MÖRSZKA KRAJINA
Vépsztveni, politiconi i kulturni tjédnik.
Gazdasägi, politikai és kulturälis hetilap.

Lèt. III. Evf.
Màpkisevei, I924, junius 1.
Broj 22. Szäm.
Krivoszodci.
Zakoj sze v drugi krajinaj borijo, tiszto sze v Prèkmurji prepovedàva. Oda nase oblàszti j sze |napomócs pascsijo Primor-Sszkim i Austriszkim' bratom za Ijezicsno szlobodo, tecsasz sze v Prèkmurji pregànya jezicsna szlo-Iboda. Prvlé kak bi domä réd na-rédili, na vcsenyé drugim, sze jvmesàvajo i zelejo réd od drugi j dr'zäv, ki pa szi od nàszjemléjo példo.
V Austriji szo sze nemški i nacionaliszti, gviisno kak retorzija za razpliscseni „Kulturbund", na pròti szlovenszki sztàlis poszta-vili, za volo toga je nàsztao med |SHS i Austrijo diplomatszki konflikt. V pod Italijo pripàdnyeni I szlovenszki krajinaj, v Primorji, sze I prepovedalo tr'zcom v drügom ì jeziki napisze kak v talijanszkom za steroga volo je vsze szioven-szka javnoszt i novine gibanye ; zacsnolo, i pròti tomi barbarsztvii goropomlna vesz javnoszt i oblàszti za nasztóp i poravnanye loga sztopäja pri vlädi Itàlije.
Tikajòcs sze toga zädnyega, je primorszki liszt „Edinoszt" i ponyem Ljubljanszki „Narodni Dnevnik" med drugim, ki sze licse akcije, szledécse pišeta : ,Vszàki tcgòvec je na tom, da povéksa szvsj kapital ino razširi szvoje ozpoznànye i delokrog nè szamo med szvojimi liidmi nego i tüdi med liidmi irügoga jezika. Kajti glavno za vszäkoga trgovca je tò, da naj kiipcsija kém véksa bò....u i tak dale.
Na i zdaj ze preszòdiino ka znamenüje tä akcija za näsz, ka màmo k tomi mi Prèkmurci praviti.
Ka je v Primorji barbarsztvo 16 je prinasz nè. Zakoj sze tam escse i nase oblàszti pomägajo boriti, tiszto je prinasz prèpovè-dano. Ne nam trbè gücsati niti, ka sze nieden trgovec neposzluzi ié po „Edinoszti* opfszane pravice, stera je szamo zanyega vékse vrèdnoszti kak pa drügo-jezicsnoga csloveka ki je tak nc orienteran. Póleg pretirane nacio-nàlnoszti i šovinizma je kriv zvtin Irgovca nas režim, ki z ednim vdärcom je prepovedao napiszke v vogrszkom jeziki, csirävno je iden veiki tao lüdsztva toga jezika. Bär je lò rävno tàksa men-•ina v Jugoszläviji, kak szloveni v ltäliji, nam od te krivice ne
trbè gücsati, ki je obednim za-véranye trgovszki nävad i naprè-idènya. Gücsati marno bole od toga, ka na szlovenszkom, v Prèkmurji niti prèkmurszke sztàro-szlovenscsine neszmijo nücati za napiszke ki bi tak ràzlocsno dao naznànye prebivàlsztvi v steroj „tr'zovini" sze kakse blägo dobi.
Tó je prinasz escse krivics-nèse posztòpanye, i dönok ob-sztojécse escse i dnesz i v tisztom momenti, gda sze po drügom szträni ltalijanszko posztòpanye za barbarsztvo ime-nüje. Neszmè sze viditi v drügoga okè präha szmét, gda v szvojem okè niti tramà nevze-
memo napamet! Pokažimo dob-rovoló naprolé domà, za példo drügim i te marno jus želeti tüdi od drügi. Csi prinasz niti- szlo-venscsinà, ki je jezik prebivàlcov — i državni — nè dopüscsena,kak bi želeli od talijänov szlovenszkoga dopüsztiti. I gda je Austrija nè narédila diplomaci'szko afferò z razpüsztom nemški kulturni drüstev zakaj sze godi tó zavolo — od nase szträni, — csi szo Austrici v Kla-ganfurti szamo z retorzijov odgó-vorili.
Z rédnim, cslovecsanszkim delom sze vsze poravna v haszek näroda. Nè teror, tüdi šovinizem je né pót do konsolidäcije.
Nova vlàda — nova situàcija.
Kà znamenüje Pasič-Pribičevicsove vläde mandät za Prèkmurce.
Miszlimo da je nikà nè nòvoga prednami csi je mandät po dügi au-diencijaj i pogäjanyaj nad vszè drügi dönok Pasič—Prlbicsevicsovoj kaoft-ciji podeljeni, stero ze itak od kraja miszliti bilö. Mandät sze glàszi za delavno i volilno vlädo. Tö je csi de vläda v vecslni i tak delazmo'zna de delo teklo po rédnoj poti, csi sze pa tó nè szkä'ze — do volitvi.
Vlàda pod vodsztvom Pašiča je nè naszprötna nasi idej, är sze escse
i dnesz na demagogni sztàlis nam posztävlati je greh za nas närod. Znati moremo tó, ka je cela Jtigosz-lävija—kakstécs de sto gücsao — gószt Szerbije, ki sze prvlé na nogé scsé posztaviti i za bogato naréditi, z pomocsjóv prikapcseni pokrajin. Ar pa z-toga engedüvati Szerbija niti v pämeti nema, ka je szatnó odszébe razmeto, te miszlimo ka nam, malen-kosztnoj Prèkrnurszkoj krajini sze tä trbè dr'zati, gdé dönok kolicskäj po-mocsi csakati inämo.
Miszli szo razlTcsne, stere postüvati je cslovecsa duznoszt. Pri goraj povèdani pa tüdi pravico povedati mi moremo, gda szmo zelè-nya za razpiszanye kemprvèsi volitev. Ka bi nam edina rešitev v denésnyoj parlamentärnoj situaciji i pri szesztä-vi vläde szamo volitvi bilé, je vzrokov vecs. Med vnógimi vzroki pa vözgräbimo szamo tä va'znèsa.
