PoStn'na plaCana v gotovlnl / / Céna — Ara 1*25 D!n. ÖRSZKA KRAJINA Vérsztveni, pollteisni i kul túrni tjédnik. MURAVIDÉK Gazdasági, politikai £s kulturális hetilap. Lét. VI. Évf. Márkisevci, 1927. február 27. Broj 9. Szám. La'zipolitika. PoVprécsno politicsno 'zivlé-nye nasa dr'záve nász je 'ze od zacsétka tak vadíla, da bi szploh niti na pamet nebi vzéli, niti sze csemeriti nebi mogli natom, csi bi nameszto parlamentárnoga sis-tema prisla^ diktatúra, absoluti-zem, kak je t6 bilő v nigdasnyoj Rusiji. Po denésnyi nasi razme-raj szodécs, mogöcse bi nam pod táksim sistemom tüdi nebi szlabése slo. Tüdi i dnesz vcsi-ní vládna vecsína tiszto ka je nyé povőli. I ka vecs, bole gvüs-no i z mirnésov düsnov vesztjőv, ár 'ze v napré zná priblí'zni krics nezadovolnésov, ka je pri díkta-turi vözapréto, záto sze tam ni-kelko ravnati po düsnoj vészti morejo, náimre ka sze tícse sür-se jávnoszti. Odkrito povédano, z-té gősz-ti poszlancov volítev národ di-rekíni zgübicsek má, ár vszáka táksa volitev dr'závo, tője dács-nike deszet milijönov kosta, z parlamenta pa táksega, ki szamo sztrankarszko politiko tíra, nema-mo haszka. Záto je dosztakrát namesztna kritika, kí príde z-sztrá-ni opozicije, i nyí novin, vendar nász pa fze tüdi tiszto hladné ni-há, ár mámo 'ze doszta 'zaloszt-ni szkűseny, kí niedna nepotrdi té, ka bi oni kaj bögse rielali te, gda szo tüdi i oni^meli príli* ko na vládi bidti. Nisterni szlovenszki liszt pí~ se, kí vezdaj opozicijszko masz-karádo igra, da klerikálci, kí zasztöpajo vecsíno szlovenszkoga národa, vezdaj vsze léko szprá-vyo za Szlovenijo ka je potréb-no, ár szo vecsína med szloven-szkimi poszlanci i v vládi szo. Szploh pa te, gda je vladina vecsína odnyí odviszna. T6 je isz-tina, í tüdi i mi potrdimo. Szamo ka gda tő pridjávamo, té ne-pozábimo tüdi na tiszto, ka szo rávnocs tő píszáli klerikalni líszti té, gda szo demokráti escse z véksov mocsjóv vzéli tao z-vlá-de í szo za edíno konpetenco szebi pripíszali v Szloveniji, ergo nyim je bíla dána mogőcs-noszt pobógsati sztálís Szlo>/enije rávnotak, csi né bole, kak dnesz klerikálcom, Rávnocs nász Prekmurce pa szamo tó léko csemerí, ka med tőv la'zipolitkov szmo mí reszam „Prenorci". Odnász je szamo té | gucs, gda nyim kaj trbé. Gda dácso trbé dati té szmo bogati, gda pa votume, te szmo pa mérni, posteni i pametní. Ka bi za dácso regulérali Mőro, ali próti metelicam 'zivíne dáli falése zdra-vila, ali mőszt ednoj ali drűgoj szirmaskoj vesznici, toga je escse nieden poszlanec né oméno v parlamenti. Vendar pa csüjemo táksa pogovárjanya odnyí tü, stera lüdsztvi dobro szpádne, za csasza agitácije, gda 'ze szkoro pá vőtume trbé. I za vsze tó dávamo mí votume i na tiszte, kí za nase kruglice „sefte" de-lajo na naso ko'zo, i tirajo nász v oszlepleno — la'zipolitiko. „Narodni seljacki klub. („Nemzeti földmives klub")- a Mióta Radiő-párt a kormányból kibukott, különféle orientációkra adta magát. Legelőször radiő-pártba szándékozta olvasztani a szerb földmives pártot, ami nem sikerült. Legutóbb egy parlamenti nemzeti földmives klubot (képviselők parlamenti tanácskozó helyiségét) akarta megalakítani, melybe az összes földmives érdekű pártok képviselőit tömőritené. Azonban ez nem járt sikerrel, mert a szerb földmives-képviselők azzal az érveléssel, hogy nem akarják magukat alárendelni Radiő diktatúrájának, nem léptek be a klubba. Érdekes jelenség. Valahol történik hiba a földmivesség érdeke ellen, mert kötve hisszük, hogy ha ily és nem személyes politikát űznének, akkor egyesül-niök egy közös célért kötelességük volna. A marokkói kérdés megbuktatta a spanyol külügyminisztert. Janguaz spanyol külügyminiszter hétfőn bejelentette lemondását, amit a király elfogadott és a külügyi tárca irányitásít Primo de Rivera miniszterelnök vette át. A külügyminiszter lemondásával kapcsolatos kommüniké nyíltan megállapítja, hogy a kül-ügyminister lemondása főleg a marokkói kérdésben támadt ellentétekkel függ össze. A spanyol külügyminiszter lemondásának a