1ÖRSZKA KRAJINA
Vérsatvími, politicsiii i
MURAVIDÉK
kulturni tjédnlk.
Szhéfa vszákc nedelo.
Naprej piacallo eino leto: Dorná Din. 47. V rvünsztvo Din 68. V Ameriko Din. 7*.
Redhvisztvo i uprávnistvo v MArklsavei posta M. Sisbota. inseraH za □ c»n. 3 K. Pri veeskrát popüuit.
Vekivecsna pravica.
„ Rozsán n a n a t' i szín iu! BI a gos/ ■ hvlcni, ki /e prisao vu imeni goszpod-Lovom"! Tak kricsi ta vnozsina na pri-háianye Messiása. Národ z kmicov pokriti . v robsztvi, odkrije szrdcé i glász dá obcsütejnyi szvojeml vu szebi szkritomi, ár tak miszii, ka je tü on oszloboditel, steri je za nyegovo volo prisao, koga je te ne-beszki ocsa, od koga ti moudri tak vcsíjo, ka szo vszi národje nyegovi glihni szi-nouvje záto poszlao, naj sors lűdi puprávi, [naj krnico ober szrdc iádajoucso rs/zsené i szvekiosztso prineszé, meszto mráka, steri pokriva národ nyegov od prvoga jcsloveka hípa rnao prejk vecs jezér lejt pokolejnya, szint i cseri goszpodnove. — Z radosztjov vzeme gori toga prihájajou-csega; navdűsi sze za nyega, ár je on tiszti, steroga csáka, ki je obecsani ka príde; Ití potere obiászt krvizselcov; ki na nogé posztávi te v práhi lezsécse i britko te-zsene; ki gori pocimpra lübéznoszti, pravice i bratinsztva vekivecsno kralevsztvo nebeszko zse eti nazemli, gde nede vecs jiepriátela, nej veliki, nej máli — nego bodo vszi ednáki szinouvje ocsé ednoga, ki je vu nebészaj. Pravica, stero szo od nigda mao teliki iszkali; za stere volo je teliko krvi preteklo; za stere volo je teliko nedúzsni aüs preidti moglo; za stero, csi, je glih zse dosztakrát vkanyenoszti britek szád zadoubílo lüdsztvo troustajoucse — dönok sze nehejnya vűpati; ár sze trousta ka nej szamo príde ednouk, nego je zse tüdi med nyimi.
Oh tí lüdsztvo ! Ti naivno szívorjejnye! Szlamé ogen kázses navékse vszigdár, [steri z veikim plámnom gori, ali hitro [miné. Hitro sze navdüsi ali tém hitre] padno gráta szrdcé tvoje. Koga dnesz : pozdrávías, vütro ga zse znás ospotati; za i koga sze dnesz navdüsis, vütro ga znás zavrcsti. Nehodis po szvoji nogáj, ne : vodis sze po razinetom previdejnyi, nego po náklanosztaj, po tebi tá vrzsenoj idei gnáno sze zsenés eszi i tá brezi gvüsnoga, [vöödlocsenoga dia tak, kak te oni, steri Ite na szvoje haszke nücajo, — eszi ali tá I za szébe bougse vidijo obracsati. Moucs oni, ki z krvi i znoja tvojega zsivéjo po-1 trejti scsés i dönok te oni obrácsajo pouieg szvoje vouie tamtá, kak tou nyim pravej pride. Od nigda mao szo zadoszta jálno znali voditi ti zsmozsni sors oni, ki szvoje cíle po nyíh bloudnoszti szpelávajo vszigdár; Ki pod obrázom lüdi pravice, szvojo potrdjávajo. Ki nedopüsztijo naj i ti dobiš szunca toploucso, nego te tak vodijo, da jo tí szam vkraj odvrnés od szébe. Naj Messiása, steroga dnesz z velkov navdü-sevnosztjov pozdrávías, ki nyihove sze-bicsne cíle, gnűszne nágibe namejni za tvoje dobrobodoucsnoszti volo prekrátiti, - ti szamo odsztranis od szébe, odürno ga zavrzses i kricsís: „Rázpi ga"!
i da tí szamou zakápas vmorjeno pravico; gda tí velikoga Pétka zsalosztno trbíno drzsis — ouzdalecs te gledécsi i oszmehávajoucsi, z düsevnov zadovol-nosztjov glédajo pravice pokopáiiscse, giaszno nazvesztsávajoucsi: „Lüdsztva rejcs je Bozsa rejcs"! Veszéli szo, ka je ona preprávlena i vu grob zakopana. Ne-vej, niti szi nemiszli ni eden zsnyíh, ka za trétji dén gori sztáne!
