Poštnina plačan« v gotovini.
f r

Vépsztvini. politiconi i kulturni tjétìnik.
MlIRAVIDEK
G^zdasàgi, poitlikai és kultura lis hetilap.
Let III. Evf.
Màrkieevei, Ì9S4. november 5.
Broj 4). Sas^m.
Ednök dönok edna
esednèsa recs.
Péì let bode 'ze eszi i tä, ka je nasa zemla pòieg nòvoga Okrsztsenya „Prèkmurje" po Tria» nonszkóm irrirazvézi k-Jugoszlà vii k-szlovenszkoj zemh prikap-cseno. Pét ièt je v-ednoga nàroda 'zitki nika nè, ali, ka je v-tom vrèmeni i nàimre v-prvèsi csaszi od tak zväni bratov szvoji ete närod nedu'zno vòprésztao, doszta vrèmena pretecsé, more bidti prvle drügo, trétje pokolè-nye preide, kak na szrdci nye-govom vdàrjene rane zacèlijo. Nàsz i nase razmere szo k-nam dridòcsi bratje prerazmeti nè steli, ali pa né mogli, tak da szmo mi neszta toma, iiki edno erdécse szüknye bili pred ocsmi i pred meronèdànimi faktori, ki szo nàsz màbidti za szvoji szebìcsni interessov volo vu csa~ szopi'szaj poni'zàvati, zametàvati, šetiivali pred obiäsztjov blatili, stero escse niki soviniszti escse i dneszdén radi csinijo i Prek-murje za Jugoszlavie Sibérijo, ali pa za esame Afrike kmico glä-szijo. Tè vu diihi szìépi bóharje nemrejo prerazmiti, ka z-tém vecs škodijo, kak hasznijo dr'zävi i szlovenscsini i netijo odürnoszti ogen. Lehko pòleg diisnevèszti vadlüjemo, ka szo ravno té nä vé-csi siritelie magyaronszke ob esütnos?ti i agitérajo nevedòcs proti szlovenszkomi prerazmènyi i vjedinanyi.
K-rokam szem dòbo „Narodni Dnevnik" 234 stevüko v-steroj sze odnäsz póleg zdravèse pameti i z-poznanyern toga. ka szo do tèga mao z-nami blódno csinili. vnasem jeziki doli szpisem v-imeniivani novi naj szpiszani cslànek, ki sze etak glaszi:^/*
„Nase Prèkmurje."
Nase Prèkmurje je szamo vu szebi zószebna nota (dugovä- j nye) stero je prigoda (história) sztvorila. Tò liidsztvo, stero je na lèpom i bogatom tali szlo-venszke zemlé, je našega jezika (?) i nase krvi, sze je prèk jezero let razvijalo popolnoma v-driigi razmeraj i v-driigom krogi àr je nèmelo niksega dotikanya z-odtrgnyenimi krajinami. Tomi je nè krivo nateliko of.o, är je je Madžar vodo szvojov rokóv, ali tém bole je krivda nanàsemsztràni är szmo komaj poznali Prèkmurje poiiné-ni, odloga pa, kak je živo narod sze nam je niti nè szenyalO:
(Persze ka szo nasz nè poznali i zdà tiidi nè za nàsz, nego za szvojo dobrobodöcsnoszt lübijo Prekmurje).
To bi mogao pred ocsmi meti vszäki, sto kritizirati sesé vezdäsnye razmere. Toga bi sze mogli zavèdati vszi oni, ki delajo v-steromkoli sztràni Prèk-murja ino sze triidfjo po szvojoj mòcsi premèsztiti ono prepaszt, stero je naszlävila med Prèk-murjem i odtrgnyenimi szloven-mi preminyenoszt.
Zäto sze masza liidsztva ne-dä prekvasziti v-ednoj noesi. Ka sze je vcèpilo vkrv i meszó eseresz jezero lèt, tò v-pär leti nehotno odpravili — näjmeny pe z-trdov rokóv i szilov. 'Zelni näszhaji sze doszégnejo lì po-mali z-sztopnyami. (Bogme i nè, kak szte zaprva menili).
V-prvi lèti po povratki sze je tò rävno vu velikoj vecsini nè-postiivalo. Prišlo je v Prèkmurje ze vszè krajov Slovenie vnogo inteligencie, stera je nè prav poznala ni liidsztva ni razmèr. I csi odkriti sesémo bidti szi moremo vise vszega priznati, da je inteligencia nè bila zedno ta nàjbógsa. (Tò mi dobro znà-mo tiidi, pa bi v-etakse meszto to nàjbogso trbelo poszlati, naj sze liidjé hitrè privadijo i novi; polo!zäj polübijo i nè steri szo; domä znäbidti nehasznoviti bili.) Ino tak sze je szploj naesi zaes-110I0 brez prävde studie i pred-pravke (naesrt) velko delo v-nàrodnoj zgoji i drzävnoj miszli. Vszäki je delao po szvojoj sztä-roj mentalitàti, stero je mogòcs pripravno biló gder na Qoriskom,
Krajnskom ali Staierszkom, ali stero je nikak nè biló primerno za Prèkmurje. I tak je prišlo, ka je melo pridti v-taksi razmeraj. Zvrsilo je med iüdsztvom i vteknolo boleznoszt v szloven szkoj javnoszti. Liidsztvo je nè razmelo té inteligencie, stera je v-szvétom ^gorcsenyi vila roke i piszala düge jeremiäde od tamosnyi razmèr v-szlovenszke csaszopisze. Tak je nasztänola nova prepaszt med takzvänimi „prišleki" i domaesini, steri je escse dnes.;dén nè odsztranyeni popolnomt. Tò szo bili te'zki csaszi, teski za tam bodòcse prebivälsztvo i tüdi nè le'zi za tàpridócso inteligencio.
Dnesz sze tnalo pise od Prèkmurja -v nasi javnosti. 1 tò je dobro znaménye. Tò'zname-ntije, ka szo sze raztnere !ze nanikeliko normalno razvijale v nas prid. Zagvüsno je pa escse düga pót, da sze z-nasimi zje-dinajo. Razlika, stero je sztvorila pretekloszt je prevelika. Tò zatišje pa stero läda v-Prekmurji je tiidi dobro znaménye za od-notno inteligencio, z-steroga sze vidi, ka sze je priszeljena inte-ligencia o'zivèla v-one razmere i postüje je, zäto nedela vecs tiszti veliki pogrèsek, kak zapr-voga csasza i zäto tüdi nega vecs kriesa i to'zbe i brezdvoj-noszti, bodo lepši näszhaji. (Bòg-se sze je keszno sztrèzniti, kak pa nigdàr nè !)
