Poštnina plaSana v gotovini. f sr
KA KRAJINA
Fórsztveni, politiconi i kulturni tjédnik.
MURAVIDEK
Gazdasàgi, politikai és kulturälis hetilap.
Lèt. IH. Evf.
Märkisevci, lg24, Julius 8.
Broj 27. Szàm.
Vecs previdnoszti.
Dosztakràt sze na zaosztà-nyenoszti drugi narodov csüüü-jemo radi, je marno za nekulturne. Nasa preszvecsenoszt je ne vtajiva, ali vszigdär dönok neszmèmo ospotävati zavolo màli zamüdkov drüge té, gda sze mi pri szvojoj ze zadobìenoj kulturi stabilizèrati scsémo, né dabi jo povzdignoti, širiti i za vékso osznovati sze triidili.
Kulturni, civilizèrani nàrod je nè szamo lüdsztvo ki znä pi-szati i csteti, sze znà oblécsti i nè klati. To je szamo vu szebi nè zadosztno. Nè je zadosztno tiidi i tò csi zivémo z ocsäkov recsjòv: „Kak je bilò za ocsé, tak naj bò za materé," nego da to sztàro dugovànye za bógse osznàvlamo, da dr'zi'mo sztopàj z vrèmena potrèbov i zgràbirno vszàko dàno priliko ki nam mà i more bidti na pomócs v kultur-nom naprèdki,
Ràvno tà bolezen je pa mednami. Szejati, orati esese tak kak szo oesäki delali, brez vszè kuitorni szredsztey i näprav živeti kak doszèmao. Ka bi näsz v kultore véksi nivó po vzdignoti, dalò nam nè trbe, csirävno bi näsz neposzrèdno nè, nego poszrédno edno malenkoszt kostalo té, gda ràvno sz-tem poszrednim placsilom drüge krajine dàno priliko goriponilcavsi lüdje v'zivajo to hasznovitoszt.
Priliko da tò opiszati szmo prisziijeni, nasz vecs okolnuszti primore. Ka szamo edno obširno povèmo naj nam szlu zi za péido : drzàvni proraesun je za cèlo dr'zä-vi i po nyem navr'zeno däeso moremo plàcsali csi kaj ali nikà dobimo odnyé nazäj za blagor lüd-sztva. I dönok tò prerazmeti je tak tesko ? Nevèmo zakaj je to ka na prilika je minisztersztvo povolno dati nisternim obesinam vszàkodnévno dosztävlanye poste, pa nasi zupàni nesesejo tó dovoliti té, gda rävno z tiszti, tiidi z nasi däcsedinärov v Ljubljani, Sarajevi itd. je té minister ràdió-telegraficsne näprave dovolo. Z nasi pènez tam ràdio posztàje, z nasi pènez pa tü i za näsz, za nase napredüvanye nes-csemo vszàkodnévno dosztävlanye poste !
Nè vecs pa nè menye bi nasz kostalo, pa szmo dönok szami szebi neprijätelje. To szmo
pa szamo za példo prineszli gori, täksi dugoväny pa esese doszta màmo. Szvojim nevòlam szmo dosztakrat, né szamo v kulturno nego tiidi v vérsztve-nom dugovänyi, szami krivci.
Trbè vecs previdnoszti i szamo-sztojnoga premislàvanya niòcsi, bóde nam v napredüvanyi taki poznäno. Nevèmo gdé i gda, ka de nam potrebno za naprèdek i obsztoja szredsztvo.
Nasa živina i trztvo rz-nyov.
V zädnyem broji našega Hszta szmo prineszli dopisz od velerinärsz-koga referenta szrezkoga poglavarsztva, ki je vszebiivao poziv na nase kmete naj bi szi z szvojov lèpov !zivinov tao vzéli na vzornom velkom szenyi v Ljubljani (mintaväsär) ki de od 15. do 25 auguszta obdrzäna.
Ka je nasa 'živina — tak lèko povàmo — v cèloj Jugoszläviji näj-lepse, je vecs kak gvüsno. Dönok pa ka je trgovina tr'zno konkurenesno nè tak razvita, tö je da nedoszégnemo tiszte céne kak v drügi krajinaj za bo'znéso, moremo vzrok v tam iszkati, k8 nemarno društev ne szamo ka za 'živinorejo nè, nego nikaksega vérszt-venoga društva tüdi nè. Tä društva szo v prvoj vrszti pozväna zatö, ka povzdignejo 'živine näjbogso fajto, po-morejo szpoznati kvaliteto z mnozinov trszcov. Är pa mi taksi društev nemarno nam tr'ztveni obraesäj za näsz zaszpäni, mrtev.
K dopiszi dosztojno bi mogli potrditi vä!znoszt i potrebo poziva, da je nämen szamo za näsz dober i cil resz-niesen. Mogli bi pokäzati cèlomi szvèti, är pridejo rèszan — szkoro da — z
cèioga szvetä lUdjé na Ljubljanszko veleszenye, ka mi mämo 'živino i tö neprimerno doszta, szamo nam trbè rédno cèno dati zanyó da mo imeli escse vékso volò za póvanye, krmlanyé, kak pa ze doszèmao.
Tü pa moremo zagotoviti edno isztino. 'Živinoreja je v haszek ne szamo kmeti, nego i tüdi drzävi. Csi je ze znäno, ka täksi društev nemarno, obesine szo pa pri szvojem mälom obszègi neprémicsne za täkse dugo-vänye, bi za té obesni interess drzäve pomòcs z-osztäti nè szmèla, nego z podporov tä dvä vagona !zivine szpraviti v Ljubljano, za sztroske i event. kva'r vösztäti i pokäzati tüjim dr'zä-vaini nè szamo ka Prèkmurszki kmet mä nego i bole : ka ma Jugoszlavia.
Tak bi moglo bidti. Moglo bi pa drügo tüdi bidti, szamo ka za täksi dobrobit nega vrèmena, oèga pènez. Moremo sze szposztaviti na tiszti sztä-lis : „Pomagaj szi, Bog to tudi pomore." Nasztavimo szi vérsztveno društvo z sterim nè szamo z 'živinorejo pomoremo szami szebé, nego vu vszäkom vérsztvenom pitanyi ki je nase pozvänye, oesinszki herb i bodócsnoszt.
