Poštnina plačana v gotovini. r r
SZKA
Vérsztveai, politicsni i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasági, politikai és kulturális hetilap.
ILét. IV. Evf.
Márkieevei, I925. sseptembar 13
Vérsztvena Mm
je nevtajívo tű, obsztoja íe'zki boj sze je zacsno. Kak je pri kmet-sko-vérsztvenom dugoványi v zacsétki bojne dén od dnéva bögse slo kmeti, industrijszko blágo sze je pa szamo pocsaszo-ma vdigávaio v szvoji cénaj, rávno taksi kép vidimo dnesz v preobrnyenoszti. Vsza ka kmet pridela, tizztomi na hitroma ide nazáj céna, dokecs industriálno-mi blági pocsaszoma i ka vecs, sze escse i podigáva. Vsze tő je nászhaj bojne, ka sze je doszé-mao escse vu vszákoj dőbi 1 szkázalo.
Isztina ka nam tákse krize historija vszé doszedásnyi bojn dokazuje, vendar pa né v tisztoj meri kak dnesz. Tomi je pa né denésnya modernizácija kriva, nego krivico tam moremo iszkati tomi, ka je tisztoga vremena delavec né büo tak organizérani kak je pa vezdaj i je tak né mogao bidti szvoje plácse taksi regulátor, kak pa dnesz to őcsi-vidno jeszte. Kmet, kmet je pa escse izda na tisztoj sztubi, kak e büo pred vecsimi deszetinami, organizácije, ki bi bila nyega jobőgsanya regulátor, nescse joznati i csi jo rávno pozna, vu nvé nevcaglívo vzdr'zati nema míszli. Tak je né csüdo, csi je kmetsko-vérsztveni sztan né tak vmesztseni v obcsni-vérsztveni zítek, kak bi tő bidti vszegavécs moglo bidti. Záto je né bilő ed-nákoszti napredüvanya v zacsétki bojne, záto je né ednáko naza-doványe dnesz v pobojnszkoj dőbi, záto je posztála vérsztvena kriza. Csi bi kmet tak büo orga nizérani kak je industrijszki de-evec, kapitaliszt i indusztrijalci, )i kmétske organizacije vendar z kontra mocsjév nalehci potisale poszledice denésnye krize i ka recs, kak eden regulátor med onimi bi vözaprle mogőcsnoszt ;kzisztéranye konjunktur pijajce, :i szo né szamo kmetskomi iztáni, nego i vesz národi i ná-odnomi goszpodársztvi na skodo.
Tő je pa ednők zamüjeno elo, odtoga sze szamo szpomí-amo léko, nikak nam je pa né édno od toga doszta récsi troti. Z szvojov zablodjenosztjov, da zamüjenosztjov, ka je ne-gajocsi sze národ zaműdo, bi ogao popraviti i paszko meti nyega interesse tiszti vládajő-
Broj 36. Szám,
csi re'zirn, v koga je té národ v nájbőgsoj veri zavüpanye polo-'zo. Mogőcse pa zavüpanye položiti vkoga, je dnesz'telko, kak pa v tekőcso bisztró vodő zrno lücsiti, ta klice pognali nemre, koncsi nyé zrásza vidiíi je ne-mogőcse. Namesztno dobroga i prakticsnoga vértüvanya je vőle né, nego partizansztvo, szebicsni cílov doszégnyenoszti bojüvanye moremo viditi, kí szo v né má-lom vzrok té denésnye vérsztve-ne krize, tak léko povémo rávno je tő vzrok vszega. Persze csi bi previdni bili ti pote'zeni, bi
sze doszta kaj dalő popraviti, ali tő síamo te príde napré, gda kak vtáplajőcsi sze cslovek sze té vcsí plavati, gda sze pograza, gda je fze prekeszno, ali csi sze resí, té dobi volo sze plavati vcsiti.
Kak vidimo denésnyo krizo, nyé poszledice i nyé vzrok, bodimo natom, naj najdemo szred-sztvo za polejsanye, v bodőcse pa da kaj táksega dalecs odnász jo z-ognoti dámo.
Vszáki cslovek je szvoje szrecse kovács! ,
Carinszka pogodba z Ausztrijov
podpíszana.
Trétjega szeptembra je podpíszana Jugoszláv-Ausztrijszka carinszka pogadba, kí sze ticse tak na v Jugosz-lávijo pripelano industrijszko blágo, kak pa v Ausztrijo pelano szirovino, í ki precéjsnye olejsáve dá pri carini. Na podlagi té pogodbe Ausztria 50>/o-ni popüszt dá na z-Jugoszlávije pripelano karbid, szürővo 'zelezo, szűröve kő'ze len, konőple, juto, szlive i na drűge szürovine. Jugoszlávija rávno tákse popüszte da Austriji na elektricsne ma-
síne, 'zelezno-plejatne dugoványa, ci-pele, papér, textil-konfekcije i na drűge vrszte indusztriálno blágo.
Tü zamerkamotüdi tő, ka je nasa vláda zbríszala carino (vámo) na vsze mesző i živino, stera sze vöpela, za notripelanye pa carino vpelala notri' na mászt. Tak potrditi moremo zado-volnoszt kmétszkoga sztána, ár sze sztem kmetszki národ v obrambo vzéti csűti.
Végeiért a világbékekongresszus
A 9a.;Í,	u!..,__________.
A 24-ilt világ békekongresszus amelyen nemcsak Európa, hanem Dél-Amerika államainak legreprezentatívabb államférfiai is megjelentek ezúttal, befejezte tarácskozásait.
A záróülésen is végigvonult az a vezető motivum, hogy a legjobb eszköz a háború örökös kiküszöbölésére az általános és teljes fegyverszünet, még pedig technikai, intellektuális és erkölcsi vonatkozásban egyaránt, gazdasági téren pedig múlhatatlan szükség az Európai Egyesült-Államok megteremtése.