francia sajtó láthatóan örül, mert őt okolták azzal, hogy a spanyol külpolitika a marokkói kérdésben a legutóbbi tengeri konferencián előterjesztett memorandunban a legridegebb álláspontra helyezkedett. Janguaz állása már akkor tarthatatlanná vált, amikor Spanyolország diplomáciai vereséget szenvedett Genfben és nem kapta meg az állandó tanácstagságot ugy, mint a német birodalom. Ehhez járult még, hogy a tengeri konferencia első ülésén a spanyol memorandum olyan követeléseket sorolt fel, amelyet Franciaország kereken visszautasított és a konferencia már az első ülésen megfeneklett. A francia kormány reméli, hogy Janguaz távozása következtében Spanyolország követeléseit alaposan le fogja szállítani és nagyobb figyelemmel lesz a nemzetközi helyzetre, úgyhogy a tengeri kérdés rnedoldható lesz. Moszkvába, amelyben arra helyezi a fősúlyt, hogy az angol közvélemény fel van háborodva a szovjet propaganda miatt, amely az utóbbi időben egyre féktelenebb és az angol-orosz kereskedelmi forgalmat Angliára nézve értéktelennné teszi. Az angol tiltakozó jegyzék még ezen a héten elmegy Moszkvába. Je vsze mogöcse ?! Oblásztni parlament v Maribori je t. m. 23.-ga meo szvojo prvo szprá-viscse, na sterom sze je konstituérala. Odebráni szo tüdi odbori za vodsztvo tekőcsi őpravic, vendar pa med nyimi Prekmnrca niednoga nenájdemo. Tak szo nase kruglice né dobile postenyá. * * * Milán Pribi2evi2 poszlanec sza-mosztojne demokratska partáje pozávla szvoje prijátele naj idejo zanyim za kmétsko orientácijo. Persze, vszi szo protivníki tomi deli. Szam Szvetozar Fribiíevií, vodja té partáje, i nyega novine „Reí* právijo, dakcija za razcepitev SDS. i nikaj drűgo né, kak da jo scséjo v kmetski röz vprécstic. — Na te pa naj li osztáne vpre'zena tá partája v kapitalizma voz . . . V Az angol külügyminiszter tiltakozó jegyzéket küld Moszkvába. A kormányban komprotnisz-szum jött létre ama miniszterek közt, akik helytelenítik az angolorosz diplomáciai viszony megszakítását és az ellenkező nézetű miniszterek között. Chamberlainnak sikerült leszerelnie azokat a minisztertársait, akik a Szovjetoroszországgal való diplomáciai viszony megszakítását követelték, a békeközveti-tés fejében azonban Chamberlainnak meg kellett igérni a szovjetellenes miniszterek követelésére, hogy komoly, sőt éleshsngu tiltakozó jegyzéket fog küldeni „Gostilniöarske zadruge" obcsni zbor je zavr zeni v teliko, da sze vod-sztva volítvi znövics morejo obdr'zati, ár szo volitvi né po predpíszi dőli tekle. Zavolo toga bode zvfinrédal obcsni zbor 4.-ga marca obdr'záni. Je pitaaye, ali pride telko krcsmárov na té zbor, ka sze bődo volitvi rédno vrsile léko. * * * Na tő krcsmárszko szpráviscse neprídejo kotrige zadruge, tő je falinga. — Na szpráviscse >Prékmursz£e bankét szo pa prisli, tam Szo pa lié dovolili vogrszki gúcsati tisztomi akci-ooéri, ki szlovenszki pevé. Pa je tő privátna trgővszka ínátitucija. Csi pre-cstémo usztáve tőzadévni paragraf, té ie tak bila ne szamo znána »pomota<, nego velka krivica, ka je né v haszek tisztim, kí szo jo zakrívili. * * * Ali szo té grabaszti tratoárje, ▼ M. Szoboti, v varnoszt lüdem, náimre po nocsi, ali szo na posienyé hi'znim lasztníkom? . . . Z Kínov rávno tiszti propagérajo nővo szvetovno bojno, kf szo jo v Európi narédili za haszek kapitalizma i ki vezdaj tnir scséjo delati v Európi. * * * Nevémo zakaj szo dobri tiszti nezgovorno dúgi pantlicje, ki szo tam pri Ledavszkotn mőszti v M. Szoboti okoli mosztá nogacse obinyeni i tak lépő zdűho dávajo pri toplom szund, ga 'ze opleteni zvácsi nehodijo, i csi bi rávnocs hodili, da je fasenek na-konci ? 