PoStnina plačana v gotovini. ? r KA KRAJINA Vérsztvenic politicarli i kulturni tjédnik. MURAVIDEK Gazdasàgi, poitlikai és kulturälis hetilap. Lèt. III. Évf. Màrkisevci, I924. oktober 28. Veszélo na nikoj. Broj 40. Sz&m. Cslovecsi sztan je vszigdàr vödjäni ednoj visesnyoj mòcsi, ki je podobna vremena szpie-inenlivoszti i navólam. Kak ta rasztiina je odviszna od zraka vrémena, je tüdi narod odvi-zen, oje nyega dobrobit od ti szvet szki làdajócsi. Csi je nyi ravna-nye dobro, je narod zadovolen i si je narod zadovolen, je dr'zäva bogata Zätö je predvszem duz-noszt ravnitelov, ka dela za tiszti narod szamo i jedino dobro, v laszek dr'zavi. Ali sze prinasz lüdi tak godi? Né. Nasa država je poludelska Vsze ka mamo csakati za pobóg-sanye dr'zàvnoga vertüvanya, za povzdig valute itd. je jedino to poiodelsztvo. Tüdi prebivälsztva véksi tao (75°/o) je polodelcov. Ka med polodelci véksi tao nema eiko zemlé, kak za prehrano nyegove dr'zine bi zadosztno bi;ó, 6 je tüdi isztina, i da sze täksim, ti szo rèszan zató pripravni i za )olszko delo navdüseni kak näj-)rvlé preszkrbi zemla, pròti niscse nemre bidti. Szaino ki szo oga vredni, ki jo deiati znàjo i zmo'znoszt mäjo. Vszegavecs csi sze tó po rédnoj póti zgodi. Ne kà'ze sze pa tò doszè-gamao prinasz. Tó tàlanye, ki sze itnenüje agrärna reforma, je nikaj podobnoga k Marxa nävuki k sistemi bolsevizma, raztrganye Bdnotni imäny, kl szo tak prerni-lole bidti vretine dohodkov za dr'zàvo Zé od dokoncsétka szvetovne bojne sze gucsi od deljenja zernliscs. Ali zàkona potrébnoga za té poszeo ga nè. rala sze zemla tüdi tàksirn, kì o gnojiti szamo z fticsami däjo, orjejo ednòk itd tak, ka zemla na dùga lèta zgübiti more vesz 'zér, ti bi ga pa v haszek dr'zàve i nàroda escse doszta vecs potre-)üvala. 1 k tomi sze doszta tüdi veszeli, csiravno znati morejo ka prvlé kak szìedi de tò za nyé idi velka bremen. Csi szamo v nasoj vòszkoj )li'zini poglédnemo okó!i ka sze [odi pod asistencov agr. reforme, iam je dokàz zadoszten Zemlò levüpa, — csi bi rävno mogao, — lopràvlati niscse, travniki, szo kr-ofinyek, àr denésnyi zacsaszni asztnik nevè gda nyemi rodpo-'èjo. Agrärna reforma ponüja èsz i drva po fàl ceni, tó je da sumszko nadzornistvo po sztro-kovnoj miszli ne dovoli székanya, ka je tüdi namesztno. Nè je pa namesztno té, gda bi sze dovoliti tel ko moglo, kelko je za läszten niic i depotat^potrèbno i za volo steroga sze godi tó, ka v logäj vidimo doszta penyóv i prevecs-prevecs prerècseni ièsz, ki je ne pàsnik i,riè. log. Csi de za par lèt i miäjsoj generaciji tüdi trbeio drvajglész, tò je posztranszko pitanye, är csi bi sze zatò tüdi brigali, bi sze poszékani logóvje zaszajüvati dàli. Täkse* drzàvno vértùvanye je poszameznikom dosztim na haszek lèko, ali' dr'zavi, kak näroda ednóti nè. Pri tàksem goszpodàranyi neszmimo pitati zakaj je tak velka dàcsa, zakaj dmär tak szlabo sztoji, zakaj je vsze drago ka kmet kupiti more, zakaj kmétski pridelek nema céne itd. itd. Csi kmétsko kak dr'zàv-ne vecsine organizacijo poznati