A legszámottevőbb tényezők törtek lándzsát amellett, hogy minden nép, a legkisebb és a legnagyobb, tartozik biztonsági szerződést kötni a legteljesebb egyenjogúság elvei alapján és a nemzetközi erkölcsnek hitvallást kellettennie, hogy kárhoztatja az eröszakot, amelyet fel kell váltania a nemzetközi etika általános uralmának, mert a háború morális gonosztett és éppen olyan viszszataszitó, mint a gyilkosság és a gvujtogatás.
A Népszövetség kártérítést itélt meg az erdélyi magyar telepeseknek.
A népszövelségi tanács szombaton döntött az erdélyi magyar telepesek panasza ügyében. Az erdélyi magyar telepesek ugyanis a Népszövetséghez fordultak panasszal a román agrártörvény ama rendelkezése ellen, amely szerint az ő kisbirtokaikat is kisajátitta a román kormány az agrárreform céljaira.
A szombati ülésen Titulescu román delegátus hosszabb beszédben igyekezett bizonyítani, hogy helyes és jogos volt a román kormánynak az az eljárása, amellyel kétezernél több erdélyi magyar telepestől elvette a földet
és kiosztotta a román földigénylők között. Végül Titulescu azt az ajánlatot tette, hogy a magyar telepesek kisajátított földjeiért a romány kormány 700. ezer aranyfrankot fizet a tulajdonosoknak.
A népszövetségi tanács Mello Franco brazíliai delegátus javaslatára azt az ajánlatot elfogadta és kimondotta hogy a 700.000 arany frank kártérítés kedvezőbb megoldás, mint az a jogászi döntés volna, amellyel a román agrártörvény X. cikkelyét semmisnek kellene nyilvánitani.
A népszövelségi tanács ezen
döntése komoly figyelmeztetés arra, hogy senki vagyonát anélkül hogy azt meg nem fizetnék elvenni nem lehet, mert ami áll a kisbirtokosra, áll a nagybirtokosra is, kiknek kártérítési perei szintén dötésre fognak kerülni. Nálunk a kormány most ismertetett rendelete elébe vág a kérdésnek, mikor megengedi, hogy a nagybirtokos eladhatja birtokát.
je vsze mogőcse?!
Zákoni i nárédbe szo prinasz v Prékmurji tüdi né ednáke. Tőda bi« eden i tiszti zákon ednákí büo, csi bi ga za vszákoga csloveka ednáko nücali. Vendar pa sze pri nisterni lűdé szplőh nenüca, nisterne pa rávno zatő dvojno prizadene. Ali né odtoga, nego od tiszte nerédnoszti scsémo gúcsati, stera sze godi v ed noj „gostilni" v M. Soboti. Qostrína sze imeniije naiinre, ár tam rávnotak — csi né bole — pijéjo szedecski i vcsászi céle nocsi, tüdi né ednok uradne oszobe, ki pa rávno sztem májo poszel, tőda bi tó mogli revidérati. Szluzbo csinécsi nőcsni orgán persze nemre revidérati ob edni i ob dvé po pőnocsi, ár szo vráta zapréta, notri ga nepüsztijo, vhod pa je zatő tüdi preci primeren, da sze
tak vsze zakrije — léko i dobro.
*
* *
Na ali csi ie tü. escse i dnesz po nővom „Pravilnikfeza gost. obratovalnice" tak, tő je natelko né csüde vrédno, ár je niscse prijave né narédo. Ali gde szo prijave — i tő z dokázi podpréte — narejene, pa sze dönok ni z edne sztráni ne narédi posztőpanje, tő je pa 'ze részan csüde vrédno. Záto csi sze zákoni neszpostüjejo v tisztoj meri, kak bi tő 'želeti mogli od poedini podanikov, je né csüda, csitaka sze obiászt száma netrűdi natam, da
bi ga vpostüvati zapovedávala i kázala.
* *
*
Zavolo té lampaski višal, kak szmo zádnyics odnyi píszali, sze niká-ki prevecs csemerijo. Szkoro bi mogli povedati ka nepotrébno, ár szmo mí szamo tisztoga krivili, ki je tő višalo vkopao, tő pa záto, ár bi doszta bőg-se szposztávlena bila, csi bi na on-sztran bila vkopana. Persze zdaj pa praj »rávno záto né zakaj pišejo od-nyé.« Na na, léko de pa tak tüdi dobro . . .
* *
*
V Dolnjoj Lendavi niksi nam neznáni »Pogranični komisariat« jeszte, ki je mogőcse szamo táksi protekto-ratni urad, kak je szvojecsaszno „železniški* büo Pacs nevémo zakaj jészte té urad posztavleni", ali telko známo, ka tamosnyo sresko pogla-vársztvo v nisterni dugoványaj nema telko mőcsi, kak pa té urad. Kakse zapreke dela z rédním pőtnim lisztom pridőcsim potnikom i ka niti nazáj nescse dati nísternim drágo plácsani vízum, tő nam je znáno. Kelko pravice má tő vcsíniti, nam je pa né briga, vendar pa vszáki organ nase dr'záve má duznoszt dokázati, da szmo kulturna dr'záva z szvojim korektnim posz-tópanyom, né pa sztranke molesztirati nepotrebno i tak dokázati bürokrati-zem, mogőcse v nepoznányi zákonov...

Uj irány az agrárref. végrehajtása terén.