Konvencije z Magyarszkov.
rävno tiidi „urädno." Szeznà, töje doszégnyenoszti lombrov vènec za-tiszte, ki za nazadomescsenyé (boszu) priliko mäjo goriponücati escse i uradne oszobe, ergo sze nyim neza-mèri, är v läsztnom interessi : „eil poszvéti skér." Zàmerje pa more biti temvékse zavolo täksega urädnoga posztòpanya, ki sze zgodi po venkra-jivom vervanyi edne ali drüge oszebe, Témbole pa té, gda bij sze !ze takse oszebe poznati mogle. Vsze tö je pa mogòcse prinasz i te, gda v drügi krajinaj !ze na imenUvanye pozäbijo i sze dopunyävajo tà meszta i csészti po rédnoj pöti z lüdsztva volóv, z volitvami. Gda pride prinasz do täksega pràvnoga réda vesz ték obesno-ga dela, kak je tö k kulturnoj drzävi dosztojno ?
*
* f
I kak je tó mogòcse, je rävno szamó v täkse formo mogòcse bilò tò, ka je eden vucsitel Prekmurec, csirävno z dekretom 'ze imenüvani za definitivnoga, ('ze pà Prekmurec) zagvüsno z bo'znim nakanènyom .pomotoma" tri mèszece nik&e pläese nè dòbo, po trétjem mèszeci pa dobl plàcso pomo'znoga vucsitela na dvà mèszeca 900, pravi devétsztó dinàrov. Zakaj telko, zàto da nescse politizèrati ? Zakaj «pomo'zna» degredacia? Zàto, da je Prekmurec, ali je komi tak velka szpica v okè? Sto je pa dekret dao i stera nrzja obläszt more to pregrešiti i predrügaesiti?
BEOGRAD. Predszednika obè : komissij dr. Perič in Wodianer szta zàdnyics preglednola i podpiszala szklenyene konvencije med Jugoszlà-vijo i Magyarszko ki szo bilé szklenyene za 'zelezniski obraesäj, namej-ne zel. posztàje Gola, pravni odnosàji,
zrocsitev krivcov i pötni lisztov. Drüge komissije bodo znovics 1. szept. vkü-per prišle i sze pogajale dale v drügi pitanyaj. Perič sze odpelao v Sabäc Wadianer pa v Bpest. Podròbnoszti szo escse neznäne.
Potresz v Budapesti.
Nàrod na ceszte zbè'zao. — Kvàra je nè.
BUDAPEST. 26. junija sze je tü zaesnola zemla gibati, ki je taksi pänik narédila med lüdsztvom ka je vsze na ceszto zbè'zalo. Godilo sze je pa z véksega v Budi, v Pesti szo ne szpoznali niksega potresza i gibanya zemlé. Neszrecse sze je nikse nè zgodilo.
Je vsze mogòcse!?
V Černelavci szo imenüvani nòvi priszedniki gerentszkoga szoszvèta, tóje tò nòvi poglavàri, naprè hodécsi, kak szmo tò csteli v „Uradnom lisz-ti." Vidivsi z imen, je imemüvanye
Vmör Matteottija rusi Italij. viädo.
RIM. Kémbole prido naszvetlo inorilei Matteottija tém véksa je za-mre'zenoszt pròti Mussolinijovoj vlädi. Vesz opo7.. 'zelè odsztóp vläde. naste-ro je obecsaó Mussolini rakonstrukeijo vläde. Tekócsa preiszkäva proti moril-com fasisztom dä potrditi da je szam komadant fasisztovszke milice tüdi vmešani v morilno zapletko.
8WHMMBMBPM——WBBM
*
* *
nóvoga poglavärsztva na neprenehä-no zaglüsanye edne, tòje da neposzrèdno intervencijo dvè oszebi vcsinye-no zäto är za làsztni interess z blate-nyom drügi bli'znyi szo 'ze pri com-petentni zadòbili telko protekeije, da sze kaj krivoga tödi vesini lèko, csi-
Od «Ginyoc» mòszta i radmo-'zanszke ceszté, od té Prekmurszke imenitnoszti szmo !ze lajnszko leto doszta piszali, ali zaman, nè je esfila tò niedna zemelszka mòcs. «Ginyóc» dvà mosztà szta v tak szlabom sztäni, ka je obraesäj prèk tè isztinszka sztrahovitoszt. Z zacsasznim krpanyom je szamo za nevaren prevòz popràvijo. Pa kelko vina, drv, vogelja, 'živine itd. sze prevà'za po loj pöti z D. Lendave do M. Sobote i tiidi v daino do Radgone. I sze vszeedno ne pobriga zanyé, ne za moszté nè za tò ceszto niscse. Radmožanszka ceszta je !ze v tak szlabom sztàni, ka po •nyé za màli csasz !ze nè szamo z bi-ciklinom, nego niti pèski cslovek nebò mogo idti z naszprótne sztràni, àr sze ognoti !ze szkoro nemogócse. Ali nè-ga foruma ki bi sze pobrigao zató kabi sze té kràjcsek ceszté popravo. I csi 'ze popravek nikomi nele'zi gori zakaj sze nezgotovi 'ze dugo vö-zmerjeni kràjcsek nòve ceszté, kl je mogòcse doszèmao kak koselina prl-neszla telko dohodka kelko bi zneszlo delo té nòve ceszté. V nikso formo bi trbelo resiti tó pitanye, na vékso neszrecso csakati je skoda.
Meg lesz a villanyvi-lägitäs.
Két évtizedes kisérietezés utàn ezuttal olyan irànyban halad Murska-Sobota villany vilàgitasa-nak iigye, hogy minden valószi-niiség szerint célhoz fog érni. A legegyszerübb és a legoicsóbb megoldàsi módot talàlta meg Dr. Sömen Lajos polgàrmester. a Jugoszlavia és Ausztria között fennàlló egyezmény iehetové teszi, hogy Murska Sobota Radkers-burgból kapjon villamos äramot mert a két àllam között létrejott szerzodés szerint a hatàrszéli forgalotn zónàjan belili esö terii-letek minden különösebb forma-litas és engedély nélkii! adhatjàk egymàsnak a villamos äramot vilàgitasi és ipari célokra.
