ÖRSZKA KRAJINA /épsztvöni, poiiticsni i XvTITTfc n Trpyr,T7 kulturni tjédnik. M UK AVI DE K Gazdasági, politikai és kulturális hetilap. Szhája vszáko nedelo. aprej placsilo: Va leta 24., k 12., meszecsno 4.. V zvün-iitvo 70., ^Ameriko 80 Dinare za edno leto. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Va évre 24, V4 évre 12, I hónapra 4., Külföldre 70., Amerikába 80 Dinár évente. Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztőség és Kiadóhivatal MÁRKISEVCI p. M.-SOBOTA Rokopíszi sze eszi posílajo 1 sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekül-dendők s nem adatnak vissza. Cejna inseratov za □ cm Izjave, poszlano, odprta písz-ma 150., réden veliki 1—. máli oglász 0 70 Din. i dávek. Pri vecskrát popiiszt. Hirdetési árak négyzett cm -kérit: Nyitttér és hasonlók 150, rendes hirdetés I-—., Apró hirdetés 0 70 Din. és az illeték. Többszörinél engedm. ►rzsávni szlüzsbeník i dávek. Po dúgotn sze je zavlecsüvanyi oszno-Ifála vláda, kak vísesnyi orgán za zdravo tibanye drzsávnoga sistema. Nej je „velika íláda", imé szi je dála „parlamentárna", lou je delavna vláda, stera scsé delati, pelati za dobrouto národa. tou je lepou i j/rédi. Szatno pri taksem deli najfpázi na lou, ka za li edni dobrouto sze naj ne ob-|ezsi i nezametáva te véksi tál národa. Predyszem szi je tá vláda" predpíszala b delavni program: pitanve plácse hlűzsbeníkov, dednácse dácse, invalidov fítanye, stera sze morejo rešiti i tak lehko pride szamo kaj drügoga na vrszto. Tou je vsze tiszto, stero rejszan trbej. Bzliizsbeniki szo pri denésnyoj drágocsi [rejszan szlabo plácsani. Invalidi szo nej izétt vpostenyé, kak roumari od kapitalis-picsni vzrokov pelane bojne, nego kak za-vrzseni berácske dojpoglédnyeni od zdravi, pozsni. Nej zdaj, nego pri denésnyoj álajoutsüj- valuti zse pred pár lejtmi bi fsz' lém vszém plácsa po ednoj sztálnoj jreditvi mogla >lozsiti, z sterirn bi vsze nezadovolnoszt odsztrányena bilá. Vszáki cslovek more tou znati, ka za Ino delo zvrsávanye ednoga, za drűgo Irűgoga, z szposzebnoga vcsenyá praxisa trbej. Eeden cslovek i ednoga po-jzványa lüdjé nemrejo vsze delo szkon-pvati, i zvrsávaíi. Vszáki naj má szvoje tou náj tak zvrsáva, kak je tou nej szamo nyerni, nego tiidi národi v dobrouto. kak miszlimo, ali té szlüzsbeník má tak delati, z steri m delom bi rejszan natn pa dobrouto bio tisztim, zastere i nameszto peri delati more. csi je on nej tak plácsani, jak bi dosztojno plácsani bidti pogao? Miszlimo ka nej Dokecs je lé szlüzsbeník z rédnov plácsov nej zadovoljeni, je nej odvisen od tiszti lüdi, z sterinti szlüzsbene szlíke má, je nej po-Iponízen tüdi i szvojim vísesnyitn zapoved-Inikom. Eden tü vzeme fníto, drűgi tam pri-isnyeji na kaksi milodár, (vövzememo [liszté, sterim je izdak postenyé vecs). I navékse za nisterni zmozsnejsi lüdi Ihaszek, na skodo menye zmo -sni. K nyega páni nepriszpodobna oblejka ga na málo Inívo poní/si i tak dén od dnéva gübí [nyerni potreben reunmé. Zavolo toga pa naj iboude menye szlűzsbeníkov, stere pa zbougsov plácsov trbej za neodvisne [posztaviti. Z táksimi pridemo dale, ár do peli do toga dobro volou, veszeljé do [dela. Invalid je rávno tak. Jeszteio invalidi, szo zmozsni