Denésnyi parlament je prevecs zmèsani, z doszti partäjov zaszédjeni ki haszoovitoga dela szo nemogócsi. Tó je prvo. Obdrügim szäma radikälna partäja je vläde nazmo'zna, ki je pa nam Prèkmurcom kak zametä-vanim i pregänyanim edina garancija bila doszèmao, med szèmi drugimi, za mirovno tà'zivlènye, Denésnya koalicija z Pribičevicsom je pa tó garancijo tüdi polomila. Pašičo/a zdrii-!zitev rävno z lisztim Pribičevicsom pod steroga brambov je premescseni telko nasi vucsitelov, stero je obednim skér bila za vnicsenye nase sztäre szloyenscsine; ki je gtnajnszke solé vzéti steo i nasztavo v evangelicsan-
szke solé kath., v kath. solé pa ev. dr'zävne vucsitele naj sze szamo na-vöke zbrise sóle verenävuk, i koga iteftrjT? pretirävanye närodnl ! ježTcs-ni mensin, v taksoj vlädi je nasa vü-paznoszt prehènyala i zäto szo volitvi za näsz prepotrèbne, da z nóvov vecsinov (ki zagvüsno nebó Pribičevi-csova) szi zagvüsamo mirno i réd-no deló.
Volitvi pa nam trbè tildi za drüge prèkmurszke potrèbe. Mi nemo meli 'železnice M. Sobota—Ormož, nè szlobodno klanyé mäli meszärov, do-kecs volitev nebóde. Vsze té nase pravice potrèbne za naprèpomócs vérsztvene zadüsenoszti szo gorobdr-zàne za kortesèranye. Ka dobiti màmo tó dobimo pri voiitvaj, ovak za nàsz tak niscse ne zvè i niscse ne gene. Pred volitvami i po volitvaj szmo „madžaroni" i proti drzävni elementi, ki szo pomócsi né vrèdni. Tak je za nàsz edina rešitev volitvi csi kaj dobiti scsémo, csi rävno nè ednók szamo — zqpsaszno !
Kak sze pa häbati moremo mi vszàke demagogie pri volitvaj, rävno tak de sze dobro häbati neodgovornim elementom od teroriszticsni na-pädov, är de na škodo poszrèdno nè szamo našemi närodi, nego i tüdi vlädi, är de potem zburkano lüdsztvo vszega csinènya mogócsno. V-tom je pa edina rešitev szamoradikalna volilna vläda brez miniszträcije Pribiče-vicsa, ki je patronus neodgovorni elementov.
Prèkmurci szo za szvojo dobróto szamo v tom nàmeni lèko tälniki pri-sesztni volitev. Kricsati kritizèrati je lepo, ali bógse napraviti je te!zko. Ka je pa tó tak, de sze vidlo csirävno do Prèkmurci näcsisega csinènya, är tó isztino edna pokrajina escse dnesz podrèti nemre. Zäto szi pomorimo tam gdé nam je däna dnesz mo-gócsnoszt.
Je vsze mogócse?!
Csüden je närod, gda sze navò-liva zavolo tisztoga, stero} navóli szi je szam vzrok. Pènezoèga, bik Ml, gvant drägi, pšenica „nènia" céne, porcija velka — ercséjo. Pa na parädije, ceremonije, cifer vszeedno z-ide, csirävno mo lacsni. Ka je tò tak, sze kä'ze i dä poszvedocsiti. V zädnyem vrémeni je na birmanszkoj pòli Dr. Karlio mari-borszki apostolski administrartor. Pov-szédi gde pride je z doszta truda i pè-nez kostajócsi okraszkami pozdrävleni, tak da bi to Bógi, nyemi szamomi fili veri prijétno biló. Ka bi té péneze na cerkveno potrèbo obrnoli, tó né, nego drdgi präh z mo!zarami v zräk püscsati, za parädije-tö ja. Ka pa csi bi csüli toga v postenyè obsztarjenoga goszpó-da Dr. Karlia piispeka recsi, gda je v Moscsanci v vldk sztöpo pelavsi sze do Sälovec etak erkao pròti condokte-ri : „Dali malo meszta mdte za méoe v vldki je lj bógse za méne^ &t po tdksi potäj sze z vózom voziti je 'ze nè za sztarca." Jeli bi potein né hasz-novitèse bilò szi prvlé za dobre ceszté preszkrbeti ? Jeli bi sze z-tè pènez nebi doszta za ceszté pova'zd'zati potrèbno-ga kamna kiipilo. Kelko pa szirmaski vernikov jeszte, ka bi nyim tè pènezi
za podporo jäko potrèbni bili. *
* *
Csi vszè parädij sztroske vküper zracsunamo bi lèjpa suma vküper prišla. Csi szamo z ti doszti preraücsna-1110 za v drügi ndmen, mämo gotov kèp. Na példo M. Sobotska obcsina 'e potrosila 10.000 Din. za to parrfdi-jo z tiszti pènez, ki szo pläcsani z obcsinszkimi doklädami v obcsinszko gaszo od szträni räzlicsnoga vadlüvanya däcsoplacsilcov. Zatò sumo bi sze dä-la popräviti Cvetna vilica csi bi sze küpo kamen i pläcsala foringa, z leda-vszkitn kamnom pa z pläcsanov fori-govbi sze pa popraviti däia Mala Kaniza i cvetna vilica. Tó i k tomi priszpodobne dela bi sze bole däle hvaliti kak pa za zöbszton völücseni pènez za tiszte ceremonije, ki szo obednim priliko dalé räzni m elementom ponovno potrditi neprenehäno csutécso szovrä'ztvo pròti prèkmurcsaoom, i tó priliko gorponü-cali za politicsne nämene, M. Sobotska obcsina je pläcsala z te!zkimi dinäri, pod asistencov ogengasilcov, da naj g. Dr. Sušnik & Co odkrito srčno lèko na gläsz däjo nè szamo M. Soboti, nego i prebivälsztvi cèloga prekmurja : ka szmo oszlobojeni od leszenoga järma, ali kak »grdim mad'zaronomc (stero escse po peti lèti ne prehènya) 'ze-lezen järem ne bóde na škodo. I tä zelja nam je na läsztne sztroske povédana.
