Vérsztveni, politieswl i kulturni tjédnik.
AVIDE K
fi'-: ir-'Ir.
Gazdasàgi, politika! és
v
kulturàlis ìietilap.
Lèt. III. Évf.
^■aar-kisevéi, ig24. december 31
»roj 4-9. Sz^m.
Novo leto.
Z narascsajócsov nezadovoi-nosztjov szmo preklacsili pà 'zitka nasega eden lèten be'zaj, doli-zmó'zd'zili na nàsz obéseni bre-menov eden tao. I gda s?tópamo na prag tròstapunoga mlàdoga leta, jo moremo pozdràvlati ne zäto, àr je novo i mlàdo, nego vu vüpanyi, ki nam di tiòst do zadovolnésega bivanya vu nasem zi'tka be'zàji, nasega sztàlisa.
Vremen, ki je med dvojnim pozdravom pošzvetseno, je pa z vérsztvenoga pogiéda pobojnszke dòbe krizis vérsztvenoga sztàna Vsze okolnoszti i prilike nam za prisesztnoszt ka'zejo tó, ka je preminjeno sztàro leto szamo opomin büo, tò nòvo leto pa pravi zacsétek konca tiszte bojn- ! szke i pobojnszke dòbe, -gda je j päver kak—tak escse vértiivao ièko. Kak päver nema k szvajoj vecsini primerno zados/.ta zasz-tòpnikov v tisztoj agràrnoj i fi- : nancsnoj politiki, stera obremeni z véksim tàlom té sztan, ràvno szo telko previdni ovoga sztàna politiki, da naj szamo pävra ob-tercsijo. I gda tó delo more meti za nasz tuzen nàszhaj, te sze csiidiivati nemremo csi nasz vu nòvo leto vlo'zéni vüpanya tróst vkani.
Csi szi szami nescsemo po-mocsti, kak moremo csakati od driigoga pomócs ? Zato ka sze fzile pävri nacsnejo nàprvlé, na vszè drügi sztànov vhaszek, vecs kak gviisno Nasa vérsztvena kriza sze je zacsnola, pàvra pa po falàcsicskaj na nikoj szprävlati, je eil drügi sztariòv. Pazka na vsze sztrani naj nezaosztàne, pre-vidnoszt je skér pròti véksim nevòlam.
Nezogibno bóde nazadovä-nye pàverszkoga sztàna v pri-sesztnom nòvom leti, ali zato vcagati neszmèmo. Tróst, vüpa-nye zgiibiti neszmèmo, àr tó 'zivé csloveka i ga do' nadalnoga de!a bàtrivi, nego da ze tak sze zagvüsamo na szvojoj skodi, ka nam je vsze tomi rèszan szamo i jedina bo'zna državna politika kriva, té z bògsim delom i z véksov, z mocsnésov natürov sze vrziino na pò e politicsnoga dela i àr nasz je vecs, tó vecsi-no z vkÜDer razinènyom i vcse nyoin ponücajmo gori za pobóg-sauye nasega sztàlisa.
Ka szmo pa zamiidili, je za-müjeno ne povszemszega. Minolo je to sztaro leto, pride novo. 1 csi vu tom nòvom leti do vszì drügi (idustrialni) pridelki nepri memo pocsaszoma zaszlediivaìi v cè1 a nase vedno pàdajòcse pol-szke pridelke i de dà es a v« es kak gviisno escse naràsztsala: z energiesnim nasztópom, v ednom razményi szi !eko priszkocsimo
na poii'ócs, dönok sze zmoremo nazä Kak szo minule te bógse lèta, minéjo tüdi ta szlaba, i csi szmo prijatelje szvoje bodocs noszti, doszégnemo ièko potisz-tointoga pä drüga, bógsa zado-vólnèsa nova (eia.
V veri trdno, trotta punì z liibéznosztjov do bli'znyi — na[)rè !
Akiràly és a kiralyné Parisba utaztak.
Arzén herceg àll
Sändor kiräly és Mariola kiräly-nö szerdän az Orient-expressel Pdrisba utaztak. A kirälyi pär utazäsät eilen-zéki oldalró! összefiigesbe hozzäk a Radics pärt e!en tett inlézkedésekkel, holott megälapnhatö, hogy a kirälyi pärt szomoru rokoni kotelesség telje-silése szólitotta Parisba.
A kiräly utazäsärol a sajtóiroda a követkozö kommüniket adta ki :
Miutan ofensége Arzén herceg egé.^zségi àllapota megrendiilt és älla-pota rosszabbodott, ofelség a kiriJIy és kirdlyné néhany napra Pärisba utaztak.
Arzén hercegnek, aki Sändor kirdly nagyhdtyja, gyomorräkja van.
apota vàlsàgos.
Nincsics kiiliigyminiszter legutóbbi parisi tartozkodäsa alatt meglätogatta a beteg herceget s hazaérkezése utän jelentést tett az uralkodonak nagybäty-ja egészségi dllapotärol. A külügymi-niszter inforrr.äciöia utän ofelsége el-hatärozta, hogy Parisba utazik. Teg-nap tävirat érkezett Pärisbol, hogy a herceg àllapota rosszabbra fordult az orvosok nem merik meg operälni. A kirä!y és a kirdlyné szerdän reggel az Orient-expressel elutaztak. Kiséretiik-ben esupän Jankovics Draguliu udvari min:szter és- Maszärr.nics alezredes, szérnysegéd van.
A kirälyi pär elöreläthatolag tiz napig marad Pärisban.
Ötvenszeres tömeggyil koš, aki megette aldozatait.
A miinslenbergi rendorség napok ola nagyaränyu tömeggyilkossäg ügye-ben folytat nyomoz-lst, ainelynek sorän letartöztaltäk Tenke Albert földmivest, aki eilen su'yos terhelö kortilmények merültek fei. Tenke szälläsän sözott emberhust és emberbörböl t kés?iilt nadrägtartokat talällak, azonkivtil nagy mennyisé^ii ruhät, «melyeket äldozatä-tól rabolt el.