Od nigdarnao iscsejo lüdjé pravico, od nigda rnao jo zakápajo, aii ni edni ne-prídejo k cili. Ti iszkajoucsi jo nenáidejo, ti ovi jo prepraviti nemorejo, ár sze li znouva i znouva obüdí. Keliko krvi je zse preteklo; keliko országov, národov za nyé volo prejslo; keliko mantrnikov nasztanolo i na mágli preprávleno; — vszáko leto sze znouva i znouva Velki Pétek i Vüzem szvetí i pravica, zadovolnoszt dönok nep-ride. Komaj pod nisternimi lejtmi, gda je cejli szvejt pravico, zadovolnoszt, lűdi dobro-bodoucsnoszt iszkao, — po vnogom krvi prelejányi jeli jo je doszégno? Jeli je bratinsztva zsitek nasztávleni ? Jeli jeszte gder na veiikom etom szvejti edem málicski kout, gde zadovolnoszt láda? Jeli te oszlobod-jeni z isztinom vzsíva právo szlobodscsino? Jeli sze neloucsijo lüdjé na jezik i národ-noszti gledoucs bole, kak prvle? Jeli ti szlabejsi gllhne pravice vzsivajo z tirni zmozsnimi? Gde je brntinsztve? Lübéz-noszt? lsitinszka mednárodnoszt? Vsze je tak posztávieno pred nász — ka je sors lűdi nej poprávleni, nego pokvarjeni. Te obládajoucsi trepecse od sztráha vu vno-zsine rozsjá szénci, od toga obládanoga, v práh siklácsenoga z mrtvi sztanejnya. Vüzemszki, gorsztanejnya, oszlobodjejnya szvétek sze nyemi vu cejloj groznoszti pred duhovnimi ocsmí motajoucs szkazsüje. Nouve zvejde netroustajo i tüdi neprine-széjo i nedájo právo" zadovolnoga po-szvejta národi i ner - o krnice, stera láda ober národa zt; j - ezero dügi lejt.
Kak mámo ta< szvt.. isevüzemszke szvetke? Tak kak zse od jezero lejt mao: z vCipanyem, z troustoin, ka príde oszlobodjejnya, prevídejnya prcrazinejnya zláto vrejrnen, stero razzsené mrák szrdcá dűse nase pokrívajotscsega i prineszé nam to zselno szveklosztso i pravico, za stero s<e bojűje národ cslovecsanszki zse od zíbeli mao i stero nam nazvesztsáva szvéti návuk, ki je pravica i isztinoszt — stera csi sze glih dosztakrát v grob dene — ne-osztáne vu nyem, nego znouva i znouva gori sztáne i zsivé navekeü
Az örök igazság.
Hozsánna! Áldott legyen a ki jött az Urnák nevébenl E szavakkal üdvözli a nagy sokaság Jézust Jeruzsálembe való bevonulás alkalmából. A lelki sötétségben és rabságban sínylődő nép kinyiivánitja szive keserűségét s egyúttal örömének ad kifejezést, mert ezentúl megvan győződve,
Cejna cn edno numero: na 4 sztráni Din. 1— na 6 sztráni Din. t'5» Rokopise! sz3 na vrnájo.
hogy itt van a szabadító; elhiszi, hogy az ő kedvéért jött, hogy a mennyei szent atyja, a kiről a bölcsck azt tanítják, miszerint ő előtte mindnyájan egynnlőek vagyunk: — őt azért küldötte hogy a nép sorsán segítsen; hogy a sötétséget, mely a lelkeket elborítja, világossággal töltse be és meghozza az emberek azon jogát és igazságát, a mely mint embert, mindenkit megillet s a melyet a z emberek sok ezer esztendő óta hiába keresnek. Nagy lelkesedéssel fogadják az érkezőt, mert megvannak győződve, hogy megtöri a kény-uralom hatalmát és talpra áliitja, felemeli mindazokat a kik ártatlanul elnyomva, elhagyottan a porban és tudatlanságban sínylődnek. Felépiti majd a szeretet, a testvériség és az igazság szent országát s nem lesz többé sem elnyomó, sem pedig elnyomatt, hanem egyenlőek lesznek mindnyájan, mint egy atyának egyforma gyermekei. Az igazság, a melyet ősidők-tői fogva keresi az emberiség, a mely miatt már annyi vér folyt, mely miatt már annyi ártatlan élet veszett ei és vérzett martir módon, mely annyi ccalódést hozott a reménykedő emberiségnek s a melynek eljövetelét nem csak reményien! kell már többé, mert az már itt van közöttünk — valósággal meg is erkezett.
Oh te nép! Te Istenadta naiv nép! Szalmatüzet mutatsz többnyire mindig, mely a mily nagy lánggal ég, ép oly himar el is tünnik. Hamar tudsz lelkesedni, de gyorian feledni. Akit ma felma-gasziaisz és az egekig emeled, hoínap már megveted s a porba taszítod. Netn a saját lábadon jársz; nem vezérel okos belátás, előre meggondoltság, hanem felkorbácsolt indulatok, oda vetett haszontalan ideák által hajtatva, semi kitűzött cél nélkül ide oda forgatva azok által épen, a kiktől szabadulni szeretnél, kik a te verejtékedbői táplálkozva, önző hajlamaikkal ugy irányítják életsorsodat, hogy akaratod ellenére is oda adod magadat eszközül és készséggel alázatosan szolgálod őket. ősidőktől fogva ugy irányítottak, hogy az igazság színe alatt mindig az ő önző céljaikat mozdították csak elő, ugy vezettek, hogy a Messiást, kinek ma hozsánát énekelsz holnap a keresztre fogod feszíteni!
És a midőn te magad segitesz sirt ásni a megölt igazság eltakaritásához, a midőn Nagy Péntek szomorú halotti tóron keseregsz — ők ördögi kárörvendezéssel kacagva nézik az igazság temetését, hivatkozván rád: rA népszava, az Isten szava" ! Örülvén az eredménynek, az igazság eltemetésének, persze nem gondolva azt, hogy harmadnapra fel fog támadni!