Schicht
Pravo
SCHICHTO0O-mi!o z znamko JELEN"
i
prihrani čas in denar. Zadostuje, ako s Schichtovirn.milom samo enkrat po perilu potegnete, tam kjer morate z navadnim milom trikrat.
Hogyan csinältäk az ag-rärreformot Bajmokon.
Bajniok egy kis közseg Subotica mellett. Magyarokból, né-tnetekböl s kevés szämu bunye-vàcokból allò lakói kisgazdàk és földmivts munkàsok. Leg nagyobb résziik Subotica vàros liaszon-bérloi voitak, mert a kozség lia-tàràban inintegy 17000 kat. hold prima bàcskai föld Subotica vàros tulajdona volt Ezt a szép birtokot az agnirreform elvette s kiošztotta délszerbiai telepe-seknek. A bajinokiak kezén csak egy csekély részt hagytak meg.
Subotica vàros egész a leg-utóbbi idökig kemény küzdeimet vivotl 5000 hold olyan foldért, amelyet a legszegényebb subo ticai és bajmoki földmivesek ha-szonbéreltek. A képviseiolestiilet ismételten foglalkozolt a kérdés-sel, deputatiók mentek Beogradba, a vajdasägi képviselok kérvényez-tek, inlervenialtak. Hiàba volt minden. hiàba hivatkoztak a vaj-dasàgi képviselok arra, hogy pàr ezer csaläd koldusbolra jut, a megmaradt 5000 holdra igényt tàmasztottak a dobrovoljäcok s ezzel az 5000 hold bäcskai föld sorsa meg volt^ pecsételve. A suboticaiaknak csak annyit sikerült hosszas utànjàràssal elérniOk, hogy igeretet kaptak arra hogy csak miiveljék meg a föl-deket, igényeik méltànyolàsra fognak talàlni. A haszonbérlok ebben az igéretben bizva, meg is munkàltàk földjeiket és elve-tettek. Megfizelték az idei aren-dàt čs, most värtäk az ara-täst. Vetettek tehàt aratni is akartak.
Az agràrministeriurn azonban keresztiil huzta szàmitàsaikat. Most röviddel az aratàs elött ät-adtàk a beveteti földet a dobro-voljàcoknak. És ismét azt az igeretet kaptàk, hogy'a dobrovoljà-cok majd aratàs utàn visszafizetik nekik a haszonbért s megtéritik a föld megmunkäläsäval és be-vetésével jàró kiadàsaikat.
A jó bajmokiaknak mar volt alkalmuk tapasztalni hogy meny-nyire lehet az igéretekben bizni s ezért semmi liajlandósàg sin-csen bennük arra, hogy bevetett földjeiket az agràr miniszterium dédelgetettjeinek atadjàk. A köz-benjäräs nehéz munkajàt a vajdasägi képviselok vàllaltàk, akik azzai argumentàlnak a kormàny-i nàl, hogy a lazarevói véres ese-mények Bajmokon és kornyékén megismétlodhetnek, mert a bajmoki földmivesek szilàrdan el vannak tokélve, hogy termésiiket, verejtékes munkàjuk eredményét még az eröszakkal szemben is megvédelmezik.
Suboticàn és Bajmokon òri-àsi a felhàborodas. A legkelle-metlenebbül érinti a dolog a vajdasàgi radikélis képviseloket, akik biztosra veszik, hogy a kor-mànypartnal: egy szavazata setn
lesz a legközelebbi välasztäsnäl. És mert ilyen nagy az elkesere-dés, iranyadó körök azt liiszik, hogy a kormäny politikàból vissza fogja szivni ezt a rettrnetes jog-tipró rendelkezést.
Ime tehàt a Vajdasàgban nemcsak a nagybirtok, hanem a földmives nép is érzi az agrär-reform äldäsait.
GLÄSZI — H1REK
i. *
— Biciklin je vkradno. T. m. 25-ga sze je z biciklinom domò z M. Sobote pelavsi Horväth Prane z Martjänec sztavo v kresmi Horväth Ivan-a v Nemčavci. Biciklin je piiszlo odzvüna on szam pa je so na eden spriccer v kresmo. Komaj ka szi je vszeo, je 'ze na pamet vzeo da biciklina nega, je vkrädjen. Bilò je tò okoli 4-te vöre popoldnévi. Vnocsi okóli 11 vöre pa ze pripelajo biciklin — oesa ino szesztra tövaja — nazä i ga notri däjo pri Yezéri v kresmi, är szo za hi'zo lasztnika biciklina né znali, gdé oesa povè da je szin vkradno biciklin za steroga volo ga je zbiio, i zda on szam pripelao domò. Za imé szta pravld Csahuk z Moscsänec. Zandärje szo zaesnoli preiszkävo.
—	Mladi tòvaj. Pri koväcsi Skrilec Alojziji v MärkiSevci je inas eden 16 let sztar mladenics. Pred dvema tjéd-noma je szvalilo z mäjsztra omära eden zaròcsni i eden drügi prsztan z okom miszlili szo taki na inasa da je on odneszo, i na oszter nasztòp je tiidi ovado, obednim povedo da je ednoga odo nikemi bosnyäki, ednoga je pa naprèdao. 28. V. szo 'zandärje hop vzéli na piiconszkom szenyi od inasa pokäzanoga bosnyäka, prikom je prsztan najdeni. Po gorvzétom zapistzniki szta obä szpüscseniva, posztòpanye pròti inasi i bosnyäki sze pa nadalljäva.
—	Parlamenta delo Mäja 26.-ga je bila szeja parlamenta odpreta nä ste-roj sze je precsteo ukdz za imenii-vanye nòve vläde po sterom szo' potrdili dnévni réd za gyiilès drügoga dnéva tò je za 27. — Vtork je gyiilès pun borbe namenyävao biti i je opozicija 'ze pri cstenyè zapisznika pon-delszkoga gyülesa lärmo delala. Potrdili szo na predlaganye Ojurič (radi-
j kälec) poszlanca, predszednika verifi-kaciszkoga odbora, naj sze vszi za-osztanyeni Radicsovi poszlancov mandäti potrdijo stero sze je ednoglaszno zgodilo. Szprejeti je predlog za pomócs poskodoväni od velke povodni v Bacski. Potom je stela opozicija vlädo vresti, stero sze nyim nè poszrecsilo, är je pred téin precsteti krälevszki
SZABAD A CSÓK.