1 Hol a hisebbséy joga? Ami békeszerződésekben biztosított és nemzetközi szokásokon alapuló nemzeti kisebbségek jogát illeti, sokszor jövünk vele összeütközésbe. Áz a hajsza, mely Pribiőeviő párt uralkodásával mindjárt a megszállás utánni pár éven keresztül szomorította el nemcsak Prekmurje törzsgyökeres magyar kissebségét, iskoláik elvételével stb. stb., de a magyarul tudó és beszélő vendeket is, Pribiőeviő demokrata párt lejártával kissé lecsöndesedett. Minden jel arra vallott, hogy az erőszakos politikát üzö vezetőség belátta, hogy ez a pártnak, mint olyannak, ártalmára van s kezdett keztyűs kezet nyújtani még a magyar választónak is, hirdetve, ha teljesen nem is komolyan, a jogegyenlőséget. S ha ezen részről megjött a belátás, sajnos, a szomorú emlékeket felidézni és gyakorolni legújabban éppen azok kezdték, kiktől mint „népbaráttól", illetve hatóságtól leginkább nem vártuk és nem várhattuk volna. A Prekmurska banka M. Szobotában magán- és kereskedelmi intézmény, melyet Prekmurje lakóssága nyelvi és vallási külömbség nélkül alapította. Igaz, hogy nacionalizálás után a részvénytöbbség egy kézbe került, — ami közgazdaságilag betegséget jelent, — s szlovénul is tudó egyén kezébe. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy szlovénul nem tudó magyar részvényes, érdekei védelmére, ne szólalhasson fel — magyarul. Pedig ez megtörtént, magyarul nem beszélhetett, egv magán intézmény, a Prekmurska banka évi rendes közgyűlésén, még pedig minden jel szerint a részvénytöbbség tulajdonosa akaratából nem. Mert az iparhatóság közgyűlési kiküldöttje vonta meg ugyan legelébb a szónoktól a szót, de észrevéve jogi tévedését, később engedélyezte, ha az elnöklő „domacsin" ur is megengedi. De most ez nem engedte. Üzleti vitel, szabály és szokáshoz nem szólunk. Itt csak azt a lehetetlenséget állapithatjuk meg hogy az üzleti érdek miért nyargalja 'be egyeseket abba az el- vakultságba, hogy még a saját véiét is megtagadja, ha azt a szükség úgy kívánja. Vagy abba a nyeregbe, melyről a hiperna-cionalisták leszálltak, most saját fiainknak van kedvük felszállani, üldözni mindent ami nem szlovén? Ez a kisebbség jogának önüldözése, s nem fér össze azzal, ki a nép vezetőjének s „Árpád fiainak testvérévé41 vallja magát. Máj-métely. (Jár. főnökség 37014. sz. hivatalos körlevele.) A májmétely váratlanul mindinkább terjed s több áldozatot szed. Azzal fenyeget, hogy tönkre teszi virágzó állattenyészetünket. Egyedüli ellenszere, mely bevállt ezen betegség ellen a »Distolc, azonban az is csak akkor, ha szabályszerűen, kellendő mennyiségben és idejében alkalmazzuk. Mi az oka az eredménytelen gyógykezelésnek: 1.) Rendesen ez a gyógyszer elkésve alkalmaztatik, mikor az állat már leromlott, kimerült. Ily esetekben a segítség kétes; 2.) ,Distol" nevü orvosságból nem használtatik az állat súlyához mért és előirt mennyiség, vagy pedig az előirt mennyiséget négy nap helyett több napon át adagolják. Ily esetekben a beteg állat látszólag javul, pár hétre rá azonban újra megbetegül. »Distol« birkák részére összeállítva, marhák részére hatás nélküli, nemcsak azért, mert alakra kisebb, de összetételére is más. Tehát az ily adagokért a pénz egyenesen ki van dobva. Az ily beteg állatok gyógyítása terpentinnel, az állatnak csak kárára van úgy, hogy a betegség terjedését csak fokozza. Ki álatját gyógykezeltetni akarja, és ki is gyógyítani, az tartsa be pontosan az állatorvos utasításait, kölönben hiába adja ki pénzét a drága gyógyszerért, állatja pedig mégis tönkremegy. A legutóbbi tapasztalatok szerint az állatok téli időben is meg fertőztetnek, fertőzött száraz takarmánytól. Azért lehetséges, hogy a már egyszer kigyógyított állat újra megbetegedik. Hogy az újbóli megbetegedésnek elejét vegyük, ajánlatos, hogy a takarmány sártól és portól alaposan megtisztíttassák és etetés előttt 28/0-os forró marbasóoldattal (2 kg. marhasó 100 liter vizre) Ieforáztassék. POLITIKA. A parlament az oblasztna szkupscsinák első ülésezéseinek tartamára elnapoltatott. Az utánna következő első ülésen radií-párt Maksi-moviö belügyminiszter ellen benyújtott vádirat szerepelt, melyben kérik különböző okokból a miniszter kiadását, hogy a polgári biróság Ítélkezzék felette. Az összes pártok külön is meg hivták képviselőiket, hogy ezen az ülésen okvetlen jelen legyenek. — Jugoszláv-Csehszlovák vámunió készül, melyre vonatkozó tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek. — SHS.