MORSZKA KRAJINA
Vérsztveni, politicarsi i kulturni tjédnik.
MURAVIDÉK
Gazdasägi, politika! és kulturàlis hetilap.
Le j t. III. Évf.
Märkisevci, 1924, märcius 23.
Broj 12. Sxàm.
Blok opozicije,
je zavez vlàdi naszpròtni par-j sze je osznovao. Blok sztojì z ädicsoVe, klerikalne, demokràt-szke i muslimanszke partaje, ki je i prvoj vrszti namenjen zrüsiti ienésnyo szamoradikälno, Pasi-psovo vlädo. Nadalnyega programa blok né dao na szvetlo, är ga na szvetlo niti nevüpa dati. To pa szamo zäto, är szami ne-verjejo v daljšem enorazmènyi bloka i szo gotovi natö, ka ogen, benzin i voda nikak nemrejo vkii-per paszati. Mi prèkmurci pa glé-tìàtno szamo z nase szträni te nòvi sztàlis, stero ga csakati marno.
Prav-zaprav je nam vszeedno kaksa vläda je na mòcsì. Zdä je radikàlna, pa màmo z dvema prèkmurszkima poszlancomaeden velki nika, csi pa opozicionälni blok pride na krmilo, mo meli z 'Čišmeši-jom tri pószlance, mo mogòcse meli esese véksi nika. iZäto je zanäsz vszeedno sto bodejo na vlàdi. Mi bi szamo takso viàdo radi meli, ki bi zarazmeti znàla, ka szmo mi tüdi Jugosz-làvie eden taksi del, stere pör-\ garje pri enàki dù'znosztà, tüdi enàkepravice morejo meti. Do-kecs tò nebòde zarazmeto, dokecs szmo mi dojna krava za drüge j krajine, tecsasz je nasa dvojnoszt k-zaviipnoszti vszigdàr mocsnésa.
'Železnica M. Sobota—Or-mo?z sze szamo z našim kriesa-nyom i dönok z velkimi te'zàva-mi dela naprè, csiràvno dvä posz-: lanca màmo: ceszté, moszté pa mogòcse mo póleg trétjega posz-; lanca escse bo'znése meli. Kak , szmo doszèmao — zviin uradniški plàcs — z nase velke por-cije nieden dinàr né' débili na f pomòcs Prekmurszki vérsztveni zadreg, tak i po etomtoga nemarno csakati, àr szmo mi „edna csudna prótidrzàvna krajina" ki je pravic né vrédna, szamo dù'z-noszti.
r Sztem gucsom i mislènyom i szmo i mi tò mìslenye zadòbili, i zäto nàsz szamo tiszta politicsna r mòcs léko na szvoj sztran pridobi, ki nam poszvedocsi z delom, z vidòcsimi dokazi, z-sterimi de nam na pomòcs sla, ka szi 'ze nacsi miszli. Nevidócsa mislénya i gucs je Prèkmurcsanom zaman.
Dejanya, dokazi szo potrèb-L ni zanyé, te postüje, verje i fpodpéra, nàszi bode imé sztran-ki, mócsi tò ali ono. I gda po-
liticsno igranye szamo zàto jeszte, stera partäja nà pride do mócsi, na haszek nàrodi nikak nemre bidti, àr sze sztem vsza dobra dela zavlecsiijejo ki bi vszèmi nàrodi i tüdi tak zanàsz vugodna
bilà. Zàto né sztrankarsztvo gojiti, nego z-trikrätnim delom dr'zävo, tóje nàrod v dober sztan pripo-mocsti. Ki de tò csinio de vsze-ga zvviipanya vréden od szträni Prékmurcov.
Prèkmurszka pokvarjenoszt.
V zàdnyem ;broji nasega llszta szmo piszali o seszti dugovànyà ob-szodbe hüdodelsztva, stero je poteklo pred mariborszkim porotnim szodis-esom. Tüdi sžmo piszali, ka nam je nè szramòta, är sze tak tróstati màmo, ka sz-tèmi razszódbami sze nisterni vpokorijo i tak je klica hiidobnyäkov za véksi càt vmorjena. Ali vkanili szmo sze.
Kak szmo v zàdnyoj »M. Krajini« nakràtci omènili, szo te'zke ob-szodbe ne szlù'zile za példo nadalnyi htìdobi, i ràzne pokvarjene düse szi dönok neverjétne prilike zmiszlijo za dokoncagnànya necslovecsanszkoga grdoga dela, z-sterim zdà !ze zaisztino Prèkmurcom vszém szamo postenyé doljemléjo. Szin ocso na szramòtno formo sesé odsztrànili, nà szvoj sze-bicsni eli kemprvlé doszégnoti more;
neznàni hüdobnyäk sztrli i buje szvo-jega bll'znyega da tak sze nà nezvé nyega hiidodelsztvo, ki je za teleszni dobicsek i lakòto ga gnàla na ròp, na po'zelo tühinszke làszti.
Bàkovcsara, ki szta szepoglihala za szmrt sztarca Hercàna, kakstécs szta szi premislàvala hüdi nàmen kak sze 'zmetnè nà do'zené, je vszeedno na szvetlo prišlo. I szi escse drügi lehko predsztàvijo tiszto denésnyo pravico, kà „dneszdén sztené gucsijo, ka zemla vidi," zàto nà sze vszàkomi obszòdba Gabra, Vasa, Vido itd. grozna vidi, àr kak stécs szkrivno miszli naréditi, sze vszeedno zvè, csi né dneaz, vütro pa zagvüsno. Gabra itd. szòdba mà csakati vszäkoga, tüdi i teva-dva bàkovcsara, te sze pa zdrzni Prèk-mu ree i živi kak sze za csloveka sika, nè pa k divjàcsini govedi priszpodobno.
Volitvi v okro'zno oblàszt do mèszeca aprila.
isr-i. ^-T. ■£>>.-. ■ tag) v Bàcska Banàti
BEOGRAD. Po ràzni informàci-jaj je znati, ka je vlàda szklenola volitvi v okro'zne oblàszti razpiszati v-kràtkom tak, ka do sze volitvi za obläsztne poszlance (megyebizottsägi
ze v-prvoj polovici aprila, v Szloveniji, Horvacs-koj i v Dalmàciji pa aprila mèszeca zagvüsno vršile léko. (To 'ze tak pre-vecs trbè za Prèkmurce. Op.)
Màla antanta je vogrszki kredit privolila.
V Genfi szo podplszali protokol.
GENF. Zavüpniki màle antante szo podplszali protokol predloženi od „Drüstva närodov," ki je ód velke antànte ze podpiszani büo, i ki je na-menyen * vogrszko dr'zàvo z véksim mednärodnim poszojilom, na nogé
poSztaviti. Vérsztveno sztém je kak edna sekvestura vogrszke dr'zàve konesno odrešena i je nikà nè napóti, da Vogrszka dr'zäva od tühinszki kapi-talisztov szi péneze szposzödi léko.
mot
Francuszki frank je reseni po dobrdti Morgana.