Volt egy orszäg, hol tiltva voitak, Ahol az ajkak nömäk voitak, Csak epedtek és nem csókoltak Mert a kormäny szigoruan Azt mondta, hogy bacilus van, Minden ajkon, minden szäjon, S hogy ez mäsra ät ne szälljon, Buntetésspl, rendelettel, Bär egy egész nép epect el Megtiltottäk, hogy a szäjak Bär hogy égnek, bärhogyvägynak, Egymäsra taläljanak.
il.C./l r.l-f ' cti *•<;•'!.
Évek multak, évek teltek, S most im uj megoldäst leltek A tilalmat visszavontäk S most a csókot csak ugy ontjäk Nyilvänosan és titokban Kikotés pedig csak egy van: Hogyha két ajk egymäst èri, Hogyha csókot ad a férfi, Vagy a no, vagy mind a kettö Bär mily szép az ur és n delnö, Az ajakat zärtan érje A mäsiknak ajakdt, Mert a baci esupän nyitott S nedves ajkon ärad ät. S hogy a rendet be is tartsäk, Bizoltsäggal vizsgältatjäk, Hogyha két ajk tìsszeér,
«.<■, ».,o .••1 tu i ii
Hogyha perzsel és forr a vèr,
S csak ha rendben van az ajka
Mindkettönek : Akkor rajta.
' : .-e • : • , •;',':!!.	'
Furcsa szokäs, furcsa orszäg,
Köszönjük az ilyen rendet :
Nem is csók az, mit a kormäny
Szabälyoz, mér és megenged.
: mb'viv .n '.• -(.i;h.»ì <>\k ti A HIRDETÉS.
Amerikäban ällitölag megtòrtént a következö eset : Néhàny nagy new-yorki ujsägban egy hétfoi szämban megjelent a következö hirdetés :
KÜLDJÖN NEKEM EQY DOLLÄRT ! James Smith 41144 .....Buildung.
Hogy mi cimen kéri Smith a pénzt, hogy mit ad azért a dollàrért', arról egy betüt nem mondott a hirdetés. Néhàny napra rä ujabb hirdetés jelent meg :
KÜLDJE HÄT VÉQRE AZT A DOLLÄRT I A hét végén pedig mär ultimätumot küldött :
AZ UT0LSÓ ALKALOM ! • Most még küldheti az egy dollärjät, de ha holnap délutànig nem küldi, azutän mär nem fogadom e 1.
Riporterek valösäggal ostrom alatt tartottäk Smith irodäjät, de ö sehol sem volt läthatö, azt sem lehe-
'V'.-«».--
■
tett kipuhatolni, mi a foglalkozäsa. Az „Office" elöszobäjäban egy gépirdno ült, aki kijelentette, hogy Smith urral nem lehet beszélni, de ö fel van ha-talmazva a dollärt ätvenni és nyug-täzni. Hogy mire veszi ät a dollärt, nem akarta megmondani. De azért gyültek a dollärok s ekkor kitudólott minden. Smith egy vidäm tärsasägban fogadott, hogy ö ezer newyorki embe-ren eret väg egy egy dollär erejéig anélktìl, hogy még a legtävolabb cél-zäst is tenné arra nézve, mire adjäk a dollärt. Megnyerte a fogadäst, több J mint ezerkötszäz dollär gyült be. Smith egy körhäz céljaira adfa az egészet, még a fogadäsi összeget is. Azt mondta, ha négy hetit ideje lett volna, tizannyit összehozj mert egy jól megesinält hirdetés, ha ismételve megjelenik, szinte hipnotizälja az embereket, nem tudnak neki ellentällani, még ha sejtik, vagy tän tndjäk; hogy humbug az egész.
-. ÖRÖK IQAZSÄQOK:
A jö emberek nagyon sok rosszat müvelnek. A Ugnagyobb rosszasäguk pedig az, hogy a mäsok rosszasägäböl tòkét koväcsolnak.
* ,
Sohase beszélj inegvetéssel az elökelö tärsasägrdl. Csak az gunyolja
ki, akinek nen» sileerült oda bejutni. *
Fölhäboritöan sok az olyan asz-szony, aki a sajät férjével flirtöl. Ez
rettenetes ! Ez ugy fest, mint ha az ember a nagy nyilvänossäg elött mosnä a ruhäjät. hogy megmutassa, milyen tiszta.
*
A tärsasägban élni : micsoda kin! De a lärsasägon kivül élni : mely katasztrófa !
*
Az ember lehetöleg ne lcezdje botränynyal a pälyäjät. A bötränyt öreg napjaink élinkitésére tartogassuk.
* il A szerelmes mindenekelött sajät magät csalja meg, aztän a többieket.
Ezt nevezik a sziv regényének.
#
Sohase mond, hogy kimeritetted az életet. Mert ezzel csak azt bizonyi-
tod, hogy az élet kimeritett téged. • *
A férfi azért häzasodik meg, mert megesömörlött. A nö azért megy férj-
hez, mert kiv^ncsi. Mindakettö csalódik. *
Többnyire azért kezdünk tanitani, hogy a sajät tudatlansägunkat leplez-zük, mint ahogy mosolyogni is azért
szoktunk, hogy könyeinket eltitkoljuk. *
A kózonséges asszony mindig féltékeny a férjére. A bübäjos soha. Nent ér rä. Sokkal jobban elfoglalja az — hogy mäsok férjére legyen féltékeny.

ukäz z sterim sze parlament do 20. oktobra presztävi. Zavolo toga je velko zburkanye nasztalo.
—	Povodni Minisztrsztvo za kmetijo je dobilo porocsilo od velke poškodbe za volo povodni ki jo je naprävila Szäva i Duna. Szamo na tisztoj zemli gde je pšenica i !zito poszejano sze ceni skoda 134 i pò milijon Din. Okòli 80' jezero plügov je poplävleno.
—	Kräl v Bledi. Mäja 28. sze je kräl Aleksander v Bled odpelao, gdé z kralicov du!ze csasza osztaneta, po-tisztom pa odideta v Pariz.