Minden időknek örök tanítása maradt a költő szava, hogy minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs, mely, ha elvész Róma ledől és rabigába görnyed. Ezen erkölcsi elvnek egyenes következménye, hogy egy ország csak ugy állhat fenn, ha évezredeken át szent és sérthetetlennek elismert törvényeket és szabályokat tiszteletben tartja és megőrzi. Az agrárreform terén különféle kormányok által eddig kiadott rendeletek a mindenkori pártok demagog jelszavainak hatása alatt készültek s innét az összeviszaság, hogy elvettek földeket a tulajdonjog szentségének teljes arculcsapásával és kiosztottak földeket tekintet nélkül arra, hogy arra szükség és indok volt-e s tekintet nélkül az ország gazdasági érdekeire. A rekonstruált uj kormány első feladatának ismerte, hogy ebben a kérdésben tiszta helyzetet teremtsen, mikor kiadta az uj törvényt, mely módot és alkalmat ad mindenkinek, hogy földhöz jusson s leszögezi azt az elvet is, hogy a tulajdon szent és sérthetetlen és megadja az engedélyt, módot és lehetőséget, hogy a tulajdonos eladhassa földjét. Vége tehát az agrárreform terén meghonosodott bolsevizmus-nak, eladhatja minden nagybirtokos földjét s vehet mindenki földet, ha megfizeti. A törvény a következőkép szól:
Minister za agrarno reformo se pooblašča, da sme, dokler se ne sklene zakon o razlastitvi velepo-sestev in o kolonizaciji, dovoljevati tudi zemljeknjižni prenos nepremičnin, ki so pod agrarno reformo ter presezajo maksimum, predpisan z zakonom:
1.) površine, sposobne za obdelovanje : agrarnim interesentom vseh vrst, iti sicer toliko površino, do kolikršne imajo po sedaj veljavnih zakonskih predpisih pravico zakupa;
2.) ostale površine (šume pašniki in nerodovitna zemljišča), ki preostanejo, ko se zadosti potrebam agrarnih interesentov, navedenih pod 1.) poedincem in juristič-nim osebam.
Od kupnine mora plačati prodajalec 10°/'o za kolonizacijski fond ministrstva za agrarno reformo. Izvzete so odtujitve za humanitarne in prosvetne namene.
Če se navede v pogodbi neres-' nična cena, se mora pobrati od prodajalca kazen v znesku dvajset-kratne razlike med faktično pogo-! jeno in v pogodbi označeno ceno, prav tako v korist omenjenega ko-lonizacijskega fonda.
Za pogodbe, ki se nanašajo na agrarne interesente se ne plačuje ne prenosoa državna ne samoupravna taksa.
Kupljene nepremičnine se ne smejo nikakor odtujiti v desetih
letih obremeniti pa se smejo samo z dovolitvijo ministra za agrarno reformo.
Vsa potrdila in druge listine, potrebne za revizijo agrarnih .interesentov ki jim je bila zemlja dodeljena, so proste vseh taks.
Minister za agrarno reformo in minister za finance predpišeta sporazumno pravilnik o izvajanju tega zakona, pobiranju, vknjiževanju in porabljanju teh dohodkov in o predpisovanju navedene kazni.
Ezen rendelet alapján mint értesülünk a közel jövőben teljes erővel meg is indul grof Szápáry féle birtok parcellázása s mint tudjuk a megállapított méltányos árak mellett a vidék dolgozó lakossága régi álma valóra válik s vehet földet mindenki.
Abd el Krim döntő csapást mért a francia-spanyol csapatokra.
A Daily Mail érdekes részleteket közöl a spanyol-francia offenzíva kudarcáról. Azt irja, hogy a spanyol-francia közös támadás előtt a rif-babilok két arcvonalon indítottak offenzívát, amely áttalános vélemény szerint, habár csekély sikerrel járt is erre az esztendőre lehetetlenné tette a döntő francia-spanyol hadmüveletek folytatását.
Mielőtt a spanyol csapatok Siddi Drissben az Aidjir elleni támadásra csapataikat partra szállíthatták volna. Beni Karih ellen erős rif-haderök és dzsebalia repülök támadást intéztek. A spanyolok itt súlyos veszteséget szenvedtek. A tetuan országút tüz alatt áll és a forgalmat megszütették. Primo de Rivera tábornagy visszatért Tetuanba és ugy látszik, hogy az Alhucemasban való partraszállást feladták. A francia arcvonal nyugati részén Sissual-t meg-
támadták és az egész szakaszon heves rif támadások folynak. Minden jel arra mutat, hogy Abd el Krim fölényben van az európai ellenség felett.
A spanyolok a nagy vereség hírére ujabb csapatokat küldenek Marokkóba. A spanyol kormány elhatározta, hogy tizenötezer főnyi erősi tést küld Marokkóba, melyből hat ezred a tüzérség.
Az ujabb jelentések szerint Abd el Krím, mialatt a spanyol flotta Alhu-cemásnal a partot bombázta, a front két helyén kezdett offenzívát. Sikerült Tetuan és Tanger között az összeköttést teljesen megszakítani. A francia hadállások három nap óta Abd el Krím pergőtiize alatt állanak. Primo de Rivera lemondott szándékáról, hogy az alhucemasi partra katonaságot hajózzon ki.
POLITIKA.