Prvle kak steri nòvi szlii'-benik eszi v-Prè'<murje pride bi nyemi neodlàsano precsteti trbelo „Gospodin Franje" knige.
Budapesten folytatjàk a jugoszJäv-magyar
tärgyaläsokat
Rendezik a magénadóssàgok kérdését
A Beogradban nöhäny héttel ez-elöit megkezdett jugoszläv —magyar tärgyaläsok legutóbb, megakadtak, miu-tän a jugoszläv—olasz tärgyaläsokon résztvegyenek. A Beogrädi tärgyalä-sok a békeszerzodésbol folyó jogtech-nikai kérdések körül forognak Igy példdul az egyes albizottsägok eddig a nyugdijak, a szekvesztuanok, az addkérdések és a vasuli fo-galöm iigyé-ben tanäeskoztak. Bzckben a kérdések-
ben riem rnerültek fei külöjiösebb ne- j gänadössägok kérdésének hézségek. A ketösbirtokosok iigyében ; elkeriilhetetlenné väit.
omoob ni " umi min u ii i in i 1—i «Mirnim—i hi fsmtumim
azonba n nem tudta c megegyezni, inert erre nézve ugy a jugoszläv, mint a magyar delegäcid ktilön inditvänyt terjesztettek elö.
A jugos/läv—magyar tärgyaläsokat november 3-än Budapeslen foly^ tatjäk. A jugoszläv delegäcio tagjai VrbenicsT J&nkovics és Vlaskalin Milord A tärgyaläsok szinhelyét azért kellett Budapestre ältenni, mtrt a ma-
rendezése
Tizenöt ietartoztatäsajassy-igyilkossäg miatt.
A rosnäri diàkség szolidàris a rendörprefektus gyilkosàval.
Ismeretes, hogy Zelea Codreanu jassy-i diakvezér agyönlötte Manciù jassy-i rendörprefektust, két rendör-tiszlviselöt pedig sulyosan megsebesitett.
A merénylet Jassyban a legna-gyobb i/galmat keltett. A vdrosban ki'älitvänyt terjesztettek a következö szöveggel : »Manciù elvette biintetését
a kinzósokért, amelyeket a diäkok eilen elkövetett A didksag szoliddris Zelea Codreanu tettevel.« A rendorség letar-tdztatott tizenöt didkot. Az iigyézség annak a megällapitäsdn färadozik elsösor-ban, hogy voltak e Codreanunak btin-tärsai. Manciut mär elteinették. A sebe-siilt rendörtisztek ällapota reménytelen. ;
Je vsze mogòcse!?
Birke SP pokoren klerikalizem, tò je n'yega ovesena kò'za je tüdi vu-eso bundo zadobila S^poräzum, mér i cslovecsansztvo glaszécse reesi sze rävno v (iszto korupcijo zadušijo, pròti steroj rävno oni scséjo zäkon prineszti.
—	Klali, kradnoli i ropali szo liidjé, v miszli da ie nisese ne vidi, pa sze je dönok vözvedlo. Zäto je zóbszton tajiti i sze lèpi delati té, gda znati moremo, ka je Radièov«gyiilés v-nedelo v D. Lendavi z bojaznoszti klerikälszkoga teréna i nè z-bojaznoszti »eventuelnoga nerédac büo prepovedani. Neréd pri tisztoj priliki, gda je edne partäje gyü-lès. z sterov veesina tisztoga näroda miszli - - nemre bidti. Neréd bi pa büo
—	vecs kak gvüsno — mogòcse za klerikälce, pod sterimi bi sze tak žemla „nerédno" gibala, ka je pa itak nè vozaprèto.
I gda nam je sztraakarsztvo itak posztrànszko dugovänye, tòda nam je gldvno naj sze za närod kaj haszaiovi-toga verni, moremo v imèni pravice szamo tò obszòditi, da bi szi edna ali diüga sztranka monopolizèrati mogia naso krajino. To je tiszta szloboda, ol stere telko kricsijo ; té szamo pròti korupciji i bürokrati'zmi drugi grup kricsijo,oni szami pa z gori zaszfika-nimi rokävami delajo 'z-nyov.
* *
Agrärna reforma ravna zdaj z zemlóv i z tisztov ki je läszt edne drüge prävne oszebe. Nè szamo da ravna, nego jo tüdi deli i tò tak velikodušno, tak da bi tä zemla tè ednoga po ednom läszt bi'a. (No persze tò je sztäro dugovänye, ka drügo läszt le'zè tori kak szvojo.) Tak nasz dä szpomi-nati na bojnszko vréenon tò csäkanye pri varaskoj hi'zi. Csupore pred vräta-mi tak da bi kärti (nakaznice) za cu-ker, melo i krüh csakale. Nisterni !ze 4 5—6 dni odijo tä csakat i da sze 'ze dobro vözesäkajo, té je znori tróst, àr nyim prosnyo ne vugodijo. Kelko täksi kf bi jo meli priliko, volò i znä-Uye delati, zemlé ne dobi csi bi rävno je potreben bio, kelko ji pa dobi ki jo ali ne gnoji ali p« szpolovice ali za pèneze drügomi dä prèk.
Zgódilo sze tüdi, ka szo ednomi szirmäki našemi domaesini, — ki mä szvojo hi'zo, dve kravi, ergo bi lèko obdelävao zemló, — té odgovor "däli, ka nyemi ide zemla ali dobi jo lèko szamo v Bäcski. (!) Tak, tò je odgovor. Nasi naj idejo v Bäcsko, räci — do-brovolci pa v Prèkmurje. Tii edna velka pomòta jeszte. Nasi liidjé ka dobijo bi obdelävali radi i täksega „gsefta" tirati, kak oni dobrovolci z zemlov Esterhäzyja □a škodo dr zäve tirajo, nemajo dtìsnevészti. Tó je pa velka razlika.
Radicsék
gyiilését D. Lendavän mult hó huszonhatodikän azaz vasärnap letiltottàk. Hogy kik tiltottäk le, arról beszélni felesleges. mert hisz tudott dolog, hogy a letiltäs csak onnan, azoktól eredhet, kiknek politikai érdekiik legnagyobb, hogy eszméit az ö jövö kärukra ne terjeszthesse. Ez pedig egyes egyedül csak klerikä-Iisok érdeke lehet, mert Prek-murjét ezuttal ök uraljäk, vagy legaläbb is ugy hiszik. Hogy azonban ez nem-e éppen kàruk-ra lesz, az mäs lapra tartozik.