Tehàt Radkersburgból fogjuk jde vezetni az elektromos eröt. És ez kétségteleniil a legoicsóbb megoldàs, inert egyenlöre nem kertil többe, csak a vezeték és hàrom, a magas fesziiitségit àram-nak alacsonyabb fesziiltségiivé vaiò àtvàltoztatàsàhoz sziìkséges . transformator felallitäsänak kólt-s?gébe. Aram te-melo eroforràsról oem Ve!! :^ondoskcdni. Az àramot Rat'ersburg vàros ujonnan iéte-■ sitett s a legmodernebbiil beren-dezett telepéro! kapnànk.
Ez a vezeték Radkersburgtó! Murska Sobotàig ilietve a vàros tertiletén a fogyasztók hàzàig (Szombathelyen a kapubejàrat kö-zepéig vezette a vàros) a kozség-hàzàri eszközöit szàmitàsok szerint kb. egy és egynegyedrnillió dinàrba keriil. Ez mindenesefra jelenték-telen összeg s ha csak enyirol van szó, akkor a régvàrt és óhaj-tott villanyvilàgitas kérdése màris biztositottnak tekinthetö.
Ezt àz öt millió koronàt ki-tevö koltséget a vàros pótadó emelés nélkiiJ tudja biztositani. 500.000 koronàja màr van a polgàr-mesternek erre a célra. A hiàny fedezésére pedig még eddig ki-nem hasznàlt olyan adó forràsok àllnak rendelkezésre, amelyek nem érintik érzékenyen a vàros közön-ségét. Murska Sobotàban nincs még vigalmi adó, nincsenek meg az idegenek aitai fizetendö vàrosi szàllàsdijjak és nem viràgzik még a többi vàrosokban oly jól bevàlt „Lumpadó" intézménye. Ezt ä rokonszenves adót azok fizetik majd, akik este 10 óràn tul meg-iillnek a koresmàban vagy a kàvéhàzban. Dr. Sömen szerint ez az adó progressiv lesz. Men töl tovàbb marad vaiaki fönn a kàvéhàzban vagy a koresmàban annàl többet fog fizetni Ez mèi-tànyos dolog is, mert a közvilä-gitäsra foként azoknak van szük-ségiik akik nem maradnak otthon. Néhai Horvàth Pài elméletének a valóra vàltàsa ez, aki mindig azt hangoztatta, hogy az uteàk vilà-gitasàt azok fizessék akik éjjel jàrkalnak.
Schicht
Pravo
SCHIGHTOilO-niilo z znamfto JELEN"
je bilo in bo vedno ostalo najboljše.
Pri nakupu pazite na ime
-=E „Schicht" in znamko „Jelen"! =
Szóval a villamos vilàgitàs bevezetésének kóltségére meglesz a fedezet. Az clmult napokbati jartak körül a länyok gyüjtö ivvel. Alig van hàz Murska Sobotàban, amely nem jelentkezett fogyasz-tónak. Természetes dolog, hogy mentii! több iesz a fogyasztó annàl olcsóbb lesz az àrain. Az eddigi szàmitàsok szerint a fé-nyes, kényelmes, tiszta és veszéiy-mentes villamosvilàgiiàs olcsóbb lesz mint a pctroleum.
Mindennek eljön tehàt az ideje csak ki kell varni. A vasutra, a polgäri iskolàra is sokàig vàr-tunk s végre meglettek. Most eikövetkezett a villamosvilàgitàs megvalósulàsànak kora is s mi szives örömmel köszöntjük a vàros vezetoségét és hàlàsak vagyunk kozérdeldi miikódéséért.
A murska-sobotai önk. tüz-oltó egyiet 40 éves jubile-umàhoz.
Abból az alkalomból, hogy a murska-sobotai onkéntes tuzoltó egylet a folyó 1924 évi augusztus hó 3.-àn iinepeli meg fennàilàsiSnak 40 éves jubiieumàt, kozérdekii kOtelességiinknek tartjuk, hogy visszapillantàst vessiink a multra és megemlékezzUnk azokról, kik ezen rendkivtil tontos és igazàn humanitarius egylet torténetében részt vettek.
A .mennyire torténeti adatok ren-delkezésiinkre àllanak' a tOrténetiró szàraz iollàval örökitjük meg a jövö szàmàra az adaiokat.
Värosunkban mint mezövärosban a tiizoltó egylet megszervezésére irà-nyuló mozgaloiri elöször az 1880-as években lépeti fel komolyan és ez ve-zetett a még ma is fennàlló egyetlenek a létesitéséhez. Az akkor élo polgärsäg soràban felébredt a hö vàgy ahhoz, hogy az akkori Muraszombatban min-denképen meg kell alakitani a tiizoltó egyletet. Viijecz György és Ascher Henrik voltak azok, a kik e célra elöször keztek pénzt gyiijteni és Onkéntes ada-kozàsokból öszehoztak 5 frt 40 krajcàrt és pedig az 1882.-ik évet megelözö években. Minthogy azonban ez a gyiijtés lassù tempoban ment, az egylet megszervezésére iràriyuló vàgy pedig mind erösebb lett, az egyletet megkivànta kozérdekekból maga mezovàros <s, ezért az 1882. év elsö napjaiban Ko-vàcs Kàroly akkor jàràsbirósàgi albiró elnöklete aliati egy szervezö bizóttsàg alakult tn^g avval a hatfirozott szàn-dékkal, hogy a« egyletnek meg kell alakulnia. A megalakuläs érdeme ezé a szervezö bizottsàgé és elnokén&k Ko-vàcs Kàrolynak a nevéhez füzödik, a kinek agilitàsdról a még ma is élo öreg müködö tagok tesznek élo és él-énk bizonysdgot.