Poliílk&i köröket élénken foglalkoztatja a vajdasági radikálisok és a Radicspárt között támadt ellentét. Miletics Szlavko dr. egészségügyi miniszter hétfőn Beográdba érkezett és meglátogatta Gyurisics Marko miniszterelnök-helyettest, akivel hosszasan
tárgyalt. Ez alkalommal szóba került a Radics-párt vajdasági agiíációja is. Miletics Szlavko dr. a vajdasági radikálisok nevében tiltakozást jelentett be a helyettes miniszterelnöknél az ellen, hogy a Radics-páit a megegyezés ellenére, amely szerint Radicsék a
teljes desinteresment álláspontjára helyezkednek a Vajdaságban, mégis élénk agitációt kezdtek a Vajdaságban és megkezdték szervezeteik kiépítését ugy a szláv, mint a nemszláv lakosság között. Tekintettel arra, hogy a vajdasági radikálisok nem tartják a mai politikai helyzetet olyan szilárdnak, hogy bíznának a jelenlegi koalíció hosszabb ideig való fennmaradásában, attól félnek, hogy abban az esetben, ha a Radics-párt ismét ellenzékbe menne,.a megerősödött vajdasági szervezetek sokat ártanának a radikális pártnak. Különösen azt nézik rossz szemmel a vajdasági radikálisok, hogy Radicsék esetleg tért hódítanak a nemzetiségek között. A vajdasági radikálisok el vannak határozva, hogy ha a kormány részt'ről nem kapnak biztosítást a Radics-párt vajdasági agitációjának megszűnésére, ugy a saját maguk által választott eszközökkel fogják a Radics-párt agitációját megakadályozni. Kétségleien, hogy ez az ügy még súlyos komplikációkra fog vezetni. — Az osztrák kereskedelmi egyezmény. Pukics Száva, aki az Ausztriával folytatott gazdasági tárgyalásokon a jugoszláv delegáció vezetője volt, hétfőn Beogradba érkezett és magával kozta az Ausztriával kötött kereskedelmi egyezmény szövegét. Az egyezmény kedden, vagy legkésőbb szerdán a minisztertanács elé kerül és a kormány a ratifikálás kérdésével fog foglalkozni. Hétfőn érkezett Beográgba Tsolak Antics bukaresti jugoszláv követ is, aki meglátogatta Markovits Jovan külügyminiszter-helyettest és vele hosszas tárgyalásokat folytatott. — A francia adosságtárgyalások ügye szenzációs fordulat előtt áll. Amerikai pénzügyi és politikai körökben ugyanis hire terjedt annak, hogy Caíllaux pénzügyminiszter érdekes própoziciót fog Washingtonban előterjeszteni. Caillaux azt reméli, hogy Washingtonban hamar fog sikert elérni, mert fel akarja ajálani Amerikának Franciaország nyugatindiai birtokait: Mart. n que-ot és Guineát, tartozásai fejében. A francia kormány ezeket a gyarmatokat tudvalevően már a versaillesi tárgyalások alkalmával felejánlotta Amerikának, amikor azonban az ajálatot az elfogadhatatlan feltételek miatt az Unió visszautasította. Ugy tudják azonban, hogy most hajlandó Amerika Caillaux javaslatát elfogadni, mert a nyugatindiai gyarmatok birtoklásával könnyen megvédheti a Panamacsatornát. — Pašič még Franciaországban marad.
Sugár [^aci rjótája
Irta: P. SZ. K.
Sugár Laci mind származására, mind tehetségére és külsejére nézve az aristokratiához tartozott, — már tudni illik — a cigánytársadalomban.
A mi származását illeti, primás, még pedig híres primás volt az apja s nagyapja is: sőt ha valaki a családi geneologiát pontosan vezette volna, talán fölvihetné a dolgot a Faraók uralkodásáig.
Tehetségéről beszélt nemcsak a megye székvárosa s az egész vármegye, hanem a fürdőhelyek mulató közönsége is. A fővárosban is megfordult ő bandájával; s könnyen kimehetett volna még Angliába és Amerikába is, de társai féltek — a víztől.
A hol Sugár Laci "száraz fája„ megszólalt, mulatott mindenki, vagy sírva, vagy vigadva. Ki tudná följegyezni, hány szerető szivet hozott ő közelebb egymáshos ; hány zaklatott kebelnek szerzett enyhülést; s hányszor hozta rezgésbe az ember szivében azt
a húrt, melyen a hazaszeretet érzelmei szoktak megszólalni!
Annak dacára, hogy Sugár Laci csak legénykorában tanult meg "irás-bul, dolgozni: a jó Isten ólyan tehetséggel áldotta meg, hogy nótát is tudott csinálni; a jó magyar hallgató nóták összeállításában pedig olyan mester volt, mint kevés az országban.
Szerették is Lacit mindenütt a. merre járt; de különösen A . . . városa a szó teljes értelmében büszke volt reá; lehetett is, mert külömb prímása, bandája kevés városnak volt az országban. Meg is becsülték: a város saját költségén szép piros zsinóros egyenruhát készíttetett az egész bandának ; a közönség pedig örült, ha valamelyik közhelyen megjelentek.
Sugár Laci külsőleg és jellemében egyaránt hordozta magas származásának bélyegét. Olajbarna volt az igaz, de nem a legsötétebb árnyalatból; van ily barnabőrü falusi földesúr akárhány, kire többet süt a napsugár, mint a szalonok csillárai. Termete megfelelt nevének, mert sugár, daliás alakját akár-
melyik gavallér irigyelhette tőle ; fényes borzas haja$ és szakálla természettől voltak örök időkre göndörré bodoritva; szemei fényesebbek és feketébbek a konkolynál; fogai fehérebbek az elefántcsontnál.
Egy szóval Sugár Laci sokat köszönhetett az Istennek; de nem keveset önmagának is. A külsőt a természet adta; de jellemét, jó anyja után, ő maga tette azzá a mi. Nem volt az sem rátartó, hencegő, sem megalázkodó mint ez fajtájánál szokásos. Ismerte saját értékét; de azért soha sem volt szerénytelen. „Uri cigánynak" hívta a köznép s igazán az is volt mind modorában, mind kedélyében. Szive olyan volt, mint külső tartása: fejét fenhordá s elég nyalkán, könynyen lépegetett; de azért minden tisztességes embernek köszönni szokott. Örömest teljesité a közönség vagy egyesek kívánságát; de ő maga nem „tányérozott" soha
Mindezekből könnyű megérteni, miért szerette, sőt lehet mondani becsülte Lacit az egész város és mindenki, aki csak ismerte.
ö is igyekezett megnyerni és megtartani a közönség kegyeit: de leginkább egy kis leányét, ki ott lakott a külvárosban, épea az ő háza mellett, melyet még az öreg Sugár szerzett a régi jó időkben.