Azonban nem azt akarjuk fejtegetni. Célunk nem egyébb, mint megmondani nyiltan, hogy alkotmänyos äliamban éliink s ha ezt a tekintélyt megtartani óhajtjuk, akkor absordum eszkö-zökhöz nyulnunk nem szabad. Rendör kard, csendör szurony és katonàk atakk kdtszaka màr ré-gen letlint, az emberiség sokasà-ga, ha nem màsutt, de a hosszu hàboru ideje alatt bizonyàra okult annyit s érez magäban annyi ònérzetességet, hogy ilyen eszközökkel magänak nem hagy kommandirozni Ember ember, Istentöl egyformàn teremtett lény, élni mindeniknek joga van. Ha pedig a dolgot csak politikai oldalàról nézzQk, s politikai vice-böl vagy ellenfeleskedésbol tör-tént, akkor ez a politika a leg-ptiszkosabb bélyeget hordja ma-gàn, kezdemenyezoi pedig a legpiszkosabb politikai gazembe-rek, mert a leges^eveszettebb politikai ellenfél is tiszteli màs nézetét, csak avval a kiilonbbség-gel, hogy sajàt nézetéból nem enged.
Schicht
Pravo
SCHICHTOUQ-milo z znamfto JELEN"
je bile, je in bo vedno ostalo najboljše.
Pri nakupu pazite na ime
-= „Schicht" in na znamko „Jelen"! eee^
Hogy radicsék gyiilését, nem engedték megtartani, az Radics politikäjänak nem hogy nem art, de egyenest hasznära van. A mult vàlasztàsok alkalmäval is éppen az iildòztetések aitai segi-tették öket annyi szavazathoz. S most, amikor ujból eliilröl kez-dödik a hajsza, az elienpärtok éppen csak önmaguknak ärtanak Radics javära.
Evvel azonban nem akarjuk
Radics politikäjänak helyes voltät; elismerni, de elismerni akarjuk j azt, hogy ez nem az alkotmä-j nyos ällamformähoz iilö cselekc-det, s ebben nem nyilvänul meg; a szabad szólàsjog Megbélye-gezzük pedig azért, mert amit ma neked, holnap nekem tehetik meg s az emberiség szabad-akaratnyilvanitäsa az absoiuiiz-musba fulhad. E/, jogällambanj nem torténhetik meg.
V krv zaoiiseni Radičov gyöles
Radičovi szo v ednoj dalmatin-; Med bitjom je nevarno ranjeni dr. szkoj vészi gyulèf steli obdržati, Košutič zet Radica, koga szo nazad-steroga- szo, na zacsétek niki nacio- nye esese i aretirali. Na intervencijo
Puccsot akartak Magyarorszägon is.
Wild képviseló egy iap hasäbjain nyilt levelet közölt,amelyben megvädol ja Gömbös legitimista képviselot hogy fegyveres csapatokat szervez a duna tisza közen. melynek gócpontja Kecs-kemét, egy kiräly puccs érdekében. A felfegyverzett csapatokkal, a tervek szerint, Bpest eilen vonulna fel ugy hogy azt birtokba véve, a hatalma kezébe ragadnä s a magyar trónra Albrecht föhereeget iiltetnék.
A nyilt levél, mely nagy por vert fel, a két képviseló köztpärbajra vezetett, melyben Gömbös sulyosan megsebesült. — llletékes helyen cäfol jäk a puccs kisérletet. (Ugylälszik egyébb bajuk nincs, hogy ily dol gokra raérnek.)
nalisztov, nikelko neodgovorni raz bijati zacséli. V tö razbijanye sze je vmèsala szoldacsija i je prišlo do bitja i sztrelbe med pävri i szoldäki.
pri ministersztvi je pa büo odpüscseni i zdaj lezi pri ednom pävri vStarom Kasteli.
Angleške volitvi konesane.
V angliji szo preminoesi tjeden tekle doli nòve volitvi, za stere sze je né szamo angles ki narod, nego cèii szvèt inte-resserao, är je z-ìd tè volitev fundament nòve politike v Europi. Zmäga je konservativcov, tòje ti k sztäromi dugovänyi sze
drzécsi, vszi ovi szo prepadnoli. Nameszto Mac Donaldove, de-lavszke partäje, politike pride konservativna Baldwinova politika. Tä zmäga 'ze mä mäii näszhaj na naso Jugoszlovenszko politiko tüdi.
Ausztriät vasuti sträjk fenyegeti.
A vasuti munkàsok és alkalma' zottak, akik mär régebben bérkovete-lésekkel léptek föl, ma uHimätumot intéztek a vasutak vezérigazgatósàgà-hoa^amely november 7-én, délben 12 órakor jar le. Az ultimatum szerint, amennyiben eddig az idöpiontig köve-teléseiicet nem teljesitik, a vasutasok besziintetik a munkàt.
Az ultimàtumra vonatkozóan( megindultak a targyalàsok és minden valószir.iiség szerint a kormàny is i közbe fog lépni, hogy a vasuti sträjk az utolsó pillanatban elkerülhetdj legyen.
Illa!
Irta : Rozwadovszky.
11.
Qondolataiban visszatért a multba és végig vizsgäita az egész eseménye-ket a legapróbb mozzanatokra bou-colva és minden lépéssel vilägossabban kezdett derengeni elötte az eddig oly homälyos titok. Sändor gróf a Täträban lsmerkedett meg nejével. aki egy tönkrement, elszegényedett mägnäsnak leänya volt és nehéz betegségben szen-vedett. Ez 912-ben tortént. Megnézte a levélen levö dätumot. itt 910 ällott. Sändor mngkönnyebbülten lélegzett fel. Akkortäjban a szenvedöhöz reszvéttel közelecLett. Majd mind többet foglalko-zott vele, mert a säpadt arcu beteg jelenlétében sokkal vidämabbnak lünt fel elötte. A beteg atyja, aki leänyät a fürdöre elkisérte volt, egy rideg, nyers embernek lätszott. A kärtya koldus-botra juttatta, és a nyomor rideggé tette. Az egyetlen, amiért még élt, egyetlen gyermeke volt, akit a bälvä-nyozäsig szeretett. Bär anyagi viszo-nyai rniatt sok keserves és gondterhes küzdelmet kellett neki a sorsal meg-vivnia, hogy egyetlen szemefénye ré-szére az életet kellemessé tegve és ezért az elsö pillanattól fogva Sändor gróf szivesen lätott vendége volt, mert a dusgazdag föurban egy gazdag zsäk-mänyt vélt leänya részére talälni. Illa
mindinkäbb beakarta bizonyitani, hogy nincs atyjäval egy véleniényen és azért minél ragas/.kodóbb lett az atyja Sän-dorhoz, annäl visszatartóbb söt gyak-rav visszautasitó volt ö; és e/. Sändort mindjobban lebilincselte. Ez kényszeri-tette öt, hogy Illa kozelében maradjon, bär az öreg mär terhére kezdett lenni eröszakoskodäsaival.