Tenke kihallgatäsa »lkalmäval beismerte, hogy mintegy ötven embert gyilkolt nieg, '.öbbnyire vändor iparos-legényeket, akiket becsalt szälldsära. Az äldozatok husäi besózta, felfüstölte és megette.
\ ) C fi*
A rendoryég folytatja a nyo-
mozäst.

je vsze mogòcse!?
CDuvtJ,
Tirana elfoglalàsa órak kérdése.
Az albén korrnàny tagjai menekiilnek.
Az albäniai polgdrhäborurol ér-kezö legujabb jelentések szerint Achmed bég òsapatai közvetlen Tirana elött ällanak s szerdän elöreläthatolag birtokuKba jut a fövdros. Tirana el-foglaläsa az egész albtin helyzetnek mäs képet ad, ma m^Sr Skutari' köriil is véres harcolc folynsk Fan Noli csa-patai és a kormdnycsapatok között s a Matu-törzs, amely a legnépesebb albän törzs, szintén Achmed béghez csatlakozott. A szorongatott hely-zetben lévo kormdnynak alig vannak hivei.
Kukus és Piskopeja között hely-redllitottdk a telefonosszekoltetést s Piskopejdból érkezo jelentés szerint a felkdok Tyafd-ndl megverték a kor-mänycsapatokat.
Achmed bég és Cena beg Lissun-ban vannak. ott a föhadiszdllds. Lissun 8 kilóméternyire van Tirdntól.
A felkelök dltal elfoglalt teriileten Achmed bég kinevezte az uj tisztvise-löket s berendez'te a közigazgaläst.
Az albitn kormäny tagja, maga Fan Notli is menektilésre késziil.

A kormäny feloszlatta a Radics-partot
A pàrt vezetöi eilen az àllsmvédelmi torvény alapjàn fognak
eljarni.
A minisztertandes iilésén Max-imovics Bózsò beliigyminiszter javasla-tära elhatärozta, hogy a Radics-pdrtot feloszlatja és vezetöit az allamvédelmi torvény alapjän felelosségére vonja. A minisztertjinäcs hfltärozatdnak indoko-läsa az hogy a Radics-pärt a 111. in-
ternaciondléhoz csatlakozott, mdr pe-dig az ällamvädelmi torvény a komunista agitdciót bärmilyen formäjäban is tiltja.
A hatärozat foganatositäsäröl eddig még semmi hir aem érkezetl.
Fisess ili a „lORSZHil ßRfUINS"-pa.
K«'ikstécs je cslovek ydr'zävi kak* edno szamo pttn dti'znoszti, edno pravico, eden jus vszeedno mä, 1 steroga z cèlov sztobodsesinov szpunyäva Ièko i tò je : volilna pravica. — Pravzaprav^ bi tak moglo, bidti, ali 'zalosztno pri- *< nasz je e^cse né tak. Bär pri denés-r.yem Szkrivnom volilnom sistemi 1 jé däna tä mogöcsnoszt < vszäkomi zavè-denomi csloveki, ali je tak v prakszi ? Ne. Zakà? Menka mednami politiesna söianoszt, nevèmo ka edna ali drüga partäja za cila ma', zäto sze pa té po-dämo lèpim iménam poedini partäj, obeesävanyom, ali zapelivim reesom. kak tüdi nèednok pressioneranyi. Csi bi vu nasem polilicsnom mislènyi sztäl-ni bili, bi vótum z szamosztälpim mjs-lènyom däli, pa né na nagovärjanye, ali po szö^zeda csinènyi.
a
Mi pièkniurci, rävno kak drügi bi zadovolni bili té, v solszkom dugov4-nvi, csi bi sze deca räzne jezike näv-csili v soläj. Na i sze tö vesakati moremo? Kakgda, csi szo rävno zdaj prepovedali v nfzisi stiri gimnäzijaj vesenyé, fundamenL kulture i znärioszti, latinsesino i szkoroda szvetovni jeiik nemsenino. To sze veli naprèdnoszt?...
*	v
* *
Tak sze vidi, ka nisterni gosz-pòdje sze escse i dnesz v tisztom mislènyi ziblejo, ka näsz Prèknnirce »escse v kordi trbè dr'zati.« Csi bi szi né'tàk racsünali, miszlimo kabi te prinasz !ze rävnotak mogie obcsinszke volitve bidti, kak pa prèk na ovom täli Slovenije. Zakaj szmo tü v ozädje porinyeni, csi szmo pa pri porciji ti prvi. Sžrrio rè-szan escse tak mladoletni, kabi nam tutore (gerente) trbelo 1 nemremo meti
odebräne :zupäne?
* *
*
Csi je komi du'znoszt morälo med lüdsztvom širiti i v deco cepiti, ali sze tö doszégne pötom nemorälno-ga piszanya z pripovészii i v nemorälnl gläszov posilanya po deci ?
i	5£
tü. ito ' 'tu; i
Ó esztendö
sivär multjàt azzai veltük a mai nappal eltemetni és feledni, hogy vele temetjük el mindazt az aka-dàlyt, mely békevàgyó munkànkat eddig gàtolta. Hogy ehez azon ban az ujév kiiszòbén sok re-ményt füzhessünk, nincsen ala-punk. A jelek arra engednek kö-vetkeztetni, hogy az uj esztendö is csak gondterhes életlink egy szakaszànak befutäsära van elö-irànyozva, Madàch „Ember ktizdj és bizva bizzàl" orokké igaz szavainak alapjàn.
A hogy a hàborus ó eszten-dök mulàsàval és elmultàval fiiz-tünk mindig szebbnél-szebb re-ményeket az uj esztendök köze-ledtéhez, ahogy a > hàboru utàni évek utolsó napjait az eljövö ujakkal véltiik javunkra megvàl-täsnak s kellett oly sokszor csa-lódnunk, épp ilyennek igérkezik a közelgö uj esztendö is, vai'y tàn még nagyobb csalódàsokban fog bövelkedni.