A két telek, két ház ugy hasonlított egymáshoz, mintha két testvér közmegegyezéssel építette volna egyenlőre egymás mellé. A Sugár Lacié elég magányos volt, mert csak egy öreg gazdasszonnyal lakott; — apját anyját rég kikésérte a temetőbe ; de a szomszédasszonyé, nemzetes Vörös Andrásné asszonyom háza sem volt valami népes, mert az öreg mészáros-nén, kinek elhalt férje »nemes embere volt, s a 17 — 18 éves Zzuzsi-kán kivül nem lakott benne más, csak egy nőcseléd.
l
" ss 8 i
i i i í11 n.
-	Vlovlení tövaji. V Ljutorrieri . zta \í tővaja v edno trgovino vdrla i tő nocsi na 8-ga szept. Oda je tő ni-ák napamet vzeo, je szkrícsao i ár je S dalecs od zandárov, szo 'zandárje i krics vzéli ro'zjé, tak kak szo páli be'zali na lice meszta i ednoga ed tővaji zgrabili, drűgi ki je pa 'ze láni, je pa zbe'zao. Zaszledüvanye do rékmurja tecsé i kak nam je znáno endar né brez dokázov. Tak je dobro napré z-nyimi. Zavolo tekőcse pre-ízkáve szamo telko.
-	Szeny9 v Püconci 10 szept. je vszé drügi naszprőtnoszt prevecs
obro bilő. Isztina ka zavolo zaposz-woszti lűdi je szamo okoli 300 gláv ioved i 4 Ironyőv bilő prignáno, ven-ar je pa z-teh odáno bilő 254 falatov.
—	Kováni pénez v vrédnoszti dvá inára je prinasz ze tüdi v obracsáji, zamo na velko skodo, ka dokecs pri-asz szamo v omejeooj kolicsini, tá-sasz v hrvatskom na jezero dinárov rédnoszti dobiš.
-	Konyszko premoványe letosz v leltinci na cerkvenom pláci bode ob-^'záno t. m. 25.-ga ob 8 vöri i tő izamo na mrzlokrvne kooye. Premočni bodejo: 1.) kobile z 'zerbéti (od itiri lét napré); 2.) tri létne pripüscse-ie ali nepripüscsene ino štiriletne pri-nscsene 'zrebice; 3.) ednolétni i dvé-etni 'zrebcski, pri té je potrebno do-tázati tüdi rod materé ; 4.) ednolétne lerbícske. Konyi brez rodbinszki lisz-ov (spuščalni list) nebődo pripüscseni ia premoványe.
—	Vaneča. Nase nővo nasztávleno igengaszilno drüstvo bőde 20 szept.
zacsétkom ob 2 vöri popődnévi, brát-tno veszelico obdržalo.
—	Narőeseni Superfosfat i Thomas-ialak pri Kmeíijszkoj drű'zbi je 'ze na lőti tak, ka ga vszáki vért v právom irémeni dobi.
—	Morávszko poszvetsavanye, kak izmo zvedili, je tüdi né melo mérnoga lotéka. Pri dobroj kaplici, po poszvet-iávanyi je rávnotak bilő, kak pri bucsaj kre Mőre, — bili szo sze.
-	Vučja (iomíla. Na dén
málé mese (8. IX.) szo lovci po ovini sli i szo med lovitiov )0sztré!a!i v kukorci írávo bra-őcso zenszko nikso fzeno od stopéra. Preiszkáva íze jc zacs-nola.
-	Okro'zno szodiscse, kí
e namenjávano za Ormoz bilö, jak je viditi zászpalo. Csi szpí, diűgomi nemarno pripiszati, kak rávno szamo tisztomi, ka sze vesz Prek- i Pomurszka jávnoszt iróti Ormo'zi zavzéla, v nájbőgsi centrum, v M. Soboto pa- posz-aviti pa prizadetim goszpodam neide v vöha, tőda nyim je zdaj ze prekcszno nyim dirigérati. Zdaj vidimo csi szo bili za nás21
— Moravci. Községünknek páratlan ünnepségben volt része az uj evang. templomtorony és harangok felszentelése alkalmából e hó 6-án. Amellett, hogy kedvezett az időjárás és hogy Prekmurje összes gyülekezeteinek lel készei nem odahaza, hanem itt összpontosították híveiket istentiszteletre, 11 erkölcsi eredmény óriási szép volt.
A szép ünnepély és az óriási néptömeg
mely itt összegyűlt, soha	feledésbe
nálunk nem mehet, örökké	emlékezetünkben marad.
—	Vaneča. A mi újonnan alakult önkéntes tűzoltó egyletünk szeptember 20-án d. u, 2 órai kezdettel a Vrecs cs féle vendéglőben szüreti mul atságut rendez, világpóstával stb. egybekötve. Tiszta jövedelem a felszerelés javára fordittatik.
—	Gyászhír. Özv. Némethy Ferencné szül. Gasparics Júlia nyugalmazott körjegyzőné Turniscsén f. hó 7-én 73 éves korában elhunyt Temetése 9-én volt nagy részvéttel Turniscsén. Az elhunytat Dr. Némethy Vilmos családjával és nagyszámú rokonság azonkívül igen sok tisztelője gyászolják. Az elhalt urnő még a régebbi tipikus ma-gyarasszonyok közül való volt, kikből Prekmurjében már talán kevéá van. Nyugodjék békével 1
—	Afkoholtilalmi törvény javaslat készült, mely szerint az összes vendéglők és italmérések szombaton d. u. 6 órától hétfő reggel 8 óráig semminemű alkoholos itait nem mérhetnek. A lehetetlen javaslat, mely amerikai dollárokból készíttetik, általános felháborodást keltett ugy a bortermelök, mint a kimérök közt. Ez ellen a M Sobotai vendéglős egyesület Í3 protestált, nemkülönben az ország más ily szervezetei is.
—	Kicserélik az Oroszországban halálraítélt német diákokat. Berlini jelentés szerint Neumann, Pogo és Skeb-levski kommunistákat három halálraítélt német diák ellenében állítólag kicserélik.
—	A katonai elienörzo bizottság szombathelyi incidensének epilógusa.
