő oltóanyagot 1-2 nap alatt el kell használni, mert különben a levegőből beleesett, bár betegséget talán nem okozó, bacteriumok is elszaporodnak benne és zavarják az orbánc bacillusokból álló oltóanyag hatását. Ha az üveg tartalma az nap fel nem használható, az állatorvos érzékenyen megkáro-sul, mert az anyag értékes, romlékony tárgy. Ezen ugy segíthetünk, hogy összeírjuk azon falubelieket, akik oltatni akarnak. Odaírjuk a házszám és a név mellé, hány sertést kíván oltatni. Ezt a cédulát odaadjuk az oltás napja előtti pár nappal előbb azon állatorvosnak, »kivel oltatni akarunk. A többi az állatorvos gondja. A fuvart azon sertéstulajdonosok adják, akik oltatnak ; legjobb természetben.
Ha tömegesebb az oltandó sertés-állomány, akkoi ma 1 ?ertés-oltás 8- 10 dinárba keriii.
min. rend. megengedi, a le nem soványodott orbártcos sertés kezeit (főtt vagy párolt) húsának és (kiolvasztott) zsírjának közfogyasztásra bocsátását, de a többi testrészek (tüdők, sziv, lép, máj vesék, gyomor és'belek, agyvelő gerincagy stb.) mind elkobzandók.
Vannak büntetendő esetek, amikor a beteg vagy kényszerölt sertések állatorvosi vizsgálat nélkül kerülnek eladásra, mert a^tanfolyanios laikus husvizsgáló tudatlanságából vagy állatorvosi költségek elkerülése végett, nem veszi észre, hogy orbáncgyanus sertést szemlél. Lappangó betegségben ievő sertésnél nem is lehet észrevenni a „gyanúsat" és igy „rendes módon" kerülhet eladásra a közveszélyes sertéshús, amely egy nap alatt befertőzi az egész város sertéseit. Persze ez csak olyan kisebb városokban van, ahol városi állatorvost a város nem bir &l-iudmazni. A sertések egyszerre szoktak ilyen esetekben megbetegedni, különösen ha a szakácsnők nem ismerik a fent leirt óvatos hur,kezelést i jaj annak a gazdának, aki sertéseit legalább 12 nappal korábban be nem oltatta (ennyi idő kell míg az oltás imtnunossá teszi az állatot), a sertései mind elpusztulnak. Ezért jó a lelkisinerete^ állatorvós-husvizsgáló és ezért vann.vr csak kényszerből tanfolyamos (laikus) hur,vizsgálók ott, ahol állatorvos nem lehet. Ilyen nagymén/ii ethullásokról mesélnek a gazdák, akikhez '919. óta majdnem évenként beköszöntött az orbánc, a nem szigorú, a nem teljesen szakszerű, tehát hiányos husvizsgálás, hullamegsemmisités, ko ;y-hai húsfeldolgozás miatt.
Mi történik, ha a gazdánál kiüt a járvány ? A gazda a beteg sertéseit ugy szeretné eladni leölésre a friss huskereskedőnek, mint az egészségeset. A friss huskereskedő örül. mert ő ezeket a sertéseket negyed vagy nyolcad árban veszi és eladja véletlenségből a többi között mint az egészségeset. A hentes ne igyekezzen olcsón beteg sertést vásárolni, hogy azon nyerészkedjen, hanem jöjjön mindegyik bizalommal az állatorvoshoz, aki megmutatja a helyes irányt és megmondja mindenkinek mit tegyen, hol lehet valamit megmenteni az élők számára és mit nem lehet, nem szabad felhasználni. Pár száz korona egyéni haszon, százaknak sok ezernyi dinár kárát okozza és soha nem szűnnek meg ?z orbán-cos elhullások. A rendes, tisztességes uton haladjunk. A mások kárán való meggazdagodás nem szép dolog, sőt manapság veszélyes. Legyünk jószivüek, őszinték és nyíltak. Gyűlöljük a hazugot, a huncutságot, a haszonlesést, az alattomosságot. Kereskedők azon legyenek, hogy egészséges állatokat vegyenek, olyan udvarba be se menjenek, ahol beteg állat van, mert el-
Ha csak pár sertés lesz oltandó, akk r a fuvaron és az oltási díjon kivüi, látogatási dij j át hordják mindenfelé a betegséget. Soha ne kiván-
és óra-dijjátis felszámítja az állatorvos.	ják, hogy sok beteg sertés legyen, hogy azokon
A gyogyitó-oltás ugy számíttatik, !,..üt a	minél többet nyerhessenek. Igen sok hentest
rendes beteg állatnál a gyógyítási költsés^ket ' ' " " .......
számitani szokás. Itt újból kiemelem, hugy r;z orbáncos beteg sertés- biztosan felgyógyul ha azonnal, amint a legkisebb gyanú látható, xzc-runjozva lesz. Mielőtt a baciilus mérgei a szerveket el nem rontották. A leégett házat hiába oltjuk.
Mit kivan a husvizsgálási szabályrendelet? Minden község tartozik husvizsgálót tartani. Ez lehet laikus (tanfolyamot végzett) vagy állatorvos. Orbáncos vagy e betegség gyanújában volt állat húsát csakis állatorvos bírálhatja meg alkalmas-e közfogyasztásra vagy nem. Sertést magánfogyasztásra megvizsgáltatni husvizsgálóval nem kell még akkor sem, ha a sertést betegség miatt kényszerölni kellett. De ha valamely "sertésnek csak egy kis darabkáját el akarják adni, az a sertés a községi husvizsgálóval "megvizsgálandó. Szarvasmarha, borjú is, akár Jköz-akár magánfogyasztásra van szánva mindenkor megvizsgálandó. Huskereskedő vagy husétel-árusitó sertése még akkor is megvizsgáltatandó, ha csak magánfogyasztásra lesz használva, persze ugyanez áll a szopós malacokra is 1 Az orbáncos állat egész testét közfogasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani és elkobozni 1 Bőror-báncos sertés, feltétlenül „alkalmas", csak a bőrt kell lehuzaíni és elkobozni. Egy enyhitő
bezártak, mert beteg hust árusított
Ha mindezeket, amiket ide irtam, betartjuk, kipusztul a sertésorbánc az egész Prekmurjéból. Minden megbetegedést jelentsünk az állatorvosnak, annak tanácsát tartsuk be, nyissunk szabadszéket, vegyünk katlanokat és főzessük ki a vágóhídon a gyanús sertéseket, legyen a szegényebb embernek is tormáshusa, kocsonyája olcsóbb pénzen, amelyet jó étvággyal, nyugodt lelkiismerettel, fertőzések elkerülése nélkül, elfogyaszthat a családjával együtt.
(Vége)
\ V "	lenKO naroucsi pr-% "A
v FÚJSZ JANEC OTTOVC J
■ ^smsoEaassxeai otezízstvz. ^
IV
fial i glászi-
Mindenkinek figyelmébe! Mindennap lehet kapni fagylaltot és friss süteményeket, özv. Nóvák Szidónia cukrászdájában Murska Sobot.-.
Naznánye! Vszáki dén dobi ledica (fagylalt) i frisko szpecsenyé vu Novak Szidonei cukrárnic v Murski Soboti.
Előfizetések és hirdetések a Prek-nurska tiskarna ha n is felvétetnek
„Manchuria" 13639 t. „Finíand" 12222 t.
ÍCAN LINE
Ustanovljena Í&7 .
Redna potniška plovba.
H A fvl B U R G --N E W Y O R K
z parobrorii na dva in tri vijake
„Mcngotia" 13639 t. „Krontand" 12222 t.
'-•'I
„/Vunnekahda" 17221 t.
tzvanredno urejene in tretji razred. Izvrstna hrana.
| Poj-tsnsla dajajo brezplačno zastopstva |	AMERCAN LINE
1 Beograd. Karadjordjeva ulica br. 91.
Zagreb, Trg- 1. br. 16, I Ljubljana, .Marijin trg 2. ^ Gruž, Obala.
B:to!j, Bankarska u! ca br 12