Maga a megalakulàs az 1882 évi màrcius 5.-én itt Muraszombatban meg-
tartott aiakuló kozgyiilésen ment végbe i 20 taggal, a kik a kozgyiilésen «■♦nind jelen is voltak. Ez a szàm maga elég beszédes bizónyitéka annak, hogy mily komoly és mily hatàrozolt volt az egylet irànti szeretet, a polgàrtàrsak egy-mds irànti becsiilésére és segélyezése. A megalakulàst — igy szól a kroni-kàs — telve hévvel, lelkesedéssel, a kozérdekek és kozcélok irànti szent és nemes kotelességtudàssal mondottàk ki, a munkàt nyomban megkezdték és azonali tényléges szervezettel a tuzoltói intézményt életbe léptették. Maga az elsö tisztikar igy alkult meg :
Elnök Agusztich Pougràc jàràs-biró, föparancsnok Pintér Qéza iigyvéd, alparancsnok Kovàcs Kàroly albió, ol-tóosztàlyparancsok Hartner Kàróly bir-tokos, màszóosztàlyparancsnok Posztl Jànos óràs, mentoosztàlyparancsnok Hovàth Qyörgy iigyvéd, jegyzö és se-gédtiszt Wächter Ede nyomdàsz, pénz-tàrnok Slebich Ignàc igazgató-tanitó, szertàrnok Rituper József lakatosmes-ter, egyleti orvosok dr Füredi Qusztàv és Mintsek Qäspär, az elsö vàlaszmàny tagjai pedig lettek Pintér Miklós köz-j<;gyzö, Faschinger József häztulajdo-nos, Vüjecz Qyörgy birtokos, Bàcz Jànos birtokos, Ólajos Sàndor iigyvéd, Qötz Ferencz albiró, Schulhof Mór szabómester, Furjakovits Zsigmod tiszt-tartó és Meixner Mätyäs vaskeres-kedö.
Mint minden ilyen vàllalkozàs, ez is bizony nehézségekkel '/iizdött és a pénzkérdésen mullott. Ezt a kérdést a valasztmànyra bizlàk. Maga az aiakuló kozgyiilés a szervezö bizóttsàg aitai elöre kidolgozott alapszabälyokat elfo-gadta, azokat aztàn a belügyminiszte-rium csakamar 1882 évi àprilis 10.-én jóvà is hagyta és ennek alapjàn az egylet a fenti tiszti karral aztàn az 1882 évi mdjus hó 14.-én tartott rendkiviili kozgyiilésen végleg is megalakuit
Érdekes adatok mertilnek -fel a szervezési munkàlatok körül. Itt az egy-lutnek az elsö segélvt maga Muraszom-bat mezovàros és a muraszombati takarékpénztàr adta meg. De emèlett egyszerre belépett igen nagy szàmban a lakóssàg zóme is pàrloló tagokként évi tagsàgi dij fizetésével. A vàros ugyanis felajàniotta és àtadta feesken-dojét és oltószereit, — ami bizonyitja egyben azt is, hogy bizonyos tiizoltói szervezet vàrosunkban màr elöbb is létezett, — egyben 300 frt. készpénzt adott àt a vàlasztma'nynak, mig a muraszombati tajcarékpénztàr 400 frt. készpénzt és 4 frt 80 kr. kamatrésze-sedést. A tagsàgi dij 3 frt volt és a tagok gyujtése Vüjecz Qyörgy és Bacz Jànos tuzoltók érdemes munkàja volt. Az elsö alapitó tehàt a vàros volt, màsodik pedig a muraszombati takarékpénztàr. Az alapilók sora, bàr a dij csak 25 frt volt, lassan szaporodott csak és az eiöbbieket kóvették Rohrer Làszló korongi földbirtokos, Horvdlh Qyörgy iigyvéd itt, Kladziwa József j petànci földbirtokos. A vàros àltal àt- ! engedett elsö feeskendö Knauszt-féle | fecskendo volt. Minthogy ez a fecs-kendö gyenge volt és hibàs is, a fenti pénzbol nyombari vett az egylet 1370 frért Seltenhoffer és fia soproni cégtol màr 1882. màrcius 30.-àn uj feeskendöt,
amely ma is megvan de nem hasznàl-ható àllapotban. Maguk a tagok felsze-rel ve lettek nyàri zsàvoly — ugyne-vezett gyakorlati ruhàzattal és s0tétkék szinü iinnepi ruhàval. Az egylet màr az elsö esztendöben és pedig junius 8-àn az ugynevezett plébàniai erdöbeä tombolàval és sorsjàtékkal meg ver-) senyekkel egybekötött néptìnnepélyf rendezett a sajàt céljaira, ugy hogy az egyleti tagok fizettek 40 kr. idegenek 60 kr. belépo dijat.
(Folyt. kóv.)
GLÀSZlj—HIREK
Postùvnnim naprèplacsnikom naznanjamo novo nnprèplacsilno poletu i proszimo ki szo z naprè-placsilom v zamüdi, da nnj tò za nazàj i za naprè kémprvle poslejo, dr do liszt szamo tak podpérali za isztino.
—	Krcsmàrszke gla'ze, ali kakse-stécs za merjenyé potrebno pràzno-merno poszódo de, po minist, narédbi, v kràtkom pridócsi zató poszlàni szlii'zbenik cimenterao. Cimentèranye je obvézno.
—	Tolvajija. Neznani csinitelje szo
v	noesi od 28 na 29-ga junija szpo-kradnoli v Markišavci pri: Ocsek Kataléni 4 piscsanec i z tisztoga kürnyeka od Temlin Lène 2 kokósi, pri Kercsmàr Miklósi 2 kokósi, pri Kumin Jó'zefi 1 koszó z kosziscsom, pri Franko Johani 1 'zelezne ' raszoje z stale gdé kokósi szidijo, pri Kellner Leopoldi 1 kószni kamen. 'Zandàrje je zaszledtijejo.
—	Veliki vihér v Ameriki. Vàras Lorraine pri Clevelandi je popolnoma vnicseni od velkoga vihéra, vsze hi-!ze szo zrüsene. Prebivàlsztvo, ki ji je okòli 30 jezero, je brez sztaniiva-j nya. Mrtvi je okoli 500 mrtvi pa 3000 ranyeni. Skoda sze ceni na 65 miliön dollärov.
—	Nas kràl bó so v Češko. Po räzni gläszi sze raesüna da bó nas kràl okòli jeszeni obiszkao csesko republiko.
—	Icident z Italijani. Pred par dné-
vi	szo nasi orjunàsi napadnoli italij. graniesàre i med nyimi dvà vmórili. 30. junija szo pa italij. fasiszti napadnoli nase graniesàre. Tó je nikse szószedsztvo nè, nego priliko iszka-nye za véksi incidens.