Sändor beleszeretett a fiatai hölgybe, aki most ismé^ ifjusägänak tel j es virägäban lätszott lenni. Igézo szépsége és nyäjas kedvessége elra-gadta a férfit. Semmi kétség, hogy Sändorehoz hasonló érzelmek Illa szi-vében is szikrät vetettek. Csak egy hatalom létezik, amely ily ezodät tud miivelni. — lllänak egy bizonyos bä-natos komorsäg emelte bäjait. Sokat töprengett Sändor azon, vajjon mi emésztheti a fiatai nöt, de végre is a hosszu betegséget és a rosz anyagi viszonyokat tette ennek okozöjävä.
Egy szép napon Sändor gróf megkérie Illa kezét. Illa megrendült Sändor e lépésétol, és bär kedvelte a fiatai grófot, mégis visszautasitotta, avval indokolta e tettét, hogy ö bete-ges, tärsasägkeriilö stb. szóval nein vaiò hozzä feleségnek. Sändornak mär akkor feltiint, hogy a fiatai nonek vaiami titka van, de nem tulajdonitotl neki semmi fontossägot és azt hitte, hogy csak a rosz anyagi viszonyok, vagy vaiami mäs csalädi botläsok
teszik a leänyt ily titokzatossä.
A z öreg, leänyänak e hatärozatän feldiihödött. Amin! hirlett durva jelene-; tek jätszöd ak le atya és" leänya közt. Az örs'g, aki gyermekét eddig bäl-vänyozta, inost hogy reniényét a gazdag gröfban elvesztette, teljesen megvälto-zott. A gyengédséget durvasäg vältotta fel és még jobban neki adta magät a kärtya szenvedélynek, mignem egy napon a fürdö parkjänak egyik disz bok-räban ätlött mellel holtan talältak rä.
Illa most teljesen egyedül maradt, és bär teljes vagyontalanul és minden tämogatäs nélkiil. mégis visszautasitotta ujbol, Sändor grófnak häzassägi ajän-latät. Mint tärsalgonö vällalt älläst egy dusgazdag orosz nonél, akit a fürdön ismert vaia meg és egy szép napon vele együtt nyomtalanul eltünt.
Sändor gróf nvomozni kezdett utäna. Ö szeret, muszäj, hogy szeres-sen, mert az nem lehet, hogy egv ily szenvedélyes szerelem nem lägyit meg egy nöt és viszonzatlanul maradjon. Igy gondolkodott a gróf magäban. Hisz gazdagsäg, férfiszépség, ész és erény minden egyesü.'ve harcolnak. Eddig minden nök kedvence voltam, miért éppen 6 lenne az, aki utolérhetetlen lenne szämomra. Miért éppen az ö szive maradna erintetlenül szerelmemtöl. Miért ö a szegény, elhagyott menekül-jön. Ennek vaiami különös okänak kell lenni gondolta Sändor mär akkor.
Räkövekezö tavaszon egy olasj fürdön talälko/ott vele, a rettenetes véfl orosz banya szolgälatäban volt mèri mindig, de alig lehetett räismerni. Ä nemes bùszkeség és szép vonäs eltiinj arcäröl és egy valosägos köznapi nö-nek nézett ki lila.
Mennyire megöriilt mo.-t a fiatai szL-nvedö nö e talä'kozäsnak. Hisa mentöangyala lenne a nyomortól és szenvedesektöl vältanä meg és ezért i leggyengédebb és legnyäjasabb lett most Sändor grófhoz
Sändor boldog volt, nagyon boi-dog Mit törödött ö most a nö kétszeri visszautasitäsänak okai utän. Taläq mérhetetlen gazdagsäga bäntotta ötet, a szegény koldust. Nemes lelke azt sugta neki (än ne dobd magad e gazdag férfi karjaiba, ne add el magad a gazdagsägört, hät ha nem is szeret probäld ki elöbb azt. Igy füzte Sändoj gróf gondolatait akkor: Maid boldoi idök következtek. Sändor gróf nem em lékezett, hogy egyetlen egyszeris ärn; felhö borult volna felesége tiszta hom lokära. — Természetes, a gyerme halott, az atyja halott, minden nyomi elvolt törülve annak, ami eloéletéri foltot vethetett, Ó a gazdag gróf, aki öt ienyerén hordta, bälvänyozta volt, neki a férje ! Hogy is borulhatott volni ärny ilyen esetben egy nö homlokära. Mérgesen ugrott fel tìlohelyébol, folci-höz vägta a levelet. Gyorsan össze-
GLASZI-HIRČK.
RèkatasiC
Azt hittiik, hogy ezt a
vidivsi tó, je pri oszlici tiidi probaio koriti, ka sze nyemi, na velko naszre-cso sztarisov, tüdi poszrecsilo. Lüdi je fcajs/.i né biló domi, ali domacsoj i dvema szószidne vészi sprickancama je zahvaliti ,ki szta na hitroma prisle, ka ci- ! sze je véksa neszrecsa nè zgodila. —
gàny nemzeti tancot csak a Vati	ie nfn8'ni csini,tel v",'zSao
?■'..,	,,	c. , „ 1925 Din. vreduosztno oszlico szlamé,
čavasi cigàny purde a Sandor |àszt Qross Samuja v Fokovci
gyerek tudja ìarm. Dehogy! Ha _. . , , , .....
i,i ■ uAi- i ;	— Tòvasszka banda pn zacsetKi zi-
va.aki het inert a szoio nedujé- me sze .J dä oglJüvall 20 okt.
böl megereszt, bizony azt a mi Prekmurec kereskedö testvéreink is eljärjäk. Bizonysàg róla, hogy a muit két péntekjén a veščicai Cipott vendégloben kétily „soha-rosszkedvii- kereskedö (egyik kovér mäsik sovàny) két ìiterért eljàrta a Baranya àltal elhuzott rókatàncot.