v vrejdnoszti, tém trbej [menye podpore dati, tém szirmaskejsim pa, steri szo toga potrejbni, nyim dati rédno plácso, ali pouleg dáne zmozsne szlűzsbo zvrsávanye plácse tüdi podporo, j csi za volo telovne obskodbe" ménso plácso "dobiva v szlűzsbi. Toga mislejnya szmo mi • kmétszki dácso plácsilci, ár nam, kak véksi tál národa, sze tou nemre na skodo goditi. Nej je pa isztina tou, ka bi sze tou brezi povzdige dávkov, porcije nej moglo zgoditi. Povéksati dávke, je povéksanye ne-zadovolnosztí med vecsinov národa. Gdé szo tiszti milijoni dolarje, steri szo lajnszko szprotoletje dobleni? Gdé szo tiszti milijoni i zakaj szo dáni ednoj i driigoj pri-vatnoj'drüzsbi? Tou i escse drüga táksa dugovánza bi sparanye bilou nej szamo z zemliszkim j obrtniškim dávkom, nego i tüdi z tisztimi velikanszkimi dohodki, steri pridejo z carine. Tou pošteno gornücanye bi dalou telko os/tanka, ka bi sze tej lüdi plácsa, i sztan zbougsao. Za volo povísanya plács, je povísanye porcije tüdi záto nej temeljnito, ár szamo zednácsenye dávkov zse itak velko sumo dá z tisztim, csi v Crnojgori, Bosni i Szrbiji tak plácsajo porcijo kak mi i sze neüe godilo tiszto, kak doszejmao, ka bi v Boszníji eden bogatin, steri szamo v szvoji logáj 70 km. dúge louzsne'zseieznice má telko bojnszke pridobnine (hadinyer. adó) plácsao, kak prinasz eden máli kmet, ali trgovec. Sparavnoszt, previdnoszt, delo za vsze národ ednáko, nej za dobrobit ednoga, na skodo drűgoga, escse bole pa : brez racsúna, tou zselejmo. Kapásnövényeink mívelése. Gazdaságban a veteményeink, illetve ültetvényeink semmi egyebek, mint egy kamatozó töke, mely sok fáradságos, verejtékes munka után hozza csak meg, a sok félelem közepette elért kisebbszerü kamatot. Talajelőkészitö munka, növény ápolás, mindmegannyi nehéz munkát ád a gazdának s mégis jön a jég, a szárazság, növénybetegség, vagy tulcsapadék, mely nemcsak e töke kamatjától, de magától a tőkétől is megfossza a gazdát. Eltekintve ezektől, sokszor maga a gazda is előidézője annak, hogy veteménye, avagy ültetvénye nem ugy sikerült, gyümölcsözött, szóval nam ugy kamatozott, mint annak kamatoznia kellett volna. Ennek azonban, különösen a mi kisgazdáinknál legtöbbnyire a makacsság az oka. Nem hiszi e! azt az igazságot, hogy „a jó pap holtig tanul«. Azért éppen ma időszerű, ha kapásaink egyesek által szokásba vett és bevált módját itt is ismertetjük s azokat mások is kipróbálják, be-vállik-e az ö talajuknál is. Itt csak két fökapás-növényröl emlékezünk meg, mely minálunk nagyobb mennyiségben el van terjedve. # Burgonya. A burgonya földjét ültetés után jó lehengerezni s ha esőzés folytán kérges lett, leboronáljuk. Jó boronálni akkor is, ha első levelei kibújtak, mely nem mélyen töriénik, s egy ka-páást helyettesit. Ha nem boronálunk, akkor egy mély kapálást adunk neki. Második kapálás helyett inkább félig töltögetünk, vagyis alacsonyan töltünk szárhoz földet. Ha szára már annyira megnőtt, hogy eltemetve egy sem lehet már, akkor másodszor töltögetünk, azaz magasan. Hol általában több a szárazság, azaz szárazság csinál kárt^ többször, mint a nedvesség, olyan helyen (pl. hamokos talajban) 1) boronáljunk, utána 2) mélyen kapáljunk ekével és kézi kapával, és 3) második kapálást csak ekével adjunk, vagy elhelyezett legfeljebb nagyon alacsony töltögetést. Igy meg lesz védve a szárazság és száraz szelek káros következményeitől. Mikor már virágozni kezd, ne akadjon többé semmi munkánk a burgonyában. Kukoricában azonban egészen máskép áll a dolog. Itt, ha nem szándékunk a fütermeszetés a tengeri között, állandóan volna dolgunk. Mihelyst a kukorica 10 cm nagyságura megnőt. 