Poincaré 'ze bole kora!zen. — Morgan v Franciji.
glaszen gràtao. Sztem sze je podigno frank i tüdi Poincareja mòcs, zdà 'ze kricsi „ka Francuska politika nebòde reterirala."
Zavolo pogàjany kredita je Morgan z-szojim hajóvom v Pariz priso.
Poincaré min predszednik je zavelo velkoga pàdea franka i naras-csajöcse dràgoese odsztópiti steo. Kak szo pa Angleške Ibanke z 4 milijon funtami i Ameriški Morgàn od 25 — 100 mil. dolàrami napomócs prisli kak z poszojilom, je* Poincaré taki
iS !
nf!
Parlamentai pregléd.

V zàdnyi dnévà je parlamentni zitek prevecs ziv büo. Obprvics sze je zavolo dr'zàvnoga proraesùna, ki je tak za opozicijo, kakfza vlàdo velkoga pomèna nà*sze odobri, szkoro vszàki poszlànec z gyiilèsov tàl vzeo,
obdrfigim pa tüdi za volo csàkanya, tóje zavolo verificèranya mandàtov Radicsovi poszlancov.
Kak nam je 'ze znàno szo sze opozicionàlne partàje zdrfi'zile pod iménom »opozicionälni blok,« ki eil
je zrüsiti vlàdo i nasztaviti z-nyx szredine nóvo. (Tò je tak neverjétnoj Op.) Dvàszeti Radicsovi poszlancovi (med nyimi nas poszl. Čišmeši-ja) je potrdjeni i kak sze csüje escse 30 de; potrdjeni v krätkom. Radicsovi pa es-] ese zdà nedo sli v parlament Edni! pràvijo, ka do 29. màrca né, drügi pa' ka zavolo taktike nè, trétji pa kazà-j to niti sli nedo, àr nesesejo priszégo; djàszti na kralà.	|
Za razpràvo je parlamentni pred-j lo'zeni invalidszki zàkon. Po nòvom| predlogi de doszta invalidov re-i ducèrani.
Je vsze mogòcse?!
|
Mószt na Ledavi v M. Soboti1 kre dväkraja mä tàblice zobèsene, na . stero je szpiszano : „Čez ta most se nesme voziti vèHa tela od 1000 kg." tò je od 10 metercentov véksa zmé-csa sze neszmè voziti prèk nyega. Csüdno delo je tò. Mogòcse sze nevè ka mi Prèkmurci konye màmo i nè oszle za vpré'zno màrho, nasa kò-la szamé màjo 4—5 me. zmécse, na stere 20—25 me zmécse lehko naklà-damo. Tà mòszt je tüdi za tò pripravno narejen, tüdi i zdà more bidti zatò. Ali szi nà zdà oszle küpimo, ki do z-vòzom i z terhom vréd mén-so te'zo meli kak 10 me., zàto ka je mòszt täksi ? Ja mòszt je ràvno tak nanikoj szpràvleni, kak szami Prèkmurci. Te je vö dao szvojo mòcs ràvno kak i Prèkmurci bòdo dali. Kak nas tà plàcsani pénez ne pride nazaj za popravek toga mosztà, tak ràvno né za pomòcs zadüsenoga vér-sztvenoga sztàlisa Prèkmurja. Miszli-mo je i tà mòszt szvedòsztvo, ka ta nàjbògsa dojnica prepàdne brezi do-broga polàganya i posztàne v érti na kvàr i szramòto. Ràvno kak té mószt priso nanikoj brez popravka, pride i närod nanikoj, csi sze nyemi z dobrimi mosztàmi, cesztàmi i z'zeleznicov z tiszti penez nede pomàgalo, stere z dävkami, taksami i carinov mi Prèkmurci moremo placsüvati tisztoj -dr-!zàvi, steroj — kak té mószt — tak na szramòto tüdi i mi nà ne posztà-nemo.
* *
Pogledni cslovek tó tàblico i jócsi. Ne zäto ka vise od 10 me. neszmès voziti pomòszti, óh ne. Nego jòkati sze màs zàto, àr 'ze nemas pelati, ali gnati pomòszti 10 metercentov vrèdnoszti. Pšenice szi nè pripó-vao, 'zito pojès, bik szamo za tri leta zraszté, na tó szi pa 'ze düg narédo, ka szi dàcso placsüvo ; mlèko, belice pa za szó, petrol i za dróvno potreb-csino ido tà, gvant szi pa té dober oblecsés csi ti dedek merjéjo. Zatò sze lehko jócses ! I csi bi ràvno bika gnati trijé mogli i meli, nazàj *'ze za nyaga dobleno vrèdnoszt po pazdjami neszés, pod tém sze pa ne poderè mószt. Ràvno dobroga hipa je zobé-sena tàblica ....

Ha az ätlam az adós.
Amikor a règi osztràk-ma-gyar bankjegyeket lebélyegezték tudvalevöleg 20 szàzalékot ie-vontak. Akkor a kormäny kiie-jezetten megigérte, hogy a le vont összegeket vissza fogja fi-zetni amint a koronäs bankjegyeket dinar bankjegyekkei kicserélik. A levonasról adtak iselismervényeket amelyeket az aiìamnak muszàjból hitelezö alattvalók azóta gondo-san öriznek reménykèdve, hogy a kormàny igéretébòl mihamaràbb ismét pénz lesz Azóta megtör tént a bankjegyek kicserélése, söt az akkor forgalomba^hozott egyes bankjegyeket mär ki is vontàk a forgaiomból, de a pénziigymi niszter ur elfelejtkezett az igére-térol s a bonokat nem vältötta be, hanem kijelentette, hogy àiiarnkotvényeket fog az elvett pénzért adni. Az 1922—23-as kóitségvetési torvény 23 és 24 §§ szerint az 1000 kor. aluli kotvények 1923. dee. 31-ig kifi-zetésre k'eriilnek, inig az 1000 kor. fel tili kotvények 15 év alatt 3 szàzalékos kamatozàs mellett fognak törlesztetni. E szerint a torvény szerint a szegényebb nép, akinek pénzéból eszközölt levonàs nem tett ki többet mint 1000 koronàt, vagyis akinek mindössze 5000 kor. lebélyegezni vaiò pénze volt, annak meg kellett volna kapni a töle elszedett pénzt a mult esztendö utolsó napjàig. Ma 1924. märcius végén még
szóba sein jött a tòrvényben is biztositott igéret bevàltàsa. Ellen-kezöleg a pénziigyminiszter kijelentette, hogy esze àgàban sin-csen bevältani a bonokat, hanein azon gondolkodik, hogy egy ujabb tòrvénnyef értéktelen papi-rosokkà fogja devalvàlni az ällam fizetési kótelezettségét tartalmazó bonokat. Ezt az erösen balkàni j izii felfogàst azzai indokolja a miniszter, hogy nagyon sok fà-! radsàgba és pénzbe keriilne a bonok valódisagàt megällapitani j mert rengeteg hamisitvàny van közöttük. Ez azonban édes keve-set tartozik a bontulajdonosokra, ez az ällam dolga, hisz az 6 közegei bélyegezték le a pénzt s àllitottàk ki, a pecsétes pénztàri elismervényeket az elszedett 20 szàzalékokról. Miért nem csinàl-täk ugy, hogy ne lehessen hami-sitani s igazän furcsa logika, hogy az ällam alattvalóit ellisse ily módon jogos köve-teléseiktol csak azért, mert lehetnek a bonok között hami-sitvànyok. Ez azonban csak kifo gàs. A valódi ok az lesz, hogy a pénziigyminiszier nem akarja bevàltani igéjetét.