S ha ez a Baranya elhuzta jól a rókatancot, éppoly jól huz hatta annakidején el a Ràkóci indulót is. S ha nincs ellenveté-siink a kereskedök aitai eljàrt cigàny nemzeti tànc eilen, ne legyen eilenvetésiink a „szlàv nagyurak"-nak huzott Ràkóci in
szó vkradnoli pri Vitéz Franci v Moravci edno 4X4 m. velko masin-szko ponyävo na d^a konca z peròta-mi, v vrèdnoszti 3500 Din. --- Tüdi v toj noesi szo z zaklenjene klèti Szabo-tin Stevana v Szühom vrehi odneszli za 200 Din razlicsne vrèdnoszti. Odtéc szo sii Szabotin Jänosi gdé szo je pa raztirali. — V Domanjšovci pri Pócak Sändori je tüdi vl<;radnyeno za 1500 Din. vrèdnoszti. Vecs kak gvüsno, ka tó ta escse nè zgräblena, dobro orga-nizèrana banda dela, ki je 'ze prenii-nócse leto telko vdériala. 'Zandarmerija je zaszledüje.
— Agrärna revizija, kak povszédi v drzävi, je tüdi v M. Soboto prišla. Tä komissija pod vodsztvom g. Šega mä nalogo revidèrati vsze agrarne reforme
, ,	, .	delo, tóje preglednoti ali je tä zemla
duló eilen sem, mert Igy csak a praviesno razdeljena. Komi ine zemla màr kissé lecsendesedett ellen-szenves hangulatot bojgatjuk fel, ami végeredményben is csak minket fog érinteni.
—	Hi'ztvo. Küzmics Kälmän pücon-szki kresmär dnesz v szrédo (5.) pela k oltäri. Bodonszke cérkvi szvojo zarocsenko, Siftär lrmo oglédnoga kmeta hcsér z Strükovec. 'Zelèmo doszta szrecse.
—	Ogen. T. m. 2. predpódnévom ob pó 11 vöri, je 4 lèt ni szin Loncsär Antona v Nemšavci podé'zgao oszlico szlamé, odsteroga ie nahitroma zgorèla tüdi ta drüga. V obema je bilo cca 200 kri'zov vrèdnoszti szlamé. Szlü'zkinja je za hramom na pasi ogen körila i z detetom szpice domò poszläla. Dète
sze nyemi potrdi, komi pa né sze nyemi odvzeme. Tò je dobro tak, szamo csi de popravici slo.
—	Mali Dolenci. Preminócsi tjeden bi sze prinasz szkoro k Bisztricskomi neszràmnorni dogódki podoben pripeto. Zavolo preiszkävanya escse za priob-csiti nezrelo delo nemo v celoti popi-szali.ali telko ja, ka szo niki nevarni Hidjé z szekerami i Fokosi napadnoli Hodoske 'zandäre, pri sterom sze je pa na velko szrecso véksega kvära né zgódilo. Giävni csinitelje szo zaprèti, preiszkäva teesé. Oda 'za bode zrelo dugovänye, te vecs.
—	Fokovci. N. 'zandära je eden ci gan z Fokovec napadno i nyemi vzeo pükso. Cig;'n zbe'zao i ga escse i dnesz nenirejo näjdti. Kak sze doznäva je cigan v ednoj róki pükso v drügoj pa bajoneti dr'zao i tak be'zao napré.
szedte magät. A szerelem eltakarta az ärnyat. El az a szent érzés, amely egész lényét betöltötte iränta. Ki ne boesàtana meg ily esetben a szép bü-nösnek, hiszen vétkét sem tudjuk való-säggal. »Azonban csak rövid ideig tu-dott Sändor grof magän uralkodni. Ujból felidézte magäba a szép multat és eszébe jutott, hogy felesége egy képet rejiegetett elötte. Egy alkalommal rajta csipte, amikor a lugasban sirt. — Mi bajod Illäm, szolitä akkor és Ö oly különös tekintettel nézett reä sokä hall-gatott, majd keblére simult szerelmesen, védelmet keresve. Semmi, semmi édes Sändorom. Annyira szeretlek. Amikor pedig forrón ätölelte, riadtan bontako-zoit ki az eros férfi karok közül, mintha csak szellem kezek ^r^ptettek volna meg. — Illa ! kiältott és akkpr a könnyek végig peregtek a szép noi arcon. Majd egy mäs alkalommal — most minden vilägosan ällt elötte, —■ a särga szobäban tortént reggelizés al-kalmäval, amikor a reggeli nap ara-nyos sugarai az ablakon ät beverödtek és fényukkel bearanyoztäk az egész szobät. Illa egy särgäs fehér pongyo-läban lépett be. Éppen a napsugarak ! tän äii elötte az eset. Lätja a küzdel-fényében, — amely a függönyök szö-j met a nö lelkében végbe menni, a lel-vetrései között vetödött be h szobäba — kiismeretfurdalästdl érzett fäjdalmat és megällt, mintha bearanyoznä, ragyo- j säpadtsägot és kiérzi a reszketö hangot gott gyönyörü szöke haja. Férje eira- a hazug välaszbdl, hogy elfeledte mit gadtatva sietett kitärt karokkal feléje, ! is akart mondani, és nein tudott gyanut de ö elhäritä magätdl férje e gyengéd- \ fogni felesége iränt. Ezt is hatärtalan ségét és szólt. Sändor. — Azért jöttem, szerelmének tudhatja be.	(Folyt.)
hogy neked egy nagy fontos dolgot el-mondjak — ezt el kell mondanom. Szemeit lezàrva tartotta, kezeit pedig zihäld mellére szorité.
Sändor azonban rajongva ölelte keblére és csókjaival eläras/tä -öt. — Mond, hogy te inindenek felett szereisz engem és ho y mi vagyunkaföld leg-boldogabb emberei, mäst semmit sem akarok hall ani. Illa hallgatott hät és türte férje gyengéd szerelmi enyelgé-seit. - Meg reggeliztek, ö rägyujlott szivarjära. Illa pedig az ujsägbOl ol-vasott fel neki, mind szokta volt tenni. Sändor boldog volt, hogy évek multä-val most ujra haìlhatja e bäjosan csengö hangot; de e hangok most reszkedtek, igen reszkedtek. — Ugy ni ! szólt Sändor, most kész vagyok iizleti dolgokat töled meghallgatni, mit akar-täl nekem oly fontosat mondani, és ezzel felkelt a reggelizö asztalkätöl. — Akkor nevetett Illa csodälkozästdl és ijedtségtol eltorzult arcän, szòrakozott-sägän, hogy mär elfeledte, mit is akart neki mondani. Akkor örült ennek. Hisz szerelmi kilórései közepett elfeledhette, csakugyan. — De most, — most tisz-
—	Železnica NI. Sobota—Ormož, kak
szino zvedli z competentnoga meszta, more t. ni 22. dogotovlene bidti. Ve-szeli näsz !