Trzsne cejne. Kereskedelmi árak.
» «;jj tj,
100 kg. Pšenica—Buza .
:<> ZsitO- ROZS . i s O . • —Zab . » » Kukorca—Tengeri » > Proszou—Köles » ' Hajdina—Hajdina

K
»	» Graoka— Bükköny .
s	» Otroubi (psen ) Korpa (buza)
»	» Szenou—Széna . . , ,
»	» Graj- Bab.....
»	» Krumpise —Burgonya . . í kg. Lenovo sz — Lenmag . . . » s Detelc.sno sz,—Lóhermag
! 4 00-— Í 120U-— I 1300'— ] i 400-—
1200 — I 1200 — j 2000"—J 1000-—1 300 — :i 1600'-340--
Bikov je g —Bika Te lice	Üsző
Krave	Tehén
Teoci J Bor ju Szvinyé ij Sertés M ás z i I-a— Zsirl-ő. Zmoucsaj--Vaj , . Spej—Szalona . . Belice Tojás
| 40
HI- 11. I.
40" 45' 50'— 45 — 50-— >' 26- - 30-— 40-— | 54 — 60-— 2 85—90-— • , • » 180-— . . » i 40-— - » 160-—! , . » 5-—
mesa — M? 1 Dollár. . . 100 Kor. Budapest = 100 Kor. Becs . . -
1 lira.....
Zürichben 100 Dinar
Kj
370 — 2-— —•50 16 — 5-90
Hirdetések

zka
K
6(
sikerrel Járnak.
m, m 11, m i
MURASZOMB
V
Prej — Ezelőtt
TI T A K (SZTÁRA G ASZ A)
ARÉKPÉNZTÁ R
Z VRSAVA V SZE B A N C S N E DUGOVÁNYA. MINDEN BANKSZAKMÁBA VÁGÓ ÜGYET LEBONYOLÍT. V ZVÉZI	ÉRDEKKÖZÖSSÉGBEN
SKA BANKA BEOGRAD"-AŰ
Z-„J ADR A ím