Quzzoni Aífredo ezredest, a budapesti nemzetközi katonai ellenörzöbizottság elnökét a nagyköveti konferencia Pá+ risba rendelte. Quzzoni ezredes szeptember 1 én elutazott és utja állítólag a szombathelyi incidenssel állt összefüggésben.
—	Ellopták e hó 6-án a Morávcei harangszentelés alkalmával B e d e k József Noraincei legény újonnan vett 243-Í58 ssáihu Fucli gyártmányú Torpedóval és Michelin gumival ellátott kerékpráiát. A tettest keresik.
—	Lódijazás az idén Beltincén f. hó 25-én lesz megtartva a templom előtti téren d. e. 8 órai kezdettel. Dijazva csak hidegvérű négyéven felüli csikós kancák, hároméves befedezett é3 fedezetlen csikók, négvéven felüli befedezett és egy és két éves kanca csikók és méncsikok, ( ezeknél az anya származását is igazolni kell). Lovak fedeztetés! jegyek nélkül nem engedtetnek díjazásra.
—	Hodoš. F. hó 5-án délután 3 és 4 óta közt oly nagy vihar vonult Hodoš és.a szomszédoz községek határán át, a milyenre a legidősebb emberek sem emlékeznek. Egész nap tiszta volt az ég, még d. u. 2 órakor is sütött a nap, a nép nyugodtan rakosgatta megszárított sarjuját a szekerekre, egymásnak mondva : hogy a jó Isten mégis adott jó időt a szárításhoz, észre sem véve, hogy nyugat felől egy kis sötét felhő jött, a mely pár perc alatt elborította az eget és oly vihar támadt, hogy a mezőn kint ért szekereket mind felforgatta, embert, állatott eldöntőt lábáról, fákat töviből kitépett .mindenki kétségbeesve, megrémülve várta mi történik, mert menekülni senki sem tudott száraz helyre, mig nem a vihar lecsendesült. Utána oly viz jött, hogy
a hol sarjút talált, azt mind elseperte. A kár megbecsülhetetlenül nagy ugy az épületekben, mint gyümölcsösökben, de a legnagyobb kár a szőllőkben van. — Dolinccti bárom, Kovačevcén pedig egy háznak a tetőzetét messze elvitte a vihar.
—	Községi választások
Horvátországban. A varasd-megyei Vidovác községben megtartott községi választásokon mind a tizennyolc mandatumot a Ra-disc-párt kapía. Érdekes, hogy ebben a községben a februári választások alkaímával egyetlen szavazógolyó sem volt a Radics-párt urnájában. Valamennyi szavazatot a Pribicsevics-párí könyvelte el.
—	Uj bélyegek kerülnek forgalomba. Beográdból jelentik: A posta-és távirdatígyi minisztérium elhatározta, hogy az uj postabélyegek tervrajza már elkészült és ezeknek alapján most készülnek Bécsben a klisék. Azonnal a klisék eikészüite után megkezdik az uj bélyegek nyomását.
Egy farkas kutya
1 a d ó
bővebbet: PREKMURSKA TISKARNÁBAN.
I Vérszívó na oddajo, j
5? V Sebeborci pokoinosa Luthar wm
i
I
1
i
II
i
V Sebeborci pokojnoga Luthar Qergelya vérsztvo obsztojécse z ™ 70 plűgov; polovica zzaszékanye Z lész (borovjé i hrasztje) polovica I orátje zemlé, trávniki, gorice i B szadovnyáka, z 4 hi'z sztojécsím hramom, predszoba, kühnya, pev-nica, velika na novo zidana dr'zin-szka hi'za, stale i grenár, presa hlevővje i hüte, z velkim dvoris-csom, sze navkűper ali po falati tüdi óddá. Vecs sze zvé pri; g. TOPLÁK JO'ZEFI Petanjski-Slatini
I
m
KB i
Eladó birtok.
Szebeborcén a Luthár Gergely féle birtok, mely 70 hold kiterjedésű, fele hágható erdő (fenyő és tölgy), fele szántó, kaszáló, szőlő és gyümölcsös, 4 szobás lakóház, előszoba, konyha, pince, nagy uj-jonnan épitett cselédlakás, istállók, magtár, présház, sertésóllak, pajta, nagy gazdasági udvarral, egyben vagy parcellázva is eladó. Bővebb megtudható TOPLAK JÓZSEF nél Petanjska Slatinán.
FIZESSEN ELÖ
„Mőrszka Krajiná"-ra!
o
v Murski Soboti.
ZA MLADINO DOVOLJENO 1 1 1
V NEDELJO 13. septembra popold.ob3.,in zvečerob8uri
R SMRTI
Senz. ppstol. drama u 6 činova.
Das SpielmitdemTode
U glavnim ulogama:
LUCIANO ALBERTINI in LYA DE PUTTI.
Vsako nedeljo in vsak drugi praznik
VSTOPNINA: Gornje lože 10 Din., spodnje lože 8 D., in II. prost 3 D. Lastnik kina QUSTAV DITTRICH.
HDOMHHl
Trztvo. Kereskedelem.
Blágo — Áru.
NOVISAD: szept. 11.
100 kg.	Pšenica—Buza Din.
» »	'Žito—Rozs
» »	Ovesz—Zab
» »	Kukorica
»	Prosző—Köles
»	Hajdina
>	Szenő—Széna »	Qraj—Bab csres. » »	zmésan—vegyes bab »	Krumpli	>
>	Len. sz.—Lenmag » »	Det. sz.—Lóherm. »
BENKO: szept. 11.