-Magyar kereskedelmi tárgyalások újbóli megkezdése kilátásba helyeztetett. — Albánia Jugoszláviával is hajlandó szerződést kötni. Kérdés, milyen formája volna annak a szerződésnek, mikor az olaszok ott már csaknem teljhatalmú urak, kikötőket és vasutakat épit nekik az olasz katonaság. — Károly volt román trónörökös vissza akar térni Romániába. Számos hive követeli, hogy adják vissza trónöiökösi jógát. Feleségével kibékült. — Magyar miniszterelnök kijelentése szerint királykérdésről Magyarországon mindaddig nem lehet szó, mig szomszédaival a jóviszonyt fel nem támasztja s az ország gazdaságilag talpra nem áll. Bethlen gróf a fiumei kikötőre vonatkozólag Mussolinivei márciusban fog tárgyalni. Két Világ közt. Irta: KRAJCSICS LÁSZLÓ. Fönn, laktam én A csillagok fölött A boldogságnak Isteni — házánál, Hol angyalok Kebelén álmodtam Hosszab perceket Az évek százánál. (— Boldog percek „Gyermeki" boldogság Oh első szent, Tündéri szerelem Ti már régen Régen elmultatok Eljöttök-e A siron tul velem?) Elmultatok . . . ! Mint, ahogy elmultak A rátok jövő, „Vén," gyönyör- századok (Lázadozva, Félve, bűnbánóan A sok jajba Már belefáradok!) Egy élten tul, A halálon innen, E — „két — világ" közt Ugy kell-e elmennem, Hogy ne lássam Nyilnak-e virágok S ragyognak-e Csillagok az égen ? A kapitány felesége Irta. A. K. — Vén szamár — suttugta az asszony boszusan. — Ugy szakítottál el az anyámtól, mint galambot s most varjut akarsz belőlem csinálni. Elfakadt sírva. No de ez nem tartott sokáig, mert megint csak halot-tuk kaczagását és csicsergését. A fö-délzet egyik végétől a másikig czikká-zott, s a spanyol fal, melyet a kapitány a maga bátorságában oly erős várnak hitt, az asszouy előtt nem volt egyéb lenge fátyolnál. Reggeli szürkületkor, mikor Palumbas még kabinjá- Iban hortyogott, az asszony kisurrant mellőle mint a sugár s feljött hozzánk födélzetet mosni. Orczája rózsás volt, mint a hajnal, haját meglobogtatta a reggeli szellő, fehér blúza lazán volt összegombolva, szoknyáját pedig térdig fölhajtotta. Kitörő jókedvvel pancsolt a vízben s súrolta a padlót. Feszesen álló kabátkája kiemelte karcsú testének buja, remegő formáit; már vánnyal vetekedő nyaka alatt ugy emelkedett keble, mint a vizekből fölszálló hajnali csillag, s szoknyája alól — ó pokol és kárhozat! — kivillantak szoborszép ikrája, formás bokája és rózsás ujjai, ő meg, ügyet sem vetve sóvár tekintetünkre, szenvedélyes buzgalommal súrolta a deszkát. s derült kaczagással fordult Petros Zube-ros felé: — Ugy-e lelkem kormányos, hogy jó hajóinas válnék belőle. Nagy csillagszemeivel önfeledten bámult a kormányosra s ajka ugy vonaglott, mintha tiltott édesség után űzte volna a vágya. Mikor magát ezen rajtakapta, rózsás ujját éhes ajkaira tette s gyors óvatossággal nézett körül. — Pszt, pszt, meg ne hallja az öreg — mondá csicseregve. Azután oly féktelen, lobogó, hullámos nevetésbe tört ki, hogy a halottakat is föl tudta volna támasztani. A kajüjben valaki elköhintette magát, mire Lenid gyorsan eltűnt az alsó födélzett mögött. Becsapódott a paradicsom kapuja, s a levert, nyomorult, elátkozott szellemek kintrekedtek. A nap éppen most bukkant ki a tengerből, de az igazi amott ragyogott. Emitt gyötrelem, munka, megvetés, amott csápa dal és fuvola szó. Az önző bagoly erősen tartja karmai közt a szegény gerliczét, tépi a szárnyait, vagdossa a mellét, őrülten marczangol-ja selymes pihéit, kiaszott melléhez szorongatja s majd megfojtja. Ezentúl meg kell elégednünk elhaló nevetésével, mely ólomnehézzé teszi a szivet, ránehezedik a lelkiismeretre s a vért ugy kergeti agynak, mint vatami szilaj hullámot. Nagyon hozzászoktunk. Azt hittük, hogy a fiatal asszony nem azért jött közénk, hogy csak egyetlenegy e.'iibernek a napjait édesítse meg. Kezdetben ő is ehhez a gondolathoz szokott hozzá. Legalább igy szerette volna s igy is akarta. De azután meg-megtörtént, hogy mikor hizslegve húzódott a kapitányhoz, mint