—	Brezovci. Dóblli szmo szledécsi dopisz: Kakor vse povsod, tako smo tudi mi Brezovčarje naše prosto-, voljno gasilno društvo reorganizirali. Društvo šteje doslej 30 članov. Za načelnika je bil izvoljan posestnik in gostilničar g. Franc Šiftar, za poveljnika pa posestnik in gostilničar g, Ludvik Do m j an, za namestnika
pa posestnik g. Kolonian D o m j a n in za tajnika trgovec g Srečko H ansi. Dasi obstoja to novo društvo še komaj 14 dni, naročilo si je že iz lastnega prispevanja čepice, bluze, na-ramke in piščalke z vrvico vred in sicer po endtnem slovenskem kroju. Najlepša od teh so pa naramnice za sarže, ki so opremljene na spodnjem koncu z lipovim listom, kar znači slovenski čut. Poveljuje se v društvu slovensko in gre prav lepo od rok, kar se je pokazalo pri vajah, katerih je imelo v tem kratkem času že 4. j Društvo je pristopilo k ljubljanski j zvezi in zaprosilo za župno dodelitev , Mursko Soboto. Da je društvo dose-1 glo ta vrhunec, ima pripisati le svojemu onergičnem tajniku g. Srečkotu Hanslu. Za posebne usluge za društvo so se izkazali tudi v prvi vrsti načelnik g. Franc Siftär, ki je daroval poleg svoje članarine 100 Din. ter poveljnik društva g. Ludovik Domjan, ki je daroval 75 Din. in namestnik g. Koloman Domjan ki je daroval poleg članarine še 50 Din., za kar jim naj bo izrečena na tem mestu najlepša hvala. Nadalje je darovalo društvu še 76 Brezovčarov — ; birtov in birticaj — in sicer : Rac1 Józef z ženov 1 DollAr, Domjän Franc in Janez Banko oba po 30 D. ; ter Fajs Pépa, Štefan Banko Aleksander in Ivan Janža Ivan Andrejč, Stefan Varga, Franc Pozvek, Mihael Kiilič in Karol Berg-lesz vsi po 20 Din ; ostalih 65 pa po 15, 10 in 5 Din, zakar izrekamo prisrčno hv; lo. Mislimo, da »Diiševni List« sedaj ne bo mogel več pisariti, da mi Brezovčarje vse zapijemo. Organizirali smo sedaj gasilno društvo, naročili zvonove, katera bodeta v najkrajšem času izgotovljena ; vadimo se pridno dolarde in napravili bodemo v jeseni tudi gasilski bal. Manjka nam še samo g. školnik Ožvald, ki bi nas lepo doma učil dolardo in nam ne bi bilo treba se mantrati in hoditi po večerah 3 krat na teden v Puconce se vadit, ker je v poletnem času že itak vsak utrujen od prenapornega, mnogoga déla, a bi se lahko poprej legel k počitku. Odbor.
—	Oszebni ylàsz. Mariborszki nad-zupdn (föispdn) g. dr. P i r k m a j e r pride po szlü'/benoj poti t. m. 7. tòje v pondèlek v M. Soboto. Vecs krdjov Prekmurja obisce. Presnyo, prito'zbe sze i prigldszitvov poszlühnejo i de-putäcije szprimlejo 7. ga v urddnom prosztori szrezkoga poglavdrsztva. Po-zdrdvleni bodi nadrzupdn koga pòt v Prèkmurji je cil vrdcsiti nase bolezni.
—	Velika občina Murska-Sobota. Štev. 11 15/1924. Prebivalstvu I Dne 18. mäja 1924 ponoči so neznani zlikovci raztrgali 18 mostnic iz železniškega mosta v km. 69.285 proge Hodoš-Mur-ska Sobota ter jih pometali v vodo. Iz gornjega ustroja pa neznani elementi kradejo tirne žeblje, vezne vijake i dr. Vsled takega početja se zgodijo velikanske nesreče. Tudi je pa to kaznjivo dejanje. Če se krivci takoj ne naznani jo, mora plačati po členu 13. zakona o brzojavu in telefonu od 3. XII. 1898, ki velja za celo kraljevino, vsako škodo ona občina, na katerem ozemlju je bila škoda storjena, občina pa ima pravico da krivca izsledi, ga prisili njej škodo poravnati in da ga izroči oblasti in sodniji v obsodbo Sem
prepričan, da naša občina nima takih prebivalcev in noče nihče povzročiti občini zastonjsko škodo, ker s takim djanjem bi se samo morala podig-noti zopet občin ka porcija in bi tudi morali vsi trpeti Prosim pa vsakega prebivalca, naj v svojem delokrogu in področju pazi, da se pri nas ne zgodijo taki žalostni slučaji in gdorkoli bi pa kljub temu kai tacega zakrivil, naj se isti takoj prijavi. Za županstvo velita občine gerent : dr Š0MEN 1. r.
/— Zmènyaliscse (theater) v Murski Soboti. Kak szmo informčrani Ljub-ljanszkoga zmènyaliscsa kotrige na kró'znoj polétnoj póti tüdi i M. Soboto obiscsejo i je ze plakatirani program za dvè presztävi v kinoji Dittrigh. Po tom programi de prva predsztäva 8. julija z zménybov „Tut", drüga pa 9. jul. z zménybov „Vrag", z zacsétkom 8. vöre vecsér. Napredüvanye v M. Soboti !
T. elöfizetöink b. fìgyelmót folhivjuk arra, hogy a masodik elófizetósi félév kezdetét vette, kìnok elòfizetése notnn lojàrna, kérjùlc azt mielöbb megujitani. „M. Krajina volt az elsó ki anyanyel-vönkön mert igaztalansàgról kriti-kàt mondani, azórt pàrtoljuk és terjesszùk. Ezt pedig äränak elöre bekùldésévcl tehetjuk csak.
—	Személyi hir. Dr. Pirkmajer kerü-letünk niaribori föispdnja f. hó 7-én M. Sobotdba érkezik. KUldottségeket, panaszokat, kérelmeket a srezko po-glavarsztvon fogad és vesz fel.
—	M. Sobota—Ormoži vasut kiópité-SÓre, mely eddig lanyhdn folyt, majd-nem szünetelt, a forgalmi miniszter ujabb öt millió din. hitelt engedélye-zett. Ennek az ös.szegnek birtokäban a vasuti vonal kiépitése annyiban biztos, hogy most mdr van remény, hogy Ormož és Ljutomer között a vonat még az os z folyamdn legaläbb is köz-lekedni fog.