Békés munka, szabad cse-lekvés joga, egyenloség és test-vériség, mint eddig is, csak aloni marad tovàbbra is. Bàrmikép is vagyunk e fogalmak valósaga utän, tényleg ismeretlen fogalom marad elöttünk. Az emberiségben meg van rà a jóakarat, de kik az élet kocsijänak rudjat igaz-gatjäk, vagy legaläbb is igazgatni akarjàk, az emberiséget ezen ut-jàról ,letéritik. Kiknek éppen amaznak példàjat kellene mutatni, azoìf järnak el legsürübben az ellenkezöje szerint. Vagy tàn nem-e politikai célok orkànja zavarja meg a népet békés mun kàjàban, szabad cselekvésének jogàban, nem-e ezen célok bont-jàk meg az egyenloség és test-vériség szép eszméit, mikor minden Isten és ember alkotta tor-
vényt sutba vetik, képesek min-dennemii tOrvénytelen cseleke-detre. hogy sajàt résziikre a ha-talmat mindegy kisajàtitsàk.
S amint az ó évben a jelen-legi äüainhataloin korlàtozni pró-bàlta a népnek szabad cselekvé-sét, midön talàn egy harmadàt a lakóssàgnak mindegy eltiltani akarja egyetlen jogàtól, mellyel szabadon cselekedhetnek, az uj esztendöben ez gyakorlatban is be fog következni. S ha ez meg-torténik, mert meg is tortént mär, akkor lehet reményiink a jövö esztendöre, hogy a „szabadsàg, egyenloség, testvériség" szép fo-galma gyakorlatilag érvényesiil-hessen ?
Nem vagyunk eskütt ellen-ségei Radics és pàrtja eilen tett intézkedéseknek, de az eilen igen, ha emberi joyokat eltipornak azért, hogy sajàt jogtalansàgait érvényesithessék. Eilene vagyunk azért is, mert ami ma veled, holnap mär velem torténhetik meg példabeszéd alapjan ez kö-telességtluk s ha ma nem tilta-kozunk ellene inàsok érdekében, holnap egész bàtran megtehetik elleniink.
Mi Prekmurecek hatvànyozva kétkedóen nézhetiink az uj esztendö elé. Ha a liàroinmilliós horvàt néppel merik az eröszak eszközeit alkalmazni, akkor ve-ltink az egyharmincad néppel szemben, ha mast nem, a Prek-murjéra kivetett adó helyett ha eddig 150 szàzalékkal többet szedtek be, majd az uj esztendöben 200 szàzalékkal szednek be többet s ez nekünk éppen e'ég lesz. Azért az ujévbe vetett reménytìnkkel, ahogy a jelek mutatjàk, tulzàsba ne menjiink.
Agyuharc likör-szällitmäny eilen.
Négy alkohol-csempész hajót fogtak el az amerikai vàmnaszàdok
LONDON. Az amerikai part-vidéken Sandy Hock mellett a vämörscg naszädjai rövid harc utän föltartoztattäiv és zär ala vették a Patras nevü angol shoo-nert és hàro 111 I II a S motoros hajót, amelyek hatezer läda likört vittek ^ körüibelül félmillió dollàr értékben. Az amerikai väinörök a csempészhajókon 19 embert foglyul ejtettek.
Negyven mérfoldnyi uton
iildòzték az amerikai naszädok a csempészhajokat és a vad hajsza közben kisebb kaliberü àgyukból tizenkét lovést adtak le, mig a shooner és a hàroin motoros hajó megadta magàt. Az elkobo-zàs a legutóbb kötött angol— amerikai egyezinény értelmében tOrtént, amely ugy szól, hogy idegen hajóknak szeszesitalt nem szabad szàllitaniok az amerikai parttól egy orai hajóut korzetében
Glàszi —Hirek.
Bla'zeno i veszélo nòvo leto 'zelè vszem posttivanim naprè-placsnikom i prijàtelom »Mörsz-ke Krajirve-Muravidé'i« reditel-sztvo in opravnistvo.
- Mórszke Krajine p. prijàtelom naznanjamo, ka zavolo lé'zése evidenci napréplacsnikov i na lehkóto placsila sze od nóvoga leta zacsétkom naprè-placsilo na „Mörszko Krajino" na frtao leta za zagotovi. Vszäki, ki näsz z naprèplacsilom rävnotak kak szebé podpérati sesé, proszimo da naprèpla-csilo vszeli szamo na 1/4 leta posle, pri steroj priliki priložimo vszigdàr esekk. — Är pa pri denésnyoj drägo-csi (povzdig stampanja, papéra céna itd.) nemremo szhäjati, szmo prisziljeni naprèplacsilo mèszecsno z ednim di-närom podignoti, da sze narn zgiibics-ka dönok mäli tao pokrije. Tak de .naprèplacsilo odszèmao 15 Din na frtao (74) leta. Tò je tó eden liter vfna na frtao leta menye i mämo : novice, papér, glaszilo v našem materszkom jeziki, za nas Prèkmurszki interest, bojevnike za pravico i obsztoj našega sztäna, neodvisznoga informätora v szredini politiesni bojov — Mörszko Krajino. Sto podpéra nyò, podpéra i i jSzvoj sztan i jezika pravico ! v*— Ognyi. 'Zaloszten dokäz je nepri-jàtela szramótno delo, ki szamo szla-boszt szvedocsi, i ki je dvema kmé-
toma tak zalosztne szvétke napravilo. 23. XII. 1924. jé"zgoré!a kmeta Kercs-mär Sändora v Seli, hiita i pärma z vesz krmov i z vérsztvov skerjòv. Sko de je oköli 20.000 Din, szakolèrano je na màio sumo bilò. — 27. XII. v noesi ob 11 vöri je zgorelo vérsztve-na hramba, presa z krmov i vérsztve-nov hrambov läszt Lipics József 'zu-päna v Fokovci. Kvära je okoli 60.000 Din. Csinitelje sze zaszlediijejo.