nescsemo, bodimo potróstani ka de nam escse bo'znè tüdi slo, i kak sze vidi z goraj omenjeni z veszeljom drügi mo sli nanikoj, pomali ali gvüsno. Nemški parlament—razpiiscsenL Nemška vlada rävnotak, kak nasa, sze je dr'zäla z vecsi partäjov. tòje da abszolutne vecsine je za vlado né biló. Ar szo szilno potrébne dugovä-nya tak pod sztreho szpraviti né mogócsi bili, je dr'zävni kancellär Ma rx predlagao dr'zavnomi predszed- niki naj sze parlament razpüszti i razpišejo nòve volitvi, da nàrod naj szam odlócsi vecsino, delazmo'zen parlament. Na podlagi toga predlaganya je predszednik tó vcsino. Volitvi, napre-vidócs do 7. decembra obdr'zäne. Revolucija v khini—koncsana. Pörgarszka medszebojna bojna v Khini sze je v zgiibicsek revolucionärov koncsala, dönok pa revolucionarje püks nescso doli djäszti, nego proszijo vlädo, ki je gvinala bojno, na vszäko glavó pétdeszót dollärov (szmesno) té pükse doli denejo. Skoda z-té bojne je velka. Szamo v ednom exponéra-nom meszti je 4000 hi'z vnicseni, ludi pa prevecs. Ujra megkezdödtek a jugoszlav-magyar ke-reskedelmi targyalàsok. Beogrädböl jelentik : Tegnap foly-tatläk a jugoszläv-magyar kereskedelmi tärgyaläsokat, amelyben magyar részrol Wodianer baro meghaìalmazott miniszter, jugoszläv részrol pedig Perics Ninko meghatalmazott miniszter vezettek. Az egyes albizottsägok a nyugdi-jak, a szekvesztrumok és az adókérdé-sek iigyében tärgyaltak, Délutdn a Péter kira'ly csatorna kérdésérol tär gyaltak az albizottsägokban és a adminiszträcio, egységesitéséi öl. A kettös birtokosok iigyében nin-csen még megegyezés, mert ugy a magyar mint a jugoszläv delegäciö erre kiilön inditvänyt nyujtott be, inelyet csak a napokban vesznek tär-gyalàs alä. November 3-än a delegatelo Buda-pestre megy ahoi folytatjdk a tärgya-läsokat. A jugoszläv delegäciot Vrba-nics, Jankovics és Vlaskalin Milorad BBB fönök képviselik majd Budapesten. A targyalàsok helyét azért kellett Budapestre tenni, mert elkeriilhetetlenné vält a magänadossägok kérdésének likvidäläsa. Tiintetés Bécsben. A csehorszàgi németek elnyomatésa eilen. Bécsbol jelentik : Bécsben a nép-häzban népgyiilés volt, ameiyen' Rada nikolsburgi és Jung dr. tropani képvi-viselök beszéltek a Csehorszägban lakó németek elnyomatäsa eilen. A népgyiilés utän körülbelül négyszdz ember kivonult a Nussdorferstrassen levo Auge Gottes vendéglobe, ahol szintén népgyiilést hivtak össze. Itt német nemzetiek, német nemzeti mun-käspärtjak és a K. H. Wolf csoporihoz tartozók körülbelül ezerhatszäzan tilta- kozó gyiilést rendeztek a kormäny eilen mert Hitlernek oszträk illetoségét elvontäk. A népgytìlés utän a résztve-vök kivonultak az uteära és több helyen, igy a Faehringstrassen. Alper-strassen német nemzeti dalokat énekel-tek, közben összetüztek a gyalogos rendorséggel. Ez nem birt velük, mire lovasrendörök is vonultak ki és karddal ^szétoszlattàk a tömeget. Löfegyvert a rendorség nem hasznält. A rendet végiil sikerült helyreallitani. Je vsze mogócse!? Agrärna reforma je edna z né