1-2 cm mélyen kap. ekével megsaraboljuk, (hol nincs "tök ültetve közbe ott könnyű -boronával is mehetünk bele, egyszeri vontatással). Második kapálást már mélyebben adjuk meg kapáló ekével, sorok között pedig kapáljuk meg ugy, hogy a földet mindig elhuzzuk a szártól. Miért huzzuk el a szártól a földet? Azért, hogy gyökereit irányítsuk le oda, hol tényleg a nedvesség s a trágya javarésze el van raktározva. A kukoricának az a sajátsága van, t. i. hogy szára ott ver gyökeret, hol földet ér. Tehát, ha kapálásánál a földet elhuzzuk, akkor a kelendő gyökerét lefelé fogja hajtani. Vagyis igy nincs kitéve a szárazság veszélyének annyira, mint ellenkező esetben. Éppen ezért tengerinél a töltögetést hagyjuk el egészen, nemcsak homokos, de a vidékőnköti általában, hol gondolják, hogy a szárazság ártalmára lehet. E helyett inkább adjunk neki még egy-két kapálást, egész addig, mig nflm virágzik. Mese az, hogy a feltöltögetet tengeri nem dül ki. Sőt még inkább, mert a hozzája töltött föld porhanyóbb, gyökeret pedig ver abban, tehát könnyebben dül. Emellett aztán a szél jobban is fujhatja ki, a mi nedvesség vesztességgel jár s csak a növény kárára lehet. Második kapálásnál már a ritkítás, fattyúzás is megtörténjék, hogy a kellendö növények annál szebben fejlődhessenek. Harmadik kapálás már csak fogatos erővel történhetik kap. ekével, itt már jöhet föld a szárhoz, nem kell elhúzni tőle. Az emberek haszonlesése, az állani, a közjólét és egyesek kára. - A termelő ténykedésre egyesektől sutba van dobva Prekmurjében. Két nap múlva eljött az öreg gazda egyik unokája és hálálkodva mondja az állatorvosnak, hogy mekkora kártól mentette meg őket. A tehén egészen egészséges. Az állatorvosi költség pedig csak 30 Dinár volt. Embere lesz a jó állatorvos urnák a bácsim és mi is. Kérem 600—7000 frt. kára lett volna annak a háznak. A borjú is elveszett volna. Ennyivel szegényebb lett volna a község is, és persze közvetve az állam is. A mészáros kapott volna pénzt, talán 10-11,000 frtot. Igv nyert volna 5000 frtot. Ámde a tehén valódi értéke itten, nemcsak mert borjú van benne, hanem mert tenyészértéke is van: 13000 frtot. Az állam mindenképen veszített volna 200{) frtot állati értékben. Ez pedig állandóbb mint a pénz 1 Ebből az a tanulság: Minden betegállatot nem ostoba szájhős kuruzslóval, hanem nagytapasztalatokkal bird állatorvossal gyógyíttassunk. Eladni, kényszervágni akkor is lehet, ha a betegség gyógyíthatatlannak bizonyul. További tanulság: Ne hallgassunk mészárosnak „jó tanácsára", ir.ert az mind „haza beszél", csak a saját nyereségüket nézik, nem saj- : nálják, nem segítik a bajba került felebarátukat. A gazdák gondolkozását jellemzi még az az említésre méltó körülmény, hogy, ha bete^ az állatja nem fordul először