—	Revolver v rokaj nevrédni. V M. Soboti v kresmi g. Benkicsa szta sze najsla 26. XII. dvd poznanca, Cservék Kälmän z Luk.csovec i Kolar Jänos z Norsinec. Tödi tam je dao 20 létni Cservék Kolàri eden 7 nun—sz:ki revolver. Kak szta sia odtisztec, je Kolar na ceszti z revolverom sztrèlo stero je esula zandärszka patrola. 'Zandàrje szo Yevolver odvzéli i zrócsili szodniji, ki je posztópanye zavolo nosenyd ro'zjé brezi dovolénya, pròti obema zacséla.
—	Rezervni officerje, kém iprihäja vrèmen za naprediivanye, ali bi napre-dii vati !ze automatice mogli, naj prigläszijo tó szvojoj vojäskoj komandi.
—	Kandidaturo naprèdnoga bloka za D. Lendavszki okraj szo prevzéli Dr. Lipoid fiskälis v Maribori i I. Kiràly z D. Lakosa.
—	Te'zko je ranjeni Krajnc Karol 2! let sztar decsko z Drakovec (Sta-jarsko). Decski szo 28. XII. lumpali v kresmi i je prišlo do szväje. Medtem
Földünk kiséroje, a hold.
Egyetlen égitestet sem ismerünk oly jól, mint a holdat. Az az 52 ezer mérfold (384 ezer kilométer), mely a földünktöl elvälasztja, elenyészò cse-kélynek tetszik azokhoz az óriàsi tä-volsägokhoz képest, melyek a viläg-egyetemben megszokottak. Hiszen a hozzAnk legközelebb esö bolygók, a Vénusz és a Marsz, 110 150-szer esnek tàvólabb töliink, mint a hold, a nap azonban mär 385-ször, a Jupiter 1500-szor, a Szaturnusz meg éppen 3100-szor. Ha repiilógépeinkkel kirepiilhetnénk ä vilägürbe, hat hónap alatt jutnànk el a holdba, mig a puskagolyó éppen kilenc nap alatt érne oda. De hozzä kell tennünk, hogy a holdnak csak az egyik felét ismer-jilk jól. A hold ugyanis a föld körül vaiò utjàban, amely 28 napig tart, csak egyszer fordul meg a tengelye körül, ennek pedig az a kovetkezmé-nye, hogv mi mindig csak ugyanazt az egy féltekéjét làtjuk : a mäsikat, a tulsó oldalt ember nem latta mégl
A holdról vaiò ismereteinket hatalmas tävcsöveinknek köszönhetjük. Segitségtikkel rengeteg fényképfelvé-1 telt is készitettek a csillagäszok a holdrol és aki végiglapozza azokat, az ugy érzi, hogy ezekkel a csodàs térképekkel a kezében meg merne kockäztatni egy utazàst a holdon, anélkiil, hogy eltévedéstòl kellene félnie. A felvételek szépsége is eltü-nik azok mellett a gyönyörü képek mellett, melyeket csillagäszati tävesö-vön ät vaiò közvetlen megfigyelés varäzsol szemünk elé. Ilyenkor a nap fényében fényhegyekként csillogva, hatalmas hegységek fekszenek elöttünk, meredek csucsok merészen emelkednek ki a sziirkén fényló sik-sàgokból, hullämos rnagasletok vo-nulnak rajta végig. A felszinén hatalmas szakadékok tàtonganak, hosszu és magas hegyläncok közt pedig mély völgyek kigyóznak : — és mindez oly vtlägosan, oly bämulatosan tisztän és éh sen làthatò, hogy a megfigyelö alig tudja magàt beleélni abba a gondo-latba, hogy egészen màs égitest fek-
szik elötte, melyet ember soha el nem érhet.
Ezeknek a képeknek villàgossà-gàt pedig még emeli a körülmeny, hogy a hold feliiletét napról napra vàltozó vilàgitàsban làtjuk. A hold ugyanis fényét, megvilägitäsät — épp ugy, mint a föld — a naptól kapja. Miközben majdnem kóralaku pàlyàjàn, mely a föld pàlyàjàt kis szögben ke-resztezi, a föld körül vonul, mindig màs és màs àllàsba kertii a naphoz viszonyitva, amely igy a hold gömb-jének mindig màs és màs részétvilà-gitja meg. Amikor a föld a hold és a nap között van, akkor a holdnak felénk forduló féltekéje nem kap mug-vilägitäst, — ez az ujhold ideje; mi ilyenkor nem làtjuk. Minél inkàbb tävozik ebböl a helyzetböl oldalväst, annäl többet lätunk a megvilägitott részéb0l ; ilyenkor tehät nö a hold, még pedig mindaddig, mig teljesen szembe nem kerül a nappal. A felénk forduló féltekéje egészen meg van vilàgitve, — ez màr a holdtöite. Aztän a màstk oldalra tér ät a hold, mind kevesebbet lätunk beiöle : fogy, mig végre ujra beàll az ujhold ideje. Tizennégy napig nem làtjuk a holdnak felénk forduló részét, ez az ö éjszakàja ; tizennégy napig van foko-
zatosan megvilàgitva, ez az Ö nappala,
—	egészen természetesen, hiszen 28 nap alatt fordul meg egyszer a tengelye körül. 28 napig tart rajta egy nap.