vértuvanya, kmeu'sztva vucseni funkeio-närov nasztävlena naprava. Tó je nè szamo nasa trditev, nego i tüdi dossta drügi lüdi, ki csi szamo malo dunszta mäjo od kmetijsztva, pripoznajo. Tü je pa taki szam dokäz, ki szam zadoszta odkrito gucsi. — Okro'zni agrärni urad je odpovedao g.' Ostereri, ären-däsi imänya gr. Szapäry, dabi escse i nadale ärendäs büo toga imänya. Odpovéd sze je na sészt (pisi i esti) dni gläszila. V seszti dnévaj bi szi mogao poiszkati drago vretino za vzdr'zävanye szvoje familie té, gda drüge mno'zlne brezdelno sze lacsno premetävajo. Povémo pa, ka je té g. zadoszta zmo'zen i nebóde gläda trpo, negledócs tüdi na sészt dnévni odpoved i nató, ka tak M. Sobotski prebi-välcov vecsina brez mléka posztäne, szódimo dugovänyö z obcsno-vérsztve-noga sztälisa neprisztranszko. Znati bi mogao omenjeni urad, csi 'ze szamo malo da na vértuvanye, ka kmetijsztvo mä poszebno leto té, gda brez vszàke škode szprembo léko narédimo. Ne je pa tó vrémen v mészeci oktobra. Po »befehli« z 24. szept. g. Osterer je 1. oktobra vecs ne arendäs i 27. oktobra pride komissija tälat tó zemló. Tó je eden mészec razlike pri szijätvi tak i vecs eden mesec bóde po komissije deli za nóvoga lasztnika. Ali de zdaj ze mogao szejati nòvi lasztnik ? I kelko de znäsala škoda za närodno goszpodärenye, gda zemlja neza-szejana osztäne ? Csi sze tak na edne velke dr'zäve haszek negléda, bi sze glédati moglo na sztäroga ärendäsa, ki je !ze telko poszejao i stero delo nyemi niscse nepläesa, tüdi na nóvoga ärendäsa, ki bi szi tak !ze notri vtälao i opravo szvoje delo v to formo, csi bi v rédnom vrémeni, tòje edno ali konesi pó leta pred vérsztvenim letom odpovedali, toje däli z ärende. Ki pa tàkse delajo né podpérati, nego strofati trbé. Täkse delo je né drzävi i né närodi v v haszek nego v pogü-belnoszt. Rakicsanszki püc je za szvoje cslovecse — nevarno delo zadòbo szvoj praviesen najem pred neprisztran-szkom, praviesnom zäkonom. Àr je sztrélo psza v dvòri g. Oszterera té, gda je tam vecs ludi v nevarnoseso szpravo. je büo na eden tjeden zäpora obszojen. — Szmo radovédni ka szi miszlijo zdaj 'ze pri srezkom poglavär-stvi od toga razszodjenyä. —? Rokkant tqrvényt, amióta vége annak a häborunak, a melynek a mai rokkantak tulajdonképpeni nyomorékai let-tek, folyton csinàljàk hangoztat-jàk, a pàrtok annak nyéibe iitését mär mind magukävätettek, de sajnos mär hat ève elmulott a pusztitó hàboru befejeztétol azért egy, az ezen ligyet okosan szabàlyozó torvényt eddig még minden egyes kormänyzat meg-alkotni képtelen volt. A partérdek, mely csakhamar krizisböl a krizis-be viszi öket, mindenek felett all, a rokkantak ügye, kik ón-hibajukon kiviil csak a kapitaliz-mus érdekében lettek a nemzet nyomorékai, ma mellék kérdés Pedig a mily energikus parancs-szóval, a katonai fegyelem rideg „kótelezettség" szavàval vitték annak idején a vérengzÓ nemkei-lettségbe, époly belato emberies-séggel, gondossàggal kellene ma, amikor màsok miatt ugyszólvàn nyomorogniok kel!, a nemzet koldusain