a doromboló macska, egyszerre rémülten ugrott el tőle, fölrántá a vászonfalat s vad ijedelemmel kiáltozni kezdett: — Segítség Szűzanyám, segíts meg! Azután megint csak nevetve tért vissza megrémült urához. — Semmi lelkem, semmi ... az a halluczináczióm támadt, mintha egy nagy gőzös akarna nekünk jönni. Mire a nap fölkelt, Qallipalíhoz értünk. Vagyis a nap fölkelt ugyan, de nem a mi számunkra. A „Kjiradéspi-na" találomra folytatta az útját. Nehéz köd ülte meg a Hellespontot s eltakart előlünk vizet, szárazföldet, fákat, mindent. Jobbfelől csak egy röpke pillanatra villant ki a ködből egy fehér minaret, majd egy házikó, egy szélmalom. Valóság volt ugyan, de mégis oly csalékony. £A minaret félholdjának aranya keresztülczikázott a ködön, s azután ismét eltűnt. A házikot kezdetben mintha fölfujta volna valami, ahogy közeledett; azutáni mindjobban összezsugorodott, végre egészen eltűnt. A szélmalom pedig olyan volt mozdulatlan szárnyaival, mint egy meghökkent óriás. A féltékeny köd ránk borította nedves lepedőjét, elszigetelt bennünket a briggen, s mindent titokzatos hangulatba vont. Mindenkinek helyén kellett lenni. Palumbas kapitány ott állt a kormánynál ; a kor-" mányos mozdulatlanul vesztegelt a a kéménynél, mint egy szobor; a matrózok jobbra-balra ^a födélzet szélén ácsorogtak; a hajóinas fönt kuksolt az árboczkosárban ; én pedig a jelző kürtött és vészharangot kezeltem. — Bum-bum 1 tang-tang I (Folytatás következik.) Glászi—H i p b h. Párgovorénye. Stevan: B6g dáj Miska ! Niksi prevecs zalumpani szi, znábidti vnőgo gosztüvanye ti sködi. Mi. ka : Idi nikam z gosztüvanyom ne ponávlaj mi je, 'ze szem do gúta pun z gosztüvanyom. Stevan: Kia pa te, ti je tak szla-bojslo ? Miska: Cslovek naj telko jé i pi-jé, more prék prídti. Stevan: Na vídis, jesz szem pa té nevole né meo. Miska: Nyáj. Tő je escse né navola. Stevan : Ka je pa te gosztüvany-szka navola? Miska: Zádnyics szta mela ne-volo dvá. Bilá szta na gosztüvanyi na vesznici, pa szta tegsla vszáki z ed-nov dekliuov v M. Soboto pít v krcs-mo, nazádnye pa né mela plácsati i mednyima ednomi, kí je du'ze osztao, je kelner kaput vzeo. Stevan: Tő je prav. Ali nyemi né bilö zadoszta gosztüvanye. Pa szploh csi pénez néma, ka ide v krcsmő. Miska: Pové Stevan zakaj májo té pocilaji varaskj té précsen remen, baganet"i escse gumibot. Stevan: Znás vszigdár szo sze tő'zili, ka sze nemajo szkem brániti, te nyim Je pa váras tő ro'zjé küpo, naj sze bránijo fücskarov — razbojni-kov, csi kakso pesztvijo delajo. Miska: Ja vezdaj pa tő vsze májo, pa szo niksi fűcskarje dönok odneszli tam 'z-Verenove trate 18 ko-lekov (né stempline) na tri metre dú-ge, kí szo tam k nővonaszajenomi drevji privézani bili. Stevan: Na vídis, pa kak lepő szvéti mészec i esőse k coj ta nesz-merna — elektrika. Miska : Pa pocilaji tüdi doszta hodijo tam mimo, podnévi í ponocsi, prőti »gostilui Cahuk«. Stevan : Tak vídis. Miska : Ka pa tí Stevan más t i-di niksi >Trádium€. ali ka je. Stevan: Á nemam, tő pene?e kosta. Miska: Ka je pa te tő za vrago-metije? Csűo szam, ka szo v Puconci kruglice posilali po tísztom vrábleci za volítvi megyebizottsági tagov ? 1 Te pa tő tüdi léko? Stevan: Ah idi ne norcsari sze. Vem szo ga odneszli demokrati, tő je nyihov büo. Miska; Na te je pa vszeglí tak. Szamo ka szo ga po volitvaj odneszli. Stevan : Z-tébe gosztüvanye gubái. Zbögom 1 — Szodníszki glász. Dr. Sumenjak Slavko je imenüvani za de'zelnoszod-loga szvetnika ino za predstojnika ok-ajnoga szodiscsa v M. Szoboti. ; — Kmetijszko dríístvo fílijala v M. izoboti je razp.oszlála vszem szvojim jotrigam dopisznice, na sterí je raz-no, kaksi materijal má. Na toj do-zoici naj vszáki napíse v potrebno rnbriko kolicsíno z-koj kelko nüca i tő naj posle notri pravocsaszno, né ka bi tisztoga matrijála nebi dőbo v tisztom cajti gda ga je potreben. — Krcsmárszka zadruga v M. Szoboti obdr'zí 4-ga márca ob 10 vöri pri Turki zvünrédni obcsoi zbor. Za krcsmáre, ki placsüjejo cslanarino je té gyűlés pr-ivecs