Aki a holdon tartózkodhatnék, az onnan épp ugy làtnà a napot az ég-boltozaton, mint mi itt a földön. Ami pedig ezzel együtt jàr: a megvilàgi-tàsnak folytonos vàltozàsa, azt innen a földröl is szépen lätni jötävcsövön keresztül. Elöször — ujhold idején — äthatolhatatlan sotétség borit mindent. Mikor aztän az elsö napsugarak érik a legmagasabb hegyek csucsait, ezek fényló csillagokként tünnek elö a sótétségból. Amint a nap emelkedig, a vilàgossàg lassankint leszàll a hatalmas hegyoldalakon, csak a vòlgye-ket takarja még teljes sotétség: aztàn làtni lehet a tävcsövön àt, miként vetiti a nap a hegyek éles àrnyékait a siksàgra; minél magasabbra emel-kedik a nap — a holdrót nézve, — annäl kisebbek lesznek az àrnyékok. annäl jobban tünik a sotétség. Végre
—	holdtöite idején — mär a völ-gyeket is èri napfény àrnyék alig làthatò; a nap a delelöpontjän àll.
(Folyt. köv.)

je Max Varsel z no'zom Krajnca tak te'zko szmekno z no'zom v prävo szlèdnyo rebro, ka szo ga pripelali v spitao v M. Soboto, gde szo nyemi voviszécse pocilice eden tao vkraj vre-zali. Poškodba je nevarna.
— »Dober Pajdaš« kalendar je zgo-tovleni i sze vunyem doszta szmesloga cstenyä näjde. Kalendariji, ki sil v Prekmurskoj Tiskarni i pri Erdösi dobi, je céna 8 din. Är pa „Mörszka Krajina" szvojim p. napréplacsnikom i csti-telom po nyé zmo'znoszti nikak hvä-le'zna scsé bidti, je szklenola, ka vszi tiszti, ki sze dokažejo, ka szo rèszan naprèplacsniki na ,,Mörszko Krajino", dobijo eden „Dober Pajdaš" kalendar za làsztno ceno, tóje za 6 dinärov, i tò ali v reditelsztvi „M. Kr." v Märkisevci, ali pa pròti dokäzi v Prekmurskoj Tiskärni v M. Soboti.
Pro domo!
„Mörszka Krajina — Muravidék" pärtonkivüli, kizärölag a politika szä-raz tényeivel foglalkozò hetilap (a kü-szöbön levö välasztäsok alatt is csak ismertetni fogjuk az egyes pärtok osszetételét és céljdt), fösulyt nyelviink, gazdasägi érdekeink megvédésére fek-tet, azért sem bankok, sem mäs korpo-räcid tämogatäsät nem élvezheti. Mi-utän lapunkat még ma is „ällaaiellenes madžaron"-nak itélik, értheto, hogy ällami tämogatäst is csak ugy kaphat-nänk, ha vakon és siiketen mennénk el a veliink szemben tortino igazsäg-tdlansägok mellett s szomoru helyze-tünket eldorädönak ällitanök be. Ben-szülött kereskedöink vagy azért nem hirdetnek lapunkban, mert jobbära -pa-rasztérdeket képvisel a lap (habär mindannyija parasztból èl), vagy nin-csitf1 eléggé tudatäban a hirdetés je-lentoségében, vagy pedig inkäbb a ha-tösägot reprezentälni vélt lapok felé gravität, illetve azok bojkottja miatt tart. A nem bennsziilött kercskedö'< lapunk elleni bojkottja pedig értheto, habär mi vevök ezért nem akarjuk a boszuälläst.
Tehät a lap egyedül csak elöfi-zetöire van utalva. Ebböl pedig csak ugy tndnä magät fenntartani, ha elofizetés diiät 80 Dinärban ällapitanä meg évente. Ez az elofizetés azonban elöfi-zetöink nagy megterhelését jelentené, azért elhatäroztuk, hogy oräisi kiadä-saink (papir, nyomäs dija stb.) némi fedezésére az elofizetés dijät havi cse-kély egy dinärral emeljük csak, minél-fogva az elofizetéseket, hogy könnyeb-ben essék a fizetés, belföldön és kül-földön egyaränt kizärölag negyed-évenként szedjiik be, illetve ällapitjuk meg ugy, hogy az elofizetés dija ezu-tän negyedévenként : belföldön 15
IDin., külföldön 18 Din. Amerikäba 20 Din., egyes szäm ära pedig 1-25 Din., lesz. Ehez mérten Prekmurecek hirdetéseit 50°/o-al olcsöbban fogjuk szämitani. Kik helyzetiinket meg tudjäk érteni, kitüzött célunkban pedig tämo-gatni sajät é'dekiikben is akarnak, kérjiik ennek tudomäsul vételét és toväbbi szives tämogatäst.
Elofizetés, könnyebb evidencia miatt is csak nègyedévre kéretik kiildeni.
Kiadó.
— Csalàdi dräma Radkersburgban. A
l?adkersburgi vasuti vendéglo bérloje, martjänci sziiletésii Qyöfek nevezetii 'földink, a mult napokban egy fejsze csapässal feleségét fején talälva meg-ölte, utänna a muräba ugrott, de — kiuszott. Qyörek nem volt teljesen normälis, ällandö volt a csalädi civa-kodäs, mig pillanatnyi rohatnänak ez volt az utoisó ällomäsa.
—	Meghalt a templomnàl. Vukän Ferencné, lipai asztalos felesége, f. hó 21-én Turniščere ment a templom-ba, hogy karäcsonyi äjtatossägät elvégezze. Déltàjban alig hagyta el a templomot, oly rosszul lett, hogy mielött elsö segélyben részesiilhetett volna, a templomtól alig pär lépés-nyire meg is halt. Lesujtott férjén kiviil hat ärvät hagyott, kik közül a legkisebb alig pär hetes.
—	Bö Istenäldäs. Egy év alatt öt gyermeke született Miholics József turniščei gazdàlkodó feleségének. — Màrciusban két kis fia, kik pär napig éltek, most pedig härom kis leänya, kik azonban csak pär óràig éltek csak s egyiitt lettek eltemetve.