250— 205— 17L"— 180—
75— 225-200— 55— 250—
1 kg.		Ili.	II. I.	prima
Dlkov.	Bika	7 50 8-50 9--		9-50
Telice	g Üsző	3 7-50 8-50 9"		9-50
Krave	"S Tehén	w O	4- 6--	8-—
Teoci	Borjú	-4>	—•_	10-50
Szvinyé—Sertés			—■_	15 50
Mászt	I-a— Zsirl-a.		. . 28--	-35 —
Zmőcsaj--Vaj		» .		30-
Spé—Szalona			— •	25-—
Belice-	-Tojás 1 drb.		.	1.25
Pénezi
1 Dollár . . . 100 Kor. Budapest
Pénz.
= D.
55-— 0.078 7-90 1 66 2-30
Zürichben 100 Din = 9.225 sfrk
1 Schil. Becs 1 Kor. Praga 1 lira . . .
PfO^VT és te,J'es
IYV7 0ZV _L ellátásra felvétetik egy jobb házból való leány. Bővebbet PREKMURSKA TISKARNÁBAN Murska Sobotá.
Soiszke kmge i vszefelé soiszke pot-rebsesine sze dobijo na velko i málo pri;
trgovina s papirjem v M, SOBOTI.
Z-hája vszáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini; 15 Din. zvün SHS., 18 Din. v Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekláme 1— mali oglaszi 0*70 Din i dávdk. Pri vecskrát popüszt.
Rökopíszi, kts ze ne szhránijo i ne vrnéjo sze I Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posílajo:	küldendők:
Reditelsztvo i oprávnistvo Mörszka Krajina | M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal
M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. ;— | —: Postatakarék számla száma 12980. :—
Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár Q cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték.
Többszörinél engedmény.
GAZDÁLKODÁS.
Kora tavaszi
zöld takarmány.
(Folytatás.)
t £
Miután pedig nyáron nem igen ér rá a gazda istálló trágyával ellátni azon földjét, a melyben bibor herét fog vetni, kötött talajon legtöbbnyire 150 kg. szuperfoszfátot, homokos talajon ugyanannyi vagy valamivel több káliszuperfoszfátot szór ki kat. holdanként a szántás előtt. Felszántott talaját keresztül-kasul jól megboronálja, s ekkor, de legkésőbb szept. l-ig veti el bibor heréjét, a melyet előzetesen egy negyed rész rozzsal kevert.
A másik kora tavaszi takarmány az őszi büköny rozzsal és borSóval keverten. E keverék külömböző arányokban szokott előállíttatni, leghelyesebb azonban, ha mindegyik magból V« részt vesz, s igy veti el géppel avagy szórva. Szórva vetésnél ebből a keverékből egy kat. holdra IV2—2 Hl. szükséges, géppel jóval kevesebb. Ez a keverék is az alkalmazott szuperfoszfátot nagyon meghálálja s istálló trágyát annyival is kevésbbé szükségei, mert légenyt gyűjtő növény lévén a talajt nitrogénban gazdagítja. Ez a keverék is május elején kaszálható, s még több takarmányt szolgáltat mint az előbb emiitett, de az előbb emiitett a hideggel szemben ellenállóbb s még kedvezőtlen tél esetén is biztosabban számithatunk nagy termésre.
A kora tavaszi zöld takarmányok termesztése hazánkban csak kevéssé van elterjedve pedig minden gazdának át kell látnia, s éreznie kell annak fontosságát, hogy tavasszal mennél korábban térhessen át a zöldtakarmányozásra, mert ez által nemcsak óvja magát a száraz takarmányok kifogyásával szemben, de pl. tehenének tejelő képességét is lényegesen fokozza és ez által is nagyobb hasznot ér el.
A legmelegebben ajánlhatjuk tehát gazdatársainknak, hogy nyúljanak hozzá ehez a rendkívül nagy haszonnal járó eljáráshoz, s vessenek most ősszel olyan takarmány magvakat, vagy oly keverékeket, a melyek tavasszal legkorábban szolgáltatnak zöld takarmányt.
(vége.)
Itt az őszi buza vetésének ideje.
Az öszi buza vetésének ideje szeptember 1 és október 30.-a kőzött van, Sem a nagyon korai, sem a nagyon késői vetés nem célszerű. A nagyon korai vetés azért nem, mert a csíkos hátú buza légy, s egyéb rovarok kárt tehetnek benne, a nagyon késői azért nem, mert a buza bár tavasz-szal is bokrosodik, de késői vetése
esetén hiányos marad bokrosodása. Legjobb tehát vetési idejét szeptember 20 és október 1 közöttre tenni, s ezen időszakban való veléstől várhatunk legjobb eredményt.
A buza termésénak nagyságára azonban nemcsak a vetési idő, hanem sok egyéb körülmény is befolyással van; igy nevezetesen a talaj megművelése, trágyázottsága, a vetőmag megválasztása, csávázása, s az elvetés módja.
A talaj megművelésénél legfontosabb dolog az, hogy a talajt vetés előtt apróra műveljük el. A régiek azon hite, hogy a göröngyös talaj jó az őszi vetésnek, régen meg van döntve, s be bizonyosodott már, hogy mennél apróbbra van a talaj elporha-nyitva, annál bistosabban számithatunk nagy termésre. A porhanyó talaj egyrészt mindig több nedvességet tartalmaz mint a göröngyös, a nedvesség pedig igen nagy befolyással van a csírázásra és a növény fejlődésére, másrészt a göröngyös talajban könyen kifagy a buza, mert a göröngyök között sok levegő marad, a mely a külső hideg hőmérsékletet felveszi, s ennek következtében a növény kifagy. A talaj elaprózásánál fontos szerepet játszik a borona, esetleg a henger is, tehát addig kell boronálnunk, hengereznűnk és ismét boronálnunk, mig a talaj felülete kellőleg elapródzódott. A henger munkája azonban soha sem maradjon utoljára, mert a hengerrel tömitett talaj sok vizet párologtat el. hamar kiszárad, tehát legutolsó munkának mindig a boronálásnak kell lennie.