va'zen, záto naj vszáki príde. Ovacsi naj szledi pogo-várjanya nebőde. — Odllkávanye. Kralj Vekoslav pe-karnar v M. Szoboti je na rimskom internac rasztávi z zláto medálijo i z-veliko »Palmo csaszti* odlikováni. Qratuléramo 1 — Karneval v Martjanci. Dne 3. marciusa bode znővics nikaj interesent-noga viditi v Martjanci- Na szpomin da je niti edno gosztüvanye né bilő vu vészi, de mladézon bőr vlékla. Sto sze scsé na máli fasenek do zdravoga naszmejáti. ali dobro sze csütiti, je za-gvüsno poglédne. Tö bőde"céli'mrais-ki karneval. — Podruznicn Kola Jugoslovenskih sester v Murski Soboti ima svoj redni obCni zbor v nedoljo dne 6. marca 1927. ob B. uri popoldne v prostorih sokolske őitalnice v Murski Soboti. — Fokovcei gyilkosság tetteseit, a a meggyilkolt Szollar családtagjait, úgymint özvegyét, lányát és vejét Ja-kisát a m. szobotai jbiróságtól a maribori törvényszékhez adták át. Mindhárman tagadják, hogy ők lennének a tettesek, csupán az övegy hajtogatja szüntelenül, hogy a lánya^nem bűnös. Körülmények amellett vallanak, hogy mindannyioknak részük van a gyilkosságban. — Pörs domajnsevcei gyilkos — vádlott esküdszéki tárgyalása Mari-borbae márc 8-án lesz. Érdeklődés nagy. — A parlamentben Maksimovics belügyminiszter ellen emelt vád tárgyalásaidején az ellenzék egy embert buzótt be az utcáról, kit b rendőrség erősen megvert, s meztelenre vetkőztette, mire óriási kavarodás következett be. , Az elnök az ülést felfüggesztette. Kilátás van arra, hogy a belügyminiszter levonja az eset küvetkezményeit s állá sától megvállik. Egyben elterjedt hírek szerint a parlamentet feloszlatják, hogy ítéljen a nép a képviselők tette felett. — Autó-baleset cím alatt közöltük, hogy Kücsán-féle autó, melyet Huisz soffőr vezetett, kormányrúd romlása miatt az árokba szaladt s összetörött. A ténynek megfelelően ezen híradásukat annyiban igazítjuk helyre, hogy az autószerencsétlenség a soffőr gyorshajtása miatt következett be. Egy kis késést be akarta hozni, de a csuszamlós uton az autó az árokba szaladt s akácfának szaladva összetörött. Ha soffőr nem veszíti el lélekjelenlétét s gyorsan fékez, a baj elkerülhető volna. — Ha revolver nem — szobapuska. Pliszár István szkakoci legényt, mint azt már megírtuk, apja feljelentette,-mert szobában revolverrel lövöldözött (bizton szülei megfélemlítésére szerk.) Emiatt emelt háromszoros váddal allt a m. szobotai jbiróság előtt, hol két heti elzárásra ítélték. — Hol van a kutya eltemetve? Sok szó esik az idei tűzoltó egylet táncmulatságának gyér látogatottságáról. A »Novinec az irta, hogy dr. Farkas jelenléte, illetve tűzoltó egyleti tagsága miatt, mások viszont azt állítják, hogy azért nem sikerült, mert az iparos bál rendezői egy nappal előbb bocsájtot-ták ki az ő meghívóikat. Hát a kutya máshol van eltemetve, tehát a „kontra bál" rendezése nem volt megokolva. És pedig: 1.) A tűzoltó egylet $4 tagja közül is csak 16-an jelentek meg s ezek közt is csak kettő családjával ; 2.) a bál rendezése csak a tisztikar tudomásával történt ; 3.) mult évi tűzoltó mulatságon a modern tán. cok megtiltattak; 4.) az egyletben na gyon feszes a helyzet; 5.) szomszéd bajtársi egyletekkel egyletünk — nagyrészt — hadilábon van. Ha mindez így van, kitől várjunk megjelenést. A bajok e körül forognak, tessék ezt jóvátenni, akkor nem lesz gyér látogatottság. — Egy tűzoltó-iparos. IIIIII m! K ODDAJI szta 2 „Singer" masina za csev-láre, malo nücani, po fái ceni pri: F1LO JÁNOS, csevlári v Őekeőkavasi p. Prosenjakovci. Egy jobb házból való fiu vegyeskereskedésbe felvétetetik. Bővebbet Prekmurska Tiskar-nában. 