segiteni. Elismerjiik, hogy az àliam bokeziisége mindenre nem ter-jedhet ki. Tudjuk azonban azt is, hogy legtöbbször bökezü ott, hol szerénykednie kótelessége volna. Eltekintve attól a segitségtol, melyre kötelezni lehetne azokat a haborus dusgazdagokat, kiket jóléthez a rokkantak nyomorusä-ga segitett, a kérdést maskép is el lehetne intézni. S nem csak hogy ellehetne intézni, de éppen amazok siirgetésére el kellene mär intézni. Amikor az àliam pénziigyi helyzetét mérlegelniink kell, te-kintve annak sulyos voltai, elsö tekintetre ugy tiinik fel, mintha einézéssel kellene lenniink, Abban Schicht — Pravo -------------------------------: lilo z Mio JELE IT SCHICHTOVO-milo z znamko „JELEN" je nepresežno v praìnem uspehu in izdatnosti. Pranje s Schichtovim milom je zabava! a iudatban azonban, hogy a rokkant tórvény tisztességes meg-alkotäsa az orszägra nem jelent iiiabb óriàsi terhet, akkor a halasztäst nem türö torvényt meg kell alkotni, legyen ilyen vagy olyan pärt a kormänyon. Mert maga az a tény, hogy a kiil-földdel szemben lesziink gavalé-rok, nem fogja igazolni ällamunk rendezett viszonyait, ha zsugo-riskodunk annäl, ami az ellen-kezojét bizonyitja. Rokkantaknak meg kel! adni azt ami nekik jär. Hogy azonban sein a jobb segélyt érdemlo rokkantak. kikszegényebb sorban vannak, sem pedig az ällam megröviditve ne legyenek a torvényt az egész orszägra nézve egységesen ugy kell megalkotni, hogy a tehetséges és munkabi-rók, vagyonos és jó jövedelmüek semmit vagy keveset kapjanak, iparosok vagy munkabirók tóbbet és munkàt, a tehetetlenek pedig nagy segélyt. tgy lehet nekik élni s nem nyomorogni. De a szàzalék szerinti segély ezutàn is mint eddig, a szegények rovà-sära lesz. Egy jó ìórvény, szigoru revizió keil csak s minden rendben lesz. À bunyevàcok kominunista ìzgatassal vado!- jak Radicsot. A Hrvatske Novitie éles tàmadàsa a horvàt parasztvezér eilen. A bunyevàc-sokac-pàrt hivatalos lapjànak. a Hrvatske Noviné-nek tà-madàs jelent meg a Radics-pärt eilen abból az alkalomból, hogy Radicsék legutóbb Tavakuton népgyiilést tartot-tak. Ez a népgyiilés nagyon rossz hatàst keltett a bunyevàc-sokàc-pàrt-ban. A bunyevàcokat elkeseriti a Radicspàrtnak a bunyevàc vàlasztók között folytatott agitàciója. A pärt hangulatära jellemzö az az éleshangu tämadäs, amcly most a pärt hivatalos lapjàban uapvilàgot làtott, A Hrvatske Novine »Radics« cimi'; cikkében azzai vädolja a horvät parasztpàrt vezérét, hogy az pàrtjàval belépett a moszkvai bolsevik paraszt-internacionàléba. Radics beszédeiben és a sajtóban forradalomra izgatja a népet àllandóan a bolsevizmus mellett és a kereszténység eilen izgat. Acikk ezutän részletesen fejtegeti, hogy Radics miért akar bolsevik forra dal-mat és miért izgat a katholikus pap säg eilen Óva inti a bunyevàcokat Radicséktol és hangsulyozza, hogy a Vajdasàgi Néppàrt ugyanazokért a jogokért, nevezetesen foldért és sza-badsàgért küzd, mint a horvàt paraszt-pàrt, azonban Radics bolsevik eszméi nélktìl. Az éleshangu tàmadó cikk, amely