A talaj trágya erejét illetőleg tudjuk azt, hogy buza alá nem szabad és nem is szokás istálló trágyát adni, mert attól megdől megrothad. De igenis szokás műtrágyát és pedig szuperfoszfátot alkalmazni, mert immár bebizonyított dolog, hogy a szuperfoszfát után 2—3 q-val nagyobb terméseket kapunk. A szuperfoszfátot a vetőszántás előtt kell kiszórni, kézzeli vetésnél pedig a maggal egyidejűleg. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy legjobb kat. holdanként 150 kg. 18°/o-os szuperfoszfátot kihinteni.
Különös gondot kell azután a vetőmag megválasztására fordítani. Csak tiszta, nagy szemű magot használjunk vetésre, melyet 1 és fél °/o-os kék gálic oldattal kell megcsáváznunk, azután megszárítanunk, s csak ezután vetésre használnunk. Qéppel vetni mindig célszerűbb mint kézzel, mert a gép nemcsak sok magot megtakarít, de a magokat egyenlő mélyen rakja le, s annak egyenlő kelését és fejlődését biztosítja. A gép után soha sem szabad hengerezni, hanem mindig csak boronálni.
Ha az elmondpttakat szem előtt tartja a gazda és végrehajtja, ugy megtett mindent arra nézve, hogy a jövőre nagy termés átlaga lehessen.
KÖZGAZDASÁG.
Marha felhajtás Bécsben.
A nyári hónapokban a magyar marha felhajtása a bécsi piacra alaposan megcsappant és ezzel szemben a jugoszláv marha kezd teret hódítani Bécsben. A multheti bécsi marhavásáron ugyanis a felhajtási eredmény már a következő volt:
Jugoszlávia	1588 darab
Magyarország 891 darab Románia	889 darab
Csehszlovákia 307 darab Osztrák vidék 278 darab Összesen 3953 darab
Mig mintegy hat hét előtt Magyarország vezetett a bécsi állatfelhajtásban és utána Románia és csak harmadik helyen Jugoszlávia következett, addig a sorrend mostan megfordult. Jugoszlávia megelőzte nemcsak Romániát, de Magyarországot is és evvel a statisztika élére került. Románia ezzel szemben a második helyről visszaesett a harmadik helyre. Ezt a bécsi piacon avval magyarázzák, hogy a román kormány nem hajlandó a magas kiviteli illetéket leszállítani. Valószínű azonban, hogy az ősz derekán a bukaresti kormány engedni fog a romániai agráriusok követelésének és ekkor a román szarvasmarhafelhajtás előreláthatólag nagy áresést fog előidézni a bécsi piacon.
Sertésfelhajtás tekintetében Románia ma kedvezőbb helyzetben áll. A statisztika az elmúlt héten a következő volt:
Lengyelország 6397 darabb Románia	4270 darabb
Olaszorsíág 230 darabb
Összesen 10,867 darabb.
Románia tehát a sertés-piacon erősen szoritja Lengyelország csupa könnyebb sulyu sertésekkel szerepel, mig a román sertések súlyban sokkal nagyobb kvantumot tesznek ki. A multheti bécsi sertésvásáron egyébként nagy feltűnést keltett az olasz sertés megjelenése. Hosszú idő után ugyanis ez az első eset, hogy Olaszország is képviselteti magát a bécsi sertéspiacon.
Esnek az ingatlan-árak. Amikor azuj lakástörvény életbelépett, mindenki azt várta, hogy nagy lakáskereslet áll be és ennek következtéban a házak árai jelentékenyen emelkedni fognak. A gyakorlatból azonban az derült ki, hogy csupán az egyszoba-konyhás kislakások iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés, míg azokat a házakat, amelyekben több lakás van, nem lehet eladni. A dinár stabilizálódása és a pénzhiány is erősen érezteti hatását, miáltal az ingatlan-árakban igen nagymérvű esés állt be. Az áresés főleg a városi házaknál mutatkozik jelentékenynek ; olyan házat, melyért pár hónappal ezelőtt két milliót fizettek, ma nem egész egy millióért kínálnak és még igy sem igen akad vevő az ingatlanra.
Vsáki práznik, nedeio, četvr-tek in soboto koncert. Svira ciganska godba BARANYA.
Minden ünnep- és vasárnap ugzszintén szombaton és csütörtökön koncert. Játszik BARANYA.
VELIKA MnnlSp NAÜY-KAVARNA IiIEuIIIJKÁVÉHÁZ
Uradno uverenje.
K. Broj 123/1 voj. poglavarji za izdavanje vojnih izprav in druge uradne listove (protokol itd.) se. dobij v PREKMURSKI TISKARNI Murski Soboti.
Hallo
Ilallo
goszpé I goszpfidje!!
Csi ká lépoga i modernoga, dob-roga i po fái céni viditi scséte, te poglednite te nánovése Becs-ke i Pariz-ke szprotolétne i létne damske krscsáke, steri szo zdá prišli v
trgovino
A. Király M. Sobota,
Dobijo sze tüdi po náni'zjoj céni: ti najmodernési förtoki za goszpé i deco z druka i z-glotta, nogavice za goszpé, moške i deco, perilo za goszpé i goszpöde i vsze vrszte drobno i krátko blágo. Szlam-nati krscsáki za goszpé od 100'— dinarov napré
-
íraiy
trg. z krscsáki, perilom i krátkim blágom'* M. Sobota (Bergerova hiza)
mmm
Dfflfflilff különböző minő-g I Sjjjí.ségbenalegolcsób I a WMM árban csakis
SCHÖNTAG ADOLFNÁL kapható M. Sobota (Fliszár-féle vendéglő udvarán).
				
IBB	■un	Hiiim	üiiH	Bili
Vsáki práznik, nedelo, četvrtek soboto popoldan vrtni koncert. Igra ciganska godba BARANJA.
Minden ünnep- és vasárnap úgyszintén szombaton és csütörtökön délután kerti koncert. Játszik BARANJA.
Gostilna —Tlirk — vendéglős
MURSKA SOBOTA
ISI III