„Trgovski Dom," ki je !ze premi-noese leto büo nasztävleni, sze t. m. 8. faktiesno odpré. Za podporne kot-rige vsztopijo lehko tüdi nè trgóvct, z razlikov^ da nemajo aktivne volilne pravice.	——«
—	Eskiivö. Kuzmics Kälmän puconci vendéglos f. hó 5-én vezeti oltärhoz a bodoncei templomban Siftdr Irma kisasszonyt, strükovcei Siftär jdmodu gazda leänyät. Kivänunk sok szerencsétl
—	Szeméìyi hir. Qróf Szapäry LäszlO M. Sobotai nagybirtokos Zagrebba ér-kezett, hova Ugyészét dr. Yälyi Sändor Ugyvéd urat és komornyikjät Zsälik Vincét oda rendelte.
—	Véres verekedès a szölöben. A mut csütörtökön Rudas Pai radmožancii gazda munkàsai a dolnja lendavai szolojében a jól végzett munka utän alaposan becsipvén, vaiami felett össze-szólalkoztak, majd verekedésre került a sor. — Az egyik vitéz nagy haragjä-ban még az utszélén ällö keresztfäba is belevägott, amit Rudas nem türhe-tett és a verekedöket csillapitani kezdte. Eközben sajät sógora, nagy duhében oly szerencsötlenül vägta fejébe az éles kapät, hogy életbben maradäsähoz alig van remény. Mit nem csinäl a sok bor?
—	Összesen 7000 évi biinteiést rót-tak ki eddig Amerikäban az alkoholti-lalom megszegöire. A washingtoni kor-mänynak az alkohoitiltalom végrehaj-täsäröl szóió jelentésbol toväbbi érde-kes adatok derülnek ki. Az Egy^sült-Ällamokban härom év lefogäsa alatt a birösägok a szesztilalom megszegése miatt 157.000 embert összesen 7000 évi foghäzra itéltek el, az ellenorzésre hivatott vämrendörs0g a szeszesempé-szektöl 200 aùtomobilt, 500 motoros csónakot és 411" .000 hordót, illetöleg bädogedönyt kobozott el. Az alkohol-tilalom keresztülvitele az Egyesiilt-Älla-rnoknak eddig otvenmillió dollärba került.
—	Öngyilkos lett egy csendö'r, mert nem akart rapportra menni. Milenkovics Zsivan beogradi csendör a kontojiski erdöben szolgälati fegyverével öngyil-kossägot követ<;lt el és nyomban meg-halt. Az öngyilkos csendör hätrahagyott levelében azt irja, hogy azért välasz-totta a halält, mert szombaton rapportra kellett volna jelentkeznie a szäzad-paranesnoksägon. ö azonban azon nem mert megjelnnni és félt, hogy banyag-säga miatt meg fogjäk büntetni.
—	El a nagyvilägba. Mult vasärnap szüleik tudta nélkflt utrakelt härom fiatai martjanci gyerek, kik bizonyära a kalandor tortéoetkék tanoncai, s hol léttìk eddig még nem volt megällapit-ható. Az egyik fiu Pintarics IV. gimna-zista, mäsik Nemec kisbirö 15, a har-madik Skrabän 16 éves fia. A kalandor fiuk szülei elindultak kereséstìkre. Hogy a hatösägnak bejelentették-e el-tunéstìket a szülök, nem tudjuk.
—	Egy titeli rendör agyonlö't egy päsztor fiut. Babajcsek József kozségi rendör a vasuti ällomäsra menett taläl-kozott Jovanov Qäja 21 éves parasžt-legéonyel, aki egy birkanyäjat hajtott a kozség felé. Nélràny birka a järdära tévedt, mire a rendör räszölt Jovanov-ra. Szövältäs tämadt, melynek soiän Babejcsek levette välläröl fegyverét, a päsztor pedig — a rendör ällitäsa szerint bieskät ragadott, Jovanov Qaja odaszaladt a verekedökhöz és megra-gadta a rendör fegyverét. A fegyver elsült és golyd Jovnov mellébe furö-dott. A päsztorlegöny holtan rogyott össze. A gyilkos rendört letartöztattäk és beszällitottäk a noviszädi tìgyészség foghäzäba. Jovanov Qaja anyja tagadja, hogy fta kést räntott volna a rendörre és kést a helyszinen csakugyan nem talältak.
—	Hirek a bolgär hadsereg mozgo-
sitäsaröl. Bulgäriäböl érkezett » utasok mesélik, hogy a bolgär kormäny na-gyobb szämu katonasägot koncentrält a jugoszläv hatär hozelében. Hir szerint a bolgär kormäny fegyveres täma-däst készit elö macedönia eilen. A jugoszläv katonasäg minden elkészule-tet megtett a tämadäsok visszaverésére.
—	Kezdödnek a lopàsok,
rablàsok Közeledik a tèi, kezdödnek a betórések —E hó 1-én éjjel Turniščen két hàznàl is ki-sérleteztek a betörök, de el za-vartàk öket. — A mult napokban egy éjjel Brezovicàn Tornar Jà-nos istàllójàból kötöttek el egy tiszöt, de ugy lätszik nem birtàk szépségesen elhajtani, igy a falun kiviii a bokrosban egy fàhoz kó-tótték és Ott hagytàk. Ott talältak meg màsnap reggel.
—	A radmožancii börtolvajok. Bader
Manò turniščei börkereskedö egy ko-esirakomäny bört szällitott a dolnja Inndavai vasuti ällomäsröl. A koesin egy lakosi fuvaros 12 éves fia ült, aki a lovakat hajtotta. Utközben meglätta ezt pär radmožanci suhanc. s kitervez-ték, hogy ök ez alkalommal olesö bört szereznek. Kettö tehät felült a fiuhoz a koesira, mig a többiek az alatt hätul-ról szedték le a bör kötegeket. Igy össze is szedtek vagy 35 — 40 ezer korona érréktì bört. — Persze a hiäny azonnal kiderült s a szemfüles fiu elöbb a dolnja lendavai csendorségel vezette nyomra, majd a turniščei csendorség szedte össze az enyves kezü legénye-ket orgazdäikkal együtt. A bör kevés hiänyäval elökerült. — Nyilvänvalö dolog, hogy ez az eset csak azért tör-ténhetett meg, mert a koesin egy ser-dületlen fiu volt, tehät az alkalom magätöl kinälkozott. Äm ez a korulmény nem enyhiti a bün nagysägät, s annyi-val is sajnälatosabb, mert forgalmas utvonalon, fényes nappal kovették el.