magàévà teszi Radics legelke-seredettebb ellenségeinek vàdjait, nagy feltiinést kelt politikai körökben. Forduìat a khinai forradalomban, Ujabb hirek szerint a khinai forradalomban hirtelen fordulat ällott be, miutän. àllitólag a Pekingi védo csapatok tàbornokai a foradalmistàk javära puccsot követtek el, minek kovetkeztében a forradalmi csapatok behatoltak Pekingbe, a kormànycsa-patokat lefegyverezték s az összes közhivatalokat megszältäk. Kormäny-csapatok vesztességet 5000 emberre beesülik. Klutasitott hadihajók. A fr^ncia és angol örnaszädok nem maradhatnak Magyarcr-szàgon. Budapeströl jelentik : A Duna magyarorszägi szakaszän sürü idö-közökben meg szokott fordulni a trancia 30. és 45 szämu vadàszhajó és az angol Glowworm folyami àgyunaszàd, amelyek Linz és Turn-Szeverin közt cirkältak. A hajók idonként ellàtogattak Pozsonyba, a Nemzetközi Dunabizottsàg szekhelyére Illa! Irta : Rozwadovszky. Sändor gróf az öriilethez kozel — eröszakkal akara irnddott nejét felébreszteni, de minden hiäba. Illa fagyos kezei és merevedett teste, élet-telen szürke arca elärultäk neki a kö-nyörtelen, vdltozhatatlan valót. Most elszällt agyäböi a fakò gondolata anriak, hogy neje öt megcsalta amely p-'dig inég pär pillanattal elöbb annyira ki-nozta — kitörö zokogässal veté inagät az ä|[yra és csökjaival halmozä el az elköltözött irnädott nö élettelen arcät Könnyei zàporként hulottak és fajdal-mas zokogästöl az egész nagy férfitest remegett. Éjfél mär rég elmult. A kastély-ban minden lélek aludt, hisz az izgal-mas nap diomsuliyal nehezité szeme-ikre az älmot. A sok färadaiom és a bus keserii Wjdalom utàn, amelyet mindenki érzett a szeretett urno eJ-hunytäval, — mindenkinek jól esvtt egy kis pihenés. Egy azonban nem aludt és ez Sändor gróf volt, a kastély ura Ö aejének diszes faragvänyu antik iróasztala mellett iilt, a legyezok légió-]à\ó\ koriilvéve és mär szämtalanszor olvasott egy levelet. E levél egy kék szallagocskaval együtt a fiók folének egy repedésébe makaesul bele volt szorulva. A kék szallagocska az äruld, hogy e leve! nem egyediil volt, hanem többed magäval, ugyanazon egy kéz ältal iratva. A level egy durva szälu papirlapra volt irva, amüyet Sändor gróf életében nein hasznält. Tétovdn nézett maga elé, majd ismét a levélre. Semmi kétség ez az elégetettek egy el-bujt maradvänya. Tän ezt kereste neje akkor, amikor es?:mék«lentil ta'.aìtàk és amiért nem talà'ta az izgalom és féle-lem tonék ö«sze az amugy is gyenge testet és ez az, hogy a cselédek esz-méletl'eniil talältäk az iróasztala elött. Ha elegeti, elvèsz minden emlék lelkébol, a szeretet! halott utolsó sza-vai, mint Idzälom hangja, kitörlödnek szivébol De nem ! elolvassa és bar felelevenedik a fa'jdalom Iclkébeo, mé-gis tän hamaräbb feiejt, mert az a gondolat, hogy megesait férj volt ugyis elobé felejteti vele az elvesztett, irnädott nö emlékeit. - De vajjon van-e joga elolvasni ? Van-e joga egy olyan tiikot fiirkészni, amelyre mär a haläl ränyomta fekete pecsétjét? Igen, ehhez van joga. Önzetlen