—	Hirtelen halàl. A valldsi türel-mességnek és a felebarfiti szeretetnek meghatò példdjdt adta Bader Mano turniščei kereskedö azzai, hogy hirte len elhalt cselédjét, r. kath valldsu Düh Annät saj,It lakdsdból temettette el, megadvdn neki a rendes r. kath. h. végtisztességet. Ez a szčp, kegyeletes tett önmagdt dicséri.
—	Halälos baleset. Zvér J. nedelicei biró feleségével kocsin utazott haza D. Lendavdról. Alig hogy elindultak, még a vdrosban megbokrosodtak lovai s miközben ök a kocsiról leestek, mindketten sulyos sérUléseket szenved-tek. Zvérné Idbdt törte, de rnivel or-vosi segélyben csak késon részestìlt, (I) elvérzett s sérulésébe harmadnapra belehalt. Hat drvät hagyott hdtra. Zvér J. veszélyen lui van.
—	Egy kevés elozékenységet ! Az
igazsdgszeretö k0z0nség részérol több-ször hallható panasz, hogy Dolnja Lendavdn alantas hivatalnokok a felek-kel szemben a legkevesebb elozékenységet, hivatalbeli készséget sem tanu-sitjdk, söt indokolatlanul kellemetlenek de néha oknélkUl gorombdk is. — Erre valóban szukség nincsen. — Azt hisz-szük, nincs mit csoddlkozni azon, hogy itt Prekmurjéban a ko/0nség némely rétege, kiilönösen az, amely a hivata-los nyelvnek nincs birtokdban, egy kissé érzékeny, s nagyon szeretné, hogy mikor ügyes-bajos dolgdban hivatalos közegekhez bizalommal fordul, ott ne rideg, elutasitó, durva viselkedésre ta-Idljon. Az ilyen alsóbb fokozatu hiva-
talnokok nagyon eldruljdk magukról, hogy nem oda valók, ahova ällitva lettek. Igy a kozonségnél maguk irdnt bizalmat, tiszteletet, mrigbecsülest ger-jeszteni soha nem fognak, pedig erre mindre szukség van, — kiilönösen nd-lunk Prekmurjéban. — Az ilyen kali-berü hivatalnok uraknak igen ajdnljuk, hogy néha lépjenek be a szomszédos hivatali helyiségekbe, ahoi fönökeik tdrgyalnak a felekkel, s akkor megk>g-jdk Idtni azt a szives elozékenységet, amit a fönökök tanusitanak a felekkel szemben akkor is, mikor esetleg nincsen hivatalos nap. Ök nem zavajdk ki a feleket a folyosóra szórakozni akkor, mikor két pere alatt intézkedni lehet. — Ismételve, egy kis elozékenységet kérunkI
—	Uj plébània. Az ujonnan alakuló Velka Polana-i uj plébdnia épitkezési munkdlatai serényen haladnak a befe-jezés felé. Kész az uj templom, beren-dezése folyamatban ; a plébdnia lak szintén tetö alatt, s taldn a folyó évben inegtorténhetik a felszentelés is. Példatlan az az dldozatkészség, amely Mala- és Velka Poiana kOzségek kifej-tenek, mert mindent sajdt erejükböl dllitanak ki.
—	Az aranymàrka és a dràgasàg. A mult évben Németorszdg valósdgos El-dorddója volt a jobb valutdju dllamok utazóinak. Abban az idöben amikor a német mdrka órdnként zuhant s rneg-tórtént, hogy egy korsó sör drak nap jdban négyszer vältozott, a legelegän-sabb vildgfürdöben nem kellett több, napi egy dollärndl ami 4 aranymdrkä-nak és néhdny arany pfeningnek felelt meg. Ma ugyanabban a fiirdöben, ugyanaz a szerény polgdri életmód àtlag napi 16 aranymdrkaba, tehdt 4 dolldrba kerül. Ennek az aranyparitd-sos drdgasdgnak azutdn az az oka, hogy ma az utazók elkeriilik Német-orszdgot.
—	Azon méntulajdonosok akik mén jeiket (bikdkat, kanokat is) heréltetni akarjdk, vezessék 1 napon dt kikoplalt dllataikat julius hd 13-dn d. e. hozzdm, Ugyanakkor elvezethetik a köldökbajos, sérves és egyéb operdlando dllatokat is. Ällatorvosi teendöimet nagyon ol-esdn szdmitom. Nem kérem a hdboru elotti dijak szdzszorosdt, de még azok 60 szorosdt sem, hanem csak az 1900 évi dijak 60 szorosdt szdmitom. Esze-rint a inénherélés 100—150 dindrba kerül. Hasznd'ja ki mindenki e jó al-kalmat. Operdció utdn az ällatok azon-nal haza mehetnek. NEMES M1KLÓS ällatorvos Murska Sobota.
—	Meghivo. A murska sobotai együt-tes ipartestület hartnic éves fenndlldsä-nak jubeleumdt ünnepeli 1924. julius hó 6-dn Murska Sobotdn, az Elefdnt (Kemény) féle szdlló összes helységei-ben. Ünneprend: Delelött : 8 órakor szt. mise a kat. templomban, 10 órakor istentisztelet az ev. templomban, 11 órakor iinnepi gyiilés oz egyesület he-lyiségeiben, délutdn : 1 órakor tdrsas ebéd az „Elefdnt"-ban, 4 órakor tdne-mulatsäg kezdete az „Elefdnt" összes termeiben a következö sorrenddel : 1. vildgpósta, 2. serpetin és konfeti csa-ta, 3. tdne. A zenét Baranya zenekara szolgdltatja. Kezdete délutdn 4 órakor. Belépodij : személyjegy 10 Din, csaldd-jegy 15 Din. Feliilfizetések a zdszlóalap javdra köszönettel fogadtatnak. A nagy-érdemii koz0nség minél nagyobb szdmu megjelenését kéri a testületi vdlasztmdny.
—	Športni klub „Mura". Novoosz-novànoga drüstva statuti szo täcsasz v Maribori zavolo potrditvi, miszlimo pa i szmo zagvüsani, ka sze !ze v pjisesztnom tjédni zgotovleno potrd-jeni nazä poslejo. Potom pa miszlimo da pride réd na nàsztavni gyüles. Igràlne kotrige pa vszeedno neob-
1 trüdlivo vszàki tjeden trikràt i to v ' tork, v esetrtek i v nedelo trenirajo.
Posta.