—	Uj plébania. A velika patinai uj plöbänia szervezési munkälatai mär annyira eförehaladtak, hogy mär csak jöformän a templom felszerelése van még hàtra. Készen van a paplak is, s ha sikerül a velka és mala palinaiak-nak akkor mär az adventben sajät templomukban diesérhetik az Istent. Ez a két kozség driäsi äldozatot hoeott, megérdenili, hogy minél elöbb élvez-hesse ezt a rég värt Istenäldäsät.
—	Tüz. F. hd 2-än este 9 órakor eddig ismeretlen mddon kigyuladt Lit rop—Tratnyek Ferenc renkoveei gazdälkodd iställdja s a többi mellék-épfiletei. Miutän a ttìznél päratlan gyorsasäggal inegjelentek a turniščei, majd a ganiča, strelec, dobrovniki tüzoltöegyesület« k, igy a tüz toväbb nem terjedt, amely driäsi szerencse volt, tekintve, hogy körös-körül épU-letek vannak. — A kär jelentékeny, mert n0häny sertés is megégett.
—	Szabaddà tettók a szönyeg kivitelót Magyarorszàgba. Az Ipartestületek Központi vezetoségének kozlése szerint a magyar kormäny megengedte min-dennemü szönyegärunak Magyarorszäg-ba vaio behozatalät.
ELADÓ
2 drb. Metzl gyärtmänyu 160x320 ätn^röjü szimpla hengerszék tel-jesen jd és tìzemképes ällapotban. Megtekinthetö:
Jakisa istvän
hengerrovatkold mühelyöben
M. Sobota Cvetna-ul. 94
Z-hàja vszäko szrédo — Naprèplacsilo za : 1 leto 47, pò 24 frjao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din rekläme 1 — mali ogaszi 0*70 Din i dävek. Pri vecskrät popüszt.
Ròkoplszi, kl sze ne szhrànijo i ne vrnéjo sze posilajo :
Reditelsztvo i oprävnjstvo Mörszka Krajina
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide kiildendök :
M. Krajina szerkeszt ség v. kiadóhivatal
M A R K 1 S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. Kostni csekovni racsun broj 1298U. :—| —s Postatakarék szämla szäma lü()80.
Megjelenik minden szerdàn. Elofizetési ära. 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinä] Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. yirde
tési àr cm.-ként : szövegközt és nyiltté 1 50, rendes 1—, apróh rdetés 0-70 Din'és a; ilieték. Toobszòrinél engedmény.
KÖZGAZDASÄG.
i
A tej.
rta Vernes Miklós ällatorvos, Murska Sobota.
(Folytatds)
A tifusz a tejbe keriilhet, ha a fejö tifuszban megbetegedett, avagy felgyógyult, mert a baktériumokat még kb. 3 hónapig magäban hordozza az ilyen fejö keze fertözö. Tisztätalan gBzdasägban a fejök a sziikségiiket az istàllóban végzik, ez aitai fertözik a trägyacsatornät. A tifusz legyek läba-ikkal a tejbe hordjäk e baktériumokat. Az ilyen bélsàrral óllakott légy (a hàzilégy) még 23 nap mulva is fer-tózheti a tejet. A tejàrusitók is fertözik az egészséges tejet, ha tifoszos hozzàtartozójukat àpoljàk.
A tejben levo tifuszbakteriumo-kat mikroskoppal kimutatni nagyon nehéz, sokszor lehetetlen. A tej a fertozottsége ellenére rendes kinézésii. E betegség eilen tehàt csakis hygie-niai és rendöri szabàlyokkal lehet kiizdeni.
Cholera asiatica.
A koleràt a friss tej elpusztitja. De ha pàr óràig àllott a tej, àkkor rendszerint utólag a vizzel (edénytisztitó vizzel) fertözödik. Ugy a tifusz, mint a kolera vajban, tej szinben is elég sokàig életben marad. Koleràval fertözött kozségból a tejnek elszällitäsa tilos! Majd elfelejtettem, hogy hàzi legyek mind a tifuszt, mind a koleràt elhordjàk az ételbe, vizbe, tejbe, kenyérre, cukorra, ennél-fogva irtsuk ahol csak lehet a hàzi legyeket.
Vörheny.
A tejbe soha a tögyböl nem kerül vörheny, hanem föleg a tejäru-sitók, fejök vörhenyes hàmlevàlàsàval. Hall azzal akarja bizonyitani, hogy a vörhenyt a tej terjeszti, hogy a vörheny csak azon orszägokban fordul elö, ahoi tehéntejet isznak. Japänban és Kinäban ahoi tehén tejet nem isznak, nem ismerik a vörhenyt. Difteria, tüdögyulladäs, torokgyulladäs és még több betegség, különösen a tuberkulózis a beteg tehenes-, fejö-, téjkezelo-, tejàrusitótól kerül a tejbe ; az ilyt n betegségben szenvedö embe-reket nem szabad alkalmazni, de az olyanokat sem, akiknél otthon a fenti betegségekben szenvedök vannak.
Végtìl megemlitendö, hogy tejbe egyéb tisztatlansàgok : »szenny« ke-rülhet. A szennytartalom a tejszürö jósàgàtól függ. Nem sorolom fei a ktìlonféle tejszüröket (szita, vattaszürö, fejökendö stb.), de fontos, hogy 1 liter tejben 10 niilligrammnàl több szenny ne legyen. A szenny a tej izét nagyon megvàltoztatja. A fo-gyasztó a szennyes tej izéhez any-nyira hozzà szokott, hogy éppen az ilyent tartja rendesnek, jónak. Érde-
kes Schlosmann kisérlete, aki teljesen tiszta tejet megizleltetett egyesekkel andkül, hogy azok a tej tiszta voltà-ról tudtak volna. Az illetök oda nyi-latkoztak, hogy a tejnek nincsen meg az igazi tejize ; de amint egy kis tràgyaszemcsét feloldott a tejben, az illetök egyhangulag elismerték, hogy most mär a tejnek meg van a rendes tejize.
A tejben kémiai mérgezo anya-gok is kepzodhetnek, melyek beteg-séget okoznak : ilycn a tirotoxin, mely frissen fejt tejben szàllitàs közben keletkezik. Iiyen tirotoxint talàl-tak tejkrémben, melyet nedves helyen egy volt mészàrszékben par óràn àt tartottak. E mérgezés a kolefàhoz ha-sonló tiinetekkel jar. Berlinben 1900-ban volt ez a tejmérgezés észlelheto. Ha a tej kissé romlott hussal kerül érintkezésbe, a husmérgezéshez ha-sonló betegséget okozhatja. Ellési bénulàsban beteg tehén tejében is van olyam méreg, mely a kolbäsz-mérgezéshez hasonló bajt okoz. A tejet csak olyan edényekben tartsuk, melyeket a tej — különösen a savanyu tej --- nem tàmadhat meg, mert kü-lömben a fém feloldódik és a tej undoritó izü iesz. Kerüljük a sàrga-és vörösrezes edényeket, a cinket és a vasat.