hii szerelme ehhez jogot adott neki. Hisz tiz esztendön ät halmozta el nejét a legforrdbb, leg-szentebb .szerelemmel. Nem engedheti, hogy a i akit ö ugy szeretett, most mint a tolvaj, öt meglopva tävozhasson el. ..... De vajion ha a valót inegtudja, a rablót — aki szerelmét és vele bol-dogsägät elrabolta — megtalälja, tobbé nem fogja szeretni feleségét? Kitépheti ezzel emlékét szivébol ? vagy tän még gyiilo'oì i - fogja? Kevésbbé elhagya-tottoak fogja inagät érezni, ha a fäj-dalom heìyét a keserii csalodds fogja felvältarii ? T;in mégis sokkal feketébb-nek lät ö mindent_, mint ahogy az téByleg van. Tän az egész csak egy gyermekkori epizód voll, és akkor hiba és biin volna töle a valót nem kinyo-mozni, és a kedvss halott emlékét sér-tené a gyanusitä^sal. Sändor reszketö kezekkei törte fel a levelet, ronda egy j durva iräs fekiidt szemei elött. Rövid tartalmu levél volt. — Elös/.ör nem is akarä elolv, sili és tétuvin nézeti a durva szàlu papirra, de most egy fäj-dalmas kiällässal ugrott fel iilohelyébol, mert a papir also sarkän hatalmas vastag betiikkel, mintha ércbevàgva, olvashatta e szót „Qyula." Szinte hallotte a haldokló félelem-teljes suttogó szavait, latta nagy sze-meinek ijedt tekintetét, amelyet a fan-foinra vetett ; és most itt e betiikben . megeievenednek mindezek elotte. Fäj-dalorn es gyülölet tiilekedtek szivében egymässal, mig a levelet olvasta, amely ekkép hangzott : Szerelmem! Csak még egyszer engedd, hogy igy szóllithassalak. Igen, ez igy van. Az utolsó szäl, amely bennünket még összefii,iött, örökre elszakadt A gyer-mek meghalt és evvel én is a te szä- modra. Egy elhangzott accord és vége. Hagyd ezt az egésiet a feledésnek. Mostantól kezdve ismét » magadé és atyadé vagy. Mellékelve vannak leve-leid, égesd el öket, nehogv még vaìa-kinek az életben fdjdalmat okozzanak. Egy olyannak tan még hozzä, aki egész mäsra érdemes. Eìj 'ooldogan egész éieteden ät és feledd el szeren-csétlen Qyulad, Egy rövid hangìegy sor xärta be a levelet. Sändor ugy érezte, hogy ebben rejlik a reitvéoy megolda'sa, mert amit most olvasott, több volt a soknäl és a fdjdalom amit érzett, metszöbb volt mint valaha. Szemei a hangjegysoron pihentek és fiilei mär-ma'r balla ni vélték a hangokat is. — Ezek a hangok, ameiyeket neje halälos ägyän fekve hallott. E hangok szàr-nyäri költözött lelke a mas vilägra. Hisz egész lénye ez ismeretlen férfi iränti szerelemmel lehetett tele. Häl d z a hatärtaian nagy szere-lem, — amelyet felesége elotte mutatoti és az egész hazassàg csak egy szänando hazugsäg volt ! — Dehäc lehetséges volt ez ? Az egész életiik tiz éven ät mind hazugsäg? Ez a vi-rcigzó boldogsag, mind a gyönyörök, azok a tekintetek, meleg szavak, a sze-rehnes mosoly, a teljes lelki egybeol-vadäs, és a tisztasäg, amelyet még egy lehelet sem lätszott elhomälyositani, mind csak hazugsäg volt? (Folyt.) Jécsbe Linzbe, Beogrädba, Orsovära. Fur-Severinbe is, de mindig vissza-értek Budapestre. Hat héttel azelött a francia kor-näny budapesti követe utjän