R Turniscse. Bizonyära hosszu hallgatdsa okozta a johiszemü tévedést. Minden rendbe lesz csinalva. Tudositd-sai jöttek és fognak jönni. Kérem csak buzgón folytatni. —• Zs. Adrian ci, Kérésének készségcl eleget tettem. — Trbovlje. Lapot rendesen küldjük a baj csak az ottani postdn keresendö. — Tudjan i drügi v South Bethlehemi. Jesz posilam M. Kr. vszem vam nàrednèse i szkrbnèse, nemrem gori priti gde sze godi krivica, ka vszeedno ne dobite rédno v roke. Proszim Vasz gda-gda szi porazrr.ète.
Trztvo. Kereskedelem. Blžgo — Äpu
100	kg.	Pšenica—Buza Din	—300
»	»	'Zito—Rozs »	—225
»	»	O vesz—Zab »	—250
»	»	Kukorica	.—250
»	»	Proszò —Köles »	- 300
»	»	Hajdina »	—255
>	»	Szenó—Széna »	50—75
»	>	Qraj—Bab csres. »	—550
»	»	zmešan—vegyes bab	—400
»	»	Krumpli »	75-100
»	»	Len. sz.—Lenmag »	—
»	»	Det. sz.—Lóherm. »
t 11->o o -
S
1 kg.	III.
Bikòv.j Bika 13" Telice l§Üszö Krave JSTehén -Teoci J Borju Szvinyé—Sertés Mdszt I-a— Zsirl-a. Zmòcsaj--Vaj , . Spè—Szalona . . Belice—Tojäs 1 drb.
II. I. prima 14-- 15- 16 — 12- 13-14 — 8-- 11-- 12-5 12-- 15 — 19 - 20,— , » 42-50 , » 40-. » 3250 t —
Péneasi —
1 Dolldr . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 100 Kor. Praga . .
1 lira .... Zürichben 100 Din
Pénz
= D. 82 -= » 012 = » 0 1185 = » 2-50 = » 3-57 = 6 75 sfrk.
)f
>>
>>
1 a. amerikai autobenzin motorbenzin motor ola j hengerolaj n yersol a j g é p z s i r karbolirteum, koesikenöse stb. stb.
e szakmäba vagò eikket versenyképes napiäron a j ani PTU)-i vagy MARI-BOR-i raktaràból a
Slavenska Amerikan-skaPetroiejska družba z. o. z.
központ MARIBOR, Sloven-ska-u. 2. telef. 10


Z-hàja vszäko nedelo. — iN'aprèpiacsiio za : 1 leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklame 1— mali ogaszi 0*70 Din i dàvek. Pri vecskrät popüszt.
Ròkopfszi, ki sze ne szhränijo i ne vrnejo sze Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide
posilajo :	küldendök :
Reditelsztvo i oprävnistvo Morska Krajina j M. Krajina szerkesztóség v. kiadohivatal
M À R K I S F. V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :—| —: Postatakarék szàmla szàma 12980. :—
Megjelenik minden vasärnap. Elófizetési èra 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinài Külföldre 70, Amerikdba 8o'Din évente. Hirde tési är !_j cm.-ként : szövegközt és nyiltt< 1 50, rendes 1—, apróhirdetés 0*70 Din és a illeték. Tobbszorinél engedmény.
Gazdàlkodàs
Mikor lehet jövedelmezö a szuperfoszfätozäs megfelelo istàlló trógyàzàs nélkiìl is.
A nóvényzet egyik legfontosabb täpanyaga tudvalevöleg a nitrogén, szabad ällapotban a levegó 4/s részét képezi, de ezt felvenni és täpsökkä feldolgozni a nóvényzet alig képes, ugy, hogy nitrogén sziikségletét legna-gyobbrészt csak a talaj nitrogén kész-letébol fedezheti. A talajból igy elvont nitrogén régebbi felfogäs szerint csak az istallò, vagy nitrogén tartalmu mii-trägyäkkal, — a milyenek a guanó, chilisalétrom, kénsavas ammóniak stb. pótolható. Késobb räjöttek, hogy a pillangós virägu novények u. m. hiive-ìyesek, herefélék stb. a levegöböl is képesek nitrogént felvenni és azt a gyökereikben képzodo apró gumókba raktärozni. Innét van, hogy az ilyen pillangós virägu nOvények utän a ga-bonafélék igen jól diszlenek és hogy a herevetést a règi gazdäk fölträgyäzäs-nak tekintették. Ez vezetett egyuttal a zöldträgyäzäsra is, amelyel az iställo trägya sziikségletét tetemesen csökkent-hetjük.
Az utolsó évtizedekben végzett tudomänyos kutatäsok nyomän bebizo-nyult, hogy a termékeny talajokban a baktériumok óridsi tömege él, amelyek életmiikodésiik folyamän a levegö szabad nitrogénjét, nitrogén vegyiiletek alakjäban lekötni képesek és ezzel a talaj nitrogén tartalmät ävente és hek-tàronként 20—100 kg.-al gyarapitjäk. Az iiyen talajok minden istallo trägyä-zäs nélkiìl is évszdzadokon ät termé-kenyek maradtak, csakhogy persze a termós mindig a baktériumok aitai ie-kötött nitrogén mennyiséghez igazodott. Ez eredményezte a fekete ugaroläs és a parlagon tartäs termékenyilo ha-täsät.
E talajbaktériumok azonban csak az olyan talajokban képesek megélni, gyorsan toväbb szaporodni és ezzel nitrogén gyiijto életmukòdést kifejteni, amelyek elegendö humuszt és äsvänyi täpanyagokat tartalmaznak Az olyan talajokban amelyekben més'z és foszforsav nincs — ilyen pld. a durva szem cséjli futóhomok, — egyältaläban nem ! tenyészhetnek. A kälium és nätrium hiänya szintén egy harmadära csök- ! kenti tenyészetiiket. A kozép kötött és az agyagos talajok azonban rendszerint elegendö meszet és käliumot tartalmaz-nak. Minden talajban aränylag legke-vesebb a foszforsav, amelyet a talajban végbemeno elmälläsi folyamat csak igen lassan pótol. Ha tehät a pihen-tetés, a fekete ugaroläs és trägyäzä? nélkiili gazdasägban, a talaj foszforsav tartalma megfogyatkozik, a talajbaktériumok tenyészete és nitrogén trägyäzö képessége is megcsökken és ezzel a legjobb talaj termoképessége is lassan, bär ällandöan hanyatlik. innét magya-räzhatö az a gyakori tapasztalat, hogy egyébként kitünö földek termoképessége emberemlékezet óta nem kaplak iställo t^ägyät, kizärolagos és gyakran megismételt szuperfoszfätozässal, tetemesen és ällandöan fokozható.