(Folytatjuk.)
»	- I IIIMIHI
ffasarnapi üzletzäräs.
Mint azt mär megirtuk, a nép-jóléti miniszter a munkàsvédelmi tör-vény 13. §-a aitai nyert felhatalma-zàsa alapjàn rendeletet adott ki (Uradni list 98. szämänak 312. sz. rendelete), mely szerint a kereskedelmi iizleteket vasàrnaponként egész napon ät zärva kell tartani, kivételt képez 1) ha ily napra orszà^os vagy heti väsär esik ; 2) karäesonyt megelözö vasàr-nap és ujév napjän. Ezen rendelkezés elöl mentesek/ 1) a kàvéhàzak, ven-déglok, szàllodàk, nyilvànos konyhàk és tejcsarnokok ; 2) cuKräszdäk; 3) dohäny- és 4) ujsàgàrudak ; 5) ha az üzlet hurcolkodik, (bar a rendelet B szakasza, mely vasàr- és ünnepna-pokra vonatkozik, erröl nem emléke-zik meg külön )
Tehàt ezen rendelet az üzletek zäräsät vasàr- és ünnepnapokon tény-leg elrendeli. Tortént ez pedig a munkàsvédelmi torvényre vaiò hivat-kozàssal, ami kissé pi!<àns izt ad, mert a rendelet 6. g-nak 2. kibekez-dése az ellenkezojére vali. Azt mondja ugyanis : „Ha a fenti kereskedök egy-harmada kovetelné, kik azon körzet-nek màs felekezetéhez tartoznak, ré-szükre a hét bàrmely màs napja is bevezethetö a vasàrnap helyett, ami-kor . .
Mint lätszik a rendelet inkàbb vallasi mnit munkàsvédelmi szem
pontból gyàrtatott. Ha nem igy volna, akkor a rendelet a niunkaidön kivül eloirnà azt, hogy a inunkàsuak heti egy napos pihenó jàr, melyet az üzlettulajdonos os/.t be akképperi, hogy az ùzletmenete kart ne szen-vedjen. Ha igy szólna a rendelkezés, akkor elhinnök, hogy azért készult s nem vallasi szempontból.
Vasärnapi üzletzäräs elrendelése azonban nemesak a kereskedökre jàr kärosodässal. Ezen rendelet kiadasa érinti a falusiakat is. Gazdakozonség a nyäri munkäja mellett nem szaiad-hat be bärmikor, rendesen vasàrnap szokta beväsärläsait eszközölni, ha ezen rendelkezés tényleg valóra vàlik, a gazdäk, közgazdasägi szempontból is kàjos, bizonyos munkaidöt veszi-tenek, ha munkanapjaikat költik be-väsärläsokra. Viszont vallasi szempontból seni lesz meg a hatàsa, mert falusiak annäi inkäbb nern fognak menni a templomba ha üzleti dolgai-kat elintézni netn tudjäk. A kereske-dökön äll most mär, hogy a fentidé-zett 6. § alapjän mindannyian egy rnäs napot kérjenek a jàràsi hatósàgtói, amikor az üzleteik zärva legyenek s ne vasàrnap, mikor a legtöbb forgal-mat csinàlhatjàk.
Közgazdasägi szakemberek s ne vaLàsi nézetek bevonàsaval kell az ily torvényeket alkotni. Mert ha adót kell fizetni, élni is kell amellett. *
Trztvo. Kereskedelem.
Btàgo - Àpu
LJULJANA: nov. 3. 100 kg. Pšenica —Buza Din. 400 -435 'Zito—Kozs » Ovesz—Zab » Kukorica	x
Proszö —Köles » Hajdina	»
» » Szenó—Széna »
>	» Graj—Bab csres. » » » zmèsan—vegyes bab
>	> Krumpli	» » > Len. sz. - Lenmag » » » Det. sz.—Lóherm. »
BENKO: nov. 3.
1 kg.	Ili
Péiias
' D
Pèxsezì
1 Dollar . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . I Kor. Praga 1 lira . !" . . Zürichben 100 Din 7 55 sfrk.
-3/5 -340 -335 330 300 75 580 - 430 120 690
II.
Biköv. Bika Tel ice i gÜszö (f 8-Krave ( «Tehén j S 5' Teoci Borju ) v Szvinyé— Sertès Mäszt l-a— Zsirl-a. Zmócsaj- Vaj , . Spè— Szalona Belice To j äs 1 drb.
prima
9 - II- 11-50 9 - 10 - 1150 6'- 8"-
12-— 13-50 19 22 , 325- 40-— 40-. 30- 34"—
kangarn in š e v j o t za v moške in ženske obleke, ter vsakovrstno manufaktur-no blago za
Čudovito nizke cene razpošilja veletrgovina
M. S t e r m e c k i, Celje
št. 335. Slovenija.
\
Kdo se zaveže, da vrne v roku 8 ^ dni ali plača Din >50 dobiti če ® veliko zbirko vzorcev (mustrov). ~ Ilustrovani cenik brezplačno ! Trgovci engros c-*ne !
POZOR! LOVCI! POZOR! 6DJE K11PUJETE~NATUG0DNIJI ?
Prepor čam Vam svoju i-ogaiu zalihu vsa-kovrstnog oružja, municije i svili lovačkih pot ebstina. Preskr ujem u vlastiitoj radionici iettino svakojaka pripadajuča popravljanja:
JOSIP STERNAD.puškar,
sudno zapriseženi stručnjak i procjenitelj, MARIBOR, Aleksandrova cesta 18.
Elofizetések és hirdetések „Mörszka Krajinàra" felvétetnek Erdössy Barnabas papir és jatékàru iizletében M. Sobotaban a róm. katholikus templom mellett.
MAGYAR NAPTÀRAKj
megérkeztek és k.iphatók.
I. HAHN, trg. s papirjemj MURSKA SOBOTA.
sgominala gasimi gg^aasais
po fai cèni !
[ i
1
i
Püconszke ciglence, zavolo mnkanya pre-
sziora, cigeo, steri de cd dnesz mao njkesznè do I nòvoga leta odpelani, odvajo pròli gotovomi plachili ! jezero cigla za zi'danye po 550 Din., jezero pokrivat- ^ jega (Falc) po 1400 Din.
134-6 ii«l
Hl^jill g8j