Ha a miniszternek ez a gon-dolata torvénnyé vàlik, akkor igen veszedelmes preaccendenst csinäl a parlament. Ha egy tòrvény-szakasszal kimondhatjàk, hogy egy elòbbeni torvénnyel kifizetni igért àllamadóssàg nem all fönn tObbé, hogy az àllam aitai kiadott adóslevél érvénytelen, akkor egy
màsik esetben kimondhatjàk hogy a 7 szàzalékos beruhàzàsi kölesön papirjai nem érnek semmit,kimondhatjàk, hogy az àllam nem tartozik lakbért fizetni, a megrendelt és àtvett puskàk és àgyuk àràt nem köteles kiegyenliteni, mert mindezek épen olyan adóssàgai az àllamnak mint a kényszer-kölcsön cimén elvett készpénz 20 szàzaléka.
Még feltiinòbb a dolog, ha a kérdés pénziigyi oidalät vizs- ; gàljuk. Az 1922—23 as koltség ; vetési tòrvényben az 1000 koro-i nàn aluli bonok bevàltàsàra 25; millió dinar volt elòirànyozva. i Még ha ennek a dupläjät kellene ; is fizetni, az sein jöhet szàini- ! täsba az àllam 10 mìlliàrdos kòltségvetése mellett. A összes bonok bevàltàsàra kb 400 millió dinàrra volna sziikség. Ennek évi 3 szàzalékos kamata 12 millió dinàr s ha évenkénti torlesztésre 20 milliót. forditnànak ez is csak 32 millió dinàr, egv csepp abban a pénztengerben amit az SHS. ällam mai milliàrdos kòltségvetése jelent. Pénziigyileg tehät absolute semmi megterheltetést nem jelent. Az erkölesi haszon azonban óri-àsi volna, mert az emberekben hitet ébresztene azirànt, hogy az àllam megtartja igéreteit. Pedig erre a hitre nagy sziikségilnk volna, mert ott, ahol az àllam 1000 dinàros lakbér hàtralékot nem tud megfizetni 2 év óta, ahol 344 dinàros hàzbérjàrulék szàmla kifizetésére halafeztàst kò-
vetel a jövö évi koltségvetés ott igen nagy bajok lehetnek pénztìgyek körül.
A Radics pàrt ujabban benyujt 31 mandätumänak hitelesitése rr nem megy oly simän, mint ahogy az az elsö 20 megbizó levéllel torté Az ätnyujtäskor a parlament alelnö nem akart elismervényt adni az ätv mandàtumokról, mert az szerinte elnök dolga, de vissza sem szolg tatta azokat, mert nézete szerint mär egyszer beadott mandätumol nem lehet visszavenni. Végre is elnöki titkär jegyzökönyvet vett fel mandätumok àtnyujtàsàról. Ez azo ban csak kezdete volt a huza-von nak. Az elnöki àtvétel ugyan ni megtortént, de a v'erifikàló bizotts összehiväsa irànt még semmi intt kedés nem tòrtént s beogradi jelent szerint egyenlöre nem is fog tòrteti semmi, s a koltségvetés letärgyaläsä nem is fogjäk összehivni a bizotts got. Ugy lätszik megbäntäk a koräb elózékenységet.
Röntgent a kórhaznab
A murska-sobotai körhäz ameiv itt az ällam mindenestöl készen talä rég idötöl fogva mintaszerii intézméi volt. Jelentosége az orszäghatärok me vältozäsa óta jelentékenyen növekedi mert messze földöa az egyetlen ily n mii intézmény. Nemcsak Prekmurjém de a veliink szomszédos volt steiero szägi teriileteknek sincsen kórhai Nincs körhäz Felsó'regedében s ninesi Ljutomerben. 150,000-nél inkäbb több mint kevesebbre tehetö tehät az< jugoszläv alattvalók szäma, akik erre körhäzra vannak utalva. Ezelött 15 é vel mär felmeriiJt a terv, hogy kddt zunkat Röntgen készulékkel kell felsz
Az 50 éves Muraszombati Takarékpénztàr torténete.
Az egyre fejlödö és izmosodó intézettel szemben joggal täplält hitel-igények kielégithetése céljàból az 1910. évben nagyobbszabäsu alaptöke felemeléssel foglaikozott az igazgató säg. Amig eddig a részvénytókét csak a felsz^porodott tartalékalapokból növelte, ezuttal uj és idegen pénz-forräsokat keresett s ezzel az intézet érdekeltségét is igyekezett kiböviteni. Az 1910. évi äprilis hó 4-én tartott rk. kozgyiilés a 240000 kor. alapt0két kikeritette a tartalékalapokból 300000 koronära, miältal a részvények név-értéke 1000 koronära emelkedett. Ezeket ketté osztva lett 600 drb. 500 korona névértékii részvény. Egyben kibocsäjtatott 300 drb. uj 500 kor. n. é. részvény s a triansaktió eredménye 450000 kor. alaptöke és 287494 K 86 filler tartaléktóke lett.
1911-ben uj versenytàrsa akadt a Muraszombati Takarékpénztàrnak a 400000 kor. alaptfikével s a nagy-tekintélyii Szombathelyi Takarékpénztàr és gróf Széchenyi Tivadar v. b. t.t. erkölesi és anyagi tämogatäsäval léte-sitett Muravidéki lakarèkpèvztàr ban. Agilis, a modem gazdasàgi élet minden liiktetését érz0 férfiak rövid pär hónap alatt hoztàk létre ez inté-zetet, amely pénziigyi szakkörökben is nevezetességie tett szert azàltal, mert alapitóinak elsö izben sikerült a nép szélesebb rétegeit a részvényt0ke lejegyzésébe belevonni. A Muraszombati Takarékpénztar vezetöi hamar felismerték azt az érléket, amit az uj intézet jelentett s az Oszträk-Magyar
Bank szombathelyi fiókja fónokének : kezdeményezésére màr az 1912. év tavaszàn megindultak a fuziós tärgya- | làsok, amelyek rövidesen eredményre is vezettek. Az 50 éves intézet életé-ben alig van korszakosabb esemény mint a Muravidéki Takarékpénztàrral vaiò egyesfllés, mert ezzel a Muraszombati Takarékpénztàr nemcsak egyszerre a milliós intézetek soràba emelkedett, hanem az uj és agilis elemek bevonäsäval jelentékenyen megerösödött érdekeltsége, a több szàzra meno kisgazda részvényes ältal Prekmurje egész teruletére ki-terjedt. A fuzió keresztülvitele utän az alaptöke 450000 koronàról, a tartalékalapokból vett 270000 kor. felhasznà-làsival 1.120000 kor. emelkedett, mig a tartalékalap 122646 kor. tett ki — Különös jelentóséget nyert a fuzió azàltal, hogy az intézet a Szombathelyi Takarékpénztàrral s aitala a Pesti Hazai Elsö Takarékpénztàr Egyesülettel került affiliàlt viszonyba.