—	Zahvala. Državna realna gimnazija je priredila dne 24. t. m. družin-, ski večer, čigar dohodki so namenjeni revnim pridnim dijakom, da se bodo mogli udeležiti gimn. izleta na Bled, v Bohinj, v Zagreb (in eventuelno na Sušak). Prireditev je uspela nad vsako pričakovanje. Največja zasluga za ta uspeh gre mursko-soboškim damam, ki so oskrbele izredno bogat buffet, ga oskrbovale s posebno požrtvovalnostjo in nudile tudi najbolj razvajenemu gostu najfinejše zakuske Ta plemenita požrtvovalnost in darež-ijivost soboških dam bo omogočil marsikateremu dijaku, da bo videl najle-lepše kraje v naši državi. Damam gre v prvi vrsti zasluga, da se je udeležilo prireditve toliko najodličnejšega občinstva. Zahvalo pa smo dolžni tudi premnogim drugim, ki so nas velikodušno podpirali ; tako g. Ascherju, ki nam je poleg darov stavil na razpolago posodo i. t. d. g. Kemenyiju, g. Dobrayu, posojilnici in čitalnici za stole; vojaški komandi za vozove ; g. Benku, g. Jelovšku, g. Legensteinu, g. Voglerju, g. Šiftarju, g. Hartnerju za bogate darove ; pivovarni Laško za
; sodček izbornega piva, ki gotovo prekaša druge fabrikate, i. t. d. Zahvaljuje se dr. Škerlaku posebej še g. dr. Valyjevi in gg. ki so se trudili da iz-vežbajo muzikalne točke. Zahvaljujemo se iskreno vsem, ki so se udeležili prireditve in s tem omogočili veliki morali in materijalni uspeh. Posebej pa
I smo ponosni, ker so se prireditve udeležili brez izjeme vsi najodličnejši krogi Murske Sobote. Murska Sobota, 28. maja 1924. RAVNATELJSTVO.
—	Gyiilès vértov mlatilni masinov.
j 29 ga V. popódnévi,ob 2 vöri v M.
Szoboti v krcsmi Kemény sze je vkü-per szpravilò okóli stirideszét vértov mlat. masinov, da szi pogocsijo edne i driige te'zäve, ki szo krivicsne obremenitvi za "ze itak obtercsene té vèrte. Ndimre sze je slo pròti vszdkolétnoj reviziji ki je vézana z velkimi sztroski. Ednogläszno sze je szklenilo pròti pro-testèrati i vložiti prosnyo da sze revizija, kak za prvèsega režima, naj obdr'zi vszäko péto (5) leto, är za — kak v Prèkmurji — malo nücane, letno 3—4 tjedne, pärne kotle je vszäko-lètna revizija nepotrébna. Obednirf) je odebräni pripravälni tanäcs, steri je pooblascseni priprävlati teren za organizéranye té sztroke i pozvati vsze ldsztnike na nasztavilni gyiilès. V té ianäcs szo odebräni : Kühär Jó'zef z fesanovec, Szecsko Ivan i Horva'th länos z M. Sobote i Kühär Stevan krcsmär v Märkisavci. Tä organizäcija
je prepotrèbna, är sze v täksoj zadrugi lèko bränimo za vsze nase nteresse.
—	Carina na zrnye, meszó i na doszta drügi pólszki pridelkov, kak sze csüje, ministersztvo zbrise, pri drü gom blägi sze pa popiiszti. TO bi fze zädnyi csasz biio za kmeta tiidi kaj naréditi, ki je 'ze tak brez pènezen pòsztao.
—	Villàmcsapàs. Mäjus ho 27-iki éjjeii zivatar alkalmäbol belecsapott a villäm Drävec Jänos marljanci gazda häzäba, hol a falon lògó szentképeket s a szekrényen lévo szentszobrocskà-kat és bògréket összetördelte és a konyhaajlò ajtófélfdjdt, kidöntötte, neki a häloszoba ajtónak, mely végett Dravecék reggel ki sem mertek moz-dulni a szobäjukbol, mikor a kidiilt ajtòfélfa akadälyozta az ajtònyitdst. Emberéletben szerencsére kär nem esett, s a häznak sem tortént nagyobb kära.
—	A megszökött fiatai menyecske. Piv József martjänci jómódu gazda huga Anna, ki ez évi farsang idején ment nöiil Bejek sebeborci-i gazdähoz, mäjus 24-én férjétol megszökött s is-meretlen iränyba vette utjät. Tettének okät eddig még nem lehetett megälla pitani, de ällitolag szerelmi kaland-szomj (?) vezette utjära.
—	A diàkok iinnepélye värakozäson felül sikeriilt. Nagy szämu kozonség hallgatta végig a tanulók igen szaba-tos és jól elöadott zeneelöadäsait és szavalatait. Kär volt, hogy a szülök legnagyobb része nem értette meg a magas irodalmi szlovén nyelvü elöadä-sokat. A müsor befejezése utän nieg-kezdödött a buffet kiärusiläsa. A ma-mäk lényleg kitetlék magukért s a leg-finomabb falatoknak olyan tomegét hoztäk össze, hogy kétszer annyi em-bernek a legkényesebb izlését is kielé-githették volna. A kozonség nem is tudott ellenällni a csabitó innyencségek-nek s olyan buzgalommal kosztolt, hogy a liszta jövedelem meghaladja a 28.000 koronät pedig hihetetleniil olcsó drakért lehetett a legkitünöbb falatokat kapni. A kiränduläs sikere tehät bizto-sitva van.
—	Esperességi gyiilès. A prekmurjei äg. ev. esperesség tavaszi kozgyiilése nem jun. 3-än, hanem junius lt-én lesz Krizsevcén.
—	A bérmakorui vége. Vasärnap mäj. 25-én véget ért az egyhónapos prekmurjei bermakörut. Tissinän volt az utolsó bérmàlas, ahonnét Dr. Karlin Andräs püspök kiséretével együtt auto-mobilon haza ulazott Mariborba. A bucsuzäshoz megjelentek a két esperességi kerület papjai köziil szämosan, Lipovsek Qäspär ker. fönök, Dr. Bratina helyettesfönök, Sagadin csendör-örnagy. Délben fényes ebéd volt Krane József p^bänos häzänäl, amelyen huszonöt meghivott vendég vett részt.