Ősidőktől fogva keresik az emberek az igaz§ágot, ugyan attól fogva többször ei eltemetni, elnyomni próbálják, azonban célját egyik fél sem érheti el. A keresők nem találják meg, — az elnyomók pedig
megsemmisiteni nem birják, mert újra fel feltámad. Mennyi vér folyt, már miatta, hány ország dőlt romba, hány nemzet ment tönkre, megsemmisült, hány áríatian vértanú veszett el, minden evben újra és újra ünnepelünk Nagypénteket Húsvétot és az igazság, a megelégedés mégsem jön el hozzánk!
Alig múlt néhány év, hogy az egész világ kereste az igazságot, a megelége dést, a népjólétet — és a sok vérontás után megtalálta-e azt? Váljon megtalálta-e a testvériséget? Talá'ni e az egész földön egy kis darabkát a hol megelédedés van ? Váljon a felszabadított élvezi-e a szabadság áldását? Nem-e van nagy ür az egyes népek és nyelvek kőzött? Valjón a gyengébbek élvezik-e ugyan azt az igazságot és előnyöket, mint a hatalmasak? Hol a testvériség? Szeretet? Igazi nemzet közösség? Mind ugy áll előttünk, hogy a népek sorsa nem hogy megjavitatott volna, hanem igazán elrontotta. A győző fegyvereinek hatalmas árnyékában remegve le- j si a legyőzött esetleges feltámadását és fél tőle. A húsvéti feltámadás, a szabadulás ünnepe, teljes rettenetességben szemei előtt lebeg, Az újonnan keletkezett csiiia-gok nem Ígérnek semmit, biztonságot, megelégedést nem biztosítanak, nem képesek eloszlatni az emberiség felett lebegő több ezer éves nehéz sötétséget.
Hogyan ünnepeljük tehát a feltámadás, a húsvét ünnepét? Ugy mint már ezer év óta bizalommal, reménnyel, hogy eljön a szabadulás, a megértés, a belátás arany ideje, a mely elosztja, megsemmisíti a lelkekre nehezedő fojtó söiétséget és meghozza a kivánt igazságot, a melyért oly régóta, a bölcsőtől fogva küzd az emberiség s a melyet hirdeti Jézusnak szent tanítása, mint örök igazságot, mely ha időnkint bár sirba tétetik, nem marad benne, hanem újra és újra feltámad és élni fog örökké!
Cstite „Mőrszko Krajino".
Választások után.
Vagy mit nyertünk és mit vesztettünk ,'i választás után.
A képviselő válastások sincsenek a nélkül, mint a hogy nem születik s nem hal meg emberi lélek, hogy egyeseknek hassna, másoknak kára ne származhasson belőle. A pártérdek mindenre képes, ha ketl bizonyos áldozatokra is. Legtöbb esetben azon a sok Ígérgetésből, vagv csak igéigéret marad, vagy még a levegőből i elvesznek, illetve bizonyos közszükségleti és közgazdasági érdekű dolgoknak az elhanyagolását ü/ik. De a választás után nem ez a fő dolog.
Tehát vannak hasznok is, meg károk is a a választásokból kifolyólag. Nézzük most -már azokat.
Nem lehetne emberi tény, törvény vagy bármi, a melyik az egyik vallás felekezetnek előnyöket biztosítaná a másik vallás rovására. Nem lehet erő, mely egy vallás szaoad gyakorlatát akadályozhatná, vagy egyeseket a mai korban — attól, — ha erőszakkal is — leteríthetné. — Minden egyénnek vallása az ö szent meggyőződése, amelyet tisztelni és becsülni még a törvénynek is kötelessége. Láttuk mégis az utóbbi időben, hogy ha nem is közvetlenül, de közvetve, törvényes ut kikerülésévet nem tudom milyen »céllal", de akadályozni merészelték. Ez abszurdnm volt a hatóságoktól, hogy melyiktől azt tudjuk, de vonatkoztassa magára minden forum, mert mindenkire ráfér.
Itt tulajdonkép a határmenti reformátusokról volna szó, a kik nem tudni miért uem mehettek eddig át saját gyülekezeti temp'omukba vallási kötelességüknek eleget tehetni. Nem mehettek eddig, ehhez egy választás kellett, mert ennek megengedését, mint kortesfogást íelhasznál-nálhatták. Pedig az illetők legkevésbbé tehetnek arról, hogy a határvonal nem 4—5 km.-rel idébb vagy odébb lett megcsinálva s épp ezért őket vallási gyakorlatukban akadályozni joga senkinek sincsen.
Na de a választás ideje ezt is megadta nekik. Ma már, ha bár nagyon megszorítva is, de átmehetnek Magyarországban lévő templomukba az Istent imádni. Ki járta hi az erre való eflge-délyt?, nem kutatjuk, a fődolog, hogy megvan. De a választásnak nagy szerepe van benne.
A sok Ígérgetés mellett azonban mégis elvettek a meglevőkből.
Közgazdasági szempontból nézve, a felsővi-déknek pláne nagy érdeke, hogy a meglévő egyedüli vasutunk, a beállított menetrend szerint pontosan működjék. A felsővidéki kereskedő bevásárol azon ár szerint, a mint azt vasúti fuvarral kikalkulálta. De ha rakódni akar, niocs vonat«.