—	Rómàba utazó zarändokoknak nem hell utlevól. Az olasz kormäny ugy rendelkezett, hogy a jubileumi évre Römäba utazó zarändokoknak nem kell utlevélrol gondoskodniok, mert ha magukban utaznak, akkor a zaràn-dokigazolvàny is elegendö a hatàr àtlépéséhez, ha pedig tärsasägäban vannak, akkor a szabälyszerüen kiàl-litott zaràndoknévjegyzék is elegendö. A päpa ma adta ki a Porta Sania megnyitäsära szóló külön meghivo-kat, A meghivókkal rendelkezö kö-zonség 24-én, féltizenkét órakor be-léphet a templomba, ahol a pàpa àldàst oszt.
—	Gróf Kàrolyi Mihalyné sulyosan megbetegedett Newyorkban. A newyorki lapok jelentése szefint Kàrolyi Mihàly-né grófnét, aki azért jött Amerikäba, hogy a magyarorszàgi forradalom nap-jairól és fejleményeiról härom hóna-pon ät elöadässorozatot tartson, be-szàllitottàk egy kórhàzba. A grófné hirtelen nagy làzt kapott és az orvo-sok azt hiszik, hogy tifuszba esett.
—	London püspöke — a sminkes menyasszonyok eilen. Right Reverend Artur Welles, londoni püspök éles har-cot kezdett a sminkelö menyasszonyok
"eilen. A szószékról kijelentette, milyen rut dolog az, hogy a menyasszonyok smlinkes, puderos arccal és ri-zses ajakkal mondjàk ki az oltàr elött a holtomiglant. Ez az eljàràs arról is tanuskodik, hogy a nö, aki igy kicicomàzza magàt, nem tudja felfogni a pillanat magasztossàgàt és jelent0ségét. A püspök kijelentette, hogy Ö személyesen sohasem adnà össze a fiatalpärt ahol a menyasszony sminkelt äbräzattal lép az oltàr elé.
—	Tyuklupàsok. Markisavcin dee. 24-én éjjel Kercsmàrtól 4 drb. 26-àn éjjel pedig Barbaricstól 4 drb. tyukot ismeretlen tettesek elloptak.
—	Tartalékos tisztek, kiknek elòlép-tetésre joguk van, vagy elòlépésre a hatäridö közeledik, jelentsék azt le-vélben hadkiegészitó parancsnoksà-gukhoz.
—	Muzulmänpärt Radios eilen. A
sarajovól „Pravda", Spaho lapja, legutóbbi szàmàban „Értsiik meg egymàst!" cimmel vàlaszol Radics Istvànnak legutóbbi sorzatos tämedä-sàra. A lap megàlapitja, hogy a pàrt eddigi loiälitäsa Radics irànt, nem a gyengeség jele. Ezutàn kifejti a cikk, hogy az àllamforma kérdése, amelyben Radics leginkàbb tàniadja a mu-zuimànokat, a muzulmänpärt részére mellékes, mert mint reàlapolitikusok csak azt tartjäk fontosnak, hogy be-csületes kormànyrendszer biztositsa a népek gazdasägi és kulturälis fejlö-dését és szabadsàgàt.
—	Angiia tiltakozik az amerikai ha-jóàgyuk hordkèpessége eilen. A Journal washingteni jelentése szerint az angol kormàny jegyzéket intézett az Unió kormànyàhoz, amelyben tiltako-zik az eilen, hogv az amerikai cirkà-lók ägyuinak lötävolsäga nagyobb, mint amilyen tàvolsàgot a wasingtoni egyezmény megenged.
—	Kommunista propaganda Romäni-äban. A komunista propaganda figyé-ben folytatott nyomozäsok eredménye-képpen mint hivatalosan jelentik, ed-dig 180 letartóztates tortént az egész orszàgban. A letartoztatottakat Buka-restbe viszik. A propaganda közpon-tja Bukarestben volt, de fijokjai voltak Aradon, Biassóban, Petrozsényben, Kisenevben és màs nagyobb vàro-sokban is. A nyomozäsok sorän szà-mos iratot és nagyobb összegü pénzt is foglaltak le a hatósàgok.
—	Ausztria januar elsején ujból élet-belépteti a gabonavàmokat. Ausztriàban eddig a gabonavàmok fel voltak fiig-gesztve, Ujévkor ismét visszaàllitjàk a vàmot, amely nem fix väm hanem elasztikus és a gabonaàrak szerint alkalmazza a Kormàny a minimàlis vagy maximàlis vàmot. A minimàlis väm körübelöl az érték 1 szàzaléka lesz és igy szämottevö dràgulàst nem fog okozni, ha tekintetbe vessziik, hogy Bécsben a buzà juliusban 60— 70 «zàzalékkal dràgult. A mai àrak mellett pedig kétségtelen, hogy az osztràk kormàny a minimàlis vàmot fogja alkalrrazni.
—	Noviszadi terménytozsde, dee. 23-än. Tartott iränyzat mellett élénkebb forgalom. Buza bäeskai 75—76 kg-os 417. 50 dinär. Zab 300 dinär. Tengeri 187 dinär, januäri 190 dinär, februäri 205 dinär, märcius-äprilisi 195 dinär, äprilisi 197.50 dinär, szerémi 190 dinär.
— Agyszéliités ért egy mozdonyvezetöt a vasuti ka-tasztrófàtól vaiò félelmében. Tragikus módon halt meg a mi-nap a brtisszel—antverpeni éj-szakai személyvonat mozdony-vezetöje. Mikor a waerloosi ala-guton haladt ät a vonat, észre-vette a vonatvezetö, hogy kissé féloldalra billent a lokomotiv. Rosszat sejtve, azonnal megälli-totta a vonatot és megvizsgälta a gépet. Kiderult ekkor, vhogy a gép egyik kereke hiänyzik; ut-közben kettétòrt és leesett aten-gelyéról. A mozdonyvezetö meg-rémiiìt attól a gondolattól, hogy a vonatàt katasztrófa érhette volna, ha idejében észre nem veszi a bajt. Ez a gondolat annyira haiàssal volt rä. hogy agyszélii-tés érte.
veiik ,ŠPORTNI PLES4
S. K MURA 3. jan. 1924
I ! Prijatelji športa dobrodošli ! !