és mindjárt a szakértő állatorvoshoz, hanem a falukban levő kuruzsldhoz. Még ez az okosabban gondolkozó gazda is előbb B. Q. kuruzslóhoz s—i lakoshoz fordult, aki azt tanácsolta, hogy ha a tehén estig nem javul, vérbocsátást ajánl. Jó, hogy nem foglalkoznak az ilyen tudatlan emberek csillagászattal, mert ahogyan mindenféle lelkiismereti furdalás nélkül kópesek embertársuknak kárt okozni, talán még a csillagok járásába, is bele kontárkodnának és akkor bizony azokat is elkuruzsolták volna a másvilágra. A tudósokat arra kellene kérni, találjanak ki egy szívtelen kereskedő és kuruzsló ellenes szert. —s. Agrárreform kérdése. Háború után majdnem minden államban az agrárreform megvalósításáról kezdtek tárgyalni, ami tulajdonkép nem is akart lenni más, mint a földéhes népnek porhintés a szemébe, tekintve a nép, különösen a földnélküliek zúgolódását, a a hosszantartó háború miatt. Gyakorlatilag azonban nem oly könnyű azt végrehajtani, mint azt elméletileg gondolják. Sok nehézségbe ütközik s még többe fog ütközni, ha azt tényleg keresztül vinni akarnák. Nekünk kisgazdáknak csak annyiban volna kárunkra annak beteljesedése, amennyi az iparosnak, városi munkásságnak és hivatalnokoknak, kik annak „áldásában« nem részesednek. Miért? Nem kell bővebben magyaráznunk, hogy minden állam pénzértéke annak nemzetgazdasági értékéhez viszonylik. Egyik államnak kifejlett ipara van másiknak gabonatermése s állattenyésztése, i szóval kifejlett mezőgazdasága, a harmadiknak ! más. Miután Jugoszlávia földműves állam nem le-het csodálkozni, ha valutája nem azon a ponton | áll, melyen tulajdonképpen állnia kellene. A föld gyomra itt kitermeletlen, ipar nincs, az egy mezőgazdálkodási ág, mely tulajdonképpeni érték, annak a fundamentuma pedig - a föld — oszlásnak indul, agrárreform rendszere emészti fel. Tulajdonkép pedig nem is a föld, mint inkább annak terménye, illetve a termények kivitelre kerülő összege adja meg az értékelést. Tehát, mert az agrárreform által létesülendő törpe birtokos csak a maga és apró jószága számára termel, a mi faktum, bebizonyította már az agárreform mai működési rendszere is, a kivitel csak csökkenhet; ezáltal pénzünk értéke száll, mégis ki a földből részesedik is, betevőjét s mindent drágán kell, ogy vegye. Csudálatos éppen az, hogy a városi-, bánya s ipari munkás, nemkülönben a hivatalnokok is az agrárreform mellett foglalnak állást, anélkül, hogy számolnának annak reájuk váró következményeikkel. Falusi munkás mindegyikének sem juthat annyi föld, a mennyi családja eltartásához szükséges, mivel pedig csak földmunkához ért, hol keresse meg hát kenyerét az agrárreform megvalósulása után ? Nem mondjuk, hogy bizonyos határig nem kellene teljesíteni, de legyen középbirtok, mintagazdasági alapon, földet érdemlő és igénylőnek pedig ne fél és egy holdanként osztogassanak, hanem kisgazdát csináljanak belőle. Adják oda, ki azt mivelni tudja és akárja, de ne ingyen, mert ez csak gazdasági romlásba sodorja az államot, akár az agr. reform mai módja be is bizonyította már. popolnoma brez svake najmanjše podlage! Vojaške obblasti niso mogle dosedaj premagati ogromnega dela, ki ga imajo z razporeditvijo vsakega vojaškega obveznika