Fogad lovas fuvarokat s ez megdrágítja az árut Most már máskor kell, hogy olcsóbban vegyen mertm eglehet ugyanígy jár ismét, tehát mint rizikóvá kell, hogy számoljon Ugy-e igy csak a kisgaz dának kell ráfizetnie, mert a kereskedő azért ke reskedik. hogv nyerjen, tehát ennyivel olcsóbban is veszi. Hát nem-e lehetne még egy ily rozoga mo/donyt ide hozni, mit ez, s még az eggyik pi henne, addig a másik mégis mehetne? Ha már >Kö rmer.dig"(!) nem is megy, legalább Hodosig menjen rendesen. Nem hisszük, hogy az kortesfo gás lett volna s ezért ment rendesen a választ« sokig, most pedig, hogy azok elmúllak, még a rendetlenséget, sincs ki ellenőrizné s ellene szót emelne.
Tehát haszon is kár is, egyik a választások előtt, a másik pedig utána igazságtalanság és rendetlenség.
Ezen csak megrendszabályozás segíthet!
Raziícsnoszti.
Különfélék
Postiivanim nasim naprejplacsní\ kom i cstitelom res zéle yilzemszké szv ét ke zselej	\ ödávnik.
„Muravidék" igen t. előfizetőinek • és olvasóinak kellemes húsvéti iinnnéi kii i ki ván a	Kiadó.
Eljegjzés. Yratarits Linuska oki. óvónőt, ideiglenes bodonei-i taniiór.őt eljegyezte Bakő Károly strükóci taniió. — Kühár Jolánkát pu-eincról eljegyezte Skrabán Iván pucinci kereskedő. A menriyasszonyok közül az előbbi sógornője, "az utóbbi pedig leánya Kühár János pucinci vendéglősnek é.s birtokosnak, hol is a szép családi ünnepély, imponzáns keretek között március hő 28-án folyt le.
Ljudi kateri mislijo vejo, da negovana,
j zdrava koža pospešuje zdravje in naredi pre pre-hlajenjem manj občutljivo. Za pravo telesno ne-; govanje so preiskusena čes 25 let priijubljena prava negovanje lepote: lekarnarja Feiler; Eiza-obrazna in kožo obvaruječa pomada (2 lonCFa s pakovaniem in poštnino 25 dinarjev): Elza-lilijno-mležno milo (4 kosi s pakovanjem in poštnino 35 dinarjev); najmočnejša Elza-kolonska voda 15 dinarjev; Elza-voda za usta 12 dinarjev; Elza-lilijno mleko 6 dinarjev in drugi Elza-preparati ispolnijo vsi svojo dolžnost! Adreirati: EUQEN V. FELLEiK, lekarnar STUBICA DONJA Elzatrg št. 305. Hrvatsko.
PODLISZTEK.
Dobro szprávlena zavetina.
Qodina petrovszki farar pozovéjo Krenusz plébánusa i Berketa krízsevszkoga farara v Sala-mence k vancarli most kostávat i szpunyávat. Tej trijé jágerszki priátelje szo sze pouleg pozványa pri Macskoszkom gáji na Küstanovszkoj ceszti vküp priesakali.
Qyajali do po Macskovszkom, Dankonvszkom, Pecsörovszkom határi (te je escse szlobodna bila gyaja) i do vécsara pridejo v Salamenszki vreh k Qodinovoj vancarií i most szpuníjo. V Macs-kouvei na Bagárovotn ogradi je vcsaszi szpadno edem závec, na stero —- vö pride glédat sztári Bagár i právijo vu szebi: »Sto vrág pa tak rano eti dügnyári" ? „Ahá! oni szo goszp. boter" eresé Berketi! Csi szo gder eti szpáli, ka szo tak rano tü? „Dnesz de szrecsa« odgovori Krenus, da je te prvi szpadno. „Nej vszigdár" odgovori Godina. Po Krejnuszovom cehmestrí szo závca naprej poszlali vancarci naj ga szpráví, kak ga nájbole zná, oni do do trétje, strte vöre tam. Céhmester sze je obrno i ide nazáj pred jágre, tecsasz do zse gvüsno vecs meli.
Jágri gyajajo doj po macskoszkom, dan-kouszkom, doj do cárovoga mlina, tam náj lezsi prej potoka pridejo i vö po cárovoj bükonyi nad Qorenszkoga v Pecsörovszki határ, odnuh prouti královszkomi, po Salamenszkom obrsnyeki i lipji v grube i tak k vaacarii. Tak je bio plán vö-naprávUni.
Kak szo pri Cárovom mlini prejk potoka sli, sze je Cár zsnyí sengáro: „Ejnye dobra gosz-poda, pa prázne turbe noszite" ? Od znoutra sze je pa radüvao, da bi bár nika nej sztrejlili, kamesi nedo tü sze hodili po gyaji, ár je on tüdi gyágyer bio i nej je rad glódao, csi daiejsnyi zosztrejlajo vö závce.