—	Kis sebek miatt nem órdemes orvoshoz fordulni. A kis vägott sebet mossuk ki azonnal tiszta langyos vizzel, aztän a vérzó részt kössük be pär perere szorosan tiszta, mo^ott vàszondarabbal. Ha a vérzés elàllt, ragasszuk be a vàgàs helyét angol-täpasszal, melyet vizzel, ne pedig nyällal nedvesitsünk meg. Ha jód van kéznél, ugy tapasz helyett ezzel is bekbnhetjük a sebet.
—	Rovarcsipó8ek eilen szalmiäk-szesszel védekeziink. Ha a csipés nyoma erösen dagad (különösen da-ràzscsipésnél), a daganatra väszon-kendöt teszünk s erre jégdarabokat helyeziink.
—	Égett sebeket — ha azok nem nagyok — liszttel behintjük, vagy ónvizzel hütünk. Sulyosabb esetben azonna! orvoshoz kell fordulni.
—	Nàtha eilen. Erös, langyos sós-vizet tenyerünkbe véve, abból reggel és este szivjunk fel jócskàn az orrunkba.
—	Kitiinö mosòszer : 5 kgr. mosó-szappant apró darabokra vàgunk és 3 kgr. szódàval 10 1. forró vizben felolvasztunk. Mikor a folyadék egé-szen feloldódott lVi kgr. terpentint, 8 deka szalmiäkszeszt keverünk belé s 1 — 1 1. ürtartalmu üvegekbe töltjük Ezen szerböl egy liter 350—400 drb. ruha kimosäsähoz elegendö.
—	Zsirfoitot borbusorból ugy tàvoli-tunk el, hogy a zsiros helyet elöbb szalmiàkszesszel àttisztitjuk, aztàn benzinnel dörzsöljük.
—	A lämpalangot erò'sithetjUk, ha à petroleumba egy kevés kdmfort teszünk. Egy fél liter petroleumba egy mogyoronyi nagysägu kämfor teendö. A làmpa làngja fényesebb és tisztàbb lesz mint különben.
Elofizetések és hirdetések „Mörszka Krajinàra" felvétetnek Erdóssy Barnabàs paplr és jàtékàru iizletében M. Sobotàban a róm. atholikus templom mellett.
KULONFELÉK.
—	Huszpnkilencen megfagytak Ame-
rikäban. Északamerika kozéps0 és nyugatiàllamaiban a rendkivüli hideg kovetkeztében, amely sokhelyüt 25 fok Celsiusnäl is nagyobb, szämos halàleset tortént megfagyàs kovetkeztében. Idàig 29 megfagyott tmbert talàltak a hegyek között.
—	Lordból banyamunkàs. Hodge volt angol munkàspàrti képviseló, aki a Macdonaid kormàny alatt az admiralitäs polgäri lordjänak tisztét töltötte be, belépett egyik bànyàba munkäsnak. A bànyàszszakszervezet titkàri älläst kinält fel Hodgenak, aki azonban »Volt nincs, fene bänjal« kiàltàssal visszautasitotta ezt. Hodge harminc esztendös és egyike a mun-käspärt legnépszembb vezetöinek.
Trztvo. Kereskedelem.
Biägo — Äpu.
LJULJANA: dee. 30.
100 kg. Pšenica—Buza Din. 420 'Zito—Rozs » Ovesz—Zab » Kukorica
Proszó—Köles » Hajdina	»* 250
Szenó—Széna » Qraj—Bab csres. » zmèsan—vegyes bab Krumpli	»
Len. sz.—Lenmag » » » Det. sz.—Lóherm. »
BENKO: dee. 30.
-466
-400
-360
-300
-330
-275
-75
-£80
-430
-135
-700
f!
t 8-
5 5-
1 kg.	III. II. I. prima
9-- 11--11-50 9- 11-11-50 6-- 8-- — 13-— 14— 19— 20 5 , 32-50 40*— 40--. 30- 34-— 2-—
Bikòv.ì Bika Telice ? Üszö Krave I ŠTehén Teoci Borju Szvinyé—Sertès Mäszt 1-a— Zsirl-a. Zmócsaj--Vaj , . Spè—Szalona . . Beiice -Tojäs 1 drb.
Pénezi
1	Dollär . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . .
1	Kor. Praga .
1	lira . . . .
Zürichben 100 Din
Pénz
= D.	65 50
= »	0-Ü929
— »	0.095
= »	2-025
= »	2.901/,
= 7 70 sfrk.

Ròkopfszi, kl szeS>e Mhj^mijo i ne vrnéjo sze posflajo :
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina
M À R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék szàmla szäma 12980.
Z-h4ja vszäko szrèdo — Napréplacsilo za : 1 leto 47, pò 24 frtao 15 Din. Zvün SHS., 18 Din v Ameriko 20 Din létno. Céna anonc a O cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklame 1 — mali ogaszi 0*70 Din i dÄvek. Fri vecskràt popüszt.
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide kiildendok :
M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal
Megjelenik minden szerdàn Elofizetési ara 1 évre 47, félévre 24, negyedévre lü Dinàr." Külföldre 18, Amerikdba 2U Din évente. Hirde-tési är t cm.-ként : szövegközt és nyilttér 1-50, rendes 1—, apróh rdetés 0-70 Din és az illeték. Tohbszòrinél engedmény.
Prispevki za delavsko zbornico.
Okrožni urad za zavarovanye delavcev a Ljubljani nas naproša za priobčenye sledeči objave:
Na podlagi uaredbe minlsterstva socijalne politike od 12. 9. 1924. st. 0 49. se bode na podlàgi §-a b2, zakona o varstvu delavcev in člena 146 financsnega zakona za leto .924/1925 počensi s 1. sept. 1924 predpisoval prispevek za začasno delavsko zbornico za Slovenijo v Ljubljani dnevno V,°/o zavarovalnega dnevnega zaslužka, ki služi za podlägo pri odmerjanju prispevka za zavarovanje za slučaj bolezni, odnosno v višini 8Vb% prispevka za zàvarovanje za slučaj bolezni.