—	Dr. Ivanóci Ferenc. emlékeseta. A
Tissinän tartott bérmdldsi diszebéden Klekl József képviselo egy felköszönto keretében emlékezett meg néhai Dr. Ivanóczy Ferenc ny. kanonokról vòlt csendlaki esperesplébanosról ki a prekmurjei nép leghivebb barätja és istä-polója volt. Klekl József — aki mint vezérérol és mesterérol emlékezik meg Dr. Ivanóczyról — felköszöntöje sorän inditvänyt tett, hogy egy közadako-zäsböl létesitendo alapitvännyal örö-kitsék meg Dr. Ivanóczy emlékezetét s a maga részérol 1000 dinärt adott ät Krancz József p^bänosnak az alapil-väny céljaira. Dr. Karlin püspök Klekl inditvänyät a tissinai és szent-benedeki pl0bänosok figyelmébe ajänlotta.
8. državna razredna loterija
Prvo žrebanje
8-in 9. julija 1.1.
5 premij!
100.000 srečk—50.000
dobitkov Absolutna sigurnost in državno jamstvo 1 - ÌLV teku od petmjesecev izžrebalo še bode
ZSmili.i6S0.000 Din
brez vsakega dobitka v gotovem denarju.
Z ono. srečkosernore dobiti : Ev. 1,500.000, t,000.000, 500.000,
400.000. 300.000, 150 000, 140.000,
130 000, 100.000, 90.000, 80.000, 70.000, 60.000, 50 000 Dinar itd. iti
Cena srečk za vsako izbiro:
Cela srečka Din 80-—
Polovica prečke
Din 40- -
Četrtina srečke
Din. 20-—
Listo dobitkov brez odlašanja takoj po vsakem žrebanju! Hitra in točna postrežba !
Naročila iz cele države nasloviti na uradno Glavno kolekturo državne razredne loterije:
Bančno komanditno društvo
A. REIN in DRUG
(Oddelek razredne loterije)
—- ZAGREB —-
Preradovičeva ul. 2. — Gajeva ulica 8. Telef. 17-03 i20-26. - Poštni predal: 380 Prije Medjunarodna Banka d. d. (odio drž. razr. lutrije)

Poslano *)
Zaloga dein. piv. Lašho
M. Sobota.
Sporočamo cj. občinstvu da smo bili prisiljeni odvzeti vožnjo piva iz
Radenci — M. Sobota, g. JOSIP-u MEOLICZ furingaž Loco, radi njegovih neprevidnih dejanj proti nam
Zaloga dein. piv. Laško _ M. Sobota.
*) Za tò je reditelsztvo né odgovorno.
—	Autóval Amerikàból Adriancig. Ez-
clött husz esztendövel Bölecz Géza adrianci lakösJBölecz Ädämnak és fele-ségének Jósar Franciskänak fia kivän-dorolt Amerikäba alsöszölnöki szärma-zäsu feleségével együtt. Bölecz Géza
—	kiben a mi néptìnk szellemi képes-sége, kivälö iizleti érzéke és élelmessé-ge nem kis mértékben volt meg — a tengerentuli uj vilägban tekintélyes po-zitiot küzdött ki magänak Allentov vä-rosban telepedett le, ällami közjegyzö és bankär lett s igen jfelentékeny va-gyont szerzett. Nemrégen honvägy fogta el s elhatärozta, hogy egész csalädjäval együtt meglätogatja szülöfalujät. Feleségével s hat gyerekével együtt beleült hatalmas gépkocsijdba s Allentonból Adriancig jött automobilon. A hatalmas gépkocsi s érdekes utasai nem csekély feltiinést keltettek egész Prek-murjéban,
—	Hock Jänos és Jàszi Oszkàr sze-replése Amerikàban. Anrrak idején a bécsi emigräns sajtó hasäbos tudósi-täsokat hozott Hoch Jänosnak és Jäszi Oszkärnak chicagói szereplésérol. Meg volt irva, hogy Chicagóban élo sok ezerfönyi magyarsäg milyen lelkesen fogadta a két öszirözsäs vezért, milyen nagy sokadalom elött beszélt a két jeles ällamförfiu s mino nagy diadalban volt résztìk. Nekiink gyanus volt ez a nagy diadal s megkérdezttìk Junkuncz Sändor földinket, hogy mi igaz mind-ebböl a dicsoségbol. Junkuncz Sändor, akinek komoly szavahihetoségét itt mindenki ismeri, azt irja, hogy bär ö és két fivére a chicagói munkässäg minden mozgalmäban részt vesznek egyältalän még arról sem tudnak, hogy a két kivälö magyar férfiu Chicagóban lett volna. De végig bongészte
—	biztonsäg okä0rt — a magyarsäg legnagyobb és legelterjedtebb lapjänak a Tribune-nak egy évre visszamenöleg minden szämät de sehol sem akadt meg olyan rövidke hirre sem, amely Hoch és Jäszi ottlétérol megemlékezett volna. Ellenben talält egy kb. két hó-nappal ezelött irt cikket, amelyben a Tribune igen helyesli, hogy Amerika a bevändorläst korlätozza, mert Európa
—	de különösen Magyarorszäg — csak ugy ontja magäböl a kommunis-täkat. Ezeket pedig Amerikäban sem szeretik. Ha valaki idöt és färadsägot venne magänak az emigratios sajtó igen sok ilyen tudösitäsät lehetne helyre-igazitani.
Trztvo. Kereskedelem.
Blägo — Arn.
100 kg. Pšenica—Buza Din.			—315
»	»	'Zito—Rozs »	—250
>	>	Ovesz—Zab »	—275
»	»	Kukorica	—250
»	»	Proszò—Köles »	-300
»	»	Hajdina »	—255
»	>	Szenò—Széna >	75-100
>	»	Graj—Bab csres. »	-550
»	»	zmèsan—vegyes bab	-400
»	»	Krumpli »	75-100
>	»	Len. sz.—Lenmag »	—
»	>	Det. sz.—Lóherm. »	
	1	kg. III. .11.	1. prima
Bikov. Telice Krave Teoci
13-
•3 12-
5 6-
Bika ?Üszö STehén Borju Szvinyé—Sertès Mäszt I-a— Zsirl-a. Zmócsaj--Vaj , . Spè—Szalona . . Beiice—Tojäs 1 drb.