Na tou Berket, kí szo z Cárom v botríni bili odgovorijo: »Moj Cárov boter szo zse tii vsze závce vözoszfrejlali i csi je gder erese eden osztao, tiszti je zse tak divji, da vcsaszi, kak stoj v határ sztoupi v pekel odbezsi i od tisztec na sztrejga jágra" »Dobra goszpoda i goszp. boter, prvle, kak te dale sli, hodte malo k mojoj kiejti koustajte moj most, táksega szte escse nej pili z letosnyega pouva«. Tou bi pa on záto rad bio, morebidti sze zamoesajo i tém menye sztrlíio. »Zahválimo lepou boter, eto pout tou nemremo vcsiniti, záto, ka je escse prerano, deszét vöra i tá pa tá moremo prídti, liki drügotics, gda mo pá tü gyajaii, te kostamo, vino — znábidii vcsaszi vütro nazáj etisze pridemo Cár szi je na enkraj potégno nousz, miszlivszi szi vszebi, te pa escse drügoucs tüdi na moje závce scséte prídti i jálno odgovori: „Tou zse znam ka nazáj nedte eti sze sli. nego p<> drűgom kráji, gde vecs divjá-csine naidete; ali gori po poznanoszkom i pro-szécskom douli, ali pa prek po vanecskom, do-linszkom határi nad kosoráz". Most bi nyim szrdcá dao, ali za závce bi nyerni zsao biiou. Vsze dugonej ie céhmester zse nazáj prisao i csüdüvao sze je, ka escse nika nemajo. »Forgos Máter« Ferko vsze szi nam szrecso odneszao. Malo závcov szmo naisii i tiszti szo vszi, kak sálovesarje guesíjo: jodkurtamigali«. Komaj ideta
edno malo . . . sztepé sze bogme eden na ednoj orátnici i fejszt poteguje, sztári get vetio vzeme i právi: „csi szi testamentoma nejnarédo, vec9 ga nebosmeo csasza réditi«, düne i závec sze vtégne. No Ferko gori ga vzemi, jeli szem nej pravo, ka szi ti szrecso szebov odneszao. Szprávi baba závca? „Vsze de krédi dokecs tá pridemo« odgovori Ferko.
Nihájmo iái're, negrouzsajmo ii vu mestriü pogiednimo v kunyo k vancarci. Ona ie závca escse nigdár nej vidla szprávlati, nejpa ka bi ga znála szpravíti — nájmre, dobro ga szpraviti? Nej je znála jeli ga v zelii szkűJia, ali ga pa szpecsé? zdaj nyej je na pamet prišlo, ka gda je zadeklinsztva v Böltinci pri Szedlákojci szlüzsila, kak szo tam mláde prászce pekli i kak ie tiszto fájno meszou bilou, nájbougse de ga tak szpecsti. Kak do goszpoda radi jeli i trűszkali práscsajoucso kouzso! Szedlákojca szo ttidi vszigdár pravli; ka je pri praszelini nájbougsa kouz.sa. Hitro tak za-ktíri, vodou dene szegrejvat, nai vré i doj ga popári, koszminye doj posztrüzse, v mrzloj vodi ga zaperé, bléka vövrzse, drobovino (getra, szrdcé, zsaloudec zouszeb ocvré) — vgoubec eden kamen dene, steroga gda sze szpecsé vövxeme, naj gou-bec odprejti osztáne i na nyíga meszto prvle, kak ga na szto prineszé, edno tnálo zslico dene, i sterov do szi mozgé zgláv^- vö grabili; öcsi tüdi notri nyá, vüha vküpprikapcsi i gori podszloni, od zvűna i od znoutra ga z masztjouv dobro na-mázse, oszolí ga i v tepszii ga v pécs pecst dene. Z velkov pazkov, nai nyej nezgorí, ga vocs-krát obrácsa, masztí i tak ga pecsé.
(Nadaljávanye pride.)


Fiiszár Sándor
sálovszkii taniíó 64 éves korában, f. hő 26-án hosszabb betegeskedés után, a M. Sobotai kórházban elhalt. Gyengeségét, betegségét ismerni nem akarva, csak munkálkodott hivatalában egész a kimerüléséig, mignem a rideg halál elszólította ama népnevelő munkájától, melynek egy igazi mintaképe volt. !la el is köitöiöit tanítványai, ismerősei és tisztelői köréből, emléke közöttük élni fog, mert méltó reá. Gyermekei és nagyszámú rokonsága gyászolják. Hült teteme, nagy részvét mellett a M. Sobotai sírkertben f. hó 28-án helyeztetett örök nyugalomra. Béke hamvaira!
Lopások. Kovács Lajos adrijanci-í gazdálkodó éléskamrájából ismeretlen tettesek elloptak 7500 kor. értékű élelmiszert és vásznat. A tetteseket nyomozzák.
Sjedinjene krečane d. d. Zagreb, Bogo vičeva ulica 3. proizvadja u svojim modernim krečanama (vapnenicarne) prima bijeli kreč (vapno.) Mjesečna produkcija 150 v.'gona.
Tüzek. Kodila Anna Selo i lakos háza és gazdasági épületeinek nagyrésze összesen 60.000 kor. — Malacsics Ádám Bnkrácsi-i kikós szinte ily épületei pedig 160.000 kor. ériékben égtek le.
Betörés. Pecsaróeon Kodila Eva kamrájába négy ismeretlen tettes betört s elvittek belőle IO.ÓOO kor. értékű élelmiszert. Onnan ellátogattak Fújsz Józsefhez, hol is a gazda közülök egyet nyakon fogott. Ennek láttára a másik három tár.sa ipegfutamodütt, d o társuk megmentése végett vissza lövöldöztek hz udvarba, s egy lövés Fújsz Józsefet i fején találta mire az a zsákmányát elengedte. 'Tetteseket keresik Fújsz Józsefei pedig kezelés végett bevitték a M. Sobotai kórházba.
Figyelem! Mindazok, akik tánciskolába | óhajtanak járni, kérjük minél elóbb jelentkezzenek a Kemény féle kávéházban v/igv Jónás János divatátu üzletében VI. Sobota.