Az egyesUlést kimondó és 1912. jul. 21-én tartott rk. kozgytilésen uj és teljesen modem alapszabàlyok fogadtattak el, s ezek alapjän vàlasz-tatott meg a lemondott vezetóség helyébe az uj igazgatósàg és felügyelö bizottsäg. A tärsasäg elnöke lett Koväts Istvän, igazgatók lettek Posfay Pongräc és Dr. Czifräk Jänos, mind a hàrman életfogytiglan välasztattak meg. Az igazgatósàg tagjai lettek Bäcz Jänos, Faludi Jänos, ifj. Horväth Pài, Ktihär Istvän, Posztl Jänos, Ratkol Tivader, Dr. Ritscher Samu, Dr. Brandieu Szilviusz, Dr. Esso Imre (Szomb. Takp.), Hartner Géza, Por-koläb Gyula, Stern Hugó, Schwarcz Izidor, Türk József és Vértes Sändor.
A felügyelö bizottsäg tagjai lettek1 Oszterer Käroly, Nemecz Jänos, Ruzsa! Ferenc, Kovàcs Qéza és Szabó György. ; A rakövetkezö esztendöben 1913-ban i ujabb fuzióval erösödött az intézet. j A mär régebb idö óta müködö Dèi-; vasmegyei Takarékpénztàr viszonyai alakultak akként, hogy egy mäs intézettel vaiò egyestìlés révén kerestel helyzetének orvosläsät. Egyidejüleg i folytatott tärgyaläsokat a règi Taka-| rékkal és a Muraszombati Mezögaz-dasàgi Bankkal Mi vel a Muraszombati Takarékpénztàrral vaiò egyestìlés i elönyösebbnek làtszott, ennek ajän- j latät fogadtàk el s az 1913. év szept. j 21-én létreiott fuzió erednjényeképen a hàromból egygyé olvadt intézet: alaptókéje 1,520.000 koronära tartalék- ' alapja pedig 286-048 koronära emel- ì kedett s az uj elemek beolvadäsäval jelentékony eröforräsokkal gyarapodott. ; Az igazgatósàg! tagok szäma is jóval : emelkedett s mi sem bizonyitja jobban ! az intézet vezetóségének onzetlenségét 1 mint az, hogy minden korlàtozàs ! nélkiìl lehetové tette, hogy a személyi ; kérdések ne legyenek akadälyai az! egyébként üdvös egyesùlésnek. — Uj i igazgatósàgi tagokul a fuziót kimondó ] kozgytìlés megvalasztotta a Délv. Takp. igazgatósàgàból Àrvai Henrik, Berger Béla, Dr. Geiger Vilmos, Dr. Geiger Arthur, Olajos Sändor, Szlepec Jänos, Kolossa Istvän és Dr. Valyi Sändor urakat, mig a felügyelö bizott-sägba Keresztury Kälmän ur került.
Gyàsza is volt ebben az évben a Takarékpénztàrnak, mert elvesztette Porkolàb Gyulàt, ki mint a fuzionàlt Muravidéki Takp. volt elnöke, igen értékes volt tagja az igazgatósàgnak.
Az 1914. évi rendes kozgyulésen j
megemlékezés tortént arról, hogy i intézet az elözö év végével 40rj Uzletévét fejezte be. A nevezetes di tumot akként tette a kozgytìlés era li kezetessé, hogy a tisztviselöi nyugdj alapot 7128 K 27 fillér rendkivä dotatióval 5C000 K-ra egészitette k A vilàghàborunak ez évaugusi tusàban tortént kitorése természetesé a Muraszombati Takarékpénztàn is hatàssal volt. Az igazgatósàg tagjj közül Dr. Czifräk Jänos, Berger Bèli Dr. Geiger Arthur és Stern Hugó, a egész hàboru alatt, Ratkol Tivadar i Dr. Ritsher Samu rövidebb idei a felügyelö bizottsäg tagjai közi Koväts Géza, Nemecz Jänos, Ruzs Ferenc és Szabó György, Dr. Pinti Miklós tìgyész, a tisztviselók közt pedig Darvas Aladàr, Hirschl Ferew ifj. Kleinrath Jozsef és Lipics Józs< teljesitettek katonai szolgalatot.
Az elsö hàborus esztendök pan gàsàt késóbb — amint ismeretes i nagy pénzbóség kö vette. A betétàllo màny hihetetlen módon megszaporo dott s az intézet mäs és jobb elhe lyezés hijjàn nehéz milliókat fektetel hadikòlcsonkòtvényekbe, amelyek kl söbb annyi bajnak lettek kutforràsàvi Ugyanezen pénzbóség tette In dokolttà az 1917. év végén az alap tókének ujboli felemelését. A dei 2-àn tartott rk. kozgytìlés hatärozati hoz képest, kibocsäjtatott 2400 drt 200 K. n. é. uj részvény, melybi 1900 drbot a règi .észvényesek ve hettek àt 255 koronàért, mig 500 drb 325 kor. àrban nyilvànos jegyzésii bocsàjtatott. Ezzel a transaktióval a alaptöke elérte a 2,000.000 koronàt.1 tartalékalap pedig 605.129 kor. le« (Folytatjuk)
elni. Annak idejen gyiijtést kezdtek erre célra, mert 15 évvel ezelött a Rönt-;en sugarakkal vaio vizsgälat még tem volt olyan ältalanos mint ma s lyen az emberi testen keresztül lätd ;ép még nem tartozott egy k0rhäz endes felszereléséhez s igy az orvo-ok tärsadalmi uton akartäk ezt meg-zerezni. Ma azonban odäig fejlödött Där a gyönytudomäny, hogy egy kor-läz sem nélkiilozheti ezt a fontos lésziiléket. Kell tehät, hogy a murska lobotai közkorhäzban is legyen ilyen. [ villamos äram hiänya nem lehet ilegendö ok, raert a harcztéren minden lagyobb egészségiigyi telep maga llitotta elö a Röntgenhez sziikséges rillamos äramot. Egy ilyen késziilék ninden esetre jelentékeny összegü pa-»irdinärba kerül, de 100 vagy 200 ezer linärnak nem szabad szerepet jätszani tkkor ha egy egész orszägrösz lakos-
fägänak egészségérol van szó.