A foszforsav trägyäzässal tehät nemcsak a nóvényzet egyik legsziiksé-gesebb täpanyag hiänyät pótoljuk, hanem egyuttal a talajbaktériumok nitrogén trägya gyüjtö hatäsät is fokozzuk és ; ezzel némileg az iställo trägya szük- ; ségletét is csökkentjiik.
W
Il ISf
w ià Mmm
Ez egyoldalu szuperfoszfätozäs ilyetén termésfokozó liatäsa azonban csak egyébként igen jó talajokon ér-vényesiilhet. A valösägban mindig az iställo és müträgyäzäs fokozäsäval kell a termés és a jövedelem gyarapitäsära törekednünk.
Legujabb Pàrisi és Bécsi kalup mode-lok, kalap ujdonsà-gok nagy vélaszték-I 1 ban rektàron ! I
Pazite na Ti
IRÒ
med kožnimi potplati in Palma Kaučuk p jtpiati in petami. Prednosti proti kožnimi potplati so večja trajnost in vzdržljivost čevljev, elastična öl> in ugodna hoja, ter nizka črna.
Mindennemü kalap-alakitäsok elvälaltat-nak. Gyäszkalapok 24 óràn belül rende-lésre elkésztìlnek. Harisnyäk, bluzok, Noi és gyermek kótények, nói fehérneirm, függö-nyók, fàtyolok, pipe-recikkek legolcsóbb beszerzési forràsa. Noikalap 120 Din-tól kezdve kapható.
A. K1RALY trgovina M. SOBOTA F0-tér Berger féle häz.
Zahtevajte edino le »Palnia«.
Nfzanya (àrlejtés) licitacij
Moràvszka evang. gmajna ( 1924. jul. mčszeca 13 dnéva popo dnévi ob 2 vöri nizanya licitäcio d "!zàla na predcérkev namenyävanog tórma i gori vu cérkev pelajócsi sztu i presztora zidanye. Ponüdbe sze zószebno na räzlocsna dela, kakti zidàrszko, cimermanszko, sztolarszk< klanfarszko i. t. v. ali pa navküpn celo delo vu dojzaprtom piszmi imenüvanoga dnéva pred poldnévoi do 10-te vöre morejo v-farof not poszlati. Proracsun je do 400.000 d närov predsztävleni. Cigeo, kamen pèszek, väpno,cement sze od gmàn da k-zidanyi. Zidär de szamo k-zidi nyi potreben rust duzen näjdale v Murszko Szoboto szpraviti. Predprai ke rovat (plani) sze v predpoldnévaj ( koncsnoga dnéva vszäki dén v-faro poglédne lèko. Ponüdbo dävci ponyih a ponüdjene sume 10"/o v-gotovini, a vu vrèdnoszti valäni vrèdnoszti pap< raj szo dü'zni do licitäcie dnéva pré poldnévom do 10-te vöre za kauci vu depó gmànszkomi pènezni prèk dati.
Gmàna szi gori obdrži on juj ka med ponüdbami, negledócs sume velikószt, szi szamovolno pri beré, stero primle.
Moràvci 29. VI. 1924.
Evang. Presbiteriuì
MALI OGLASZ1.
ODAJIJE ena nova hiša. — Stoji 3 sobe, 1 kuhinja, 1 Štala, 1 klet. Svin-; ski hlevi, velko dvorišče in lepi vrt Pundušaje 340 ki-. — Zvej se lehko pri NOVAK FRANCI zidarskem podj. Muiski Soboti.
Csesko pivo f dobro pivo I *
Naznànyam
KECSKE fiatai, fejös megvételre ke-restetik. Bövebbet a Prekmurska Tis-karnäban.
postüvanim krcsmàrom, ka sztàlno dr'zim v ; szkiadiscsi prvovrsztno csesko pivo v lagväj i gla'zàj, csarno i 'zuto. Vszigdär frisko i po fàlcéni sze dobro oDszlü'zeno dobi pri KEAtÉNY MARKO krcsniäri v M. SOBOTI, hotel Benko.
Hallo prijätel ! Csi sze
vöra pokvari, neszi jo k vörari ; csi j ti krscsäk trbè, küpi ga pri klobicsäri p SZUKICS JURI v MUR. SOBO'
(prèk od 'zidovszke cerkvi), gdé bodes rédno obsziü'zeni i doB dobro blago po fäl cèni. V szkladist krscsäki (klobuki) nàjnovèse BECS' i GRAZ-ke mode. Popravila krscsäk dobro i fai. Probajie, sze zagvüsa
Elófizetések és hirdetések> „Mörszka Krajiflära" felvétetnek Erdössy Burnabós papir és jéiékàru iizletében M. Sobotàban a róm. kathoiikus templom mellett.]
küldte elöf izetésél
tòje zarezani (falc) i navadni pokrivätji, kusz>i za zidanye i 'zlebäti cigeo odäva nàjbògse vrszte i nàjfalèse :
KRIŽEVSKA INDUSTRISKA D. D. (Križevci pri Liutomerl)
(prvle Slovenska opekarna) poleg 'ze-
lezniske p sztäje v Križevci. Är szmo ciglence moderno predelali, nam je däna mogócsnoszt ponüditi »szigdar nàjbògse i nüjialese blägo. — Tüdi zgotävlam mlènye nàjvugodnèse v našem modemom mlini, ràvnotak vsze vrszte 'zaganye dèszk i lt'it dobro i po fäl ceni. — Zasztòpsztvo : Brata Brumen trgovina z räzlicsnim blàgom v Murski Soboti gde sze vsze potrèbno pozvè.
pazite, da dobite vedno davno preizkušeni »Pravi : FRANCEÖV : kavni pridatek« v zaboj-čkih in ne kako penaredbo. —
Na novi. rjavo-modro-beli etiketi se posebno jasno izražajo glavni znaki, a to so: ime »Franck» in »kavni mlinček«. —
»Pravi :FRA*:CK: z mlinčkom« zboijšuje in pocenjuje vsako kavo!