h gotovemu kadero, drugače bi že prej prejel vsak obveznik dodelitev ! Če je sedaj to delo dokončano in dobi vsak svoj razpored — to vendar ne more in ne znači tega, da se bo v kratkem izvršila mobilizacija! — Okr. glav. 1. K št 200:pov. A varaždini kerületi hadkiegészítő pság minden községbiróhoz megküldte a hadkötelesek és fogatkötelesek csapatbeosztásukra vonatkozó ki-j mutatásokat, mely szerint az esetleges mozgósítás esetén, az abban megjelölt csapattesthez minden kötelezett bevonulni, illetve fogatot szolgáltatni kö- j teles. Miutáu ez minden béke évben megszokott] történni s már a volt monarchiában is szokásban volt, annál érthetetlenebb, egyesek azon hireszte- \ lése, hogy május havában tényleg mozgósítás volna! Minden ily nemű híresztelés hazug és j alaptalan Mindenki megkapta volna már a beosztását, ha a katonai hatóság nem volna munkával túlterhelve, tehát ha most kapták meg a beosztásukat, ez talán nem jelenthet mindjárt mozgósítást. — (Ker. főnök rend. sz. 200ípov. máj. 1.) GLAS ZI — HÍREK. i Szlüzsbena naznanila. Varaždinski vojni okrug je razposlal vsem občinam razpored za vsakega vojnega obveznika in za tiste, ki bi morali v slučaju mobilizacije dati tudi živino. Kam da je kateri vojni obveznik ; dodeljen v slučaju mobilizacije in kam bi moral v tem slučaju oddati živino se mora seveda že v mirnem času določiti in je bilo tako tudi v bivši avsro-ogrski vojski za slučaj mobilizacije vse natančno odločen. Neumljivo je torej, kako morejo brezvestni ljudje trositi govorice, da se s tem, da se vsakega obveznika dodeli za slučaj mobilizacije, nameraza izvršititi v maju letošnjega leta res mobilizacija. Vse vesti v mobilizaciji so lažnjive in Oszébni glász. G. Čuš nadpoštar, načelnik M. Sobočke poste odzdrávleni szvojega betega je vodsztvo poste znouva prevzeo. Postinszki glászi. Pri Petrouvszkoj postil znouva vpelana telefonszka centrála i jávna 'go-i vorilnica sze je zsé odprla i na lüdsztva po-j trejbo priprávlena sztoji. Tü zamerkano tüdi, ka j vszepovszédi na postaj, gdé telefon jeszte, sze | tüdi lehko telegram gori dá. f Küzmics István, najvéksega Prejk- j murszkoga piszatelja rodjenyá draéva 200 lejUiij szpoumenka szvétek de obdrzsáni — kak sze csüje — tou leto junija 29-toga v Strükovci, v nyega rodjenyá meszti. Intereszeranye za té zna-; meniti dén je velki i da sze povzdigne nyerni; dosztojna znamenitoszt, szo zsé vsze priprave zacsnyene. PODLISZTEK. Vucsa gyaja. Piszao: Fiiszár János. Pripovejdka. Pred 80-timi 100 leitmi sze je escse eti v-nasem kráji vúk med nase lozsne sztvaré drzsao, rávno taksa vszákdenésnya divjácsina je bio, kak dneszdén leszica i csi sze je glih pripetilo, ka je v trdoj zimi, gda je nej mogao pridti do zsivisa-od gláda gnáni, na csloveka vdaro ino ga raz-csejszao, no csi sze ga je druge hipe sztrasno ogibao, dönok sze je tou narejci zgoudiló. Tém vecskrát je vneszao od pasztára edno-edno praszé, ali názimca (öszimalac) i zsnyim v-gousztso odcondrao. Etakse prípetjé sze je med vszákdenésnye prígodke racsűnalo. Rozseno márho i konya je tiidi napadno, vmouro i razcsejszao. Pokojna mati szo mi nej szamo ednouk pripovedávali, kaj deca, stera je pászla krave i szvinyé—zaglédnovsi