Prekmurje, mely a körhäzat, a [ozépiskola, järäsbirösäg az ällami äkola és óvoda szép és modem épii-eteit készen hozta, megérdemel lega-abb egy Röntgen aparätust korhäzäban.
GLÀSZ1 — HIREK
—	Nòvi gerenti. Nameszto odsztò-pivsi doszedäsnyi obcsinszki gerentov szo — po odredbi vel. 'zupäna v Maribori — imeniivani za gerente : v Gornyem Lakosl Zag-Oy epi Jó'zef, v Mrtvarjevci Tóth Imre, nameszto Ivana Temlin v Brezovci lemlin Stevan i v Kosarovci Kutus Stevan.
—	Ka kvàri cèno našemi bi àgi? V-Jcsäszi nevèmo zrok zakà sze oasi pol-szki pridelkov céne pobijajo, zanäsz potrébne indusztriälne pa brezvèsztno podigävajo. Ka sze te zädnye podigä-vajo, je zrok pretirana i dopiiscsena špekulacija. Käpanye Cén nasi pripòv-kov je pa tüdi nikelko zrok spekulä-cija, v zädnyem vrémeni pa escse bole vogrszki pridelki. Vogrszka dr'zäva je näitnre dovolila prószti, tòje brez carine pelati vö z Vogrszkoga 'živino i
-melo. Àr je po taksem konkurencije ztno'zna, szeznä, da more nase živine céna kapati, csi dr'zäva (SHS), kak polodelszka dr'zäva za szvoje obtercse-ne kmete carino popüsztiti nescse. Gda de sze 'ze ednòk z previdnosztjov ravnalo prinäsz — za kmete ? !
—	Nòvi kovani pènezi sze namenjä-vajo delati za Jugoszlävio i tò za 20 milion Din. vrèdnoszti zlatnika po 20 Din. i za 200 milion Din. vrédnoszsti niklinszkoga pèneza po 1 Din. i po pò Din. Vu vszàkdenésnyem obracsäji bi té namenjeni pènez po 1 Din. i po pò Din. rèszan resitel büo tè raztrgani papérov, steroga bi 'ze, kak v nàjvék-8em broji radi v obracsäji vidli. Na zlätnike näsz nemre boleti zöb, är nam — näimre szirmaskésim — niti ocsi toebòde kvarüo — !
[ — Kak je z tiihincami. Od 1. jan. do I. märca je minisztersztvo 1190 proseny prijalo od tühinszki dr'zavlä-nov, ki szo v nasoj dr'zävi zaposzleni, da sze nyim nà tnbivanye escse i na-dale dovoli. Dovoléoye je szamo 156-im ddno, ove szo zavrnjene.
—	Ogen v Pečflrovci. Pred pär letoma je kupo Szever Jó'zef polodelec
[od v Ausztrijo preszeljenoga Zelka hi-'"zo, zavolo fundusa, hrambo pa za ci-geo 'igati. Proszilo ga je vecs ludi naj nyim z-ärende dä hi'zo stero je pa on né steo är do raztrganya jo szam nücao. 4. märca vnocsi ob 3 vöri je pa hi'za goreti zacséla i navékse z vu-nyè bivsov krmov (okóli 5 voz) vréd tüdi doj zgorèlo. Kvära je okòli 200 jezero koron, szakolèrano je pa szamo »za tnälo prveso vrèdnoszt bilò i tak je Szever szkoron vsze kvären. Ltidjé
povišate szakolèrano vrèdnoszt na de-nésnyo vrèdnoszt, pròti vszakoj mo-gòcsnoj neszrecsi.
—	Obcsinszki policà i kanäsz. Na fasenszko veszelico je^ Kanàsz Gyiiri obcsinszki kanäsz z no'zom sò na obcs. policaja Bratkovič Jožef v D. Lendavi i ga na roki plazèrao. Kak je kanäsz lèto z no'zom pròti policaji, je policà napad z vdarcom z szäblov odvrno, po sterom szo krvävoga kanäsza zaprli. Posztòpanye pròti kanäszi sze je zacsélo.
—	Plàcsa odszkocsécsega. 'Zandärje z G. Lendave IH. 2. szo szoldacskoj komandi v M. Soboti prèkdéli ednoga decska, ki je pred stelingov na vogrszko odszkocso, po imèni Pasicsnyek Stevan z Borecsega. Szoldäk ki ga je Varo'z-din gnao, je med resävanyom potni kärt na posztäji v D. Lendavi odszkocsécsega decska drugotni na 'zeleznici szlü'zbajöcsemi szoldäki dao prék. Szoldäk sze je z püksov nikà spilao, i püksa tak neszrécsno sztrlila, ka je krugla zadenovsi decska szmrti bùia. Szoldäk ki je vido szvoje noroszti nevarno poszledico, je zbè'zati steo, ali 'zandärje szo ga taki zgribili, aretirali i tüdi zaprli.
—	Uj magyar lap a Vajdasägban. Uj-
vidékrol irjäk, hogy a vajdasägi radi-kälis pärt magyar lapot fog kiadni. A lap Ujvidéken fog igen rövid idön belül megjelenni.
—	A vasuti hozzäjäro utnak a kór-häz keritése meliett elhuzódó része még mindig folyik Jdacàra, hogy a kòzség egyéb részeiben mär porfelhöket kavar-gat a hideg märciusi szél. Ennek oka az, hogy a körhäzi kert szép fenyöfäi beärnyökoljäk az uttestet s igy az m'n-dig jóval késobb szärad ki, mint a többi utv Néhai Horväth Päl a fenyöfäkat akarta kivägatni, de mert ez az arnyék a betegeknek nyäron kellemes tìdiilést biztosit, természetes, hogy az öreg ur kivänsägät nem teljesitették. Hanem azért mégis meg kellene oldani ezen utca sär és viztelenitésének kérdé-sét, fokép azért, mert ez a vasuti hozzäjäro ut. Azt hisszük semmi különösebb nehézségbe nem tìtkóznék, ha a polgärmester ur, akinek figyelme mindenre kiterjed, a jövöben elrendelné, hogy erröl az egyetlenegy — kb. 150 m. hosszu utszakaszról taka-ritsäk el a havat. Miutän az uttest macadamozott tehät csak azt kell meg-akadälyozni, hogy ott ne lassan olvad-jon a hó. Ez nagyon kevés koltségbe kerül s csekély äldozat ärän elérhet-jük, hogy a vasuthoz vezetö ut is megszärad arra, amire többiröl fel-szikkad a sär.