'Nol Á [k Iv'murski soboti Ihiihíiimimii - V NEDELJO 27. februara _ ™ popoldne ob 3. zveíer ob 8 uri ■■ jCiganinj = Drama u 8 Cin. s U gl. ulozi: | Koloman Ihihiiibiiii 5 VSTOPNINA : Qornje loie 5 I™ 12 Din., spodnje loie 10 Din., jj in II. prostor 5 Dinarjev. Rózsahegyi. Lastnik kina QUSTAV DITTRICH. IIHIIIHIHI i: j Mlatilne garniture, edna „Marrshab 4 HP, edna „Garret" 4V» sze po vugodnoj céni oddájo, Vecs sze zvé v „MLIN PUCONCI" Najvekso motorna ladja na sveti „ALCANTARA", Stera ma 32 jezer ton deplasmana, drüátva Royal mail line, odide na svojo prvo potüvanje iz JCherburga v JuSno Ameriko dneva 4. marca t. 1. s potnikami I., II. i III. razreda. Potniki III. razreda lehko dobijo krasne kabiné z dvema i Stirami postelami po navadnoj ceni. Ta ladja je ednaka z ladjov „Austrias", Stera je zaőela svojo prvo voínjo v februári minoöega leta. Za navodila se obrnite na Zastopstvo ROYAL MAIL LINE v D. Lendavi, Glavna ulica 63. | Proda se trgovska hi§a | Sj primerna tudi za gostilno ali drugo obrt, zraven tudi 2 S maia „Vila" in dva orala nrvnvrstnpo'íi virmorríiHn in np. E II i) L. primerna tudi za gostilno ali drugo obrt, zraven tudi maia „Vila" in dva orala prvovrstnega vinograda in ne-kaj sadonosnika ter njiv. Poslopja so zidana öisto na novo in stojijo pri Kapeli. Tam se tudi lahko kupi lepő íreánjevo. pohiStvo. Kupec naj se oglasi pri g. MarSek gostilniéarju Slatina Radenci. I I Z-hója vgzáko nedelo Napreplacsilo za fr-tao leta v domovini: 15 Din. zvün SHS., 18 Din. t Ameriko 20 Din. Céna anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1*50 Din rekláme l-— mali oglaszi 0*70 Din. i dávek. Pri vecskrát popüszt. Rökopíszi, kí sze ne szhránijo i nr vrnéjo sze posflajo: Reditelsztvo i oprávnistvo Mőrszka Krajina Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide küldendők: M. Krajina szerkesztőség v. kiadóhivatal M Á R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék számla száma 12980. Megjelenik minden vasárnap Előfizetési ára negyedévre belföldön 15 Dinár, külföldre 18, Amerikába 20 Din. Hirdetési ár □ cm.-ként: szövegközt és nyilttér 150, rendes 1-—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték-Többszörinél engedmény. Pospe§evatije zivinore-je v mariborski oblasti v letu 1926. (Poroőilo velikega fupana mari-borske oblasti.) Govedore]a. NajvaznejSe delo je bilo licencovanje bikov, ki se je vráilo v mesecih feb'uar in marec po vsej oblasti razen Medjimurja. S skrb-no pripravo za to delo se je dosegel prigon blizu 2000 komadov (1805), znatno ve£ kakor prejSnja leta. Prigna-10 se je s kriianci vred 694 marije-dvorcev, 659 simodolcev, 375 pinc-gavcev (vei-ina krizancev), 298 po-murcev in 77 tujih bikov. Sposobnih je bilo 492 marijedvorcev (79%). 393 (60°/o) simodolcev, 165 pincgavcev (44°/o) in 236 ali 80o/o pomurcev. — Kontrola nad nelicencovanimi biki se zelo poostrila in je bilo zlasti v ne-katerih srezih mnogo lastnikov takih bikov kaznovanih. V onih obőinah, kjer ni bilodo-volj licenciranih bikov, se je v smislu Stajerskega govedorejskega zakona pritiskalo na oböine, da si jih naba vijo. Uspeh je bil ponekod zadovoljiv, drugod tnanj ugoden, ker ljudstvo na izvajanje tega zakona §e ni bilo nava-jeno. — Dober razvoj govedoreje ovira tudi! Stevilni prigon cenenih, niCvrednih raznih buá iz juznih pok-rajin, katere naái manj zavedni zivino-rejci kupujejo na preStevilni sejmih in tako odrivajo domaía razmeroma dobra plemena. S kreditnimi preostanki se je nabavilo 18 subvencijskih bikov z diiavno subvencijo po Din 750.- z obvezo dvoletnega drzanja. Po dolgem prizadevanju se je posreőilo dobiti od ministrstva veéji znesek za nabave originalnib bikov marijedvorske pasme, ker je ravno prj tej pasmi bila nabava regeneratorjev neizogibna. Za 100.000 Din se je nabavilo 15 bikov in ravno toliko na zasebni raíun okrajnih zastopov Maribor in Őt. Lenart v Slovenskih go-ricah in obíini Crna in Mezica. Ker so ti biki ^veőinoma v zelo dobrih rokah, bo ta akcija rodíla brezdvom-no ugodne uspehe. Premovanja goveje zivine so se vráila v Őpitaliőu, okraj Konjice za pomursko in v TurniSíu, okraj Dol-nja Lendava za simodolsko pasmo z uspehom, da se snuje v prvem kraju rodovniJko druStvo. V [Ormozu se je vr§ila velika okrajna kmetijsko-obrtna razstava, med drugim se razstavilo tudi konje ^tezkega tipa, pincgavska goveja zivina, domaőe svinje i §ta-jerska kokoija pasma. Poleg tega so