Kaptuk a következő levelet: Tisztelt szerkesztőség és e. lap olvasói! Mint haza szerető katonák, akik szolgálatban vannak a Szarajevói íl, hadtest parancsnokságnál, melegen ödvözlik a lap szerkesztőséget és kívánunk e lap olvasóinak , boldog és szerencsés húsvéti ünnepekét. Tisztelettel Mihoücs István kisszombati illetőségű. Szarajevó, 1923. március hó 20-án.
Zarocsrticü Vratarits Linusku zacsaszno Ibodonszko vucsíTeíco szi je za rocsó Bakó Károly tsztrukovszki vucsitel ; Kühár Jolánko Püconec pa Skrabán Iván trgovec z Püconec. Prva je so-[gorca ta drüga pa esi postüvanoga kresmára i kmeta Kühár Jánosa v Püconci, gde je i tiidi to llejpo iatnilijszko dugoványe imponzántuo sze márc. 28-ga godilo.
Vlom. V pecsarovske Kodila Eve klet szo j štirje neznani tol vaji ponocsi notri vdrli ;no szo od-fneszli za 10.000 kron vrednoszíi zsívisa. Od lécz t szo sli na dvorisese Fújsz Józsefa, gdá je te vért prijao ovi szo pa obejzsali. Da pa nai | toga edooga rešijo, szo szjrejiali nazáj vdvoriecse i eden süs je trufo Fujšza v glivo, n > stero je Imogao püszíiti uuivaja. Touvaje isesejo, Eujsza [szo pa prepeiali v spjtao v M. Soboto.
Magyar képviselő, dacára a magvarpárt [passzivitásának, négy lett megválasztva, de Szla-[voniában és Radics listáján. Névleg: Dombay i István, Salamon Balázs, Raffay Ferenc és Csapó [Mihály.
Törs^ka mirovna pogodba je escse Idnesz nej szklenjena, ár törki granicsno szpreine-initev zselejo na szvoj haszek, vu stero pa antant | zsmetno scsé notri itd.
Fegyveres rablók -— Sziszek mellett — L jelző lámpással megállítottak egy tehervonatot, [mire több felfegyverzett egyén lövöldözéssel elriasztotta a vonat személyzetét, ezek elmenekü-Ilése után pedig a kocsikat feltörték és árurako-mányát kirakták, de hirtelenében a menekült sze-í mélyzet által értesített és hamar megérkezett csendőrség megakadályozta.
Képviselőválasztás után a pártok kez-
idenek egymás közöli tárgyalni s a megegyezéshez legközelebb állanak Radics—Korošec—Spaho,mely fcsoportok fúziója 110 képviselőt számlálna. Ez [erős ellenzéke volna a 108 képv.-ből álló radikálisoknak s nem szülne mást, mint uj választások [kiírását a legrövidebb idő alatt.
Dr. Kraft István német páni képviselő [nyilatkozata alapján, a párt a magyarság érdekeit b képviselni fogja a parlamentben.
Po odebéranyí poszlancov sze razlicsne
partáji pogáiaio med szebov. Na poglihanye nái-vékso vövidejoye má Radics -Korošec -Spaho, steri bi iak z szvojimi 110-mi poszlancamí, pre veliko opozicijo meli prouti 108-mi radikalszkim poszlancom i bi tou nebi drügo poroudilo, kak volitve v krátkom vrejmeni.
Hribár királyi helytartót P a>ics miniszterelnök nem akarta fogadni kihallgatáson, mert a választások idején riem gatántálhatta Pasics biztonságát. Ljubljanában megtartani szándékolt gyü lésen vaíó részvételét. Tehát egy királyi helytartó is lehet kegyvesztett!
Kiviteli búzának a vámját leszállították 240 koronára 100 kg. ulán, az eddigi 600 kor.-ról.
Halálos itélet Marburgban. F. hó 26-án.
reggel 7 órakor az itélet alapián felakasztották Andrej Lichtenwallner 52 éves cipészt többszörös gyilkosságért. Ez vo;t háború ulán első kivégzés Szlovéniában.
Uj választások Szlovéniában ? Egyes verziók szerint a kormány Szlovéniában uj választásokat akar elrendelni, azon megokolással, hogy a klerikálisok és Radicsék mandátumaikot a leg-iervtísztikusabb agítációjdnak köszönheti, pláne Murán tul (Prekm.)
Trzsne eejne. Kereskedelmi árak.
1923. marc. 30.
Blágo — Áru.
100 kg. Pšenica—Buza ....	K	1800 —
» » Zsito—Rozs ...	>	1500 —
» » Ovesz—Zab.....	»	1500 —
» » Kukorca—Tengeri . . .	»	1400 —
» » Proszou—Köles . . .. •	>	1200-
> » Hajdijna—Hajdina . . .	>	1200 —
> > Oraoka—Bükköny . . .	>	2000 —
» » Otroubi (psen ) — Korpa (buza]	»	1150 —
* » Szenou—Széna . . . ,	>	1000 —
» » Graj—Bab.....	>	1800-—
» > Krumpise—Burgonya . .	>	600--
1 kg. Lenovo sz.