—	A Purim muìatsàg, melyet Kemény Mór rendezett is lezajlott. A népszerii häzigazda kedvéért sok ember jött össze az Elefant földszinti és emeleti helyiségeiben, akik valamennyien kivän-csian värtäk a beigért nagy jelmezes felvonuläst, melyet az elözetes jelen-tések szerint magänak a gazdänak kellet volna felvezetnie. A nagy jelmez paràdé azonban elmaradt, mindössze härom csinos maszka mutatta magät, de volt helyette jó étel, kitünö bor s pazar hangulat, amely még a zärörän tul is együtt tartotta a tärsasägot.
—	Az osztràk àllampolgàrok birto-kainak a Sequester alól vaiò feloldäsa tärgyäban az igazsägügyminiszter ren-deletet adott ki, amely szerint mintegy 700 birtok, amelynek tulajdonosai oszträk ällampolgärok a sequveszter alól feloldatik. Ezek kózé ffirtozik a rakicsänyi gr. St. Julien féle birtok is. Tanäcskoznak a magyar ällampolgärok birtokainak feloldäsa tärgyäban is, de itt még igen kevés az eredmény. 400 magyar birtok van Jugoszläviäban, amelyeket a trianoni békes/.erzodés értelmében fei kellett volna oldani a
zär alól csakhogy a kormäny azzal érvelt, hogy Magyarorszäg nem teljesiti a békeszerzodést. A zärlat alól vaiò feloldäs még nem jelenti egyben azt, hogy a földbirtok az agrärreform äl-däsaitöl is megmenekült. Ezt még kü-lön kell megcsinälni a földbirtokosok-nak ha ugyan az ällam végre is be nem iätja, hogy csak az orszägnak van kära az oktalan földosztäsböl.
—	Kivàndorlàs a Bänätbol. Nagy-becskereki jelentés szerint a Bänät magyar és németlakta kozségeibol jan. 1. óta 4000 csaläd vändorolt ki Dél-amerikäba. Vajjon miért vett vändor-botot a kezébe ez a sok ember ott, ahoi a föld 20 q buzät terem holdan-ként. —
— Egy boldog apa. Kardos Jänos szombathelyi napszämos felesége, aki csak äpril. kozepére värta a golyät, a mult vasärnap kettös ikreket vagyis négy gyermeket szült. Két fiut és két leänyt. Az egyik leäny sztìletése utän pär perccel meghalt.
—	Räbläs robbantässal. Märe. 18-än éjjel Bécsben a gabona R. T. helyiségeiben betörök järtak. A nagy pénz-szekrényt felrobbantottäk és 339 millió oszträk koronät elraboltak.
—	A lakäs rendelet érvény8 egy beogrädi jelentés szerint nem 1925. dee. 31-ig, hanem csak 1924/2o-ös kòltségvetési év végéig vagyis 1925. märe. 31-ig lesz meg hósszabbitva.
—	Urambätyäm öfelsege, igy szölit-hatja meg Mussolini miniszterelnök az olasz kirälyt. Fiume megszerzéséért ugyanis nemesak D' Annunzio kapott hercegi cimet, hanem Mussolinit is ki-tüntette a kiräly még pedig legnagyobb rendjelével az Annuntiata renddel, amellyel a kegyelmes tituluson kivül még az az elöjog is jär hogy a kitün-tetett urambätyämnak szólithatja ural-kodöjät.
—	Paróka — üvegbö'l. Egy thürin-giai üveggyärnak sikerült üvegböl äl-hajat késziteni. A kopasz fejek ezen legujabb és legmodernebb vigaszai fe-lettébb könnyüek és bärmely természetes hajszinben elöällithatok. A meg-rendelö tetszésétol függ, hogy a haj sima vagy göndör legyen, locknikat, frou-frou-kat s egyéb fodräszati ügyes-ségeket is lehet alkalmazni az üveg ; parökära, söt sztìkség esetén és pohär hijjän még inni is lehet beiöle. Csak éppen a tüztöl kell félteni, akär csak az igazi hajat, mert az üveg fürtök bär nem égnek el, de olyan esomovä gubancolódnak, hogy semmiféle féstìvel helyre nem igazithatók tobbé.
—	Egysèges illatu hölgyek. Pärisban ujabb divat van. Ezuttal nem ruhära hanem illatszerre vonatkozik az örület. Azt talältäk ki, hogy igazi däma agyan-azt a parfümöt hasznälja a ruhäjän, a fehérnemtìjén és a furdovizében mint amivel cigarettäit illatositja.
D* Annunzio-herceg.
RÓMA. D' Annunzio, ki je od kralà predkràtkim za grofa büo ime-nüvani, je imenüvani za hereega Monte Nevoso. Vsze tò za naso zgübleno Fiumo. —
iT
ìKIN
v M i! rs ki Soboti »i
S Do 16 lejt star mladežen ni dovoljeno S V nedeljo 23. mare, večer ob" 8 uri «
1LUMPAC1ÖS S s VAGABUNDUS=
I
Lakrdija u 7 činova po slobod-noi obradbi'od Johanna Nestroya
U glav. ui.: Otto Laubinger, Fritz Hirsch i Karl Etlinger.
I»
«Vstopnina: Gornje lože 10 Din, 9 spodnje lože 8 Din, in II. prosi. 3 D. Lastnik kina GUSTAV DITTRICH
Wrangelov stab osztane,
BEOGRAD. Wrangelovi zaniesü-jejo gläszi o preszelitvi stäba v Fran-cusko, nego potrdijo, da osztänejo tü v Jugoszläviji, gde nyim je.dobro— 1
Trztvo. Kereskedelem. Blago - Aru.
100 kg. Pšenica—Buza Din 310--325
» >	'Zito—Rozs	250—275
» »	Ovesz—Zab » 250—275
» >	Kukorica	—250
» >	Proszò—Köles » - 300
» »	Hajdina	» -250
t »	Szenò—Széna » 75—125
» »	Graj—Bab csres. » —600
» »	zmešan—vegyes bab — 400
» >	Krumpli	» —75
» »	Len. sz.—Lenmag » —500
» »	Det. sz.—Lóherm. » 3750
1
Bikov. Telice Krave Teoci Szvinyé
kg-Bika ° Üszö ŠTehén Borju -Sertès
III. II. 10-25 11--
I. prima 12-- 13-50
f 11-25 lž - 13-- 13-75
•o O"
-D
7-- 8-13-— 22-5
Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmòcsaj--Vaj , . Spej—Szalona . . Belice -Tojäs 1 drb.
9*-14-25 ■25-— 42-50 40--3250 1 —
Pejneaßi — Péa^.
I Dollär . . . . = D. 80 - -100 Kor. Budapest . = » —-12 100 Kor. Becs . . . =f » —-1161 100 Kor. Praga . . = » 2-381/,
1 lira...... » 3'53
Zürichben 100 Din = 7.175 sfrk.
i
ODDA SS
v Gornji Radgoni na glavni cesti dobro idoča gostilna s poleg stoječimi goricami, šumo in sadónosnikom. Hiša v goricah je nova. Cena zmerna. Več se poizve v upravništvu.