Pènezi -
1 Dollär . . . 100 Kor. Budapest 100 Kor. Becs . . 100 Kor. Praga . lira . . . .
1
14 - 15- 16 — 13- 14-15 — 7-- 10-- 12 — 12— 14-— 21 — 23 — , » 42-50 . » 40 — . » 32-50 . » 1 —
Pénz.
= D.	79 — = » 010
= »	01147
= »	2-395 = » 3-54
Zürichben 100 Din = 7.— sfrk.
Z-hàja vszàko nedelo. — Naprèplacsilo za : l leto 47, pò 24 frtao 12 Din. Zvün SHS., 70 Din v Ameriko 80 Din lètno. Cena anonc za □ cm : med textom i izjave i poszlano 1-50 Din reklàme 1— mali ogaszi 0*70 Din i dävek. Pri vecskrät popßszt.
Rokopiszi, ki sze ne szhränijo i ne vrnéjo sze posllajo :
Reditelsztvo i oprävnistvo Mörszka Krajina
M À R K I S E V C 1 br. 20. posta MURSKA SOBOTA. —: Postni csekovni racsun broj 12980. :— | —: Postatakarék szämla szäma 12980.
Kéziratok, a melyek nem adatnak vissza, ide kiildendök :
M. Krajina szerkesztóség v. kiadóhivatal
Megjelenik minden vasàrnap. Elófizetési àra : 1 évre 47, félévre 24, negyedévre 12 Dinàr. Külföldre 70, Amerikäba 80 Din évente. Hlrde-tési är □ cm.-ként : szövegközt és nyilltér 1 50, rendes !•—, apróhirdetés 0-70 Din és az illeték. TofcbszOrinél engedmény.
Gazdàlkodàs
A szàntófoldek csekély termoképességének oka.
Az ugartartàssal gazdakozònsé-giink mär több mint egy évtized óta jóformàn teljesen felhagyott és az ujabb idöben minden talpalatnyi föl-det évr0l-évre bevet, s igy nem hagy idöt annak beérésére. Ez igy helyes dolog is, mert hiszen a folyton nó-vekedö kiatfäsok kell, hogy nagyobb bevételekre készlessék a gazdät, vi-szont azonban nem helyes, hogy az ugar felhagyäsa utän sem trägyäz bö-vebben, nem szäntja talajät mélyeb-ben, s igy nem tesz meg mindent arra nézve, hogy az ugar jótékony befolyäsät mäs uton-módon pótólja. Különösen kisgazdäinknak nagy hibäja az, hogy rendkivül sekélyen szänta-nak, alig 3—4 ujnyi mélyen kaparjäk fel a földet, s igy a niegmüvelt termö réteg nagyon sekély. Az elsö feladat volna tehät a termö réteget mélyiteni és pedig olyan módon, hogy évente egy-két ujjal mélyebben szàntjuk a földet mindaddig, a mig 25—30 cm. mélységig el nem jutottunk. Nagyon lemélyiteni egyszerre a szäntäst nem volna célszertì, mert igen sok nyers föld kerül a felszinre, a mely mint teljesen öretlen talaj terméseket alig adna. A talaj mélyitését azutän foico-zatosan kövesse a trägyäzäs. A talaj termékenysége ugyanis elsö sorban annak humusz tartalmätöl és attól fiigg, hogy mennyi benne a nòvényi täplälö anyag. A humusz adja meg a földnek a fekete szinét, melynek kö-vetkeztében az hamaräbb felmelegszik mint a särga vagy a szürke szinü talaj. A talaj humusz tartalmät elsö sorban az iställö trägyäban adhaljuk meg, vagy ennek hiänyäban zöld trägyäzässal. Az istallò trägya humu-szon kivül az összes novényi täplä-lékokkal is ellätja a talajt, bär nem olyan aränyban mint a mino aräny-ban a növenyek azt kivänjäk. Különösen nem ad elegendö foszforsavat a talajnak, miért is ma a foszfor liiänyt ältaläban szuperfoszfättal szokäs pótolni. A zöld trägyäzäs azonban csak nitrogéni juttat a talajba, miért is zöldträgyäzäs mellett különösen liomok talajon nemcsak a foszfor, de a käli hiänyjit is pótolni kell és pedig 40 szifzalékos kälival. Mig tehät kötött talajon az istallò trägyäzäs mellett kat. holdanként 150—200 kg szuper-foszfätot kell adni, addig a hornok talajon az emlitett foszfor mennyiség mellett G0-80 kg. kälit is kell ki-szórni.
Ha ilyen módon järunk el, ha talajunk termö rélegét megfelelöen inélyitjuk, göröngyös és hantos szän-täsainkat borona és egyéb eszközök
segélyével elaprózzuk, ha az istallò j és zöldträgyäzäs mellett szuperfosz-fätot, esetleg homok talajon kälit is | adunk, akkor kizsarolt földeket nem fogunk ismerni, akkor termés ätlagunk még különben rossz minóségO földe-ken is kielégitó és hasznot hajtó lesz.
Povéksajmo póv krum-pisov.
Àmbàr sze vidi vrèmen zakész-nyeno szi premislävati od véksega pridelanya krumpisa, te nàjvékse vrèdnoszti kmétski rasztlin, ali är je bo'zno vrèmen szajenyé nè v ednom meszti do toga csasza natégnolo, de vrèdno ponovno povdärjati potrèbo do vecs paszke i rédnoga dela za naprèpomòcs véksega pòva krumpisov.
V nasoj i k nam v bli'znyi kra-jinaj je povprècsen pòv krumpisa na ednom plügi 50—60 meterszki centov büo leta od 1905—1914. V Nemcsiji szo pridelali v tom vrèmeni 70 me., v Belgiji, Hollandij, v Daniji pa esese vecs lèko pripòvali. Tak je doszégno Schubert pri nücanyi 'zivinszkoga gnoja pod osztròv klimov Tirola praj 205 q, eden drügi kmet 170 q na plügi.