Prispevek za delavsko zbornico se bode predpisoval samo za one osebe, ki so dolžne biti zavarovane za slučaj bolezni in nezgode in so uvrščene v .VI. in višje mezdne razrede. Za one osebe, ki so uvrščene v I. do vštevši V. mezdnji razred, se ta
prispevek ne bode predpisoval.
Prispevek za delavsko zbornico znaša na teden (za 6 dni):
Mezdni razred: VI VII. Vili, IX. X. XI,
Prispevek v dinarjih : 0.18 0.20 0.24 0 29 0.35 0.42
Me/dnji razred : XII. XIII XIV XV. YVI. XVII.
Prispevek v dinarjih : 0,50 0.60 0.7^ 0 38 1.02 1.20 Ta prispevek je dolžan plačevati delodajalec, vendar ga sme v celoti odtegniti od delojemalčevega (zavarovančevega) zaslužka.
Prispevke za delavsko zbornico bode predpisoval po odredbi minis-terstva za socijalno politiko Okrožni urad za zavarovanje delavcev v Ljubljani mesečno za nazaj istočasno s ; prispevki za slučaj bolezni innez;o-i de ter za posredovalnico za delo. (Borza dela). Plačane prispevke nakazovali bodo Okrožni uradi osrednjemu uradu za zavarovanje delavcev v Zagrebu, le-ta pa pristojnim delavskim zborntcam.

Dve zidani hiši z večjim posestvom za 100 dinarjev
dobil bo lastnik naše srečke, katerega bo zadel žreb.
Srečke razpošilja »Prostovoljno gasilno društvo v Strnišču pri Ptuju,« proti naprej — pošiljatvi zneska za srečko, ter Din 31— za priporočeno pošiljatev.
Srečke dobe se tudi pri g. Valentin Komavli, stanujoč v gostilni pri Kolodvoru, Murska Sobota.	/ 50-2
SALONIT
je näjbögsa pokrivätja pala. BÖgsa je tak kaksastécs drüga pokrivätja naprava är je lehka, nezgorlva i trpliva, zäto tüdi najfalèsa »SALONiT« je po nigdasnyem Hatschekovom ETERNIT sistemi narejeni. Delajo ga v SOLINI pri Spliti. Prèkmurszko szkladis-6 — 13	cse je pri :
ČEH & GÄSPÄR trgovini
v MURSKI SOBOTI. Vsze potrèbno sze zvé tiidi tam.
figyel-11
mébe
Qendeglösöh
A murska-sobotai pincém-ben elsörangu jó k n w minoségii ó-és uj- U U I kapható. Ara iiterenként ó1^ 154-4 Dinartól felfelé.
NÀDAI jOZSEF borkereskedö.
kangarn in ševjot za moške in ženske obleke, ter vsakovrstno manu fakturno blago za čudovito
nizke cene razpošilja veletrgovina
M. Stermecki, Celje
št. 335. Slovenija. Kdo se zaveže, da vrne v roku 8 dni ali plača Din 150 - dobiti če veliko zbirko vzorcev (muštrov).
llustrovani cenik brezplačno ! Trgovci engros cene! 130-8
rflsainaiimniiHi
-FIGYELEM!!!
I
i
a
I
I
ban kizàròlag:	£
ÀBRAHÀMELEK i
fq IrprPcl/pHnnpl
Épiilet és tiizifét a legjobb minóségben, a legolcsóbbb napiàron és dus vàlaszték-
153-4
fakereskedonél HODOSON szerezheti
meg.
HIÜ^BiJE
ini
Blä'zeno novo leto zelèmo vszem nasim prijätelom i znancam ! Boldog ujévet kivänunk ismeröseinknek, jóakaróinknak, illetve üzletfele'mknek ! !			
1 HAHN Prekmurska Tiskarna M. Sobota	URSZULESZKU PETER brivec borbély M. Sobota	CVETICS JÄNOS trg. — keresk. M. Sobota	NEMEC JÄNOS trg. — keresk. M. Sobota
LEGENSTEIN OÉZ4 kavarnar — kóvés D M. Sobota	BENKO JÓZSEF export import M. Sobota industrija meszni pridelkov — husipari nagyiizem		HEKLITS ISTVÄN trg. — keresk. M. Sobota
KEMÉNY MARKO hotelir — szällodäs M. Sobota	BENKICS JÀNOS kresmär — vendéglos M. Sobota	TÜRK JOZSEF kresmär — vendéglos M. Sobota	KOHN SAMU trg. — keiesk. M. Sobota
A. KIRÄLY M. SOBOTA trg. z klobuki, perilom in krhkim blagom. — Noi kalap fehérnemu és röviHrfru keresk.	BRATA BRUMEN trg. z različnim blagom, manufak-turov in cipelami. M. Sobota.	STERN ARNOLD trg. — keresk. Puconci.	VEZÉR JÓZSEF & GÉZA Martjanci.
BÄCZ RUDOLF trg. — keresk. Puconci	ERDÖSSY BARNABÄS trg. z papérom i igraesami. Papir é* jétékriru keresk. M. Sobota.	ČEH in GÄSPÄR trg. — keresk. M. Sobota.	SKRABÄN JÄNOS trg. — kereskedó Puconci i
KÜHAR JÄNOS kresmär — vt-ndeglös Puconci	VELIKA KAVARNA. NAGY KÀVÉHÀZ MEOLIC Murska Sobota		HORVATH MÄTYÄS kresmär — vendéglos D. Lendava. j
SIDONIJA NOVÀK slasčičarna M. Sobota	G'fävno zastupstvo „JUGOSZLAVIA" biztositó foiigynokség M. Sobota.	KÜHÄR ISTVÀN kresmär — vendéglos Märkisevei	BRATA S1FTÄR in HAHN j M Sobota i