1
INàjbògse vrszte
Portland cement, väpno, te- | am szani lèsz, deszke, late, «
I sze po nà falèsoj dnévnoj céni m dobijo pri
„a Meszarics Stevan zidàri
" M. Sobota (prèk kath. cérkvi.) "
1
Saša;

Szhója vszàko nedelo. Naprej placsilo: Va leta 24., 'A 12., nieszecsno 4., V zviln-sztvo 70., V Ameriko 80 Dinare za edno leto.
Megjelenik minden vasàr-nap. Elofizetési ara : 1/t évre 24, Vi évre 12, I hónapi a 4., KUlfoldre 70., Amorikàba 80 Dinàr évente.
Reditelsztvo i opravnistvo Szerkesztoség és Kiadóhivata! MÄRKISEVCI p. M.-SOBOTA
Rokopiszi sze eszi posilajo i sze ne vrnéjo. — Kéziratok idekiil-dendök s nem adatnak visszq.
Cejna inseratov za □ cm :
Izjave, poszlano, odprta pisz-ma l'50, réden veliki 1—., mali oglasz 0 70 Din. i davek. Pri vecskràt popiisžt. •
Hirdetési ärak négyzett cn ként: Nyilttér és hasonl 150, rendes hirdetés l'Apro hirdetés 070 Din. és illeték. Tobbszorinél enged
KÖZGAZDASÄG.
A patkànyok irtasàról.
(Irta : Nemes Mlklós, àllatrvos, M. Sobota.)
Még egy kisérletet kellett végezni, hogy megtudjam, a szabadon élò patkànyok elfogyasztjàk-e a falatokat.
A padlàsunkon elég vigan sza-porodtak e kàrtékony àllatok, éjjelen-ként olyan zòrombolést csinàltak, hogy àlmomban sokszora „reitsulé"-ban képzeltem magamat.
B héten àt hetenkint egyszer ki-raktam a falatokat. Mäsnap, de külö-nösen a harmadik napon sok helyröl egészen hiànyzottak a falatok, avagy leràgtak róluk kisebb-nagyobb dara-bokat.
Most mär hetek óta éjjel teljes csend van. Kétségtelennek tartom, hogy elpusztultak. De hullàt nem talàlok I Nyilvàn a beteg patkàny buvóhelyére ment és ott kimult.
A kiirtott patkànyok helyébe igen gyorsan idegen szomszédbeli patkànyok jönnek, melyek egyesek nézete szerint, felfaljàk kimult tàrsai-kat és belepik a nékik uj, àltaluk be nem telepitett helyeket. Ezt megaka-dàlyozandó, a szer eloàllitója azt tanàcsolja, hogy a mérgezés utàni 3. napon tömjük be a patkànylyukakat iivegcserepekkel, cementtel vagy kàt-rànnyal öntsük fel a patkànyjàrta helyeket.
3 macskàmat màr hosszabb ideje etetem e szerrel, azokon mérgezést nem észleltem és ezért elhiszem, hogy „emberre, hàziàllatokra nem veszélyes" s szer»
Fontos, hogy hasznàlatbavételkor jól felràzzuk az iiveg tartalmàt. — Ugyanis valamelyik hatóanyaga àllàs közben a palack fenekére ülepszik és ha nem räzzuk fel azt, akkor az iiveg felsö részében levö folyadék kevésbbé hatàsos.
A sziikséges Ratol menyisegét ugy szämitsuk ki, hogy eröltetett nagy méteres lépésekkel lelépjiik a pince (padlàs) hosszàt és szélességét. Ha é két szàmot egymàssal megszorozzuk megkapjuk a helyiség teriiletét. 100 négyszogméterre kell 2 iiveg azaz 1 liter Ratol. Megjegyzem ennek nem kell pontosnak lenni. — Ahoi sok a patkàny vàgóhidakon, csatornàk kö-zelében, kétszer annyit is kirakhatunk.
A Ratol arànylag olcsó. x/» liter àra 28 Din. Ha nagy mennyiségben vessziik (5—10 litert) olcsóbban kap-ható. Literenként 48 Din. Aki egész éven àt akarja öket irtani még nagyobb mennyiséget rendeltet és ezt 40 dinàr-jàval lehet megkapni. Ugylàtszik még Olcsóbb is lesz, ha a vàrva-vàrt vasut augusztusban végig fog szàguldani Murska Sobota vidékén. Màr csak làtnàm.
Ha valaki nemtudja egész pon-tosan alkalmazni a szert, forduljon hozzàm, szivesen szolgàlok felvilà-gositàsokkal, söt megrendelek szàmàra anyagot is.
Hogy olcsón juthassunk a Ratol-hoz màrcius végéig adjàk tudtomra, kinek mennyi Ratolra van sziiksége, És összegyüjtve a rendeléseket nagyobb mennyiséget hozatunk, persze olcsóbb àron. Meghatàrozott idöre az olcsó Ratolt mindenki àtveheti tölem.
(Vége.)
A kuiuktorvény nem ter-jed ki a Vajdasàgra. Novisadi jeientés szerint a népjóléti minisz-ter arról értesitette a vajdasàgi péziigyi hatósàgokat, hogy a kuluktórvényt a Vajdasàgban nem fogjàk végrehajtàni, mert az ott érvényben levo magyar torvé-nyek szerint az utadót a Vajdasàgban ugyis fizetik az emberek. Ez eddig egészen rendben van, de az mär nincsen rendben, hogy a kormànynak nincsen arról tu-domàsa, hogy Prekmurjéban is érvényben vannak a magyar adótorvények vagy legaiàbb is azoknak az a része, amelynek alapjàn utadót szednek Prek-murje lakóssàgAtól. Es az sin-csen rendben, hogy amennyiben a töliink nagyon messze iakó pénziigyminiszter ezt nem tudja,; a mi két képviselónk Siftàv, Géza és Klekl Jozsei nem sugja j a fiilébe, mert ha a Vajdasàgban azért nincsen kuluk mert utadó van, akkor Prekmurjéban sem lehet robot, mert mi is fizetjük az utadót.