Té dober pòv miszli ka je doszégno z dobrim gnojenyom, z dob-rov obdelävov i z dobro prebränim krumpisa szeményom, z velko rodo-vitosztjov fajte. Tri lète pòva ze vrszto (fajto) Richterovoga „Jubel", stera je obprviin leta 1908. szpoznäna. Z pomocsjov szkrbno zbränoga sze-mena je na tom naj obdr'zi vrszta obdržati szemen na višini pilpova.
Tä fajta krumpisov je däla 50% vecs pripovka, kak pa naväden krum-pis i poleg toga je nè szamo za hräno dobar, nego i za krmo i spi-ritus. —
Zbéranye präve vrszte i dobroga pòva krumpisov je za dobicskanoszt-noszt nàjvékse vrèdnoszti. Za szajenyé nücajmo li tiszto fajto krumpise, od steri znämo, ka je roden i zdrav. Szamo tak sze zpläesa najbole pó-vanye krumpisa.
MALI OGLÄSZI.
TANULÓ FIU
jóhàzból vaiò, ügyes pincér és mészà-rosnak azonnal felvétetik C i g ü t h vendégló Beltinci	0-2
A budapesti »Atheneum« r. t. ez az egyik Iegnagyobb magyar nyomdai mUintézet Iegközelebb Beogradban fiókot létesit. Mär a mult évben vol-tak ez iränyban tärgyaläsok de a jugoszläv kormäny nem engedélyezte az alapitäst. Közben az Atheneum Milanòban alapitott egy nagy nyomdai részvénytàrsasàgot, amely érdekkòzòs-séget létesitett a beogradi , Makaria" nyomdavällalattal. lly módon azutän mégis sikerült ennek az európai hirii nmintézetnek Beogradba keriilni. Beogradi jelentés szerint az Atheneum a Makaria nyomdät a Balkän Iegnagyobb szerü tipographiai mOintézetévé akarja kifejleszteni.
BENZIN LOKOMOBIL
12 HP. huzatos, jó ällapotban jutä-nyos ärban eladó. Bövebbet Skrilec lakatosnäl Puconci.	2-2
K ODAJI JE : dvä piszärniskiva sztola v dobrom Sztäni. Poglédne i zvè sze v davčnom uradi v M. Soboti.
Legujabb Pàrisi és Bécsi kalap modelok, kalap ujdonsägok nagy vàlasztékban raktàron.
Mindennemü kalapalakitäsok el-välaltatnak. Gyäszkalapok 24 orän belül rendelésre elkésztìlnek.
Harisnyäk, bluzok, Noi és gyermek kotények, noi fehérnenm, függönyök, fätyolok, pipereeikkek legolcsóbb be-szerzési forräsa.
Nöl kalap 120 Din-tól kezdve kapható.
A. KIRALY trgovina M. SOBOTA
Fó-tér Berger féle häz.
Ne čakaj spomladi!
Naroči takoj :
seme,
sadno drevje, dalije, vrtnice, gladiole, i. t. d. i. t. d.
„VRT"
DŽAMONJA in DRUGOV1 Maribor. Zahtevaj cenike !
! 1 JÖN NÉMET KIADÄSBAN ! 1
EDGAR RICE BURROUQS:
tarzan sin opice
KAPHATÓ
PREKMURSKA TISKARNÄBAN.
rf
rr
G0ZC5EPL06EPEK
Mezögazdasägi - gépek, Kerékpàr o, k, Varrógépek,
Gummik, Täblaüveg, legjobb kaszäk, firoli kaszakövek legolcsóbban csakis
Nemecz Jänos
vaskereskedonél M. Sobota ! ! kaphatók !!
UlHiimHIIH|
gPRODAMg
Q radi boleznosti prostovoljno: |
" 2 fini težki kobili ednake barve ■
|(,fuksi«)
2 telici za klanye ali za pleme in | ™ 3 breje svinje, tričetrt leta stare. ■
Cena po dogovoru. ! Nasolov pove PREKM. TISKARNA ! v Murski Soboti.
l,
J
ELADO
hàrom kisgazdasàg,
melynek mindegyikén : téglaból épiitt lakó és gazdasdgi épi;Jet, 60—80 hl. mustot termö gyü-mölcsös, kert stb. van. Minden gazdasäghoz kivänsäg szerint 10-20 kat. (1600 □ öl) hold legszebb fekvésii prima föld (szäntd, rét és erdö) kapható. Mäs foglalkozäs miatt jutänyos äron eladó. Bövebbet a tulajdonosnäl : FRANC SOMMER DROBTINCl elöbb PROSKERSDORF pri AP A Čl.
Trgovina s papirjem in igračami.
Naznanilo !
Vljudno na znanje dam, cenjenemu občinstvu, znancem in prijateljem, da sem 18. majat. I. v Murski Soboti, Cerkvena ulica 180. (poleg rim. kat. cerkve) otvoril trgovino
s papirjem in igračami.
Vodja sem bil 15 let ravnotake trgovine Balkanjija in 5 let trgovine Prekmurske tiskarne in upam, da bodem vsem zahtevam zadostil tudi v bodoče.
Prosim podpiranja od c. občinstva. znancev in prijateljev.
M. Sobota, dne 16. maja 1924. Z odličnim spoštovanjem Barnabaš ErdöSy
Preminòcsega Krfzevszkoga no-tärosa Szeredi Viktora v-Kri!zev-ci (Prek m ur je) boducse imànye:
Zidane stale, gyümna szém-ba, sztüdenec, ograd, orätja zemla, trävnik, log i za gorice pripravni vrèh sze z szlobodni rok odä. Z-herbasov zavüpnoszti
Dr. BRANDIEU SYLVIUS doktor.
M. Sobota (Prekmurje.)
r
Il II II II II II II II HIB
ni
és bérmólósi ajóndékok
legjutänyosabb ärban kaphatók FLISZÀR PÀL
óràs és aranymtìvesnél
Pali Inga és ébresztò órók raktóron
Javitäsok	Veszek
elfogadtatnak. aranyat, ezüstöt
Ugyanoft egy jobbhózból vaiò flu tanulónak felvétetik.
Il II II II 19 II IUI II II
iz
J