se prirodili na raznih krajih plemen-ski sejmi v svrho oskrbo raznih inte-resentov s plemenskim govejim na-raSíajem. Svinjereja. Iz naáih kmeíkih vzrejevaliáC se je nakupilo 32 mrjas-cev, ki so se razdelili po vseh okra-jih oblasti. Zlasti v Prekmurju so zelo ugodno vplivali na ondotno rejo. S poöetkom novega proraCunske-ga leta se je moralo to delo skoro popolnoma ustaviti. Ker ni bilo vei mogoőe odvzeti vzrejenih mrjaőőkov so rejci veőinoraa svojo delo popol-noma opustili ali vsaj znatno omejili. S tem je prizadet razvoju tako vazne gospodarske panoge hud udarec in jo domala uniíeno vztrajno dolgoletno proánje delo. Tudi s poznejáimi kre-diti se bo tezko popravilo, ker zahte-va zivinoreja stalno delo in z nerod-nimi sluőajnimi akcijami ni mnogo pomagano. (Dalje.) Tfztvo. Kereskedelem. Blágo — Ápu. LJUBLJANA febr. 24. 100 kg. Psenica—Buza Din. 290—307 » > 'Zito—Rozs » 225— » > Ovesz—Zab » 167-50 » » Kukorica » 205— » » Prosző—Köles » 250— » » Hajdina » 300— » » Szenő—Széna » 75—95 » » Qraj—Bab csres. » 300 > » zmésan—vegyes bab 100 — » » Krumpli » 100—150 » » Len. sz.—Lenmag* 370—380 » » Det. sz.—Lóherm. » 2800-3100 BENKO: febr. 24. 1 kg. III. H. I. príma Biköv.i Bika 1 7 - 7*50 8-— 9*50 Telice ! £ Üsző !f 7— 7-50 8 — 8 50 Krave («jTehén .'s 3-— —7-— 9-50 10-- Teoci J N Borjú ) Szvinyé—Sertés Mászt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj—Vaj , . Spé—Szalona . . Belice—Tojás 1 drb. Pénezi — Dollár . . . Pengő Budapest Schil. Becs Kor. Praga . . lira .... 15-50 16'— . 22-—28-— 30- . . 25'— . . 0.75 Pénz. = D. 56-70 = » 10.-= » 7-99 — » 1-67 = » 2-46 Zürichben 100 Din = 9.135 sfrk. K oddaji je szpráviscse* (möbl) za szpálno hi'zico edna növa i edna malo nü-cana po fái céni pri vdovici CSISZÁR LAJOS-ovi özvegyénél Murska Sobota. ELADÓ, nagyon jutányos áron, egy uj és egy kevéssé használt hálószoba bútor. SZNEJÉ i MLADO'ZENCI! Prvle kak szi szpoküpüjete Va§e potrebscsine za 'zenitev poglednite v trgovino A. KIRÁLY M. Sobota, glávni trg, gde je velika zaloga in zbéra v korinaj, vencov, slarov za szneje, strumfle in vsze drobno blago kaj sze pri tej prilikaj nüca. Velika záloga 'zenszki krs-csákov i rázno traletno in drobno blágo. Szolidna posztre zba 1 Niszike céne ! a. király trg. Klobuki perilom in kratkim blagom MURSKA SOBOTA Qlávni trg. Bergerova hisa. 1927. évre a legujabbb tavaszi divatlapok megérkeztek; könyvkereskedésébe TERJESSZE és OLVASSA a Jörszfta Krajinát"! Nehogy egészséges vagy más betegségben szenvedő állatját „Distol", — az egyedül hatásos, — métely ellenes kezelésben részesítse, tudnia kell állatja valóban mételyes-e? Az állatnak és bélsarának szakértői vizsgálatával, a mételyesség kétségtelenül megállapítható. Ha az állat klinikai vizsgálata bármi okból nem lehetséges, küldjön annak pár napon át gyűjtött bélsarából vízhatlan papirossal csomagolt gyufa skatulyában keveset póstán >Minta érték nélkül* NEMEŐ MIKLAU2 állatorvosi labora-torinmába Murska Sobotá-ra. Mételypetevizsgálat válaszbélyeggel 11 Din. (Elvállal olcsón egyéb állatorvosi vizsgálatot, műtétet, ragadós^beteg-ség elhárítást. Tanácsot ad állatvételhez, állat adás vételi perekhez, stb.) Licitációt tart a Belatinci uradalom Erdőhivatala bognároknak, kádároknak és asztalosoknak való kőris, tölgy és Szilrönkökre f. évi március hó 5-én d. e. 10 órakor az Orlovöaki-erdőben, (Hotiza mellett). VENDÉGLŐ ELADÁSI Kriievci községben a főtéren közvetlenül a templom közelében egy jó forgalmú korcsma és mészáros üzlet jokarban lévő, épülettel, istállóval és ca 5 hold szántóföldei kedvező feltételek mellett eladó. Felvi'ágositással dr. Vályi Sándor ügyvéd irodája Mur-szkaszobota szolgál. Dobro blágo po niszikoj ceni sze dobi pri NEMECZ JÁNOS bautusi M. Sobota Nagyban. Kicsinyben. NEMECZ JÁNOS vas és gépkereskedésében, ismét ugy mint háború előtt, valódi „Kayser" varrógépek és elsőrendű Kerékpárok bámulatos olcsó áron kaphatók. Gumik és kerékpárrészek állandóan raktáron. Legjobb beszerzési forrás részletfizetésre!