kérdést ntézett a magyar kormänyhoz, van-e calami kifogäsa ellene, hogy a kèt rancia örnaszäd Budapesten menjen téli kikötöbe. Mikor ezt a kérdést a magyar kormänykoz intézték, a hajók az Aldunan voitak. A külügyminiszter minisztertanäcsba vitte az ügyet és a' minisztertanäcs utolsó iiiésén ugy döntött, hogy az engedélyt nem adja meg. Hasonló a dontés az, angol hajó iigyében is. GLÀSZI—HI Ri h ; 6_i t ko - „Dijaška kuhinja" v M. Soboti bode 28. okt. ob 20 (8) vöri vecsér hoteli Dobrai rédni létni gyiilès iiéla z szledécsim dnevnim rédom : ) Porocsilo odbora, 2.) porocsilo •acsur.szki preglednikov, 3.) szpre-memba statutov (gledòcs driistvenoga imena), 4.) volitev növoga odbora, ) r Ovesz—Zab » —320 » > Kukorica —335 » » Proszó - Köles » - 330 » » Hajdina » 300 > » Szenó—Széna » —75 » » Oraj—Bab'csres. » —500 » » zmèsan—vegyes bab — 430 > » Krumpli > ~ 120 » » Len. sz.— Lenmag » —690 » » Det. sz.—Lóherm. » BENKO: okt. 21. 1 kg. III. II. 1. prima Bikov. Bika 9- 10-- 12- -12-50 Telice ®0szö f 9- 10 - 11- - 12-50 Krave "Š Tehén m a. o o — T- 9 - — Teoci Borju .-ai 13-- 14-50 Szvinyé—Ser'tès 20' 23.- Mäszt I-a— Zsirl-a. , 32-5 40-— Zmöcsaj- A'aj 40-- Spé — Sirai ona 30' 34 — Belice -Tojäs 1 drb. . . 2-— Pène asf 1 Dollär . . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . I Kor. Praga . . 1 lira .... Zürichben 100 Din Péri se D. 67 50 = » 0-0935 n= » 0 097 = » 2-06 » 2981 7 45 sfrk. Ili Ili III III urauBiu © f /i A • a I Cigeo po fai ceni ! 8 I L i Fiiconszke cigSence, zavolo rnnkanya pre- s sztora, cigeo, steri de od dnesz mao njikesznè do H nòvoga leta odpeiani, odvajo próii gotovomi placsili S jezero cigla za zidanye po 550 Din., jezero pokrivat- g jega (Falc) po 1400 Di». IUI lil lil lil III 134-4 I mumm S A L O N i T je nàjbógsa pokrivätja pala. Bògsa je Vak kaksastécs drüga pokrivätja naprava är je lehka, nezgortva i trpliva, zäto tüdi nàjfalèsa ®SALONiT< je po nigdasnyem Hatschekovom ETERNIT sistemi narejeni. Delajo ga v SOLINI pri Spliti. — Prèkmurszko szkladis-cse je pri : ČEH & CASPAR trgovini v MURSKI SOBOTI. Vsze potrèbno sze ~zvè tiidi tam. 6—5 Suhno kang-arn in Š e v j; o t za moške in! ženske obleke, ter vsakovrstno manufaktur-no blag-o za Čudovito nizke cene razpiosilja veletrgovina M. Stermecki, Celje št. 335. Slovenija. Kdo se zaveže, da" vrne v roku 8 dni 'ali plača Din 150 — dobiti če T veliko zbirko vzorcev (tnustrov). p Ilustrovani cenik brezplačno ! 5 Trgovci engros cene ! Elófizetések és hirdetések „Mörszka Krajinara" felvétetnek Erdössy Barnabas papir és jétékàru iizletében M. Sobotäban a róm. katholikus templom meliett. Megérkeztek a 1 e g u j a b b Oszi és Téli kalapmodelok, ! kalap ujdonsagok ! A. KIHÄLY kalap és divjtàru ilzletébe M. Sobota. Megtekinthetök, miuden vétel kényszer nélkul : — Ugyanott nagy vàlaszték : Harisnyàk-, férfi-szoknik-, btuzok-, kotények-, iltatszer piperecikkek és mindennemü rövidäru legolcsóbb be-125—5 szerzési forràsa. Szolid àrnk! Pontos kiszolg-ólós ! Fizess elö A MÖRSZKA KRAJINA-ra