vuká sütajoucsega, ali za grmotivjem naporob nasztrejga-joucsega, z-kricsom : >. > ca ".3 d E ca -O 'O •cs — c -ca SXC 3 S-. C Imaš ti solnčne pege, zajedavce, nabore, ogerce? Uporabljaj Elza obrazno pomado ! Ali želiš imati lep vrat, obraz in roke ? Uporabljaj Elza obrazno pomado I Ali so ti roke in obraz očitljivi v zimi i vetru? Uporabljaj Elza lilijno-mlečno milo ! Ali želiš-imati kožo belo, mehko, čisto in zdravo? Uporabljaj Elza lilijno-mlečno milo ! Ali se tožiš na izpadanju las, prhuta in osivelost? Uporabljaj Elza pomado za rast las ! Ali želiš bujne mehke in lepe lase? Uporabljaj Elza pomado za rast las! Ali hočeš biti in ostati lep? Ali hočeš biti povsod rad viden ? Ali hočeš, da te veseli tvoja slika v zrcalu? Poskusi prave Fellerjeve Elza preparate in kmalu bodeš rekel tudi ti kakor vsi: To je ono pravo I KINO Murski Soboti. V subota 12. május zvečer v 8. in nedeljo 13. popoldne ob 3. uri SVETA MRŽNJA MONUMENTALNI FILM U 2 DIJELA I. DIO 5 ČINOVA. — DIO I. — SVADBENO PU-TOVANJE U TI G ROVOM KAVEZU. DER HEILIGE HASS. NADALJAVANJE II. DlO U 20. MAJA. 11—19 VSTOPNINA: Gornje in spodnje lože 28 K, Reservirani prostor 24 K, II. prostor 8 K. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH. VASÁRNAP ESTI ELŐADÁS TŰZOLTÓ MULATSÁG miatt NEM lesz MEGTARTVA Iscseta sze dvá tislarszkivá po-mocsníka, steriva vcsaszi lehko v-delo sztoupita. — Azonnali belépésre keresek két asztalos •segédet. Jarnovics Péter sztolár Murska-Sobota 48. Előfizetések és hirdetések a Prek murska tiskarnában is felvétetnek. 2 velika porcelanasta lončka Elza-obrazne pomade 25 dinar 2 » „ j Elza-pomade za rast las 25 » 4 velike kose Elza lilijnega mlečnega mila 35 » Na te cene se računa sedaj 5% doplatka. Adresirati natančno: EUGEN V. FELLER, lekarnar, STUBICA DONJA, Elzatrg 305. Hrvatsko. NAJVEČJE TRANSPORTNO PODJETJE SVETA EURÓPA, CANADA, AMERIKA. Samo 4 dni na odprtem morju Najhitrejša in najboljša zveza preko HAMBURGA Aníwerpena in Cherburga z glasovitimi „EMPRESS" parobrodi na dvostroke vijake. Odhod vsaki teden. Nadalnje pojasnila glede voznih cen, odhoda, potniškega vizuma prtljage, predpisov useljevanja u Kanado in Zjedinjene države daje Agencija : CANADÍAN PACIFIC, — ZAGREB — Petrinjska ulica broj 40. HRANILNICA v MURSKI SOBOTI PREJ MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR (STARA GASZA) JE FEBRUARA 18-TQGA V ZVEZO SZTO-PILAZ J A DR A NSZK O V BANKOV V BELGRÁDI. ZA STEROGA VOLU PREJK VZEME I NAJKULANTNEJ SZTUPANJA__VSZE BAN C S N E, ALI PENEZNE POSZLE. HRANILNICA v MURSKI SOBOTI EZELŐTT MURASZOMBATI TAKARÉKPÉNZTÁR (Ó TAKARÉK) F. É FEBRUAR HÓ 18-án A JADRANSKA BANKÁ-VAL BEOGRAD, SZOROSABB ÉRDEKKÖZÖSSÉGET LÉTES1SETT ÉS ENNEK FOLYTAN ELVÁLLALHAT ÉS LEBONYO- LITHAT MINDENNEMŰ. A BANKSZAKMABA IS VÁGÓ MEGBÍZÁSOKAT. :-: 69—4 Nájbogsi Portland-Cement Papér za sztrého Izolérpapér za zid Beton za mokre peovnice Superfoszfát (műtrágya) Steinkohl Vogelje za kovácsé Drva vszake vrszte sze dobi po dnévnoj ceni pri Czipoth Viktor trgovina z leszom, drvami in premogom Murska Sobota, Prekmurje. 40—8 NEMECZ - JANOS VASKERESKEDŐ MURSKA SOBOTA. 70-4 NAGY RAKTÁR: ÉPÜLETVASALÁS TÁBLAÜVEG VARRÓGÉP SORVETŐGÉP és GŐZCSÉPLŐGÉPEKBEN