» » Detelcsno sz. » »
Gazdálkodás
7
Aprila
a legszeszélyesebb nónap, u i kor a gazda sokszor azt sem tudja, mikor fogjon, míh z kapjon. Legelébb a tavaszi vetését kell, hogy befejezze, ha azt a műit hónapban meg nem telte volna; aztán burgonyaültetés kerül sorra. Majd a csalamádé első részielét jutatjuk a földbe, hogy idejében legyen elegendő kiadós zöldeleségből. — Ha még nem ültettük volra meg, ugy a rét és a herefélék boronálását is hamarosan fejezzük be. Öszi vetések gyomlálása —- acatolása — szinte áprilisi tendő. — A répa- és borgonyakupacok földtakaróját a hőmérséklet szerint meg kell vékonyítani — lehúzni, hogy a tulmelegség ne okozzon rothadást. Ilyenkor az alamszobnán mái szűkén iár, ha 20 cm hosszú darabokra szecskázzuk igen sok szalmát takaríthatunk meg. — Fiatal baromfik gondozása a gazdasszony legfőbb teendője mostanában. — kerti munka ngyanaz, mint a múlt havi, de a jó gazdaasszonynak még eladói való palántája és télisalátája is van ilyenkor. — A korán fejlődő szőlő első permetezését is tanácsos már e hó végén eszközölni, különben a peronoszporával a sikeres küzdelmet nem tudjuk felvenni. De ha még nem szükséges a permetezés, á hozzávaló anyagok (gálíc, mész) szerzésének ideje mindenesetre elérkezett. — A méhe-ket csendes meleg időben okvetlen vizsgáljuk át. Az élelcmhiányos családon segíteni kel!; az anyátlant kész anyával anyásítur.k, vagv anyával egyesitünk. Hogy -hamarább kapjunk rajokat, vagy több mézet nyerjünk, serkentő etetést vezetünk be ugy. tlo£Y kéthetenkét adunk egy családra féldeciliter mézes vizet, melyet később egy egész deciliterre fokozzuk.
2 POSESTVA NA PRODAJ
8 ORALOV, od tega je 2 orala gozda, lep
sadonosnik, njive obsejane, hiša irt li'evi v dobrem stanju, z orodjem za Kr. 800 000 — Pismene a i i usímene a ponudbe na: M. ERTL. Sv. MARIETA na DRAV. POLJU ali na ERTL. VIČ ŠT. 12 , PRi LJUBLJANI. 6 ORALOV, od tega 4 orale njiv, obse-janih, pol orala debelega smrekovega iesa za posekati, 1 krava in gospodarsko orodje cena 7(>0 000 — Ponudbe na FRANZ ERTL, posestnik na DOBROVCIH, p. HOČE pri MARIBORU, ali na ERTL, VIČ ŠT. 12, pri LJUBLJANI.
» »
» > > > > » > »
» s » >
Bikovje Telice Krave Teoci Szvinyé Mászt I-a Zmoucsaj--Vaj Spej—Szalona Belice -Tojás
Lóhermag
-Bika -Üsző -Tehén Borjú -Sertés Zsirl-ő.
>
o
JÉ
3
!A
Fejneasi -
1 Dollár. . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
» 2-220-» 45-54-» 45-54-» 26-40-» 50-60-»90-105-» 180 » 140' » 150 5-
Pénz.
= Kj 340 - -= > 1200 = » —-52
PRÜA 5R EA LEPOTE! KATERA DR2E, KAR OBEČAJO!
že 23 let vseh dezalah preiskušena, hvaljena in priljubljena so prava Elza-lepoto pospešujoča
sredstva lekarna Feller. ELZA-OBRAZNA POMADA zanesljivo varstvo j proti solčnim pegam, solčni opeklini, lisam, hra-povi koži, ostrani zajedavce, ogrce, nabore in svakovrstne nečistosti kože. 2 velika porcelanasta lončka s pakovanjem in poštino 25 dinarjev. ELZA-L1LIJNO MLEČNO MILO najmilejše in najfinejša milo lepote! Ideal vseh mil I Popolnoma ; neškodljivo, se jako dobro peni in je milega finega duha 4 velike kose s pakovanjem poštnino 35 Din.
ELZA-POMADA ZA RAST LAS krepi kožo na glavi, zabran-juje, izpadanje, lomljenje, in cepljenje laspruht in prerano osivelost i t. d. 2 velika porcelanasta lončka s pakovanjem in poštnino 25 dinarjev. En pokus zadostuje, da tudi vi rečete:
TO JE ONO PRAVO
Iščete v vseh poslovnicah samo prave Elsa-preparate od lekarja Feller.
Na vse gornje cene se računa za	sedaj Se 5 percentov doplatka.
Naročilna pi3ma adresirati na	EUGEN
V. FELLER lekarnar, STUBICA	DONJA
Elzatrg št. 305. Hrvatsko.	21—7.
Géptulajdonosoknak 1
Mindennemű manométereket (fosz-mérők) hatósági felelőséggel javit, kipróbál; öreg íeszmérők ujjal való kicserélését jutányosán eszközli. Ugyanott cséplőgép és motorkerékpár eladó.
FRJTZ ISTVÁN, mechanikus. DOLNJA LENDAVA, 212. h.-szám.
NÉOY KÖZÉP ISKOLÁT VÉGZETT ÜGYES F 1U FELVÉTETIK TANULÓNAK A „PREK-MURSaA TINKAR NA" BAN.
r
a
amerikanszki
S
Pr« f i inas,ni
za s i v a nye sze dobijo za Prelunurje szamo v trgovini
BRATA BRUMEN,
MURSKA SOBOTA,	pouleg birovije,
v Dolnji Lendavi pa pri
Bedič in Kac.