Magyarorszày pénziigyi talpraàlli-tàsa. Londoni jeientés szerint Dr. Zimmermann i népszòvetség àltal Ausztria részére kinevezett ellenörzö biztos ezidöszerint ott tartózkodik s ; Ausztria sanàlàsànak kérdésében tär-gyalàsokat folytat angol vezetö körök-kel. Az angol kormànytól is kedvezö biztatàsokat kapott. Dr. Zimmerman- ; nak az angol lapokban közölt véle-j ménye szerint Magyarorszàg jelenlegi pénziigyi helyzete sokkal kedvezóbb j mint a sanàlàsi aktivó kezdetén Auszt-riàé volt. A Magyarorszàg részére kinevezett ellenörzö biztos az amerikai Harding senator màr utban van. A Magyarorszàg pénziigyi talpraàlli-tàsàról hozott népszovetségi liatà-rozatokat tartalmazó jegyzökönyvet màrc 16-àn irtàk ala Londonban: Hanotaux volt küliigyminiszter Fran-ciaorszàg nevében, Boni Longari Olaszorszàg nevében és Lord Robert Cecil Ajiglia nevében. Ezt a jegyzökönyvet ujabban a kiseatente àllamai-nak képVlselói is alàirtàk s igy a magyar kölcsön ügye teljesen rendben vanj
Brezovciban megbetegedett egy szép ló. A lótulajdonos futott a szom-szédokhoz. Néhànyan meghivàs nélkiil is mentek beteget nézni. — A ló hànykolódott. Senki sem tudta az àllatnak mi baja lehet. Az egyik szomszéd nagy bölcsen: „Semmi baj csak egy kicsit elrontotta a gyomràt. Adjon be néki par csepp fekete ola-jat, az mindjàrt megjavitja." — Be-adtàk. — A beteg àllapota nem javul. Mäsik szomszéd: „Kàr volt beadni azt a fekete olajat, mindjàrt mondtam nem a gyomra fàj, hanem a bele tele van görccsel, a „gilisztàK" nem mo-rognak belili. Fözzön meg »koper«-teàt, tegyen hozzà petrezselymet, paprikàt, borsot, két zàptojàst, aztàn fözzön hozzà 2—3 hagymàt és mikor
ez megvan csinàlva, adjon neki sa-vanyu kàposzta lét is. Ha ez nem nasznàl, akkor nem hasznàl semmi 1" Megfozték; beadtàk. A beteg àllapota, — értheto és természetes, — hogy rosszabbodot ; mert ha a betegsegböl esetleg magàtól javult volna, ettöl a zagyvaléktól megkellett néki betegedni. A gazda mar ökölnyi cseppeket izzad. Làtja, hogy a „jó tanàcsok" még jobban elrontottàk a beteget. — Nem meri nekik megmondani, hogy hiszen minek tanàcsolnak, amikor nem érte-nek hozzà. — Erre a harmadik szomszéd felkiàlt: „Eret kell vàgatni, de hamar" futnak az érvàgó kuruzslóért, aki vérbajos matrincàt konstatàl és erre legjobb az érvàgàs. Eret vàg. A ló egész éjjel igen rosszul van. reggel felé kimerult és ezért csendesebben viselkedett. „Làm megmondtam az érvàgàs hasznàl" és duzzadó kebellel körül tekint; vàrja az elismerést az utolsó fötudös. Àmde egyszer csak az agyongyógyitott àllat ugy tesz, mintha ki akarna mulni. Félpercnyi csend és a „jótanàcs"-adók végre egyhangulag azt ajànljàk : „Hamar kiildjetek kocsit az àllatorvosért." Az àllatorvos az àllatot megvizsgàlta, àmde sem gyomor, sem bèi, sem vérbajt, hanem szivbajt talàlt; és megmondta, hogy a ló 2 óràn beliti elhull. Lekéstek a rendes kezelésról, nincsen segitség ! A ló egy óra mulval kiadta az utolsó leheletét. A 3 tudó^ ekkor ismét biiszke lett és mindenik dicsérte a maga gyógyitó orvossàgàt; amely biztosan hasznàl, ha az àltaluk mondott betegségben szenved a ló. Arrói pedig ök nem tehetnety hogy màs baja volt a lónak, mirft amire gondoltak. Hivott volna mindjärt àllatorvost a gazda, miért hiv benniinr ket, hiszen Ö is tudja, hogy mi ezt a bajt nem ismerjük. A gazda szomo-ruan: „En többet nem hivlak titeket Nem tudtok semmit; de azt senkinek sem mondom. Ne csak én legye£ kàros, doglesszétek meg màs àllatjàt is, ha a gazdàk bennetek jobban biz-nak, mint az àllatorvosban. Sok a pénze és vagyona az olyan gazdànak, aki 30-40 ezer koronàt ér0 vagyonàt a kuruzslóval akarja megmentetn|. Nem igy gondolkozik a szegéoy éjs a gazdag okos gazda. Ezek azt moq-jàk : „Én biztosra megyek, én nem kockàztatok semmit ! Ha gyógyithati), biztosabban meggyógyitja azt az àllatorvos, mint a kuruzsló. Ha nemlgyö-gyitható idejében, elöbb tudom a bajt és tudok ellene esetleg kényszervà-gàssal védekezni és végeredményben kevesebb a kàrom.
A legolcsóbb dijjazasé
segélyt nyujtok :?férintetlen nehézell seknél, külsö-belsö és ragadds me betegedésekoél. Elfogadom a legnet zebb operaciókat. Àllat perekben legpärtatlanabb és leggondosabb viisg latról.biztositom a perlekedöket. Ló marhaväsärläsoknäl segédkezem. K miai és mikroszkópos vizelet— béls^r és tejvizsgälatokat, ällatok boncoMs a lehetö*iegolcsöbban végzem. Jö hónapban és augusztusban elvéga az addig jelentkezö összes mének, bik< kanok és hizóba keriilo anyeisertési tehenek herélését, miskäroläsät, a ki ségek àllatainak beoltäsät. — Tess bärkinek összeirni a heréleodo és < tandó ällatok szämät. A jegyzékel hozzäm küldeni fsziveskedjenek. összeirö dilatai! olcsóbban herélem oltom.
Nemes Mlklós ällatorvos M. Sob< hsz. 202. — Bejdrat az udvar felci).
Tisztelettel értesitem a n. é. közönsög-et, hogfy mechanikai üzletemet a
Pàlfi-féle koväcsmühelybe
helyeztem àt, hol azt mindennemli gozgép-, csépló-, motor-, kerékpói és gazdasógi gépek j a vi t ós àra ren-deztem fbe. Mindennemü gép- és kerékpàr alkatrészek àrusitésa ai eddigi iizlethelyiség-emben tovébbrt Is órusitva lesznek, hol rendelisel is felvétetnek. A n. é k5z5nséj szives tovàbbi pàrtfogàsàt kérv< maradtam teljes tisztelettel
Menoingap Istvän
meh a niku s.
2-10
Ne čakaj spomiadi
Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnic« gladiole, i. t. d. i. t. d.
VRT"
DŽAMONJA In DRUGÖV1 Maribor. Zahtevaj cenike 1
ZarotiHa vzemem edn arcliuc pekàrno.
Ponudbe sze naj poslejo
JERNEJ PETEK PTU
:-: Slomškova ulica 11. :
S k 1 a d i š t e i zastupstvo strojeva za pisanje
„UNDEEWOO D"
nadalje karbonpapir, vrpce za sve sustave. — Mali ručni „Underwod" u kovčegu, praktlčan za putovanje.
„UNDERVOOO" ZAGREB, Mesnička ul. 1.
Stampano v „Prekmurski Tiskarni" v Murskj Soboti
Podgovornik, làsztnik i vfidàvnik Kühar Stevan Markise