Dobijo sze tiidi Singer iglé, oli, konci, nado-mesztilni deli itd. (Za sivanye masini za szaboule, sujsztre i za familijo.)
Odávle sze na ráte (24 mesecov).
Singer šivalni masini Bourne & Co. New-York.
4—10
Nájbogsi
Portland cement! Steinkoi Vogelje Drva Szeno
dobite fái pri
Czipoth Viktor
trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 49—í
13-12
Kraljevski
Holandski Lfoyd
Redni poštni brzo-parniki od
Amsterdama i Cherbourga za Južno A M ERIKO Rio de Janatro, I Santos, M on te- I
videói Buenos i. ,. i Aires.	|
Vse potrebna pojasnila daje:
KRALJEVSKI HOLANDSKI LIOYD j
s
Glavni zastopnik za Jugoslavijo:
Jugoslavenska banka d. d.
ZAGREB, B-Cesta 33. Brzojavni naslov: Reailoyd, Zttgreb. Telefon: 24—65.
M a v e i k o N a málo!
Meszou, spej, mászt
i vszáke vrszte kolbászé dobite po dnévnoj cejni vu znouva odprejtoj mesznici v hoteli
BENKO JÓZSEF Murska Sobota.
Pridtei sz-probajte, zadovolnite!
Po dnévnoj cejni kupujem szvinyé, teoce i máro.
Napi árért veszek sertést, borjut és marhát.
Nagyban!	Kicsinyben!
Hust, szaíonát, zsírt
és minden fajta kolbászt napi áron kaphat az újra megnyílt mészárszékemben a (szálloda udvarán)
BENKÓ JÓZSEF Murska Sobota.
I Jöjjön próbálja meg, meg lesz elégedve I
Proda se gostilna z mesarijo in trgovino mešanega biaga štiremi orali zemlje, ter mlin na ŠAVN1CI na tri tečaje ecl-noin oralom zemlje, proda se zavoljo selitve, vprašati pri MATIJA KOLER gostilna ČREŠNJEVCl Gornja Radgona.

i
8-13
glászi.
Bpivee j* Konrád Donko pou- w leg Turkove ostrije v M. Soboii. — Vödela zsenszke kite, csi pri ■ neszéte viaszé, vsze po nájfalejsoj cejni
12
¥5psi» ü
Pavel Fíiszár pouleg Turkove ostariie v M. Soboti. Poprávla vöre po nájménsoj cejni, pa tiidi odávle batríje za 'ektricsne latnpase.
Építkezők figyelmébe.
Két vasrácsos ablaktok külső belső betivegezett ablakszárnyakkal és zsalugáterrel s 3 erős ajtó, valamint egyébb ingóságok eladók. Dr. Czifrák Jánosnál, Murska Sobota.
Franc Nóvák zidarski podjetnik M. Sobota Kolodvorska ulica.
Rijsa (rajziva) naj bole moderne plame za nouve rambe, nevadne hiše, ville, kapele in dale, po naj nisišoj dnevnoj ceni. — Nadale napravi proračune (költségvetés) od sej stavbeni del. 51—5
•'■%• —_ vi• * ..-.I/.*
JÍA-T««-	»
CUNARD LINE
Najhitreji parobrodi sveta. Izravni potniški tovarni in ekspres promet od
Hamburga in Cherbourga
za Ameriko in Kanado
4 dimniki, 5l/2 dni. Lastne kabine za potnike III. razreda. Potnike sprejmajo izkušeni uradniki do luke vkrcanja, tukaj in med potjo nudijo v vsakem pogledu dragovoljno vsako pomoč. Pojasnila daje: Cunard Line.
Glavno zastopstvo za Jugoslavijo: Jugoslovanska banka d. d. Zagreb Glavno zastopstvo za Slovenijo: LJUBLJANA, Kolodvorska ulica 26. Brzojavni naslov: „Cunard" LJUBLJANA.
O Murski vSoboti.
V nedeljo i. április popoldne ob 3. uri in zvečar ob 8. uri:
VALOVI ŽIVOTA 1 LJUBAVI
DES LEBENS UND DER L1EBE WELLEN
drama u 6 činova. U glavnoj ulozi: FERN ANDRA. u—in
VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, 1. prostor 20 K, II. prostor 8 K.
{^Lastnik kina GUSTAV DITTRlCH^j
Előfizetések és hirdetések a Prekmurska tiskarnában is felvételnek.
NAJVEKŠI FABR1SK1 MAGAC1N ŠTOFOVA HLAČE VINE (HOSENZEUG) PLATNA, ZEFIRA IN SEFELE DRÜGE M A N I F A K T U R N E ROBE	ORIGINALNE FABRItKE CENE S 5-A-M-O N-A D-E-B-E.-L - 0 | LIBERTÁS D. D.
	ZAGREB, ZRINJ5KI TR6 BR. 15. 1
rvi^^imWBifaSmsP-^ ifi 'invi™' rrTTii rnw	
7:	n i z	~
- u	g o <	<-
i" >	-g c. >	VU
iS	"S « g	^
£ u1, Z c
itL 52	o . "H	-l—i
LL 4J i> JL-
S - > Q o _ O
C X
<U
rt
M J*
- a
te vu
.i: 'S! v. -a <v
a > ^ E
JS	* Š 3 -s
N O) ^
«5	JI L, t!
M
ÍL
E	^	53	4»'
cj	<	S	j:
s;	c	n •
en	rt Z	C	U i)
■r	<	~	w t
tu	S > s	S i